1806-ban lett a koppenhágai egyetem professzora, kezdetben az elektromos áram vizsgálatával és akusztikai kutatásokkal foglalkozott. Felfedezte, hogy a vezetékben folyó áram eltéríti a mágnesezett iránytűt. Hamar felismerték a jelenség fontosságát, ami ösztönzően hatott az elektromágneses elmélet kidolgozására. Ørsted 1820-ban fedezte fel a piperint, a paprika egyik csípős összetevőjét, 1825-ben fém alumíniumot készített. 1824-ben társaságot alapított a tudományos ismereteknek a nagyközönség körében való terjesztésére. Ez a társaság ítéli oda 1908 óta az Ørsted-érmet a kiemelkedően eredményes dán fizikusoknak. 1932-ben oersted-nek nevezték el a H mágneses térerősség (gerjesztés) CGS rendszerbeli mértékegységét.