Wilkinson, Geoffrey, Sir
Todmorden, Yorkshire, Anglia, 1921. júl. 14. – London, 1996. szept. 26.
Brit vegyész, Nobel-díjas
A londoni Imperial College-ban végezte tanulmányait, majd 1943 és 1946 között Kanadában dolgozott az atomenergia-programon. A University of California at Berkeley-n tanított 1946-50 között, a Massachusetts Institute of Technology-n 1950-51, majd a Harvard Egyetemen 1951-55 között. 1956-ban visszatért Londonba, az Imperial College-ba, 1988-ban lett professzor emeritus. Atomi fissziós kutatásai során új izotópok elkülönítésével foglalkozott. Eközben fedezte fel a ferrocénnek elnevezett vegyületet, az első ún. "szendvics-vegyület"-et. Ezt további molekulák felfedezése követte, amelyek jelentős ipari alkalmazásra is találtak. 1973-ban Ernst Fischerrel megosztva Nobel-díjat kapott az organometallikus kémiában egymástól függetlenül végzett felfedező munkájukért. 1976-ban lovaggá ütötték.
| [1] | Inzelt György: Nemesek és nehezek. Ezüstöcske és társai | Természet Világa |
| [2] | Zsakó János: Kémiatörténeti évfordulók | Firka - PDF |
| [3] | Szervetlen, fémorganikus és katalízis gyakorlatok - Reakciók Wilkinson-katalizátor alkalmazásával | ELTE Kémiai Intézet - PDF |
| [4] | Katalízis | ELTE Kémiai Intézet - PDF |
| [5] | The Nobel Prize in Chemistry 1973 | Nobelprize.org - angol |
| [6] | Sir Geoffrey Wilkinson | Timeline of Nobel Prize Winners - angol |
| [7] | Sir Geoffrey Wilkinson: New Commemorative Plaque | Johnson Matthey Technology Review - angol |
| [7] | William P. Griffith: Wilkinson, Geoffrey | Encyclopedia - angol |
| [8] | Geoffrey Wilkinson | NNDB: Tracking the entire world - angol |
| [9] | Geoffrey Wilkinson | Wikipedia - angol |
| [10] | Wilkinson's catalyst | Wikipedia - angol |