Tomcsányi Ádám (Tomtsányi) halálának 195. évfordulója
Kamánfalva, 1755. dec. 4. — Pest, 1831. júl. 4.

Fizikus, mérnök, egyetemi tanár

Tanulmányait a budai egyetem bölcsészeti karán és az Institutum Geometricumban végezte, előbb bökcsészdoktori, majd 1787-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1790-től az egyetemen a fizika és mechanika tanársegédje, majd 1791-től 1798-ig a fizika és mezőgazdaságtan tanára előbb a nagyváradi, majd a pozsonyi kereskedelmi akadémián. 1801-től a pesti egyetem fizika és mechanika tanszékén működött haláláig. 1823-1824-ben az egyetem rektora volt. Magyarországon úttörő monográfiát adott közre az elektromosságtanról, mely az elektrokémiára és az elektromosság orvosi alkalmazásaira is kiterjedt. Az 1814. évi móri földrengésről Kitaibel Pállal együtt írt tanulmánya nemzetközi viszonylatban is elismert munka.

Web dokumentumok

Haynald Lajos halálának 135. évfordulója
Szécsény, 1816. okt. 3. — Kalocsa, 1891. júl. 4.

Bíboros érsek, mecénás

1831-től a bölcseletet Nagyszombatban, 1833-tól a teológiát Bécsben hallgatta. Pappá 1839-ben szentelték, 1842-től 1846-ig teológiai tanár Esztergomban. Prímási titkár 1846-tól, prímási irodaigazgató 1848-tól. 1852-ben erdélyi püspökké nevezték ki. 1863-ban politikai okokból lemondott püspökségéről. 1863-1867-ben Rómában a rendkívüli ügyek kongregációjában működött. Magyarországra 1867-ben mint kalocsai érsek tért vissza. 1868-ban az MTA tiszteleti tagjává választotta. 1879-ben a pápa bíborossá nevezte ki. Lelkes növénygyűjtő, kora magyar flórakutatóinak bőkezű mecénása volt. Nevét számos növény és a Haynaldia nemzetség viseli. Sok alapítványt tett az oktatás és tudomány javára. Több iskolát alapított, Kalocsán megalapította a főgimnáziumot, valamint a később róla elnevezett obszervatóriumot. Nagy herbáriumát és szakkönyvtárát végrendeletében a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyományozta.

Web dokumentumok

Holenda Barnabás születésének 130. évfordulója
Kám, 1896. júl. 4. — Győr, 1967. febr. 27.

Bencés matematika- és fizikatanár

Tanulmányait Pannonhalmán végezte, bölcseletből Budapesten doktorált, 1919-ben szentelték pappá. 1919 és 1924 között esztergomi, győri és budapesti tanár. 1924-től a pannonhalmi tanárképző iskolán elméleti fizikát tanított, 1932-től a győri gimnáziumban is tanított. 1938-1963-ig a győri gimnázium igazgatója. Tőle a tanárok a modern fizikáról értesülhettek, cikkeket írt, előadást tartott tanári gyűléseken és a nagyközönségnek a győri szabadegyetemen. Két nagyobb művet írt Jedlik Ányosról. Több cikke a Pannonhalmi Szemlében és a Katolikus Szemlében a relativitás elméletét ismertette. Tankönyveket is írt társszerzőként.

Web dokumentumok

Nagy Károly halálának 10. évfordulója
Ete, 1926. dec. 12. — Budapest, 2016. júl. 4.

Fizikus, egyetemi tanár

Egyszerű szülők gyermekeként, kereskedelmi középiskolát végezve, majd kiegészítő érettségit téve lett matematika-fizika szakos egyetemi hallgató a budapesti tudományegyetemen. Fizika tanári oklevelének átvétele után Marx György és Szabó János volt évfolyamtársaival együtt került 1950-ben az akkor már Novobátzky Károly vezette elméleti fizikai tanszékre. Itt lett a fizikai tudományok kandidátusa 1954-ben, majd doktora 1960-ban. Ebben az évben lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1961-ben megkapta egyetemi tanári kinevezését, és lett a Természettudományi Kar dékánja. 1966-tól 1972-ig az ELTE rektora volt. Barátságos, közvetlen modorával vált népszerűvé mind a felsőbb állami és pártvezetők, mind kollégái és tanítványai körében. Elméleti fizikai munkásságának kezdetén a szigetelő anyagokban kialakuló elektromágneses térrel, később részecskefizikai kutatással foglalkozott. Akadémiai székfoglalóját 1982-ben az anizotrop közegekben terjedő elektromágneses sugárzás kvantumelméletéről tartotta. Fokozott figyelemmel kísérte az egyetemen folyó tanárképzést, fizika tanár szakos egyetemi hallgatók számára elméleti fizikai tankönyv-sorozatot állított össze. Novobátzky Károly halálát követően 25 éven át vezette az ELTE elméleti fizikai tanszékét és az MTA elméleti fizikai kutatócsoportját. Számos díjban részesült, tudományos és közéleti tevékenységének elismeréseként 1996-ban Széchenyi-díjat vehetett át. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Jeney András halálának 5. évfordulója
Makó, 1945. nov. 21. — Szerencs, 2021. júl. 4.

Mérnök, matematikus, költő

Debreceni középiskolai tanulmányok után Miskolcon szerzett gépészmérnöki oklevelet 1969-ben, alkalmazott matematikából doktorált 1993-ban, 1997-ben nyert Ph.D. fokozatot. 1969-től gépészmérnökként Kecskeméten és Gödöllőn dolgozott; 1972-től a Miskolci Egyetemen tanított mérnöki matematikát. Új szaktárgyakat is indított a gépészmérnöki számítástechnika fejlesztésére. Tanári tevékenységével párhuzamosan tankönyveket is írt; öt kötetben társszerző, egy hatodik pedig önálló munkája. A műszaki matematika és a kapcsolódó számítógépes programok területén kutatásokat végzett; több dolgozata jelent meg neves szakfolyóiratokban. Nemzetközi konferenciák szervezője volt; külföldi tanulmányutakon is részt vett. Jeney Andrást költőként is ismerik; három önálló verseskötete jelent meg, számos díjat nyert. A Miskolci Rádiónál irodalmi rovatvezető volt, kórusban is énekelt, és keresztény közösségekben tisztségeket viselt. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Tait, Peter Guthrie halálának 125. évfordulója
Dalkeith, Skócia, 1831. ápr. 28. — Edinburgh, 1901. júl. 4.

Skót matematikus, fizikus

Az Edinburgh-i egyetemen, majd Cambridge-ben tanult. 1854-től Belfastban a Queen's University matematikaprofesszora, majd 1860-tól Edinburgh-ban a fizika professzora volt. A csomóelmélet egyik megalapozója volt. Megfogalmazta a gráfelméleti Tait-sejtést, amelyből következett volna a négyszín-tétel bizonyítása. A sejtést azonban a 20. században megcáfolták, a négyszín-tételt végül csak számítógép segítségével sikerült bizonyítani. Mélytengeri nyomás- és hőmérsékletmérések eredményeképen megfogalmazta a folyadékok nyomása és hőmérséklete közötti összefüggést leírására vonatkozó Tait-egyenletet. A kvaterniók elméletével foglalkozott, a fizikában ezek használatát szorgalmazta a vektorok alkalmazásával szemben, ezzel kapcsolatban tudományos vitákba bonyolódott kortársaival.

Web dokumentumok

Nørlund, Niels Erik (Nörlund, Norlund) halálának 45. évfordulója
Slagelse Dánia, 1885. okt. 26. — Koppenhága, 1981. júl. 4.

Dán matematikus

A koppenhágai egyetemen tanult csillagászatot és matematikát. 1910-ben szerzett doktori fokozatot asztronómiából. Ezután két évig a koppenhágai obszervatóriumban dolgozott asszisztensként. 1912-ben a lundi egyetem, majd 1922-ben a koppenhágai egyetem matematikaprofesszora lett. Emellett a dán geodéziai intézet igazgatója és továbbfejlesztője is volt, vezette a geodéziai méréseket Dániában és Grönlandon, szeizmikus állomásokat létesített. Intézetében számos kiváló minőségű térkép készült. 1955-ben nyugalomba vonult az intézet vezetésétől, de matematikai kutatásait tovább is folytatta. Legfontosabb eredményeit a differenciaegyenletek elméletében érte el. Nővére, Margrethe Niels Bohr felesége lett.

Web dokumentumok

Zariski, Oscar (Zaritsky, Ascher) halálának 40. évfordulója
Kobrin, Belorusszia, 1899. ápr. 24. — Brookline, Massachusetts, USA, 1986. júl. 4.

Amerikai matematikus

Eredeti neve Ascher Zaritsky. A kievi egyetem matematika szakára nem nyert felvételt, ezért filozófiát hallgatott, de emellett matematikával is foglalkozott. 1920-ban a polgárháborús állapotok miatt Olaszországba ment, a római egyetemen szerzett doktori fokozatot. Itt változtatta meg nevét tanárainak tanácsára az olaszosabban hangzó Oscar Zariski-ra. Olaszországból az erősödő fasizmus miatt az Egyesült Államokba távozott. Itt a Johns Hopkins egyetemen tanított, 1937-től, mint professzor. 1945-ben Sao Paolo-ban, majd 1946-ben az Illinois-i egyetem, 1947-től 1969-ig a Harvard egyetem professzora volt. Legfontosabb eredményeit a topológia és az algebrai geometria területén érte el, a modern algebrai geometria egyik megalapozójának tekintik. Több folyóirat szerkesztésében vett részt. Számos díjban és elismerésben részesült, 1981-ben Wolf-díjat kapott.

Web dokumentumok

Wehrle Alajos (Vehrle, Alois) születésének 235. évfordulója
Kremsier, Ausztria (ma Kroměříž, Csehország), 1791. júl. 3. — Bécs, 1835. dec. 13.

Osztrák vegyész

A bécsi műegyetemen volt tanársegéd, majd 1820 és 1835 között a selmecbányai akadémián a vegytan tanára volt. Ásványanalíziseket végzett és főleg ásványtannal foglalkozott. Két, tellúrt tartalmazó ásványt is neveztek el wehrlitnek, az egyik a börzsönyi hegyekben előforduló bizmut-tellúr-ezüst-szulfid, a másik egy Szarvaskőn található kalcium-vasszilikát alapú ásvány. Hozzájárult a tellúr technológiájának kifejlesztéséhez, kidolgozta a tellúrnak wehrlitből való előállítását és tökéletesítette egy másik fontos ásványból, a nagyágitból való kivonását is. Egészen a 20. sz. elejéig a világ tellúrszükségletét Selmecbánya elégítette ki.

Web dokumentumok

Huszthy László halálának 20. évfordulója
Ózd, 1923. febr. 3. — Miskolc, 2006. júl. 3.

Gépészmérnök, matematikus, egyetemi tanár

Szülővárosában járt elemi iskolába; a miskolci református gimnáziumban érettségizett (1940). A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát (1946), és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen doktorált (1961). Dolgozott üzemmérnökként Ózdon (1946-1950), majd részlegvezető mérnökként (1950-1951) és gépészeti előadóként (1951-1952). Később tanársegéd, adjunktus és docens lett Miskolc egyetemén 1983-ig, nyugdíjazásáig. Időközben tanított technikumban (Ózd, 1947-1952) és főiskolán is (Ózd, 1948-1953). Nyugdíjazása után is tartott még az egyetemen órákat. Már 1957-től vezetője volt a Bolyai János Matematikai Társulat, Borsodi Tagozat, Műszaki Matematikai Szakosztálynak. Publikációi a gépészmérnöki tudományok matematikai megalapozását célozták, és azok hatékony oktatását. Munkái például: "Síkbeli mechanizmusokra vonatkozó néhány tétel bizonyítása a komplex számsíkon" (1969). "Programozott oktatás kétlépcsős gépészmérnöki levelező tagozaton" (Felsőoktatási Szemle, 1975); "Szivattyú teljesítményszükséglete a nyomócső átmérőjének függvényében" (Gép, 2002). (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Witt, Ernst halálának 35. évfordulója
Alsen, Német Birodalom (ma Als, Dánia), 1911. jún. 26. — Hamburg, Németország, 1991. júl. 3.

matematikus

AFreiburgi Egyetemen matematikát és fizikát tanult, majd átiratkozott a Göttingeni Egyetemre, az akkori vezető matematikai központba, és folytatta tanulmányait a matematika területén. Ott olyan befolyásos előadókkal találkozott, mint Gustav Herglotz, Hermann Weyl és Emmy Noether, akiknek absztrakt algebrai megközelítései mélyen formálták fejlődését. Különösen Herglotz ismerte fel korán Witt tehetségét, dicsérve egy egyszerű bizonyítást, amelyet Witt adott Wedderburn tételére, miszerint a véges ferde mezők kommutatívak; ez vezetett Witt első publikációjához 1931-ben. Witt 1933. július 7-én nyújtotta be doktori disszertációját Riemann-Rochscher Satz und Z-Funktion im Hyperkomplexen címmel. 1938-ban kinevezték előadóvá a Hamburgi Egyetemen.

Bár belépett a náci SA-ba, a jellemzések szerint "a matematikát a náci ideológia elé helyezte". 1945-ben náci tevékenysége miatt elbocsátották a hamburgi egyetem professzori posztjáról. Kollégái mindannyian arról tanúskodtak, hogy Witt párttagsága ellenére gyorsan felismerte, hogy a náci párt céljai összeegyeztethetetlenek a tudományos fejlődéssel, ami mindig is a legfontosabb dolog volt az életében, ezért a visszaállítását szorgalmazták.

Witt munkássága főként a kvadratikus alakokkal és különféle kapcsolódó területekkel foglalkozott, mint például az algebrai függvénymezők, a Witt-vektorok, a Lie-gyűrűk és a Mathieu -csoportok. Legismertebb a Witt-vektorok bevezetéséről, amely 1936- ban megjelent cikkében jelent meg a J. Reine Angew. Math című folyóiratban. 

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Ernst_Witt

Saját kiegészítés, hogy csoportelmélet alaptétele sem lenne nélküle, a véges egyszerű csoportok osztályozása. Ez egy nagyon sok szerző által közölt tétel, cca. 200 oldal kimondva, és kb. 20000 (húszezer) oldal bizonyítással. 

Saját bevallása szerint évekkel korábban felfedezte a Leech-hálót (Leech-lattice), mint a névadója.

Különös dolog, hogy közölt egy bizonyítást a Wedderburn-tételre - amelyik a véges algebrai testek kommutativitását igazolja - és évekkel később szintén közölt egy bizonyítást erre a tételre első cikkében Theodore "Ted" "Unabomber" Kaczinsky. Ezt csak Béla kedvéért írom, milyen jófejek is tudnak lenni a matematikusok :-P

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Wedderburn%27s_little_theorem#History

(https://en.wikipedia.org/wiki/Ernst_Witt)

Web dokumentumok

Tauffer Vilmos születésének 175. évfordulója
Kolozsvár, 1851. júl. 2. — Budapest, 1934. dec. 7.

Orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár

Orvosi tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemen végezte. 1874-től gyakornok a budapesti szülészeti klinikán. 1876-1878-ban tanársegéd Freiburgban Hegar professzor mellett. 1879-ben a budapesti szülészeti klinikán magántanára. 1881-1918-ban ny. r. tanár a budapesti II. sz. szülészeti-nőgyógyászati klinikán. Jelentős érdemei vannak a korszerű szülészeti és nőgyógyászati műtétek, a császármetszés, transvaginalis méhrákműtét, a sugaras méhrákkezelés meghonosítása terén. Elsőnek végezte a sérült uréter varrását. Elsőnek végzett Magyarországon epehólyagműtétet. Kiterjedt iskolát alapított, évtizedekig a vezető szülészek tanítványai voltak. Megreformálta a szülésznőképzést, kidolgozta a szülészeti rendtartást.

Web dokumentumok

Melczer Tibor halálának 90. évfordulója
Békéscsaba, 1879. máj. 5. — Budapest, 1936. júl. 2.

Gépészmérnök, egyetemi tanár

A műegyetemen 1900-ban szerezte meg diplomáját. Czakó Adolf mellett volt tanársegéd, majd Bécs mellett, Fischamendben működő repülőgép kísérleti állomáson sajátította el a repülőgépek tervezésének elméletét, illetve építésének gyakorlatát. Budapestre visszatérve Bánki Donát mellett volt adjunktus. 1914-1922 között az aszódi Lloyd repülőgépgyár főmérnöke volt. Itt, részben német licenc alapján gyártott gépek továbbfejlesztésével, tökéletesítésével több sikeres repülőgéptípust konstruáltak. Különösen jelentősek voltak a rétegelt falemez szerkezetű, nagyszilárdságú repülőgépszárnyra vonatkozó szabadalmai. 1919-ben a Tanácsköztársaság polgári légügyi hivatalának vezetője volt. 1922-ben a trianoni döntés következtében az aszódi gyárat felszámolták, ekkor visszatért a Műegyetemre. Előadásokat tartott repülőgépek statikai számításai, majd a repülőgépek elmélete és szerkesztése tárgykörből 1926-ban egyetemi magántanár lett, 1932-ben rendkívüli tanárrá nevezték ki.

Web dokumentumok

Fonó Albert születésének 145. évfordulója
Budapest, 1881. júl. 2. — Budapest, 1972. nov. 21.

Gépészmérnök

A Fasori Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Matematikatanára Rátz László volt. 1899-ben iratkozott be a Műegyetemre. Itt kötött barátságot Kármán Tódorral. A Műegyetemen 1903-ban kapott oklevelet, utána német, belga, svájci, francia és nagy-britanniai gyárakban dolgozott. Hazatérve külföldről, 1909-ben műszaki doktori vizsgát tett, majd önálló tanácsadó és tervező mérnökként tevékenykedett. Fő szakterülete az energetika volt. Technikatörténeti jelentőségűek sugárhajtómű-találmányai. Már az 1. világháború idején felajánlotta légitorpedónak nevezett találmányát az osztrák-magyar hadvezetésnek, 1928-ban pedig, korát megelőzve, kidolgozta a nagy magasságban hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas hajtóművet, amelyet légsugár-motornak nevezett el. Szabadalmait azonban nem alkalmazták a gyakorlatban.

Web dokumentumok

Kálmán Rudolf Emil (Kalman) halálának 10. évfordulója
Budapest, 1930. máj. 19. — Gainesville, Florida, USA, 2016. júl. 2.

Magyar születésű amerikai matematikus, villamosmérnök

Családja 1943-ban emigrált; 1954-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet az MIT-n, és három évvel később New Yorkban doktorált. Baltimore-ban kutatott, majd 1964 és 1971 között a Stanford University professzora volt, utána pedig a University of Florida egyetemi tanára lett 1992-ig. Fontainebleau, Párizs és Zürich kutatóhelyein is tevékenykedett. Világraszóló találmánya a "Kálmán-szűrő": egy algoritmus, mely mozgó, változó rendszerek állapotáról ad optimális becslést sorozatos mérésekkel, figyelembe véve az állapotméréseket és a zavaró tényezőket. Ez például a drónok irányításában rendkívül hasznos. Az amerikai elnök a "National Medal of Science" kitüntetést adományozta Kálmánnak. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Szentiványi Tibor születésének 95. évfordulója
Budapest, 1931. júl. 2. — 2009. ápr. 23.

Villamosmérnök, művelődéstörténész, technikatörténész

1958-ban szerezte meg villamosmérnöki oklevelét. Egyetemi tanulmányai alatt demonstrátor volt a Matematika Tanszéken, majd az Irodagép Kísérleti Vállalatnál dolgozott. A diploma megszerzése után az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjában részt vett az első hazai elektronikus számítógép, a M-3 létrehozásában, a mágnesdob, majd a mágnesszalag illesztésével. 1963-tól a KGM Számítóközpontjának műszaki vezetője volt. 1965-ben az Információ-feldolgozó Laboratórium (INFELOR) alapító tagjai között volt. Főmérnöke, majd tudományos tanácsadója volt a vállalatnak. 1991-1997-ig a MATÁV-nál a vezetés tanácsadójaként dolgozott. 1968-ban egyik alapítója volt a Neumann János Számítógéptudományi Társaságnak, a választmány tagja, 1992-ig szakosztály vezetője volt. 1967-ben a londoni ICL cégnél dolgozott, 1975-ben Luxemburgban vendégkutató, 1986-2005 között az International Council for Computer Communication (Washington, D.C.) tagja volt. Szakmai munkásságát több díjjal ismerték el. Elismert játékszakértő volt. 2000-ben alapította a "Pro Ludo" díjat, melyet 2001 óta minden év júniusában ítélnek oda a hazai játékkultúra kiemelkedő személyiségeinek.

Web dokumentumok

Harriot, Thomas (Hariot) halálának 405. évfordulója
Oxford, Anglia, 1560. — London, 1621. júl. 2.

Angol matematikus, csillagász, etnográfus, felfedező

1580-ban szerzett B. A. fokozatot az oxfordi egyetemen. 1583-ban Sir Walter Raleigh expedícióját készítette elő a navigációs adatok kiszámításával. Az 1585-ben Plymouth-ból induló hajóúton számos csillagászati észlelést végzett, megfigyelt egy teljes napfogyatkozást is. Földmérési, térképészeti feladatokat oldott meg, számos térképet készített. 1593-tól Lord Northumberland szolgálatába lépett. Csillagászati távcsövet épített, megfigyelései alapján 1609 és 1613 között rendszeresen készített rajzokat a Holdról, ezek az ő korában igen pontosnak számítottak. Ballisztikai számításokat is végzett. Harriot kevés hatással volt kortársaira, mivel eredményeinek nagy részét nem publikálta. Algebrakönyve csak 10 évvel halála után jelent meg. Eredményeinek egy részét csak a 20. század tudománytörténeti kutatásai tárták fel.

Web dokumentumok

Bethe, Hans Albrecht születésének 120. évfordulója
Strasbourg, Franciaország, 1906. júl. 2. — Ithaca, New York, USA, 2005. márc. 6.

Német-amerikai fizikus, Nobel-díjas

Jelentősen hozzájárult a kvantummechanika és a kvantumelektrodinamika fejlődéséhez. Közreműködött a magerők megértésében, és foglalkozott az energiatermelés általános kérdéseivel. A magfizika területén végzett munkája tette a Manhattan-terv egyik legfontosabb közreműködőjévé. 1943 és 1946 között ő volt ott az elméleti fizikai részleg vezetője. Nevéhez fűződik a Bethe-rács fogalmának bevezetése is. Részt vett az elektronok anyagban történő lefékeződését leíró elmélet kidolgozásában (Bethe-Bloch formula) és fontos szerepe volt a csillagbelsők magfizikai folyamatainak feltárásában (Bethe-Weizsäcker ciklus). Emellett ő adta az első magyarázatot a hidrogén spektrumvonalainak Lamb-eltolódására. Fontos szerepe volt a hidrogénbomba kifejlesztésében is az 1950-es években. Később Albert Einsteinnel együtt lépett fel a kísérleti atomrobbantások és a fegyverkezési verseny ellen. Részben ő vette rá 1963-ban a Fehér Házat a légköri kísérleti atomrobbantásokat tiltó szerződés, majd a fegyverzetcsökkentést szolgáló SALT-1 szerződés aláírására 1972-ben. A Fizikai Nobel-díjat 1967-ben kapta a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért.

Web dokumentumok

Rencz Antal halálának 50. évfordulója
Debrecen, 1901. jan. 26. — Debrecen, 1976. júl. 1.

Orvos, röntgenológus

Egyetemi tanulmányait Budapesten és Debrecenben végezte, 1926-ban szerezte meg orvosi oklevelét. Elischer Gyula tanítványa, illetve munkatársa volt. 1930-1939-ben a budapesti Központi Röntgen Laboratóriumot vezette. 1939-1941-ben az Ungvári Állami Kórház röntgenfőorvosa, 1941-1946-ban a Nagyváradi Állami Kórház igazgató főorvosa és röntgenosztályának a vezetője volt. 1946-1966-ig a debreceni egyetem I. sz. sebészeti klinikájának központi röntgenlaboratóriumát vezette intézeti tanárként. 1948-ban egyetemi magántanár s a röntgenológia oktatója lett Debrecenben. 1953-1954-ben Albániában szaktanácsadó. Szakterülete az egész gyakorlati röntgendiagnosztikára kiterjed. Az emlőrák kezelése terén ért el eredményeket.

Web dokumentumok

Vargha László halálának 55. évfordulója
Berhida, 1903. jan. 25. — Budapest, 1971. júl. 1.

Kémikus, egyetemi tanár

Pacsu Jenő mellett készítette doktori munkáját, 1926-ban szerezte doktorátusát. Zemplén Géza mellett dolgozott egy évig, majd ösztöndíjjal két évig a berlini egyetemen végzett kutatómunkát, szénhidrátokkal foglalkozott. Később Szent-Györgyi Albert mellett dolgozott a szegedi egyetemen. 1940-ben a kolozsvári tudományegyetem szerves kémiai tanszékének professzorává nevezték ki. 1950-ben Budapestre települt, ahol az újonnan szervezett Gyógyszerkutató Intézet osztályvezetője 1957-től. Tudományos kutatásokat elsősorban a szénhidrátok és a gyógyszerkémia területén folytatott. Kutatásainak célja a citoaktív csoportokat tartalmazó cukorszármazékok előállítása. Ezek eredménye volt a "Degranol" nevű gyógyszer.

Web dokumentumok

Leibniz, Gottfried Wilhelm von (Leibnitz) születésének 380. évfordulója
Lipcse, Szászország (ma Németország), 1646. júl. 1. — Hannover, 1716. nov. 14.

Német polihisztor, matematikus, fizikus, filozófus

Jogot kezdett tanulni szülővárosa egyetemén, majd Nürnbergben folytatta tanulmányait. Először a mainzi választófejedelem szolgálatába lépett, itt diplomáciai megbízatásoknak is eleget tett, sokat utazott. 1676-tól a hannoveri választófejedelem könyvtárának vezetője volt. 1672-ben Párizsban ismerkedett meg Huygens-szel, aki felkeltette érdeklődését a matematika iránt. Ekkor kezdődött levelezése Newtonnal. A következő évet Londonban töltötte. Bemutatta a Royal Society-nak az általa konstruált számológépet, a Társaság ennek elismeréseként tagjává választotta. 1677-ben fogalmazta meg, néhány évvel Newton után, az analízis alaptételeit. Eredményeit először az általa elindított Acta Eruditorum-ban a világ első tudományos folyóiratában közölte. Az analízis megalapozása körüli éles elsőbbségi vita alakult ki közte és Newton között, amely a korszak matematikus társadalmát is megosztotta. A tudománytörténet mai felfogása szerint az analízist a két tudós egymástól függetlenül alapozta meg, az integrálszámítás alaptételét ma Newton-Leibniz-tételnek nevezik. Legtöbb matematikai művét 1682 és 1692 között publikálta. 1700-ben megalapította a berlini akadémiát. Később közreműködött a drezdai, a bécsi és a szentpétervári akadémia létrehozásában is. Newtonnal folytatott vitája miatt megkeseredve halt meg. Ő kezdte meg a matematikai logika megalapozását is, nevéhez fűződik a polinomiális tétel bizonyítása és a determinánselmélet megalapozása. Jelentősek voltak filozófiai művei és a biológiában, a geológiában, a nyelvészetben, a teológiában és a jogban elért eredményei is.

Web dokumentumok

Deville, Henry Etienne Sainte-Claire halálának 145. évfordulója
St. Thomas, Danish Virgin Island (ma Virgin Islands, USA), 1818. márc. 11. [9.] — Boulogne, Franciaország, 1881. júl. 1.

Francia kémikus

Orvosdoktori végzettséget szerzett, 1845-től 1851-ig a Besancon-i egyetemen volt a kémia professzora, 1859-től Párizsban a Sorbonne-on volt kémiaprofesszor. Fő kutatási területe a szervetlen kémia volt. 1849-ben felfedezte a nitrogénpentoxidot, majd fémek előállításának módszereivel foglalkozott. 1854-ben aluminiumnak bauxitból való előállítására új módszert dolgozott ki, amelyben nátrium segítségével a korábban Wöhler által kifejlesztett módszerhez képest nagyobb mennyiségben lehetett alumíniumot előállítani. Ez az eljárás azonban még mindig meglehetősen drága volt. Számos fém, pl. platina tisztán való előállítására dolgozott ki módszert. Jelentős eredményeket ért el a disszociáció vizsgálatában

Web dokumentumok

Bragg, William Lawrence, Sir halálának 55. évfordulója
Adelaide, Ausztrália, 1890. márc. 31. — Ipswich, Suffolk, Anglia, 1971. júl. 1.

Ausztrál születésű angol fizikus, röntgenkrisztallográfus, Nobel-díjas

Az Adelaide-i egyetemen tanult matematikát és fizikát, ahol apja, Sir William Henry Bragg, professzor volt. 1909-ben a család visszatért Angliába, a Cambridge-i Trinity College-ben tanult, majd a Cambridge-i Cavendish Laboratory-ban kezdte meg kutatómunkáját. Apjával együtt a röntgenkrisztallográfia megalapítói voltak, röntgensugarak segítségével felderítették a kristályok molekulaszerkezetét. Ő dolgozta ki a matematikai modelleket és ő fogalmazta meg a röntgensugarak hullámhosszára és a kristálysíkok távolságára vonatkozó Bragg-törvényt. 1915-ben, 25 éves korában apjával, Sir William Henry Bragg-gal közösen fizikai Nobel-díjat kapott. A Nobel-díjasok közül ő kapta meg a díjat legfiatalabb korában. A 30-as években rövid ideig a National Physical Laboratory igazgatója, majd 15 évig a cambridge-i Cavendish Laboratory professzora, 1954-től haláláig a Royal Institution igazgatója volt. A lovagi címet 1941-ben kapta meg. számos tudományos társaság díjazottja és tiszteletbeli tagja volt.

Web dokumentumok

Dieudonné, Jean Alexandre születésének 120. évfordulója
Lille, Franciaország, 1906. júl. 1. — Párizs, 1992. nov. 29.

Francia matematikus

A párizsi École Normale Supérieure-ön szerezte doktorátusát 1931-ben. Több francia egyetemen oktatott, 1946-47-ben Sao Paolo-ban (Brazília), majd 1952-től 1959-ig az Egyesült Államokban volt matematikaprofesszor. 1959-ben visszatért Franciaországba, 1964-től 1970-ig a nizzai egyetem professzora volt. Az 1934-ben alakult Bourbaki-csoportnak alapító tagja volt, és mindvégig jelentős szerepe volt a csoport munkájában. Nicolas Bourbaki néven francia matematikusoknak egy változó összetételű csoportja publikált a matematika számos területét feldolgozó kézikönyveket közös munkával, matematikai szigorúságra törekedve. Dieudonné saját nevén is több fontos matematikai kézikönyvet és több matematikatörténeti munkát is írt.

Web dokumentumok

Sklovszkij, Joszif Szamuilovics, (Shklovskii, Shklovskij, Shklovsky, Iosif Samuilovich) születésének 110. évfordulója
Gluhov, Ukrajna, 1916. júl. 1. — Moszkva, Szovjetunió, 1985. márc. 3.

Szovjet-orosz csillagász

A 20. század egyik legjelentősebb orosz asztrofizikusa. A moszkvai Sternberg Csillagvizsgáló munkatársa, a moszkvai egyetem professzora, 1972-től az Űrkutatási Intézet asztrofizikai osztályának vezetője volt. Elméleti fizikai úton kimutatta, hogy a Napot övező kiterjedt gázfelhő, a napkorona millió fokos hőmérsékletű, és a mágneses tér "fűti". Jelentős eredményeként megállapította, hogy a Rák-köd rádiósugárzása mágneses térben spirális pályán gyorsuló elektronoktól származik (szinkrotron-sugárzás). Behatóan tanulmányozta a szupernova-csillagrobbanások természetét. 1957-től elsősorban az űreszközök méréseinek értelmezésével foglalkozott. Számos röntgen-csillagról megállapította, hogy olyan csillagpár alkotja, amelynek egyik tagja neutron-csillag. Foglalkozott az élet kozmikus előfordulásának lehetőségével. Erről a tárgyról írott munkája Carl Sagan fordításában és kiegészítéseivel angol nyelvterületen is nagy érdeklődést keltett. Könyve magyar fordításban is megjelent. Lenin-renddel, és Bruce-éremmel tüntették ki, az Egyesült Államok Nemzeti Akadémiája tagjává választotta. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Baszov, Nyikolaj Gennagyievics (Basov, Nikolay Gennediyevich) halálának 25. évfordulója
Uszman Voronyezs mellett, Szovjetunió, 1922. dec. 14. — Moszkva, Oroszország, 2001. júl. 1.

Szovjet-orosz fizikus, Nobel-díjas

1950-ben mérnök-fizikusként végzett Moszkvában. Ugyanabban az évben kezdett dolgozni a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Fizikai Intézetében, témavezetője Prohorov volt. Baszov és Prohorov 1952-ben fogalmazták meg a mézer (Microwave Amplification by Stimulated Emission of Radiation) alapelvét. Ezzel lefektették a kvantumelektronika alapjait. 1964-ben megosztva kapott Nobel díjat Alekszander Prohorovval, és Charles Townes amerikai tudóssal a kvantumelektronika területén végzett munkájukért, ami a lézer és mézer elvén működő oszcillátorok és erősítők létrehozásához vezetett.

Web dokumentumok