Orowan Egon (Orován)
Budapest, 1902. aug. 2. – Boston, USA, 1989. aug. 3. [4.]
Magyar születésű amerikai fizikus, metallurgus
1920 és 1922 között a Bécsi Egyetemen tanult fizikát, kémiát, matematikát és csillagászatot. 1928-ban a Berlini Műszaki Egyetemen folytatott mechanikai és elektromos mérnöki tanulmányokat, de hamarosan a fizika felé fordult és a kristályok töréséről írt doktorátust 1932-ben. 1936-tól a Tungsram Kutató Laboratóriumában alkalmazta őt Bródy Imre. 1937-ben a Birmingham-i egyetemen kezdett el dolgozni Rudolf Peierls-szel az anyagfáradás elméletén. 1939-ben a Cambridge-i Egyetemen dolgozott: továbbfejlesztette a diszlokáció-elméletét. Ma ezen záródó diszlokációkat Orowan-hurkoknak nevezik. Cambridge-ben William Lawrence Bragg felkeltette az érdeklődését a röntgendifrakciós kutatások iránt. A háború alatt a lőszertermelés problémáin is dolgozott. 1950-ben Richard Soderberg meghívására az MIT (Massachusetts Institute of Technology) mechanikai mérnöki tanszékéhez csatlakozott. A fémfizika, a fémek képlékeny alakváltozásának világszerte ismert szakértője, de ezenkívül foglalkozott geofizikával, orvosi fizikával és számos más tudományterülettel is.
- Kovács László: Orovan Egon szilárdtestfizikus születésének centenáriumán (Magyar Tudomány)
- Orován Egon (angolul: Egon Orowan) (Wikipédia)
- Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER - METESZ - OMIKK)
- Magyar mérnökök Műszaki portál
- A harmincas évek magyar tudománya SZTE Könyvtár
- Palló Gábor: A magyar jelenség Chemonet
- Marx György: A marslakók legendája Fizikai Szemle
- Radnai Gyula: Az Eötvös Verseny centenáriumán Fizikai Szemle
- Radnai Gyula: Solvay-konferenciák története Magyar Tudomány
- Palló Gábor: A magyar tudós-zsenik (Mindentudás Egyeteme)
- F. R. N. Nabarro, A. S. Argon: Egon Orowan Biographical Memoirs - National Academy of Sciences - angol - PDF
- Egon Orowan, 87, Engineering Professor The New York Times - angol
- Egon Orowan (Hungarian: Orován Egon) (Wikipedia - angol)