Kelvin, William Thomson, Baron (Lord Kelvin)
Belfast, Írország, 1824. jún. 26. – London, Anglia, 1907. dec. 17.
Ír születésű brit mérnökfizikus
Csodagyerekként indult: tíz éves korában már apja matematika előadásait követte a glasgow-i egyetemen. 17-től 21 éves koráig járt Cambridge-ben egyetemre, utána Párizsban dolgozott Regnault laboratóriumában, majd 22 éves korában kinevezték a glasgow-i egyetem természetfilozófiai tanszéke professzorának. Franciaországban Clapeyron nyomán tanulmányozta Carnot munkáit és definiálta az abszolút hőmérsékleti skálát. Ezért nevezték el később a Celsius skálára épülő abszolút hőmérsékleti skálát Kelvin skálának. Clausiustól függetlenül kimondta a termodinamika második főtételét - a Clausius- és a Kelvin-féle megfogalmazás egyenértékűségének bizonyítása ma már az egyetemi alapkollégiumok része. A Kelvin nevet lorddá - báróvá - történt kitüntetésekor nyerte el; eredeti vezetékneve Thomson volt. Számos felfedezése, róla elnevezett eszköz vagy hatás őrzi még ma is a Thomson nevet. Ilyen például a Joule-Thomson effektus, a Thomson-hő, vagy az elektromos rezgőkörökre jól ismert Thomson képlet. Legjelentősebb elektromosságtani elméleti eredménye a kábelhullámok terjedésének levezetése volt, gyakorlati eredménye pedig az Európát Amerikával összekötő tengeralatti kábel lefektetésének megtervezése és irányítása. Professzorságának ötven éves jubileumán Fröhlich Izidor köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia nevében, melynek már 1873 óta tiszteleti tagja volt. A klasszikus fizika számos területén alkotott maradandót, az egyik legtekintélyesebb fizikusnak számított a 19. század végéig. (Dr. Radnai Gyula)