1843-ban kapott diplomát a berlini egyetemen. Munkája során levelezésbe kezdett Friedrich Gauss-szal. Később a berlini egyetem matematikaprofesszora lett, s 1847- ben megírta a Matematikai értekezések című munkáját. A matematikai analízis területén ért el számottevő eredményeket, főként a függvénytanban, az elliptikus integrálok elméletében, továbbá az invariáns elméletben és az algebrai geometriában. Nevét a Schönemann-Eisenstein-tétel őrzi. Theodor Schönemann (1812-1868) brandenburgi gimnáziumi tanár volt. 29 évesen halt meg, röviddel azután, hogy a Berlini Akadémia tagjává választották.