Szabó Zoltán Gábor
Debrecen, 1908. máj. 30. – Budapest, 1995. jún. 16.
Fiziko-kémikus, egyetemi tanár
1930-ban a budapesti egyetemen kémia-fizika szakos tanári, 1935-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1936-38-ban a Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagjaként Berlinben, Max Bodenstein mellett végzett kutatásokat. 1931-40-ben a szegedi egyetem elméleti fizikai intézetében tanársegéd, 1938-40-ben a szegedi Br. Eötvös Loránd Kollégium igazgatója. 1939-től a budapesti egyetemen, 1940-46-ban a kolozsvári egyetemen, 1946-67-ben a szegedi egyetemen tanít. 1950-51-ben a matematikai és természettudományi kar dékánja; 1964-67-ben az egyetem rektora. 1967-től
1979-es nyugdíjazásáig Budapesten az ELTE szervetlen és analítikai kémiai
tanszékét vezette. 1960-61-ben a sheffieldi egyetem vendégprofesszora. Fő kutatási területei a reakciókinetika, az analitikai és a szervetlen kémia, főként a katalíziskutatás problémái. 1952-ben Lakatos Bélával kiszámította a technécium olvadáspontját, melyet a későbbi vizsgálatok igazoltak. Huhn Péterrel kidolgozta a láncletörés matematikai modelljét. 1951-től az MTA tagja.
| [1] | Beck Mihály: Szabó Zoltán Gábor | Emlékbeszédek - Chemonet |
| [2] | Szabó Zoltán Gábor | Tudósportál |
| [2] | Szabó Zoltán Gábor | Wikipédia |
| [3] | Medzihradszky Kálmán: Kémia a Trefort-kertben 1945 után (első rész) | Természet Világa |
| [4] | 90 éves a szegedi természettudományi képzés | SZTE Természettudományi és Informatikai Kar - PDF |
| [5] | Móra László: A magyar kémia alakulása a XX. század első felében | Chemonet |
| [6] | Beck Mihály: Nevezzenek el utcákat a nagy magyar tudósokról! | Természet Világa |
| [7] | Móra László, Próder István: A magyar kémia és vegyipar kronológiája 1800-1950 | REAL - az MTA Könyvtárának Repozitóriuma - PDF |
| [8] | Kőrös Endre: Honnan és merre: a hazai kémiakutatás fél évszázada | Chemonet |