Egyetemi tanulmányait Budapesten, Debrecenben és Kolozsvárott végezte. 1943-ban a kolozsvári Bolyai tudományegyetemen doktorált; két év múlva az egyetem Elméleti Fizikai Intézetének vezetője lett. 1950-1953-ig Debrecenben az Elméleti Fizikai Tanszéken volt tanszékvezető docens. 1953-ban áthelyezték az ELTE-re, ahol 1960-ban kapott újra egyetemi tanári kinevezést. Itt dolgozott haláláig. Munkássága a kvantumelmélet, statisztikus fizika és az irreverzibilis termodinamika területét ölelte fel. 1974-ben W. Heisenberggel együtt vezetett egy szemináriumsorozatot Dubrovnikban a kvantummechanika elvi kérdéseiről. Nemzetközileg elismert termodinamikus volt, az irreverzibilis termodinamikában az általa felfedezett Helmholtz-Fényes-elv őrzi nevét. A kvantummechanika valószínűségi értelmezésében is nagy szerepet játszott. Ő szerkesztette a Modern Fizikai Kisenciklopédiát.