Vályi Gyula
Marosvásárhely, 1855. jan. 25. – Kolozsvár, 1913. okt. 13.
Matematikus, egyetemi tanár
Kolozsvárott 1877-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Két évig ösztöndíjjal a berlini egyetemen tanult; itt kezdte meg önálló kutatásait. 1881-ben Kolozsvárott egyetemi magántanár, 1884-ben az elméleti fizika, majd az elemi mennyiségtan professzora. 1911-ben meggyengült látása miatt nyugdíjazását kérte. Tudományos munkássága az analízis, a geometria és a számelmélet területére vonatkozik, elévülhetetlen érdemeket szerzett Bolyai János Appendixének megismertetése terén. 1891-től az MTA tagja.
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 MEK
- Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig BETTER - METESZ - OMIKK
- Oláh-Gál Róbert: Források az erdélyi magyar matematikai élet 1785-1918 közötti történetéhez Magyar Tudománytörténeti Intézet - PDF
- Weszely Tibor: 150 éve született Vályi Gyula Természet Világa
- Obláth Richárd: Vályi Gyula (1855 január 25-1913 október 13) Matematikai Lapok - PDF
- Vályi Gyula Wikipédia
- Vályi Gyula Tudósportál
- Matematikus kislexikon Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái MEK
- A 20. századi magyar matematika közvetlen előzményei Magyarország a XX. században - MEK
- Vekerdi László: A matematika Magyarországon való meghonosodásának és fejlődésének főbb irányai a 15. Század végétől MEK - PDF
- Vályi Gyula: Többszörösen kollinear háromszögek kúpszeleteknél Mathematikai és Természettudományi Értesítő - PDF
- Az Osztály elhunyt tagjai MTA Matematikai Tudományok Osztálya
- Gyula Vályi The MacTutor History of Mathematics archive - angol
- Gyula Vályi Wikipedia - angol