Frommer Rudolf halálának 90. évfordulója
Pest, 1868. aug. 4. — Budapest, 1936. szept. 1.

Gépészmérnök

Érettségi után banktisztviselő, 1895-ben ő készítette az első német-magyar tőzsdei szótárt. 1896-ban a Magyar Fegyver- és Gépgyár kötelékébe lépett, amelynek utóbb vezérigazgatója lett. Nevéhez fűződik a hazai fegyvergyártás kifejlesztése. Legismertebb szabadalma a róla elnevezett Frommer-pisztoly, ezzel, valamint tekercsrugós vadászpuskáival külföldön is sikert aratott. Bár műegyetemet nem végzett, műszaki munkásságának elismeréséül a Mérnöki Kamara mérnöki címjogosultságot engedélyezett számára.

Web dokumentumok

Mozsonyi Sándor halálának 50. évfordulója
Kadarkút, 1889. márc. 15. — Budapest, 1976. szept. 1.

Gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár

1912-ben gyógyszerészdoktori, 1919-ben orvosi oklevelet és tisztiorvosi képesítést szerzett Budapesten. 1912-1918-ban az Egyetemi Gyógyszertárban, 1918-1919-ben a pozsonyi egyetem közegészségügyi intézetében tanársegéd. Rövid ideig a Rico Kötszergyár Művek igazgatója. 1920-1934-ben miniszteri osztálytanácsos a Népjóléti, majd a Belügyminisztériumban. 1931-ben Genfben a Népszövetség kábítószer-konferenciáján magyar delegátus. 1934-1962-ig a budapesti egyetem gyógyszerészeti intézet igazgatója. 1955-től a gyógyszerészkar dékánja a budapesti egyetemen. Javaslatára vezették be a 4 éves gyógyszerészképzést az egyetemen. Az első között vizsgálta a kábítószerek toxikológiai hatását. Létrehozta az Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Múzeumot.

Web dokumentumok

Vinogradszkij, Szergej Nyikolajevics (Winogradsky, Vinogradsky, Sergei, Sergey Nikolaevich) születésének 170. évfordulója
Kijev, Oroszország (ma Ukrajna), 1856. szept. 1. — Brie-Comte-Robert, Franciaország, 1953. febr. 25.

Orosz születésű francia bakteriológus

1881-ben szerezte meg diplomáját a szentpétervári egyetemen és néhány évig az egyetem oktatója volt. 1885-től a strasbourgi egyetemen, 1887-től a zürichi egyetemen működött. 1891-1905 között a szentpétervári Kísérleti Orvostudományi Intézet mikrobiológiai részlegét vezette. 1905 után egy időre visszavonult a kutatástól. 1917-ben a forradalom elől elmenekült Oroszországból. 1922-től Emil Roux meghívására a Párizs melletti Pasteur Intézetben a mezőgazdasági bakteriológiai részleg vezetője volt. A mikrobiológiának Pasteur és Koch mellett egyik legjelentősebb művelője volt. Kimutatta, hogy egyes, az általa autotrófnak nevezett mikroorganizmusok szervetlen forrásokból nyerik az energiájukat. Felismerte a nitrifikáló baktériumok létezését és az élővilágban betöltött fontos szerepét. Jelentős eredményeket ért el többek között a talajbaktériumok, a vasbaktériumok és a cellulózbomlásban szerepet játszó baktériumok vizsgálatában. Az általa használt ún. Vinogradszkij-oszlop a mikroorganizmusok tanulmányozásának ma is fontos eszköze. A környezeti mikrobiológia egyik megalapítójának tekintjük.

Web dokumentumok

Folkers, Karl August születésének 120. évfordulója
Decatur, Illinois, USA, 1906. szept. 1. — Lake Sunapee, New Hampshire, 1997. dec. 9.

Amerikai biokémikus, biológus

Egyetemi tanulmányait az Illinois-i, a Wisconsin-i, majd a Yale Egyetemen folytatta, gyógyszerkémiával foglalkozott. 1934-ben a Merck cég laboratóriumánál helyezkedett el. Itt kutatócsoportjával sikerült a B6 vitamint (pyridoxint) szintetizálnia. 1945-51 között a Merck cég szerveskémiai és biokémiai kutató részlegét vezette. Különböző antibiotikumok vizsgálatával foglalkozott, így csoportja állapította meg a streptomycin szerkezetét. 1942 után izolálta a B12 vitamint, melynek hiánya okozza a vészes vérszegénységet. Csoportjával tisztázta a Q10 koenzim szerkezetét. 1963-1968-ig a Stanford Kutató Intézet vezetője volt, ez alatt az intézet jelentősen fejlődött. 1968-tól Austinban a Texas-i Egyetemen az újonnan alapított orvosbiológiai kutató részleget vezette, itt többek között az agyalapi mirigy által termelt hormonok vizsgálatában ért el jelentős eredményeket.

Web dokumentumok