Herman Ottó
Breznóbánya, 1835. jún. 26. – Budapest, 1914. dec. 27.
Természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus
Tanulmányait Miskolcon, majd 1853-ban a bécsi politechnikumban végezte. Érdeklődése a természettudományok felé vezette és sorsdöntő volt számára Bécsben K. Brunner von Wattenwyll irányítása, aki az entomológiában adott neki első indítást. 1864-ben került kapcsolatba a muzeológiával: ekkor lett Brassai Sámuel keze alatt konzervátor Kolozsvárott és lerakta a később híressé vált állattani gyűjtemény alapját. A Természettudományi Társaság felfigyelt tudományos munkásságára és megbízást adott a hazai pókfauna megírására. Ez indította alapvető tudományos művek megírására. 1875-ben az Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában kapott állást, és 1877-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. 1888-ban madártani tanulmányutat tett Norvégiában. 1891 után írta nagy jelentőségű műveinek egész sorát. Nevéhez fűződik többek között a Magyar Ornitológiai Központ létrehozása 1893-ban, az Aquila folyóirat megindítása és a millenniumi kiállítás néprajzi anyagának rendezése.