1849-50-ben matematikát és görög nyelvet tanított a znaimi gimnáziumban. 1851 és 1853 között Bécsben végzett egyetemi tanulmányokat. Eközben fejlesztette tovább matematikai tudását és megismerkedett az atomelmélettel. 1853-ban főleg fizikát oktatott. 1854 és 1868 között a brünni felsőfokú reáliskolában természetrajzot tanított. 1856 és 1863 között a brünni kolostor kertjében végzett növénykeresztezési kísérleteivel megállapította az örökletes "faktorok" utódnemzedékekbe átjutásának törvényszerűségeit, és ezzel megalapozta a modern genetikát. Gyakran nevezik őt a "genetika atyjá"-nak, a róla nevezett örökléstani szabályok megalapítója.