Suták József
Szabadka, 1865. nov. 5. – Budapest, 1954. júl. 19.
Piarista matematikus, egyetemi tanár
Teológiai tanulmányait Nyitrán végezte. 1890-ben a kolozsvári egyetemen mennyiség- és természettanból tanári oklevelet szerzett. Tanári oklevele megszerzése után 1891-ben a piarista rend szegedi, majd a következő évtől annak budapesti gimnáziumában tanított. 1892-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1896-ban a budapesti tudományegyetemen a matematika magántanára, 1912-ben ny. r. tanára lett. Az Eötvös Collegiumban vezető szaktanár volt. 1936-ban vonult nyugdíjba. Kutatásának tárgya a szintetikus és projektív geometria, a determinánselmélet, foglalkozott függvénytannal és differenciálegyenletekkel is. 1897-ben magyar nyelvre lefordította és kiadta Bolyai János Appendixét. A fény elektromágneses elmélete c. tanulmányával 1895-ben elnyerte az MTA pályadíját. Fejér Lipót mellett Suták József lett Neumann János doktori disszertációjának bírálója. Erre az adhatta az okot, hogy Suták még 1914-ben "A geometria logikai épületének felépítése" címmel írt dolgozatot, Neumann értekezése pedig ez volt: "Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítéséhez."
- Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 MEK
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái MEK
- Pallas Nagy Lexikon MEK
- Jeles Napok OSZK
- Magyar Katolikus Lexikon
- Bolyai János: Appendix Somogyi-könyvtár Szeged
- Füstöss László: A modern fizika érkezése (1919-1945) Fizikai Szemle
- Filep László: Szemelvények Riesz Frigyesnek Riesz Marcellhez írott leveleiből Műszaki Szemle - PDF
- Ripco Sipos Elvira: A zentai Gimnázium matematikatanárai Acta Historica Hungarica Turiciensia - PDF
- Gazda István: Farkas Gyula véleménye Suták József elképzeléseiről Magyar Tudománytörténeti Intézet - PDF
- Magyar Gábor: A szegedi főgymnasium legújabb története Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára - PDF
- Garai Imre: A tanári elitképzés műhelye ELTE Eötvös József Collegium - PDF