Schottky, Walter Hermann
Zürich, Svájc, 1886. júl. 23. – Pretzfeld, Németország, 1976. márc. 4.
Német fizikus
Friedrich Hermann Schottky matematikaprofesszor fia. Tanulmányait a berlini egyetemen végezte, Max Planck vezetésével készítette doktori disszertációját, melyet 1912-ben védett meg. 1914-19 között a Siemens cég kutatólaboratóriumában dolgozott. Egyetemi oktató volt a würzburgi egyetemen 1919-23 között, ezután Rostockban lett az elméleti fizika professzora 1923-27 között. 1927 után 1958-ig ismét a Siemens cégnél dolgozott. A szilárdtestfizikában, félvezetőkutatásban számos jelentős felfedezést tett, amelyek fontos elektronikus eszközök kifejlesztéséhez vezettek. Nevéhez fűződik többek között a Schottky-effektus és a Schrot-effektus. Számos találmánya közé tartozik a tetróda, a Schottky-dióda. Róla nevezték el a németországban működő Walter Schottky-intézetet.
| [1] | Gambár Péter István: Zajok és eltávolításuk | Debreceni Egyetem elektronikus Archívum - PDF |
| [2] | Rékai János: Adalékok a tranzisztor előtörténetéhez | Fizikai Szemle |
| [2] | Schottky dióda | HamWiki |
| [4] | Reinhard W. Serchinger: Schottky, Walter Hans | Encyclopedia - angol |
| [5] | Walter Schottky | NNDB: Tracking the entire world - angol |
| [6] | Walter Hermann Schottky | The Science, Art and Politics Almanac - angol |
| [7] | Walter Schottky | Today in Science History - angol |
| [8] | Walter H. Schottky | Wikipedia - angol |
| [9] | Schottky defect | Wikipedia - angol |
| [10] | Schottky emission | Wikipedia - angol |
| [11] | Schottky barrier | Wikipedia - angol |
| [12] | Schottky contact - Ohmic contact | Wikipedia - angol |
| [13] | Schottky anomaly | Wikipedia - angol |
| [14] | Field emission | Wikipedia - angol |
| [15] | Schottky diode | Wikipedia - angol |