Korizmics László halálának 140. évfordulója
Aggszentpéterpuszta, Fejér vm., 1816. márc. 29. — Kistétény, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1886. okt. 5.

Mezőgazdász, mérnök, agrárpolitikus

1837-ben szerezte meg mérnöki oklevelét a pesti mérnöki intézetben. 1838-tól Esterházy herceg uradalmaiban volt uradalmi mérnök, 1841-1848-ban a lévai gazdaság főmérnöke volt. Itt 1845-1846-ban Magyarországon az elsők között valósította meg a rétöntözést. 1848-ban földművelésügyi minisztériumi titkár, és az úrbéri pátens végrehajtási munkáinak vezetője volt. 1849 elején meg alapította a Gazdasági Lapokat. 1850-1857-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) egyik vezetője, 1857-től haláláig alelnöke. Részt vett a Földhitelintézet alapításában. 1868-tól haláláig kormánypárti országgyűlési képviselő. A korszerű talajművelés magyarországi úttörője volt. 1858-tól az MTA tiszteleti tagja.

Web dokumentumok

Vincze Endre születésének 95. évfordulója
Nyíregyháza, 1931. okt. 5. — 2009. aug. 15.

Gépészmérnök, matematikus, egyetemi tanár

Apja tanyai tanító Szabolcs vármegyében, anyja háztartásbeli. Három évig a debreceni református kollégiumba járt, majd Nyíregyházán érettségizett 1950-ben jeles eredménnyel. Három hónapig vagonkirakó munkásként kereste a kenyerét. Bár Debrecenbe jelentkezett az egyetemre matematika-fizika szakra, de a hatalom szava a budapesti Műegyetemre irányította. Miután sikeres felvételit tett, mégis Miskolcra küldték. Ott szerzett gépészmérnöki diplomát 1955-ben. Eredeti pályaválasztási szándéka úgy valósult meg, hogy ott maradt Miskolcon az egyetemen matematikát tanítani főként gépészmérnöki hallgatóknak. Már egyetemista korától aktív volt a tudományos diákköri munkákban, pályadíjakat, jutalmakat nyert, demonstrátorkodott. Pár évig tanársegéd volt a matematika tanszéken, majd 1961-től adjunktus. Bár hosszantartó súlyos betegség is hátráltatta, 1963-ban műszaki doktori címet szerzett. Fokozatosan magasabbra jutván a ranglétrán, professzorként ment nyugdíjba. Publikációit németül és magyarul írta; függvényegyenletekre specializálódott. A "Műszaki Matematika V.: Valószínűségszámítás" című könyve 1972-ben jelent meg. Néhány matematikai dolgozatánál Aczél János, Gáspár Gyula, Hosszú Miklós is társszerzője volt. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Bolzano, Bernard Placidus Johann Nepomuk születésének 245. évfordulója
Prága, Csehország, 1781. okt. 5. — Prága, 1848. dec. 18.

Olasz származású cseh matematikus, filozófus

1796-ban a Prágai Egyetem Filozófia Karára nyert felvételt. Itt a filozófia mellett matematikát is tanult. Jelentős ismeretelméleti tanokat dolgozott ki; ez az érdeklődés okozta, hogy a matematikának is a filozofikus oldala érdekelte. 1804-ben sikeresen megvédte a doktori értekezését a geometria témaköréből. Sok munkát tervezett, de eredményei igazán csak halála után váltak ismertté. Egy középértéktétel bizonyításáról szóló cikkében már megjelent az a fogalom, amit ma Cauchy-sorozat néven ismerünk. Ez a definíció Cauchy-nál csak négy évvel később jelent meg. 1830 és 1840 között, Grössenlehre című munkájában megpróbálta a teljes matematikát logikai alapokra helyezni, de ezt már nem tudta befejezni. Remélte, hogy tanítványai elvégzik helyette ezt a munkát. A végtelennel kapcsolatos ellentmondásokról szóló Paradoxien des Unendlichen című könyvét csak 1851-ben, halála után három évvel adta ki egy tanítványa. Itt jelent meg először a halmaz szó (Menge). A végtelen fogalmának tárgyalása során Bolzano sok olyan eredményt kapott, ami előfutára volt Georg Cantor végtelen halmazokkal kapcsolatos munkájának. Sikerült olyan függvényt találnia, amely folytonos ugyan, de sehol sem differenciálható.

Web dokumentumok

Onsager, Lars halálának 50. évfordulója
Oslo, Norvégia, 1903. nov. 27. — Coral Gables, Florida, USA, 1976. okt. 5.

Norvég-amerikai fiziko-kémikus, Nobel-díjas

1925-ben vegyészmérnökként végzett a Norvég Műegyetemen, Trondheimben. Első eredménye egy korrekció volt a Debye-Hückel elektrolit oldat elméletben. 1926-ban Zürichbe utazott Debye-hoz aki meghívta tanársegédnek a Zürichi Műegyetemre, ahol két évig dolgozott. 1928-ban a Johns Hopkins Egyetemre ment Baltimore-ba, itt kémiát tanított, majd a Brown Egyetemen vállalt állást magasabb évesek statisztikus fizikai és termodinamikai képzésében ezután a Yale Egyetemen dolgozott haláláig. A fizikai kémia több területén végzett kutatásokat. Az irreverzibilis folyamatok termodinamikáját kutatta. A róla elnevezett termodinamikai szimmetria-összefüggések felfedezéséért 1968-ban Nobel-díjjal tüntették ki. 1947-ben az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája tagjává választották.

Web dokumentumok

Wilkinson, James Hardy halálának 40. évfordulója
Strood, Kent, Anglia, 1919. szept. 27. — Teddington, Middlesex, 1986. okt. 5.

Angol matematikus, informatikus

A számítástudomány egyik úttörője. Cambridge-ben, a Trinity College-ben tanult, kitűnő eredménnyel. Kezdetben klasszikus analízissel foglalkozott. 1940-től háborús szolgálat keretében ballisztikai számításokat végzett és így érdeklődése a numerikus matematika felé fordult. 1946-tól a National Physical Laboratory-ban Alan Turing mellett dolgozott, majd a Turing elgondolásai alapján készült Pilot ACE számítógépet megépítő csoportot vezette. A numerikus analízisben, elsősorban a lineáris algebrában számos alapvető algoritmust dolgozott ki. Nagyfontosságú a numerikus számítások kerekítési hibáinak analízisében végzett munkája. Nagy szerepet játszott a LINPACK és EISPACK software csomagok fejlesztésében. 1970-ben Turing-díjjal tüntették ki. Az Argonne National Laboratory, a National Physical Laboratory és a Numerical Algorithms Group a numerikus software fejlesztésében elért eredmények elismerésére Wilkinson-díjat alapított.

Web dokumentumok

Kátai Gábor születésének 195. évfordulója
Karcag, 1831. okt. 4. — Kunszentmárton, 1878. febr. 28.

Gyógyszerész, orvos, természettudományi író

1853-ban gyógyszerész oklevelet szerzett a bécsi egyetemen. 1853-tól Karcagon az egykori Hollay-gyógyszertár vezetője, majd a törökszentmiklósi, szolnoki, tiszafüredi és szentesi gyógyszertárban működött. 1856-tól Pesten Matta László gyógyszertárának alkalmazottja, egyidejűleg a pesti egyetem orvostudományi karán tanult, emellett egy nőnevelő intézetben és több családnál is tanított. 1860-tól Karcagon a Nagykun kerület főorvosa, 1861-ben tisztségéről lemondva külföldre ment, ahonnan hazatérve 1862-65-ben Karcagon magánorvosi gyakorlatot folytatott. 1868-tól Karcagon ismét a Nagykun kerület főorvosa. Az 1873. évi kolerajárvány idején Pest-Pilis-Solt vármegye, Kecskemét város, Heves vármegye tiszántúli részére, a Nagy- és Kiskunság területén a járvány leküzdésére kinevezett kormánybiztos volt. 1877-től Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főorvosa. Karcagon utcát neveztek el róla és a város kórházát. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi kar Kollégiuma az ő nevét viseli. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Szolnok megyei Szervezete 1978-ban bronzérmet készítetett az emlékére.

Web dokumentumok

Virág József halálának 125. évfordulója
Földvár, Brassó vm., 1870. — Budapest, 1901. okt. 4.

Gépészmérnök, feltaláló

A budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet Negyedéves hallgató korában asszisztensi állást kapott Wittmann Ferenc technikai-fizikai tanszékén. Három évi egyetemi munka után miniszteri mérnöki, majd szabadalmi albírói, illetve bírói munkakört töltött be. 1898-ban Pollák Antallal társulva kezdett hozzá a gyorstávíró kidolgozásához, együttműködésük igen sikeres volt. Pollák-Virág-féle tükrös gyorstáviratozó-szerkezetnek egyik föltalálója. Több műszaki tárgyú cikket és szabadalmi ismertetést is írt. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1960-ban évenként kiosztásra kerülő Pollák-Virág-emlékérmet alapított kiemelkedő értékű híradástechnikai tanulmányok jutalmazására.

Web dokumentumok

Novák István születésének 120. évfordulója
Nagyenyed, 1906. okt. 4. — Szeged, 1978. nov. 28.

Gyógyszerész, egyetemi tanár

Gyógyszerészi oklevelet 1928-ban, a szegedi egyetemen szerzett. 1927-1930-ig a szegedi egyetem Gyógyszerészeti Intézetének és Egyetemi Gyógyszertárának gyakornoka, majd tanársegédje. 1931-1937-ig a budapesti Richter Vegyészeti Gyárban osztályvezető. 1945-1953-ig a szegedi egyetem Gyógyszerismereti Intézetének (Gyógynövény- és Drogismereti Intézet) tanszékvezetője. 1953-1956-ig a Szegedi Orvostudományi Egyetem dékánhelyettese, 1960-61-ben rektorhelyettese. 1961-1967-ig a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja. Több nemzetközi szakmai szervezet tagja volt.

Web dokumentumok

Mendenhall, Thomas Corwin születésének 185. évfordulója
Hanoverton, Ohio, USA, 1841. okt. 4. — Ravenna, Ohio, 1924. márc. 23.

Amerikai fizikus, geofizikus

Farmer-család gyermeke. Bár nem végzett egyetemet, csupán tanítóképző főiskolának megfelelő végzettséget szerzett, 1873-ban kinevezték az Ohio-i Mezőgazdasági és Műszaki Főiskola (utóbb Ohio Állami Egyetem) újonnan alakított fizikai tanszékének professzorává. A japán Meiji uralkodóház "modernizációs programjának" keretében 1878-ban vendégprofesszorként meghívták a Tokio-i Császári Egyetem fizikai tanszékére. Itt megszervezte a korszerű meteorológiai hálózatot. A japán szigeteken elsőként végzett gravitációs méréseket, a tengerszinten és a Fuji-vulkán kúpján végzett mérésből meghatározta a Föld közepes sűrűségét. Ugyanitt a napszínkép részletes kimérésével is foglalkozott. Megalapította a Japán Szeizmológiai Társaságot, a világon ez volt a második ilyen célú társaság. 1880-ban hazatérve, Ohio-ban is megszervezte az Állami Meteorológiai Szolgálatot, majd az USA Földrengéskutató hálózatát. A villámok és zivatarok vizsgálatával foglalkozott, majd az USA Földmérési Szolgálatánál kitűzte Kanada és Alaszka határát. Egyike volt a méter-rendszer szorgalmazóinak az Egyesült Államokban. Ugyancsak egyike volt az elsőknek, aki szövegstatisztikai stílusvizsgálatok alapján foglalt állást Shakespeare műveinek szerzőségét illetően. Szerinte nem Francis Bacon volt a művek szerzője. Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagja (1889), az Alkalmazott Tudományok Amerikai Akadémiájának elnöke (1889). Nevét egy alaszkai gleccser viseli. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Ginzburg, Vitalij Lazarevics (Ginzburg, Vitaly Lazarevich) születésének 110. évfordulója
Moszkva, Oroszország, 1916. okt. 4. — Moszkva, 2009. nov. 8.

Szovjet elméleti fizikus, asztrofizikus, Nobel-díjas

1938-ban diplomázott fizikából a moszkvai egyetemen. 1940-ben védte meg a kandidátusi, 1942-ben a doktori disszertációját. 1940-től a Szovjetunió Tudományos Akadémia Lebegyev Fizikai Intézetében dolgozott Moszkvában. 1945-1968-ig tanított a Gorkiji Egyetemen és 1968-tól a Moszkvai Műszaki-Fizikai Intézetben. A szupravezető-képesség fenomenológiai elméletét Landauval közösen fejlesztették ki 1950-ben; a plazmabeli elektromágneses hullámterjedést (pl.: az ionoszférában), és a kozmikus (háttér)sugárzás eredetének elméletét. Az 1950-es években kulcsszerepet játszott a szovjet hidrogénbomba kifejlesztésében. 1955-ben Ginzburg és I. S. Sklovszkij fedezte fel annak a kvantitatív bizonyítékát, hogy a Föld közelében megfigyelt kozmikus sugárzás a szupernovákból ered. 1969-ben fedezték fel a pulzárokat; szupernova robbanásokban keletkezett neutron csillagoknak tartják őket. Ezután Ginzburg kiterjesztette az elméletét, a pulzárokat is belefoglalta, mint a kozmikus sugárzás forrásait. A szupravezetés elméletének kidolgozásáért 2003-ban Alexei A. Abrikosov-val és Anthony J. Leggett-tel kapott megosztott Nobel-díjat

Web dokumentumok

Haynald Lajos születésének 210. évfordulója
Szécsény, 1816. okt. 3. — Kalocsa, 1891. júl. 4.

Bíboros érsek, mecénás

1831-től a bölcseletet Nagyszombatban, 1833-tól a teológiát Bécsben hallgatta. Pappá 1839-ben szentelték, 1842-től 1846-ig teológiai tanár Esztergomban. Prímási titkár 1846-tól, prímási irodaigazgató 1848-tól. 1852-ben erdélyi püspökké nevezték ki. 1863-ban politikai okokból lemondott püspökségéről. 1863-1867-ben Rómában a rendkívüli ügyek kongregációjában működött. Magyarországra 1867-ben mint kalocsai érsek tért vissza. 1868-ban az MTA tiszteleti tagjává választotta. 1879-ben a pápa bíborossá nevezte ki. Lelkes növénygyűjtő, kora magyar flórakutatóinak bőkezű mecénása volt. Nevét számos növény és a Haynaldia nemzetség viseli. Sok alapítványt tett az oktatás és tudomány javára. Több iskolát alapított, Kalocsán megalapította a főgimnáziumot, valamint a később róla elnevezett obszervatóriumot. Nagy herbáriumát és szakkönyvtárát végrendeletében a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyományozta.

Web dokumentumok

Vajnóczky István halálának 95. évfordulója
Máramarossziget, 1882. aug. 27. — Debrecen, 1931. okt. 3.

Piarista matematikatanár

Kolozsvárott végezte az egyetemet. 1905-1907 között a budapesti, 1908-1911 között a debreceni piarista gimnáziumban tanár, Debrecenben a Svetits intézet egyéves női kereskedelmi tanfolyamának igazgatója. 1912-20 között Kecskeméten, 1921-25 között ismét Budapesten, majd 1926-tól 1931-ig ismét Debrecenben tanít. 1928-ban emellett a Középiskolai Tanárképző Intézetben az infinitezimális geometria előadója.

Web dokumentumok

Lovász György halálának 10. évfordulója
Budapest, 1931. máj. 23. — Pécs, 2016. okt. 3.

Geográfus, földrajztudós, egyetemi tanár

Az ELTE Bölcsészettudományi karán végzett földrajz-történelem szakon 1954-ben, majd Nagykanizsán a gépipari technikumban tanított. Bulla Béla, az ELTE professzora bátorítására fogott tudományos kutatásba, a zalai meridionális völgyek keletkezésének a vizsgálatába. Eredményeiről először 1956-ban számolt be közleményben, majd 1970-ben hosszabb tanulmányban foglalta össze véleményét ebben a témában. 1959-ben a Lenti-medence kialakulásáról írott értekezése megvédése után egyetemi doktori címet szerzett. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos munkatársa lett Pécsett. 1972-ben védte meg "A Dráva-Mura vízrendszer vízjárási és lefolyási viszonyai" c. kandidátusi értekezését, 1977-ben pedig a Duna vízrendszeréről akadémiai doktori értekezését. 1979-ben csaknem egy évtizedre Budapestre, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetbe került. Részt vett Magyarország nagyszabású térképezései programjaiban, jelentősen hozzájárult több tematikus térkép (reliefenergia, lejtőkategória és -kitettség, napfénytartam-veszteség, vízföldrajz) készítési módszerének jelkulcsának kidolgozásához. Úttörő szerepet játszott a recens geomorfológiai folyamatok térképi ábrázolásában. 1989-ben ismét Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen - Tóth Józseffel együtt - megszervezte az egyetemi szintű földrajztanár, majd pedig geográfus képzést. Nyolc évig volt a Természetföldrajzi Tanszék vezetője, és az Egyetem rektorhelyetteseként is vezetői pozíciót töltött be. Ekkor írta az Általános természetföldrajz I-III. és az Általános vízföldrajz egyetemi tankönyveket. 2001 óta professzor emeritusként vett részt a Földrajzi Intézet oktató és kutatómunkájában. Évente vitte hallgatóit az Etna vulkánhoz. (Dr. Josef Makovitzky)

Web dokumentumok

Lucas, François Édouard Anatole halálának 135. évfordulója
Amiens, Franciaország, 1842. ápr. 4. — Párizs, 1891. okt. 3.

Francia matematikus

Euleren kívül a Mersenne-prímek, a tökéletes számok elméletében a legjelentősebbet Edouard Lucas 19. századi, majd D. H. Lehmer 20. századi matematikus alkotta. Az eljárást Lucas-Lehmer-tesztnek, vagy csak Lucas-tesztnek nevezik.

Web dokumentumok

Germer, Lester Halbert halálának 55. évfordulója
Chicago, Illinois, USA, 1896. okt. 10. — Shawangunk Ridge, New York, 1971. okt. 3.

Amerikai fizikus

A Columbia Egyetemen tanult Davisson mellett. A Bell Laboratóriumban dolgozott New Yorkban. 1927-ben végezték el Davissonnal nevezetes kísérletüket, amely bizonyította az elektron hullám-tulajdonságait. Felfedezték, hogy egy fémes kristályról visszaverődő elektronnyaláb a röntgensugárzáshoz és más elektromágneses hullámokhoz hasonló diffrakciós képet hoz létre. Ez a kísérlet igazolta Louis de Broglie feltételezését a szubatomi részecskék kettős természetéről, és hasznosnak bizonyult az atommag, az atom- és molekulaszerkezet tanulmányozásában. Davisson a felfedezésért 1937-ben Nobel-díjban részesült. Bár Germer gyakorlott és sikeres sziklamászó volt, sziklamászó balesetben vesztette életét.

Web dokumentumok

Sauer Ignác születésének 225. évfordulója
Veszprém, 1801. okt. 2. — Pest, 1863. nov. 17.

Orvos, belgyógyász, egyetemi tanár

A budapesti és bécsi egyetemen szerezte orvosi diplomáját. 1827-1841-ig Ausztriában működött. 1843-1860-ig a különös kór- és gyógytan ny. r. tanára a pesti egyetemen. Az első volt, aki magyar nyelven tartotta beiktatási beszédét. 1848-ban országos főorvos, a polgári egészségügy irányítója. 1861-ben ismét országos főorvos, 1862-63-ban az egyetem rektora. Érdemeket szerzett a kopogtatás és hallgatózás meghonosítása, a magyar nyelvű egyetemi oktatás szorgalmazása terén. 1859-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

Halmos Paul Richard (Halmos Pál) halálának 20. évfordulója
Budapest, 1916. márc. 3. — Los Gatos, California, USA, 2006. okt. 2.

Magyar születésű amerikai matematikus

Apja az 1920-as években kivándorolt az Egyesült Államokba, 1929-ben fia is követte. 1934-ben az Illinois-i egyetemen matematikus oklevelet szerzett. 1938-1939-ben és 1942-1943-ban az Illinois-i egyetem oktatója, 1939-1942-ben a princetoni Institute for Advanced Studies-ban Neumann János munkatársa volt. 1943-1946-ban a Syracuse-i egyetemen tanársegéd, 1946-52-ben a chicagói egyetemen tanársegéd, 1952-1956-ban docens, 1956-1961-ben professzor, 1961-1968-ban a michigani egyetemen, 1968-1969-ben a hawaii egyetemen, 1969-1985-ben az indianai egyetemen professzor, 1985-1996-ban a Santa Clara-i Egyetem (Kalifornia) matematika tanszékén professzor. 1996-tól professzor emeritus. A matematika számos területén ért el jelentős eredményeket, így a halmazelméletben, funkcionálanalízisben, mértékelméletben és ergodelméletben. 1964-1969-ben a Mathematical Reviews, 1982-1986-ban az American Mathematical Monthly szerkesztője. 1979-től az MTA tiszteleti tagja volt.

Web dokumentumok

Székely György születésének 100. évfordulója
Püspökladány, 1926. okt. 2. — Debrecen, 2017. szept. 24.

Orvos, hisztológus, neurobiológus, egyetemi tanár

Középiskolai tanulmányait Egerben végezte, majd egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdte meg 1946-ban. Orvosi diplomáját 1952-ben kapta meg. Már medikus évei során Szentágothai János munkatársaként dolgozott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében, amelyre minden alkalommal a béke és a tudomány szigeteként emlékezett. 1956-ban adjunktusnak nevezték ki, 1964-ben megszerezte a biológiai tudományok kandidátusa címet, majd 1966-tól egyetemi docensként az Anatómia Intézetben. Pécsi éveiben hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányutakon vett részt, többek között Hollandiában és az Egyesült Államok számos egyetemén. A biológiai tudományok doktora cím megszerzése (1970) után 1972-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, majd 1975-ben Krompecher professzor nyugdíjba vonulása folytán megüresedett intézetigazgatói pozíciót a Debreceni Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében. 1985-től az MTA levelező-, majd 1993-tól az MTA rendes tagja volt. Székely professzor tudományos munkásságából külön kiemelendők a még Pécsett végzett, a gerincvelő végtagmozgató apparátusának szerkezeti és működési leírását célzó, úttörő jellegű végtagtelep-áthelyezéssel végzett kísérletei. A Debreceni Egyetemen eltöltött csaknem két évtizedes kutatási periódusának fő témája szintén az idegrendszer szerveződési törvényszerűségeinek vizsgálata volt a tectum opticum, a gerincvelő és az agytörzs területén. Vezetése alatt a Debrecenben általa meghonosított, majd megerősödött neurobiológiai iskola fő erősségévé a módszertani repertoár gazdagsága és az eredmények funkcionális szemléletű interpretálása vált. (Dr. Josef Makovitzky)

Web dokumentumok

Petit, Alexis Thérèse születésének 235. évfordulója
Vesoul, Franciaország, 1791. okt. 2. — Párizs, 1820. jún. 21.

Francia fizikus

Tanulmányait a besançoni iskolában kezdte, 16 éves korától pedig az École Polytechnique-en folytatta. Miután tanulmányait befejezte, az analízis, 1811-ben pedig a fizika tanára, később az École Polytechnique és a Lycée Bonaparte tanára lett. Vizsgálatainak legtöbbjét eleinte François Aragoval, majd Pierre Dulong-gal együtt végezte. Fontos eredményeket ért el gőzgépek hatásfokával kapcsolatban. Dulong-gal együtt módszert dolgoztak ki a hőtágulás és fajhő mérésére. Legfontosabb eredményük az 1819-ben közölt, a szilárd halmazállapotú elemek fajhőjére vonatkozó Dulong-Petit-szabály.

Web dokumentumok

Trumpler, Robert Julius születésének 140. évfordulója
Zürich, Svájc, 1886. okt. 2. — Berkeley, California, USA, 1956. szept. 10.

Svájci születésű amerikai csillagász

Zürichben, majd a göttingeni egyetemen folytatta tanulmányait. 1915-ben az Egyesült Államokban a Lick Obszervatórium munkatársa lett. 1922-ben részt vett azokban a mérésekben, amelyek egy napfogyatkozás megfigyelése során Einstein relativitáselméletét igazolták. Legfontosabb eredményeit a nyílt csillaghalmazok megfigyelésében érte el. 1930-ban kimutatta, hogy a távoli csillagok fénye a csillagközi poron abszorbeálódik. Ennek a megfigyelésnek a segítségével a korábbinál jóval pontosabban lehetett meghatározni a csillagok távolságát és a Tejútrendszer méretét. A csillaghalmazok osztályozására bevezetett rendszerét ma is használják. Egy Hold- és egy Mars-kráter viseli a nevét.

Web dokumentumok

Suzuki, Michio születésének 100. évfordulója
Chiba, Japán, 1926. okt. 2. — Mitaka, 1998. máj. 31.

Japán matematikus

1945-ben kezdte meg tanulmányait a Tokiói Egyetem matematika szakán. 1948-ban az egyetemen kutatást kezdett, a legnagyobb hatással Kenkichi Iwasawa volt rá, 1951-ben - miközben még mindig dolgozott a disszertációján - előadónak nevezték ki ugyanitt. 1952-ben az Egyesült Államokba az Illinoisi Egyetemre hívták. 1952 nyarán két hónapot a Michigani Egyetemen töltött, professzora Richard Brauer volt aki őt fontos területre irányította. 1953-tól volt professzor az Illinoisi Egyetemen Urbana-Champaign-ban. Legfontosabb eredményeit a csoportelmélet területén érte el.

Web dokumentumok

Hieronymi Károly születésének 190. évfordulója
Buda, 1836. okt. 1. — Budapest, 1911. máj. 4.

Mérnök, miniszter

1852-től a budai Politechnikumban tanult. 1861-ben Máramaros vármegye főmérnöke lett. 1867-ben a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium munkatársa. 1874-től mint államtitkár a folyószabályozási, árvízmentesítési, útépítési és vasútépítési ügyeket irányította. 1882-től az osztrák-magyar államvasutak vezérigazgatója, 1892-től 1895-ig belügyminiszter volt. Számos vasútvonal megvásárlásával a Magyar Államvasutakat erősítette. Jelentős része volt a fővárosi vízművek létrehozásában és a pest-budai rakpartok kiépítésében. 1903-tól 1905-ig, majd 1910-től haláláig kereskedelmi miniszter volt. Minisztersége alatt az ipar és közlekedés műszaki fejlesztését igyekezett előmozdítani, többek között a Duna-Tisza-csatorna megvalósítására törekedett.

Web dokumentumok

Morvay Ferenc születésének 140. évfordulója
Tardoskedd, Nyitra vm., 1886. okt. 1. [2.] — ?, 1980. szept. 7.

Matematika- és fizikatanár

A kolozsvári egyetemen matematika-fizika szakon tanult. Tanárai közül legnagyobb hatással Fejér Lipót volt rá. 1911-ben Göttingenbe ment tanulmányútra. 1909 és 1935 között tanított a debreceni, a nagykárolyi, a kolozsvári piarista gimnáziumban, a debreceni református leánygimnáziumban matematikát, fizikát és kémiát. 1935-ben nyugdíjazták 25 évi szolgálat után. 1944-45-ben felkérte a debreceni tudományegyetem a differenciál- és integrálszámítás, a bevezetés az analízisbe c. előadások, ill. Tanárképző Intézetben előadások tartására. 1974-ben kapta meg Szegeden a gyémántdiplomát. 1975-ben a vasdiplomát. A 70-es években az ATOMKI tiszteletbeli külső tagjává választotta.

Web dokumentumok

Dabis László, (Scheff-Dabis László) születésének 135. évfordulója
Rákospalota, 1891. okt. 1. — Budapest, 1956. okt. 20.

Orvos, higiénikus, egyetemi tanár

1914-ben szerzett orvosi oklevelet a budapesti orvosi karon. Orvostanhallgató korában a Galilei Kör főtitkára volt. 1912-1914-ben az egyetemi Bakteriológiai Intézetben demonstrátor. 1914-1918-ban katonaorvos az orosz és az albán fronton. 1919-ben referens a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban. 1918-1928-ban tanársegéd a budapesti közegészségtani intézetben, közben 1924-1926-ban az USA-ban működött egy tbc-kutató intézetben. A Fővárosi Közegészségügyi Intézetben 1928-tól osztályvezető, 1936-tól helyettes igazgató, 1945-től igazgató, 1948-tól az egyetem Közegészségtani Intézetének vezetője. 1950-1956-ban a közegészségtan tanára a budapesti egyetemen. Táplálkozástannal, légszennyeződéssel, élelmiszerhigiénével és a sugárbiológia kérdéseivel foglalkozott.

Web dokumentumok

Bakos Gusztáv halálának 35. évfordulója
Nagyszombat, 1918. aug. 2. — Waterloo Ontario, Kanada, 1991. okt. 1.

Magyar születésű kanadai csillagász, egyetemi tanár

A Csehszlovákiai Tudományos Akadémia tagja (1973)., egyetemi tanulmányait a prágai Károly Egyetemen végezte, majd Nagyszombatban tanár. 1946-ban Hollandiában a leideni Obszervatóriumban dolgozott, 1951-től Kanadában a Dominion Obszervatórium (Ottawa), utóbb a torontói David Dunlap Obszervatórium munkatársa. 1967-ben kinevezték a kanadai Waterloo Egyetem fizikai tanszékére, itt megalapítja az egyetemi csillagvizsgálót. Vizuális csillagpárok mérésével, továbbá fotometrikus és spektroszkópikus csillagpárokkal (fedési változókkal) foglalkozott, tanulmányozta az elektronikus mérési technika lehetőségeit. A hallgatók szakdolgozataihoz szükséges észlelések irányítója. Szívesen foglalkozott a szlovákiai és magyarországi hallgatókkal. Tiszteletére a Waterloo Egyetem csillagvizsgálóját "Gustav Bakos Obszervatórium"-nak nevezték és évente "Bakos Emlék-konferenciá"-t rendeznek. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Lovas István születésének 95. évfordulója
Gyöngyöshalász, 1931. okt. 1. — Budapest, 2014. márc. 30.

Fizikus, egyetemi tanár

A gyöngyösi, akkor Koháry István nevét viselő gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, s a budapesti, akkor Ady Endréről elnevezett, volt piarista gimnáziumban érettségizett 1950-ben. Fizikusi diplomáját Budapesten szerezte, de már a diplomaszerzés évében bekapcsolódott a hazai uránlelőhelyek kutatásába, melyet Szalay Sándor irányított Debrecenből. A Csillebércen épülő kísérleti atomreaktor vonzotta a Központi Fizikai Kutatóintézetbe, ennek munkatársa maradt kutatói pályafutása végéig. Számos külföldi munkahelye közül a koppenhágai Niels Bohr Intézet volt legnagyobb hatással elméleti fizikai fejlődésére. 1967-68-ban a dubnai Egyesített Magkutató Intézetben dolgozott, majd 1971-ben megszerezte a fizikai tudományok doktori fokozatát. 1979-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1986-ban pedig egyetemi tanár Debrecenben, az elméleti fizikai tanszék élén. A rendszerváltozás idején - már mint az MTA rendes tagja - főigazgatóként vezényelte le a KFKI teljes szerkezeti átalakítását. Számos kitüntetést kapott fizikusi munkásságáért, az 1960-as Schmid Rezső-díjtól kezdve a 2010-ben kapott Wigner Jenő-díjig. Közvetlen, baráti stílusa tette közkedveltté munkatársai körében, akik közül számosan köszönhették neki tudományos karrierjük támogatását, de szoros kapcsolatot ápolt a határon túli magyar fizikusokkal is. A felé sugárzó szeretetet és megbecsülést jelzi, ahogyan a fiatalabb tudós generáció hívta, s mind a mai napig emlegeti: ő volt "Lovas bátyó". (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Grandi, Luigi Guido születésének 355. évfordulója
Cremona, Itália, 1671. okt. 1. — Pisa, 1742. júl. 4.

Itáliai matematikus

Kamalduli szerzetes és apát. Matematikát és filozófiát oktatott. 1707-től Cosimo III Medici toscanai nagyherceg udvari matematikusa volt. Különböző görbék tulajdonságait vizsgálta. Ő ismertette meg Leibniz matematikai eredményeit Itáliában, és ő publikálta Viviani halála után annak műveit. Mérnökként vízügyi kérdésekkel, mocsarak lecsapolásával, csatornázási problémákkal foglalkozott. A Royal Society tagja volt.

Web dokumentumok

Hann, Julius Ferdinand von halálának 105. évfordulója
Linz, Ausztria, 1839. márc. 23. — Bécs, 1921. okt. 1.

Osztrák meteorológus

A modern meteorológia egyik megteremtője. 1865-től fél évszázadon át szerkesztette a Zeitschrift für Meteorologie c. folyóiratot, amely működése alatt a világ egyik vezető szakfolyóiratává vált. 1868-ban a bécsi egyetemen habilitált, 1877 és 1897 között a bécsi meteorológiai intézet igazgatója volt. Kezdeményezésére több magashegyi meteorológiai obszervatórium is létesült. A mérési adatok statisztikai feldolgozásához szükséges matematikai eljárások kidolgozásában is jelentős részt vállalt. Számos tudományos társaság és akadémia is tagjai sorába választotta. (Piriti János)

Web dokumentumok

Seifert, Karl Johannes Herbert halálának 30. évfordulója
Bernstadt, Szászország, 1907. máj. 27. — Heidelberg, 1996. okt. 1.

Német matematikus

Egyetemi tanulmányait Drezdában, majd Göttingenben végezte. 1930-tól a lipcsei egyetemen oktatott, itt habilitált 1934-ben. 1935-től a heidelbergi egyetemen volt professzor, 1975-ben történt nyugdíjbavonulásáig. 1948-49-ben Princetonban, az Institute for Advanced Study vendégprofesszora volt. Eredményeit a topológia területén érte el. Nevéhez fűződik az általa bevezetett Seifert-terek fogalma.

Web dokumentumok

Chow, Wei-Liang születésének 115. évfordulója
Sanghaj, Kína, 1911. okt. 1. — Baltimore, Maryland, USA, 1995. aug. 10.

Kínai matematikus

Tanulmányait kezdettől fogva az Egyesült Államokban végezte, a Kentucky-i és a Chicago-i egyetemen. Doktori tanulmányok folytatására 1932-ben Göttingenbe ment, a nemzetiszocialista párt uralomra kerülése után, a göttingeni matematikai fakultáson uralkodó politikai légkör miatt végül Lipcsében doktorált van der Waerden irányításával 1936-ban. Algebrai geometriai tárgyú disszertációjának megvédése után visszatért Kínába és a nankingi egyetem professzora lett. A hamarosan kitörő kínai-japán háború évekre lehetetlenné tette számára a tudományos munkát. 1947-ben tért vissza a kutatáshoz, meghívást kapott a Princeton-i Institute for Advanced Studies-ba, majd 1948-tól a Johns Hopkins University-n oktatott, 1950-től, mint professzor, 1977-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Legfőbb eredményeit az algebrai geometria terén érte el. Nevéhez kapcsolódó fogalmak: Chow tétele, Chow lemma, a Chow-gyűrű.

Web dokumentumok