Hartyányi László születésének 115. évfordulója
Szarvas, 1911. máj. 22. — Szarvas, 1978. szept. 11.

Mérnök

Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1950-ben. Szakmai munkája kezdetén mélyépítési tevékenységet folytatott, majd a vízgazdálkodás területén dolgozott, végül öntözési és vízrendezési kutatással foglalkozott. 1938-1945-ig Budapesten Liska Jenő Mélyépítő Vállalatnál dolgozott. 1945-1947-ig mérnök Kőszegen, 1947-1951-ben szakaszmérnök Szentesen és Szarvason. 1951-1971 között a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet tudományos igazgató helyettese. 20 éves kutatói munkája során sokféle vízgazdálkodási feladat megoldásával foglalkozott, tereprendezési, vízrendezési, öntözési kérdésekkel, a vízháztartási mérleg, a szivárgási viszonyok, a tájvédelem problémáit igyekezett tisztázni. Nagyjelentőségű alkotása volt a Szarvas közelében lévő Kondoros-völgyi kísérleti belvízöblözet létrehozása 1955-ben. Tudományos eredményeit a műszaki fejlesztésben és a szakmai felsőoktatásban is kamatoztatta. Tanára volt a Szarvasi Agrártudományi Főiskolának. Több szakmai szervezetnek volt tagja.

Web dokumentumok

Görgey Artúr halálának 110. évfordulója
Toporc, 1818. jan. 30. — Visegrád, 1916. máj. 21.

Vegyész, honvéd tábornok

A természettudományok érdekelték már gimnazista korában, apja azonban arra késztette, hogy katona legyen. A tulni utásztisztképző akadémia elvégzése után hadnagyként, majd főhadnagyként szolgált a császári hadseregben. Apja halála után otthagyta a hadsereget, leszerelt és a prágai egyetemen kémiát tanult. A kémia professzora, Redtenbacher, tanulmányai után tanársegédként maga mellé vette. 1847-ben módszert dolgozott ki a kókuszdió zsírsavainak elválasztására, s ennek során felfedezte a tizenkét szénatomú laurilsavat. 1848-ban azon szándékkal tért haza Magyarországra, hogy megpályázza a József Ipartanoda megüresedett kémiai katedráját. Ám közben kitört a szabadságharc, s ő mint volt tiszt jelentkezett a honvédségbe. További pályája már a magyar történelem lapjaira tartozik.

Web dokumentumok

Grossmann Ignác halálának 160. évfordulója
Göncruszka, 1823. febr. 16. — Pest, 1866. máj. 21.

Fizikus, mérnök, feltaláló

A prágai egyetemen hallgatott matematikát és pedagógiát, majd Győrszigeten tanított. Később a József Ipartanodában tanult, és a pesti kereskedelmi akadémián oktatott. Életének utolsó szakaszában telegráf-mérnök volt a Pest-Losonc-Zólyom vasúttársaságnál. Matematikai és fizikai munkásságának elismeréseképp több külhoni akadémia tagjává választotta. A német J.H.W. Geisslerrel körülbelül egy időben, de tőle függetlenül megalkotta a higanyos légszivattyút.

Web dokumentumok

Radó Ferenc születésének 105. évfordulója
Temesvár, 1921. máj. 21. — Kolozsvár, 1990. nov. 27.

Matematikus

A kolozsvári egyetemen szerzett matematikatanári képesítést 1945-ben. Pályafutását középiskolai tanárként kezdte szülővárosában, ugyanott a Pedagógiai Főiskolán, majd 1950-től a Bolyai, ill. Babeş-Bolyai Egyetemen előadó, 1968-tól egyetemi tanár nyugalomba vonulásáig 1985-ig. Közben a kolozsvári Számítási Intézet főmunkatársa is. A kanadai University of Waterloo vendégprofesszora 1969-1970-ig, a hetvenes évektől a Basel-ben megjelenő Journal of Geometry és az Aequationes Mathematicae nemzetközi szakfolyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Tudományos tárgyköre a geometria, a függvényegyenletek, numerikus és grafikus analízis, valamint a matematikai programozás és gazdasági alkalmazások. Szakcikkei hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Tevékenységét a román oktatásügyi minisztérium két alkalommal díjazta.

Web dokumentumok

Ponori Thewrewk Aurél születésének 105. évfordulója
Budapest, 1921. máj. 21. — Budapest, 2014. okt. 8.

Csillagász, csillagászattörténész, kronológus, tudományos ismeretterjesztő

Már kisdiákként megnyilvánult műszaki és természettudományi érdeklődése. A nagykanizsai piarista gimnáziumban 1939-ben tett érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakát végezte el. Csillagászati érdeklődésén kívül egyiptológiával és keleti nyelvekkel is foglalkozott. 1943-tól az egyetem csillagászati tanszékén díjtalan gyakornokként alkalmazták. Tanári oklevelének megszerzése (1943) után rögtön behívták katonának. 1945 márciusában amerikai hadifogságba került, ahonnan 1946 májusában szabadult. Az 1948-ban benyújtott doktori értekezését alkalmas bírálók hiányára hivatkozva nem engedték megvédeni, így kutatómérnökként, majd könyvkiadói szerkesztőként dolgozott. Az 1947-ben megalakult Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) alapító tagjaként az egyesület alelnöke volt, majd Kulin György helyettese, illetve 1975-től utódja a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló vezetésében. Az Urániában az 1950-es évek végétől közel két évtizeden át általa vezetett csillagászati és űrkutatási szakkör tagjai közül sokan lettek később neves csillagászok vagy űrfizikusok. A TIT 1977-ben megnyílt népligeti Planetáriumának igazgatói tisztét is betöltötte. Számos csillagászati ismeretterjesztő könyvet írt, különösen 1981-es nyugdíjba vonulása után. 1983 és 1996 között az ELTE Csillagászati Tanszékén csillagászattörténetet oktatott. Az 1989-ben újjáalakult MCSE elnöke volt, majd 2000-től haláláig örökös tiszteletbeli elnöke. Magyarország több településén található általa tervezett napóra. A Nemzetközi Csillagászati Unió róla nevezte el a magyar felfedezésű 45300 Thewrewk kisbolygót. (Dr. Szabados László)

Web dokumentumok

Dürer, Albrecht születésének 555. évfordulója
Nürnberg, Németország, 1471. máj. 21. — Nürnberg, 1528. ápr. 6.

Német festő, matematikus

A reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Ősei valószínűleg a Gyula melletti Ajtós községből származtak. 1515-ben Johann (Johannes) Stabiusszal és Conrad Heinfogellel együtt elkészítette az első tudományos csillagtérképet. Társai a koordinátarendszert szerkesztették és a csillagokat pozicionálták, Dürer pedig a csillagképek rajzait és a metszeteket készítette el. A térkép nemcsak tudományos, hanem művészeti szempontból is jelentős. Élete vége felé szenvedélyesen foglalkozott művészetelméleti kérdésekkel, arányelméleti és geometriai kutatásokkal.

Web dokumentumok

Scheele, Carl Wilhelm (Karl) halálának 240. évfordulója
Stralsund, Pomeránia (Németország), 1742. dec. 9. — Köping, Svédország, 1786. máj. 21.

Svéd vegyész

Joseph Priestley-t megelőzve fedezte fel az oxigént. Első tudományos cikkében, amely 1770-ben jelent meg, azt írta le, hogyan készíthető borkősav a borkőből. Életének utolsó éveiben ő állított elő a világon először arzénsavat (1775), molibdénsavat (1778), tejsavat (1780), volframsavat (1781) és hidrogén-cianidot (1783). Elkülönítette és tanulmányozta a citromsavat, az almasavat, az oxálsavat és a galluszsavat is. A mangán-dioxid 1774-ben végzett vizsgálata nyomán fedezte fel a klórt és a bárium-oxidot. Ugyancsak ő fedezte fel a glicerint, a Scheele-zöld nevű festéket (1775; réz-arzenit), valamint két mérgező gázt, a kén-hidrogént és hidrogén-fluoridot.

Web dokumentumok

Fleming, Williamina Paton Stevens halálának 115. évfordulója
Dundee, Tayside, Skócia, 1857. máj. 15. — Boston, 1911. máj. 21.

Amerikai csillagász

1881-ben vették fel az obszervatóriumba munkatársnak. A következő harminc évben közreműködött a csillagszínkép-felvételek osztályozásában, 1898-ban a Harvardon a csillagászati fényképek gondnokává nevezték ki. Főként a csillagszínképek osztályozásával kapcsolatos munkájáról ismert. A Pickering-Fleming-rendszer néven ismertté vált technikával az égi felvételek tízezreit tanulmányozta. Ezeket a New York-i amatőr csillagász, Henry Draper emlékének szentelt program keretében készítették. A csillagok változó fényességének mérésére ő alkotta meg a magnitúdó (látszó fényesség) első fényképészeti szabványát. 1906-ban tagjává választotta a Királyi Csillagászati Társaság; az első amerikai nő volt a tagok között.

Web dokumentumok

Szaharov, Andrej Dmitrijevics (Sakharov, Andrei) születésének 105. évfordulója
Moszkva, Oroszország, 1921. máj. 21. — Moszkva, 1989. dec. 14.

Szovjet-orosz atomfizikus, Nobel-díjas

A Lomonoszov egyetem fizika szakán szerzett diplomát, a második világháború alatt egy Volga menti hadianyagraktárban dolgozott, majd 1945-ben a Lebegyev Fizikai Intézetbe került. A háború után Igor Tamm laboratóriumában kezdett dolgozni. Az 1940-es évek második felében a hidrogénbomba előállításán dolgozott. A bomba 1953-ban készült el, Szaharovot még ebben az évben beválasztották a Tudományos Akadémiába. Már 1951-ben támogatta a politikai elnyomás áldozatait. 1968-ban a New York Timesban publikált egy esszét, melyben a fegyverek leszerelése és a Nyugattal való együttműködés mellett foglalt állást. 1970-ben lett a szerveződő emberi jogi mozgalom tagja. 1975-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, az indoklásban hangsúlyozták Szaharov küzdelmeit az emberi jogokért. Mivel 1979-ben helytelenítette a szovjet csapatok bevonulását Afganisztánba, 1980 elején Gorkijba száműzték. 1986-ban Gorbacsov hívására visszatért Moszkvába. Élete utolsó percéig harcolt a kommunista párt egyeduralmának megszüntetéséért és a demokratikus jogok bevezetéséért, támogatta a leszerelést, az etnikai konfliktusok békés megoldását.

Web dokumentumok

Baintner Ferenc születésének 155. évfordulója
Balassagyarmat, 1871. máj. 20. — Balassagyarmat, 1948. márc. 26.

Mezőgazdasági vegyész

A budapesti egyetemen gyógyszerészeti tanulmányokat végzett. 1894-től a magyaróvári gazdasági akadémián tanársegéd. 1896-tól a kolozsvári gazdasági intézet, majd a Mezőgazdasági Akadémia kémiaprofesszora és 1920-ig a vegyvizsgáló állomás igazgatója. 1920-ban családjával együtt hazaköltözött Balassagyarmatra. Először a Földművelésügyi Minisztérium alkalmazta országos borászati felügyelőként, majd az Ampelológiai Intézetben dolgozott 1945-ig. Nemcsak oktatott, hanem kísérletezett és tankönyveket, kézikönyveket is írt. Munkásságának több területe volt, a tejvizsgálat mellett a borászat, a szeszgyártás kémiai folyamataival, valamint gazdaságosságával foglalkozott. Cikkei és tanulmányai magyar és német szaklapokban jelentek meg.

Web dokumentumok

Kőrösy Ferenc születésének 120. évfordulója
Budapest, 1906. máj. 20. — Beér-Seva, Izrael, 1997. jan. 1.

Vegyészmérnök, egyetemi tanár

1929-ben a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1932-1939-ig az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. laboratóriumában Bródy Imre munkatársaként kriptonlámpával, ill. a levegőben levő kriptonkoncentrációval és a vanádiumcsoport jodidjaival foglalkozott, 1939-1944-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem élettani intézetében dolgozott. 1946-1947-ben a Vákuumtechnikai Gyár kutatólaboratóriumának vezetője, 1947-1950-ig saját gyógyszer-laboratóriumát vezette. 1953-1956-ig a Híradástechnikai és Gyógyszeripari Kutató Intézet tudományos munkatársaként mikrokondenzátorokkal, differenciálrefraktométerrel foglalkozott. 1956 után Izraelbe távozott, a haifai Technion tudományos munkatársa, és 1958-tól a jeruzsálemi egyetem előadó tanára, a beér-sevai Negev Kutatóintézet kutatóprofesszora. Fizikai kémiával, elsősorban ún. ammóniumionokból származó fémek kémiájával és gyógyszerkémiával foglalkozott. Több jelentős találmány fűződik a nevéhez. 1995-től az MTA külső tagja volt.

Web dokumentumok

Garay András (Andrew) születésének 100. évfordulója
Pécs, 1926. máj. 20. — College Station, Texas, USA, 2005. okt. 10.

Magyar-amerikai biofizikus, biokémikus, molekuláris biológus

Eötvös-kollégista, de keresztény szellemisége miatt kizárják; biológia-kémia szakos középiskolai tanári diplomát 1949-ben, bölcsészdoktori oklevelet 1950-ben szerez. Egyetemi oktató lesz, de a tudománytalan liszenkói tanokat elutasítja, tehát eltávolítják. Gyapottermesztési kutatóként dolgozhatott, de átküzdötte magát gyógynövénykutatóvá és növénynemesítővé. 1973-tól 1975-ig az MTA SZBK Biofizikai Intézetében folyó tudományos munkát irányította intézeti igazgatóként. A hatóságok zaklatása elől (egyebek mellett informátornak is próbálták beszervezni) 1975-ben Amerikába távozik. Professzor Texasban, Egyiptomban, Franciaországban, és még Magyarországon is. Érdekesen alakul MTA-tagsága: 1973-ban levelező tag, 1976-ban kizárják, 1993-ban rendes tag. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Kolumbusz Kristóf (Columbus, Christopher Colombo, Cristoforo) halálának 520. évfordulója
Genova, Genovai Köztársaság, 1451. [aug. 25. és okt. 31. között] — Valladolid, Kasztíliai Királyság, 1506. máj. 20.

Olasz felfedező, utazó

14 évesen matróznak állt, majd miután Portugália partjainál hajótörést szenvedett, 1470 körül ott telepedett le, de II. János portugál uralkodó nem támogatta azon tervét, hogy nyugat felé hajózva próbálja meg elérni Indiát. Végül a spanyol királyi párt, Katolikus Izabellát és Ferdinándot sikerült megnyernie tervének. 1492. augusztus 3-án 50 fős legénységgel indult el Santa Maria nevű vezérhajójával, amelyet a Pinta és a Nina kísért. Október 12-én érte el a Bahama-szigetekhez tartozó San Salvador szigetét, majd megállt Kubában és Hispaniolában (Haiti), ahol kis kolóniát alapított. 1493 márciusi hazatérésekor nagy ünneplésben volt része. Második útján (1498-1500) több Karibi-szigetet fedezett fel. Harmadik expedícióján felfedezte a dél-amerikai kontinenst, ám egy ellene kitört lázadás miatt vasra verve küldte haza az újonnan kinevezett királyi kormányzó. Spanyolországban azonban sikerült visszanyernie az udvar bizalmát, majd elindult 1502-1504 közötti utolsó nagy útjára a Mexikói-öböl déli partja mentén. Élete végéig nem ismerte fel, hogy új földrészt fedezett fel, mindvégig azt hitte és vallotta, hogy Indiába jutott el. Hamvait előbb Hispaniolában, majd 1899-ben a sevillai katedrálisban helyezték végső nyugalomra.

Web dokumentumok

Euwe, Machgielis (Max) születésének 125. évfordulója
Watergraafsmeer, Holland, 1901. máj. 20. — Amsterdam, 1981. nov. 26.

Holland matematikus, sakkozó

Ötévesen már sakkozott, húszéves, amikor megnyeri Hollandia bajnokságát. Egyetemi tanulmányai mellett holland és nemzetközi tornákon szerepel, páros mérkőzéseket játszik. Filozófiából és matematikából doktorált. Matematikatanár volt, később egy elektro- és számítógéptechnikai kutatóintézet igazgatója lett. Soha sem mondott le a sakkozói karrier érdekében polgári hivatásáról. Két évig volt világbajnok, nem volt hivatásos játékos, hanem a legjobb értelemben vett amatőr. 1928-ban megszerezte az amatőr világbajnoki címet. 1960-ban visszavonult az aktív versenyzéstől, de a FIDE - a sakk világszervezet - elnökeként és számos sakk-könyv elméleti cikk, tanulmány szerzőjeként jelentősen hozzájárult a sakkozás fejlődéséhez. Szeretett hazánkban járni és ilyenkor örömmel emlékezett meg edzőjéről Maróczy Gézáról.

Web dokumentumok

Guszmann József halálának 70. évfordulója
Budapest, 1875. szept. 16. — Budapest, 1956. máj. 19.

Orvos, bőrgyógyász

1898-ban szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon. 1898-1902-ben gyakornok a budapesti anatómiai intézetben, 1902-1908-ban a bőr- és nemikórtani klinikán tanársegéd. 1908-1910-ben a Munkásbiztosító Intézet orvosa, 1910-től a Szt. János Kórház főorvosa, 1912-ben a bőr- és nemikórtani diagnosztika magántanára, 1928-ban c. rk. tanára. 1930-tól a Szt. István Kórház főorvosa, 1941-től a Fővárosi Nemibeteggondozó Intézet igazgatója. 1947-től c. ny. r. tanár, 1954-ben az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet helyettes igazgatója. Szifilisszel, bőrrákkal, daganatos és gombás betegségekkel foglalkozott.

Web dokumentumok

Újhelyi Sándor halálának 30. évfordulója
Ecser, 1902. febr. 4. — Budapest, 1996. máj. 19.

Vegyész, entomológus, egyetemi docens

A Pázmány Péter Tudományegyetem kémia-természetrajz szakára iratkozott be. Harmadéves hallgató korában a Bugarszky István professzor által vezetett II. számú Kémiai Intézetbe került, 1926 májusában doktori szigorlatot tett kémiából, mint főtárgyból, valamint kísérleti fizikából és geológiából, mint melléktárgyakból. 1926-tól 1936-ig kinevezett tanársegéd volt a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1930-ban természetrajz-vegytan szakon középiskolai tanári diplomát is szerzett. 1936-ban az egyetem Trefort utcai gyakorlógimnázium tanára, 1947-ben kinevezték a gimnázium igazgatójává. E tisztségéből 1951-ben vallásossága miatt leváltották. Az Orvostudományi Egyetem Orvosfizikai Intézetébe került tanársegédnek. 1942 őszén Szebellédy László professzor, a Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézet igazgatója is meghívta, hogy vegyen részt az intézet munkájában. Vermes Miklóssal közösen tankönyvet is írt. Dolgozott Tarján Imre és Gróh Gyula mellett is. Szabad idejében végzett rovartani kutatómunkájával vált nemzetközileg is elismert entomológussá. Több tudományos társaság tagja volt.

Web dokumentumok

Bošković, Ruđer Josip (Boscovich, Rudjer, Roger, Joseph) születésének 315. évfordulója
Raguza, Dalmácia (ma Dubrovnik, Horvátország), 1711. máj. 18. — Milánó, Milánói Hercegség (ma Olaszország), 1787. febr. 13.

Dalmát jezsuita természettudós, matematikus, asztronómus, filozófus

1726-ban belépett a jezsuita rendbe, Rómában a Collegium Romanumban tanult matematikát és fizikát. 1740-ben ugyanott a matematika professzora lett. 1764-ben a paviai egyetem professzorává és a milánói obszervatórium igazgatójává nevezték ki. Fizikai munkássága a newtoni mechanika alapján állt. Geodéziával, a Föld méretének és alakjának meghatározásával foglalkozott. 1750-ben fokmérést végzett Róma és Rimini között. 1769-ben expedíciót vezetett Kaliforniába a Vénusz Nap előtti átvonulásának megfigyelésére. 1773-tól a francia haditengerészet vezető optikai szakértője volt.

Web dokumentumok

Weber, Eduard Friedrich halálának 155. évfordulója
Wittenberg, Szászország, 1806. márc. 10. — Lipcse, 1871. máj. 18.

Német fiziológus, anatómus

Lipcsében és Halleban tanult orvostudományt, 1829-ben doktorált. Orvosasszistensként Naumburgban és Göttingenben dolgozott, ahol bátyjával, Wilhelm Eduard Weberrel Az emberi járás mechanikája c. munkáján dolgozott. 1836-tól a lipcsei anatómiai intézet munkatársa volt, 1838-ban a lipcsei egyetemen magántanárként habilitált. Témája az emberi test galvanomágneses jelenségeinek fiziológiai vizsgálatai voltak. Számos szakcikket írt Rudolf Wagner híres fiziológiai kézikönyvéhez is. (Piriti János)

Web dokumentumok

Du Vigneaud, Vincent születésének 125. évfordulója
Chicago, Illinois, USA , 1901. máj. 18. — White Plains, New York, 1978. dec. 11.

Amerikai biokémikus, Nobel-díjas

Urbanában, az Illinois-i Egyetemen tanult, a Rochesteri Egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot 1927-ben, majd a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen, a berlini Vilmos Császár Intézetben és az Edingburgh-i Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1932-1938-ig a George Washington Egyetem orvosi karának biokémiai tanszékét vezette, 1938-1967-ig a New York-i Cornell Egyetem orvosi karának professzora és biokémiai tanszékének vezetője volt, majd 1967-1975-ig kémia professzoraként működött az ithacai Cornell Egyetemen. Vezetésével a Cornell Egyetem laboratóriumai fontos eredményeket értek el például a penicillin szintézisében, a biotinnak az elkülönítésében és szerkezetének meghatározásában, valamint sok egyéb kéntartalmú szerves vegyület vizsgálatában. 1955-ben kémiai Nobel-díjat kapott két agyalapi hormon: a vazopresszin - a véredények izomzatát a vérnyomás növelésére késztető hormon - és az oxitocin - a méh összehúzódásában és a tejelválasztásban fő szerepet játszó hormon - elkülönítéséért és szintéziséért.

Web dokumentumok

Gombás Pál halálának 55. évfordulója
Selegszántó, 1909. jún. 5. — Budapest, 1971. máj. 17.

Fizikus, egyetemi tanár

A budapesti tudományegyetemen szerzett oklevelet 1932-ben, majd Ortvay Rudolf tanársegédje lett az elméleti fizikai tanszéken. 1939-től a szegedi egyetemen rk. tanár, 1941-től a kolozsvári egyetem, 1944-től a budapesti műszaki egyetem ny. r. tanára volt. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1946-ban rendes tagjává választották. 1947-ben az USA-ba távozott, 1948-ban azonban onnan hazatért, és haláláig a műszaki egyetem fizika tanszékét vezette. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökségének tagja volt, 1948-58 között az MTA alelnöke. Legjelentősebb eredményeit a kvantummechanikai többtestproblémának és alkalmazásainak területén érte el. Az atom statisztikus elmélete területén kidolgozott modelljét a szakirodalom Thomas-Fermi-Dirac-Gombás-modell-ként idézi. Több mint 130 dolgozatot és 12, részben idegen nyelvű könyvet írt. Szerkesztette az Acta Physica, és a Physics Letters folyóiratokat. Két ízben tüntették ki Kossuth-díjjal, 1948-ban és 1950-ben.

Web dokumentumok

Pásztorniczky Lajos halálának 45. évfordulója
Deregnyő, 1925. márc. 24. — Budapest, 1981. máj. 17.

Villamosmérnök, egyetemi tanár

Tanulmányait a budapesti műegyetem gyengeáramú szakán végezte. 1950-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet. 1950-53-ban a Távközlési Kutató Intézet Tudományos munkatársa, 1959-től a budapesti műegyetem vezetéknélküli híradástechnikai tanszékén adjunktus, 1962-től docens, 1963-66-ban helyettes tanszékvezető és a villamosmérnöki kar dékán helyettese, 1966-tól haláláig a mikrohullámú tanszék vezetője. Fő kutatási területe a félvezetős áramkörök, utóbb az impulzustechnika. Kidolgozta és oktatta az impulzustechnika alapozó szaktárgyát, és megszervezte az impulzustechnikai laboratóriumot.

Web dokumentumok

Lockyer, Joseph Norman, Sir születésének 190. évfordulója
Rugby, Warwickshire, Anglia, 1836. máj. 17. — Salcombe Regis, Devon, 1920. aug. 16.

Brit csillagász

1857-től hivatalnok volt a hadügyminisztériumban, de érdeklődése a csillagászathoz vonzotta. A Royal College of Science tanára volt 1911-ig, és a napfizikai obszervatórium vezetője 1890-től 1901-ig. 1866-ban kezdte meg a napfoltok spektroszkópiai megfigyelését, 1868-ban fedezte fel, hogy a kitörések a Nap körüli rétegben mennek végbe, ezt a réteget ő nevezte el kromoszférának. A Nap színképében azonosított egy, a Földön addig nem ismert elemet, ezt héliumnak nevezte el. A héliumot csak 27 évvel később mutatták ki a Föld légkörében. 1870 és 1905 között nyolc expedíciót vezetett a napfogyatkozások megfigyelésére. Nyugalombavonulása után 1911-ben Sidmouthban magánobszervatóriumot épített, a csillagfejlődés elméletén dolgozott. Ő ismerte fel, hogy egyes ókori, és őskori építmények (Stonehenge, egyiptomi, görög építmények) csillagászati eseményekhez tájolva épültek. Ezzel megvetette az asztroarcheológia tudományának alapjait. 1869-ben megalapította a Nature c. tudományos folyóiratot, majd egészen a halálát megelőző néhány hónapig szerkesztette a lapot. 1897-ben kapott lovagi rangot.

Web dokumentumok

Lions, Jacques-Louis halálának 25. évfordulója
Grasse, Alpes-Maritimes, Franciaország, 1928. máj. 2. [3.] — Párizs, 2001. máj. 17.

Francia matematikus

Tanított a nancy-i egyetemen 1954-1962 között, majd több párizsi egyetemen 1962-től. 1966-1986-ig az Ecole Polytechnique matematika professzora, 1973-tól a College de France professzora. 1980-1984-ig az INRIA (Institut National de Recherche en Informatique et en Automatique, a francia nemzeti számítástudományi intézet) elnöke, majd 1984-től a CNES (Centre National d'Etudes Spatiales, a francia állami űr-ügynökség) elnöke volt. Több nemzetközi akadémia tagja, több tudományos testület elnöke, számos tisztség viselője. A Fields-érem díjazottja, 1986-ban megkapta a SIAM John von Neumann díját. Igen termékeny alkotó volt, aki a matematika számos területén ért el eredményeket. Ezek közül a differenciálegyenletek és integrálegyenletek elméletét és gyakorlati alkalmazásait, a numerikus analízis fizikai alkalmazásait említjük.

Web dokumentumok

Schilling Zoltán születésének 150. évfordulója
Kolozsvár, 1876. máj. 16. — Budapest, 1942. dec. 6.

Gépészmérnök

Tanulmányait Kolozsvárt, Zürichben és Budapesten végezte, gépészmérnöki oklevelét 1898-ban Budapesten szerezte meg. Gyakorlati működését a Ganz Villamossági Rt.-nál kezdte meg, majd 1902-től a Szabadalmi Hivatalnál teljesített szolgálatot. 1920-1924-ben az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság műszaki alelnöke, 1923-tól a Kereskedelemügyi Minisztériumban az iparfelügyelet vezetője, 1928-tól haláláig a Szabadalmi Bíróság elnöke. 1911-től a Magyar Mérnök- és Építész Egylet titkára, 1914-1917 ben főtitkára. Egyik alapítója, később tiszteleti tagja a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének.

Web dokumentumok

Hodány László születésének 95. évfordulója
Isaszeg, 1931. máj. 16. — Budapest, 1985. febr. 2.

Vegyészmérnök

1953-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetem Szilikátkémiai Tagozatán vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1955-1957-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem fizikai kémiai tanszékén, 1958- 1960-ban a KFKI-ban és a Budapesti Műszaki Egyetem kémiai technológia tanszékének Izotóp Laboratóriumában folytatott tudományos kutatómunkát. 1960-1969-ben az MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézetében, majd az MTA Izotópkutató Intézetében dolgozott. 1969-től tudományos munkatárs volt a KFKI Atomenergia Kutató Intézete Kémiai Főosztályán. Tudományos kutatásai során szervetlen oxidok, ioncserélők vizsgálatával, katalizátorok termokémiájával, matematikai modellezéssel, folyadékkristályokkal, a kristálynövesztés kérdéseivel foglalkozott.

Web dokumentumok

Csebisev, Pafnutyij Lvovics (Csebisov, Chebyshev, Tchebychev, Pafnuty Lvovich) születésének 205. évfordulója
Okatovo, Oroszország, 1821. máj. 16. — Szentpétervár, 1894. dec. 8.

Orosz matematikus, mechanikus

A moszkvai egyetem hallgatójaként ezüstérmet nyert az Egyenletek gyökeinek kiszámítása című dolgozatával. Mielőtt befejezte volna egyetemi tanulmányait 1841-ben megvédte A valószínűségszámítás elemi analízisének kísérlete című magiszteri disszertációját. A következő évben Szentpétervárra költözött és az ottani egyetemen kezdett dolgozni. 1849-ben itt védte meg A kongruenciák elmélete című doktori disszertációját. 1850-ben az egyetem professzora lett. Tanítványaiból alakult meg az orosz matematikai iskola (Ljapunov, Markov, Vinogradov). 1859-ben a Tudományos Akadémia rendes taggá választotta. Részt vett L. Euler műveinek összegyűjtésében és sajtó alá rendezésében. Több mint 80 műből álló tudományos hagyatéka nagy befolyással volt a matematika fejlődésére, különösen a szentpétervári matematikai iskola kialakulására. Elsősorban a prímszámok elméletével kapcsolatos munkásságáról ismert, de jelentősek a számelméleti, valószínűségszámítási, valamint függvénytani (függvényapproximációkra vonatkozó) eredményei is. A számelméletben a Csebisev-tétel, a valószínűségszámításban az igen fontos Csebisev egyenlőtlenség őrzi a nevét.

Web dokumentumok

Hughes, David Edward születésének 195. évfordulója
London, Anglia, 1831. máj. 16. [1830] — London, 1900. jan. 22.

Angol születésű amerikai mérnök, feltaláló

Londonban született, azonban hétéves korában szüleivel az Egyesült Államokba vándorolt ki. Tehetséges zenész volt, 1850-ben a Bardstown-i főiskolán professzor először zenetanár lett, ugyanitt 1851-ben a természettudományok tanára. 1854-ben azonban lemondott tanári állásáról, hogy teljesen a távírással kapcsolatos eszközök fejlesztésével foglalkozhasson. 1855-ben kapott szabadalmat egy elektromos betűnyomó távíróra, amely egy forgó kerék peremén elhelyezett betűkkel a szöveget papírszalagra nyomtatta. 1857-ben bemutatta Angliában is, ahol azonban nem váltott ki kellő érdeklődést. Ezért Franciaországba utazott, ahol készülékét elfogadták, és hamarosan itt és a legtöbb európai országban kiterjedtem alkalmazták. Számos kitüntetésben és elismerésben részesült. 1878-ban továbbfejlesztette az Edison által feltalált szénmikrofont, ezzel a gyengébb hangokat is hallhatóvá tette. 1879-ben, Hertzet és Marconit megelőzve megfigyelte, hogy elektromágneses hullámok útján is lehetséges energiaátvitel, de ez a felfedezése nem keltett kellő figyelmet.

Web dokumentumok

Todd, John születésének 115. évfordulója
Carnacally, Co Down, Írország, 1911. máj. 16. — Pasadena, California, USA, 2007. jún. 21.

Ír születésű amerikai matematikus

A Queen's University (Belfast) hallgatója volt, majd a Cambridge-i egyetemen folytatta tanulmányait, majd a londoni egyetemen kapott állást. Itt megismerkedett Olga Taussky matematikussal, 1938-ban házasságot kötöttek. A 2. világháború alatt a Brit Admiralitás számára végzett kutatásokat, meggyőzte feletteseit a numerikus számítási módszerek fontosságáról és egy ezt szolgáló laboratórium felállításáról. 1947-ben a Todd házaspár az Egyesült Államokba távozott. Eleinte a Nemzeti Szabványügyi Hivatalban (National Bureau of Standards) dolgoztak, itt John Todd egy számítástechnikai laboratórium vezetője lett. 1956-ban mindketten a California Institute of Technology-ba (Caltech) kaptak meghívást, ahol akkor kezdődött a számítástechnika oktatása. Ekkor csak John Todd kapott professzori kinevezést, Olga Taussky-Todd csak 1971-ben lett professzor. John Todd a numerikus analízis számos területén dolgozott ki alapvetően fontos módszereket, a mátrixelméletben, differenciálegyenletek Monte Carlo módszerekkel való megoldásában, a konstruktív függvénytanban. Numerikus analízisről írott könyve a terület alapműve lett. 2001-ben 90. születésnapja tiszteletére a Caltech-en tiszteletére ünnepi szimpóziumot rendeztek.

Web dokumentumok

Lőrincz Ferenc halálának 40. évfordulója
Bálványosváralja, 1898. okt. 15. — Budapest, 1986. máj. 15.

Orvos, mikrobiológus, parazitológus, egyetemi tanár

Orvosi tanulmányait a kolozsvári egyetemen kezdte 1919-ben, majd a szegedi tudományegyetemen 1924-ben szerzett oklevelet. 1928-ban az Országos Közegészségügyi Intézet adjunktusává nevezték ki. Megszervezte az OKI kórszövettani és parazitológiai osztályát. Őt tekintik a magyar humán parazitológia megteremtőjének. 1934-től a budapesti egyetemen parazitológiából magántanár. 1936-ban a Szegedi Tudományegyetem közegészségtani és kórtani tanszékén egyetemi tanár. 1940-1942 között a Kolozsvárra visszaköltözött Ferenc József Tudományegyetem Közegészségtani Intézetét vezette és az egyetem Orvosi Karának prodékánja. 1959-től az Országos Húsipari Kutatóintézet igazgatója. Tudományos és szakirodalmi munkásságának eredményeit - kötetben megjelent művein kívül - 171 dolgozatban publikálta.

Web dokumentumok

Császár Ákosné Cseley Klára születésének 100. évfordulója
Budapest, 1926. máj. 15. — Budapest, 2017. jan. 18.

Matematika-fizika szakos középiskolai tanár, matematikus

Édesapja a László Kórház főorvosa volt. 1944-ben érettségizett az Angol Kisasszonyok Santa Maria Leánygimnáziumában. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta 1944-1949 között. Matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelét 1949-ben kapta meg 1948-ban kötött házasságot Császár Ákos matematikussal. Az egyetemi doktori fokozatot 1967-ben az ELTE TTK-n szerezte meg. Disszertációja: Vizsgálatok a topológikus terek szétválasztási axiómájának köréből (1966). Munkahelyei: MTA Alkalmazott Matematikai Intézete tudományos munkatárs (1949-1950), majd 1951-től 1991-es nyugdíjba vonulásáig a BME, ahol végigjárta a fokozatokat (tanársegéd, adjunktus, docens). A Villamosmérnöki Kar Matematika Tanszékén volt tanszékvezető helyettes, illetve megbízott tanszékvezető. Oktatott nappali, levelező, szakmérnöki tagozatokon és a Mérnök Továbbképző Intézetben. Angol és német nyelven is adott elő. Kiváló oktató volt. 1974-ben megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. Elnyerte a hallgatók bizalmát, amit az is bizonyít, hogy 1999-ben az Év Oktatója lett. Kiemelkedő tanári munkásságáért 2002-ben Apáczai Csere János-díjban részesült. Nagyon sokat tett az egyetemi oktatás színvonalának emeléséért, számos jegyzetet írt, magyarul is és németül is, a villamosmérnök hallgatók számára, amelyek több kiadást is megértek. Írt középiskolai szakköri füzetet (1954) a differenciál- és integrálszámítás tárgyköréből. Fő kutatási területe a topológia volt. Rangos folyóiratokban 13 cikke jelent meg ebből a témakörből. Több tudományos konferencián, szimpóziumon tartott előadást. A Mathematical Reviews folyóirat referálója volt. Publikációi Császár Klára vagy Császár Ákosné néven jelentek meg. (Dr. Kántor Sándorné)

Web dokumentumok

Zsigmondy Vilmos születésének 205. évfordulója
Pozsony, 1821. máj. 14. — Budapest, 1888. dec. 21.

Bányamérnök

Főiskolai tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián 1842-ben fejezte be. 1846-ban a Szabadalmazott Osztrák Államvasúttársaság bányamérnöke. 1860-ban a fővárosba költözött, hogy magánmérnöki gyakorlatot folytasson. Nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásaival tette ismertté. Az elsőt 1865 évben fúrta Harkányban, 1866-67-ben a margitszigeti, majd a lipiki és alcsúti fúrásokat vezette. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását. 1879-ben befejezett petrozsényi fúrásokkal gazdag kőszéntelepeket tárt fel. Fúrásainak földtani és hidrológiai tanulságairól értékes tanulmányokban számolt be a Földtani és Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban. 1967-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteletére Zsigmondy Vilmos emlékérmet alapított. 1868-tól az MTA tgja.

Web dokumentumok

Oszlaczky Szilárd halálának 40. évfordulója
Budapest, 1902. júl. 1. — Budapest, 1986. máj. 14.

Geofizikus

A budapesti tudományegyetemen 1929-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. Egyetemi hallgatóként bekapcsolódott az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet terepi Eötvös-inga méréseibe. Diplomája megszerzése után a londoni székhelyű Geophysical Prospecting cégnél kapott állást, melynek keretében egy évig Venezuelában, majd rövidebb ideig Londonban dolgozott. 1933-ban a MAORT elődjénél, mint az Eötvös-inga mérések vezetője, majd mint a geofizikai osztály vezetője irányította a dunántúli olajkutatási célú geofizikai kutatásokat. 1949-ben az Eötvös Loránd Geofizikai Intézethez került, ahol a Gravitációs Osztály, majd az Értelmező- és Földtani Osztály vezetője. Kutatási tevékenysége során foglalkozott az Eötvös-inga mérés értelmezési kérdéseivel, módszereket dolgozott ki a gravitációs mérések korrekcióinak számításához. Az 1950-es évek elején világszerte az elsők között végzett méréseket a gravitációs tér árapály jellegű változásainak vizsgálatára.

Web dokumentumok

Simpson, Thomas halálának 265. évfordulója
Market Bosworth, Leicestershire, Anglia, 1710. aug. 20. — Market Bosworth, Leicestershire, 1761. máj. 14.

Angol matematikus

Eredeti foglalkozása takács volt. 1724-ben egy napfogyatkozás megfigyelése fordította érdeklődését a matematika és csillagászat felé. Önképzés útján szerezte matematikai ismereteit. Az akkori szokások szerint kávéházakban oktatott matematikát, majd 1743-tól a királyi katonai akadémia matematikatanára lett. Az analízis és valószínűségszámítás területével foglalkozott. Nevéhez fűződik egy függvény határozott integráljának közelítő meghatározására szolgáló Simpson szabály.

Web dokumentumok

Merrifield, Robert Bruce halálának 20. évfordulója
Fort Worth, Texas, USA, 1921. júl. 15. — Cresskill, New Jersey, 2006. máj. 14.

Amerikai biokémikus, Nobel-díjas

A University of California Los Angeles-en szerzett doktori fokozatot 1949-ben. 1949-től a Rockefeller Intézetben (később Rockefeller Egyetemen) dolgozott tanársegédként, adjunktusként, majd 1966-tól a biokémia tanszék vezető professzoraként 1984-ben történt nyugdíjbavonulásáig. Legfontosabb kutatási eredményeként módszert dolgozott ki peptideknek szilárd fázisban történő előállítására. Ezzel forradalmasította a szerveskémiai szintéziseket. A módszer lényege, hogy az aminosavakat oldhatatlan műgyantához kapcsolta, majd ehhez további aminosavakat sorozatosan kapcsolva hozta létre a peptideket. Ezzel a peptidek az addiginál sokkal rövidebb idő alatt és automatizálható módon állíthatók elő, aminek a gyógyszergyártásban van rendkívüli jelentősége. Többek között megvalósította a bradikinin nevű hormon és a ribonukleáz szintézisét. A szilárdfázisú kémiai szintézis kidolgozásáért kapott kémiai Nobel-díjat 1984-ben.

Web dokumentumok

Bányai János halálának 55. évfordulója
Kézdivásárhely, 1886. nov. 6. — Székelyudvarhely, 1971. máj. 13.

Geológus, muzeológus, tanár

Tanári diplomát a budapesti polgári iskola tanítóképző természettudományi szakán szerzett. Tanulmányait Jénában és Berlinben fejezte be, 1942-ben Szegeden avatták doktorrá. 1908-tól 1919-ig Abrudbányán, 1921-től 1931-ig Székelykeresztúron, 1931-től 1945-ig Székelyudvarhelyen tanított. 1931 és 1943 között a Székelység című havi folyóiratot szerkesztette. Ő alapította meg a Borvízkutató Intézetet, expedíciókat kezdeményezett a Hargita kutatására. Mintegy félezer közérdekű írása jelent meg heti- és napilapokban. Írásai Erdély földrajzi viszonyaival, a Székelyföld geológiájával és hasznosítható ásványi kincseivel foglalkoztak, különösen a barnaszéntelepekkel, földgázzal, aranybányászattal.

Web dokumentumok

Keresztessy (Keresztesi) Mária, Tóth Lajosné halálának 45. évfordulója
Debrecen, 1910. okt. 10. — Budapest, 1981. máj. 13.

Matematika- és fizikatanár

A debreceni Tudományegyetemen matematika-fizika szakon 1933-ban kapta meg diplomáját. 1935-ben doktorált Dávid Lajos szemináriumában. 1934-1936 között díjtalan gyakornok, majd fizetés nélküli tanársegéd volt a debreceni Tudományegyetem Matematikai Intézetében. Közben férjhez ment Tóth Lajoshoz, a debreceni Fazekas Gimnázium matematika-fizika szakos tanárához, aki a későbbiekben a debreceni Orvosi Fizikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára lett. 1946-1948 között a Református Leánygimnáziumban, 1948-1950 között az Állami Svetits Gimnáziumban, 1950-1952 között a Csokonai Gimnáziumban, 1952-től nyugdíjaztatásáig 1964-ig a Kossuth Gyakorló Gimnáziumban tanított, ahol 1950-től volt vezetőtanár. Tanított még a Dolgozók Gimnáziumában, szakérettségis tanfolyamon, levelező tanfolyamokon. Aktívan részt vett a Bolyai János Matematikai Társulat munkájában. 1951-1953 között a matematikatanárok szakmai konferenciáin tanfolyamvezető volt. 1952-ben részt vett Szénássy Barna mellett a debreceni középiskolai matematikai délutánok megszervezésében.

Web dokumentumok

Hajnal András születésének 95. évfordulója
Budapest, 1931. máj. 13. — Budapest, 2016. júl. 30.

Matematikus, egyetemi tanár

Budapesten érettségizett és matematika-fizika szakon szerzett tanári diplomát. Szegeden Kalmár Lászlónál volt aspiráns, 1957-ben lett kandidátus, 1962-ben akadémiai doktor, 1982-től az MTA rendes tagja. Kutatásai világhírűek a halmazelmélet és a gráfelmélet területein. Erdős Pállal 56 darab közös dolgozata jelent meg. Életpályája során tíz évig (a most már Rényi nevét viselő) kutatóintézet igazgatója volt, és másfél évig a Rutgers Egyetem DIMACS intézetét is vezette. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Kramp, Christian halálának 200. évfordulója
Strasbourg, Franciaország, 1760. júl. 8. — Strasbourg, 1826. máj. 13.

Francia matematikus

Orvosi tanulmányokat végzett és orvosi gyakorlatot folytatott, de érdeklődése túlmutatott az orvostudományok területén. Matematikával és krisztallográfiával is foglalkozott. 1809-ben a Strasbourg-i egyetemen a matematika professzora lett. Általánosította a faktoriális fogalmát. A faktoriális függvényre ő vezette be az n! jelölést.

Web dokumentumok

Trnka Vencel halálának 235. évfordulója
Tabor, Csehország, 1739. okt. 16. — Pest, 1791. máj. 12.

Orvos, egyetemi tanár

Tanulmányait Prágában és Bécsben végezte. Orvosi oklevelét 1770-ben Bécsben szerezte. 1769-ben van Swieten a bécsi katonai kórház segédorvosává neveztette ki. 1770-ben a nagyszombati egyetemen a bonctan tanára. 1785-1786-ban az általános kórtan és gyógyszertan, 1786-1791-ig a belgyógyászat tanára a Budára helyezett egyetemen, 1786-1787-ben az egyetem rektora. Számos tudományos munkát írt.

Web dokumentumok

Gruber Lajos születésének 175. évfordulója
Pécs, 1851. máj. 12. — Budapest, 1888. nov. 15.

Csillagász

A budapesti egyetem magántanára, az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet megbízott igazgatója. Tanulmányait a bécsi Tudomány Egyetemen végezte (1870-74), ugyanott a Fokmérési Hivatal gyakornoka, majd a hamburgi, lipcsei és hamburgi csillagvizsgálókban tanult. 1876-ban a Budapesti Meteorológiai Intézet munkatársa 1887-ben megbízott igazgatója. Részt vett Magyarország földmágneses felmérésében, sok helység földrajzi koordinátáit határozta meg. Jelentős eredménye a novemberi erős "hullócsillag" raj (Leonidák) pályájának megállapítása és azonosítása. Megkezdte Budapesten a gravitációs gyorsulás pontos mérését (az MTA és Természettudományos Társulat támogatásával). Számos cikket írt (meteorológiai témakörből is) a Természettudományi Közlönyben. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Erman, Georg Adolf születésének 220. évfordulója
Berlin, Poroszország (ma Németország), 1806. máj. 12. — Berlin, 1877. júl. 12.

Német fizikus, geológus

Paul Erman fia. Berlinben és Königsbergben tanult, 1832-től a bécsi egyetem magántanára majd fizikaprofesszora volt. 1874-ben a Royal Society külső tagjának választotta. Több világ körüli utazást is tett, melyek célja a Föld egész területére kiterjedő mágnesességi mérések szervezése és végrehajtása volt. Eredményeit később több kötetben dolgozta fel, melyek Gauss földmágnességi elméletének is értékes alapjául szolgáltak. (Piriti János)

Web dokumentumok

Ewing, Maurice William születésének 120. évfordulója
Lockney, Texas, USA, 1906. máj. 12. — Galveston, 1974. máj. 4.

Amerikai geofizikus, oceanográfus

Farmercsalád gyermeke volt. A Houston-i Rice Egyetemen végezte tanulmányait, 1930-tól a Lehigh Egyetem tanára volt. Itt kezdett foglalkozni a földrengéshullámok terjedésének vizsgálatával. 1940-től a Woods Hole Tengertani Intézet munkatársa, 1944-től a Columbia Egyetem professzora, majd 1949-ben emellett az általa szervezett Lamont-Doherty Geofizikai Obszervatórium első igazgatója. Számos tengerkutató expedíció tudományos irányítója. Tevékenységében kiemelkedő a tenger-mélység, és a tengerfenék üledékrétegének ultrahanggal végzett vizsgálata, majd a tengerfenék, ill. óceáni aljazat mélyfúrásainak tanulmányozása, ennek alapján az Atlanti óceán fenekén emelkedő hátság felismerése. A földrengéshullámok terjedése segítségével tanulmányozta a földkéreg vastagságát az óceáni medencék alatt. A rengési hullámok kiértékelésé alapján a Föld belső szerkezetének modelljét is vizsgálta. A tengeri üledék-vizsgálatok alapján elemezte az eljegesedési és jégmentes időszakok (jégkorszakok) időrendjét. Sok tanulmánya jelent meg, több könyv szerzője és társszerzője, számos akadémia és tudományos társaság tagja, sok kitüntetésben részesült (többek között az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérme). Emlékére alapították a kiemelkedő geológiai eredmények jutalmazására a Ewing-érmet, nevét egy tengerkutató-hajó viseli. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Kármán Tódor (Theodore) születésének 145. évfordulója
Budapest, 1881. máj. 11. — Aachen, Németország, 1963. máj. 7. [3. 5. 6.]

Gépészmérnök, fizikus, aerodinamikus, egyetemi tanár

A budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, ahol Bánki Donát mellett egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a Ganz Rt. mérnöke lett. Göttingenben, Prandtl mellett aerodinamikai tanulmányokat folytatott, itt doktorált. Max Bornnal együttműködve fontos eredményeket értek el a kristályok dinamikai elméletében. 1912-ben egy évig Selmecbányán oktatott, majd elfogadta az aacheni egyetem professzori ajánlatát. Az első világháborúban a Monarchia hadseregében szolgált, előbb ruharaktárosként, majd a Bécs melletti Aerodinamikai Laboratóriumban. Itt fejlesztette ki 1917-ben a világ első helikopterét, a PKZ-t, kifejlesztésében Petróczy István, Zurovetz Vilmos és Asbóth Oszkár működött közre. A háború után hazatért, de 1919-ben már újra Aachenben tanít. 1933-ban véglegesen letelepedett az Egyesült Államokban. Itt részt vett a rakétakutatásokban (Guggenheim-laboratórium). Fontos szerepet játszott az első rakéták kifejlesztésében. Őt tekintik a szuperszonikus repülés atyjának. Űrkutatással is foglalkozott. A National Medal of Science kitüntetést 81 évesen John F. Kennedy elnöktől vette át.

Web dokumentumok

Guericke, Otto von halálának 340. évfordulója
Magdeburg, Poroszország, 1602. nov. 20. — Hamburg, 1686. máj. 11.

Német kísérleti fizikus, felfedező, mérnök és politikus

15 éves volt, amikor a lipcsei egyetemre felvették; 16, amikor menekülnie kellett innen a kitört harmincéves háború miatt; 18, amikor apja váratlanul meghalt, ő pedig Jenában kezdte újra az egyetemet, amit azután Leydenben fejezett be. Építészetet, mechanikát, matematikát, geometriát hallgatott, de nem szerzett semmiféle fokozatot. Elutazott Franciaországba, majd Angliába, végül visszatért szülővárosába. A harmincéves háború 1648-as befejezése előtt két évvel őt választották Magdeburg polgármesterévé, és az maradt harminc éven át, egészen 1676-ig. Közben a város ügyeinek intézése mellett maradt ideje fizikai kísérletezésre, sőt találmányainak "menedzselésére" is. Kopernikusz híveként megpróbálta az "űrt" a földön is előállítani, így találta fel a légszivattyút. Torricelli kísérletét időjárásjelző barométerré fejlesztette. Legfontosabb találmánya 1663-ban született meg, rájött, hogy a felolvasztott, majd megszilárdult ként megfelelően dörzsölve elektromossá lehet tenni, még pedig jobban, mint bármi mást. Ő fedezte fel és tanulmányozta először az alacsony nyomáson létrejövő elektromos kisüléseket. Guericke volt a 17. század egyik jelentős kísérleti fizikusa. Magányos kísérletező, aki egyetemen nem adott elő s így tanítványa se volt. Elektromozó gépe azonban elterjedt egész Európában. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Herschel, John Frederick William halálának 155. évfordulója
Slough, Buckinghamshire, 1792. márc. 7. — Hawkhurst, Kent, 1871. máj. 11.

Angol csillagász, matematikus, kémikus

Kezdetben a jogot tanult, de 1816-ban apja Sir Frederick William Herschel hazahívta, hogy kitanulja a csillagászat mesterségét, a távcsőkészítést, és megkérte, hogy fejezze be munkáját. A kettőscsillagokkal kezdte, James South nevű barátjával két különböző távcsővel észleltek, 1821-től 1823-ig 380 objektumot tartalmazó részletes katalógust állítottak össze. A 20 lábas távcsövet felújította, és újra átvizsgálta apja ködeit. 2306 objektumról adtak ki 18 katalógust a Philosophical Transactions-ban 1833-ban. Apja munkáját folytatva, 1833-ban a déli féltekére költözött, és a Jóreménység-fokánál alapított új csillagvizsgálóból a déli égbolt részletes felmérését végezte el. A cianotipia "cyanotype" eljárást 1842-ben Herschel írta le, azóta használják, mint pozitív fotóeljárási módot.

Web dokumentumok

Becquerel, Alexandre Edmond halálának 135. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1820. márc. 24. — Párizs, 1891. máj. 11.

Francia fizikus

Henri Becquerel Nobel-díjas fizikus apja. Pályája kezdetén apja, Antoine César Becquerel mellett dolgozott, aki neves fizikaprofesszor volt. Apja halála után követte őt a Musée d'Histoire Naturelle-beli pozíciójában. A fizika számos területén dolgozott, foglalkozott mágnesességgel, elektromossággal és optikával. Legfontosabb eredményeit a fénytan területén érte el. Ő fedezte fel a fotovoltaikus effektust.

Web dokumentumok

Schwarzschild, Karl halálának 110. évfordulója
Frankfurt am Main, Németország, 1873. okt. 9. — Potsdam, 1916. máj. 11.

Német fizikus, csillagász

1900-ban a Német Csillagászati Egyesület gyűlésén a tér nem euklideszi jellegének lehetőségét vetette fel. 1901 és 1909 között a göttingeni egyetem professzora volt, elektrodinamikai és optikai cikkeket publikált. 1906-ban a csillagok sugárzás útján történő energiatranszportját tanulmányozta. 1909-től a potsdami csillagvizsgáló igazgatója. Megadta az általános relativitáselmélet téregyenleteinek első, matematikailag szigorúan pontos megoldását egy gömbszimmetrikus, nem forgó test esetében. Fia Martin Schwarzschild csillagász.

Web dokumentumok

Adams, Walter Sydney halálának 70. évfordulója
Antioch, Szíria, 1876. dec. 20. — Pasadena, California, USA, 1956. máj. 11.

Amerikai csillagász

Szíriában született, szülei amerikai misszionáriusok voltak. 1904-től a kaliforniai Mount Wilson Obszervatórium munkatársa, 1923 és 1946 között igazgatója volt. Legfontosabb eredményeit a spektroszkópia területén érte el. 1911 és 1914 között Arnold Ernst Kohlschütter-rel együtt felfedezte a csillagok abszolút luminozitása és a színképvonalak erőssége közötti összefüggést. Ez lehetővé tette a csillagászok számára a csillagok távolságának spektroszkópiai meghatározását. Adams a napfoltokat és a Nap tengely körüli forgását vizsgálta, több ezer csillag sebességét és távolságát határozta meg színképelemzési módszerrel, és jelentős eredményei voltak a bolygók légköri összetételének vizsgálatában is. Tevékenyen részt vett a Palomar-hegyen épülő obszervatórium ötméteres teleszkópjának tervezésében is. Ő fedezte fel az első fehér törpe csillagot.

Web dokumentumok

Hassel, Odd halálának 45. évfordulója
Christiania (ma Oslo), Norvégia, 1897. máj. 17. — Oslo, 1981. máj. 11.

Norvég fizikai kémikus, Nobel-díjas

Az oslói egyetemen tanult, és 1924-ben a berlini egyetemen doktorált. 1925-től az oslói egyetem oktatója, 1934-től 1964-ig a fizikai kémia professzora, a fizikai kémiai tanszék vezetője volt. 1930-ban kezdte meg a ciklohexán molekulájának és származékainak tanulmányozását. Felfedezte, hogy a ciklohexán két formában létezik. Kidolgozta a konformáció-analízis alaptételeit. Norvégia 1940-es német megszállása után továbbra is közölte kutatási eredményeit skandináv folyóiratokban, de a legfontosabb felfedezéseit titokban tartotta a 2. világháború befejezéséig. 1943-45 között az egyetemi közösség más tagjaival együtt táborba zárták a közeli Griniben. Az ötvenes évek közepétől kezdve Hassel főként a szerves halogén vegyületek szerkezetét vizsgálta. Derek H. R. Barton társaságában megosztott kémiai Nobel-díjat kapott. Hassel a konformáció-analízis kidolgozásáért kapta a díjat, ez az eljárás a molekulák háromdimenziós geometriai szerkezetének tanulmányozását teszi lehetővé. Fontos szerepe volt a molekulaszerkezetekről alkotott gyökeresen új felfogás kialakításában.

Web dokumentumok

Goldhaber, Maurice (Moritz) halálának 15. évfordulója
Lemberg, Osztrák-Magyar Monarchia (ma Lviv, Ukrajna), 1911. ápr. 18. — East Setauket, New York, USA, 2011. máj. 11.

Osztrák születésű amerikai fizikus

Kevés ember éri meg századik születésnapját teljes szellemi épségben - Maurice (születésekor Moritz) Goldhaber ezek közé tartozott. Pedig egyáltalán nem élt nyugalmas életet. Az első világháború kitörésekor Szarajevó közelében laktak, innen menekítette apja a családot Egyiptomba. Viszontagságos háborús évek után kerültek Chemnitzbe, Moritz itt érettségizett 1930-ban. Berlinben járt három évig egyetemre, ahol Lise Meitner magfizikai kurzusa volt nagy hatással rá. Hitler uralomra jutásakor Cambridgebe, a Cavendish laboratóriumba sikerült átkerülnie, ahol Chadwick vette védő szárnyai alá. Sikeres közös kísérleti munkájuk volt a neutron tömegének meghatározása. Chadwick távozása és Rutherford halála után az amerikai Illinois-i Egyetem állásajánlatát fogadta el, ahol 1938-tól 1950-ig magfizikai témákon dolgozott Urbanaban. A Manhattan Projektbe ugyanúgy nem vonták be, mint barátját, Szilárd Leót. 1948-ban a magban lévő protonok és neutronok kollektív rezgéséről közölt közös cikket Teller Edével.1950-től 1972-ig Brookhavenben működött. Az ő igazgatása alatt a laboratóriumban a neutrinó tulajdonságaival kapcsolatban több Nobel-díjas felfedezés született. 1986-ban ment nyugdíjba, de még 2011-ben is jelent meg cikke a Physics Today-ben a neutrinók tömegéről. Neve a hazai fizikusképzésben a neutrinók helicitásával kapcsolatosan és a Györgyi-Goldhaber modell tárgyalásakor szokott felmerülni. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Kérdő István halálának 45. évfordulója
Budapest, 1923. febr. 11. — Budapest, 1981. máj. 10.

Orvos, reumatológus, orvostörténész

Elsősorban biometeorológiával és bioklimatológiával foglalkozott, ezzel kapcsolatban a vegetatív idegrendszer regulációját vizsgálta, de a belgyógyászati betegségeket is tanulmányozta. Új módszert dolgozott ki a vegetatív idegrendszeri megbetegedések vizsgálatára, amelyet "vegetatív index"-nek nevezett el. Módszerét külföldön elterjedten alkalmazzák, itthon csak a sportorvoslás és az üzem- és iparegészségügy területén. Vizsgálatokat végzett a nyombélfekély keletkezési mechanizmusával, valamint a levegőionok hatásával kapcsolatban.

Web dokumentumok

Rózsa Pál halálának 15. évfordulója
Budapest, 1925. jan. 20. — Budapest, 2011. máj. 10.

Gépészmérnök, matematikus, egyetemi tanár

1949-ben a műegyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. 1949-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen lett tanársegéd a Borbély Samu által vezetett Matematikai Intézetben, 1951-1955 között az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetében volt Egerváry Jenő aspiránsa, később tudományos munkatárs, illetve főmunkatárs, 1960-1963 között Egerváry utódjaként a Mátrixelmélet és alkalmazásai csoport vezetője volt. 1963-1968 között a Központi Fizikai Kutató Intézet Matematikai Főosztályát irányította. 1968-ban egyetemi tanárrá és a BME Építőmérnöki Kar Matematika Tanszéke vezetőjévé nevezték ki. 1978-ban átkerült a Villamosmérnöki Karra, ahol 1982-1990 között a Matematika Tanszéket vezette. 1995-ben történt nyugdíjazása óta a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Számítástudományi és Információelméleti Tanszékének volt emeritus professzora. Kutatási tevékenységének középpontjában a mátrixelmélet és a numerikus módszerek, továbbá ezek műszaki alkalmazásai álltak. Mintegy 120 publikációjának több, mint a fele az elméleti fizika, a műszaki mechanika, a hidak és szerkezetek mechanikája témakörökkel foglalkozik, de számos dolgozata van más műszaki témában is. Ő kezdeményezte a Bolyai János Matematika Társulat "Numerikus módszerek" nemzetközi konferenciasorozatát. Több, mint 50 konferencián volt előadó, gyakran meghívott előadó. Mérnök, matematikus és fizikus hallgatók generációit tanította, számos jegyzet, tankönyv szerzője. Több amerikai és nyugat-európai egyetemen volt vendégprofesszor.

Web dokumentumok

Fuchs, Leonhard halálának 460. évfordulója
Wemding, Bajorország (ma Németország), 1501. jan. 17. — Tübingen, Württemberg, 1566. máj. 10.

Német botanikus, orvos

Katolikus szellemiségű humanista műveltséget szerzett, később azonban áttért a protestantizmusra. Orvosi diplomát szerzett Ingolstadtban 1524-ben. 1533-ban az orvostudományok professzora lett Tübingenben. Itt hozta létre a - német területen első - botanikus kertet, melyben főként gyógynövényeket termesztett. Főként a növények gyógyhatása foglalkoztatta. Számos könyvet írt, amelyekben pontos leírást adott a növényekről. A szép kivitelű fametszetek az élethű növényábrázolás hagyományát teremtették meg. A növények leírásán kívül ismertette lelőhelyeiket, a begyűjtés legmegfelelőbb idejét, és a növények hatását. Elsősorban az ókori görög szerzőkre támaszkodott, de fontosnak tartotta azt is, hogy az orvosi gyakorlatra készülők a valóságban is megismerjék a gyógynövényeket. A botanika egyik atyjának is nevezik. Fuchs nevét a virágos növények egyik nemzetsége - a Fuchsia (fukszia) - őrzi.

Web dokumentumok

Monge, Gaspard születésének 280. évfordulója
Beaune, Franciaország, 1746. máj. 10. — Párizs, 1818. júl. 28.

Francia matematikus

Az ábrázoló geometria megalkotója, az analitikus geometria úttörője. Ez a két irányzat azóta a projektív geometria részévé vált. Az oratoriánus szerzetesek beaune-i és lyoni kollégiumában tanult. Lyonban 16 éves korában fizikát, 1768 és 1783 között fizikát és matematikát tanított Méziéres-ben. 1780-ban a hidraulika tanárának nevezték ki a párizsi Louvre-ba. 1783 táján Párizsba ment, dolgozott abban a súly-és mértékbizottságban, amely 1791-ben kidolgozta a méterrendszert. 1794-95-ben a rövid életű École Normale-ban tanított. Itt engedélyezték számára, hogy ismertesse az ábrázoló geometria elveit. Új eljárásai forradalmasították a mérnöki tervezőmunkát. Neve ott van a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

Web dokumentumok

Korteweg, Diederik Johannes halálának 85. évfordulója
Hertogenbosch, Hollandia, 1848. márc. 31. — Amsterdam, 1941. máj. 10.

Holland matematikus

A delfti műszaki egyetemen tanult, majd érdeklődése a matematika felé fordult, matematikából doktorált van der Waals vezetése mellett az amsterdami egyetemen 1878-ban. 1881-ben az amsterdami egyetemen a matematika, mechanika és csillagászat professzora lett. Elsősorban alkalmazott matematikával foglalkozott, jelentős eredményeket ért el a hullámok terjedésének vizsgálatában. Alapvető fontosságú eredménye a tanítványával, Gustav de Vries-szel együtt kidolgozott Korteweg-de Vries-egyenlet. Nevéhez fűződik a vérnek az erekben való áramlását leíró Moens-Korteweg formula.

Web dokumentumok

Nyíry István (Nyiry) születésének 250. évfordulója
Átány, 1776. máj. 9. — Sárospatak, 1838. aug. 27.

Természettudós, matematikus

Sárospatakon tanult, később itt rk. tanító, majd főiskolai tanár. 1806-tól a matematika, 1811-től a fizika és a filozófia tanára. Hazánkban elsőként adta elő tárgyát magyarul. Első munkája, a Prima elementa matheseos intensorum (Kassa, 1821) matematikai tárgyú, azonban egyre több érdeklődést mutatott a filozófia iránt. A Magyar Tudós Társaság 1831-ben választotta tagjává, és itt igen élénk tevékenységet fejtett ki: matematikai szavakat gyűjtött, tankönyveket, pályamunkákat bírált. Felvilágosult, haladó szellemű oktató volt, aki maga is végzett kutatómunkát. Érdekesek hidrodinamikai vizsgálatai, csillagászati elgondolásai. 1831-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

Ratkóczy Nándor születésének 135. évfordulója
Pécs, 1891. máj. 9. — Budapest, 1977. máj. 27.

Orvos, radiológus, egyetemi tanár

1914-ben szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetemen. 1914-1916-ban a Korányi-klinika röntgenlaboratóriumában gyakornok, 1916-1922 között a II. sz. Központi Egyetemi Röntgenintézetben tanársegéd, 1922-től a III. sz. Belklinika röntgenosztályának vezetője, 1942-1962-ig ny. r. tanár a budapesti egyetem röntgentanszékén. Emellett 1956-1962-ig az Országos Röntgen- és Sugárfizikai Intézet igazgatója volt. Számos külföldi társaság tiszteleti tagja, 1953-tól a Magyar Radiológus Társaság elnöke. A gyomor és a nyombél funkcionális röntgen-vizsgálatával, röntgen-diagnosztikával, sugárterápiával foglalkozott. Fontos felismeréseket tett a lymphogranulomatosis-szal kapcsolatban. Ő tervezte meg a klinikai sugárvédelem számára a röntgen-átvilágításnál használt ún. Ratkóczy-féle védőkabint. Jelentősen hozzájárult a hazai sugárvédelem szabályainak kidolgozásához és bevezetéséhez.

Web dokumentumok

Angeli Lambert halálának 55. évfordulója
Isztimér, 1916. dec. 10. — Budapest, 1971. máj. 9.

Kertészmérnök, növénynemesítő

A Kertészeti Tanintézetben és a Kertészeti Akadémián folytatta tanulmányait 1937 és 1940 között. 1944-től a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanársegédje, adjunktusa, majd docense, 1965-től a Kertészeti Kutató Intézetben tudományos főmunkatárs volt. Fő kutatási területe a zöldségtermesztés volt, főleg az étkezési paprika kutatása, és nemesítése. Ő nemesítette a korábbi csípős paprikából a fehér, édes, a világban mindenhol "magyar paprika"-ként ismert cecei paprikafajtát. Programja alapot teremtett az étkezési és a fűszerpaprika további nemesítéséhez. Jelentős eredményeket ért el a nemesítésben a vírus-rezisztens fajták előállításában.

Web dokumentumok

Szentmiklósi Péter születésének 100. évfordulója
Budapest, 1926. máj. 9. — Budapest, 2010. ápr. 26.

Gyógyszerész, vegyészmérnök, farmakológus szakgyógyszerész

Gyógyszerész dinasztiából származott. Nagyapja, apja, nagybátyja gyógyszerészek voltak. 1949-ben a budapesti tudományegyetemen, 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1960-ban a SOTE-n szerzett diplomát. 1973-ban szakgyógyszerészi diplomát szerzett gyógyszerhatástan-toxikológiai tárgykörben. 1956-ban az Egészségügyi Minisztériumban egészségügyi tanácsadóként működött, majd 1957-ben állásából eltávolították. 1960-tól a Honvéd Egészségügyi Szolgálat munkatársa, majd a Chinoin Rt. Orvostudományi Főosztályának vezetője lett. Ezt követően a SOTE Gyógyszerészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, a Chinoin Rt. tudományos tanácsadója. Részt vett több gyógyszerkészítmény, injekció felfedezésében. Több mint ötven szabadalom és kilencven tudományos közlemény szerzője. Kiváló Feltaláló. Számos elismerést, díjat kapott munkásságáért. 1970-ben a No-Spa felfedezéséért Mészáros Zoltánnal közösen Állami Díjjal tüntették ki.

Web dokumentumok

Michelson, Albert Abraham halálának 95. évfordulója
Strelno, Poroszország, (ma Strzelno, Lengyelország), 1852. dec. 19. — Pasadena, California, USA, 1931. máj. 9.

Német születésű amerikai fizikus, Nobel-díjas

Családja még az ő kisgyermekkorában kivándorolt az Egyesült Államokba, így tanulmányait ott végezte. A tengerészeti akadémiát végezte el. Európai tanulmányútja után kilépett a tengerészettől. 1883-tól több amerikai egyetemen oktatott, 1892-től a University of Chicago fizikaprofesszora volt. 1929-ben nyugdíjba vonult, ezután a Mount Wilson obszervatóriumban dolgozott. A fizika több területén ért el fontos eredményeket, elsősorban az optika területén. 1878-tól kezdve foglalkozott a fénysebesség mérésével. 1881-ban építette meg a ma nevét viselő interferométert. Ennek segítségével és Edward Morley közreműködésével végezte el a nevezetes Michelson-Morley kísérletet 1887-ben. Ebben nagy pontossággal meghatározták a fény terjedési sebességét. A kísérlet eredményének értelmezése az akkor elfogadott éterelmélet szerint nem volt lehetséges, a kísérlet a speciális relativitáselmélet egyik fontos kiindulási pontja lett. Fizikai Nobel-díjat kapott 1907-ben, precíziós optikai berendezéseiért és az ezekkel végzett spektroszkópiai és metrológiai kutatásokért. 1920-ban elsőként határozta meg egy távoli csillag átmérőjét.

Web dokumentumok

Jeffery, George Barker születésének 135. évfordulója
London, Anglia, 1891. máj. 9. — London, 1957. ápr. 27.

Angol matematikus

A University College London matematikaprofesszora volt. Elsősorban a matematika alkalmazásaival foglalkozott a hidrodinamika és viszkózus folyadékok területén. Az általános relativitáselméletben egzakt megoldásokat adott Einstein téregyenleteire egyes speciális esetekben.

Web dokumentumok

Scholtz Ágoston halálának 110. évfordulója
Kotterbach, 1844. júl. 27. — Veszprém, 1916. máj. 8.

Matematikus, egyetemi tanár

Egyetemi tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte. A budapesti tudományegyetemen a matematikai tanszék vezetője 1884-től. A matematikusok asztaltársaságának alapító tagja volt, előtte pedig a pesti evangélikus gimnázium igazgatója. 47 éves volt, amikor megalakult a Társulat, s 67 éves, amikor tudományegyetemi tanszékét átadta utódjának, Fejér Lipótnak. Sok, eötvösi értelemben tudós középiskolai tanár doktorált nála matematikából. Hunyady Jenő a műegyetemen, Scholtz a tudományegyetemen kutatta a determinánsok elméletét, legismertebb eredményük a Hunyady-Scholtz tétel.

Web dokumentumok

Kisfaludy Pál halálának 70. évfordulója
Budapest, 1890. nov. 26. — Budapest, 1956. máj. 8.

Orvos, sebész, radiológus

Orvosi pályája kezdetén a budapesti sebészeti klinikán, majd az egyetemi röntgenintézetben működött. 1929-től az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) kórházának, Uzsoki utcai Kórháznak rádiumosztályán főorvos. Egyetemi magántanár, igazságügyi orvosi szakértő volt. Jelentős eredményeket ért el a rosszindulatú daganatok sugárkezelése terén. Sugárártalom következtében halt meg.

Web dokumentumok

Nadler Herbert halálának 75. évfordulója
Budapest, 1883. máj. 13. — Budapest, 1951. máj. 7.

Zoológus, szakíró

Zenei, majd jogi tanulmányok után 1905-tól Batthyány Ervin gr. nagybirtokos személyi titkára. Batthyány révén ismerkedett meg a szocialista tanokkal, részt vett a bögötei ún. szabadiskola létesítésében s a körülötte zajló sajtóvitákban. Bögötei működése idején kezdett behatóan foglalkozni zoológiával és a vadgazdálkodás kérdéseivel. 1916-ban Budapestre költözött s mint a Nimród vadászújság szerkesztője, továbbá vadászati, ill. vadgazdálkodási szakértőként működött. Ez időben alkotta a nevéhez fűződő ún. Nadler-pontozást, a hosszú ideig nemzetközileg is használt trófeaértékelési módszert. 1929-1948-ig a Budapesti Állat- és Növénykert igazgatója volt, melyet a korszerű és a természeti körülményeket megközelítő állattartás elvei alapján magas szintre fejlesztett. Hazai és külföldi szaklapokban számos tanulmánya jelent meg, főként a vadgazdálkodás köréből. Könyvei közül többet külföldön is kiadtak.

Web dokumentumok

Rybár István születésének 140. évfordulója
Budapest, 1886. máj. 7. — Budapest, 1971. nov. 18.

Kísérleti fizikus, geofizikus, egyetemi tanár

Budapesten, a Barcsay utcában (ma: Madách Gimn.) érettségizett, ezután a tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Egyetemista korától fogva részt vett Eötvös Loránd terepi méréseiben, s a mérések kiértékelésében. Pogány Bélával együtt végzett ösztöndíjas optikai kutatásokat Göttingenben Waldemar Voigt irányításával, majd a témából írt doktori disszertációját itthon védte meg 1911-ben. Ezután lett Eötvös tanársegéde, majd Eötvös halála után a Gyakorlati fizika tanszék tanára a beteg Klupathy Jenő helyett. Tangl Károly halála után elvállalta a Kísérleti fizika tanszék vezetését, innen 1949-ben távolították el. Ekkor az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben talált befogadó, megértő munkatársakra. Munkásságának jelentős részét az Eötvös inga továbbfejlesztésére fordította. Az Intézetben 1954-ben kifejlesztett E 54 jelű torziós ingája az 1958. évi brüsszeli világkiállításon elnyerte a geofizikai műszerek nagydíját. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Róka Gedeon születésének 120. évfordulója
Budapest, 1906. máj. 7. — Budapest, 1974. okt. 5.

Fizika- és kémiatanár, tudománynépszerűsítő

Tanulmányait a budapesti tudományegyetem fizika-kémia szakán végezte, diplomáját 1929-ben szerezte meg. 1950-től a Természettudományi Társulat, majd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi csillagászati szervezeteinek titkára. Igen nagy szervező munkát fejtett ki, nagy számú ismeretterjesztő cikke és számos könyve jelent meg (részben Kulin Györggyel közösen). 1950-1974 között a hazai amatőr mozgalom egyik mozgatója volt. Jelentős szerepe volt a TIT Csillagászat Baráti Kör adminisztratív megszervezésében, és az évente, majd kétévente megrendezett Csillagászat Baráti Kör találkozók rendszeresítésében. Sokat fáradozott a csillagászati ismeretterjesztők és amatőr csoportok vezetőinek továbbképzésén, szakmai szintjük növelésén. Halála után a 2058. számú aszteroidát róla nevezték el. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Alekszandrov, Pavel Szergejevics (Aleksandrov, Alexandrov Pavel Sergeevich) születésének 130. évfordulója
Bogorodsk, Oroszország, 1896. máj. 7. — Moszkva, 1982. nov. 16.

Orosz matematikus

A moszkvai egyetemen tanult, Nikolai Luzin és Jegorov tanítványaként. A szovjet topológiai iskola alapítójának tekintik. 1923-tól 1932-ig évente rendszeresen hosszabb időt töltött Göttingenben, ahol Emmy Noether szemináriumain is részt vett. 1929-től a moszkvai egyetem professzora. 1938-tól a Szteklov Matematikai Intézetben is dolgozott, 1953-tól a Szovjet Tudományos Akadémia tagja. Számos topológiai törvény és fogalom viseli a nevét. Tanítványa volt többek között Lev Pontrjagin és Alekszander Kuros. 1936-ban Nikolai Luzin ellen politikai támadás indult, amelyben Luzin számos tanítványa is részt vett, közöttük Alekszandrov is. A "Luzin-ügy" részletei csak 1990 után váltak ismertté.

Web dokumentumok

Boyle, Willard Sterling halálának 15. évfordulója
Amherst, Új Skócia, Kanada , 1924. aug. 19. — Wallace, Új Skócia, 2011. máj. 7.

Kanadai-amerikai fizikus, Nobel-díjas

Három éves volt, amikor az orvos édesapa Quebecbe költöztette a családot, és 14 éves, amikor először beíratták állami iskolába. Addig édesanyja tanította otthon. A középiskolai végzettség megszerzése után Montrealban a McGill Egyetemre iratkozott be, de tanulmányait megszakítva 19 éves koránban a kanadai, majd az angol haditengerészet szolgálatába állt. A háború után befejezte egyetemi tanulmányait, s 1950-ben PhD fokozatot szerzett a McGill Egyetemen. 1953-ban lett a Bell Laboratórium kutatója, itt részt vett az első, folyamatosan működő rubin lézer kifejlesztésében. Az Apollo programban a Holdra szállás helyének kiválasztásában játszott szerepet, majd visszatért az integrált áramkörök kutatásához. Legsikeresebb munkája a CCD (Coupled Charge Device) létrehozása volt 1969-ben, mellyel az elektronikus fényképezés előtt nyitott utat, s amelyért G.E.Smith nevű munkatársával együtt negyven évvel később, 2009-ben kapott fizikai Nobel-díjat. Boyle 85, Smith 79 éves volt már akkor. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Sadler József születésének 235. évfordulója
Pozsony, 1791. máj. 6. — Pest, 1849. márc. 12.

Orvos, gyógyszerész, botanikus, egyetemi tanár

1812-19-ben a pesti egyetem bölcsész-, majd orvoskarán tanult tovább, 1815-től tanársegéd volt a vegy- és növénytani tanszéken. 1820-ban orvosdoktor és a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárában segédőr, 1821-ben a vezetője lett és azt jelentékenyen gyarapította. Magyarországi és külföldi útjain növényeket, ásványokat és rovarokat gyűjtött. 1834-től tanár Haberle Károly utóda az egyetem botanikai tanszékén. Foglalkozott flórakutatással, harasztokkal és gombákkal. Működésének fő jelentősége szervező, oktató és népszerűsítő tevékenysége, a nagy központi herbárium létrehozása, az exsiccaták Az egyetemi oktatásban Endlicher István progresszív rendszerét honosította meg, amely halála után is sokáig használatban maradt.

Web dokumentumok

Benedek László születésének 125. évfordulója
Szeged, 1901. máj. 6. — Szeged, 1977. okt. 3.

Vegyész

1949-ben megbízták a szegedi Paprikakísérleti lntézet szervezésével és vezetésével, mely később beolvadt a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézetbe. Foglalkozott a fűszerpaprika vizsgálati és minősítő módszereinek fejlesztésével, beltartalmi tulajdonságaival, valamint fajtanemesítéssel. Rutinvizsgálatokra alkalmas, egyszerű, gyors és megbízható módszereket dolgozott ki, amelyet a minősítés, a nemesítés és a feldolgozó ipar egyaránt használ. Festéktartalom-vizsgálati módszerét nemzetközileg is elismerték és használják.

Web dokumentumok

Bartkó Lajos születésének 115. évfordulója
Zólyombrézó, 1911. máj. 6. — Budapest, 1988. júl. 2.

Geológus

A budapesti tudományegyetem földrajz-természetrajz szakon szerzett tanári oklevelet 1939-től tanársegéd, később adjunktus, majd osztálygeológusi beosztásban dolgozott a Földtani Intézetében. 1958-60-ban az Országos Földtani Főigazgatóság osztályvezetője volt. 1960-1971 között a Nógrádi Szénbányáknál a bányaföldtani kutatásokat vezette mint főgeológus. A Magyarhoni Földtani Társaság titkára volt. Munkásságának középpontjában a triász és harmadidőszaki üledékes területek térképezése állt; e tevékenysége közben tárta fel Sóshartyánban 1948-ban a később Jodaqua néven palackozott gyógyvizet. Őslénytani és rétegtani kutatásai közül a legjelentősebb az ipolytarnóci kövületlelőhely feltárása.

Web dokumentumok

Cartan, Élie Joseph halálának 75. évfordulója
Dolomieu, Savoie, Franciaország, 1869. ápr. 9. — Párizs, 1951. máj. 6.

Francia matematikus

Szegény családból származott, ösztöndíj segítségével végezte el tanulmányait az École Normale Supérieure-ön Párizsban, itt szerzett doktorátust 1894-ben. Montpellier-ben és Lyon-ban oktatott, majd professzor lett Nancy-ban 1903-ban. 1909-től előadó, majd 1912-től professzor a párizsi Sorbonne-on, nyugdíjbavonulásáig, 1940-ig. Jelentős munkásságot fejtett ki a differenciálegyenletek, majd a Lie-csoportok területén. Számos fontos tétel, illetve a csoportelmélet területén bevezetett új fogalom fűződik a nevéhez. Eredményei, így az Einstein-Cartan elmélet, az elméleti fizikában is jelentősek. Fia, Henri Cartan is neves matematikus lett.

Web dokumentumok

Grignard, François Auguste Victor születésének 155. évfordulója
Cherbourg, Franciaország, 1871. máj. 6. — Lyon, 1935. dec. 13.

Francia vegyész, Nobel-díjas

Munkáját 1898-ban kezdte meg Lyonban, Philippe Barbier diákjaként, itt vizsgálta a Sir Edward Frankland előállította alkil-cink vegyületeket. Barbier utasítására kísérletekben metil-heptil-keton, magnézium és metil-jodid keverékéből kellett tercier alkoholt előállítania. Grignard a jódot először magnéziummal kezelte, a reakciót pedig éteres közegben hajtotta végre. Ezzel egy olyan, magnéziumot és halogénatomot tartalmazó fémorganikus redukálószert hozott létre, amelyet azóta is elterjedten használnak szén-szén kötések létrehozására, és őróla Grignard-reagensnek neveznek. Nancyban 1910-ben, Lyonban 1919-ben lett a kémia professzora. Halála idején már mintegy 6000 szakcikk jelent meg a Grignard-reakció alkalmazásairól. A Grignard-reakció kidolgozásáért 1912-ben, Paul Sabatier társaságában kémiai Nobel-díjat kapott. A szerves magnéziumvegyületek kutatásával a szerves szintézisek új, nagy területét nyitotta meg.

Web dokumentumok

Weil, André születésének 120. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1906. máj. 6. — Princeton, New Jersey, USA, 1998. aug. 6.

Francia matematikus

Párizsban, Rómában és Göttingenben tanult, 1928-ban doktorált. Többek között az ő nevét is viseli a TSW (Taniyama-Shimura-Weil) sejtés, melyből a Fermat-sejtés is következik. 1979-ben Wolf-díjat kapott. A számelmélet és a geometria világhírű alakja, a Bourbaki nevével fémjelzett mozgalom egyik alapító tagja. 90 éves korában megkérdezték tőle, mit vár még a matematikától, ezt válaszolta: Amikor fiatal voltam, abban bíztam, hogy Riemann hipotézisét majd bebizonyítom. Amikor kicsit öregebb lettem, még reméltem, hogy a Riemann-hipotézis bizonyítását képes leszek elolvasni és megérteni. Most megelégednék azzal, hogy megtudom, létezik ilyen bizonyítás.

Web dokumentumok

Dicke, Robert Henry születésének 110. évfordulója
Louis, Missouri, 1916. máj. 6. — Princeton, New Jersey, 1997. márc. 4.

Amerikai fizikus

1939-ben a princetoni egyetemen B. Sc. fokozatot és 1941-ben a rochesteri egyetemen Ph. D. fokozatot szerzett. 1941-ben kezdte kutatásait az Massachusetts Institute of Technology (MIT) sugárzási laboratóriumában. 1946-ban a Princetoni Egyetem oktatója lett, és 1975-ben kinevezték Albert Einstein természettudományi professzorrá. Mikrohullámú áramkörökre alapozott eszközöket és radarrendszereket talált fel, köztük az egyimpulzusú és a koherens impulzusú radart. 1944-ben egy mikrohullámú radiométert fejlesztett ki. A következő tíz évben nagy figyelmet fordított a mikrohullámú spektroszkópiára, kiterjedt vizsgálatokat végzett az alapvető sugárzási folyamatokkal kapcsolatban. Eredményei vezették el ahhoz az elmélethez, amelyet gyakran a koherens sugárzás kibocsátása első kvantumelméleti leírásának tekintenek. Az 1960-as években a gravitáció foglalkoztatta, kísérletileg ellenőrizte az ekvivalenciaelvet. Ilyen célú, nagy pontosságú kísérleteket először Eötvös Loránd végzett. Dicke az Eötvös-féle kísérlet pontosságát ezerszeresére növelte. Dicke és Brans olyan gravitációelméletet dolgozott ki, amelyben az univerzum tágulásának eredményeként a gravitációs állandó valójában nem állandó.

Web dokumentumok

Csernák László (Chernák, Chernak, Chernac, Ladislaus) halálának 210. évfordulója
Pápa, 1740. szept. 1. — Deventer, Hollandia, 1816. máj. 5.

Magyar születésű holland matematikus, fizikus, orvos

1755-1762 között a debreceni kollégium diákja. 1767-től a bécsi, 1768-tól a baseli, torinói, később az utrechti, majd a groningeni egyetem hallgatója volt. Tanárai közül Hatvani Istvánra emlékezett vissza szeretettel. 1773-ban orvosdoktori címet, 1775-ben bölcsészeti doktorátust szerzett. Ez évben meghívták a deventeri gimnázium filozófia- és matematikatanárának. 1779-1782 között rektor. Fő munkája az egész számok törzstényezőkre való felbontását megadó táblázata volt, ami egymillió feletti számot tartalmazott. Táblázatát a kor legnagyobb matematikusa, Gauss is elismerte.

Web dokumentumok

Romhányi József halálának 50. évfordulója
Szár, 1908. márc. 11. — Budapest, 1976. máj. 5.

Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár

A budapesti tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát (1932). A IV. évfolyamot 1929-30-ban a berlini egyetem orvoskarán végezte, 3 hónapig dolgozott Rhoda Erdmann intézetében és a Stoeckel-féle szülészeti klinikán. 1932-1946-ig fizetés nélküli gyakornok, ill. tanársegéd az I. sz. Kórbonctani Intézetben Budapesten, majd az I. sz. Gyermekklinikán. 1938-ban gyermekgyógyászati szakképesítést szerzett. 1945. jún. - 1952. okt. között a Bp., XXI. ker.-i (csepeli) kórház gyermekosztályának főorvosa volt. 1953-ban került vissza az I. sz. Gyermekklinikára. Részt vett a klinika oktatómunkájában, és az orvostovábbképzésben is. Főként gyermekgyógyászati hematologiával foglalkozott. Mintegy félszáz tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Érdeklődési területe elsősorban az Rh-inkompatibilitás és a leukémia (fehérvérűség) problémái voltak.

Web dokumentumok

Schawlow, Arthur Leonard születésének 105. évfordulója
Mount Vernon, New York, USA, 1921. máj. 5. — Palo Alto, California, 1999. ápr. 28.

Amerikai fizikus, Nobel-díjas

A Torontói Egyetemen tanult, 1949-ben doktorált. Ugyanabban az évben csatlakozott Charles Towneshoz a Columbia Egyetemen, részt vett abban a mézer- és lézerkutatási programban, amelyért Townes 1964-ben Nobel-díjat kapott. Townes és Schawlow Microwave Spectroscopy c. monográfiája 1955-ben jelent meg. Schawlow 1951-tól a Bell Telephone Laboratories munkatársa volt, 1960-ban vendégprofesszorként tért vissza a Columbia Egyetemre, majd Stanfordba költözött. Az amerikai Nicolaas Bloembergennel és a svéd Kai Manne Börje Siegbahnnal megosztva 1981-ben fizikai Nobel-díjat kapott azért a forradalmi jelentőségű munkáért, amelyet az elektromágneses sugárzás és az anyag kölcsönhatásának spektroszkópiai elemzésében végeztek. Schawlow és Bloembergen azokkal a vizsgálatokkal érdemelte ki a díjat, melyekben csak lézerekkel kimutatható jelenségeket tanulmányoztak.

Web dokumentumok

Hieronymi Károly halálának 115. évfordulója
Buda, 1836. okt. 1. — Budapest, 1911. máj. 4.

Mérnök, miniszter

1852-től a budai Politechnikumban tanult. 1861-ben Máramaros vármegye főmérnöke lett. 1867-ben a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium munkatársa. 1874-től mint államtitkár a folyószabályozási, árvízmentesítési, útépítési és vasútépítési ügyeket irányította. 1882-től az osztrák-magyar államvasutak vezérigazgatója, 1892-től 1895-ig belügyminiszter volt. Számos vasútvonal megvásárlásával a Magyar Államvasutakat erősítette. Jelentős része volt a fővárosi vízművek létrehozásában és a pest-budai rakpartok kiépítésében. 1903-tól 1905-ig, majd 1910-től haláláig kereskedelmi miniszter volt. Minisztersége alatt az ipar és közlekedés műszaki fejlesztését igyekezett előmozdítani, többek között a Duna-Tisza-csatorna megvalósítására törekedett.

Web dokumentumok

Stark Lipót születésének 160. évfordulója
Trencsén, 1866. máj. 4. — Budapest, 1932. dec. 17.

Gépészmérnök

Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1887-ben. 1891-1893-ig a Ganz-gyár D-amerikai erőmű-építkezéseinek vezetője. 1896-1910-ig a gyár főmérnöke volt. 1911-ben a konstantinápolyi elektromos művek vezérigazgatója, 1911-1919-ig Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek vezérigazgatója. Megbízást kapott a közüzemi áramszolgáltatás megszervezésére és irányítására. Fő műve a Kelenföldi Erőmű kiépítése 1912-14 között. Nyugalomba vonulása után a cég műszaki tanácsadója. Széleskörű irodalmi tevékenységet folytatott, ő volt az Elektrotechnika c. lap főszerkesztője is. Fő műve "Az elektromos vezetékek számítása" c. munka, mellyel Hollán pályadíjat nyert 1928-ban megírta a Ganz-gyár elektrotechnikai vonatkozású gyártörténetét is. Nemzetközi ismertségét és megbecsülését jelzi, hogy a Society of Electrical Engineers már 1911-ben rendes tagjává választotta.

Web dokumentumok

Nyírő Gyula halálának 60. évfordulója
Dés, 1895. márc. 12. — Budapest, 1966. máj. 4.

Orvos, elme-ideggyógyász, egyetemi tanár

Orvosi oklevelét Kolozsváron szerezte 1917-ben. 1920-ig Lechner Károly mellett dolgozott, 1922-ig Budapesten a lipótmezei elmegyógyintézetben alorvos, majd 1927-ig a szegedi elmeklinikán tanársegéd, ill. adjunktusa majd egyetemi tanár. 1928-tól a lipótmezei elmegyógyintézetben főorvos, 1939-től az angyalföldi elmegyógyintézet igazgató főorvosa, 1951-től a budapesti orvostudományi egyetemen a pszichiátria tanára. Legfontosabb kutatási területe a szkizofrénia, Meduna Lászlóval együtt részt vett a cardiazol-, ill. elektrosokk klinikai kidolgozásában. Leírta továbbá a szkizofrénia struktúra-elméletét. Foglalkozott a híres emberek betegségeivel is, s azt bizonyította, hogy Semmelweis idegrendszeri tünetei a szepszis által okozott toxinfelszívódás következményei voltak.

Web dokumentumok

Bozóky László születésének 115. évfordulója
Nagyvárad, 1911. máj. 4. — Budapest, 1995. dec. 12.

Fizikus, radiológus

A váci piarista gimnáziumban Öveges József szerettette meg vele a kísérleti fizikát. Matematika- fizika szakos tanári oklevelének megszerzését követően Schmid Rezső mellett doktorált molekulaspektroszkópiai témából. Berlinbe kapott ösztöndíjat, ahol orvosfizikai, radiológiai és dozimetriai továbbképzésben részesült. Itthon az orvosi sugárterápia és a sugárvédelem szakértőjeként dolgozott a Báró Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetben, majd ennek utódában, az Országos Onkológiai Intézetben. Bozóky László tervei alapján készült el 1958-ban az első hazai kobaltágyú. 1962-ben az ő vezetésével alakult meg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat első szaktudományos, sugárvédelmi szakcsoportja. A 70-es évektől kezdve szorgalmazta az országban a számítógépes besugárzás tervezést. Létrehozta az első magyarországi izotóptemetőt. Az ELTE-n sugárfizikai előadásokat tartott. 1982-től volt az MTA rendes tagja, 1985-ben Hevesy György emlékéremmel tüntették ki. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Kisbenedek László halálának 5. évfordulója
Budapest, 1940. — Budapest, 2021. máj. 4.

Orvos, urológus, egyetemi magántanár

Az érettségit követően 1959-ben sikeresen felvételizett a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, ahol 1965-ben summa cum laude minősítéssel végzett. Hallgatói évei alatt 1968 őszétől a Romhányi professzor vezette POTE Kórbonctani Intézetében, mint "diákkörös" végzett tudományos munkát. Többször mondta: "egyetemi éveim alatt ez az intézet orvosi, oktatói és tudományos működésemét meghatározta". Minden alkalommal elismerő szavakkal beszélt első mesteréről Romhányi professzor úrról, s a heti rendszerességgel, kedden vagy csütörtökön megtartott referáló ülésekről. A POTE Kórbonctani Intézetben eltöltött éveit a tanulás szempontjából a legfontosabbaknak tartotta. 1969-ben kórbonctan-szövettani gyakornoki évei után szakvizsgázott, majd a POTE Urológiai klinikáján folytatta tevékenységét. Működését kezdetben meghatározta az urológiai műtéteket követő trombózis profilaxist, amit a klinikán következetesen alkalmazott. 1972-ben urológiából tett szakvizsgát. Kutatási témái a here- és vesedaganatok sebészete volt. 1985-től a Jahn Ferenc Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa lett. 2001-től az Országos Urológiai Intézet igazgatói tisztségét töltötte be, illetve, a Szakmai Kollégium elnöke volt. Nemzetközi kapcsolatok egész hálózatát építette ki, a fontos nyelveken - angol, német, orosz - kiválóan megértette magát. A kapcsolatokat jó értelemben használta ki, egy-egy vonzó eljárást elhozott, megvalósított. Ezeket a kapcsolatokat nem sajátította ki, hanem átörökítette a tanítványokra. 1998-ban PhD tudományos fokozatot szerzett. 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi tagja. Nemcsak kiváló urológus és onkológiai sebész volt, de figyelmes kolléga, betegcentrikus orvos és nagyszerű tanár, aki generációknak adta át tudását. (Dr. Josef Makovitzky)

Web dokumentumok

Mauritz Béla születésének 145. évfordulója
Kassa, 1881. máj. 3. — Budapest, 1971. febr. 15.

Petrográfus, mineralógus, egyetemi tanár

Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetem vegytan-természetrajz szakán tanult. 1902-ben Krenner József tanársegéde az ásvány- és kőzettani tanszéken. Tanári oklevelének megszerzése után, 1905-ben Semsey Andor ösztöndíjával öt évig Heidelberg, Lipcse, Drezda és Bécs egyetemein gyarapította ismereteit. Hazatérése után ismét tanársegéd a budapesti tudományegyetemen 1910-ig, 1911-ben magántanárrá habilitálták, 1915 és 1949 között ny. r. tanár a tudományegyetem ásvány- és kőzettani tanszékén, 1943-1944-ben az egyetem rektora, jelentő szerepe volt az egyetem Németországba való kitelepítésének megakadályozásában. 1937-től szerkesztője a Mathematikai és Természettudományi Értesítőnek. A Magyarhoni Földtani Társulatnak tagja, majd két cikluson át elnöke volt. A Természettudományi Társulat alelnöke 1940-ig. Első dolgozatai főként ásványleírásokat tartalmaznak, később a hazai mélységi és kiömlési kőzetek petrográfiája foglalkoztatta. Az alkáli kőzetekkel foglalkozva több tanulmányt írt az erdélyi eleolitszienitekről. Vizsgálatai a hazai bazaltokra, különösen a dunántúliakra irányultak. 1913-tól az MTA tagja volt, 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza, 1989-ben az MTA visszaállította tagságát.

Web dokumentumok

Brooks, William Robert halálának 105. évfordulója
Maidstone, Anglia, 1844. jún. 11. — Geneva, New York állam, USA, 1921. máj. 3.

Angol születésű amerikai csillagász

Fiatalkori ausztráliai utazása során számos csillagászati helymeghatározást végzett. Amerikában letelepedve egy vasgyárban dolgozott, azután Phelpsben fényképész lett, szabad idejében csillagászati tanulmányokat és megfigyeléseket végzett. A csillagfényképezés egyik korai művelője. Elsajátította a távcső lencsecsiszolást, így maga készítette teleszkópjait. Eredményei alapján 1888-ban kinevezték a New York állambeli Hobart College Smith Obszervatóriumának igazgatójává. 1900-tól a College tanára. 1881-től 1912-ig 26 új üstököst fedezett fel (részben másokkal egyidejűleg). Legnevezetesebbek a 12P Pons-Brooks, a 16P Brooks rövid keringési idejű, és a nagy fényességű C/1911 O1 Brooks üstökös. A párizsi Tudományos Akadémia a Lalande-éremmel tüntette ki, nevét az általa felfedezett üstökösök, és a 2773.sz. kisbolygó viselik. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

Brout, Robert halálának 15. évfordulója
New York, USA, 1928. jún. 14. — Brüsszel, Belgium, 2011. máj. 3.

Amerikai-belga elméleti fizikus

Ph.D. fokozatát New York Cityben, a Columbia egyetemen szerezte, majd a Cornell egyetem munkatársa lett. 1961-ben visszatért Belgiumba, és attól kezdve a brüsszeli ULB (Université Libre de Bruxelles) professzoraként dolgozott. Legismertebb eredményét 1964-ben érte el kollégájával és barátjával, François Englerttel együttműködve, amikor egy mechanizmust javasolt a mértékbozonok tömegének generálására lokális abeli és nem-abeli mértékszimmetriák jelenlétében, renormálható elméletet alkotva. Ezzel az ún. spontán szimmetriasértéssel sikerült tömeges mértékbozonokat tartalmazó mértékinvariáns elméletet alkotni. Ezek a mértékbozonok az elektrogyenge elmélet kulcsfontosságú szereplői (a gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéi), amely pedig a modern mikrofizika általános, és a mai napig rendkívül sikeres elméletének, a Standard Modellnek egyik alapvető része. Brout, Englert és tőlük függetlenül publikáló kollégájuk, Peter W. Higgs ötletének egyik fontos eleme, hogy a gyenge kölcsönhatás közvetítői egy mindent betöltő Higgs-mezővel való kölcsönhatásból nyerik a tömegüket, a róluk elnevezett BEH-mechanizmus segítségével. A Higgs-mező a fermionok tömegének értelmezésében is kulcsszerepet játszik. Ennek a mezőnek a gerjesztései a Higgs bozonok. 2012. július 4-én a genfi CERN kutatóintézetben bejelentették, hogy felfedeztek egy 125 GeV tömegű új részecskét, amely konzisztens ezzel a Higgs részecskével. 2013-ban Englert és Higgs kapta a fizikai Nobel-díjat ezért az elméleti jóslatért, amit sajnos Robert Brout már nem érhetett meg. Brout nevéhez fűződik a kozmikus infláció elméletének ötlete is (Englert és Edgard Gunzig mellett), amely az Univerzum születése és az adiabatikus tágulása közötti időszakot írja le. (Dr. Veres Gábor)

Web dokumentumok

Schrieffer, John Robert születésének 95. évfordulója
Oak Park, Illinois, USA , 1931. máj. 3. — Tallahassee, Florida, 2019. júl. 27.

Amerikai fizikus, Nobel-díjas

Már gyerekkorában játékrakétát és rádiót épített. Az MIT-n két évig elektromérnöknek tanult, azután átment fizikusnak. Diplomamunkáját John C. Slaternél készítette, majd Bloomingtonban John Bardeen vezetésével kezdte meg doktori tanulmányait. Közös szobába került Leon N. Cooperrel, ez is elősegítette a témaválasztását: a szupravezetés elméletének kutatásába kapcsolódhatott be. 1957-ben sikerült felállítania azt az egyenletet, amely az összekapcsolódott elektronpárok, az azóta Cooper pároknak nevezett "részecskék" kollektív viselkedését írja le. Ez lett Ph.D. dolgozatának is a fő eredménye, így került be harmadiknak az azóta az alkotók neveinek kezdőbetűiből BCS elméletnek elnevezett, és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott elmélet megalkotói közé. Dániában, Niels Bohrnál tett tanulmányútján talált rá későbbi feleségére is. Egyetemi katedrát, intézetvezetést bíztak rá, kiváló kapcsolatokat épített ki tanítványaival. Idős korában sajnos mániás depresszió hatalmasodott el rajta, melynek során még autóbalesetet is okozott, amelyért két évre börtönbe került. Utána már nem foglalkozott fizikával. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Homoródi Lajos születésének 115. évfordulója
Arad, 1911. máj. 2. — Budapest, 1982. jan. 22.

Mérnök, egyetemi tanár

Mérnöki oklevelét 1934-ben a József Műegyetemen szerezte. Pályáját 1934-ben az egyetem általános geodéziai tanszékén kezdte. 1952-1954 között a Geodéziai és Kartográfiai Intézet osztályvezetője, igazgató helyettese, 1954-1957 között a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat igazgatója, 1957-től 1959-ig az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal tudományos munkatársa. 1959-től az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, majd a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója. 1961-től tanszékvezető egyetemi tanár az egyetem általános geodézia, majd fotogrammetriai tanszékén. 1972-től a Geodéziai Intézet vezetője, 1963-1964-ben rektorhelyettes, 1964-67-ben az Építőmérnöki Kar dékánja. Foglalkozott a városi sokszögelés szög- és hosszmérésének pontosságával. Kidolgozta a mérési eredmények célszerű kiegyenlítési módját. Eredményesen művelt szakterülete volt a fotogrammetria is, a légi háromszögelés elméletének témaköréből számos dolgozata jelent meg. Alapító tagja és 1962-1980 között elnöke volt a Geodéziai és Kartográfia Egyesületnek. 1973-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

Zambó János születésének 110. évfordulója
Hegykő, 1916. máj. 2. — Miskolc, 2000. dec. 3.

Bányamérnök, egyetemi tanár

1942-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán bányamérnöki oklevelet szerzett, ugyanott 1946-tól tanársegéd, adjunktus. 1947-1948-ig a Magyar Állami. Szénbányák Ajkai Bányái padragi üzemének főmérnöke, 1948-1951-ig az Ajkai Szénbányák Nemzeti Vállalat igazgató helyettese, 1951-től a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt főmérnöke, igazgatója. 1953-1995-ig a miskolci NME soproni Bányamérnöki Kar, ill. a Miskolci Egyetem Bányaműveléstan Tanszék tanára, közben a Bányamérnöki Kar dékánja, az NME rektorhelyettese, 1961-1971-ig rektora volt. Bányaműveléstannal, elsősorban vastag telepek fejtési technológiáinak korszerűsítésével, a természeti és a bányászati veszélyek elleni védekezés fejlesztésével foglalkozott. 1961-től az MTA levelező, 1973-tól rendes tagja volt.

Web dokumentumok

Bencze Gyula születésének 90. évfordulója
Budapest, 1936. máj. 2. — Budapest, 2019. jún. 13.

Elméleti fizikus, tudományos ismeretterjesztő

A Trefort utcai gyakorló gimnáziumban először Tarján Imre volt az osztályfőnöke. 1954-ben érettségizett, majd 1959-ben szerzett fizikus diplomát az ELTE-n. Diplomamunkáját a KFKI spektroszkópiai osztályán készítette, témavezetője volt Mátrai Tibor és Marx Györgyné Koczkás Edit is. Tudományos pályájának meghatározó szakasza is a Központi Fizikai Kutatóintézetben kezdődött, innen is ment nyugdíjba. Széles körű nyelvtudása folytán számos szakmai konferencia aktív résztvevője, külföldi egyetemek meghívott kutatója lehetett. Edward F. Redish amerikai professzorral közösen dolgozta ki az N-test probléma precíz matematikai tárgyalását azonos részecskék esetére. Az általa bevezetett integrálegyenleteket később Redish, és a négytest probléma speciális esetét tárgyaló ausztráliai Ian H. Sloan munkásságát is elismerve, azóta is BRS-egyenletekként tartja számon a szakma. A fizikai tudományok doktora címet 1975-ben szerezte meg. 1980 és 1986 között tudományos igazgatóhelyettes volt az Intézetben. Aktívan küzdött az áltudományok ellen, meghonosította hazánkban az Amerikában megismert szkeptikus mozgalmat. Jó humorát, kiváló íráskészségét sikerrel hasznosította a tudományos ismeretterjesztésben. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

Lax Péter Dávid születésének 100. évfordulója
Budapest, 1926. máj. 1. — Manhattan, New York City, USA, 2025. máj. 16.

Magyar-amerikai matematikus

Apai nagyapja Túrócszentmártonból került Budapestre; apja sikeres orvos volt. Édesanyjának testvére, Korodi Albert segítette Lax Péter magasabb matematikai tanulmányait, amikor ő a Kármán Mór alapította Mintagimnáziumba járt. Kitűnő tanuló és iskolai teniszbajnok volt. Szüleivel és bátyjával 1941-ben költözött Budapestről az Egyesült Államokba, ahol a középiskolai tanulmányait gyorsan befejezve a New York Egyetemen diplomázott és később doktorált matematikából. Közben katonai szolgálatát Los Alamosban végezte, ahol Kemény Jánossal és Neumann Jánossal is összeismerkedhetett. Kapcsolatai kiépítését segítette, hogy Szilárd Leó jó barátja volt nagybátyjának, és még Budapestről Kőnig Dénes is írt ajánlólevelet Neumann Jánoshoz címezve. A háború után Lax Péter járt Pólya György és Szegő Gábor kurzusaira is a Stanford Egyetemen. A New York Egyetemre nevezték ki magántanárnak 1951-ben. Pályafutásának végén a Courant Matematikatudományi Intézet professzora volt. Lax Péter elsősorban alkalmazott matematikával foglalkozott, kutatási területei a parciális differenciálegyenletekre, a folyadékdinamikára, a számításelméletre terjedtek ki. Hosszú és termékeny munkásságáért számos díjat kapott, például Wolf-díjat (1987) és Abel-díjat (2005). Az MTA tiszteleti tagjaként gyakran hazalátogatott, előadásokat tartott magyarul, és részt vett egy hazai egyetem matematikus doktori programjának a kidolgozásában. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

Sajó Péter születésének 85. évfordulója
Érsekújvár, 1941. máj. 1. — Budapest, 1992. júl. 27.

Mérnök, amatőrcsillagász

1977 és 1986 között a budapesti Planetárium műszaki vezetője. Több kitűnő minőségű távcső tükröt csiszolt, de főleg műszaki berendezések tervezése és építése terén tűnt ki. Sok műszere került csillagászati szakkörök és magán személyek birtokába. Önműködő csillagkövető berendezést épített, és több újszerű műszaki szerkezettel bővítette a Planetárium szemléltetési lehetőségeit. Cikkei a Meteorban és a Föld és Égben jelentek meg.

Web dokumentumok