História Tudósnaptár

Életrajz

Előzetes Emlékeztető Javaslatok? Olvass el! Admin belépés
 
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          
Marius, Simon
Marius, Simon (Mayr)

Gunzenausen, Bajorország, 1573. jan. 10. [20.] – Ansbach, 1624. dec. 26.

Német csillagász

Tanulmányait 1586-1601 közt a heilbronni Nagyhercegi Főiskolán végezte, ahol főleg a matematikai és csillagászati ismereteivel tűnt ki. Az 1596. évi üstökös pontos megfigyelése, valamint az 1599-re számított csillagászati táblázatai az akkori német tudós-világban jó nevet szerzett számára. 1601-ben az ansbachi őrgrófság udvari matematikusának nevezték ki. (munkaköréhez éppen úgy hozzá tartozott a határ-kitűzések ellenőrzése, mint az udvari előkelőségeknek szóló csillagjóslás!) 1601-ben Prágába ment, Tycho Brahe tanítványául, mesterének halála után 1605-ig orvostudományt tanult. 1609-ben hazatért, ekkor ültette át német nyelvre Euklidész "elemei"-t. 1609-ben hozzá jutott egy holland távcsőhöz, amelyet tökéletesített és 1610. január 8-án ezzel fedezte fel a Jupiter bolygó négy fényes holdját - egy nappal Galilei felfedezése után. A holdakról szóló megfigyeléseit csak 1614-ben adta ki, ebben a négy kísérőt "Brandenburg Csillagai"-nak nevezte. Tőle származnak a holdak ma is használatos mitológiai nevei: Io, Europa, Ganymedes, Callisto. A "Mundus Jovialis" (A Jupiter világa) c. művének függelékeként először ismertette a Nagy Andromeda-köd (M31) felfedezését. Ugyancsak mit se tudva Chr. Scheiner és Galilei felfedezéséről 1612-ben felfedezte a Nap foltjait. Marius munkásságának jelentős szerepe volt a tudományos célra alkalmazott távcső észak-európai elterjedésében. (Bartha Lajos)