Berzelius, Jöns Jacob
Linköping, Svédország, 1779. aug. 20. – Stockholm, 1848. aug. 7.
Svéd vegyész
1802-ben diplomázott és orvostudományi, botanikai és gyógyszerészeti tanársegéd lett Stockholmban. 1807-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, egy évvel később beválasztották a stockholmi Királyi Tudományos Akadémia tagjai közé, 1818-ban az Akadémia állandó titkára lett. 1815-1832-ig a stockholmi Karolinska Orvosi- Sebészeti Intézet kémiaprofesszora volt. A modern kémia egyik megalapítója; atomtömeg-meghatározásairól, a modern kémiai vegyjelek kidolgozásáról, elektrokémiai elméletéről, számos elem felfedezéséről és elkülönítéséről, a klasszikus analitikai módszerek kifejlesztéséről, valamint izoméria- és katalíziskutatásairól vált híressé. E két utóbbi ismeretterület a nevét is tőle kapta. Szigorúan ragaszkodott az empíriához és hangsúlyozta, hogy minden új elméletnek összhangban kell lennie a már meglévő kémiai ismeretekkel. Berzelius fedezte fel a cériumot, a szelént és a tóriumot. Izolálta a szilíciumot, a cirkóniumot és a titánt, kémiai alapon osztályozta az ásványokat és részletesen vizsgálta a tellúr, a vanádium, a molibdén, a volfram, az urán és más elemek vegyületeit. Nevéhez fűződik a vízfürdő, a szárítókamra, a mosópalack, a szűrőpapír és a gumicső használata; tökéletesítette a pipettás módszereket is.
[1] Berzelius, Jöns Jacob a KFKI História rovatában forrás: Britannica Hungarica
[2] Jöns Jakob Berzelius Kémiatörténet - Chemonet
[3] Lukács Manuéla: A világ alaptörvény kutatásának új útjai MEK - PDF
[3] Jöns Jakob Berzelius Wikipédia
[4] Jöns Jakob Berzelius: A vegyjelekről és a módról, ahogyan ezekkel a vegyviszonyok megadhatók Kémiatörténet - Chemonet
[5] Jöns Jakob Berzelius: Értekezés a kémiai viszonyok elméletéről és az elektromosság vegyi hatásairól Kémiatörténet - Chemonet
[6] Jöns Jakob Berzelius: Néhány felismerés egy, a szerves vegyületekben ható új erőről Kémiatörténet - Chemonet
[7] Jöns Jakob Berzelius Chemical Heritage Foundation - angol
[8] Jons Jacob Berzelius The History of Chemistry - Bioanalytical Systems Inc. - angol
[8] Henry M. Leicester: Berzelius, Jöns Jacob Encyclopedia - angol
[8] Jöns Jakob Berzelius - Swedish chemist 1902 Encyclopedia - angol
[9] Berzelius, Jöns Eric Weisstein's World of Science - angol
[10] Jöns Jakob Berzelius Corrosion Doctors - angol
[11] Jöns Jacob Berzelius NNDB: Tracking the entire world - angol
[12] Jöns Jacob Berzelius Wikipedia - angol
[2] Jöns Jakob Berzelius Kémiatörténet - Chemonet
[3] Lukács Manuéla: A világ alaptörvény kutatásának új útjai MEK - PDF
[3] Jöns Jakob Berzelius Wikipédia
[4] Jöns Jakob Berzelius: A vegyjelekről és a módról, ahogyan ezekkel a vegyviszonyok megadhatók Kémiatörténet - Chemonet
[5] Jöns Jakob Berzelius: Értekezés a kémiai viszonyok elméletéről és az elektromosság vegyi hatásairól Kémiatörténet - Chemonet
[6] Jöns Jakob Berzelius: Néhány felismerés egy, a szerves vegyületekben ható új erőről Kémiatörténet - Chemonet
[7] Jöns Jakob Berzelius Chemical Heritage Foundation - angol
[8] Jons Jacob Berzelius The History of Chemistry - Bioanalytical Systems Inc. - angol
[8] Henry M. Leicester: Berzelius, Jöns Jacob Encyclopedia - angol
[8] Jöns Jakob Berzelius - Swedish chemist 1902 Encyclopedia - angol
[9] Berzelius, Jöns Eric Weisstein's World of Science - angol
[10] Jöns Jakob Berzelius Corrosion Doctors - angol
[11] Jöns Jacob Berzelius NNDB: Tracking the entire world - angol
[12] Jöns Jacob Berzelius Wikipedia - angol