Margó Tivadar halálának 130. évfordulója
Pest, 1816. márc.
5. — Pusztaszentlőrinc,
1896. szept. 5.
Zoológus, orvos, egyetemi tanár
Görög-szerb származása és széles körű érdeklődése predesztinálta arra, hogy nemzetközileg elismert kutatóvá váljék. Már húszéves korában bölcsészdoktorrá avatták a pesti egyetemen, ezután viszont az orvostant kezdte hallgatni, hogy hat év múlva orvosdoktor lehessen. Orvosként praktizált Pesten, majd Bécsben, ahol az egyetemen szövettani kutatásokat folytatott. Kutatási beszámolóit nemcsak az osztrák, de a francia és az angol tudósok is elismeréssel fogadták, társaságaikba választották. Nem késett a hazai elismerés sem: rövid kolozsvári kitérő után 1862-ben került a pesti egyetemre és lett az állattan és az összehasonlító bonctan tanára, valamint az orvoskaron a szövettan tanára. Az oktatás és az ismeretterjesztés is kedves volt számára: tanított a Minta gimnáziumban, tagja volt az egyetemi tanárvizsgáló bizottságnak, alapító tagja a természettudományi társulatnak. Charles Darwint személyesen ismerte, nézeteit magáévá tette és terjesztette. Dékánná választotta a bölcsészkar, egy másik évben az orvoskar, s az 1879/80-as tanévben ő volt az egyetem rektora, amelyről még a Vasárnapi Újság is megemlékezett. Az MTA-nak 1860-ban lett levelező, 1870-ben rendes és 1891-ben tiszteleti tagja. Ma Budapesten utca viseli a nevét, ahol 2010-ben görög-magyar együttműködéssel készült emléktáblát avattak fel a tiszteletére. (Dr. Radnai Gyula)
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
- Pallas Nagy Lexikon (MEK)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (MEK)
- Margó Tivadar (Semmelweis Egyetem Galéria)
- Kapronczay Károly: Magyar Orvoséletrajzi Lexikon (HIK)
- Margó Tivadar (Vasárnapi Újság - PDF)
- Szigethy Károly: Margó Tivadar (Vasárnapi Újság - PDF)
- Margó Tivadar (Wikipédia)
- Radnai Gyula: Bölcsész természettudósok a XVIII. és a XIX. században (Természet Világa)
- Jeles Napok (OSZK)
- Zsebők Zoltán - Margó Tivadar (Helytörténeti Gyűjtemény)
Halmos Ferenc születésének 95. évfordulója
Hásságy, Baranya vm., 1931. szept.
5. — Szolnok,
1980. okt. 21.
Geodéta
1953-ban szerezte oklevelét a Nehézipari Műszaki Egyetem soproni Földmérőmérnöki Karán. Két évig tanársegéd volt Sopronban a Geodéziai és Bányaméréstani Tanszéken. 1955-től az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet munkatársa, 1977-től az intézet tudományos igazgatóhelyettese. 1963-ban a műszaki tudományok kandidátusa lett, 1973-ban nyerte el a műszaki tudományok doktora fokozatot, 1979-től címzetes egyetemi tanár volt. Fontosabb kutatási területei: giroteodolitok vizsgálata, hibaelmélet, szatellita geodéziai modellek vizsgálata. Közel 200 tanulmánya jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Jelentős munkát végzett a magyar geodézia képviseletében különböző nemzetközi szervezetekben.
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
- Halmos Ferenc (Wikipédia)
- Antal Ákos: Pörgettyűs teodolitok fejlesztése a Magyar Optikai Műveknél (Historia Scientiarum - PDF)
- Halmos Ferenc (SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár)
- Kozák Péter: Halmos Ferenc - földmérő mérnök (Névpont)
Boltzmann, Ludwig Eduard halálának 120. évfordulója
Bécs, Osztrák Császárság, 1844. febr.
20. — Duino, Osztrák-Magyar Monarchia, (ma Olaszország),
1906. szept. 5.
Osztrák fizikus
Bécsben az egyetemen Ettingshausen, Loschmidt, Stefan és Petzval (József) voltak a tanárai. Josef Stefan ismertette meg Maxwell munkájával, ennek nyomán írta meg a gázok kinetikai elméletét kifejtő doktori disszertációját már 1866-ban. Még két évig dolgozott Stefan mellett, majd Grazban nyerte el az elméleti fizikai tanszéket. Itt ismerte meg későbbi feleségét, aki az ő támogatásával végezte el Grazban a matematika-fizika tanári szakot (az egyetemnek akkoriban csak férfi hallgatói voltak). Rövid heidelbergi, berlini és bécsi kitérők után újra Grazba tért vissza, ahol a kísérleti fizikai tanszéket vette át és vezette 14 éven át. Közben elméleti megalapozást adott Stefan kísérletileg megállapított hősugárzás-törvényére, melyet azóta Stefan-Boltzmann törvénynek neveznek. Grazban tanítványa volt Arrhenius és Nernst is. 1890-ben Münchenben, majd három év múlva - Stefan halála után - Bécsben lett az elméleti fizika professzora. Itteni tanítványai közül Lise Meitner és Paul Ehrenfest neve érdemel említést. Ádáz küzdelmet folytatott statisztikus mechanikai elméletének elismertetéséért, e küzdelemben gyakran voltak depressziós rohamai. Az egyik ilyen alkalommal Trieszt mellett az öngyilkosságba menekült. Bécsi síremlékén Boltzmann neve felett olvasható a híres formula: S = k.logW. (Dr. Radnai Gyula)
- Boltzmann, Ludwig Eduard a KFKI História rovatában (forrás: Britannica Hungarica)
- Ludwig Boltzmann (Wikipédia)
- Iglói Ferenc: Száz éve halt meg Ludwig Eduard Boltzmann, a statisztikus fizika megalapozója (Fizikai Szemle)
- Ludwig Boltzmann: A mechanikai hőelmélet második főtétele és a valószínűségelmélet közötti kapcsolatról (Kémiatörténet - Chemonet)
- Liszi János: A fizikai kémia történetéből - Ötödik rész rész (Természet Világa)
- Stefan-Boltzmann törvény (Wikipédia)
- Boltzmann állandó (Wikipédia)
- Ludwig Boltzmann (The MacTutor History of Mathematics archive - angol)
- Ludwig Boltzmann (NNDB: Tracking the entire world - angol)
- Ludwig Boltzmann (University of Minnesota Morris - angol)
- Jos Uffink: Boltzmann's Work in Statistical Physics (Stanford Enciclopedia of Philosophy - angol)
- Boltzmann, Ludwig (Eric Weisstein's World of Science - angol)
- D. Flamm: Ludwig Boltzmann - A Pioneer of Modern Physics (Cornell University Library - angol)
- Ludwig Boltzmann (Wikipedia - angol)
- Radnai Gyula: Az első Solvay-konferencia centenáriumán - II. rész (Fizikai Szemle)
- Lukács Manuéla: A világ alaptörvény kutatásának új útjai (MEK - PDF)
Mösch Lukács (Moesch) születésének 375. évfordulója
Mainz, Németország, 1651. szept.
4. — Nikolsburg (magyarul Miklósvár), Morvaország (ma: Mikulov, Csehország),
1701. márc. 25.
Matematikus, hadmérnök, egyházi vezető
Tizenhét évesen lépett a lengyel kegyesrendbe. Tanulmányai végeztével Pálffy János Károly altábornagy fiait matematikára oktatta, de tanítványai voltak Lubomirski herceg és III. János lengyel király gyermekei is. Buda visszafoglalására Pálffy hazánkba hozta; mint jeles hadmérnök tette magát hasznossá a győzelem érdekében. Keresztülvitte a magyar piaristák elszakadását a lengyelektől, és sokat fáradozott a tanárképzés fejlesztésén. 1693-ban adta ki az "Ordo studiorum in Vice-Provincia nostra Hungarica" című tanítórendi szabályzatát, és 1697-ben az "Arithmetica practica" című munkáját. A budapesti kegyesrendi levéltárban őrzik "Bibliothecae Mathematicae Patris Lucae a S. Edmundo" (1684) kétkötetes, gazdagon illusztrált kéziratát. Geometriai és csillagászati feljegyzései is megmaradtak. (Hujter Mihály)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (MEK)
- Magyar Katolikus Lexikon
- Moesch (Arcanum)
- Mösch Lukács (Wikipédia)
- Lukas Mösch a S. Edmundo (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára)
- Koltai András: Privigyétől Rómáig: Mösch Lukács és Rátay Egyed kéziratos útleírásai (Magyar Könyvszemle - PDF)
- Gyimesi István: Jegyzetlapok Mösch Lukács, piarista, matematikai munkásságáról (Kaleidoscope - PDF)
Klimm Mihály születésének 175. évfordulója
Buda, 1851. szept.
4. — Budapest,
1897. jan. 25.
Vízépítő mérnök, egyetemi tanár
1870-ben a budai műegyetemen szerezett oklevelet, majd Kruspér István mellett a földmérés asszisztense volt. 1872-ben részt vett a hamburgi kikötő építésében, majd az Elba szabályozásánál dolgozott. Ezután a csehországi Morva folyó szabályozásánál szakértőként, majd királyi biztosként a Rajna szabályozásánál működött. 1878- ban a budapesti műegyetemen a vízépítészetnek külön tanszéket hoztak létre s annak vezetésére őt kérték fel. 1882-ben Nagymarosnál megszervezte az egyetem vízmérő állomását. 1889-91-ben ő volt a műegyetem rektora.
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 ((MEK))
- Kiss Csongor: Krónika (Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely)
- Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig ((BETTER - METESZ - OMIKK))
- Cholnoky Jenő: A Műegyetem ((Ponticulus Hungaricus))
- Pallas Nagy Lexikon ((MEK))
- Évfordulók (Hargita Népe)
- Megszületett Klimm Mihály vízépítő mérnök (Múlt-kor történelmi portál)
Horváth Imre születésének 100. évfordulója
Hódmezővásárhely, 1926. szept.
4. — Szeged,
1979. szept. 16.
Biológus, növényökológus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait a szegedi tudományegyetemen végezte, ahol 1950-ben természetrajz- földrajz szakos tanári diplomát szerzett. Tudományos kutatómunkáját a szegedi egyetem Növénytani Intézetében kezdte. 1954-től az erdei fenyőcsemeték nevelésének elméleti kérdéseivel foglalkozott és e témából védte meg 1958-ban kandidátusi disszertációját. 1956-tól a szegedi egyetemi Éghajlattani Intézetben kutatói státusban, 1958-tól a gödöllői Agrártudományi Egyetem Növénytani Intézetében docens. A szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) Növénytani tanszékére 1965-ben tanszékvezető docensi, majd 1968-ban egyetemi tanári kinevezést kapott és egyúttal a Botanikuskert igazgatója lett. Kutatási területe a növényökológián belül a környezeti tényezők, elsősorban a fény hatásának vizsgálata a szervesanyag produkcióra és fotoszintetikus energiahasznosulásra, valamint a Tisza-kutatás biológiai vonatkozásai.
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
- Évfordulós Emlékcsarnok (SZTE Könyvtár)
- Horváth Imre (Wikipédia)
Delbrück, Max Ludwig Henning születésének 120. évfordulója
Berlin, Németország, 1906. szept.
4. — Pasadena, Kalifornia, USA,
1981. márc. 9.
Német születésű amerikai biológus, fizikus, Nobel-díjas
1930-ban doktorált fizikából a göttingeni egyetemen, utána tanulmányutat tett Koppenhágába, ahol Niels Bohr mellett dolgozott. 1932-37-ig Lise Meitner asszisztense volt, érdeklődése azonban már ebben az időben a biológia felé is fordult. Németországból 1937-ben egy ösztöndíj segítségével kivándorolt az Egyesült Államokba. Itt a California Institute of Technology biológiai laboratóriumában dolgozott 1937-39 között, majd 1940-47 között a Vanderbilt Egyetemen oktatott fizikát. 1947-81 között ismét a California Institute of Technology-n dolgozott. 1939-ben felfedezte, hogy a bakteriofágok szaporodása az addigi feltételezéssel szemben egy lépésben történik. Salvador Luriával együttműködve az ún. fluktuációs teszttel megmutatták, hogy a baktériumoknak a bakteriofágokkal szemben való rezisztenciája véletlen mutációktól függ. Delbrück és Hershey egymástól függetlenül felfedezte 1946-ban, a vírusok genetikus rekombinációját. 1962-ben létrehozta Kölnben Genetikai Intézetet. A modern molekuláris biológia egyik úttörője volt. 1969-ben Alfred Day Hersheyvel és Salvador Luriával megosztott orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a vírusok replikációs mechanizmusának és genetikai szerkezetének kutatásában elért eredményeiért. Nevéhez fűződik a még fizikusi pályaszakasza alatt felfedezett Delbrück-szórás.
- Delbrück, Max a KFKI História rovatában (forrás: Britannica Hungarica)
- Max Delbrück, Alfred D. Hershey, Salvador E. Luria (Kémiatörténeti naptár - Chemonet)
- Max Delbrück (Wikipédia)
- Bakteriofág (Wikipédia)
- Meghal Max Delbrück víruskutató (Múlt-kor történelmi portál)
- Újabb ismeretek a vírusok szaporodásáról - orvosi, Nobel-díj, vírus, vírusok, szaporodása (Orvostörténet - InforMed)
- Hargittai István: 50 évvel ezelőtt valami megduplázódott (Fizikai Szemle)
- Hargittai István Kettős csavar - a megkettőzött tudomány (Chemonet)
- Frenkel Andor: Egy elméleti fizikus vándorútja Budapesttől Bostonig - Beszélgetés Tisza László professzorral. Első rész (Természet Világa)
- The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1969 (Nobelprize.org - angol)
- Max Delbruck (Timeline of Nobel Prize Winners - angol)
- Ernst Peter Fischer: Max Delbrück (National Center for Biotechnology Information, PubMed Central USA - angol)
- Carolyn Harding: Max Delbrück (Caltech Archives Oral History - angol - PDF)
- Max Delbrück at Vanderbilt 1940-1947 (Vanderbilt University - angol)
- Nobel Laureates: Max Delbrück, Alfred D. Hershey and Salvador E. Luria (Sandwalk - angol)
- Max Delbrück (NNDB: Tracking the entire world - angol)
- Max Delbrück (Wikipedia - angol)
- Luria-Delbrück experiment (Wikipedia - angol)
- Saffman-Delbrück model (Wikipedia - angol)
- Daniel J. Kevles: Delbrück, Max Ludwig Henning (Encyclopedia - angol)
- Putnoky Péter, Hoffmann Gyula: Bevezetés a genetikába - Génmutációk (PTE TTK Biológiai Intézet)
- Delbrück scattering (Wikipedia - angol)
Török Ferenc halálának 45. évfordulója
Pécs, 1929. máj.
30. — Budapest,
1981. szept. 3.
Kémikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte, 1951-ben vegyész, majd 1969-ben alkalmazott matematikus oklevelet szerzett. Tudományos munkáját az ELTE általános és szervetlen kémiai tanszékén Lengyel Béla akadémikus mellett kezdte meg, a szilíciumorganikus kémia területén. 1951-1962 között a tanszéken működő MTA kutatócsoport tudományos főmunkatársaként dolgozott. Tudományos fokozatát 1960-ban kapta. 1972-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. A hatvanas években megalakította a tanszéken belül az elméleti kémia kutatócsoportot. Kutatási tevékenysége során a rezgési spektroszkópia egyes elméleti kérdéseit tisztázta. Kiemelkedő eredményeket ért el a rezgési erőterek kvantumkémiai meghatározása terén. Munkásságának jelentős eredménye a kvantumkémiai oktatás megindítása hazánkban.
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
- Csizmadia G. Imre: Aki igazán siet, nem ér rá megállni. A molekuláris forradalom és Magyarország tudományos lehetőségei az Európai Unióban (Székfoglaló előadások, összefoglalások - Chemonet)
- Török Ferenc: Ötven éves a kvantumkémia (Fizikai Szemle)
- Török Ferenc: A vegyértékfogalom fejlődése (Fizikai Szemle)
- Fogarasi Géza: Török Ferenc (ELTE TTK Kémiai Intézet - PDF)
Biró Lajos (Bíró) halálának 95. évfordulója
Tasnád, 1856. aug.
29. — Budapest,
1931. szept. 2.
Entomológus, etnográfus, utazó, zoológus
Teológiai tanulmányait megszakítva tanárként működött. A Rovartani Állomás filokszéra-biztosa volt 1880-1886-ig. Rendszeres rovargyűjtéssel nagy és értékes rovargyűjteményt hozott létre, melyet később a Nemzeti Múzeumnak adott el. 1886 után ismét tanár volt. 1895-ben természettudományi gyűjtőútra indult Német-Új-Guineába, ahol kisebb megszakításokkal hét évet töltött. Az innen hazahozott és ma a Néprajzi, illetve a Természetrajzi Múzeum állományában lévő, több mint 5000 darabból álló néprajzi, és több mint 200000 darabból álló rovar-, hüllő- és madárgyűjteményét igen gondosan dokumentálta. Természetrajzi gyűjteménye több mint 200, a tudomány számára addig ismeretlen fajt tartalmaz, ennek feldolgozásában számos európai ország zoológusai részt vettek. Több állatnemzetség, illetve faj róla kapta a nevét. Néprajzi gyűjteménye a pápuák életéről átfogó képet nyújt, nemcsak a tárgyakat írta le, hanem készítésüket, használatukat is. Hazatérve 1903-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban tiszteletbeli múzeumi őrré nevezték ki. Később rövidebb zoológiai gyűjtőutakat tett Görögországban és Bulgáriában. 1926-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá avatta.
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
- Magyar Néprajzi Lexikon (MEK)
- Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER - METESZ - OMIKK)
- Programajánló: Bogarak, kultikus tárgyak a pápuák földjéről (National Geographic Magyarország)
- Erdélyi őskultúra-kutatók nyomában Új-Guineában (Szabadság)
- Bíró Lajost ünnepeltük (Tasnádi Tükör)
- Vásárhelyi Tamás: Biró Lajos írása mellé (Természet Világa)
- Bíró Lajos (Magyar Vagyok)
- Biró Lajos: Kígyókaland (Természet Világa)
- Bíró Lajos szobra (Köztérkép)
- Dr. Varga József: Séta budapesti temetőkben - Biró Lajos (Varga József honlapja)
Franzenau Ágoston születésének 170. évfordulója
Kolozsvár, 1856. szept.
2. — Rákospalota,
1919. nov. 19.
Paleontológus, mineralógus, muzeológus
A budapesti műegyetem elvégzése után, 1877-ben a műegyetem ásvány-földtani tanszékén tanársegéd, 1883-ban az Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-földtani osztályának segédőre, 1894-ben múzeumi őr, 1902-ben az ásvány- és őslénytani osztály igazgató őre, 1918-ban pedig igazgatója lett. Elsősorban a magyarországi fosszilis foraminiferák vizsgálatával szerzett tudományos érdemeket, de jelentősek kristálytani kutatásai is. 1896-tól az MTA tagja.
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (MEK)
- Koch Sándor: A magyar ásványtan története (MEK)
- Franzenau Ágoston (Tudósportál)
- Révai nagy lexikona (MEK)
- Franzenau Ágoston (Wikipédia)
Henry, William halálának 190. évfordulója
Manchester, Anglia, 1775. dec.
12. — Pendlebury, Lancashire,
1836. szept. 2.
Angol kémikus
Gyógyszerészetet és orvostudományt tanult Edinburghban. 1807-ben szerezte meg doktori fokozatát, de betegsége miatt felhagyott az orvosi gyakorlattal és főleg kémiai kutatással foglalkozott. Egyik legismertebb munkája a gázok oldhatóságára vonatkozik folyadékban különböző nyomásokon, és különböző hőmérsékleteken. Az általa 1803-ban megfogalmazott ún. Henry-Dalton-törvényt róla és John Dalton brit kémikusról neveztek el. Foglalkozott ezen kívül gázelemzéssel, sújtóléggel, és világítógázzal is. Egyik alapítója volt a Mechanics' Institute-nak, amelyből az University of Manchester Institute of Science and Technology jött létre. 1809-ben a Royal Society tagjává választották.
- Horváth Miklós: A világ működése (www.vilaglex.hu)
- Horváth Miklós: A világ működése - Henry-Dalton-törvény (www.vilaglex.hu)
- Nagy Attila: Az oldatok tulajdonságai (Előadó - Chemonet)
- Oldatok egyensúlyai: korlátozott oldódás (ELTE TTK, Kémiai Intézet - PDF)
- Oxford-Typotex Kémiai Kislexikon (HIK)
- Craig Thornber: Thomas Henry, FRS and his son, William Henry, MD, FRS, GS (A Scrapbook of Cheshire - angol)
- Henry, William (1911 Encyclopedia Britannica - Wikisource - angol)
- William Henry Biography (BookRags - angol)
- William Henry (NNDB: Tracking the entire world - angol)
- William Henry (Today in Science History - angol)
- William Henry (Wikipedia - angol)
- Henry's law (Wikipedia - angol)
Barnard, Christiaan Neethling halálának 25. évfordulója
Beaufort West, Dél-Afrika, 1922. nov.
8. — Paphos, Cyprus,
2001. szept. 2.
Dél-afrikai szívsebész
Ösztöndíjasként az amerikai Minneapolisban, a neves szívsebész Clarence Walton Lillehei mellett ismerkedett meg a szakma fortélyaival. 1968-ban tanulmány utat tett Kaliforniában. Ekkor ismerkedett meg Shumway kutatásaival. Hazamenve december 3-án elvégezte az első emberi szív átültetését. Barnardnak az az érdeme, hogy az első műtéttel nagy nyilvánosságot teremtett a szívátültetésnek, és egyben megindított egy olyan immunológiai kutatás sorozatot, ami később lehetővé tette a biztonságos szervátültetést.
- Christiaan Barnard ((Wikipédia))
- Lacza Tihamér: Elment a szívtipró szívsebész (Új Szó)
- Elhunyt Christiaan Barnard (InforMed)
- Elhunyt Christiaan Barnard, a szívátültetések úttörője (Tudomány - Origo)
- Schauermann Péter: A szívtipró szívátültető ((Nagy Világ - MIX))
- Christiaan Barnard ((NNDB: Tracking the entire world - angol))
- Christiaan N. Barnard (Encyclopedia - angol)
- Christiaan Barnard ((Wikipedia - angol))
- Dr. Christiaan Barnard ((Answers.com - angol))
- 40 éve volt az első szívátültetés (EgészségKalauz)
- Raymond Hoffenberg: Christiaan Barnard: his first transplants and their impact on concepts of death (National Center for Biotechnology Information, PubMed Central USA - angol)
- Lawrence K. Altman: Christiaan Barnard, 78, Surgeon For First Heart Transplant, Dies (The New York Times - angol)
Frommer Rudolf halálának 90. évfordulója
Pest, 1868. aug.
4. — Budapest,
1936. szept. 1.
Gépészmérnök
Érettségi után banktisztviselő, 1895-ben ő készítette az első német-magyar tőzsdei szótárt. 1896-ban a Magyar Fegyver- és Gépgyár kötelékébe lépett, amelynek utóbb vezérigazgatója lett. Nevéhez fűződik a hazai fegyvergyártás kifejlesztése. Legismertebb szabadalma a róla elnevezett Frommer-pisztoly, ezzel, valamint tekercsrugós vadászpuskáival külföldön is sikert aratott. Bár műegyetemet nem végzett, műszaki munkásságának elismeréséül a Mérnöki Kamara mérnöki címjogosultságot engedélyezett számára.
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
- Frommer Rudolf (Wikipédia)
- Frommer Rudolf fegyvertervezőre emlékezünk (Háború Művészete)
- Jeles Napok (OSZK)
- A 7,65 mm.-es önműködő Frommer-pisztoly (Stop-minta) használatára és karbantartására. (Kalasnyikov - PDF)
- Hungary 1897-1948 - Frommer Pistols (Manowar's Hungarian Weapons - angol)
- Rudolf Frommer (Wikipedia - angol)
- Frommer Stop (Wikipedia - angol)
- Frommer Femáru 37M (Wikipedia - angol)
- Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER - METESZ - OMIKK)
Mozsonyi Sándor halálának 50. évfordulója
Kadarkút, 1889. márc.
15. — Budapest,
1976. szept. 1.
Gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár
1912-ben gyógyszerészdoktori, 1919-ben orvosi oklevelet és tisztiorvosi képesítést szerzett Budapesten. 1912-1918-ban az Egyetemi Gyógyszertárban, 1918-1919-ben a pozsonyi egyetem közegészségügyi intézetében tanársegéd. Rövid ideig a Rico Kötszergyár Művek igazgatója. 1920-1934-ben miniszteri osztálytanácsos a Népjóléti, majd a Belügyminisztériumban. 1931-ben Genfben a Népszövetség kábítószer-konferenciáján magyar delegátus. 1934-1962-ig a budapesti egyetem gyógyszerészeti intézet igazgatója. 1955-től a gyógyszerészkar dékánja a budapesti egyetemen. Javaslatára vezették be a 4 éves gyógyszerészképzést az egyetemen. Az első között vizsgálta a kábítószerek toxikológiai hatását. Létrehozta az Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Múzeumot.
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
- Kapronczay Károly: Magyar Orvoséletrajzi Lexikon (HIK)
- Mozsonyi Sándor (Wikipédia)
- Dr. Mozsonyi Sándor Alapítvány (MGYT)
- Az Intézet története (SOTE Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet)
- Mozsonyi Sándor: Semmelweis Ignác munkásságának néhány gyógyszerészeti és kémiai vonatkozása (MEK - PDF)
- Mozsonyi Sándor: 1848 gyógyszerészetének képe (MEK - PDF)
- Mozsonyi Sándor (Semmelweis Egyetem Galéria)
Vinogradszkij, Szergej Nyikolajevics (Winogradsky, Vinogradsky, Sergei, Sergey Nikolaevich) születésének 170. évfordulója
Kijev, Oroszország (ma Ukrajna), 1856. szept.
1. — Brie-Comte-Robert, Franciaország,
1953. febr. 25.
Orosz születésű francia bakteriológus
1881-ben szerezte meg diplomáját a szentpétervári egyetemen és néhány évig az egyetem oktatója volt. 1885-től a strasbourgi egyetemen, 1887-től a zürichi egyetemen működött. 1891-1905 között a szentpétervári Kísérleti Orvostudományi Intézet mikrobiológiai részlegét vezette. 1905 után egy időre visszavonult a kutatástól. 1917-ben a forradalom elől elmenekült Oroszországból. 1922-től Emil Roux meghívására a Párizs melletti Pasteur Intézetben a mezőgazdasági bakteriológiai részleg vezetője volt. A mikrobiológiának Pasteur és Koch mellett egyik legjelentősebb művelője volt. Kimutatta, hogy egyes, az általa autotrófnak nevezett mikroorganizmusok szervetlen forrásokból nyerik az energiájukat. Felismerte a nitrifikáló baktériumok létezését és az élővilágban betöltött fontos szerepét. Jelentős eredményeket ért el többek között a talajbaktériumok, a vasbaktériumok és a cellulózbomlásban szerepet játszó baktériumok vizsgálatában. Az általa használt ún. Vinogradszkij-oszlop a mikroorganizmusok tanulmányozásának ma is fontos eszköze. A környezeti mikrobiológia egyik megalapítójának tekintjük.
- Szergej Nyikolajevics Vinogradszkij (Wikipédia)
- Paul Davies: Az ötödik csoda (G-Portál - PDF)
- V. Gutina: Vinogradsky, Sergey Nikolaevich (Encyclopedia - angol)
- Sergei Winogradsky (Wikipedia - angol)
- Beggiatoa (Wikipedia - angol)
- Winogradsky column (Wikipedia - angol)
- Vinogradszkij, Szergej Nyikolajevics (Wikipedia - orosz)
- Vinogradszkij, Szergej Nyikolajevics (Nagy Életrajzi Enciklopédia - orosz)
- Gruiz Katalin: Nagy mikrobiológusok (BME Körinfo)
Folkers, Karl August születésének 120. évfordulója
Decatur, Illinois, USA, 1906. szept.
1. — Lake Sunapee, New Hampshire,
1997. dec. 9.
Amerikai biokémikus, biológus
Egyetemi tanulmányait az Illinois-i, a Wisconsin-i, majd a Yale Egyetemen folytatta, gyógyszerkémiával foglalkozott. 1934-ben a Merck cég laboratóriumánál helyezkedett el. Itt kutatócsoportjával sikerült a B6 vitamint (pyridoxint) szintetizálnia. 1945-51 között a Merck cég szerveskémiai és biokémiai kutató részlegét vezette. Különböző antibiotikumok vizsgálatával foglalkozott, így csoportja állapította meg a streptomycin szerkezetét. 1942 után izolálta a B12 vitamint, melynek hiánya okozza a vészes vérszegénységet. Csoportjával tisztázta a Q10 koenzim szerkezetét. 1963-1968-ig a Stanford Kutató Intézet vezetője volt, ez alatt az intézet jelentősen fejlődött. 1968-tól Austinban a Texas-i Egyetemen az újonnan alapított orvosbiológiai kutató részleget vezette, itt többek között az agyalapi mirigy által termelt hormonok vizsgálatában ért el jelentős eredményeket.
- Karl August Folkers (Wikipédia)
- William Shive: Karl Folkers (Biographical Memoirs - National Academy of Sciences - angol - PDF)
- Robert E. Olson: Karl August Folkers (Journal of Nutrition - angol)
- Karl August Folkers (Encyclopedia Britannica - angol)
- Louis Galambos, Jeffrey L. Sturchio: Folkers, Karl August (Encyclopedia - angol)
- Karl August Folkers Biography (BookRags - angol)
- Karl August Folkers (Wikipedia - angol)
- Vitamin B12 (Wikipedia - angol)
