Prandtl, Ludwig
Freising, Németország, 1875. febr. 4. – Göttingen, 1953. aug. 15.
Német fizikus
Tanulmányait 1900-ban fejezte be a Müncheni Egyetemen, és 1901-ben már a mechanika professzora lett a Hannoveri Egyetemen. A Göttingeni Egyetemen, ahol 1904-től 1953-ig működött az alkalmazott mechanika professzoraként, világhírű aerodinamikai és hidrodinamikai iskolát teremtett. A hasonló témán dolgozó Frederick W. Lanchester brit fizikustól függetlenül dolgozta ki a véges fesztávú repülőgépszárnyak feletti légáramlás elméletét. Ezek az eredmények utóbb Lanchester-Prandtl-szárnyelmélet néven váltak ismertté.
A Prandtl-Glauert-szabály a hangsebességnél lassúbb légáramlásnál leírja a nagysebességű levegő összenyomhatósági jelenségeit. Fontos eredményeket ért el a szuperszonikus áramlás és a turbulencia elméletében, továbbá megújította a szélcsatornák és más aerodinamikai eszközök tervezését is. A nem körkeresztmetszetű szerkezetekben fellépő torziós erők elemzésére kidolgozta a szappanhártya-modellt.
| [1] | Prandtl, Ludwig a KFKI História rovatában | forrás: Britannica Hungarica |
| [2] | Peter L. Jakab: Elmélet és gyakorlat - Kármán Tódor | Fizikai Szemle |
| [2] | Ludwig Prandtl | Wikipédia |
| [5] | Kovács László: Orovan Egon szilárdtestfizikus születésének centenáriumán | Magyar Tudomány |
| [6] | John H. Lienhard: Prandtl, Ludwig | Encyclopedia - angol |
| [7] | Prandtl Number | The Engineering ToolBox - angol |
| [8] | Ludwig Prandtl: Father of modern aerodynamics | Satnav - angol |
| [9] | A. Busemann: Ludwig Prandtl | JSTOR - angol |
| [11] | Ludwig Prandtl | Wikipedia - angol |
| [12] | Prandtl number | Wikipedia - angol |
| [13] | Tesla turbine | Wikipedia - angol |
| [14] | Prandtl-Glauert singularity | Wikipedia - angol |
| [15] | Prandtl-Meyer function | Wikipedia - angol |