História Tudósnaptár

Életrajz

Előzetes Emlékeztető Javaslatok? Olvass el! Admin belépés
 
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      
Lenhossék Mihály
Lenhossék Mihály

Pest, 1863. aug. 28. – Budapest, 1937. jan. 26.

Orvos, anatómus, egyetemi tanár

1886-ban szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetemen. 1882-től gyakornok, majd tanársegéd a budapesti I. anatómiai tanszéken. 1889-ben a bázeli anatómiai intézetben kórboncnok, majd 1895-ben a tübingeni anatómiai intézetben magántanár. 1899-1934-ig a budapesti I. anatómiai intézet igazgatója, 1914-1915-ig az egyetem rektora. Kiemelkedők idegrendszeri kutatásai. Santiago Ramón y Cajal mellett az elsők között ismerte fel, hogy az idegrendszerben az ingerület megszakításokkal, átkapcsoló állomásokon keresztül halad az idegrostokon, ezzel megalapozták a neurontant. Ezen a téren szakmai vitát folytatott a neurofibrillum-tant hirdető Apáthy Istvánnal. A mikroszkóptechnika korabeli szintjén a vitát nem lehetett eldönteni, később Lenhossék álláspontja igazolódott. Számos részletet tisztázott a spinalis és az idegi dúcokkal, a neurogliával, az állati érzékszervek összehasonlító anatómiájával kapcsolatosan. Tőle származik több szakkifejezés, pl. az astrocyta, lemnoblast, tigroid elnevezés. Jelentősek a spermatogenesisre vonatkozó kutatásai. Kiterjedt antropológiai kutatásokat is végzett, e tudomány tanára volt 1914-1925-ig a budapesti egyetemen. Az Orvosi Hetilap szerkesztője volt. 1897-től az MTA levelező, 1903-tól rendes tagja volt. Jeles barlangkutató is volt.