Nyíry István (Nyiry) születésének 250. évfordulója
Átány, 1776. máj. 9. — Sárospatak, 1838. aug. 27.

Természettudós, matematikus

Sárospatakon tanult, később itt rk. tanító, majd főiskolai tanár. 1806-tól a matematika, 1811-től a fizika és a filozófia tanára. Hazánkban elsőként adta elő tárgyát magyarul. Első munkája, a Prima elementa matheseos intensorum (Kassa, 1821) matematikai tárgyú, azonban egyre több érdeklődést mutatott a filozófia iránt. A Magyar Tudós Társaság 1831-ben választotta tagjává, és itt igen élénk tevékenységet fejtett ki: matematikai szavakat gyűjtött, tankönyveket, pályamunkákat bírált. Felvilágosult, haladó szellemű oktató volt, aki maga is végzett kutatómunkát. Érdekesek hidrodinamikai vizsgálatai, csillagászati elgondolásai. 1831-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

Ratkóczy Nándor születésének 135. évfordulója
Pécs, 1891. máj. 9. — Budapest, 1977. máj. 27.

Orvos, radiológus, egyetemi tanár

1914-ben szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetemen. 1914-1916-ban a Korányi-klinika röntgenlaboratóriumában gyakornok, 1916-1922 között a II. sz. Központi Egyetemi Röntgenintézetben tanársegéd, 1922-től a III. sz. Belklinika röntgenosztályának vezetője, 1942-1962-ig ny. r. tanár a budapesti egyetem röntgentanszékén. Emellett 1956-1962-ig az Országos Röntgen- és Sugárfizikai Intézet igazgatója volt. Számos külföldi társaság tiszteleti tagja, 1953-tól a Magyar Radiológus Társaság elnöke. A gyomor és a nyombél funkcionális röntgen-vizsgálatával, röntgen-diagnosztikával, sugárterápiával foglalkozott. Fontos felismeréseket tett a lymphogranulomatosis-szal kapcsolatban. Ő tervezte meg a klinikai sugárvédelem számára a röntgen-átvilágításnál használt ún. Ratkóczy-féle védőkabint. Jelentősen hozzájárult a hazai sugárvédelem szabályainak kidolgozásához és bevezetéséhez.

Web dokumentumok

Angeli Lambert halálának 55. évfordulója
Isztimér, 1916. dec. 10. — Budapest, 1971. máj. 9.

Kertészmérnök, növénynemesítő

A Kertészeti Tanintézetben és a Kertészeti Akadémián folytatta tanulmányait 1937 és 1940 között. 1944-től a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanársegédje, adjunktusa, majd docense, 1965-től a Kertészeti Kutató Intézetben tudományos főmunkatárs volt. Fő kutatási területe a zöldségtermesztés volt, főleg az étkezési paprika kutatása, és nemesítése. Ő nemesítette a korábbi csípős paprikából a fehér, édes, a világban mindenhol "magyar paprika"-ként ismert cecei paprikafajtát. Programja alapot teremtett az étkezési és a fűszerpaprika további nemesítéséhez. Jelentős eredményeket ért el a nemesítésben a vírus-rezisztens fajták előállításában.

Web dokumentumok

Szentmiklósi Péter születésének 100. évfordulója
Budapest, 1926. máj. 9. — Budapest, 2010. ápr. 26.

Gyógyszerész, vegyészmérnök, farmakológus szakgyógyszerész

Gyógyszerész dinasztiából származott. Nagyapja, apja, nagybátyja gyógyszerészek voltak. 1949-ben a budapesti tudományegyetemen, 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1960-ban a SOTE-n szerzett diplomát. 1973-ban szakgyógyszerészi diplomát szerzett gyógyszerhatástan-toxikológiai tárgykörben. 1956-ban az Egészségügyi Minisztériumban egészségügyi tanácsadóként működött, majd 1957-ben állásából eltávolították. 1960-tól a Honvéd Egészségügyi Szolgálat munkatársa, majd a Chinoin Rt. Orvostudományi Főosztályának vezetője lett. Ezt követően a SOTE Gyógyszerészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, a Chinoin Rt. tudományos tanácsadója. Részt vett több gyógyszerkészítmény, injekció felfedezésében. Több mint ötven szabadalom és kilencven tudományos közlemény szerzője. Kiváló Feltaláló. Számos elismerést, díjat kapott munkásságáért. 1970-ben a No-Spa felfedezéséért Mészáros Zoltánnal közösen Állami Díjjal tüntették ki.

Web dokumentumok

Michelson, Albert Abraham halálának 95. évfordulója
Strelno, Poroszország, (ma Strzelno, Lengyelország), 1852. dec. 19. — Pasadena, California, USA, 1931. máj. 9.

Német születésű amerikai fizikus, Nobel-díjas

Családja még az ő kisgyermekkorában kivándorolt az Egyesült Államokba, így tanulmányait ott végezte. A tengerészeti akadémiát végezte el. Európai tanulmányútja után kilépett a tengerészettől. 1883-tól több amerikai egyetemen oktatott, 1892-től a University of Chicago fizikaprofesszora volt. 1929-ben nyugdíjba vonult, ezután a Mount Wilson obszervatóriumban dolgozott. A fizika több területén ért el fontos eredményeket, elsősorban az optika területén. 1878-tól kezdve foglalkozott a fénysebesség mérésével. 1881-ban építette meg a ma nevét viselő interferométert. Ennek segítségével és Edward Morley közreműködésével végezte el a nevezetes Michelson-Morley kísérletet 1887-ben. Ebben nagy pontossággal meghatározták a fény terjedési sebességét. A kísérlet eredményének értelmezése az akkor elfogadott éterelmélet szerint nem volt lehetséges, a kísérlet a speciális relativitáselmélet egyik fontos kiindulási pontja lett. Fizikai Nobel-díjat kapott 1907-ben, precíziós optikai berendezéseiért és az ezekkel végzett spektroszkópiai és metrológiai kutatásokért. 1920-ban elsőként határozta meg egy távoli csillag átmérőjét.

Web dokumentumok

Jeffery, George Barker születésének 135. évfordulója
London, Anglia, 1891. máj. 9. — London, 1957. ápr. 27.

Angol matematikus

A University College London matematikaprofesszora volt. Elsősorban a matematika alkalmazásaival foglalkozott a hidrodinamika és viszkózus folyadékok területén. Az általános relativitáselméletben egzakt megoldásokat adott Einstein téregyenleteire egyes speciális esetekben.

Web dokumentumok

Scholtz Ágoston halálának 110. évfordulója
Kotterbach, 1844. júl. 27. — Veszprém, 1916. máj. 8.

Matematikus, egyetemi tanár

Egyetemi tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte. A budapesti tudományegyetemen a matematikai tanszék vezetője 1884-től. A matematikusok asztaltársaságának alapító tagja volt, előtte pedig a pesti evangélikus gimnázium igazgatója. 47 éves volt, amikor megalakult a Társulat, s 67 éves, amikor tudományegyetemi tanszékét átadta utódjának, Fejér Lipótnak. Sok, eötvösi értelemben tudós középiskolai tanár doktorált nála matematikából. Hunyady Jenő a műegyetemen, Scholtz a tudományegyetemen kutatta a determinánsok elméletét, legismertebb eredményük a Hunyady-Scholtz tétel.

Web dokumentumok

Kisfaludy Pál halálának 70. évfordulója
Budapest, 1890. nov. 26. — Budapest, 1956. máj. 8.

Orvos, sebész, radiológus

Orvosi pályája kezdetén a budapesti sebészeti klinikán, majd az egyetemi röntgenintézetben működött. 1929-től az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) kórházának, Uzsoki utcai Kórháznak rádiumosztályán főorvos. Egyetemi magántanár, igazságügyi orvosi szakértő volt. Jelentős eredményeket ért el a rosszindulatú daganatok sugárkezelése terén. Sugárártalom következtében halt meg.

Web dokumentumok

Nadler Herbert halálának 75. évfordulója
Budapest, 1883. máj. 13. — Budapest, 1951. máj. 7.

Zoológus, szakíró

Zenei, majd jogi tanulmányok után 1905-tól Batthyány Ervin gr. nagybirtokos személyi titkára. Batthyány révén ismerkedett meg a szocialista tanokkal, részt vett a bögötei ún. szabadiskola létesítésében s a körülötte zajló sajtóvitákban. Bögötei működése idején kezdett behatóan foglalkozni zoológiával és a vadgazdálkodás kérdéseivel. 1916-ban Budapestre költözött s mint a Nimród vadászújság szerkesztője, továbbá vadászati, ill. vadgazdálkodási szakértőként működött. Ez időben alkotta a nevéhez fűződő ún. Nadler-pontozást, a hosszú ideig nemzetközileg is használt trófeaértékelési módszert. 1929-1948-ig a Budapesti Állat- és Növénykert igazgatója volt, melyet a korszerű és a természeti körülményeket megközelítő állattartás elvei alapján magas szintre fejlesztett. Hazai és külföldi szaklapokban számos tanulmánya jelent meg, főként a vadgazdálkodás köréből. Könyvei közül többet külföldön is kiadtak.

Web dokumentumok

Rybár István születésének 140. évfordulója
Budapest, 1886. máj. 7. — Budapest, 1971. nov. 18.

Kísérleti fizikus, geofizikus, egyetemi tanár

Budapesten, a Barcsay utcában (ma: Madách Gimn.) érettségizett, ezután a tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Egyetemista korától fogva részt vett Eötvös Loránd terepi méréseiben, s a mérések kiértékelésében. Pogány Bélával együtt végzett ösztöndíjas optikai kutatásokat Göttingenben Waldemar Voigt irányításával, majd a témából írt doktori disszertációját itthon védte meg 1911-ben. Ezután lett Eötvös tanársegéde, majd Eötvös halála után a Gyakorlati fizika tanszék tanára a beteg Klupathy Jenő helyett. Tangl Károly halála után elvállalta a Kísérleti fizika tanszék vezetését, innen 1949-ben távolították el. Ekkor az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben talált befogadó, megértő munkatársakra. Munkásságának jelentős részét az Eötvös inga továbbfejlesztésére fordította. Az Intézetben 1954-ben kifejlesztett E 54 jelű torziós ingája az 1958. évi brüsszeli világkiállításon elnyerte a geofizikai műszerek nagydíját. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Róka Gedeon születésének 120. évfordulója
Budapest, 1906. máj. 7. — Budapest, 1974. okt. 5.

Fizika- és kémiatanár, tudománynépszerűsítő

Tanulmányait a budapesti tudományegyetem fizika-kémia szakán végezte, diplomáját 1929-ben szerezte meg. 1950-től a Természettudományi Társulat, majd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi csillagászati szervezeteinek titkára. Igen nagy szervező munkát fejtett ki, nagy számú ismeretterjesztő cikke és számos könyve jelent meg (részben Kulin Györggyel közösen). 1950-1974 között a hazai amatőr mozgalom egyik mozgatója volt. Jelentős szerepe volt a TIT Csillagászat Baráti Kör adminisztratív megszervezésében, és az évente, majd kétévente megrendezett Csillagászat Baráti Kör találkozók rendszeresítésében. Sokat fáradozott a csillagászati ismeretterjesztők és amatőr csoportok vezetőinek továbbképzésén, szakmai szintjük növelésén. Halála után a 2058. számú aszteroidát róla nevezték el. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Alekszandrov, Pavel Szergejevics (Aleksandrov, Alexandrov Pavel Sergeevich) születésének 130. évfordulója
Bogorodsk, Oroszország, 1896. máj. 7. — Moszkva, 1982. nov. 16.

Orosz matematikus

A moszkvai egyetemen tanult, Nikolai Luzin és Jegorov tanítványaként. A szovjet topológiai iskola alapítójának tekintik. 1923-tól 1932-ig évente rendszeresen hosszabb időt töltött Göttingenben, ahol Emmy Noether szemináriumain is részt vett. 1929-től a moszkvai egyetem professzora. 1938-tól a Szteklov Matematikai Intézetben is dolgozott, 1953-tól a Szovjet Tudományos Akadémia tagja. Számos topológiai törvény és fogalom viseli a nevét. Tanítványa volt többek között Lev Pontrjagin és Alekszander Kuros. 1936-ban Nikolai Luzin ellen politikai támadás indult, amelyben Luzin számos tanítványa is részt vett, közöttük Alekszandrov is. A "Luzin-ügy" részletei csak 1990 után váltak ismertté.

Web dokumentumok

Boyle, Willard Sterling halálának 15. évfordulója
Amherst, Új Skócia, Kanada , 1924. aug. 19. — Wallace, Új Skócia, 2011. máj. 7.

Kanadai-amerikai fizikus, Nobel-díjas

Három éves volt, amikor az orvos édesapa Quebecbe költöztette a családot, és 14 éves, amikor először beíratták állami iskolába. Addig édesanyja tanította otthon. A középiskolai végzettség megszerzése után Montrealban a McGill Egyetemre iratkozott be, de tanulmányait megszakítva 19 éves koránban a kanadai, majd az angol haditengerészet szolgálatába állt. A háború után befejezte egyetemi tanulmányait, s 1950-ben PhD fokozatot szerzett a McGill Egyetemen. 1953-ban lett a Bell Laboratórium kutatója, itt részt vett az első, folyamatosan működő rubin lézer kifejlesztésében. Az Apollo programban a Holdra szállás helyének kiválasztásában játszott szerepet, majd visszatért az integrált áramkörök kutatásához. Legsikeresebb munkája a CCD (Coupled Charge Device) létrehozása volt 1969-ben, mellyel az elektronikus fényképezés előtt nyitott utat, s amelyért G.E.Smith nevű munkatársával együtt negyven évvel később, 2009-ben kapott fizikai Nobel-díjat. Boyle 85, Smith 79 éves volt már akkor. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Sadler József születésének 235. évfordulója
Pozsony, 1791. máj. 6. — Pest, 1849. márc. 12.

Orvos, gyógyszerész, botanikus, egyetemi tanár

1812-19-ben a pesti egyetem bölcsész-, majd orvoskarán tanult tovább, 1815-től tanársegéd volt a vegy- és növénytani tanszéken. 1820-ban orvosdoktor és a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárában segédőr, 1821-ben a vezetője lett és azt jelentékenyen gyarapította. Magyarországi és külföldi útjain növényeket, ásványokat és rovarokat gyűjtött. 1834-től tanár Haberle Károly utóda az egyetem botanikai tanszékén. Foglalkozott flórakutatással, harasztokkal és gombákkal. Működésének fő jelentősége szervező, oktató és népszerűsítő tevékenysége, a nagy központi herbárium létrehozása, az exsiccaták Az egyetemi oktatásban Endlicher István progresszív rendszerét honosította meg, amely halála után is sokáig használatban maradt.

Web dokumentumok

Benedek László születésének 125. évfordulója
Szeged, 1901. máj. 6. — Szeged, 1977. okt. 3.

Vegyész

1949-ben megbízták a szegedi Paprikakísérleti lntézet szervezésével és vezetésével, mely később beolvadt a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézetbe. Foglalkozott a fűszerpaprika vizsgálati és minősítő módszereinek fejlesztésével, beltartalmi tulajdonságaival, valamint fajtanemesítéssel. Rutinvizsgálatokra alkalmas, egyszerű, gyors és megbízható módszereket dolgozott ki, amelyet a minősítés, a nemesítés és a feldolgozó ipar egyaránt használ. Festéktartalom-vizsgálati módszerét nemzetközileg is elismerték és használják.

Web dokumentumok

Bartkó Lajos születésének 115. évfordulója
Zólyombrézó, 1911. máj. 6. — Budapest, 1988. júl. 2.

Geológus

A budapesti tudományegyetem földrajz-természetrajz szakon szerzett tanári oklevelet 1939-től tanársegéd, később adjunktus, majd osztálygeológusi beosztásban dolgozott a Földtani Intézetében. 1958-60-ban az Országos Földtani Főigazgatóság osztályvezetője volt. 1960-1971 között a Nógrádi Szénbányáknál a bányaföldtani kutatásokat vezette mint főgeológus. A Magyarhoni Földtani Társaság titkára volt. Munkásságának középpontjában a triász és harmadidőszaki üledékes területek térképezése állt; e tevékenysége közben tárta fel Sóshartyánban 1948-ban a később Jodaqua néven palackozott gyógyvizet. Őslénytani és rétegtani kutatásai közül a legjelentősebb az ipolytarnóci kövületlelőhely feltárása.

Web dokumentumok

Cartan, Élie Joseph halálának 75. évfordulója
Dolomieu, Savoie, Franciaország, 1869. ápr. 9. — Párizs, 1951. máj. 6.

Francia matematikus

Szegény családból származott, ösztöndíj segítségével végezte el tanulmányait az École Normale Supérieure-ön Párizsban, itt szerzett doktorátust 1894-ben. Montpellier-ben és Lyon-ban oktatott, majd professzor lett Nancy-ban 1903-ban. 1909-től előadó, majd 1912-től professzor a párizsi Sorbonne-on, nyugdíjbavonulásáig, 1940-ig. Jelentős munkásságot fejtett ki a differenciálegyenletek, majd a Lie-csoportok területén. Számos fontos tétel, illetve a csoportelmélet területén bevezetett új fogalom fűződik a nevéhez. Eredményei, így az Einstein-Cartan elmélet, az elméleti fizikában is jelentősek. Fia, Henri Cartan is neves matematikus lett.

Web dokumentumok

Grignard, François Auguste Victor születésének 155. évfordulója
Cherbourg, Franciaország, 1871. máj. 6. — Lyon, 1935. dec. 13.

Francia vegyész, Nobel-díjas

Munkáját 1898-ban kezdte meg Lyonban, Philippe Barbier diákjaként, itt vizsgálta a Sir Edward Frankland előállította alkil-cink vegyületeket. Barbier utasítására kísérletekben metil-heptil-keton, magnézium és metil-jodid keverékéből kellett tercier alkoholt előállítania. Grignard a jódot először magnéziummal kezelte, a reakciót pedig éteres közegben hajtotta végre. Ezzel egy olyan, magnéziumot és halogénatomot tartalmazó fémorganikus redukálószert hozott létre, amelyet azóta is elterjedten használnak szén-szén kötések létrehozására, és őróla Grignard-reagensnek neveznek. Nancyban 1910-ben, Lyonban 1919-ben lett a kémia professzora. Halála idején már mintegy 6000 szakcikk jelent meg a Grignard-reakció alkalmazásairól. A Grignard-reakció kidolgozásáért 1912-ben, Paul Sabatier társaságában kémiai Nobel-díjat kapott. A szerves magnéziumvegyületek kutatásával a szerves szintézisek új, nagy területét nyitotta meg.

Web dokumentumok

Weil, André születésének 120. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1906. máj. 6. — Princeton, New Jersey, USA, 1998. aug. 6.

Francia matematikus

Párizsban, Rómában és Göttingenben tanult, 1928-ban doktorált. Többek között az ő nevét is viseli a TSW (Taniyama-Shimura-Weil) sejtés, melyből a Fermat-sejtés is következik. 1979-ben Wolf-díjat kapott. A számelmélet és a geometria világhírű alakja, a Bourbaki nevével fémjelzett mozgalom egyik alapító tagja. 90 éves korában megkérdezték tőle, mit vár még a matematikától, ezt válaszolta: Amikor fiatal voltam, abban bíztam, hogy Riemann hipotézisét majd bebizonyítom. Amikor kicsit öregebb lettem, még reméltem, hogy a Riemann-hipotézis bizonyítását képes leszek elolvasni és megérteni. Most megelégednék azzal, hogy megtudom, létezik ilyen bizonyítás.

Web dokumentumok

Dicke, Robert Henry születésének 110. évfordulója
Louis, Missouri, 1916. máj. 6. — Princeton, New Jersey, 1997. márc. 4.

Amerikai fizikus

1939-ben a princetoni egyetemen B. Sc. fokozatot és 1941-ben a rochesteri egyetemen Ph. D. fokozatot szerzett. 1941-ben kezdte kutatásait az Massachusetts Institute of Technology (MIT) sugárzási laboratóriumában. 1946-ban a Princetoni Egyetem oktatója lett, és 1975-ben kinevezték Albert Einstein természettudományi professzorrá. Mikrohullámú áramkörökre alapozott eszközöket és radarrendszereket talált fel, köztük az egyimpulzusú és a koherens impulzusú radart. 1944-ben egy mikrohullámú radiométert fejlesztett ki. A következő tíz évben nagy figyelmet fordított a mikrohullámú spektroszkópiára, kiterjedt vizsgálatokat végzett az alapvető sugárzási folyamatokkal kapcsolatban. Eredményei vezették el ahhoz az elmélethez, amelyet gyakran a koherens sugárzás kibocsátása első kvantumelméleti leírásának tekintenek. Az 1960-as években a gravitáció foglalkoztatta, kísérletileg ellenőrizte az ekvivalenciaelvet. Ilyen célú, nagy pontosságú kísérleteket először Eötvös Loránd végzett. Dicke az Eötvös-féle kísérlet pontosságát ezerszeresére növelte. Dicke és Brans olyan gravitációelméletet dolgozott ki, amelyben az univerzum tágulásának eredményeként a gravitációs állandó valójában nem állandó.

Web dokumentumok

Csernák László (Chernák, Chernak, Chernac, Ladislaus) halálának 210. évfordulója
Pápa, 1740. szept. 1. — Deventer, Hollandia, 1816. máj. 5.

Magyar születésű holland matematikus, fizikus, orvos

1755-1762 között a debreceni kollégium diákja. 1767-től a bécsi, 1768-tól a baseli, torinói, később az utrechti, majd a groningeni egyetem hallgatója volt. Tanárai közül Hatvani Istvánra emlékezett vissza szeretettel. 1773-ban orvosdoktori címet, 1775-ben bölcsészeti doktorátust szerzett. Ez évben meghívták a deventeri gimnázium filozófia- és matematikatanárának. 1779-1782 között rektor. Fő munkája az egész számok törzstényezőkre való felbontását megadó táblázata volt, ami egymillió feletti számot tartalmazott. Táblázatát a kor legnagyobb matematikusa, Gauss is elismerte.

Web dokumentumok

Romhányi József halálának 50. évfordulója
Szár, 1908. márc. 11. — Budapest, 1976. máj. 5.

Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár

A budapesti tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát (1932). A IV. évfolyamot 1929-30-ban a berlini egyetem orvoskarán végezte, 3 hónapig dolgozott Rhoda Erdmann intézetében és a Stoeckel-féle szülészeti klinikán. 1932-1946-ig fizetés nélküli gyakornok, ill. tanársegéd az I. sz. Kórbonctani Intézetben Budapesten, majd az I. sz. Gyermekklinikán. 1938-ban gyermekgyógyászati szakképesítést szerzett. 1945. jún. - 1952. okt. között a Bp., XXI. ker.-i (csepeli) kórház gyermekosztályának főorvosa volt. 1953-ban került vissza az I. sz. Gyermekklinikára. Részt vett a klinika oktatómunkájában, és az orvostovábbképzésben is. Főként gyermekgyógyászati hematologiával foglalkozott. Mintegy félszáz tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Érdeklődési területe elsősorban az Rh-inkompatibilitás és a leukémia (fehérvérűség) problémái voltak.

Web dokumentumok

Schawlow, Arthur Leonard születésének 105. évfordulója
Mount Vernon, New York, USA, 1921. máj. 5. — Palo Alto, California, 1999. ápr. 28.

Amerikai fizikus, Nobel-díjas

A Torontói Egyetemen tanult, 1949-ben doktorált. Ugyanabban az évben csatlakozott Charles Towneshoz a Columbia Egyetemen, részt vett abban a mézer- és lézerkutatási programban, amelyért Townes 1964-ben Nobel-díjat kapott. Townes és Schawlow Microwave Spectroscopy c. monográfiája 1955-ben jelent meg. Schawlow 1951-tól a Bell Telephone Laboratories munkatársa volt, 1960-ban vendégprofesszorként tért vissza a Columbia Egyetemre, majd Stanfordba költözött. Az amerikai Nicolaas Bloembergennel és a svéd Kai Manne Börje Siegbahnnal megosztva 1981-ben fizikai Nobel-díjat kapott azért a forradalmi jelentőségű munkáért, amelyet az elektromágneses sugárzás és az anyag kölcsönhatásának spektroszkópiai elemzésében végeztek. Schawlow és Bloembergen azokkal a vizsgálatokkal érdemelte ki a díjat, melyekben csak lézerekkel kimutatható jelenségeket tanulmányoztak.

Web dokumentumok

Hieronymi Károly halálának 115. évfordulója
Buda, 1836. okt. 1. — Budapest, 1911. máj. 4.

Mérnök, miniszter

1852-től a budai Politechnikumban tanult. 1861-ben Máramaros vármegye főmérnöke lett. 1867-ben a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium munkatársa. 1874-től mint államtitkár a folyószabályozási, árvízmentesítési, útépítési és vasútépítési ügyeket irányította. 1882-től az osztrák-magyar államvasutak vezérigazgatója, 1892-től 1895-ig belügyminiszter volt. Számos vasútvonal megvásárlásával a Magyar Államvasutakat erősítette. Jelentős része volt a fővárosi vízművek létrehozásában és a pest-budai rakpartok kiépítésében. 1903-tól 1905-ig, majd 1910-től haláláig kereskedelmi miniszter volt. Minisztersége alatt az ipar és közlekedés műszaki fejlesztését igyekezett előmozdítani, többek között a Duna-Tisza-csatorna megvalósítására törekedett.

Web dokumentumok

Stark Lipót születésének 160. évfordulója
Trencsén, 1866. máj. 4. — Budapest, 1932. dec. 17.

Gépészmérnök

Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1887-ben. 1891-1893-ig a Ganz-gyár D-amerikai erőmű-építkezéseinek vezetője. 1896-1910-ig a gyár főmérnöke volt. 1911-ben a konstantinápolyi elektromos művek vezérigazgatója, 1911-1919-ig Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek vezérigazgatója. Megbízást kapott a közüzemi áramszolgáltatás megszervezésére és irányítására. Fő műve a Kelenföldi Erőmű kiépítése 1912-14 között. Nyugalomba vonulása után a cég műszaki tanácsadója. Széleskörű irodalmi tevékenységet folytatott, ő volt az Elektrotechnika c. lap főszerkesztője is. Fő műve "Az elektromos vezetékek számítása" c. munka, mellyel Hollán pályadíjat nyert 1928-ban megírta a Ganz-gyár elektrotechnikai vonatkozású gyártörténetét is. Nemzetközi ismertségét és megbecsülését jelzi, hogy a Society of Electrical Engineers már 1911-ben rendes tagjává választotta.

Web dokumentumok

Nyírő Gyula halálának 60. évfordulója
Dés, 1895. márc. 12. — Budapest, 1966. máj. 4.

Orvos, elme-ideggyógyász, egyetemi tanár

Orvosi oklevelét Kolozsváron szerezte 1917-ben. 1920-ig Lechner Károly mellett dolgozott, 1922-ig Budapesten a lipótmezei elmegyógyintézetben alorvos, majd 1927-ig a szegedi elmeklinikán tanársegéd, ill. adjunktusa majd egyetemi tanár. 1928-tól a lipótmezei elmegyógyintézetben főorvos, 1939-től az angyalföldi elmegyógyintézet igazgató főorvosa, 1951-től a budapesti orvostudományi egyetemen a pszichiátria tanára. Legfontosabb kutatási területe a szkizofrénia, Meduna Lászlóval együtt részt vett a cardiazol-, ill. elektrosokk klinikai kidolgozásában. Leírta továbbá a szkizofrénia struktúra-elméletét. Foglalkozott a híres emberek betegségeivel is, s azt bizonyította, hogy Semmelweis idegrendszeri tünetei a szepszis által okozott toxinfelszívódás következményei voltak.

Web dokumentumok

Bozóky László születésének 115. évfordulója
Nagyvárad, 1911. máj. 4. — Budapest, 1995. dec. 12.

Fizikus, radiológus

A váci piarista gimnáziumban Öveges József szerettette meg vele a kísérleti fizikát. Matematika- fizika szakos tanári oklevelének megszerzését követően Schmid Rezső mellett doktorált molekulaspektroszkópiai témából. Berlinbe kapott ösztöndíjat, ahol orvosfizikai, radiológiai és dozimetriai továbbképzésben részesült. Itthon az orvosi sugárterápia és a sugárvédelem szakértőjeként dolgozott a Báró Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetben, majd ennek utódában, az Országos Onkológiai Intézetben. Bozóky László tervei alapján készült el 1958-ban az első hazai kobaltágyú. 1962-ben az ő vezetésével alakult meg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat első szaktudományos, sugárvédelmi szakcsoportja. A 70-es évektől kezdve szorgalmazta az országban a számítógépes besugárzás tervezést. Létrehozta az első magyarországi izotóptemetőt. Az ELTE-n sugárfizikai előadásokat tartott. 1982-től volt az MTA rendes tagja, 1985-ben Hevesy György emlékéremmel tüntették ki. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Kisbenedek László halálának 5. évfordulója
Budapest, 1940. — Budapest, 2021. máj. 4.

Orvos, urológus, egyetemi magántanár

Az érettségit követően 1959-ben sikeresen felvételizett a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1965-ben summa cum laude minősítéssel végzett. Hallgatói évei alatt 1968 őszétől a Romhányi professzor vezette POTE Kórbonctani Intézetében, mint "diákkörös" végzett tudományos munkát. Többször mondta: "egyetemi éveim alatt ez az intézet orvosi, oktatói és tudományos működésemét meghatározta". Minden alkalommal elismerő szavakkal beszélt első mesteréről Romhányi professzor úrról, s a heti rendszerességgel, kedden vagy csütörtökön megtartott referáló ülésekről. A POTE Kórbonctani Intézetben eltöltött éveit a tanulás szempontjából a legfontosabbaknak tartotta. 1969-ben kórbonctan-szövettani gyakornoki évei után szakvizsgázott, majd a POTE Urológiai klinikáján folytatta tevékenységét. Működését kezdetben meghatározta az urológiai műtéteket követő trombózis profilaxist, amit a klinikán következetesen alkalmazott. 1972-ben urológiából tett szakvizsgát. Kutatási témái a here- és vesedaganatok sebészete volt. 1985-től a Jahn Ferenc Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa lett. 2001-től az Országos Urológiai Intézet igazgatói tisztségét töltötte be, illetve, a Szakmai Kollégium elnöke volt. Nemzetközi kapcsolatok egész hálózatát építette ki, a fontos nyelveken - angol, német, orosz - kiválóan megértette magát. A kapcsolatokat jó értelemben használta ki, egy-egy vonzó eljárást elhozott, megvalósított. Ezeket a kapcsolatokat nem sajátította ki, hanem átörökítette a tanítványokra. 1998-ban PhD tudományos fokozatot szerzett. 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi tagja. Nemcsak kiváló urológus és onkológiai sebész volt, de figyelmes kolléga, betegcentrikus orvos és nagyszerű tanár, aki generációknak adta át tudását. (Dr. Josef Makovitzky)

Web dokumentumok

Mauritz Béla születésének 145. évfordulója
Kassa, 1881. máj. 3. — Budapest, 1971. febr. 15.

Petrográfus, mineralógus, egyetemi tanár

Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetem vegytan-természetrajz szakán tanult. 1902-ben Krenner József tanársegéde az ásvány- és kőzettani tanszéken. Tanári oklevelének megszerzése után, 1905-ben Semsey Andor ösztöndíjával öt évig Heidelberg, Lipcse, Drezda és Bécs egyetemein gyarapította ismereteit. Hazatérése után ismét tanársegéd a budapesti tudományegyetemen 1910-ig, 1911-ben magántanárrá habilitálták, 1915 és 1949 között ny. r. tanár a tudományegyetem ásvány- és kőzettani tanszékén, 1943-1944-ben az egyetem rektora, jelentő szerepe volt az egyetem Németországba való kitelepítésének megakadályozásában. 1937-től szerkesztője a Mathematikai és Természettudományi Értesítőnek. A Magyarhoni Földtani Társulatnak tagja, majd két cikluson át elnöke volt. A Természettudományi Társulat alelnöke 1940-ig. Első dolgozatai főként ásványleírásokat tartalmaznak, később a hazai mélységi és kiömlési kőzetek petrográfiája foglalkoztatta. Az alkáli kőzetekkel foglalkozva több tanulmányt írt az erdélyi eleolitszienitekről. Vizsgálatai a hazai bazaltokra, különösen a dunántúliakra irányultak. 1913-tól az MTA tagja volt, 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza, 1989-ben az MTA visszaállította tagságát.

Web dokumentumok

Brooks, William Robert halálának 105. évfordulója
Maidstone, Anglia, 1844. jún. 11. — Geneva, New York állam, USA, 1921. máj. 3.

Angol születésű amerikai csillagász

Fiatalkori ausztráliai utazása során számos csillagászati helymeghatározást végzett. Amerikában letelepedve egy vasgyárban dolgozott, azután Phelpsben fényképész lett, szabad idejében csillagászati tanulmányokat és megfigyeléseket végzett. A csillagfényképezés egyik korai művelője. Elsajátította a távcső lencsecsiszolást, így maga készítette teleszkópjait. Eredményei alapján 1888-ban kinevezték a New York állambeli Hobart College Smith Obszervatóriumának igazgatójává. 1900-tól a College tanára. 1881-től 1912-ig 26 új üstököst fedezett fel (részben másokkal egyidejűleg). Legnevezetesebbek a 12P Pons-Brooks, a 16P Brooks rövid keringési idejű, és a nagy fényességű C/1911 O1 Brooks üstökös. A párizsi Tudományos Akadémia a Lalande-éremmel tüntette ki, nevét az általa felfedezett üstökösök, és a 2773.sz. kisbolygó viselik. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Brout, Robert halálának 15. évfordulója
New York, USA, 1928. jún. 14. — Brüsszel, Belgium, 2011. máj. 3.

Amerikai-belga elméleti fizikus

Ph.D. fokozatát New York Cityben, a Columbia egyetemen szerezte, majd a Cornell egyetem munkatársa lett. 1961-ben visszatért Belgiumba, és attól kezdve a brüsszeli ULB (Université Libre de Bruxelles) professzoraként dolgozott. Legismertebb eredményét 1964-ben érte el kollégájával és barátjával, François Englerttel együttműködve, amikor egy mechanizmust javasolt a mértékbozonok tömegének generálására lokális abeli és nem-abeli mértékszimmetriák jelenlétében, renormálható elméletet alkotva. Ezzel az ún. spontán szimmetriasértéssel sikerült tömeges mértékbozonokat tartalmazó mértékinvariáns elméletet alkotni. Ezek a mértékbozonok az elektrogyenge elmélet kulcsfontosságú szereplői (a gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéi), amely pedig a modern mikrofizika általános, és a mai napig rendkívül sikeres elméletének, a Standard Modellnek egyik alapvető része. Brout, Englert és tőlük függetlenül publikáló kollégájuk, Peter W. Higgs ötletének egyik fontos eleme, hogy a gyenge kölcsönhatás közvetítői egy mindent betöltő Higgs-mezővel való kölcsönhatásból nyerik a tömegüket, a róluk elnevezett BEH-mechanizmus segítségével. A Higgs-mező a fermionok tömegének értelmezésében is kulcsszerepet játszik. Ennek a mezőnek a gerjesztései a Higgs bozonok. 2012. július 4-én a genfi CERN kutatóintézetben bejelentették, hogy felfedeztek egy 125 GeV tömegű új részecskét, amely konzisztens ezzel a Higgs részecskével. 2013-ban Englert és Higgs kapta a fizikai Nobel-díjat ezért az elméleti jóslatért, amit sajnos Robert Brout már nem érhetett meg. Brout nevéhez fűződik a kozmikus infláció elméletének ötlete is (Englert és Edgard Gunzig mellett), amely az Univerzum születése és az adiabatikus tágulása közötti időszakot írja le. (Dr. Veres Gábor)

Web dokumentumok

Schrieffer, John Robert születésének 95. évfordulója
Oak Park, Illinois, USA , 1931. máj. 3. — Tallahassee, Florida, 2019. júl. 27.

Amerikai fizikus, Nobel-díjas

Már gyerekkorában játékrakétát és rádiót épített. Az MIT-n két évig elektromérnöknek tanult, azután átment fizikusnak. Diplomamunkáját John C. Slaternél készítette, majd Bloomingtonban John Bardeen vezetésével kezdte meg doktori tanulmányait. Közös szobába került Leon N. Cooperrel, ez is elősegítette a témaválasztását: a szupravezetés elméletének kutatásába kapcsolódhatott be. 1957-ben sikerült felállítania azt az egyenletet, amely az összekapcsolódott elektronpárok, az azóta Cooper pároknak nevezett "részecskék" kollektív viselkedését írja le. Ez lett Ph.D. dolgozatának is a fő eredménye, így került be harmadiknak az azóta az alkotók neveinek kezdőbetűiből BCS elméletnek elnevezett, és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott elmélet megalkotói közé. Dániában, Niels Bohrnál tett tanulmányútján talált rá későbbi feleségére is. Egyetemi katedrát, intézetvezetést bíztak rá, kiváló kapcsolatokat épített ki tanítványaival. Idős korában sajnos mániás depresszió hatalmasodott el rajta, melynek során még autóbalesetet is okozott, amelyért két évre börtönbe került. Utána már nem foglalkozott fizikával. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Homoródi Lajos születésének 115. évfordulója
Arad, 1911. máj. 2. — Budapest, 1982. jan. 22.

Mérnök, egyetemi tanár

Mérnöki oklevelét 1934-ben a József Műegyetemen szerezte. Pályáját 1934-ben az egyetem általános geodéziai tanszékén kezdte. 1952-1954 között a Geodéziai és Kartográfiai Intézet osztályvezetője, igazgató helyettese, 1954-1957 között a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat igazgatója, 1957-től 1959-ig az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal tudományos munkatársa. 1959-től az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, majd a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója. 1961-től tanszékvezető egyetemi tanár az egyetem általános geodézia, majd fotogrammetriai tanszékén. 1972-től a Geodéziai Intézet vezetője, 1963-1964-ben rektorhelyettes, 1964-67-ben az Építőmérnöki Kar dékánja. Foglalkozott a városi sokszögelés szög- és hosszmérésének pontosságával. Kidolgozta a mérési eredmények célszerű kiegyenlítési módját. Eredményesen művelt szakterülete volt a fotogrammetria is, a légi háromszögelés elméletének témaköréből számos dolgozata jelent meg. Alapító tagja és 1962-1980 között elnöke volt a Geodéziai és Kartográfia Egyesületnek. 1973-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

Zambó János születésének 110. évfordulója
Hegykő, 1916. máj. 2. — Miskolc, 2000. dec. 3.

Bányamérnök, egyetemi tanár

1942-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán bányamérnöki oklevelet szerzett, ugyanott 1946-tól tanársegéd, adjunktus. 1947-1948-ig a Magyar Állami. Szénbányák Ajkai Bányái padragi üzemének főmérnöke, 1948-1951-ig az Ajkai Szénbányák Nemzeti Vállalat igazgató helyettese, 1951-től a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt főmérnöke, igazgatója. 1953-1995-ig a miskolci NME soproni Bányamérnöki Kar, ill. a Miskolci Egyetem Bányaműveléstan Tanszék tanára, közben a Bányamérnöki Kar dékánja, az NME rektorhelyettese, 1961-1971-ig rektora volt. Bányaműveléstannal, elsősorban vastag telepek fejtési technológiáinak korszerűsítésével, a természeti és a bányászati veszélyek elleni védekezés fejlesztésével foglalkozott. 1961-től az MTA levelező, 1973-tól rendes tagja volt.

Web dokumentumok

Bencze Gyula születésének 90. évfordulója
Budapest, 1936. máj. 2. — Budapest, 2019. jún. 13.

Elméleti fizikus, tudományos ismeretterjesztő

A Trefort utcai gyakorló gimnáziumban először Tarján Imre volt az osztályfőnöke. 1954-ben érettségizett, majd 1959-ben szerzett fizikus diplomát az ELTE-n. Diplomamunkáját a KFKI spektroszkópiai osztályán készítette, témavezetője volt Mátrai Tibor és Marx Györgyné Koczkás Edit is. Tudományos pályájának meghatározó szakasza is a Központi Fizikai Kutatóintézetben kezdődött, innen is ment nyugdíjba. Széles körű nyelvtudása folytán számos szakmai konferencia aktív résztvevője, külföldi egyetemek meghívott kutatója lehetett. Edward F. Redish amerikai professzorral közösen dolgozta ki az N-test probléma precíz matematikai tárgyalását azonos részecskék esetére. Az általa bevezetett integrálegyenleteket később Redish, és a négytest probléma speciális esetét tárgyaló ausztráliai Ian H. Sloan munkásságát is elismerve, azóta is BRS-egyenletekként tartja számon a szakma. A fizikai tudományok doktora címet 1975-ben szerezte meg. 1980 és 1986 között tudományos igazgatóhelyettes volt az Intézetben. Aktívan küzdött az áltudományok ellen, meghonosította hazánkban az Amerikában megismert szkeptikus mozgalmat. Jó humorát, kiváló íráskészségét sikerrel hasznosította a tudományos ismeretterjesztésben. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Lax Péter Dávid születésének 100. évfordulója
Budapest, 1926. máj. 1. — Manhattan, New York City, USA, 2025. máj. 16.

Magyar-amerikai matematikus

Apai nagyapja Túrócszentmártonból került Budapestre; apja sikeres orvos volt. Édesanyjának testvére, Korodi Albert segítette Lax Péter magasabb matematikai tanulmányait, amikor ő a Kármán Mór alapította Mintagimnáziumba járt. Kitűnő tanuló és iskolai teniszbajnok volt. Szüleivel és bátyjával 1941-ben költözött Budapestről az Egyesült Államokba, ahol a középiskolai tanulmányait gyorsan befejezve a New York Egyetemen diplomázott és később doktorált matematikából. Közben katonai szolgálatát Los Alamosban végezte, ahol Kemény Jánossal és Neumann Jánossal is összeismerkedhetett. Kapcsolatai kiépítését segítette, hogy Szilárd Leó jó barátja volt nagybátyjának, és még Budapestről Kőnig Dénes is írt ajánlólevelet Neumann Jánoshoz címezve. A háború után Lax Péter járt Pólya György és Szegő Gábor kurzusaira is a Stanford Egyetemen. A New York Egyetemre nevezték ki magántanárnak 1951-ben. Pályafutásának végén a Courant Matematikatudományi Intézet professzora volt. Lax Péter elsősorban alkalmazott matematikával foglalkozott, kutatási területei a parciális differenciálegyenletekre, a folyadékdinamikára, a számításelméletre terjedtek ki. Hosszú és termékeny munkásságáért számos díjat kapott, például Wolf-díjat (1987) és Abel-díjat (2005). Az MTA tiszteleti tagjaként gyakran hazalátogatott, előadásokat tartott magyarul, és részt vett egy hazai egyetem matematikus doktori programjának a kidolgozásában. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Sajó Péter születésének 85. évfordulója
Érsekújvár, 1941. máj. 1. — Budapest, 1992. júl. 27.

Mérnök, amatőrcsillagász

1977 és 1986 között a budapesti Planetárium műszaki vezetője. Több kitűnő minőségű távcső tükröt csiszolt, de főleg műszaki berendezések tervezése és építése terén tűnt ki. Sok műszere került csillagászati szakkörök és magán személyek birtokába. Önműködő csillagkövető berendezést épített, és több újszerű műszaki szerkezettel bővítette a Planetárium szemléltetési lehetőségeit. Cikkei a Meteorban és a Föld és Égben jelentek meg.

Web dokumentumok