Biró Lajos (Bíró) halálának 95. évfordulója
Tasnád, 1856. aug. 29. — Budapest, 1931. szept. 2.

Entomológus, etnográfus, utazó, zoológus

Teológiai tanulmányait megszakítva tanárként működött. A Rovartani Állomás filokszéra-biztosa volt 1880-1886-ig. Rendszeres rovargyűjtéssel nagy és értékes rovargyűjteményt hozott létre, melyet később a Nemzeti Múzeumnak adott el. 1886 után ismét tanár volt. 1895-ben természettudományi gyűjtőútra indult Német-Új-Guineába, ahol kisebb megszakításokkal hét évet töltött. Az innen hazahozott és ma a Néprajzi, illetve a Természetrajzi Múzeum állományában lévő, több mint 5000 darabból álló néprajzi, és több mint 200000 darabból álló rovar-, hüllő- és madárgyűjteményét igen gondosan dokumentálta. Természetrajzi gyűjteménye több mint 200, a tudomány számára addig ismeretlen fajt tartalmaz, ennek feldolgozásában számos európai ország zoológusai részt vettek. Több állatnemzetség, illetve faj róla kapta a nevét. Néprajzi gyűjteménye a pápuák életéről átfogó képet nyújt, nemcsak a tárgyakat írta le, hanem készítésüket, használatukat is. Hazatérve 1903-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban tiszteletbeli múzeumi őrré nevezték ki. Később rövidebb zoológiai gyűjtőutakat tett Görögországban és Bulgáriában. 1926-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá avatta.

Web dokumentumok

Franzenau Ágoston születésének 170. évfordulója
Kolozsvár, 1856. szept. 2. — Rákospalota, 1919. nov. 19.

Paleontológus, mineralógus, muzeológus

A budapesti műegyetem elvégzése után, 1877-ben a műegyetem ásvány-földtani tanszékén tanársegéd, 1883-ban az Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-földtani osztályának segédőre, 1894-ben múzeumi őr, 1902-ben az ásvány- és őslénytani osztály igazgató őre, 1918-ban pedig igazgatója lett. Elsősorban a magyarországi fosszilis foraminiferák vizsgálatával szerzett tudományos érdemeket, de jelentősek kristálytani kutatásai is. 1896-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

Henry, William halálának 190. évfordulója
Manchester, Anglia, 1775. dec. 12. — Pendlebury, Lancashire, 1836. szept. 2.

Angol kémikus

Gyógyszerészetet és orvostudományt tanult Edinburghban. 1807-ben szerezte meg doktori fokozatát, de betegsége miatt felhagyott az orvosi gyakorlattal és főleg kémiai kutatással foglalkozott. Egyik legismertebb munkája a gázok oldhatóságára vonatkozik folyadékban különböző nyomásokon, és különböző hőmérsékleteken. Az általa 1803-ban megfogalmazott ún. Henry-Dalton-törvényt róla és John Dalton brit kémikusról neveztek el. Foglalkozott ezen kívül gázelemzéssel, sújtóléggel, és világítógázzal is. Egyik alapítója volt a Mechanics' Institute-nak, amelyből az University of Manchester Institute of Science and Technology jött létre. 1809-ben a Royal Society tagjává választották.

Web dokumentumok

Barnard, Christiaan Neethling halálának 25. évfordulója
Beaufort West, Dél-Afrika, 1922. nov. 8. — Paphos, Cyprus, 2001. szept. 2.

Dél-afrikai szívsebész

Ösztöndíjasként az amerikai Minneapolisban, a neves szívsebész Clarence Walton Lillehei mellett ismerkedett meg a szakma fortélyaival. 1968-ban tanulmány utat tett Kaliforniában. Ekkor ismerkedett meg Shumway kutatásaival. Hazamenve december 3-án elvégezte az első emberi szív átültetését. Barnardnak az az érdeme, hogy az első műtéttel nagy nyilvánosságot teremtett a szívátültetésnek, és egyben megindított egy olyan immunológiai kutatás sorozatot, ami később lehetővé tette a biztonságos szervátültetést.

Web dokumentumok

Frommer Rudolf halálának 90. évfordulója
Pest, 1868. aug. 4. — Budapest, 1936. szept. 1.

Gépészmérnök

Érettségi után banktisztviselő, 1895-ben ő készítette az első német-magyar tőzsdei szótárt. 1896-ban a Magyar Fegyver- és Gépgyár kötelékébe lépett, amelynek utóbb vezérigazgatója lett. Nevéhez fűződik a hazai fegyvergyártás kifejlesztése. Legismertebb szabadalma a róla elnevezett Frommer-pisztoly, ezzel, valamint tekercsrugós vadászpuskáival külföldön is sikert aratott. Bár műegyetemet nem végzett, műszaki munkásságának elismeréséül a Mérnöki Kamara mérnöki címjogosultságot engedélyezett számára.

Web dokumentumok

Mozsonyi Sándor halálának 50. évfordulója
Kadarkút, 1889. márc. 15. — Budapest, 1976. szept. 1.

Gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár

1912-ben gyógyszerészdoktori, 1919-ben orvosi oklevelet és tisztiorvosi képesítést szerzett Budapesten. 1912-1918-ban az Egyetemi Gyógyszertárban, 1918-1919-ben a pozsonyi egyetem közegészségügyi intézetében tanársegéd. Rövid ideig a Rico Kötszergyár Művek igazgatója. 1920-1934-ben miniszteri osztálytanácsos a Népjóléti, majd a Belügyminisztériumban. 1931-ben Genfben a Népszövetség kábítószer-konferenciáján magyar delegátus. 1934-1962-ig a budapesti egyetem gyógyszerészeti intézet igazgatója. 1955-től a gyógyszerészkar dékánja a budapesti egyetemen. Javaslatára vezették be a 4 éves gyógyszerészképzést az egyetemen. Az első között vizsgálta a kábítószerek toxikológiai hatását. Létrehozta az Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Múzeumot.

Web dokumentumok

Vinogradszkij, Szergej Nyikolajevics (Winogradsky, Vinogradsky, Sergei, Sergey Nikolaevich) születésének 170. évfordulója
Kijev, Oroszország (ma Ukrajna), 1856. szept. 1. — Brie-Comte-Robert, Franciaország, 1953. febr. 25.

Orosz születésű francia bakteriológus

1881-ben szerezte meg diplomáját a szentpétervári egyetemen és néhány évig az egyetem oktatója volt. 1885-től a strasbourgi egyetemen, 1887-től a zürichi egyetemen működött. 1891-1905 között a szentpétervári Kísérleti Orvostudományi Intézet mikrobiológiai részlegét vezette. 1905 után egy időre visszavonult a kutatástól. 1917-ben a forradalom elől elmenekült Oroszországból. 1922-től Emil Roux meghívására a Párizs melletti Pasteur Intézetben a mezőgazdasági bakteriológiai részleg vezetője volt. A mikrobiológiának Pasteur és Koch mellett egyik legjelentősebb művelője volt. Kimutatta, hogy egyes, az általa autotrófnak nevezett mikroorganizmusok szervetlen forrásokból nyerik az energiájukat. Felismerte a nitrifikáló baktériumok létezését és az élővilágban betöltött fontos szerepét. Jelentős eredményeket ért el többek között a talajbaktériumok, a vasbaktériumok és a cellulózbomlásban szerepet játszó baktériumok vizsgálatában. Az általa használt ún. Vinogradszkij-oszlop a mikroorganizmusok tanulmányozásának ma is fontos eszköze. A környezeti mikrobiológia egyik megalapítójának tekintjük.

Web dokumentumok

Folkers, Karl August születésének 120. évfordulója
Decatur, Illinois, USA, 1906. szept. 1. — Lake Sunapee, New Hampshire, 1997. dec. 9.

Amerikai biokémikus, biológus

Egyetemi tanulmányait az Illinois-i, a Wisconsin-i, majd a Yale Egyetemen folytatta, gyógyszerkémiával foglalkozott. 1934-ben a Merck cég laboratóriumánál helyezkedett el. Itt kutatócsoportjával sikerült a B6 vitamint (pyridoxint) szintetizálnia. 1945-51 között a Merck cég szerveskémiai és biokémiai kutató részlegét vezette. Különböző antibiotikumok vizsgálatával foglalkozott, így csoportja állapította meg a streptomycin szerkezetét. 1942 után izolálta a B12 vitamint, melynek hiánya okozza a vészes vérszegénységet. Csoportjával tisztázta a Q10 koenzim szerkezetét. 1963-1968-ig a Stanford Kutató Intézet vezetője volt, ez alatt az intézet jelentősen fejlődött. 1968-tól Austinban a Texas-i Egyetemen az újonnan alapított orvosbiológiai kutató részleget vezette, itt többek között az agyalapi mirigy által termelt hormonok vizsgálatában ért el jelentős eredményeket.

Web dokumentumok