Abelson, Philip Hauge
Tacoma, Washington, USA, 1913. ápr. 27. – Bethesda, Maryland, 2004. aug. 1.
Amerikai fizikus, kémikus
1939-1941-ig a washingtoni Carnegie Intézet földmágnesség osztályán fizikusként dolgozott. 1940-ben Edwin McMillannel együtt felfedezte az első transzurán elemet, a neptuniumot. A 2. világháború alatt a haditengerészet kutatólaboratóriumában (Naval Research Laboratory) dolgozott. Az urán 235-ös és 238-as izotópjának szétválasztására kidolgozott, termodiffúzión alapuló módszerével jelentősen hozzájárult a Manhattan projekt sikeréhez. A háború utáni munkájával megalapozta az atomenergiával meghajtott tengeralattjárók építésének amerikai programját. 1946-ban visszatért a Carnegie Intézetbe. 1953-1971-ig az intézet geofizikai laboratóriumának az igazgatója, 1971-től 1978-ig a Carnegie Intézet elnöke volt. 1962-től 1984-ig a Science folyóiratnak volt a szerkesztője.
[1] Abelson, Philip Hauge a KFKI História rovatában forrás: Britannica Hungarica
[2] Oxford-Typotex Fizikai Kislexikon (neptúnium) HIK
[4] Philip Hauge Abelson Washington State University Libraries - angol
[5] Oral History Transcript - Dr. Philip Hauge Abelson AIP Niels Bohr Library & Archives - angol
[6] Philip Abelson IEEE Global History Network - angol
[7] Philip Hauge Abelson Biography BookRags - angol
[9] Philip Hauge Abelson Today in Science History - angol
[10] Philip Abelson Wikipedia - angol
[11] Neptunium Wikipedia - angol
[12] Philip Hauge Abelson Answers.com - angol
[2] Oxford-Typotex Fizikai Kislexikon (neptúnium) HIK
[4] Philip Hauge Abelson Washington State University Libraries - angol
[5] Oral History Transcript - Dr. Philip Hauge Abelson AIP Niels Bohr Library & Archives - angol
[6] Philip Abelson IEEE Global History Network - angol
[7] Philip Hauge Abelson Biography BookRags - angol
[9] Philip Hauge Abelson Today in Science History - angol
[10] Philip Abelson Wikipedia - angol
[11] Neptunium Wikipedia - angol
[12] Philip Hauge Abelson Answers.com - angol