Newton, Isaac, Sir
Woolsthorpe-by-Colsterworth, Anglia, 1642. dec. 25. [1643. jan. 4.] – London, 1727. márc. 20. [márc. 31.]
Angol fizikus, matematikus, csillagász
1661-ben a cambridge-i Trinity College-ben tanult. Az egyetemen a tananyag mellett megismerkedett a heliocentrikus világrendszerrel, Galilei kísérleteivel, Descartes mechanikus materialista világmagyarázatával. 1665-ben fejezte be tanulmányait, matematikaprofesszora, Isaac Barrow 1669-ben tanítványa javára lemondott katedrájáról. Newton felfedezte a binomiális tételt, kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást. Dolgozatot írt a színekről, vizsgálta a körmozgást, és megállapította, hogy a bolygókra ható sugárirányú erő a Naptól mért távolság négyzetével arányosan csökken. Közreadta a végtelen sorokról írt dolgozatát, amely ismertté tette a nevét. Előadásait 1670-ben kezdte meg, a fénytan kérdéseiről - ebből született az Optika első kötete. Fontos felismeréseket tett a színekkel kapcsolatban. 1671-ben készített tükrös távcsöve nagy sikert aratott, a Royal Society tagjává választották. Felfedezte a Newton-gyűrűket. A Philosophiae Naturalis Principia Mathematica a modern fizika alapműve. Három mozgástörvénye vezetett el az általános tömegvonzás törvényének megfogalmazásához. 1703-ban fogadta el a Royal Society elnöki székét. Londonba költözött, és ott a Pénzverde őre, majd vezetője lett.
- Simonyi Károly: ... az egek és tengerek minden jelensége (Kémiatörténet - Chemonet)
- Czógler Alajos: A fizika története életrajzokban MEK
- Isaac Newton (Wikipédia)
- Newton törvényei (Wikipédia)
- Gravitáció, más néven tömegvonzás Wikipédia
- Távcső - Newton-rendszer Wikipédia
- Fizikusok Arcképcsarnoka Bethlen Gábor Református Gimnázium - Hódmezővásárhely
- Lukács Manuéla: A világ alaptörvény kutatásának új útjai MEK - PDF
- Radnai Gyula: Elektromosságtani alapfogalmaink kialakulása (Első rész) (Természet Világa)
- Kropog László: A matematikus is EMBER Skmatek - PDF
- Vekerdi László: Az újkori matematika és fizika megszületése Magyar Tudománytörténeti Intézet - PDF
- Laczik Bálint: Euler örök érvényű munkálkodásai a mérnöki tudományokban Ponticulus Hungaricus
- Sir Isaac Newton Fókusz - Vajdasági ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő portál
- Sir Newton, Isaac a KFKI História rovatában (forrás: Britannica Hungarica)
- 275 éve halt meg Newton Tudomány - Origo
- Feltalálók Sasovits, Nyíregyházi Főiskola
- Maróti Tamás: Sir Isaac Newton a londoni pénzverde igazgatója Csillagászati hírportál
- Isaac Newton: Newton a hő méréséről (Kémiatörténet - Chemonet)
- Isaac Newton: Részlet az Optikából (Kémiatörténet - Chemonet)
- Sir Isaac Newton (The MacTutor History of Mathematics archive - angol)
- Newton's Method Wolfram MathWorld - angol
- Newton-Cotes Formulas Wolfram MathWorld - angol
- Newton-Pepys Problem Wolfram MathWorld - angol
- Newton's Forward Difference Formula Wolfram MathWorld - angol
- Newton, Isaac (The Galileo Project - angol)
- Newton, Isaac Eric Weisstein's World of Science - angol
- Robert A. Hatch: Sir Isaac Newton University of Florida - angol
- Mordechai Feingold: Newton, Leibniz, and Barrow Too: An Attempt at a Reinterpretation JSTOR - angol
- George Smith: Isaac Newton Stanford Encyclopedia of Philosophy - angol
- Isaac Newton Chronicle of Mathematical People - angol - PDF
- I.B. Cohen: Newton, Isaac Encyclopedia - angol
- Sir Isaac Newton - English mathematician and physicist 1902 Encyclopedia - angol
- Isaac Newton Astronomy and Astrophysics group - University Montreal - angol
- Newton, Isaac The Internet Encyclopedia of Science - angol
- Isaac Newton NNDB: Tracking the entire world - angol
- Sir Isaac Newton (Wikipedia - angol)
- Newtonian mechanics - classical mechanics Wikipedia - angol
- Newton's law of universal gravitation Wikipedia - angol
- Newton fractal Wikipedia - angol
- Newton's cradle Wikipedia - angol
- Table of Newtonian series Wikipedia - angol
- Isaac Newton Answers.com - angol