A Szentpétervári Egyetemen 1914-ben végzett. 1918-tól 1920-ig a Permi Egyetemen tanított, azután a Leningrádi Műszaki Főiskola matematikaprofesszorává nevezték ki. 1925-től a Leningrádi Állami Egyetem számelmélet tanszékét is vezette. 1932-ben lett a Szovjet Tudományos Akadémia matematikai intézetének igazgatója, 1934-ben pedig a Moszkvai Állami Egyetem matematikaprofesszora. Az MTA tagja volt. Tudományos tevékenysége kiterjed az analitikus számelmélet egész területére. 1934-ben új módszert dolgozott ki trigonometrikus összegek becslésére. Ez lényegesen előbbre vitte a Waring-probléma megoldását. Bebizonyította, hogy minden elegendően nagy páratlan szám előállítható három páratlan prímszám összegeként, és ezzel részben igazolta a Goldbach-sejtést.