Pacinotti, Antonio
Pisa, Olaszország, 1841. jún. 17. – Pisa, 1912. márc. 24.
Olasz fizikus
1856-tól a pisai egyetemen tanult, majd 1859-től tanársegéd az egyetemen. 1861-ben szerezte meg a fizikusi diplomáját. 1864 végén fizikaprofesszori megbízást kapott a Bolognai Technikai Intézetbe. 1873-ban a Cagliari-i, majd 1881-ben a pisai egyetem fizikaprofesszora lett. Kutatásai során Werner Siemenst megelőzve gyűrűs szerkezetű elektromos generátort szerkesztett, eredményeit 1865-ben publikálta. Felismerte, hogy a szerkezetet elektromos motorként is lehet használni. Később a belga Zénobe Gramme talált fel hasonló berendezést, a találmány hamar elterjedt, ma sokszor Pacinotti-Gramme dinamónak nevezik. Pacinottit 1905-ben az olasz parlament tagjává, majd 1911-ben az Olasz Elektrotechnikai Társaság elnökévé választották.
| [1] | Fizikusok Arcképcsarnoka | Bethlen Gábor Református Gimnázium - Hódmezővásárhely |
| [2] | Dinamó-motor | Bethlen Gábor Református Gimnázium - Hódmezővásárhely |
| [3] | Pallas Nagy Lexikon | MEK |
| [4] | Vitéz Verebély László: Jedlik Ányos két úttörő találmányáról | MEK - PDF |
| [4] | Abt Antal: A dynamo-electrikus gépekről | Orvos-Természettudományi Értesítő - PDF |
| [5] | James E. Brittain: Pacinotti, Antonio | Encyclopedia - angol |
| [7] | Antonio Pacinotti | ETHW - angol |
| [9] | Antonio Pacinotti | History of the electricity - angol |
| [10] | Antonio Pacinotti | Wikipedia - angol |
| [11] | Pacinotti dynamo | Wikipedia - angol |