Török Béla
Budapest, 1871. okt. 10. – Budapest, 1925. nov. 27.
Orvos, fül-orr-gégész
1896-ban szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon. 1896-1897-ben a Rókus Kórházban, 1896-1898-ban a II. sz. belklinikán, 1899-ben a berlini Charité-ben gyakornok. 1899-1902-ben a II. sz. belklinika fülész-gégész szakorvosa, 1902-től a Szt. János Kórház fülgyógyászati rendelőjének az orvosa, 1913-tól főorvosa, európai hírű osztályt szervezett. 1920-tól a nagyothallók orvosi és gyógypedagógiai gondozásával Bárczi Gusztávval együtt kezdett foglalkozni. 1922-ben Békésy György segítségével megszerkesztette az első magyar audiométert. 1923-ban megszervezte a Magyar Nagyothallók Egyesületét, 1925-ben a később róla elnevezett Nagyothallók Intézetét.
| [1] | Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 | MEK |
| [2] | Kapronczay Károly: Magyar Orvoséletrajzi Lexikon | HIK |
| [3] | Névadónkról | Dr. Török Béla Általános Iskola |
| [4] | Vértes László: Dr. Török Béla - a fülészet tudora, életmű a nagyothallókért (halála 75. évfordulójára) | Orvosi Hetilap |
| [5] | Történetünk | Szent János Kórház |
| [7] | Török Béla | Wikipédia |
| [8] | Béla Török | Wikipedia - német |