A Szegedi Tudományegyetemen végezte tanulmányait. 1942 és 1945 között munkaszolgálatos volt. 1945 és 1948 között a Szegedi Tudományegyetemen tanított. 1948-tól 1951-ig a minisztériumban dolgozott, 1951-től 1988-ig pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol tíz évig volt tanszékvezető egyetemi tanár. Matematikai logikával, számelmélettel, kombinatorikával foglalkozott. Eredményeket ért el az eldöntésprobléma redukciójával kapcsolatban, a geometriai számelméletben, a számelmélet alaptételével kapcsolatban. Jelentős oktatási, didaktikai, tehetséggondozó tevékenységet is folytatott. 1947-ben Soós Paulával újraindította a Középiskolai Matematikai Lapokat és része volt a Bolyai János Matematikai Társulat létrejöttében is. Évtizedekig a Kürschák-verseny bizottságának elnöke volt, a feladatokat egy ideig Hajós Györggyel és Neukomm Gyulával, majd, szerzőtársai halála után, egyedül gyűjtötte kötetbe részletesen kidolgozott megoldásokkal és rövid egy-egy matematikai témát tárgyaló cikkel. Erdős Pállal közösen írt bevezető számelméleti könyve nagy hatással volt a magyar matematikusok nemzedékeire.