Slater, John Clarke
Oak Park, Illinois, USA, 1900. dec. 22. – Sanibel Island, Florida, 1976. júl. 25.
Amerikai fizikus, elméleti kémikus
1920-ban a University of Rochester-en B.S., 1923-ban a Harvard University-n Ph. D. fokozatot szerzett fizikából, tanulmányait a Cambridge University-n folytatta. 1924-ben Niels Bohr-ral és Hendrik Kramers-szel együtt fogalmazta meg a BKS (Bohr-Kramers-Slater) elméletet, amely az anyag és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatását törekedett leírni. 1929-ben hullámfüggvények kifejezésére bevezette a róla elnevezett Slater-determinánsokat. Egyszerűsített kifejezéseket javasolt az atomorbitálok számára (Slater- orbitálok). 1930-tól 1966-ig a Massachusetts Institute of Technology fizika professzora, a fizika tanszék vezetője volt, majd a floridai egyetem professzoraként működött. Az atomok, molekulák és kristályok kvantumelméletének a kidolgozásában játszott fontos szerepet. Egyike a vegyértékkötés módszere kidolgozóinak a kvantumkémiában. A szilárdtestfizikában jelentős az általa 1954-ben bevezetett Slater-Koster közelítés.
| [1] | Frenkel Andor: Egy elméleti fizikus vándorútja Budapesttől Bostonig - Beszélgetés Tisza László professzorral. Negyedik rész | Természet Világa |
| [2] | Zsakó János: Kémiatörténeti évfordulók | Firka - PDF |
| [4] | Atomi tulajdonságok | ELTE Kémiai Intézet - PDF |
| [5] | Philip M. Morse: John Clarke Slater | Biographical Memoirs - National Academy of Sciences - angol - PDF |
| [6] | Lillian Hoddeson: Slater, John Clarke | Encyclopedia - angol |
| [6] | Oral History Transcript - John Clarke Slater | AIP Niels Bohr Library & Archives - angol |
| [7] | John C. Slater | Wikipedia - angol |
| [8] | Slater-type orbitals | Wikipedia - angol |
| [9] | Slater determinant | Wikipedia - angol |
| [10] | Bohr-Kramers-Slater (BKS) theory | Wikipedia - angol |
| [11] | Linear combination of atomic orbitals molecular orbital method | Wikipedia - angol |
| [11] | Shielding effect - Effective nuclear charge | Wikipedia - angol |