Tittel Péter Pál halálának 195. évfordulója
Pásztó, 1784. jan. 5. [jún. 28./29.] — Buda, 1831. aug. 26.

Csillagász, egyetemi tanár

1806-ban az egri líceum matematikatanára. 1807-ben a pesti egyetemen a filozófia doktora lett. 1810-ben Bécsben folytatott csillagászati tanulmányokat, majd 1815-ben Göttingenbe utazott, hol két évig Gausst hallgatta. 1817-ben Párizs, London, Greenwich csillagvizsgálóit tanulmányozta. Hazatérve átvette az egri obszervatórium vezetését. 1824-ben a budai csillagvizsgáló igazgatójává és a pesti egyetem csillagászat tanárává nevezték ki. Kronológiai kérdésekkel foglalkozott. Tanulmányai főleg külföldi szaklapokban jelentek meg. 1830-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

Batizfalvy Sámuel születésének 200. évfordulója
Rimaszombat, 1826. aug. 26. — Budapest, 1904. nov. 6.

Orvos

Előbb evangélikus teológiát végzett, a szabadságharc alatt honvéd főhadnagy. 1855-ben a pesti orvosi karon orvosi oklevelet szerzett. 1864-ben magántanár, 1869-ben megnyitotta Budán a negyvenágyas "sebészeti és testegyenészeti magángyógyintézet"-et, melyet később az első budapesti vízgyógyintézettel bővített Az ortopédia első magyar művelője, szakirodalmi tevékenységet is kifejtett. 1868-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

Krompecher Ödön halálának 100. évfordulója
Poprád, 1870. febr. 15. [16.] — Budapest, 1926. aug. 26.

Orvos, patológus, egyetemi tanár

1894-ben szerezte orvosi oklevelét, utána tanársegéd a budapesti kórbonctani tanszéken. 1894-től a II. sz. kórbonctani intézet munkatársa. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve 1902-ben magántanár, 1912-ben ny. rk. tanár. 1914-től a kórbonctan ny. r. tanára a budapesti egyetemen, a II. kórbonctani intézet igazgatója. Leírta a róla elnevezett, a basalsejtekből kiinduló laphámrákot, ezért az MTA nagyjutalmát kapta 1925-ben. Megállapította a kristályosodás előfordulását az élővilágban. Jelentős sejtkutató, daganatos, gyulladásos és tuberkulózisos betegségekkel foglalkozott. 1914-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

Pattantyús-Ábrahám Imre születésének 135. évfordulója
Illava, Trencsén vm., 1891. aug. 26. — Budapest, 1956. jan. 30.

Kohómérnök

Vaskohómérnöki oklevelét 1913-ban a selmecbányai főiskolán szerezte. 1919 előtt a kassai és budapesti felsőbb ipariskolánál működött. 1919-től a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán a fizika és elektrotechnika tanszék adjunktusa, 1925-tól r. tanárként a kalorikus és hidrogépek, valamint a kohógépek előadója. 1934-ben a Főiskolát a Műegyetemhez csatolták és őt egyetemi tanárrá nevezték ki, erről a címéről azonban lemondott és a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű műszaki igazgatója lett. 1941-től a győri Magyar Vagon és Gépgyár igazgatója, 1948-tól vezérigazgatója. 1949-től a miskolci műszaki egyetem előadója, 1951-től a géptan, hőerőművek, kompresszorok, kohótelepek. tárgyak tanára. Gyakorlati munkásságáért, elsősorban az ózdi vasgyár fejlesztéséért és a győri Magyar Vagon- és Gépgyár újjáépítéséért, valamint oktatói tevékenységéért több kitüntetésben részesült. Pattantyús-Ábrahám Géza öccse.

Web dokumentumok

Szabó Pál Zoltán születésének 125. évfordulója
Pécs, 1901. aug. 26. — Pécs, 1965. júl. 24.

Geográfus, karsztkutató

Tanulmányait a budapesti és a pécsi tudományegyetemen végezte. 1923-ban középiskolai tanári, 1925-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1932-ben a pécsi egyetem magántanára s a földrajzi intézet tanársegédje. 1943-tól a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója. A természeti földrajz, különösen a morfológia, a hidrológia és a karsztkutatás kérdéseivel foglalkozott. Baranya megye vízellátási problémáinak gyakorlati megoldása melletti számos értekezése és tanulmánya jelent meg. A Magyar Földrajzi Társaság elnöke, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaságnak alelnöke, Baranya megye országgyűlési képviselője volt.

Web dokumentumok

Gyires Béla halálának 25. évfordulója
Zágráb, Horvátország, 1909. márc. 29. — Budapest, 2001. aug. 26.

Matematikus, egyetemi tanár

1934-1938-ig Pásztón, 1938-1942-ig a Debreceni Piarista Intézetben, 1942-1945-ig a Kassai Kereskedelmi Főiskolán középiskolai tanár volt. 1945-től a debreceni egyetemen a valószínűségszámítási és alkalmazott matematikai tanszéken tanított, 1974-től egyetemi tanár, 1980-tól tudományos tanácsadó, 1994-től professzor emeritus. 1966-1969 között a KLTE TTK dékánja volt. Kezdetben számelméleti és algebrai kérdésekkel foglalkozott. Elismertek mátrixelméleti eredményei. Ezek egy része fő kutatási területével, a valószínűségszámításban és a matematikai statisztikában felmerült kérdésekkel kapcsolatos. Az exponenciálisan konvex és a totálisan pozitív függvények osztályát kiterjesztette, és ezek segítségével új eredményekhez jutott a születési és halálozási folyamatok analitikus elméletében. Újabban a sztochasztikus mátrixok permanenseivel kapcsolatos azonosságokat és egyenlőtlenségeket, ill. az eloszlásfüggvények felbonthatósági kérdéseit vizsgálta. 1987-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

Bálint Péter születésének 115. évfordulója
Budapest, 1911. aug. 26. — Budapest, 1998. ápr. 17.

Orvos, nefrológus, egyetemi tanár

1936-ban kémiából is bölcsészet doktori oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetemen. 1936-1946-ban a pécsi belklinika gyakornoka, tanársegédje, 1946-1950-ben ugyanott főorvos. 1946 és 1950 között a pesti Rusznyák Klinikán főorvosként dolgozott és közben 1948 és 1950 között helyettesként az Állatorvosi Kar Élettani Intézetét vezette. 1950-ben a budapesti Élettani Intézet egyetemi tanárává és igazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztséget 31 éven át, 1981-ig töltötte be, és azután még 13 évig tanított ott. Kutatási területe a vese élettana és a kísérletes vesepatológia. Egyedi módszert dolgozott ki a vese véráramlásának meghatározására, eredményeket ért el a veseelégtelenség patomechanizmusának és terápiás lehetőségeinek a kutatásában. Gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki: tudományos cikkeit a magyaron kívül németül, angolul és franciául is publikálta. 1976-tól az Acta Physiologica főszerkesztője volt. Számos társaság tagja volt. 1970-ben az MTA levelező, 1976-tól rendes tagja volt.

Web dokumentumok

Sabin, Albert Bruce születésének 120. évfordulója
Białystok, Lengyelország (ebben az időben az Orosz Birodalom része), 1906. aug. 26. — Washington, D.C., USA, 1993. márc. 3.

Amerikai bakteriológus, gyerekgyógyász

1931-ben szerzett általános orvosi diplomát a New York-i egyetemen. A New York-i Bellevue Kórházban dolgozott, majd 1935-től a New York-i Rockefeller Intézet kutatóorvosa. Itt sikerült először a gyermekparalízis vírusát emberi testből kivett idegszöveten szaporítania. 1939-ben a Cincinnati Egyetemen a gyermekklinika fertőző betegségeket kutató részlegét vezette. A 2. világháború alatt Afrikában és a Csendes-óceán térségében eredményes küzdelmet vívott az amerikai katonák soraiban tömegesen pusztító betegségek, a sárgaláz, a mocsárláz és a japán encephalitis ellen. Hazatérve folytatta korábbi kutatásait, s kimutatta, hogy a paralízis elsősorban a tápcsatornán át fertőz. 1957-re mindhárom bénulást okozó vírusból sikerült olyan legyengített törzset találnia, amely már nem okozott betegséget, de kiváltotta az immunreakciót. A Sabin-csepp használatát 1960-ban engedélyezték az USA-ban. Magyarországon tették először kötelezővé. Sabin módszere egy időre háttérbe szorította a Salk-oltást mivel ennél hosszabb távú védelmet adott, és szájon át lehetett beadni a cseppeket. Napjainkban elsősorban az elölt vírusokból készülő oltást alkalmazzák elterjedten, bár bizonyos területeken az élő, gyengített vírusokból készülő oltásnak is van szerepe. Sabin izolálta a B-vírust, s ő irányította a pappataci-láz és a dengue-láz oltóanyagának kutatásait is. 1971-ben a Cincinnati Egyetemről vonult nyugalomba, majd 1974-82 között a charlestoni Dél-Karolinai Egyetem kutatóprofesszora volt. 1965-től az MTA tiszteletbeli tagja.

Web dokumentumok

Kormos Tivadar halálának 80. évfordulója
Győr, 1881. nov. 10. — Budapest, 1946. aug. 25.

Geológus, paleontológus

A budapesti egyetemen jogi, majd biológiai és földtani tanulmányokat folytatott. 1906-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1908-1919-ig a Földtani Intézet geológusa volt. Tagja volt az első magyar Adria-kutató expedíciónak 1913-ban, és a Balkán-kutató expedíciónak 1917-1918-ban. Kis-Ázsiában, Görögországban, Szerbiában is végzett kutatásokat. A Tanácsköztársaság melletti állásfoglalása miatt 1922-ben állásából felfüggesztették. Magántisztviselőként dolgozott egy ideig, majd az 1930-as években a Magyar Általános Kőszénbányák, illetve a Magyar Alumíniumipari Rt. geológusa lett. Az őskori csiga- és kagylóféléket majd az ősemlős-maradványokat, ősember-leleteket kutatta. Eredményei nemzetközi szinten is jelentősek.

Web dokumentumok

Hegedűs Lajos Viktor születésének 125. évfordulója
Budapest, 1901. aug. 25. — Budapest, 1988. aug. 4.

Gyógyszerész, gyógyszerésztörténész

1927-ben szerzett a budapesti orvosi karon gyógyszerészdoktori oklevelet. 1928-1945 között különböző helyeken gyógyszertár tulajdonos. A Népjóléti Minisztérium egészségügyi osztályának a vezetője (1945-1948). 1971-1988-ban a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárhoz tartozó Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Könyvtár ny. tudományos munkatársa. Gyógyszerésztörténettel foglalkozott, ősi gyógymódokra irányuló vizsgálatokat végzett. A Gyógyszerészettörténeti Diárium szerkesztője (1962-1988).

Web dokumentumok

Koch Ferenc születésének 125. évfordulója
Budafok, 1901. aug. 25. — Budapest, 1974. okt. 29.

Geográfus, egyetemi tanár

1923-ban szerzett oklevelet a budapesti egyetem közgazdaságtudományi karán földrajzból, majd ugyanott tanársegéd, Teleki Pál tanítványa volt. 1936-tól középiskolai tanárként működött, a közgazdasági karon a csillagászati földrajz és a gazdasági földrajz előadója volt. 1951-től az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportját vezette. 1952-ben részt vett a Földrajzi Társaság újjászervezésében, ennek 1958-ig főtitkára is volt. 1954-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem regionális földrajzi tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt nyugalombavonulásáig, 1966-ig. Kádár Lászlóval sajtó alá rendezte és kiegészítette Teleki Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai c. munkáját.

Web dokumentumok

Száva Nándor születésének 105. évfordulója
Budapest, 1921. aug. 25. — Budapest, 1969. febr. 13.

Vegyész

Oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett 1943-ban. 1944-től a Shell Kőolaj Rt. csepeli finomítójában dolgozott, 1947-től a kenőolajgyártás vezetőjeként. 1949-től az Ásványolajipari Központban tevékenykedett. 1957-től az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt feldolgozási főosztályán a műszaki és technológiai osztály vezetője, 1963-tól főosztályvezető volt. 1951 és 1955-ben a Szovjetunióban tanulmányozta a kenőolajgyártási technológiát, illetve a kenőolajadalékok gyártását. Elsősorban a hazai kenőolajgyártás, a kenőolajfeldolgozó ipar fejlesztése és romaskinói olaj feldolgozásának kérdéseivel foglalkozott. Számos előadást tartott, több publikációja jelent meg.

Web dokumentumok

Kocher, Emil Theodor születésének 185. évfordulója
Bern, Scájc, 1841. aug. 25. — Bern, 1917. júl. 27.

Svájci sebész, egyetemi tanár, Nobel-díjas

1865-ben szerzett orvosi oklevelet a berni egyetemen, amelynek 1872-től 1917-ig sebészprofesszora volt. Számos jelentős újítással gazdagította a műtéttant. Ő ismerte fel az operáció gyakran bekövetkezett káros mellékhatásait is, az így előidézett pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy elégtelenség kórképeit. Ennek figyelembevételével alakította ki a követendő eljárást. 1909-ben orvosi Nobel-díjat kapott a "pajzsmirigy fiziológiája, patológiája és sebészete terén végzett munkáiért". Az általa kifejlesztett érfogó ma is fontos sebészi műszer.

Web dokumentumok

Travers, Morris William halálának 65. évfordulója
Kensington, London, Anglia, 1872. jan. 24. — Stroud, Gloucestershire, 1961. aug. 25.

Angol vegyész

A University College-ben tanult, ahol 1903-tól professzor lett. 1903-ban épített egy saját hidrogén-cseppfolyósítót. 1906-ban Indiába (Bangalore) ment, ahol az új Indian Institute of Scientists igazgatója lett. Az 1. világháborúban visszatért Angliába és a Duroglass Limited üveggyár igazgatója lett. 1920-ban bevonták a nagyhőmérsékletű kemencék és az üzemanyagtechnológia területére. William Ramsay skót vegyésszel 1894 és 1908 között elsőként azonosították a kripton, neon és xenon nemesgázokat. Travers a folyékony gázok első pontos hőmérséklet mérését végezte el. Számos kísérleti levegő cseppfolyósító üzem építésében vett részt Európában.

Web dokumentumok

Robbins, Frederick Chapman születésének 110. évfordulója
Auburn, Alabama, USA, 1916. aug. 25. — Cleveland, Ohio, 2003. aug. 4.

Amerikai mikrobiológus, gyermekgyógyász, Nobel-díjas

A Harvard egyetemen szerezte doktori fokozatát 1940-ben. A 2. világháborúban a vírusos betegségek szakértőjeként működött a hadsereg egyik laboratóriumában. A háború után a bostoni gyermekkórházban dolgozott. 1948-tól John Enders mellett, Thomas H. Wellerrel együttműködve a járványos gyermekbénulást okozó vírus tömeges előállításának módszereit kutatta. 1954-ben Enders-szel és Weller-rel megosztva orvostudományi és fiziológiai Nobel-díjat kapott a gyermekbénulás vírusának idegszöveten kívül más kultúrán megvalósított szaporítási eljárásáért. Ez a munka lényeges lépés volt a gyermekbénulás elleni oltóanyag kifejlesztéséhez, amelyet később Salk, majd Sabin dolgozott ki. 1952-től Clevelandban (Ohio) a Western Reserve University School of Medicine professzora volt.

Web dokumentumok

Cronin, James Watson (Jim) halálának 10. évfordulója
Chicago, Illinois, USA, 1931. szept. 29. — Saint Paul, Minnesota, 2016. aug. 25.

Amerikai fizikus, Nobel-díjas

A chicagoi egyetemen doktorált 1955-ben. A Brookhaven National Laboratory munkatársa lett, majd 1958-tól a princetoni, 1971-től a chicagoi egyetemen dolgozott. 1964 nyarán munkatársaival a princetoni egyetem új szikrakamrájával ütközésekben keletkező kaonokat vizsgáltak, eközben megfigyelték a CP-invariancia sérülését a gyenge kölcsönhatás során, ami a fizika általános elveire nézve volt nagy jelentőségű. A 80-as évek elején a semleges pion élettartamának vizsgálatában vett részt a CERN-ben, majd érdeklődése a kozmikus sugárzás felé fordult. 1992-ben Alan Watsonnal javaslatot tettek egy ultranagy energiájú kozmikus sugárzást észlelő obszervatórium felállítására. A Pierre Auger Obszervatórium ma Argentínában működik. 1980-ban V. L. Fitch-csel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott "az alapvető szimmetriaelvek semleges K-mezonok bomlásában történő megsérülésének felfedezéséért". (Piriti János)

Web dokumentumok

Vaiana, Giuseppe Salvatore halálának 35. évfordulója
Prizzi (Palermo), Olaszország, 1935. jan. 1. — Palermo, 1991. aug. 25.

Olasz asztrofizikus

A röntgencsillagászat egyik létrehozója. A palermói Egyetem fizikai tanszékén szerzett diplomát. Az égitestek röntgensugárzása kutatásában, és műszereinek kifejlesztésében szerzett érdemeket. Elsősorban a Nap, főleg a napkorona röntgensugárzásával foglalkozott. 1964-től az Egyesült Államokban egy nagy kutató-fejlesztő vállalat röntgencsillagászati csoportjának munkatársaként az 1973-ban kezdődött Skylab program röntgencsillagászati műszereinek egyik fejlesztője. A csillagok röntgensugárzásának tanulmányozására 1978-ben felbocsátott Einstein-űrobszervatórium adatai feldolgozásának egyik vezetője. 1976-tól a palermói egyetem csillagvizsgáló intézetének igazgatója, majd 1988-tól az önállóvá vált intézet igazgatója is. Az intézet ma az ő nevét viseli. A NASA, az USA Űrkutatási Hivatala a "Különösen kiemelkedő tudományos teljesítményért" éremmel (Exceptional Scientific Achievement Medal) tüntette ki 1974-ben. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Dukáti Ferenc születésének 115. évfordulója
Orosháza, 1911. aug. 24. — Budapest, 1990. márc.

Fizikus, mérnök

1934-ben szerzett fizikus-mérnöki oklevelét a Berlin-Charlottenburgi műegyetemen. 1949-től a Magyar Szabványügyi Hivatalban dolgozott, az Általános Szabványosztály vezetőjeként ment nyugdíjba 1975-ben. 1963-1968 között a KGST Titkárság Szabványügyi Osztályán dolgozott, szakértőként tevékenykedett a Német Demokratikus Köztársaságban és a Szovjetunióban. Doktori disszertációját 1965-ben védte meg. 1953-tól a BME, 1958-tól a BME Mérnöki Továbbképző Intézetének meghívott előadója volt. Meghonosította hazánkban is a korszerű matematikai statisztikai minőség-ellenőrzés módszerét, s a szabványosítás módszertanának kidolgozásában is jelentős szerepe volt.

Web dokumentumok

Pitiscus, Bartholomaeus (Bartholomeo) születésének 465. évfordulója
Grünberg, Szilézia (ma Zielona Góra, Lengyelország), 1561. aug. 24. — Heidelberg, 1613. júl. 2.

Német matematikus, tanár

Protestáns lelkész volt, IV. Frigyes rajnai választófejedelem udvarában nevelőként működött, 1583-ban Breslauban (ma Wroclaw, Lengyelország) udvari káplán volt. Tőle származik a "trigonometria" szó a háromszögtan megnevezésére, melyről nagy, ötkötetes munkát írt, ezt angol és francia nyelvre is lefordították. Georg Joachim Rheticus kéziratos hagyatékának alapján az összes szögfüggvényt nagy pontossággal számította ki. Másik jelentős művében a geometria, a gömbi csillagászat, a földmérés és az építészet számos területének számítási módjait dolgozta fel. Táblázatai és megoldásai jelentősen elősegítették a gyakorlati csillagászati és geodéziai számításokat. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Buckland, William halálának 170. évfordulója
Axminster, Devon, Anglia, 1784. márc. 12. — Islip, Oxfordshire, 1856. aug. 24.

Angol geológus, őslénykutató

Az oxfordi Corpus Christi College-ban végzett 1804-ben, ásványtant, kémiát és teológiát hallgatott, pappá is szentelték. 1813-tól 1825-ig a Corpus Christi College-ban az ásványtan előadója volt. Bejárta Anglia, Skócia, Írország és Wales különböző részeit, a földrétegek vizsgálatára terepkutatásokat végzett. 1816-tól több európai utazást tett, többek között találkozott Georges Cuvier-vel. 1818-ban a Royal Society tagjává választották. 1824-25-ben és 1840-41-ben a Londoni Geológiai Társaság (Geological Society of London) elnöke volt. 1825-ben a Christ Church kanonokává nevezték ki, 1845-ben pedig a Westminster Apátság esperesévé. Fosszíliák vizsgálata alapján fontos megállapításokat tett a dinoszauruszok táplálkozásával kapcsolatban. A földtörténetet a bibliai teremtéstörténettel és az özönvíz történetével törekedett összeegyeztetni, később azonban az eljegesedési elméletek híve lett.

Web dokumentumok

Gershgorin, Semyon Aronovich (Gersgorin, Szemjon Aranovics) születésének 125. évfordulója
Pruzhany, Belorusszia, 1901. aug. 24. — Leningrád, Szovjetunió, 1933. máj. 30.

Szovjet matematikus

A Petrográdi Technológiai Intézetben tanult 1923-tól, 1930-tól mint professzor. 1930-tól a Leningrád Mechanikai Mérnöki Intézetben dolgozott, elsősorban az algebra, komplex függvénytan és numerikus módszerek területén. Legfontosabb eredménye az a tétel, melyben a róla elnevezett Gersgorin-körök segítségével becsléseket adott mátrixok sajátértékeire.

Web dokumentumok

Eckert, Wallace John halálának 55. évfordulója
Pittsburgh, Pennsylvania, USA, 1902. jún. 19. — Englewood, New Jersey, 1971. aug. 24.

Amerikai csillagász

1931-ben szerzett a Yale-en doktori fokozatot. 1926-tól dolgozott a Columbia Egyetemen, ahol a csillagászat tanszék tanársegédje volt. A doktori fokozat elnyerése után docens lett, és hozzáfogott egy számítástechnikai laboratórium felszereléséhez. A Számítási Iroda (Comtuting Bureau) fejlődése nagy szerepet játszott abban, hogy az IBM a lyukkártyás gépekkel kapcsolatos üzlettől elindult az elektronikus számítógépek felé. Eckert a kor egyik vezető számítástechnikusa, a század egyik legjelentősebb numerikus csillagásza, aki a harmincas években az IBM támogatásával a cég hagyományos gépeit tudományos számításokra használhatóbbakká fejlesztette.

Web dokumentumok

Szárits János (Sarić, Ivan) halálának 60. évfordulója
Szabadka, 1876. júl. 27. — Szabadka, Jugoszlávia, 1966. aug. 23.

Repülőgép-építő, sportrepülő

Kereskedelmi végzettséggel a szabadkai városi közigazgatásban dolgozott nyugdíjazásáig, mégis a repülőgép-építésben alkotott maradandót. 1909-ben Párizsban járt, ahol megismerkedett a Louis Blériot által készített repülő szerkezetével. Ekkortól ő is elkezdte építeni 24 lóerős Sarić1 nevet viselő repülőgépét, mellyel 1910. október 16-án sikeresen a levegőbe emelkedett. A motorizáció magyar úttörői közé tartozik. Saját fejlesztésű gépeivel megtett repülései miatt a magyar repüléstörténet "ősrepülője". (Pintér Endre)

Web dokumentumok

Beke Dénes születésének 115. évfordulója
Budapest, 1911. aug. 23. — Budapest, 1962. márc. 21.

Szerves kémikus, egyetemi tanár

A műszaki egyetem elvégzése után a Wander Gyógyszer- és Tápszergyár (jelenleg EGIS) kutatólaboratóriumának vezetője. 1948-ban az államosítás után a gyár főmérnöke. 1949-ben megszervezte a Szerves Vegyipari Kutató Intézetet, majd a Gyógyszeripari Kutató Intézetet, mindkettőnek igazgatója volt. 1950-től a műszaki egyetem szerves kémiai tanszékének tanára, majd Zemplén Géza halála után, 1957-től tanszékvezetője. Ipari területen gyógyszerkémiai kutatásokkal foglalkozott. A BME Szerves Kémia Tanszékén alkaloidkémiai kutatásokat folytatott.

Web dokumentumok

Kiss Elemér halálának 20. évfordulója
Brassó, 1929. aug. 25. — Marosvásárhely, 2006. aug. 23.

Matematikus, egyetemi tanár

1951-ben a kolozsvári Bolyai-Egyetemen matematika szakos tanári diplomát szerzett. Marosvásárhelyen és Szászrégenben volt tanár, 1961-től a marosvásárhelyi Pedagógai Főiskola, majd Almérnöki Főiskola, illetve a Műszaki Egyetem oktatója volt. Tagja volt a kolozsvári Matematikai Lapok szerkesztőbizottságának. Fő kutatási területe a modern algebra, s ezen belül a gyűrűelmélet. Legjelentősebb eredményei azonban a Bolyai-kutatással kapcsolatosak. Bolyai János kézirathagyatékának, Bolyai Farkas és János levelezésének feldolgozásával kimutatta, hogy Bolyai János nemcsak a geometriában, hanem a matematika más területein, így a számelméletben is jelentős eredményeket ért el. Részt vett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításában. 2001-től az MTA külső tagja volt.

Web dokumentumok

Goldner Gábor halálának 15. évfordulója
Kolozsvár, 1940. máj. 29. — Kolozsvár, Románia, 2011. aug. 23.

Erdélyi matematikus

A kolozsvári román egyetemen végzett matematika szakot, és az egyesített Babes-Bolyai tudományegyetemen matematika-informatika karán tanított; 2005-ben a magyar tagozat docenseként ment nyugdíjba. 1982-ben doktorált Jászvásáron Parciális differenciálegyenletek megoldása iteratív módszerekkel témában. Kutatási területe a numerikus analízis volt. Hitközségi elnökként és diákszínházi rendezőként is működött. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Coulomb, Charles Augustin de halálának 220. évfordulója
Angoulême, Franciaország, 1736. jún. 14. — Párizs, 1806. aug. 23.

Francia fizikus

Színvonalas középiskolai tanulmányok után, ahol a csillagász le Monnier vezette be a matematikába, végül is apja példáját követve katonai pályára lépett. Hadmérnöki diplomával a zsebében, különböző mérnöki megbízások teljesítése közben is szenvedélyesen hódolt hobbijának: a fizikai jelenségek mögötti kvantitatív törvények keresésének. Az építmények szilárdságát, tartógerendák lehajlását vizsgálta, a holland Musschenbroek nyomán a súrlódás törvényszerűségeit kutatta. Az oszlopok csavarodásának vizsgálata logikusan vezette a hajszálvékony rugalmas huzalok csavarási törvényének megállapításához. Ez adta az ötletet a csavarási (torziós) mérleg megszerkesztéséhez, amellyel rendkívül kis erőket tudott mérni. Innen vezetett az út az elektromos és mágneses kölcsönhatás vizsgálatához, így jutott a ma már róla elnevezett erőtörvény felállításához. A francia forradalom kitörése után lemondott katonai rangjáról, de a fizikai kutatást élete végéig folytatta. A hálás utókor az elektromos töltés SI egységét róla nevezte el. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Wroñski, Josef-Maria Hoëné de (Hoene-Wronski, Josef Maria) születésének 250. évfordulója
Wolsztyn, Lengyelország, 1776. aug. 23. [1778.] — Neuilly-sur-Seine, Franciaország, 1853. aug. 8.

Lengyel filozófus, matematikus

Részt vett Thadeus Kosciusko 1794. évi lengyel felkelésében, orosz fogságba esve a cári hadseregbe sorozták, 1803-ban Berlinben tanult filozófiát, matematikát, műszaki fizikát, csillagászatot. (Eközben a külföldi Lengyel Légió tagja volt.) Rendkívül széleskörű ismeretekkel rendelkezett, halála előtt így sóhajtott: Teremtő Isten mennyi mondanivalóm volna még. Mintegy száz művet közölt a matematika és a természettudományok filozófiai szemléletéről. Előbb a Marseillei Obszervatóriumban dolgozott, célkitűzése az Univerzum kialakulása és szerkezete átfogó elméletének megalkotása volt. 1819-ben Angliába ment, ahol a (földrajzi) Hosszúságmérési Hivatalnak egy új módszert ajánlott a földrajzi helyzet meghatározására; ajánlata nem nyert kedvező fogadtatást. 1822-ben visszatért Franciaországba, széleskörű társadalmi és tudományos tevékenységet fejtett ki. Jelentős gondolatokat vetett fel a matematika oktatásának hiánytalan szemléletes módon való bevezetésére. (Ez a munkája hatással lehetett Bolyai Farkas törekvésére). A matematika a lineáris differenciálegyenletekkel kapcsolatos vizsgálatait tartja számon. Fontos értekezése, amelyben az utóbb Wronski-determinánsnak elnevezett fogalmat bevezette, halála után került közlésre. Nevét ma a 33017.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Bravais, Auguste születésének 215. évfordulója
Annonay, Franciaország, 1811. aug. 23. — Le Chesnay, 1863. márc. 30.

Francia fizikus

Bravais a párizsi College Stanislasban fejezte be humán tanulmányait, 1837-ben Lyonban kapott doktorátust. 1841-ben kezdett csillagászatot tanítani Lyonban a Faculté des Sciences on (természettudományi fakultáson). 1845-ben nevezték ki a párizsi École Politechnique fizikaprofesszorává, Főként a kristályok rácsszerkezetével kapcsolatos munkájáról híres, nevét viselik a Bravais-rácsok. Bravais-nak köszönhetően éledt fel az érdeklődés a kristályok külső formáinak és belső szerkezetének tanulmányozása iránt. A rácsok térbeli tulajdonságainak beható vizsgálata alapján 1844-ben a pontok térbeli elrendeződésének 14 lehetséges módját ismertette. 1866-ban megjelent Études cristallographiques (Krisztallográfiai tanulmányok) c. könyvében aprólékosan elemezte a molekuláris poliéderek geometriáját. Átfogó tanulmányokat írt olyan eltérő témákról, mint a földmágnesség, az északi fény, a meteorológia, a növényföldrajz, a csillagászat és a vízrajz.

Web dokumentumok

Selten, Reinhard Justus Reginald halálának 10. évfordulója
Boroszló, Németország (ma Wrocław, Lengyelország), 1930. okt. 5. — Poznań, Lengyelország, 2016. aug. 23.

Német közgazdász, matematikus, Nobel-díjas

Német szülők, zsidó apa és protestáns anya gyermeke; tizenkét éves volt, amikor édesapja meghalt; a háború végén a családjával menekülni kényszerült a szülőföldjéről. Németországban, Melsungen városában érettségizett 1951-ben, a frankfurti Goethe Egyetemen szerzett BA fokozatú diplomát matematikából 1955-ben, majd ugyanott két évvel később közgazdaságtanból mesterfokozatú oklevelet. Közgazdaságtant tanított, majd 1961-ben doktorált matematikából. Később Kaliforniában, Berlinben, Biefeldben, Bonnban volt a közgazdaságtan professzora. A kísérleti közgazdaságtan egyik megalapítójának tekintik. A "Selten lova" kifejezés világhírű lett; ez egy példa-játék az információhiányos helyzetben való előnyös döntéshozatalra. A "áruházlánc-paradoxon" szintén a nevéhez köthető. Selten 1994-ben a Neumann János által elindított játékelmélet területén elért kiemelkedő eredményeiért megosztott közgazdasági Nobel-díjat kapott (Harsányi János és John Forbes Nash társakkal). (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Hennyey Zoltán halálának 40. évfordulója
Csongrád, 1917. okt. 6. — Budapest, 1986. aug. 22.

Villamosmérnök

Egyetemi tanulmányait 1938-tól a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte, ahol 1943-ban villamosmérnöki oklevelet szerzett. 1959-61-ben a Mechanikai Laboratórium fejlesztési főosztályának vezetője. 1961-1983 között a Távközlési Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, majd tanácsadója. Másodállásban 1974-77-ben az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetben dolgozott. Fő kutatási területei: bineáris áramkörök elmélete, aktív topológia a lineáris áramkörök analízisében.

Web dokumentumok

Antal János születésének 100. évfordulója
Csépa, 1926. aug. 22. — Budapest, 1988. jan. 29.

Gépészmérnök, fizikus, egyetemi tanár

1944-ben iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre és még hallgató korában demonstrátor lett az akkor még ugyancsak fiatal Atomfizika Tanszéken. 1977-ben, elnyerve a Fizikai Intézet különféle vezető megbízatásait is. Mérnökhallgatók ezreit tanította a fizika szépségeire, mindig nagy lelkesedéssel és mindig nagy hivatástudattal. Széles körű, enciklopedikus tudását hallgatói is, kollégái is egyértelműen elismerték. Előadásait a precízség, igényesség jellemezte. A matematikát, mint a fizika kifejező, leíró apparátusát, kommunikációs nyelvét nagy biztonsággal kezelte, használatát hallgatóitól is elvárta. Tanítványai szerették, tisztelték, a legjobbak követték. Elsők között vezette be a műegyetemi oktatásba a számítástechnika felhasználását. Tudományos tevékenysége elektronikai és vákuumfizikai kutatásokkal indult. Később érdeklődése a szilárdtestek felületi tulajdonságainak kutatása felé orientálta. Munkásságának elismerését bizonyítja, hogy a Nemzetközi Vákuumtechnikai Uniónak (IUVSTA) megalapítása óta tagja, majd 1983-ban elnyerte ezen nemzetközi szervezet elnöki tisztjét is. Munkásságának egyik legkiemelkedőbb és talán legmaradandóbb eredménye az általa szerkesztett Fizikai Kézikönyv Műszakiaknak című kétkötetes hatalmas monográfia. 1978-tól 1988-ig Antal János volt az országosan egységes fizika írásbeli felvételi feladatokat összeállító bizottság vezetője.

Web dokumentumok

Pekár Mihály születésének 155. évfordulója
Arad, 1871. aug. 21. — Pécs, 1942. okt. 29.

orvos, fiziológus, egyetemi tanár

Pekár Milhály Pekár Károly (1869–1911) filozófus öccse, Pekár Dezső (1873–1953) geofizikus bátyja. Középiskolai tanulmányait Aradon végezte el. Az Orvostanhallgatók Önképző és Segítő Egyesülete először választmányi tagjává, majd könyvtárosává, főkönyvtárosává, 1893–1894 között elnökévé választotta. Budapesti  orvosi tanulmányai elvégzése után az élettani tanszéken dolgozott a Pázmány Péter Tudományegyetemen.; 1899-től asszisztens, 1905-től egyetemi adjunktus volt. 1914-ben miniszteri beosztást kapott. 1915-ben magántanári képesítést szerzett. 1918-tól az élettan nyilvános rendes tanára a pozsonyi, illetve  1923-tól a Pécsi Tudományegyetemen. 1927-től felsőházi tag volt. 1942-ben nyugdíjba vonult. Kutatási területe többek között  az artériás és vénás vér vegyi összetételének vizsgálata. Tanulmányainak nagy része külföldi folyóiratokban is megjelent. Nagy érdemeket szerzett a cseh megszállás elől Budapestre menekülő Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem pécsi elhelyezése terén. A pécsi orvosi kar felszámolásának megakadályozásában is jelentős szerepe volt  Szily Kálmán államtitkárral együtt. Ő hozta létre a Pécsi Tudományegyetem orvoskari könyvtárát, amelyet Tóth Lajos államtitkárról nevezett el. A könyvtár ma az ő nevét viseli.

(Dr. Makovitzky József)

Web dokumentumok

Mendöl Tibor halálának 60. évfordulója
Nagyszénás, 1905. máj. 5. — Budapest, 1966. aug. 21.

Földrajztudós, egyetemi tanár

Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1927-ben a debreceni egyetem Földrajzi Intézetében Milleker Rezső mellett tanársegéd. A 30-as évek első felében a Sorbonne ösztöndíjasa volt s tanulmányútjain bejárta Európa nagy részét. A 30-as évek második felétől jelentek meg a magyar városokról morfológiai, tanulmányai. 1940-től a budapesti tudományegyetem emberföldrajzi tanszékének ny. r. tanára, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. A 2. világháború után Bulla Bélával megírta a Kárpát-medence földrajzát, majd a Szovjetunió földrajzát. Emellett az időközben általános gazdaságföldrajzi tanszékké átszervezett tanszéke hallgatói részére több jegyzetet is írt. Településföldrajzi munkásságában olyan szintetikus felfogáshoz jutott el, amelynek elméleti és módszertani alapjai e tudományág további fejlődéséhez is alapot nyújtanak.

Web dokumentumok

Barcza Gedeon születésének 115. évfordulója
Kisújszállás, 1911. aug. 21. — Budapest, 1986. febr. 27.

Matematikatanár, sakkozó

Debrecenben matematikatanári oklevelet szerzett. Budapesten tanár, majd szakfelügyelő, végül igazgató 1945-ig, majd 1951-ig fővárosi tisztviselő volt. 1951-től sportújságíróként és sakkoktatóként dolgozott, a Magyar Sakkélet főmunkatársa volt. Négy évtizeden át a magyar sakkozás meghatározó egyénisége. 1950-1970 között a Magyar Sakkszövetség elnökségi tagja. A nemzetközi nagymesteri címet 1954-ben kapta meg. Nyolc ízben nyerte meg a magyar sakkbajnokságot. Számos nemzetközi tornán eredményesen képviselte a magyar színeket. Kiváló sakkpedagógus és szakíró volt. A sakkozás világbajnokairól írt könyve németül és franciául is megjelent. Előadások tartására meghívást kapott Svájcba és az NSZK-ba is.

Web dokumentumok

Navier, Claude Louis Marie Henri halálának 190. évfordulója
Dijon, Franciaország, 1785. febr. 10. — Párizs, 1836. aug. 21.

Francia mérnök, fizikus, matematikus

Az École Polytechnique-ban kezdte meg tanulmányait. Itt kötött életre szóló barátságot tanárával, Joseph Fourier-vel, akitől a függvénytant hallgatta, és aki nagy hatással volt rá. 1804-ben az École des Ponts et Chaussées-n folytatta tanulmányait, ahol 1819-1830-ig a Mechanika Tanszék vezetőjeként tanított. Teljesen újszerű oktatási módszert használt a mechanika illetve a híd- és úttervezés tanításában, egyre inkább fizikai és matematikai alapokra helyezett eljárásokkal helyettesítette. 1831-től Augustin Louis Cauchy-t felváltva az École Polytechnique Matematika Tanszékét vette át. A Francia Tudományos Akadémiának 1824-től volt a tagja, 1830-ban pedig a kormány legfőbb tanácsadója lett az infrastruktúrát érintő építkezési kérdésekben. 1831-ben a Becsületrend lovagja címmel tüntették ki. Nagy kortársaival, például Cauchy-val vagy Poisson-nal ellentétben, nem matematikusként foglalkozott a mechanika kérdéseivel, hanem a gyakorlati feladatok megoldását szolgáló mérnök gondolkodásából és igényeiből kiindulva jutott el az elméleti feladatok megoldásáig. Nevét viseli a Navier-képlet és a Navier-Stokes-féle egyenlet. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

Web dokumentumok

Gegenbaur, Karl (Carl) születésének 200. évfordulója
Würzburg, Bajorország, 1826. aug. 21. — Heidelberg, Németország, 1903. jún. 14.

Német anatómus

1855-73 között a Jénai, majd 1873-tól 1903-ig a Heidelbergi Egyetem anatómiaprofesszora volt, és nagymértékben támogatta Charles Darwin evolúciós elméletét. Grundzüge der vergleichenden Anatomie (Az összehasonlító anatómia alapvonalai; 1859) c. műve az evolúciós morfológia mérvadó kézikönyve lett, amelyben hangsúlyozza, hogy a különféle állatok felépítésében mutatkozó hasonlóságok kulcsot jelentenek evolúciós történetük megértéséhez. Kimutatta, hogy az összehasonlító anatómia tudománya jelentős bizonyítékokkal támasztja alá az evolúciós elméletet.

Web dokumentumok

Petermann, Andreas Emil (André) halálának 15. évfordulója
Lausanne, Svájc, 1922. szept. 27. — Lausanne, 2011. aug. 21.

Svájci elméleti fizikus

1952-ben doktorált a lausanne-i egyetemen Ernst Stueckelbergnél. A manchesteri egyetemen dolgozott, majd 1955-től a CERN elméleti csoportjának tagja volt. 1953-ban Stueckelberggel bevezették a renormalizációs csoportot. 1957-ben a müon anomális mágneses momentumával, 1963-ban Gell-Manntól és Zweigtől függetlenül a kvarkok gondolatával foglalkozott. (Piriti János)

Web dokumentumok

Balázs István születésének 145. évfordulója
Kispalugya, 1881. aug. 20. — Sopron, 1962. febr. 11.

Vaskohómérnök, főiskolai tanár

Tanulmányait a selmecbányai Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán végezte. 1903-tól a főiskolán tanársegéd. 1906-1908-ban kétéves tanulmányútra ment különböző hazai és külföldi vasgyárakba és kutatóintézetekbe. 1908-tól mint adjunktus a vaskohászati enciklopédia előadója, 1923-ban átvette a Sopronba költözött főiskolán az általa szervezett tüzeléstani és anyagvizsgálati tanszék vezetését. 1929-ben a tanszék mellett tüzeléstani és anyagvizsgálati laboratóriumot állított fel.

Web dokumentumok

Arató István születésének 140. évfordulója
Szeged, 1886. aug. 20. — Budapest, 1974.

Mennyiségtan- és természettantanár, igazgató

Középiskolába Szegeden, majd Mezőtúron járt, az egyetemet Budapesten kezdte és fejezte be. Közben Greifswaldban és Göttingenben is járt egyetemre, s két évig volt a budapesti Eötvös Collegium tagja. Irányító, szervező tehetségére hamar felfigyeltek: már harminc évesen a kőszegi Evangélikus Felsőbb Leányiskola igazgatója lett. Vezetése alatt vált az iskola leánylíceummá, majd leánygimnáziummá, és lett a kapcsolódó internátus bevonásával napközi iskola. Az intézet mellé gazdaságot szervezett, így alakult meg 1945 után az iskolában a mezőgazdasági leányközépiskola, a mai Evangélikus Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola elődje. Arató István elkötelezett híve volt a modern szaktantermi oktatásnak, a tanulók önálló munkáját fejlesztő pedagógiai tevékenységnek. 1942-től a természettan, majd a fizika szakfelügyelője volt a megyében. Egykori kőszegi iskolájában ma már a "Mennyiségtan szakterem" az ő nevét viseli. 1941-ben kiadott Természettan tankönyvét megtalálhatjuk a csatolt web dokumentumok között. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Bálint Elemér halálának 60. évfordulója
Budapest, 1888. dec. 4. — Budapest, 1966. aug. 20.

Matematikus, egyetemi tanár

Középiskolai tanári oklevelének megszerzését követően a budapesti VI. kerületi főreáliskola tanára lett, s mellette a műegyetem ábrázoló geometria tanszékén tanított. 1916-ban doktorált a valós együtthatós egyenletek valós gyökeiről készített értekezésével. 1937-ben biztosítási matematikusi képesítést szerzett, s 1938-ig az Osztrák Biztosító Társaságok Magyar Fiókjánál volt matematikus, majd az 1944-es év végéig a Pikler-féle Biztosító Irodánál dolgozott. 1948-ban a Gazdák Biztosító Szövetkezetnél vezérigazgató helyettes lett, s részt vett az Állami Biztosító megszervezésében, melynek rövid ideig vezérigazgató helyettese volt. 1951-ben az Állami Műszaki Főiskola matematikai tanszékének vezetésével bízták meg. Később a BME Villamosmérnöki, majd a Gépészmérnöki Karán volt docens.

Web dokumentumok

Vajda István (Steven) születésének 125. évfordulója
Budapest, 1901. aug. 20. — Brighton, Anglia, 1995. dec. 10.

Matematikus

Apja Vajda József, anyja Wollák Aurélia. Másfél éves volt, amikor a családja Budapestről Bécsbe költözött. Iskoláit Bécsben végezte; különösen a matematikában és a nyelvtanulásban jeleskedett. (Felnőttként a magyaron, a németen és az angolon kívül még további öt-hat nyelven beszélt.) A történelem is nagyon érdekelte, de cserkészkedéssel és labdarúgással is töltött időt. A bécsi műegyetemen végezvén nem talált megfelelő mérnöki munkát, és még további három évig matematikát tanult Bécsben és Göttingenben. 1925-ben doktorált, majd másfél évig Brajla román városban dolgozott. Bécsbe visszakerülve biztosítási matematikus lett; fél évre Budapestre küldték. Hitler elől feleségével és két gyermekével Angliába emigrált 1939-ben. Kezdetben kémgyanús személyként kezelték, de a későbbiekben a katonai számítások fontos alakja lett, az Admiralitás munkatársa. A brit operációkutatás atyjaként vált világhírűvé. Még 94 éves korában is dolgozott; előadásai lenyűgözőek voltak. Tucatnyi könyvét a matematikai programozás, a statisztika, a játékelmélet, a szórakoztató-népszerűsítő hasznos matematika témáiban írta. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Pap Károly halálának 40. évfordulója
Kolozsvár, 1910. szept. 22. — Debrecen, 1986. aug. 20.

Orvos, sebész, ortopéd sebész, traumatológus, egyetemi tanár

1928-ban szerezte meg orvosi oklevelét a debreceni orvosi karon. 1928-1934-ben a debreceni anatómiai intézet, 1934-1944-ben a debreceni sebészeti klinika munkatársa. 1937-ben műtőorvos, 1939-ben ortopédiai, 1940-ben traumatológiai szakorvosi vizsgákat tett, 1941-ben magántanár, 1944-ben baleseti vöröskeresztes kórházat szervezett, ami 1945-től a sebészeti klinika részlege lett. 1960-ban osztályát klinikává szervezték át. 1974-ben termálmedencés rehabilitáló részleget szervezett. Több új eljárást dolgozott ki, ill. vezetett be (velőűrszegezés, tomporszegezés, diafixálás). 1960-ban munkássága elismeréséül a már azelőtt is jórészt önállóan működő osztályt egyetemi klinikává fejlesztette, és őt tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki.

Web dokumentumok

Suess, Eduard (Süß, Ede) születésének 195. évfordulója
London, Anglia, 1831. aug. 20. — Bécs, Ausztria, 1914. ápr. 26.

Osztrák geológus

1956-tól a bécsi egyetem professzora, 1873-tól parlamenti képviselő, 1898 és 1911 között a bécsi Tudományos akadémia elnöke volt. Fia Franz Eduard Suess szintén a bécsi egyetem geológiaprofesszora, unokája pedig a magfizikai héjmodell egyik kidolgozójaként a kaliforniai egyetem fizikaprofesszora volt. Az Alpok geológiájára vonatkozó kutatásai indították el az egyik első globális tektonikai elmélet megalkotásához. A 19. század uralkodó felfogása a fokozatosan hűlő Föld zsugorodása volt, ennek alapján dolgozta ki Suess a feldarabolódó és süllyedő-emelkedő őskontinens átalakulására építő elméletét. A korabeli elképzelésekkel szemben pl. a vulkanizmust nem a hegységképződés okának, hanem következményének tartotta. Az 1883-tól megjelent három kötetes összefoglaló műve (Das Antilz der Erde) és ennek később átdolgozott kiadásai évtizedekig a geológia egyik legjelentősebb forrásai voltak. Elméleti munkássága mellett nagy szerepet játszott kora több jelentős műszaki alkotásának tervezésében is, így pl. az 1873-ban átadott 95 km hosszú vízvezetékrendszerében (I. Wiener Hochquellenwasserleitung), amellyel Bécset látták el az Alpok magashegyi forrásaiból származó ivóvízzel. Halálakor Lóczy Lajos a Földtani Közlönyben méltatta jelentőségét. 1903-ban a Royal Society Copley-éremmel tüntette ki, Az Osztrák Geológiai Társaság emlékérme, az Antarktiszon a Suess-gleccser, a Holdon pedig egy kráter viseli a nevét. (Piriti János)

Web dokumentumok

Bridgman, Percy Williams halálának 65. évfordulója
Cambridge, Massachusetts, 1882. ápr. 21. — Randolph, New Hampshire, 1961. aug. 20.

Amerikai kísérleti fizikus, Nobel-díjas

Tanulmányait 1900-ban kezdte a Harvard Egyetemen, M. A. fokozatát 1905-ben, doktorátusát 1908-ban kapta. 1908-ban kezdte meg a statikus nagy nyomásokra vonatkozó kísérleteit. Ezen a feltáratlan területen a berendezések jó részét is neki kellett megalkotnia. Legfontosabb találmánya egy speciális tömítés, amelyben a nyomás mindig nagyobb, mint a nyomás alatti folyadékban, így az elzárás öntömítő. Felfedezte, hogy egy bizonyos átmeneti nyomáson a céziumban átrendeződnek az elektronok. Munkássága nyomán új geológiai iskola fejlődött ki, amely a nagy nyomásokon és hőmérsékleteken végzett kísérletekre alapult. Bridgman azt állította, hogy csak annyiban van értelme a fizikai fogalmak értelmezésének, amennyiben lehetséges a megfigyelésük. 1919-ben lett a Harvard rendes professzora, 1926-ban "Hollis"-, majd 1950-ben "Higgins"-professzor. 1946-ban tüntették ki a fizikai Nobel-díjjal a nagy nyomások fizikájában tett felfedezéseiért. Több mint 260 cikket tett közzé és 13 könyve jelent meg.

Web dokumentumok

Hoyle, Fred, Sir halálának 25. évfordulója
Bingley, Yorkshire, Anglia, 1915. jún. 24. — Bournemouth, 2001. aug. 20.

Angol kozmológus, matematikus, csillagász

Cambridge-ben tanult matematikát. A 2. világháborúban a haditengerészet számára végzett kutatásokat, a radar fejlesztésén dolgozott. A háború után Cambridge-ben matematikát, fizikát és csillagászatot oktatott, 1958-tól 1972-ig tanszékvezető professzorként. 1957-ben a Royal Society tagjának választották, s 1972-ben lovaggá ütötték. 1966-ban ő alapította meg a cambridge-i csillagászati intézetet, amelynek 1972-ig igazgatója volt. 1971-től két évig a Királyi Csillagászati Társaság elnöki székét is elfoglalta. Hoyle adta a Világegyetem születését leíró, ma már általánosan elfogadott elméletnek a Big Bang ("Nagy Bumm") elnevezést. Ő nem fogadta el ezt az elméletet, hanem az ún. "steady state universe", vagyis "stacionárius állapotú" világegyetem elméletét képviselte, amelyet azonban a tudományos közvélemény nem tekint megalapozottnak. Idősebb korára Hoyle egyre inkább az élet eredete és az evolúció kérdése felé fordult. Rendkívül sokat publikált, eredményes tudománynépszerűsítő is volt. A laikus közönség számára több sikeres sci-fi regényt írt, legismertebb közülük a "Fekete felhő".

Web dokumentumok

Tóth Lajos születésének 140. évfordulója
Tardoskedd, Nyitra vm., 1886. aug. 19. — Kanizsa, 1955. máj. 24.

Piarista matematika- és fizikatanár

Iskoláit Privigyén, Vácott, Rózsahegyen végezte. 1906-ban érettségizett, sorra nyerte a különféle iskolai pályázatokat. A teológia mellett matematika-fizika szakot végzett a kolozsvári egyetemen. Egyetemi tanulmányai alatt bekapcsolódott a Fejér Lipót által vezetett matematikai szeminárium munkájába. 1911-ben kapta meg tanári oklevelét. A szegedi piarista gimnáziumban tanított 1910-1928-ig, majd utána a budapesti, a debreceni, a mosonmagyaróvári gimnáziumokban. Elsősorban fizika tanárként tartják számon. A matematika és a fizikaoktatást szinkronba hozta. Megvalósította a tantárgyi koncentrációt, a fizika tárgyalásához szükséges matematika apparátus tárgyalásával összehangolta, összekapcsolta a két tárgy tanítását.

Web dokumentumok

Györki József születésének 135. évfordulója
Pusztakovácsi, 1891. aug. 19. — Budapest, 1957. aug. 10.

Vegyészmérnök

A műegyetemen szerzett oklevelet, 1914-1918-ig tanársegéd a kémiai technológiai tanszéken, majd 1920-ig az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság vegyészeti osztályának vezetője. 1933-ban a budapesti műegyetem műszaki doktora. 1945-1946-ban a Péti Nitrogénművek RT. vezérigazgatója, majd 1954-ben történt nyugdíjazásáig a Bányászati Kutató Intézet munkatársa. Úttörő munkát végzett a hazai nyersanyagok tűzállóanyag-ipari, valamint szénfeldolgozási hasznosítására. Nagy szerepe volt a sárospataki kaolin-előfordulás hasznosításában, valamint a várpalotai szénbázisú nitrogénműtrágya-gyártás megvalósításában.

Web dokumentumok

Losonczy Hajna születésének 85. évfordulója
Pécs, 1941. aug. 19. — Pécs, 2021. jún. 30.

Orvos, egyetemi tanár

Kitünö érettségi után a Pécsi Orvostudományi Egyetemet (POTE) végezte el 1965-ben summa cum laude minősítéssel. Mint hallgató a POTE Élettani Intézetben dolgozott demonstrátorként. Az Egyetem I. sz. Belklinikáján dolgozott, a ranglétrát végigjárva, 1990-ben docens, majd 1995-ben egyetemi tanár. Tudományos minősítése: 1983-ban kandidátus, 1994-ben PhD, habilitáció. Klinikai munka: 1990-ben a haematológiai osztály, a haemostasis laboratorium és a haematológiai munkacsoport vezetése 1995-ben Hematológiai Centrum létrehozása. 1996-ban az Őssejt-transzplantáció megszervezése, transzplantációs osztály kialakítása, Therapiás Apheresis Központ kialakítása. 1970 óta gyakorlati és tantermi oktatás, 1985 óta angol nyelvű, majd 1994 óta német nyelvű oktatásban is részt vett. Kiváló oktató, hallgatói nagyon szerették és tisztelték. Több tankönyv és tudományos mű szerzöje. (Dr. Josef Makovitzky)

Web dokumentumok

Flamsteed, John születésének 380. évfordulója
Denby, Derbyshire, Anglia, 1646. aug. 19. — Greenwich, London, 1719. dec. 31.

Angol csillagász

Gyenge egészségi állapota miatt 1662-ben kénytelen volt abbahagyni iskoláit. Magánúton tanult csillagászatot, majd 1670-74 között a Cambridge-i Egyetemen folytatta tanulmányait. 1677-ben lett a Royal Society tagja. Ő az első angol királyi csillagász. A Royal Society számára készített előterjesztése vezetett a Királyi Greenwich-i Obszervatórium megalapításához 1675-ben. Ő lett az intézmény első igazgatója. Kitűnő megfigyelő volt, eredményeinek közzétételében teljességre és tökéletességre törekedett. Ezért vitába keveredett Isaac Newtonnal és Edmond Halleyval, akiknek sürgősen szüksége volt az eredményekre, ezért kierőszakolták azok megjelentetését. Flamsteed tiltakozása ellenére Halley szerkesztésében a Flamsteed által befejezetlennek tartott megfigyeléseket 1712-ben 400 példányban kinyomtatták. Flamsteednek később sikerült 300 példányt elégettetnie. Csillagkatalógusa, a halála után, 1725-ben közzétett Historia Coelestis Britannica, minden korábbinál több, mintegy 3000 csillagot sorolt fel, és a korábbi munkáknál sokkal pontosabban adta meg helyzetüket. Néhány csillagot, például a 61 Cygnit ma is az ő rendszerében hozzárendelt számmal jelölik.

Web dokumentumok

Wright, Orville születésének 155. évfordulója
Dayton, Ohio, USA, 1871. aug. 19. — Dayton, Ohio, 1948. jan. 30.

Amerikai feltaláló

A Wright fivérek Orville és Wilbur főiskolára jártak, de nem szereztek diplomát. Daytonban nőttek fel, ahol 1892-ben kerékpárjavítással, -tervezéssel és -gyártással foglalkozó céget alapítottak. Legfőbb céljuk azonban a repülőgép megvalósítása volt. Sir George Cayley, Octave Chanute, Otto Lilienthal és Samuel Pierpont Langley munkája alapján 1899-ben kezdtek el repülő szerkezetekkel kísérletezni. Kifejlesztették a háromtengelyű irányítást, és meghatározták a repülőgépek kormányozhatóságának alapelveit, melyeket ma is használunk. A fivérek mindvégig együtt dolgoztak, a repülőgép fejlesztésében elért érdemeiket nem lehet különválasztani. Évekig siklórepülőgépekkel végeztek sikeres kísérleteket, többféle szárnyalakkal kísérleteztek, kísérleteikhez szélcsatornát is építettek. 1903-ban ők repültek először sikeresen irányítható, motorral hajtott, légcsavaros, levegőnél nehezebb eszközzel, a később Kitty Hawk-nak elnevezett kétfedelű géppel. Elsőbbségüket ennek ellenére napjainkig néhányan vitatják.

Web dokumentumok

Humason, Milton Lasell (La Salle) születésének 135. évfordulója
Dodge Center, Minnesota, USA, 1891. aug. 19. — Mendocino, California, 1972. jún. 18.

Amerikai csillagász

1917-ben a Mount Wilson obszervatóriumban portásként alkalmazták. Érdeklődésétől vezéreltetve bekapcsolódott az éjszakai észlelésekbe. Jó megfigyelőkészségét és pontosságát látva George Ellery Hale az obszervatórium munkatársai közé fogadta, annak ellenére, hogy nemcsak egyetemi, de középiskolai végzettsége sem volt. Nagyszámú pontos megfigyelést végzett elsősorban távoli galaxisokra vonatkozólag. Megfigyelései fontos szerepet játszottak a fizikai kozmológia fejlődésében. Edwin Hubble munkatársaként közreműködött a Hubble-törvény megfogalmazásában, mely szerint a galaxisok vöröseltolódásból meghatározható távolodási sebessége arányos a galaxisok távolságával.

Web dokumentumok

Jendrassik Loránd születésének 130. évfordulója
Alsó-Pakony, 1896. aug. 18. — Budapest, 1970. júl. 19.

Orvos, fiziológus, egyetemi tanár

1918-ban szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon. 1918-1923-ban a budapesti élettani intézetben dolgozott. 1923-1925-ban Leidenben, 1925-ben Berlinben ösztöndíjas. 1925-1940-ben Pécsett az Ángyán János vezette belgyógyászati klinikán a kémiai laboratórium vezetője. 1936-ban c. rk. egyetemi tanár lett. 1940-1945-ben a kolozsvári tudományegyetemen az általános élettan tanszékvezetője. 1950-1966-ban az ELTE TTK Általános Élettani Intézet egyetemi tanára. 1929-ben egyik alapítója a Magyar Élettani Társaságnak, amelynek 1930-1945-ben főtitkára. A kémiai és fizikai módszerek kutatásával, szabványosításukkal, fotometriával foglalkozott. Élettani kutatásai az idegingerület-átvevő mediátorok szerepére, az ion-antagonizmus jelentőségére, a harántcsíkolt izomzat összehúzódásának mechanizmusára terjedtek ki. Jendrassik Kornél gépészmérnök fia.

Web dokumentumok

Kolosváry Gábor születésének 125. évfordulója
Kolozsvár, 1901. aug. 18. — Szeged, 1968. dec. 25.

Zoológus, paleontológus, egyetemi tanár

Egyetemi tanulmányait állattan és geológia szakon Kolozsvárott kezdte, majd a szegedi tudományegyetemen fejezte be. Egyetemi tanulmányai alatt ismerkedett meg Dr. Apáthy István zoológus professzorral, akit egész életében példaképének tekintett. 1954-től a szegedi tudományegyetem állatrendszertani, majd állattszervezettani és állatrendszetani tanszékének a vezetője volt. 1955-ben létrehozta a Tiszakutató Munkaközösséget. A folyó élővilágának tanulmányozására évente expedíciót szervezett. A kutatási eredmények közzétételére 1965-ben elindította a Tiscia című folyóiratot, amelynek előbb szerkesztője, majd 1965-től 1968-ig a főszerkesztője volt. Számos külföldi tanulmányúton vett részt, több tudományos társaság választotta tagjai közé. Kutatási tevékenysége a pókok, kaszáspókok, kacsalábú rákok, fossilis korallok és a tisza ökológiai vizsgálatára irányult. 1960-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

Alpár László halálának 35. évfordulója
Nagyvárad, 1914. jan. 29. — Budapest, 1991. aug. 18.

Matematikus

A budapesti zsidó fiúgimnáziumban (pontosabban az Izraelita Hitközség Alapítványi Reálgimnáziumában) a tragikus sorsú Szeles Henrik tanítványaként, 14 éves korától kezdve a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szenvedélyes problémamegoldója volt. Négy tanévben is közölte újabb és újabb fényképét a Lapokban Faragó Andor. Az érettségi évében ő írta a legjobb dolgozatot az országos matematikai Eötvös-versenyen. Egyetemi tanulmányait viszont meg kellett szakítania a kommunista diákmozgalomban való részvétele miatt, és csak 1957-ben szerezte meg kutató matematikusi oklevelét. A harmincas években a Sorbonne hallgatója volt, a világháborúban a francia ellenállás tagjaként vett részt. A háború után a hazai szakszervezeti mozgalomba kapcsolódott be, de a Rajk-per során őt is letartóztatták, internálták és csak 1956-ban rehabilitálták. Ettől kezdve alkalmazta őt Rényi Alfréd az MTA Matematikai Kutatóintézetében. Komplex függvénytani kutatásai nemzetközi elismerést arattak, pihenésül a matematika népszerűsítésével és történetével foglalkozó cikkeket publikált. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Kovács László György születésének 90. évfordulója
Budapest, 1936. aug. 18. — Brisbane, Ausztrália, 2013. júl. 28.

Magyar-ausztrál matematikus

Édasapja Munkácson volt református lelkész, ezért az 1944-ben kezdődő szovjeturalom idején László ukrán elemi iskolába kényszerült, de 1949-ben a család Debrecenbe került. Ott szerzett matematika és fizika tanári diplomát 1954 és 1958 között. Mestere volt Szele Tibor és Kertész Andor is. A rangos Schweitzer Miklós Matematikai Emlékversenyt már elsőéves egyetemi hallgatóként megnyerte; a további néhány évben is sikeres versenyző volt; a feladatmegoldásait a Matematikai Lapok rendszeresen publikálta 1955 és 1958 között. A diploma megszerzése után Kovács László az egyetemen maradt Debrecenben demonstrátorként illetve tanársegédként. Azonban hamarosan elhagyta Magyarországot, Angliában szerzett Ph.D. fokozatot, és 1963-ban már Ausztráliába került, ahol állampolgárságot nyert. Ott élt és dolgozott hirtelen haláláig. Nagy szerepet vállalt abban, hogy Ausztráliában is meghonosítsák a rangos matematikai versenyeket. Hat évtizedes munkásságával száznál több angol nyelvű tudományos dolgozatot publikált az algebra témakörében; a szerzőtársainak száma a negyvenet is meghaladja. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Fiala Tibor halálának 15. évfordulója
Budapest, 1951. márc. 9. — Budapest, 2011. aug. 18.

Matematikus, egyetemi docens

Középiskolásként aranyérmet szerzett a nemzetközi matematikai diákolimpián 1969-ben, a világelső magyar csapatban egyetlenként. 1975-ben az ELTE matematikus szakon kitüntetéses diplomával végzett, és kiváló eredményei okán 1976-ban Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérmet kapott. Négy évig a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola tanársegédje, majd az Országos Tervhivatal Számítóközpont illetve az Országos Vezetőképző Központ munkatársa. Később az ELTE Numerikus Analízis Tanszékének adjunktusa, még később a Közgazdaságtudományi Egyetem docense. Az Ütemezési algoritmusok című doktori értekezését 1979-ben védte meg. A Farkas Gyula Emlékdíj I. fokozatával tüntették ki 1980-ban. A "Mathematics of Operations Research" folyóiratban megmutatta, hogy az "open-shop probléma" rögzített gépszám és korlátos műveleti idők esetén polinomiálisan megoldható (1983). Több egyetemi tankönyv szerzője. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Feszty Adolf születésének 180. évfordulója
Ógyalla, 1846. aug. 17. — Budapest, 1900. febr. 26. [jan. 26., 28.]

Építész

A bécsi műegyetemen tanult, majd beiratkozott a zürichi politechnikumba, a század legismertebb építészprofesszorának lett a tanítványa. Budapesten 1871-ben építészeti irodát nyitott, legelső fővárosi alkotása az 1877-ben átadott Haris-bazár volt. 1878 és 1884 között számos bérházat és palotát tervezett az akkor kiépülő Sugár úton (a mai Andrássy úton). Az ő alkotása az Andrássy út 2., 8., 10., 15., 72. és 78. számú épület. Ismert alkotása volt a Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880), amelyet a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontották. Feszty bekapcsolódott a társadalmi és politikai életbe is: 1887-ben a tatai választókerület képviselőjévé választották. Barátjával, gróf Esterházy Miklóssal 1886-ban tervpályázatot nyújtott be Budapest ivóvízellátására. 1890-ben egészségi állapotára hivatkozva visszavonult az építészettől. 1890-ben kibérelte Esterházy herceg 30000 holdas kapuvári uradalmát. A birtokon nagy mennyiségű tőzeget talált, amelyet papírgyártásra próbált felhasználni. Gyártási eljárását több találmánnyal is szabadalmaztatta.

Web dokumentumok

Szeliánszky Ferenc Vilmos születésének 120. évfordulója
Gyülevész, Zala vm., 1906. aug. 17. — Győr, 1975. márc. 31.

Matematika- és fizikatanár

A budapesti tudományegyetemen 1929-ben szerezte meg matematika-fizika szakon középiskolai tanári oklevelét. 1929-1935 között Kisvárdán tanított, majd Szegedre helyezték át a gyakorló gimnáziumba vezető tanárnak. Szegedi évei alatt kezdett tudományos munkát végezni a lélektan területén. 1938-ban doktorált. Publikációi tehetségkutatással, hibakutatással kapcsolatosak. 1947-ig Szombathelyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Dunaszerdahelyen és Léván tanított. 1947-1960 között a Győri Révai Miklós gimnázium, 1960-tól a győri Tanítóképző Intézet tanára. Előadott a győri Műszaki Főiskolán, a Pécsi Tanárképző Főiskola Győr-Sopron megyei kihelyezett tagozatán, a Közgazdasági Egyetem győri levelező tagozatán. Kiemelkedő munkát végzett a Bolyai Társulatban, a győri tagozat titkára, majd elnöke volt. 1953-ban Beke Manó-díjjal tüntették ki. Számos kitüntetést kapott ismeretterjesztő tevékenységéért a TIT-től és a MTESZ-től.

Web dokumentumok

Fermat, Pierre de születésének 425. évfordulója
Beaumont-de-Lomagne, Franciaország, 1601. aug. 17. — Castres, 1665. jan. 12.

Francia matematikus, fizikus, jogász

Toulouse-ban a városi közigazgatás jogásza volt, csak szabad idejében foglalkozott matematikával. Eredményeiből keveset publikált, azokat inkább korának számos nevezetes matematikusával folytatott levelezéséből ismerjük. Sok esetben tételeit bizonyítás nélkül írta le, és később mások adtak rájuk egzakt bizonyítást. Pascallal folytatott levelezésének eredménye a valószínűségszámítás megalapozása lett. Fermat rakta le a modern számelmélet alapjait és megfogalmazta a koordinátageometria alapjait Descartes-ot megelőzően. A differenciálszámítás egyik előkészítője volt. Amatőr létére a 17. század egyik legnagyobb francia matematikusának tekintjük. Legfontosabb eredményei: az optikai Fermat-elv, a számelméletben az ún. kis Fermat-tétel és a nagy Fermat-tétel, amelyet a matematikusok háromszáz éven keresztül sikertelenül próbáltak bizonyítani. A tételt végül Andrew Wiles bizonyította be 1995-ben.

Web dokumentumok

Butlerov, Alekszandr Mihajlovics (Aleksandr Mikhailovich) halálának 140. évfordulója
Csisztopol, Kazán, Orosz Birodalom, 1828. szept. 15. — Butlerovka, 1886. aug. 17.

Orosz vegyész

Tanulmányait Kazánban, majd külföldi egyetemeken végezte. A kazáni, majd a szentpétervári egyetem kémia professzora volt. Kétszer választották a kazáni egyetem rektorává 1852-ben és 1864-ben. Sokat tett a tudományos laboratóriumok felszereléséért. Az Orosz Tudományos Akadémia tagja, a Párizsi Kémiai Társaság tagja volt. A szerves kémia elméleti és kísérleti megalapozóinak egyike. Elméleti szempontból legfontosabb eredménye a kémiai szerkezet fogalmának a bevezetése, eszerint minden vegyülethez egy szerkezeti képletet lehet rendelni. Ez lehetővé tette az izoméria jelenségének a megértését. Részletesen vizsgálta az alkoholokat és azok szerkezetét, felfedezte a terciér alkoholokat. Felfedezte a formóz reakciót, melynek során a formaldehidből különböző cukrok képződnek.

Web dokumentumok

Groves, Leslie Richard születésének 130. évfordulója
Albany, New York, USA, 1896. aug. 17. — Washington, D.C., 1970. júl. 13.

Amerikai tábornok

A West Point-i katonai akadémián végzett. Műszaki tisztként több nagy katonai beruházás felelőse volt. 1931-től Washingtonban teljesített szolgálatot, többek között a Pentagon építését is ő koordinálta. 1942 szeptemberében tábornokká nevezték ki és megbízták az atombomba fejlesztését végző Manhattan terv irányításával. A hatalmas szervező munkát kiválóan látta el. Ő döntött a Los Alamos melletti kísérleti telep kiépítéséről. Össze kellett fognia a tudományos kutatást, és gondoskodnia kellett a megfelelő kutatási és ipari feltételekről, az anyagok, az uránium beszerzéséről, a legszigorúbb biztonsági intézkedések betartása mellett. Nagy szerepet játszott fontos döntések meghozatalában. Erős befolyása volt arra, hogy a bombát bevessék Japán ellen, ő választotta ki a lehetséges célpontokat is. A háború után is szorgalmazta az Egyesült Államok atom-ütőerejének kiépítését. 1950-ben nyugalomba vonult a hadseregtől, 1961-ig a Remington Rand Corporation kutatási igazgatóhelyettese volt.

Web dokumentumok

Perrin, Francis születésének 125. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1901. aug. 17. — Párizs, 1992. júl. 4.

Francia elméleti atomfizikus

A Nobel-díjas Jean-Baptiste Perrin fia, Irene Curie gyerekkori játszópajtása korán kitűnt matematikai tehetségével. Doktori munkája a Brown mozgás elméleti vizsgálata volt. Frédéric Joliot-Curie uránhasadást vizsgáló csoportjában ő végezte az elméleti számításokat. Ennek során néhány hónappal a hasadás felfedezése után, 1939. május 1-jén publikálta elméleti jóslatát, mely szerint a láncreakció beindulásához bizonyos "kritikus" tömegre van szükség, amit urán esetén - kollegáinak mérési adatait és saját közelítő számításait felhasználva - 40 tonnára becsült. Szilárd Leó ennek nyomán fogalmazta úgy az Einsteinnel aláíratott és Roosevelt elnöknek augusztus 2-án elküldött levelet, hogy egy feltételezett atombombát hajón lehet majd az ellenséges kikötőbe eljuttatni és ott felrobbantani. Amikor a náci csapatok elfoglalták Párizst 1940-ben, apja is, ő is az Egyesült Államokba menekült. A háború után Párizsba visszatérve nemcsak az atomfizika professzora lett, de 1950-től kezdve - Joliot-Curie eltávolítása után, de még az ő javaslatára - a francia atomenergia hivatal igazgatója is. Ennek keretében folytak a titkos kutatások a francia atombomba előállítására, melynek kísérleti kipróbálására 1960-ban került sor. Ez után nevezték el az újságírók Francis Perrint a francia atombomba "atyjának". E kétes hírnevet további pályafutása során az atomerőművek erőteljes támogatásával igyekezett ellensúlyozni, kedvezőbbre formálni. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Berecz Antal születésének 190. évfordulója
Boldog, 1836. aug. 16. — Budapest, 1908. szept. 14.

Földrajz-és természettudós, pedagógus

A Magyar Földrajzi Társulat alapítója. Piarista novíciusként több gimnáziumban tanított, majd a rendből kilépve a bécsi tudományegyetemen természettudományokat tanult (1856-61). Ezután Kolozsvárt, majd 1864-től Pesten tanár. 1877-től az Állami Felső Leányiskola igazgatója. Főleg földrajzzal foglalkozott, tankönyvei évtizedekig használatban voltak. A Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója (1872), és főtitkára 1904-ben, a Földrajzi Közlemények megindítója és első főszerkesztője. 1867-ben megindította a széles olvasóközönség számára szerkesztett Természet c. folyóiratot. Elsősorban a földrajzi expedíciók ismertetésével és eredményeiknek értékelésével foglalkozott. Nagyszámú ismeretterjesztő írással népszerűvé tette a földrajztudományt. Magyar nyelvű földgömböket szerkesztett. Számos nemzetközi értekezleten képviselte a Magyar tudományt. Az 1875. évi párizsi Nemzetközi Földrajzi Konferencián munkásságát kitüntetéssel jutalmazták. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Koch Sándor születésének 130. évfordulója
Kolozsvár, 1896. aug. 16. — Szeged, 1983. máj. 25.

Mineralógus, egyetemi tanár

A budapesti tudományegyetemen doktorált 1920-ban, majd ugyanitt az ásványok fiziográfiája tárgykörből habilitált. Első munkahelye a Nemzeti Múzeum Ásványtára, 1932-től a múzeum elnöki hivatalának vezetője. A szegedi tudományegyetem Ásvány-kőzettani Tanszékére 1940-ben nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárnak. Három alkalommal a Természettudományi Kar dékánja. Kutatómunkája kiterjedt a Kárpát-medence új és már ismert ásványainak vizsgálatára és leírására. A hasznosítható elemek geokémiájának öszszefoglalója.

Web dokumentumok

Erdey-Grúz Tibor halálának 50. évfordulója
Budapest, 1902. okt. 27. — Budapest, 1976. aug. 16.

Vegyész, egyetemi tanár

Tanulmányait a budapesti Tudományegyetem Bölcsészkarán végezte, s egész életét ebben az intézményben töltötte. A II. sz. Kémiai Intézetben volt tanársegéd, adjunktus, majd 1941-től c. rk. tanár. 1949-ben nevezték ki az újonnan alakult fizikai kémiai tanszék professzorává. A fizikai kémia volt kizárólagos alkotói területe, elsősorban az elektrokémia. Fizikai kémiai praktikum (Proszt Jánossal) és Elméleti fizikai kémia (Schay Gézával) című könyveiből kémikus nemzedékek tanultak. A hazai elektrokémiai kutatás egyik kiváló művelője volt, jelentős felismeréseket tett a hidrogén-túlfeszültség értelmezésében, az elektrolitikus fémleválás vizsgálatában, a fémes kristályok elektrolitikus növesztése terén, vizsgálta a fémek anódos oldódását, továbbá az ionvándorlás jelenségeit. Jelentős volt tudományos-közéleti szereplése is. Az MTA 1943-ban lev., 1948-ban r. tagjává választotta, 1950-1953 és 1964-1970 között az Akadémia főtitkára, 1970-1976 között elnöke volt. Két ízben nyerte el a Kossuth-díjat (1950, 1956). 1952-1953 között felsőoktatási, 1953-1956 között oktatási miniszter volt. Számos szocialista ország tudományos akadémiája választotta tagjává.

Web dokumentumok

Oláh Gyula születésének 95. évfordulója
Kiskunfélegyháza, 1931. aug. 16. — Budapest, 1983. ápr. 28.

Matematikus, egyetemi docens

Tanítóképzőt végzett, majd 1949-ben felvették a budapesti Tudományegyetem gazdaságmatematika-fizika szakára. Már másodéves korától gyakorlatot vezetett az alsóbb éveseknek, a diploma megszerzése után pedig az ELTE Algebra és Számelmélet Tanszékén tanársegéd. Fiatalon alapított családot: felesége Oláh Judit matematika-fizika szakos tanár, majd szerkesztő, lányai: Vera matematikus szerkesztő, Zsuzsa asztalitenisz bajnok, később edző lett. Bár lineáris algebrával kezdett foglalkozni, 1960-ban matematikatörténetből vették fel az MTA levelező aspiránsának. Ebből a témából írt egyetemi jegyzetet, tartott előadást a rádióban és fordította le Ribnyikov: A matematika története c. könyvét. Ezután témavezetője, Rényi Alfréd a kombinatorikus gráfelmélet felé fordította figyelmét, későbbi tudományos eredményeit is ezen a területen érte el. 1971-ben lett az ELTE doktora, miután megvédte kandidátusi disszertációját fák leszámlálási problémáiról. 1965 és 73 között az ELTE-n adjunktusként, majd 1973-tól a BME Villamosmérnöki Kar Matematika Tanszékének egyetemi docenseként oktatott. 1965 és 72 között a Művelődésügyi Minisztérium Tudományegyetemi és Főiskolai Osztályán dolgozott, 1972-től pedig az Egyetemi Számítóközpont tudományos igazgatóhelyettese lett. Érdeklődése már korán a számítógépek alkalmazása felé fordult, részt vett a hazánkban akkoriban bevezetésre került programozó matematikus képzés előkészítésében. Gráfelméleti kutatásaihoz saját programokat írt. Éveken át tagja volt a KGST Automatizált Irányítási Rendszerek munkabizottságának, az MTA Számítástudományi Bizottságának, a Felsőoktatási Szemle szerkesztőbizottságának. Kitüntetései: az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1968), a Munka Érdemrend ezüst fokozata (1972). (Oláh Vera)

Web dokumentumok

Saxonius, Petrus születésének 435. évfordulója
Husum, Németország, 1591. aug. 16. — Altdorf, 1625. szept. 16.

Német matematikus és csillagász

A lipcsei, majd a nürnbergi egyetemen tanult, 1612-től Altdorfban Praetorius tanítványa volt. Európai tanulmányútjai során mentorai voltak Michael Maestlin Tübingenben, Christoph Scheiner Ingolstadtban, Johann Faulhaber Ulmban és Simon Marius Ansbachban. 1616-ban Praetorius halála után tanszékét felosztották az alsóbb és a felsőbb matematika között, előbbit a másik tanítvány Odontius, utóbbit Saxonius kapta. Népszerű tanár volt, külföldi hallgatók sokaságát is vonzották előadásai. Terve volt, hogy a klasszikus görög matematikusok műveit kommentárokkal együtt teszi közzé, ezt azonban korai halála megakadályozta. Posztumusz műve az 1616-ban végzett napfolt-megfigyeléseit tartalmazza, amelyeket alighanem Scheiner ösztönzésére végzett. Odontiusszal együtt javasolta a nürnbergi tanácsnak, hogy anyagilag járuljanak hozzá Kepler Rudolf-táblázatainak megjelentetéséhez, javaslatuk azonban nem vezetett eredményre. (Piriti János)

Web dokumentumok

Parseval Des Chênes, Marc-Antoine halálának 190. évfordulója
Rosières-aux-Salines, Franciaország, 1755. ápr. 27. — Párizs, 1836. aug. 16.

Francia matematikus

Életéről kevés adatot tudunk. Nemesi származású volt, a francia forradalom alatt, 1792-ben royalistaként bebörtönözték. Napoleon ideje alatt, ugyancsak royalista nézetei miatt, külföldre kellett menekülnie, később azonban visszatérhetett Párizsba. Legfontosabb eredményeit a végtelen sorok elméletével kapcsolatban érte el. Nevéhez fűződik a Parseval-formula.

Web dokumentumok

Cayley, Arthur születésének 205. évfordulója
Richmond, Surrey, Anglia, 1821. aug. 16. — Cambridge, Cambridgeshire, 1895. jan. 26.

Angol matematikus

A cambridge-i Trinity College-ban tanult. Matematikai diplomája megszerzése után jogot tanult, majd Londonban ügyvédkedett. Közben matematikával is foglalkozott, és eljárt Dublinba Hamilton előadásait hallgatni a kvaterniókról. 1863-ban feladja ügyvédi hivatását és Cambridge-ban lesz egyetemi tanár. Harminc éven keresztül ad elő matematikát és nagy szerepe van az angol matematika újabb fellendülésében. Euler és Cauchy után Cayley a matematikatörténet legtermékenyebb alakja. A publikálást még egyetemista korában kezdte és élete végéig folytatta. Fő érdeklődési területe az algebra volt. Tőle származik az absztrakt csoport és a mátrix fogalma. Ő alapozta meg a mátrixelméletet és új szakaszt nyitott a determinánsok elméletében. Jelentős munkát végzett az analitikus geometriában, a görbék és a felületek elméletében, a partíciók vizsgálatában és a függvényelméletben. Létrehozta az invariánselméletet. A nemeuklideszi geometria legismertebb modellje a Cayley-Klein-féle. A véges struktúrák tanulmányozásában nélkülözhetetlen a Cayley-féle művelettáblázat.

Web dokumentumok

Tóth-Pápai Mihály halálának 195. évfordulója
Diósgyőr, 1752. körül — Sárospatak, 1831. aug. 15.

Orvosdoktor, ásványtudós, tanár

Idősebb Tóth-Pápai Mihály református lelkész fia. Sárospatakon kezdett tanulmányait Sátoraljaújhelyen folytatta. Bécsben nyert orvosdoktori oklevelet. Visszatért Sárospatakra főiskolai orvosnak és tanfelügyelőnek. Természetrajzot és egészségtant is oktatott, ásványtudósként is tevékenykedett. Munkáiban a melegvízes fürdőhelyekről, a gyermeknevelésről, a keresztény erkölcstanról, szakszerű mezőgazdaságról értekezett. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Ghyczy Géza halálának 130. évfordulója
Tata, 1837. máj. 2. — Budapest, 1896. aug. 15.

Mérnök, műegyetemi tanár

Pesten a bölcsészkaron doktori, Bécsben mérnöki oklevelet szerzett. 1860-1876-ig József főhercegnél jószágigazgató volt. 1876-1885-ig a műegyetem tanár volt, 1885-től a budapesti kereskedelmi akadémia igazgatója. 1887-től tagja volt a tanárvizsgáló bizottságnak. Az ő közreműködésével készült a középkereskedelmi iskola új szervezetének tervezete. Neve elsősorban mint közgazdasági szakíróé volt ismeretes.

Web dokumentumok

Bókay Árpád születésének 170. évfordulója
Pest, 1856. aug. 15. — Budapest, 1919. okt. 20.

Orvos, farmakológus, egyetemi tanár

Bókay János (1822-1884) fia. 1879-ben avatták orvosdoktorrá, utána tanársegéd a gyógyszertani és általános kórtani tanszéken. 1881-től tanársegéd a budapesti belklinikán. 1883-ban a belgyógyászati fizikai vizsgálati módszerekből magántanár. 1883-ban Kolozsvárott az általános kórtan és gyógyszertan, 1890-1919-ben a gyógyszertan tanára a budapesti egyetemen. 1919-ig a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere volt. A Magyar Orvosi Archívum c. magas szintű tudományos folyóirat egyik alapítója és szerkesztője. Foglalkozott a lecitin, a foszforsav kérdésével, továbbá a bélmozgásokkal, valamint a gyomornedv-elválasztásra gyakorolható gyógyszeres hatással. Élettannal, kórbonctannal, gyógyszertannal és belgyógyászattal foglalkozott. Korányi Frigyessel és Kétly Károllyal együtt adta ki a Belgyógyászat kézikönyve sorozatot. 1896-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

Ujvárosi Miklós (Újvárosi) halálának 45. évfordulója
Hajdúnánás, 1913. jan. 25. — Budapest, 1981. aug. 15.

Botanikus, egyetemi tanár

A debreceni tudományegyetem bölcsészeti karán doktorált (1938). Kandidátusi fokozatot szerzett (1952). Egyetemi oktató, a debreceni botanikus kert vezetője, 1941-43-ig a kolozsvári kert főintézője. 1943-tól gazdasági tanintézeti tanár, 1947-től a debreceni agrártudományi egyetem adjunktusa, 1949-től 1955-ig Pallagon, majd Martonvásáron részlegvezető. 1955-től az MTA Vácrátóti Botanikai Kutató Intézet Botanikus kertjének osztályvezetője. Egész életét végigkísérő mozgáskorlátozottsága ellenére kiváló flóra- és vegetációkutató, ökológus. Több évtizeden át végzett részletes helyszíni vizsgálataival hazánk szántóföldi gyomnövényzetének legjobb ismerőjévé vált.

Web dokumentumok

Sándor Endre halálának 30. évfordulója
Keszthely, 1917. szept. 24. — Woodford, London, Anglia, 1996. aug. 15.

Röntgen-szerkezetkutató kísérleti fizikus

Egyszerű szülők gyermeke, akinek széleskörű kulturális érdeklődése és nyelvtudása a keszthelyi premontrei gimnáziumban, majd a budapesti Eötvös Collegiumban alakult ki. Matematika-fizika szakos budapesti hallgatóként megfordult Heidelbergben és Pisaban is. A háború alatt katonai szolgálatra hívták be, ennek során az esztergomi katonai akadémián tanított fizikát. 1945-ben szovjet fogolytáborba került, ahol tolmácsként alkalmazták. 1947-ben térhetett haza, itthon lefordította Spolszkij Atomfizika c. könyvének több mint 500 oldalas első kötetét. A kétkötetes mű a hazai fizikusképzés nélkülözhetetlen segédkönyvévé vált. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében a röntgendiffrakciós kutatásokat indította be. 1956 tavaszán Angliában járt és meghívást kapott Cambridge-be, a Cavendish Laboratóriumba, de ennek realizálására már csak azután kerülhetett sor, hogy a forradalom leverése után végleg elhagyta az országot. 1960-ban Cambridge-ben újra doktorált, majd Londonban a Queen Mary College-ban kapott kutatótanári állást. Itt ismét létrehozott egy röntgen- és neutrondiffrakciós kutatócsoportot. A csoport alacsony hőmérsékletekre is kiterjedő neutrondiffrakciós vizsgálataival elsők között volt a világon. A legkülönbözőbb országokból vállalt doktorandusz hallgatókat - sajnos magyar egy se volt közöttük. Szülőhazájával, volt kollégáival azonban végig fenntartotta a kapcsolatot, az Open University-n készült filmekből álló gazdag gyűjteményét is az ELTE-n volt tanszéke örökösére hagyta. Kívánságára szülővárosában, Keszthelyen temették el. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Cori, Gerty Thérèse (leánykori nevén Radnitz) születésének 130. évfordulója
Prága, Csehország, 1896. aug. 15. — St. Louis, Missouri, USA, 1957. okt. 26.

Osztrák-amerikai biokémikus, Nobel-díjas

A Prágai Német Egyetem hallgatójaként ismerkedett meg Carl Corival. 1920-ban kapták meg orvosi diplomájukat és ugyanebben az évben össze is házasodtak. 1922-ben kivándoroltak az Egyesült Államokba, 1922 és 1931 között mindketten egy Buffalo-i kutatóintézetében dolgoztak. Mindvégig szorosan együttműködtek, eredményeik közös publikációkban jelentek meg. 1931-től a Washington Egyetem orvosi karának (St. Louis, Missouri) munkatársai voltak. A szénhidrátok anyagcseréjét, a cukor tárolásának módját kutatták az emberi és állati szervezetben. 1936-ban itt fedezték fel a cukornak azt a foszfáttartalmú vegyületét, amely alapvető szerepet játszik a szénhidrát-anyagcserében, ezt róluk Cori-észternek nevezik. Ennek segítségével vált érthetővé, hogyan szabályozza az élő szervezet a glükóz és a glikogén kölcsönös egymásba alakulását. 1947-ben Gerty Cori az egyetemen a biokémia professzora lett. 1947-ben megkapták az orvosi-élettani Nobel-díjat a glikogén katalitikus konverziója folyamatának feltárásáért, Bernardo Houssay-vel megosztva. Ezen kívül is számos kitüntetést kaptak. Nevükhöz fűződik még a glikogén átalakulását leíró Cori-ciklus.

Web dokumentumok

Link, František születésének 120. évfordulója
Brno, Csehország, 1906. aug. 15. — Párizs, Franciaország, 1984. szept. 23. [28.]

Cseh csillagász

A brnoi egyetemen tanult, Prágában szerzett doktori címet, 1930-tól a prágai Ondřejov Obszervatórium munkatársa, 1948-52 között igazgatója, 1936-tól a prágai Károly Egyetem előadója. 1970-től Párizsban az Asztrofizikai Intézet kutatója, ahol élete végéig dolgozott. Legfőbb tevékenységi területe a földi magas légkör csillagászati módszerekkel való kutatása volt, mind Prágában, mind Párizsban. Nemzetközileg elismert munkát végzett a Föld árnyékának fényesség- és kiterjedés-mérésével holdfogyatkozások idején. A holdfogyatkozások fizikájáról írt munkái cseh, angol és német nyelven jelentek meg. Észleléseivel a Föld magas légkörének sajátságait sikerült már a rakéta-mérések előtt vizsgálni. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Clark Ádám születésének 215. évfordulója
Edinburgh, Skócia, 1811. aug. 14. — Buda, 1866. jún. 23.

Skót mérnök

Széchenyi Istvánnal Londonban ismerkedett meg, 1834-ben jött először Magyarországra, az Al-Duna szabályozásához szükséges kotrógép összeállítását végezte, majd hazautazott. 1839-ben névrokona, a Lánchidat tervező William Tierney Clark őt bízta meg az építkezés vezetésével, melyet 1842-1849 között végzett. Letelepedett Magyarországon és 1847-ben az országos közlekedési bizottság tanácsadója lett. 1848-ban Széchenyi mellett a közlekedési minisztérium műszaki tanácsosa volt. 1849-ben, amikor Hentzi fel akarta robbantatni a Lánchidat, ezt sikerült megakadályoznia. 1852-ben Clark tervezte, és 1853-1857 között ő építette meg a budai Alagutat. Jelentős szerepe volt a magyarországi, horvátországi, az ausztriai és az olaszországi vasútépítkezések, valamint az épülő Budapest számos ipari- és városépítési mérnöki feladatának megvalósításában. Szászországban és Bécsben is közreműködött hidak építésében. Budapesten a Lánchíd és az Alagút közti tér ma Clark Ádám nevét viseli.

Web dokumentumok

Tóth Géza születésének 125. évfordulója
Nyitra, 1901. aug. 14. — Adelaide, Ausztrália, 1995. jún. 4.

Meteorológus, geofizikus

A tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomával 1927-ben lépett az OMFI (Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet) kötelékébe. 1930-ban ösztöndíjasként német obszervatóriumok munkáját tanulmányozta. Aerológusként részt vett magaslégköri mérésekben. 1934-ben adjunktus, 1935-től az IMO (International Meteorological Organization) Aerológiai Bizottságának tagja. Szervezte és oktatta a vitorlázó repülőket. A 2. világháború közepén vette át a Prognózis Osztály vezetését. A világháború után az újrainduló polgári repülés meteorológiai biztosítása volt a feladata. 1946-ban főmeteorológus, 1948-ban nevezték ki az OMFI igazgatójává. 1950-ben az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) letartóztatta, a recski munkatáborba került, 1953-ban szabadult. Matematikusként számítóközpont vezető volt, majd az ELTE Geofizikai Tanszékén dolgozott. Tudományos tevékenységének elismeréseként 1991-ben kapta meg az Eötvös Loránd-díjat. 1993-ban MTA doktora címet kapott.

Web dokumentumok

Lukács Jenő (Lukacs, Eugene) születésének 120. évfordulója
Szombathely, 1906. aug. 14. — Washington, USA, 1987. dec. 16.

Magyar születésű amerikai matematikus, statisztikus, egyetemi tanár

Családjával Bécsben élt, tanulmányait is itt végezte. A bécsi egyetemen matematikát hallgatott, itt ismerkedett meg Wald Ábrahámmal, akinek hatására érdeklődése a matematikai statisztika felé fordult. 1931-től 1933-ig középiskolai tanár volt, majd egy biztosítótársaságnál vállalt állást. 1938-ban az Egyesült Államokba emigrált. Eleinte középiskolai tanárként működött, majd 1945-ben Cincinnati-ban kapott egyetemi oktatói állást Szász Ottó segítségével, akivel több közös cikkük jelent meg. Legfontosabb eredményeit a matematikai statisztikában a karakterisztikus függvények elméletében érte el. 1955-től nyugalomba vonulásáig (1972) a washingtoni Catholic University of America professzora volt. Több ízben volt vendégprofesszor Bécsben és más városokban. 1973-ban az Osztrák Tudományos Akadémia tagja lett. Több statisztikai folyóiratnak volt a szerkesztője.

Web dokumentumok

Laguerre, Edmond Nicolas halálának 140. évfordulója
Bar-le-Duc, Franciaország, 1834. ápr. 9. — Bar-le-Duc, 1886. aug. 14.

Francia matematkus

Az École Polytechnique-ban végzett, majd 1854-től 1864-ig a tüzérségnél tisztként szolgált. Ez idő alatt is matematikai kutatásokat végzett. Lemondása után oktatóként visszatért az École Polytechnique-ba. Elsősorban az analízis és geometria kérdéseivel foglalkozott. A közelítő módszerek vizsgálata során jutott legnevezetesebb eredményére, definiálta a róla elnevezett Laguerre-polinomokat, a Laguerre-féle differenciálegyenletek megoldásait.

Web dokumentumok

Sabatier, Paul halálának 85. évfordulója
Carcassone, Franciaország, 1854. nov. 5. — Toulouse, 1941. aug. 14.

Francia szerves kémikus, Nobel-díjas

Az École Normale Supérieure hallgatója volt, és P. E. Marcellin Berthelot-nál tanult a Collège de France-ban. 1880-ban szerzett doktori fokozatot. Egy évet töltött a Bordeaux-i Egyetemen, majd 1882-ben a Toulouse-i Egyetem munkatársa lett; 1884-ben nevezték ki professzorrá, 1905-ben dékánná, és itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1930-ig. Különböző felfedezései nyomán fejlődött ki a margaringyártás, az olajhidrogénezés és a mesterséges, ipari metanol-előállítás, valamint számos laboratóriumi szintézis. Sabatier szinte az összes szerves kémiai katalitikus előállítási folyamatot megvizsgálta, személyesen végzett el több száz hidrogénezési és dehidrogénezési reakciót. Ő és Victor Grignard megosztva kapta az 1912. évi kémiai Nobel-díjat a katalitikus szerves szintézisek kutatásáért, és különösen azért a felfedezésért, hogy a nikkel katalizátorként használható a szerves molekulák hidrogénezési reakcióiban.

Web dokumentumok

Vallée-Poussin, Charles Jean Gustave Nicolas De La születésének 160. évfordulója
Louvain, Belgium, 1866. aug. 14. — Louvain, 1962. márc. 2.

Belga matematikus és fizikus

Jelentős eredményeket ért el a differenciálegyenletek, a halmazelmélet, az approximációelmélet és a számelmélet körében. 1896-ban Hadamardtól függetlenül bizonyította be a prímszámtétel néven ismert tételt, melyre 1949-ben Selberg talált elemi bizonyítást.

Web dokumentumok

Dempster, Arthur Jeffrey születésének 140. évfordulója
Toronto, Ontario, Kanada, 1886. aug. 14. — Stuart, Florida, USA, 1950. márc. 11.

Amerikai fizikus

Sok nuklidot fedezett fel, köztük az atombombákban felhasznált ²³⁵uránt. 1918-ban építette az első tömegspektrométert, melynek segítségével elemezhető a kémiai összetétel, meghatározható egy elem különböző izotópjainak relatív gyakorisága. 1936-ban az amerikai Kenneth T. Bainbridge és az osztrák J. H. E. Mattauch társaságában kifejlesztette a kettősfókuszálású tömegspektrográfot; ezt atommagok tömegének mérésére alkalmazzák. Ezután csaknem minden idejét a tömegspektrometriai eljárások fejlesztésére fordította.

Web dokumentumok

Török István halálának 45. évfordulója
Budapest, 1929. febr. 4. — Budapest, 1981. aug. 13.

Orvos, radiológus, egyetemi tanár

Egyetemi tanulmányait, mint honvéd kollégista végezte, majd honvédorvos lett Székesfehérváron. 1957-ben elbocsátották a honvédségtől, a budapesti I. sz. Sebészeti Klinika Röntgen Osztályán gyakornok, tanársegéd, adjunktus, docens, majd egyetemi tanár. 1978-tól tanszékvezető, 1979-től a SOTE Radiológiai Klinika igazgatója. Megalapította a sugárvédelmi csoportot, és vezette a mammográfiai állomást is. Elnökségi tagja volt Magyar Radiológiai Társaságnak és a Magyar Orvosok Nukleáris Társaságának is. Nyitott volt más tudományok, így a kísérleti-fonetika felé.

Web dokumentumok

Meisel Tibor halálának 40. évfordulója
Nemeskajal, 1929. máj. 25. — Budapest, 1986. aug. 13.

Vegyészmérnök

Egyetemi tanulmányait a Veszprémi Vegyipari Egyetemen kezdte, majd a budapesti műegyetemen folytatta. Itt szerezte meg vegyészmérnöki oklevelét 1954-ben. Diplomája megszerzése után a BME Hadmérnöki Karán tanársegédként dolgozott. Innen ment át az általános és analitikai kémiai tanszékre, ahol a szerves vegyületek termoanalitikájának és funkciós csoportjainak vizsgálatával szerzett 1961-ben kandidátusi, majd 1981-ben doktori fokozatot. 1982-től egyetemi tanár volt. Eredményeit 85 dolgozatban foglalta össze. Oktatóként meghívásra több évet töltött külföldi egyetemeken.

Web dokumentumok

Nemetz Tibor halálának 20. évfordulója
Balatonújlak, 1941. ápr. 12. — Budapest, 2006. aug. 13.

Matematikus, kriptográfus, egyetemi tanár

Szülőfalujából 1955-ben Csurgóra került gimnáziumba, ahol matematikatanára, Horváth Lajos szerettette meg vele a matematikát. Az ELTE matematika- fizika tanári szakán végzett. Negyedéves korában már publikálhatott két dolgozatot. Mindkettő megjelent a Matematikai Lapokban. Az információ elméletet választotta szűkebb kutatási területének. Ehhez alapvető volt a kombinatorika, valószínűség számítás, statisztika tanulmányozása. Kandidátusi és akadémiai doktori dolgozatai is ezekkel a témákkal foglalkoztak. Az MTA Matematikai Kutató Intézetének volt tudományos főmunkatársa és egyetemi tanár az ELTE Természettudományi Karának Valószínűségszámítási és Statisztikai Tanszékén. Aktívan figyelemmel kísérte a matematika, különösen a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika középiskolai oktatását; oktatási konferenciákon vett részt, tanulmányokat publikált, tankönyveket írt ebben a témában. Összes publikációinak száma több, mint 100.

Web dokumentumok

Shoemaker, Carolyn Jean Spellmann halálának 5. évfordulója
Gallup, New Mexico, 1929. jún. 24. — Flagstaff, Arizona, USA, 2021. aug. 13.

Amerikai csillagász

Gene Shoemaker felesége és munkatársa. Történelemből és angol irodalomból diplomázott, majd férje javaslatára kezdett csillagászatot tanulni. A 80-as évek elejétől kezdve Föld-közeli kisbolygók és üstökösök kutatását végezte a CalTech-en és a Palomar Obszervatóriumban. 1989-től az Észak Arizona Egyetem csillagászatprofesszora volt. 54 éves korában fedezte fel első üstökösét, amelyet még 31 követett, ezzel minden idők legeredményesebb üstökös felfedezőjeként tisztelhetjük. 1993-ban annak a Shoemaker-Levy 9 üstökösnek a társfelfedezője volt, amely egy évvel később a Jupiterbe csapódott. Munkája során több mint 500 kisbolygót is felfedezett. Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték, a (4446) Carolyn kisbolygó is az ő nevét viseli. (Piriti János)

Web dokumentumok

Vágó Artúr születésének 130. évfordulója
Budapest, 1896. aug. 12. — Budapest, 1970. nov. 13.

Gépészmérnök, egyetemi tanár

Tanulmányait 1914-ben kezdte meg a budapesti műegyetem. gépészmérnöki karán. 1916-ban katonai szolgálatra hívták be, 1917-ben orosz fogságba esett és csak 1921-ben került haza. Oklevelét 1925-ben szerezte meg. Pályáját az Egyesült Izzólámpagyár mechanikai osztályán kezdte, ahol vasúti biztosító berendezések és távbeszélőközpontok tervezésében vett részt. 1928-ban a Standard Villamossági Rt.-ban dolgozott, mint mérnök, cégvezető főmérnök. A különböző alközpontok fejlesztési osztályát vezette, ő irányította az alközpontok szerelési munkáit, valamint a külföld számára készülő központok gyártását. 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet távbeszélőtechnikai osztályának vezetője lett. Ugyancsak 1950-től kezdve oktatott az Állami Műszaki Főiskolán, 1951-től a BME-en meghívott előadó. 1951-től tanszékvezető egyetemi tanár a vezetékes híradástechnikai tanszéken. A villamosmérnöki karának dékánja volt 1951 és 1954 között. Több éven át vezette a TIT budapesti szakosztályát.

Web dokumentumok

Ambarcumjan, Viktor Amazaszpovics (Ambartsumian, Hambardzumyan, Viktor Amazaspovich) halálának 30. évfordulója
Tbiliszi, Grúzia, 1908. szept. 18. — Bjurakan, Örményország, 1996. aug. 12.

Örmény születésű szovjet-orosz csillagász

A 20. sz. asztronómiájának egyik jelentős egyénisége. A Pulkovói Központi Obszervatórium munkatársa, a leningrádi Egyetem asztrofizikai tanszékének alapító-professzora (1939), a Bjurakani Asztrofizikai Obszervatórium megalapítója (1946). Legjelentősebb munkássága a csillagok keletkezésének elméleti és tapasztalati vizsgálata, megállapította, hogy a csillagok a pre-sztelláris felhőkben, csoportokban alakulnak ki. (Csillagtársulások - asszociációk.) Vizsgálta a csillagrendszerek (extragalaxisok) fejlődését, és elsőként utalt arra, hogy azok központi magjában (akkor még) ismeretlen természetű, nagy sűrűségű anyagtömegnek kell lennie. Nagy figyelmet fordított az instabilis (robbanásszerű) kozmikus folyamatokra. A Földön kívüli intelligenciák kutatásának szorgalmazója. Az Örmény Tudományos Akadémia alapítója (1943) és első elnöke. 1948-55 és 1961-64 között a Nemzetközi Csillagászati Unió alelnöke, ill. elnöke, számos akadémia (többek közt az USA Nemzeti Akadémiája, és az MTA) tagja, több külföldi kitüntetés tulajdonosa (pl. Bruce Érem, és az Angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérme). Nevét az 1905.sz. kisbolygó is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Bowen, Edward George halálának 35. évfordulója
Swansea, Wales, 1911. jan. 14. — Sydney, Ausztrália, 1991. aug. 12.

Walesi-ausztrál fizikus, rádiócsillagász

Londonban, a King's College-ben szerzett doktori fokozatot. 1933-tól Robert Watson-Wattnak a radar fejlesztését célzó csoportjába kapcsolódott be. Itt elsősorban a repülőgépre telepíthető radar fejlesztése volt a feladata. Jelentős szerepe volt a "Friend or Foe" (Barát vagy ellenség) azonosítására szolgáló rendszer kidolgozásában. 1940-től 1943-ig az USA-ban dolgozott. 1943-ban meghívták Ausztráliába a Rádiófizikai Laboratóriumba. Itt kifejlesztette a rádiónavigációs technológián alapuló távolságmérési rendszert (Distance measuring equipment, DME). Jelentősen hozzájárult a rádiócsillagászat fejlesztéséhez, 1954-ben kezdeményezte és irányította a Parkes-ben (Új-Dél-Wales) egy nagy rádióteleszkóp építését.

Web dokumentumok

Guldberg, Cato Maximilian születésének 190. évfordulója
Christiania (ma Oslo), Norvégia, 1836. aug. 11. — Christiania, 1902. jan. 14.

Norvég kémikus, matematikus

A Christiania-i (ma Oslo-i) egyetemen matematikát és kémiát tanult. Középiskolai tanárkodása, majd külföldi tanulmányútja után 1862-ben a Királyi Hadiakadémia tanára lett, majd 1867-ben az alkalmazott matematika professzorává nevezték ki a Christiania-i egyetemen. Peter Waage-vel együtt 1864 és 1867 között több cikkben is megfogalmazták a tömeghatás törvényét. Dolgozataik azonban nem váltak ismertté, és más szerzők, például Ostwald és van't Hoff a törvény speciális eseteire közöltek összefüggéseket anélkül, hogy ismerték volna az ő munkájukat. Guldberg és Waage 1879-ben újra összefoglalva német folyóiratban közölte korábbi eredményeit. A szakma végül elismerte elsőbbségüket és a tömeghatás törvénye Guldberg és Waage nevével szerepel a tankönyvekben. Guldberg nevéhez fűződik a folyadékok forráspontjára vonatkozó Guldberg-szabály.

Web dokumentumok

Klug, Aaron, Sir születésének 100. évfordulója
Zelvas, Litvánia, 1926. aug. 11. — Cambridge, Anglia, 2018. nov. 20.

Litván születésű angol biokémikus, Nobel-díjas

Dél-Afrikában a fokvárosi egyetemen tanult, majd Cambridge-ben doktorált 1953-ban. Ezután John Bernal londoni laboratóriumában dolgozott Rosalind Franklinnal, majd 1962-től a cambridge-i molekuláris biológiai laboratóriumban végezte kutatásait. Az elektronmikroszkópos vizsgálatokat röntgendiffrakciós és krisztallográfiai módszerekkel kombinálták, így sok komplex molekula szerkezetét fel tudták térképezni. 1982-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a krisztallográfiai elektronmikroszkópia kifejlesztéséért és a biológiailag fontos nukleinsav-fehérje-komplexek szerkezetének vizsgálatáért". (Piriti János)

Web dokumentumok

Keserű Mózes születésének 225. évfordulója
Barót, 1801. aug. 10. — Kolozsvár, 1874. márc. 15. [9.]

Csillagász, tanár

Teológus, arbei címzetes püspök és apát-kanonok, gyulafehérvári csillagász kanonok. 1827-től a gyulafehérvári Batthyánianeum segédcsillagásza és könyvtárosa, közben az ottani líceumban matematikát tanított. 1840-42 közt Bécsben csillagászatot tanult, hazatérve a gyulafehérvári csillagvizsgáló "canonicus astronomusá"-vá nevezték ki. 1843-ban az elavult csillagvizsgálót modernizálta, rendszeres meteorológiai észleléseket folytatott. Tudományos munkát 1851-ig végzett. Megfigyeléseiről magyar és idegen nyelvű beszámolókat közölt.

Web dokumentumok

Szebehely Győző (Szebehelyi, Victor) születésének 105. évfordulója
Budapest, 1921. aug. 10. — Austin, Texas, USA, 1997. szept. 13.

Magyar-amerikai csillagász, gépészmérnök, egyetemi tanár

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát 1944-ben. Ezen az egyetemen doktorált 1946-ban, Egerváry professzor tanítványaként az égi mechanikai háromtest-problémáról írott disszertációval. 1947-ig itt volt tanársegéd, ekkor kivándorolt (akkori szóhasználattal: disszidált) az Amerikai Egyesült Államokba. 1947-1952 között a Virginia State University-n, 1952-1957 között a University of Maryland-en és a George Washington University-n, 1962-től 1968-ig a Yale Egyetemen oktatott, majd 1968-tól a University of Texas at Austin professzora volt. Az égi mechanika tudományterületének, ezen belül a háromtest-problémára vonatkozó kutatásoknak világszerte ismert képviselője volt. 1957-tól, az Egyesült Államok űrprogramjának megerősödésétől kezdve részt vett abban, és jelentősen hozzájárult az Apollo program sikeréhez. Nevezetes, "Theory of Orbits" című könyvét, a háromtest-problémára irányuló kutatások alapművének tekintik.

Web dokumentumok

Lilienthal, Otto halálának 130. évfordulója
Anklam, Poroszország (ma Németország), 1848. máj. 23. — Berlin, 1896. aug. 10.

Német feltaláló

Berlini mérnöki tanulmányai befejezése után több gyárban tervezőmérnökként dolgozott, majd saját gépgyárat alapított. E mellett kitartóan foglalkoztatta az emberi repülés problémája. Testvérével, Gustavval együtt tanulmányozta a madarak repülését, vizsgálta a szárnyak mozgását, a légellenállás szerepét. Tapasztalataik alapján sikló repülőszerkezeteket épített, melyekkel nagyszámú kísérletet végzett. Eleinte egyszárnyú siklógépeket épített, később kifejlesztett kétfedelű gépeket is, két madárszerű szárnnyal. Gépei könnyű anyagokból, textilszövetből, fűzfavesszőből épültek. 1890 és 1896 között több mint 2000 repülési kísérletet végzett siklójával, a legnagyobb megtett távolság 350 méter volt. Egy kétfedelű siklógéppel végzett repülés során lezuhant és halálos sérülést szenvedett. Kísérleteinek eredményeire később a Wright-fivérek, Wilbur és Orville is támaszkodhattak, bár ők más kiindulópontból végezték fejlesztéseiket.

Web dokumentumok

Runge, Carl David Tolmé születésének 170. évfordulója
Bréma, Németország, 1856. aug. 10. — Göttingen, 1927. jan. 3.

Német matematikus, fizikus, spektroszkópus

A müncheni, majd Weierstrass mellett a berlini egyetemen tanult. Doktori disszertációját 1880-ban védte meg. Ezután a berlini egyetemen Kronecker mellett tiszta matematikával foglalkozott. Kidolgozta a ma Runge-Kutta módszer néven ismert numerikus eljárást. 1886-tól 1904-ig a hannoveri Technische Hochschule fizikaprofesszora volt, itt mindvégig spektroszkópiával, annak csillagászati vonatkozásaival is foglalkozott, különböző elemek spektrumvonalait vizsgálta. 1904-ben a Göttingen-i egyetem alkalmazott matematikai tanszéke professzorának hívták meg, itt dolgozott haláláig. Nevéhez fűződik a már említett Runge-Kutta módszer, valamint a Runge-jelenség, és a spektroszkópiában a Schumann-Runge sávok.

Web dokumentumok

Millman, Peter Mackenzie születésének 120. évfordulója
Toronto, Kanada, 1906. aug. 10. — Ottawa, 1990. dec. 11.

Kanadai csillagász

A Harvardon 1929-ben Harlow Shapley javaslatára kezdett a meteorok spektroszkópiájával foglalkozni. A 30-as években a kanadai hivatásos és az amatőr csillagászok között munkakapcsolatot alakított többek között a meteorok spektroszkópiai megfigyelésére. Ebből nőtt ki Kanada egyik hozzájárulása a Nemzetközi Geofizikai Év kísérletsorozatához is. A későbbiekben a Naprendszer apró égitestjeinek egyik vezető szakértője lett. Számos tudományos szervezetben töltött be aktív pozíciót (pl. a Nemzetközi Csillagászati Unió Meteor Szakosztályának elnöke, és a Naprendszer égitestjeinek elnevezésével foglalkozó szakbizottság elnöke volt.) 1954-ben elnyerte az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának J. Lawrence Smith-érmét. A Marson egy kráter, valamint a (2904) Millman kisbolygó őrzi a nevét. (Piriti János)

Web dokumentumok

Cséti Ottó (Chrismár) halálának 120. évfordulója
Buda, 1836. — Lucsivna, 1906. aug. 9.

Bányamérnök, akadémiai tanár

1856-1858-ig a bécsi műegyetem hallgatója volt, 1862-ben a selmeci akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet. Az 1863-68 közötti években, különféle beosztásokban többek között Selmecbányán és Nagybányán szolgált. 1868-1872-ben a diósgyőri vasgyár építésének műszaki vezetője volt. 1872-1902-ig, nyugalomba vonulásáig Selmecbányán az akkor megszervezett bányamértan-geodéziai tanszék vezetője volt. Számos földmérő és bányamérő műszert szerkesztett, pl. a Cséti-féle aknafüggélyezőt, ezek nemzetközileg is ismertté tették nevét. Műszereit ma a soproni bányászati múzeumban őrzik. 1892-1894-ben a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztője. Szakirodalmi munkássága is jelentős volt. Ő teremtette meg a magyar bányaméréstani és földméréstani szakirodalmat. Számos tanulmánya jelent meg külföldi folyóiratokban is.

Web dokumentumok

Avogadro, Lorenzo Romano Amedeo Carlo születésének 250. évfordulója
Torino, 1776. aug. 9. [jún.] — Torino, 1856. júl. 9.

Itáliai fizikus

A molekuláris fizika egyik megalapozója a Szárd-Piemonti Királyság fővárosában született és halt meg, bár közben Torino 1792-től 1814-ig francia megszállás alatt volt. Avogadro itt először egyházjogi tanulmányokat folytatott, majd a "pozitív filozófia" művelésére tért át, ami matematikai és fizikai kutatást és tanítást jelentett egy középiskolai líceumban. Nem véletlen tehát, hogy legfontosabb publikációját, amelyben az azóta róla elnevezett törvényt, mint hipotézist megfogalmazta, 1811-ben, Napóleon uralma idején, franciául jelentette meg. 1821-től két éven át, majd 1833-tól húsz éven át a torinói egyetemen tanított. Négy kötetes egyetemi tankönyve "Fisica dei corpi ponderabili..." címmel 1841-ben jelent meg, és valószínűleg Jedlik Ányos könyvtárába is eljutott, aki saját egyetemi tankönyvének a "Súlyos testek természettana" címet adta 1850-ben. Ma már a nemzetközi fizikai szakirodalomban Avogadro számnak nevezik a mólnyi mennyiségű anyagban lévő molekulák számát. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Hückel, Erich Armand Arthur Joseph születésének 130. évfordulója
Berlin, Németország, 1896. aug. 9. — Marburg, 1980. febr. 16.

Német fizikus, fizikai kémikus

1921-ben szerzett Ph. D. fokozatot a Göttingeni Egyetemen. Hamarosan Peter Debye asszisztense lett a zürichi műszaki egyetemen. Itt dolgozták ki elektrolitoldatok nem ideális viselkedésére vonatkozó Debye-Hückel-elméletet. 1928-1929-ben Angliába, majd Dániába ment; rövid ideig Niels Bohrnál is dolgozott. Később a stuttgarti műegyetemen kapott állást. A kapilláris hatást tanulmányozta, majd az foglalkoztatta, hogyan alkalmazható a kvantummechanika a síkbeli telítetlen szerves molekulák leírására. 1931-ben megfogalmazta a Hückel-szabályt a síkbeli gyűrűs molekulák aromatikus tulajdonságaira vonatkozólag. 1937-ben kidolgozta a Hückel-féle molekulaorbitál-elméletet ill. Hückel-féle molekulapálya-elméletet (MO-elmélet). 1937-ben Marburgban nevezték ki az elméleti fizika professzorának. Ezt a pozíciót 1962-es nyugdíjba vonulásáig megtartotta.

Web dokumentumok

Whittle, Frank, Sir halálának 30. évfordulója
Earlsdon, Anglia, 1907. jún. 1. — Columbia, Maryland, USA, 1996. aug. 9.

Angol repülőmérnök, feltaláló, pilóta

A British Royal Air Force (RAF)-ban elvégezte a tiszti iskolát. 1930-ban szabadalmazott találmányában megfogalmazta a sugárhajtás alapelveit. A Cambridge-i Egyetemen szerzett diplomát. Megalapította a Power Jets Kft-t abból a célból, hogy megépítse a British Thomson-Houston cég segítségével a hajtóművet. 1930-ban szabadalmat nyert sugárhajtóműve, mely a ma is használt elemekből épült fel. 1941. áprilisában megkezdődtek az első földi futáspróbák a Gloster E.28/39-cel, majd egy W1 hajtóművel ellátott repülőgép első 17 perces sikeres repülését is végrehajtotta. Megromlott egészsége miatt 1946-ban lemondott tisztségeiről. 1948-ban nyugdíjba ment a RAF-tól és lovaggá ütötték. Először a BOAC-nál vállalt műszaki tanácsadói állást, majd mérnök specialista lett a Shell egyik leányvállalatánál, ezután a BAC-nál lett alkalmazva. 1976-ban emigrált az Egyesült államokba, ahol az USA haditengerészeti akadémiáján egyetemi tanár lett 1977-1979-ig.

Web dokumentumok

Fowler, William Alfred születésének 115. évfordulója
Pittsburgh, Pennsylvania, USA, 1911. aug. 9. — Pasadena, California, 1995. márc. 14.

Amerikai asztrofizikus, Nobel-díjas

A Ph. D. fokozatot a California Institute of Technology-ban kapta meg 1936-ban, és itt is tanított egész pályafutása során, 1946-tól mint professzor. 1970-től volt professzor emeritus. Elsősorban magfizikával és asztrofizikával foglalkozott, a csillagokban lezajló magreakciókat vizsgálta. 1957-ben Margaret és Geoffrey Burbidge, Fred Hoyle és Fowler közös cikkükben fogalmazták meg annak elméletét, hogy hogyan keletkeznek a kémiai elemek a csillagok belsejében. Ez igen jelentős hozzájárulás volt a világegyetem korának és fejlődésének megértéséhez. A későbbiekben is jelentős eredményeket ért el a hélium és deutérium világegyetemben való előfordulásának vizsgálatában 1983-ban Subrahmanyan Chandrasekhar-ral együtt kapta a fizikai Nobel-díjat a kémiai elemek világegyetemben való keletkezésében fontos szerepet játszó magreakciók elméleti és kísérleti vizsgálatáért.

Web dokumentumok

Van Allen, James Alfred halálának 20. évfordulója
Mount Pleasant, Iowa, USA, 1914. szept. 7. — Iowa City, 2006. aug. 9.

Amerikai fizikus, geofizikus

1939-ben a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa, 1942-től a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának (APL) munkatársaként az USA haditengerészeténél szolgált. A háború után először az APL-ben, majd 1950-től az iowai egyetemen a légkör felsőbb rétegeit, ill. a kozmikus térből érkező sugárzást vizsgálta. 1950-ben részt vett a Nemzetközi Geofizikai Év tervének kidolgozásában, amely 1957-58-ban valósult meg. Az 1958 elején az USA által fellőtt Explorer-1 és Explorer-3 rakéta-szondák fedélzetére van Allen javaslatára helyeztek el sugárzásmérőket, amelyek kimutatták, hogy a Földet protonokból és elektronokból álló kettős övezet veszi körül. Ezzel igazolták a norvég K. Birkeland és F. C. Størmer korábbi elméletét. Ezeket az övezeteket van Allenről nevezték el, felfedezésük az űrkorszak első jelentős tudományos eredménye volt. Van Allen a NASA tanácsadójaként még számos űrkísérlet, a Hold, és bolygók mágneses- és plazma-méréseinek tervezésében és kiértékelésében vett részt. Számos hazai és külföldi akadémia és egyesület tiszteletbeli tagja, sok kitüntetésben részesült. Nevét a Van Allen-öv mellett a 19727.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Csausz Márton születésének 230. évfordulója
Felsőbánya, 1796. aug. 8. — Pest, 1860. szept. 14.

Orvos, egyetemi tanár

Tanulmányait Nagyváradon és Pesten végezte. 1820-ban avatták orvosdoktorrá, ezután gyakorló orvosként Pesten működött. Különösen nehéz feladatokat kellett ellátnia az 1830-31 évi kolerajárvány idején. 1824-ben a pesti egyetem orvosi karának jegyzője, 1834-től az anatómia tanára volt. 1838-ban több országot keresett fel egy nagy európai tanulmányút során. 1848. május 1-től 1849. február 1-ig miniszteri tanácsos és az egyetem alelnöke volt. 1859-ben vonult nyugalomba. Végrendeletében jelentős összeget hagyott tudományos célokra.

Web dokumentumok

Zsakó János halálának 25. évfordulója
Kolozsvár, Románia, 1926. jan. 22. — Kolozsvár, 2001. aug. 8.

Erdélyi magyar vegyészprofesszor

Szülővárosában érettségizett kitűnő eredménnyel, a Bolyai Tudományegyetemen 1948-ban nyert kémiatanári oklevelet. A Kémia Karon kezdett gyakornokként (1948), 1950-ben lett tanársegéd, 1952-ben doktorandusz lett Románia tudományos akadémiájának kolozsvári kémiai intézetében, 1956-ban doktorált, 1963-ig adjunktus, majd 1990-ig docens. A hetvenes évek közepén Algériában, 1992-ben Budapesten vendégelőadó. 1991-től haláláig a "Firka" folyóirat főszerkesztője volt. Mintegy 240 tudományos közlemény szerzője, a természetfilozófiai kérdésekkel foglalkozó cikkeit magyarul és románul publikálta. Kutatási területe a határfelületi filmek fizikai kémiája. A "J. Thermal Analysis" szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1971-2001) (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Nagy Imre születésének 95. évfordulója
Hosszúhetény, 1931. aug. 8. — Budapest, 2012. ápr. 2.

Kísérleti fizikus

Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE fizikus szakát végezte el. Diplomamunkáját a ferromágneses anyagok mikrohullámú viselkedéséről készítette a KFKI-ban 1955-ben. Itt kezdett kutatni, s innen ment nyugdíjba 1990-ben. 1967-ben nyújtotta be és védte meg kandidátusi disszertációját a rendeződési folyamatok kinetikai vizsgálatáról, különös tekintettel a kristályrácshibák szerepére. Pál Lénárddal majd Tarnóczi Tivadarral közösen kutatta különböző amorf mágneses anyagok, ötvözetek termomágneses viselkedését, később Hargitai Csabával együtt a mágneses fémüvegek elméleti és kísérleti vizsgálatában ért el jelentős eredményeket, amelyekről színvonalas nemzetközi konferenciákon is beszámolt. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Erdei Ferenc halálának 40. évfordulója
Szerencs, 1933. aug. 28. — Balatongyörök, 1986. aug. 8.

Építészmérnök

Tanulmányait az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte. 1957-ben az Országos Műemlékvédelmi felügyelőségnél kezdett dolgozni. 1967-ben Ybl-díjat kapott. 1984-ben az Építészeti Osztály vezetőjévé nevezték ki. Munkásságának fő területe a műemlékek helyreállítása volt. Az azonosítható részleteket helyreállította, illetve semleges, téglából készült, vagy vakolt formákkal pótolta. Egyes esetekben vasbetonból készült hozzáépítéseket, védőépületeket tervezett. Fontosabb munkái többek között: a kisnánai, várgesztesi és szigetvári vár restaurálása, a felsőörsi prépostsági templom helyreállítása, több műemléki lakóház helyreállítása. Több kiállítást rendezett, könyveket illusztrált.

Web dokumentumok

Imreh Balázs halálának 20. évfordulója
Szekszárd, 1945. júl. 25. — Szeged, 2006. aug. 8.

Matematikus, egyetemi docens

1969-ben került az SZTE Számítástudományi Tanszékére. Az Operációkutatás és a Kombinatorikus optimalizálás oktatója volt, Kutatási témái: automaták elmélete és kombinatorikus optimalizálás. Eredményei hazai és nemzetközi elismerést váltottak ki. többek között tagja volt a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Választmányának, titkára az MTA Informatikai Bizottságának és alelnöke a Bolyai János Matematikai Társaság Matematika Alkalmazásai Szakosztályának. Az Alkalmazott Matematikai Lapok szerkesztője volt. 1994-2002-ig a Számítástudományi Tanszék, majd 2002-től, az Informatikai Tanszékcsoportnál történt átalakulások óta, az Alkalmazott Informatika Tanszék vezetője volt. 1990-ben, az önálló Informatikai Tanszékcsoport megalakulásakor vezetője lett. Szervezte, építgette az egyetem informatika oktatását, kereste a hazai és nemzetközi együttműködési lehetőségeket más felsőoktatási intézményekkel.

Web dokumentumok

Bateson, William születésének 165. évfordulója
Whitby, Yorkshire, Anglia, 1861. aug. 8. — London, 1926. febr. 8.

Brit biológus, zoológus, genetikus

A Rugby School, a St John's College és a University of Cambridge tanulója volt. 1883-ban szerzett B. A. fokozatot természettudományokból. A végzés után kétéves tanulmányútra ment az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Balanoglossus fejlődéstörténetét vizsgálta. 1884-ben leírta a fél-gerinchúros állatok törzsét. 1886-1887-ben expedíciókon vett részt a nyugati Közép-Ázsiában, azután Észak-Egyiptomban, ahol tanulmányozta a sós mocsarak és tavak faunájának evolúciós kérdéseit. Angliába való visszaérése után a változékonyságot elemezte. 1897-től keresztezési kísérleteket végzett. 1908-ban a biológia professzora lett a cambridge-i egyetemen. 1910-ben a mertoni John Innes Horticultural Institute igazgatójának nevezték ki. Tanulmányozta Mendel munkásságát a diszkrét öröklődési tényezőkről, A Mendel-szabályokat állatokra is alkalmazta. Bateson használta először a genetika szót az öröklődés vizsgálatának leírására. Az elsők között mutatott rá az öröklődési faktorok és az öröklődő betegségek kapcsolatára.

Web dokumentumok

Lawrence, Ernest Orlando születésének 125. évfordulója
Dél-Dakota, USA, 1901. aug. 8. — Palo Alto, California, 1958. aug. 27.

Amerikai fizikus, Nobel-díjas

1925-ben a Yale Egyetemen doktorált, majd ugyanitt fizikát tanított. 1928-tól a University of California Berkeley professzora volt, itt működött pályafutása végéig. 1929-ben találta fel a ciklotron elvét, ebben - az előzőleg konstruált lineáris gyorsítóktól eltérően - mágneses tér segítségével spirális pályán gyorsította fel a protonokat. A ciklotront nagyszámú mesterséges radioaktív izotóp előállítására használták fel. Jelentős eredményeket ért el a radioaktív izotópok orvosi és biológiai célokra való alkalmazásában. 1936-ban a Berkeley Egyetemen létrehozott új sugárzási laboratórium igazgatója lett, az intézmény ma az ő nevét viseli (Lawrence Berkeley Laboratory). A 2. világháború alatt az atombomba létrehozásán dolgozott, a Manhattan-program keretében az uránizotópok elektromágneses szétválasztási eljárását kidolgozó csoportot vezette. 1952-ben Edward Tellerrel együtt kezdeményezte egy második laboratórium létrehozását, melyet 1971-ben ugyancsak róla neveztek el (Lawrence Livermore Laboratory). 1958-ban Eisenhower elnök őt delegálta az atomfegyver-kísérletekről a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokra. A Nobel-díjat 1939-ben kapta a ciklotron feltalálásáért és továbbfejlesztéséért, valamint azokért az eredményekért, melyeket a ciklotron segítségével a mesterséges radioaktív elemekkel kapcsolatban ért el. Nevét viseli a 103-as rendszámú elem, a laurencium.

Web dokumentumok

Mott, Nevill Francis, Sir halálának 30. évfordulója
Leeds, West Yorkshire, Anglia, 1905. szept. 30. — Milton Keynes, Buckinghamshire, 1996. aug. 8.

Angol fizikus, Nobel-díjas

1927-ben a cambridge-i egyetemen szerezte meg a B. A. és 1927 az M. A. fokozatot. 1929-től a manchesteri egyetemen adott elő, 1930-tól 1933-ig ismét Cambridge-ben oktatott, majd 1933-ban a bristoli egyetemen az elméleti fizika professzora lett. Eleinte az atomi ütközésekkel foglalkozott, majd Bristolban szilárdtest-fizikai kutatásai során a fémek, fémötvözetek, félvezetők és fotoemulziók tulajdonságait vizsgálta. 1938-ban elméletileg leírta a fénynek atomi szinten a fotoemulzióra gyakorolt hatását, az ún. látens kép keletkezését. 1954-ben lett a Cambridge-i egyetemen a fizika Cavendish-professzora. A fémek elektromos vezetését tanulmányozta, majd az amorf anyagok vezetőképességét vizsgálta. Nevéhez fűződik a az amorf anyagokban lezajló, az elektromosan vezető, fémes állapot és a szigetelő, nemfémes állapot közötti fázisátmenet egy speciális fajtájának, az ún. Mott-átmenetnek a leírása. Eredményei jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a személyi számítógépek, zsebkalkulátorok, másológépek és más elektronikus eszközök lényegesen olcsóbbá váltak, és széles körben elterjedhettek. Az amerikai P. W. Anderson és J. H. Van Vleck társaságában 1977-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszerkezetével kapcsolatos alapkutatásaiért. Jelentős szerepet vállalt a brit oktatás megújításában.

Web dokumentumok

Illyés Géza halálának 75. évfordulója
Marosvásárhely, 1870. máj. 24. — Budapest, 1951. aug. 6.

Orvos, urológus, egyetemi tanár

A budapesti, berlini és párizsi egyetemeken folytatott tanulmányok elvégzése után a budapesti sebészeti klinikán tanársegéd lett. 1904-ben az urológia magántanára. 1905-től sebész főorvos a budapesti poliklinikán. 1913-tól a Rókus Kórház urológiai sebészeti főorvosa, az egyetemen az urológia rendkívüli tanára. 1920-tól 1940-ig az urológia első nyilvános rendes tanára hazai egyetemen. Jelentős módon fejlesztette az urológiai diagnosztikát, valamint a belgyógyászati vesemegbetegedések, a prosztatatúltengés műtéttanát. 1936-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

Szimán Oszkár halálának 30. évfordulója
Budapest, 1923. — Budapest, 1996. aug. 6.

Vegyész

A Pázmány Péter Tudományegyetem fizika-kémia szakán végzett, azonban csillagászati tárgyakat is hallgatott. Szakterülete az optika, a tudományos fényképezés és a fotótechnika kémiája volt. A Forte Gyárban, az MTA Kémiai Kutatóintézetében, majd a Magyar Filmlaboratóriumban dolgozott. Többek között szerves reakciómechanizmusok vizsgálatával, szenzitometriával és a polarizáció vizsgálatával foglalkozott. A fotográfia előadója volt az Iparművészeti Főiskolán. Az 1946-ban alapított Magyar Csillagászati Egyesület egyik alapítója volt. Sok szak- és ismeretterjesztő cikke jelent meg. Több csillagászati vonatkozású előadást tartott az Uránia csillagvizsgálóban.

Web dokumentumok

Wilson, John születésének 285. évfordulója
Applethwaite, Anglia, 1741. aug. 6. — Kendal, 1793. okt. 18.

Angol matematikus

Cambridge-ben Edward Waring tanítványa volt. Tanulmányainak befejezése után Cambridge-ben oktatott matematikát 1764-től 1766-ig. Ez után jogi karriert futott be, de továbbra is foglalkozott matematikával. 1782-ben a Királyi Társaság tagjává választották. Legnevezetesebb eredménye a primszámokra vonatkozó Wilson-tétel, melyet bizonyítás nélkül mondott ki. A tételt később, 1773-ban Lagrange bizonyította.

Web dokumentumok

Wollaston, William Hyde születésének 260. évfordulója
East Dereham, Norfolk, Anglia, 1766. aug. 6. — London, 1828. dec. 22.

Angol vegyész, fizikus

Cambridgeben orvosi tanulmányokat végzett, 1789-ben orvosként kezdett dolgozni Bury St. Edmundsban. Hamarosan Londonba ment, felhagyott az orvoslással és a Royal Society tudományos munkatársa lett. 1820-ban ideiglenes elnökké választották. Elsősorban a kémia területén végzett munkái ismertek. Ő fedezte fel a palládiumot 1803-ban és a ródiumot 1804-ben. Tevékenykedett az optika, ásványtan, akusztika, csillagászat, pszichológia, botanika területén is.

Web dokumentumok

Fleming, Alexander, Sir születésének 145. évfordulója
Ayrshire, Skócia, 1881. aug. 6. — London, Anglia, 1955. márc. 11.

Skót orvos, Nobel-díjas

1908-ban szerzett orvosi diplomát a St Mary's Hospital-ban, Londonban. Az 1. világháború után visszatért a kórházba, és professzorként dolgozott. Kutatási területe a baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia volt. 1921-ben felfedezte a lizozim nevű enzimet, és annak antiszeptikus tulajdonságát. 1928-ban, voltaképpen véletlenül, felfedezte a penicillint baktériumölő tulajdonságát. A felfedezés alapján Florey és Chain dolgozta ki a penicillin előállításának a gyógyszergyártásban alkalmazható módszerét. A penicillinnel kapcsolatos munkájukért Chain, Florey és Fleming 1945-ben megosztott orvosi Nobel-díjat kaptak. 1946-ban átvette a St. Mary bakteriológiai laboratórium vezetését. A londoni egyetem professzoraként vonult nyugdíjba.

Web dokumentumok

Bresztyenszky Adalbert Béla Antal születésének 240. évfordulója
Németpróna, Nyitra vm., 1786. aug. 5. — Tihany, 1851. febr. 15. [1850.]

Bencés matematikus

1803-ban lépett a bencés rendbe, Győrött filozófiát, Pannonhalmán teológiát tanult. 1810-ben szentelték pappá. Ez évtől a győri akadémia tanára volt. 1836-ban tihanyi apát és ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1819-től előadásait önálló kötetben is kiadta. Több matematikai és mechanikai tankönyvet írt latin, illetve magyar nyelven. Bekapcsolódott a nyelvújításba, a matematika körében ő is javasolt új szakkifejezéseket. Az első e tárgyú műben, a Matematikai műszótárban (1834) tőle származik többek között a "négyzet", a "megnevezett szám", "középpont", "húr". A matematikai nyelvújítással elméletileg is foglalkozott. Behatóan foglalkozott ásványtannal is.

Web dokumentumok

Neyman, Jerzy halálának 45. évfordulója
Bendery, Oroszország (ma: Moldávia), 1894. ápr. 16. — Oakland, California, USA, 1981. aug. 5.

Lengyel születésű amerikai matematikus, statisztikus

A cári Oroszországhoz tartozó területen, lengyel nemesi családban született. A harkovi egyetemen Szergej Bernstein tanítványa volt. Az 1. világháború miatt nehézségek között fejezte be 1917-ben egyetemi tanulmányait és lett a harkovi egyetem oktatója. 1921-ben a függetlenné vált Lengyelországba, a varsói egyetemre ment, ahol 1924-ben doktorált. 1928-ban Varsóban biometriai laboratóriumot hozott létre. 1934-38 között a londoni egyetemen Egon Pearson mellett dolgozott. 1938-ban elfogadta a Berkeley egyetem meghívását, ahol professzorrá nevezték ki. 1955-ben létrehozta az egyetemen a statisztikai intézetet. 1961-ben visszavonult az oktatástól, de a statisztikai intézetben haláláig aktív maradt. A matematikai statisztika területén, a hipotézisvizsgálat és a becsléselmélet területén ért el fontos eredményeket, ő vezette be a konfidencia-intervallum fogalmát. A matematikai statisztika Neyman-Pearson-féle elmélete alapvető fontosságú számos tudományágban és gyakorlati területen, a kémiában, biológiában, orvostudományban, a mezőgazdaságban. Nevéhez fűződik a Neyman-Pearson lemma.

Web dokumentumok

Majorana, Ettore születésének 120. évfordulója
Catania, Szicilia, Olaszország, 1906. aug. 5. — a tengeren, 1938. márc. 27.

Olasz elméleti fizikus, egyetemi tanár

Már gyerekkorában kitűnt rendkívüli matematikai tehetségével. Rómában járt középiskolába majd egyetemre, és Fermi témavezetésével doktorált elméleti fizikából. Első publikációja, melyet másik fiatal professzorával, Gentilevel közösen jegyzett, még egyetemista korában jelent meg az atomi színképeknek Fermi statisztikus atommodelljével történő értelmezéséről. Joliot Curie-ék (Irène és Frédéric) kísérleti eredményeinek magyarázatára már 1932 elején megjósolta a később Chadwick által felfedezett neutronok létezését. 1933-ban tanulmányutat tett Heisenbergnél Lipcsében és Bohrnál Koppenhágában, miközben a kvantummechanikai kicserélődési erőkről és a magerők telítettségéről publikált alapvető tanulmányokat. 1937-ben soron kívül nevezték ki tanárnak Nápolyba, az egyetem elméleti fizika tanszékére. Utolsó megjelent publikációjában a Dirac egyenlethez hasonló, relativisztikus, szimmetrikus hullámegyenletet állított fel, megjósolván ezzel többek között a neutrinok tömegét is. Ez a kutatási terület a mai napig nyitott. Halálának rejtélye is mindmáig izgatja a közvéleményt: a 32 éves professzor Palermoban felszállt egy Nápolyba induló hajóra, de Nápolyba már nem érkezett meg. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Stefanovits Pál halálának 10. évfordulója
Kassa, 1920. nov. 24. — Budapest, 2016. aug. 4.

Vegyészmérnök, talajkutató, agrogeológus

Stefanovits Pál a talajtan és a társtudományok világhírű tudósa, kiváló tanára, iskolateremtő egyénisége. Vegyészmérnöki oklevelének megszerzése (1942) után 1949-ig a Földtani Intézet Agrogeológiai Osztályán, 1949-től 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Talajtani Osztályának vezetőjeként, 1965-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (majd Szent István Egyetem) Talajtani Tanszékének vezetőjeként és a SZIE Környezettudományi Intézetének igazgatójaként fejtette ki páratlanul gazdag tudományos/oktatási/tudományos továbbképzési tevékenységét, amelyet talajtani kézikönyvek sora, és több száz tudományos közlemény fémjelez. Meghatározó szerepe volt a Kreybig-féle 1:25000 méretarányú Átnézetes Talajismereti Térképezés munkálataiban. Munkatársaival megalkotta Magyarország talajainak korszerű osztályozási rendszerét. Megszerkesztette Magyarország 1:200000 (1955), majd 1:500000 (1959) méretarányú genetikai talajtérképét, valamint az erre épülő térképsorozatot, az ország talajainak tulajdonságairól, hasznosítási lehetőségeiről, s az ezt biztosító agrotechnikai és meliorációs beavatkozásokról. Ez utóbbiakat foglalta össze híressé váló Talajtani Tízparancsolatában. Különös figyelmet fordított a talaj anyagforgalmi folyamatainak (talajképződés, talajerózió, savanyúság, elemforgalom) elemzésére. 1952-ben szerzett kandidátusi, 1967-ben Doktori fokozatot. 1970-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban rendes tagja. Tagja volt több ország tudományos akadémiájának, számos hazai és nemzetközi tudományos intézménynek, egyetemnek, szervezetnek. Számos kitüntetése közül az Állami Díj (1985), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1996), és az Akadémiai Aranyérem (1999) a legjelentősebb. (Várallyay György)

Web dokumentumok

Tilly, Joseph Marie de halálának 120. évfordulója
Ypres, Belgium, 1837. aug. 16. — München, Németország, 1906. aug. 4.

Belga matematikus

Katonatiszt volt, a belga katonai akadémián matematikát oktatott. Bolyai és Lobacsevszkij eredményeinek ismerete nélkül kezdett az Euklidész V. posztulátumával kapcsolatos problémákkal foglalkozni. Csak később ismerte meg Lobacsevszkij munkáit. Elsőként dolgozta ki a nem-euklideszi mechanika alapjait. Eredményeinek elismeréseképpen a belga Tudományos Akadémia tagjai közé választotta.

Web dokumentumok

Maderspach Károly születésének 235. évfordulója
Oravica, 1791. aug. 3. — Ruszkabánya, 1849. aug. 23.

Kohómérnök

Tanulmányait Selmecbányán végezte. Rövid kincstári szolgálat után a Hofmann testvérek társulatához szegődött s rövidesen az újjászervezett vállalat - a Hofmann Testvérek és Maderspach Károly Bánya- és Vasmű Társulat - társtulajdonosa lett. Az 1840-es években kezdeményező szerepe volt a zsilvölgyi oligocén szénmedence kutatásában. A vállalat sikereit elsősorban nemzetközi viszonylatban is jelentős találmányának: az íven függő vonórudas vashídnak köszönhette. Az első ilyen hidat 1833-ban építették a Temes folyón Lugosnál. 1849-ben a ruszkabányai vasmű fontos szerepet játszott Bem hadseregének hadianyaggal való ellátásában. Feleségét, Buchwald Franciskát a szabadságharc bukása után Haynau Ruszkabányán tárgyalás és ítélet nélkül félmeztelenre vetkőztetve megvesszőztette, és börtönbe záratta. Maderspach Károly ezért öngyilkos lett.

Web dokumentumok

Benedek József halálának 85. évfordulója
Tokaj, 1876. ápr. 15. — Budapest, 1941. aug. 3.

Vízépítő mérnök, szakíró

Mérnöki oklevelét 1897-ben szerezte. Hosszabb magánmérnöki és társulati mérnöki gyakorlat után lépett állami szolgálatba. A vízügyi ágazat első műszaki doktora volt. Vízügyi műtárgyak, elsősorban csatornák és zsilipek megvalósítása fűződik a nevéhez. Úttörő munkát végzett a zsilipek rugalmas alapozása terén. Ő vezette a Sajó, valamint a soroksári Dunaág csatornázási kirendeltségénél és a Budapesti Kikötőépítési Kormánybiztosságon a tervezési munkákat. Budapest energiaellátására a Vág folyón építendő erőműveket javasolt, terve azonban nem valósult meg. Ő vetette fel a tiszalöki erőmű és a visóvölgyi tározás tervét. 1934-1937 között a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Főosztályának vezetője volt.

Web dokumentumok

Adanson, Michel halálának 220. évfordulója
Aix-en-Provence, Franciaország, 1727. ápr. 7. — Párizs, 1806. aug. 3.

Francia természettudós, botanikus

1749-től négy évig Szenegálban kutatta az ottani növény- és állatfajokat. Hatalmas növénygyűjteményének egy része ma Párizsban a Francia Természetrajzi Múzeum tulajdona. 1757-ben jelent meg Histoire naturelle du Sénégal című munkája, amely Szenegál növényvilágát mutatta be, valamint a puhatestűek osztályát tekintette át. Adanson a növények külső jellemzőin alapuló rendszerezési és elnevezési módszert dolgozott ki. Osztályozási módszerét azonban nem ismerték el, Linné rendszere vált általánosan elfogadottá. Ő vezette be a növénytani vizsgálatokban a statisztikai módszerek használatát. Tanulmányozta a zsibbasztó rájákkal kapcsolatos elektromos jelenségeket, a békák és csigák végtagjainak, ill. fejének regenerációját.

Web dokumentumok

FitzGerald, George Francis születésének 175. évfordulója
Dublin, Írország, 1851. aug. 3. — Dublin, 1901. febr. 22.

Ír fizikus

A dublini Trinity College-ban tanult, majd 1877-ben itt is kezdett tanítani, 1881-ben lett professzor. Egyike volt az elsőknek, akik felismerték Maxwell eredményeinek jelentőségét. Az elektromágneses sugárzás tanulmányozása során felismerte, hogy az oszcilláló elektromos áram elektromágneses hullámokat kelt. Ezt a felismerést később a német Heinrich Hertz igazolta kísérletileg. Legfontosabb eredményeként a fénysebesség mérésére szolgáló, 1887-ben elvégzett Michelson-Morley-kísérlet eredményeit vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a mozgó test a mozgás irányában megrövidül a nyugalmi hosszához képest. Erre a gondolatra jutott a holland Hendrik Lorentz is 1895-ben FitzGeraldtól függetlenül, ő matematikailag részletesebben dolgozta ki az elméletet. A testeknek ezt az alakváltozását ezért a Lorentz-kontrakció név mellett Lorentz-FitzGerald-kontrakciónak is nevezik.

Web dokumentumok

Muttnyánszky Ádám halálának 50. évfordulója
Budapest, 1889. okt. 4. — Budapest, 1976. aug. 2.

Gépészmérnök, egyetemi tanár

Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte 1911-ben. Tanulmányainak befejezése után a műegyetem alkalmazott szilárdságtani tanszékén volt tanársegéd, később adjunktus 1920-ig. 1920-tól 1938-ig a Budapest-vidéki Kőszénbánya Rt. pilisvörösvári telepén mérnök, majd üzemvezető főmérnök. 1938-tól a budapesti műszaki egyetemen tanár. 1942-1959-ig a műszaki mechanika tanszék vezetője volt. A gépészmérnöki gyakorlat igényeinek megfelelően bővítette és átdolgozta a mechanika tananyagát. Megalapozta a kinematikai és kinetikai tananyag elméleti hátterét és példatárát.

Web dokumentumok

Varga Bálint születésének 135. évfordulója
Budapest, 1891. aug. 2. — Budapest, 1948. jún. 16.

Gépészmérnök

Tanulmányait a budapesti műegyetemen 1913-ban végezte. 1914-től MÁV-mérnök, 1925-ben a MÁV Igazgatóság járműszerkesztő, beszerző és kísérleti osztályán csoportvezető, 1943-tól osztályvezetőként, majd üzletigazgatóként működött. Számos új kocsiszerkezet (új kerék-, tengely-, csapágy- és ütközőtípusok) és kocsi tervezését vezette s főleg a hűtő- és gyümölcsszállító s egyéb különleges kocsitípusok tervezésében tűnt ki. Részt vett a Ganz Waggongyár által gyártott Árpád típusú sínautóbuszok és a forgó alvázas, nagy sebességű személykocsik kialakításában is.

Web dokumentumok

Kalmár László halálának 50. évfordulója
Edde-Alsóbogátpuszta, 1905. márc. 27. — Mátraháza, 1976. aug. 2.

Matematikus, egyetemi tanár

Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, 1927-től a szegedi tudományegyetem Matematikai Intézetében tanársegéd, adjunktus és intézeti tanár, 1947-től ny. r., ill. tanszékvezető egyetemi tanár. Az MTA szegedi tanszéki kutatócsoportját is vezette. Sokoldalú matematikus volt. Több felfedezése fűződik a matematikai logikához. Az 50-es évektől kutatásai a számítógéptudomány területén bontakoztak ki. Új elvet dolgozott ki logikai gépek megszerkesztésére. Tőle származik a formulavezérlésű számítógép gondolata is. Érdekes eredményekkel gazdagította az interpoláció elméletét, az algebrát, a komplex függvénytant, az analitikus számelméletet. Élete utolsó szakaszában sokat foglalkozott matematikai nyelvészettel, diagnosztikával és a matematika alkalmazásaival a biológiában, biokémiában, orvostudományban. Magyarországon ő volt a számítógéptudomány meghonosítója, a számítástechnika egyetemi oktatásának, a programozó matematikusok képzésének megszervezője. A szegedi JATE-n kibernetikai laboratóriumot hozott létre, melyben gyakorlatilag is jelentős alkotások születtek. 1949-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

Benacerraf, Baruj halálának 15. évfordulója
Caracas, Venezuela, 1920. okt. 29. — Boston, Massachusetts, USA, 2011. aug. 2.

Venezuelai születésű amerikai genetikus, immunológus, Nobel-díjas

1939-ben ment az Egyesült Államokba, a Columbia Egyetemen és a virginiai orvosi egyetemen tanult. Szakmai pályafutását katonaorvosként kezdte, majd 1948-ban a New York-i Columbia Egyetemen kapott kutatói állást. 1950-től hat éven át Párizsban folytatta kutatásait. 1956-tól 1968-ig a Columbia Egyetem Patológiai Intézetében dolgozott, 1960-tól professzori rangban. Munkássága jelentős mértékben hozzájárult a fehérvérsejtek egymásra kifejtett kölcsönhatásának megértéséhez. 1980-ban Jean Dausset-el és George Snell-lel megosztva fiziológiai Nobel-díjat kaptak "a szövet-összeférhetőségi génkomplex felfedezéséért, melynek segítségével az immunrendszer képes megkülönböztetni a saját és az idegen szervezetek molekuláit".

Web dokumentumok

Zewail, Ahmed Hasan halálának 10. évfordulója
Damanhour, Egyiptom, 1946. febr. 26. — Pasadena, Kalifornia, 2016. aug. 2.

Egyiptomi születésű amerikai vegyész, Nobel-díjas

Egyiptomban született, még egyetemre is Alexandriában járt, de doktori tanulmányait már az Egyesült Államokban folytatta. 1978-ban a Caltech-en kapott oktatói állást, 1982-ben pedig már amerikai állampolgárságot és egyetemi tanári kinevezést. Az 1999. évi kémiai Nobel-díjat a kémiai reakciók során a molekulák között lejátszódó folyamatok időbeli részleteinek kísérleti felderítéséért nyerte el. Gyors lézerek alkalmazásával femtoszekundumos felbontásban tudta megfigyelni az atomok mozgását, miközben azok a reagáló molekulákban átrendeződnek, ezáltal egy új tudományág, a femtokémia fejlődését indította el. Obama elnök tanácsadójának kérte fel, miközben új párbeszédet és műszaki-tudományos együttműködést hirdetett a muszlim világ felé. A Caltech-en az egyik nagy kutatócsoport vezetője volt, mellette számos országban tett tudományos látogatásokat. Magyarországon többször is járt, 2010-ben az ELTE díszdoktorává avatták. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Raisz Iván halálának 40. évfordulója
Diósgyőr Vasgyár, 1912. okt. 4. — Miskolc, 1986. aug. 1.

Matematikus

Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1935-ben matematika-fizika szakon tanári oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányai alatt az Eötvös Kollégium tagja volt. 1950. márciustól a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem matematika tanszékének adjunktusa, 1952-tól 1977-ig, docense. Tudományos szakterülete a trigonometrikus összegek és az interpoláció tárgyköre volt.

Web dokumentumok

Grove, William Robert, Sir halálának 130. évfordulója
Swansea, Wales, Anglia, 1811. júl. 11. — London, 1896. aug. 1.

Brit fizikus

Magántanulóként végzett tanulmányok után került az oxfordi Brasenose College-ba. Jogász lett, de e mellett 1837-től kezdve természettudományos kutatásokat is folytatott. Megszerkesztette a Grove elemet, mely az első, viszonylag nagy elektromotoros erőt szolgáltató galvánelem volt. Eredményeiért 1840-ben a Royal Society tagjává választották. 1841-től a London Institution fizikaprofesszorává nevezték ki. Ő konstruált első ízben tüzelőanyag-cellát, amely hidrogén és oxigén egyesítésével energiát állít elő. Találmányának igazi jelentőségét csak napjainkban ismerték fel. Ugyancsak első ízben mutatta ki a víz termikus disszociációját. 1846-ban megfogalmazta az energiamegmaradás törvényét, egy évvel megelőzve Helmholtzot. 1872-ben lovaggá ütötték. A walesi nép számon tartja Grove teljesítményét, egy közvéleménykutatáson beválasztották a 100 legnagyobb walesi (100 Welsh Heroes) közé.

Web dokumentumok

Toeplitz, Otto születésének 145. évfordulója
Breslau, Németország, (ma Wrocław Lengyelország), 1881. aug. 1. — Jeruzsálem, Palesztina, 1940. febr. 15.

Német matematikus

Szülővárosának egyetemén tanult, majd 1906-1913 között Göttingenben működött, David Hilbert mellett, ahol az integrálegyenletek elméletét jelentősen továbbfejlesztette. 1913-tól a Kieli egyetemen oktatott, 1920-tól, mint professzor. 1928-tól a bonni egyetem professzora volt. Állását 1935-ben származása miatt el kellett hagynia. Néhány évig egy általa létrehozott, zsidó gyerekek számára létesített iskolában tanított. A növekvő nyomás miatt 1939-ben kivándorolt az akkor brit mandátum alatt lévő Palesztinába. Itt közreműködött a jeruzsálemi egyetem megszervezésében. Nevéhez fűződik az általa bevezetett Toeplitz-operátorok és a Toeplitz-mátrixok fogalma, a Toeplitz-tétel, a Silverman-Toeplitz-tétel és a Hellinger-Toeplitz-tétel.

Web dokumentumok

Reichstein, Tadeus halálának 30. évfordulója
Włocławek, Lengyelország, 1897. júl. 20. — Basel, Svájc, 1996. aug. 1.

Lengyel születésű svájci vegyész, orvos, Nobel-díjas

Középiskolás volt, amikor családja Zürichbe költött. Itt végezte egyetemi tanulmányait az Eidgenössische Technische Hochschule-n. Itt is dolgozott a továbbiakban 1938-ig, amikor a baseli egyetem professzorává és a gyógyszerészeti intézet igazgatójává nevezték ki. 1933-ban - Sir Norman Haworthtól függetlenül - előállította a C-vitamint. Tanulmányozta a növényi glikozidokat és 1953-1954-ben munkatársaival együtt izolálta és szerkezetvizsgálatnak vetette alá a mellékvesekéreg egyik hormonját, az aldoszteront. A 30-as években Kendall és Hench kutatásaiba bekapcsolódva, velük együttműködve részt vett a mellékvesekéreg hormonjainak vizsgálatában, a kortizon izolálásában. A mellékvesekéreg-hormonok szerkezetének és biológiai hatásának tanulmányozásáért kapott Hench, Kendall és Reichstein orvosi Nobel-díjat 1950-ben.

Web dokumentumok