Lenhossék Mihály
Pest, 1863. aug. 28. – Budapest, 1937. jan. 26.
Orvos, anatómus, egyetemi tanár
1886-ban szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetemen. 1882-től gyakornok, majd tanársegéd a budapesti I. anatómiai tanszéken. 1889-ben a bázeli anatómiai intézetben kórboncnok, majd 1895-ben a tübingeni anatómiai intézetben magántanár. 1899-1934-ig a budapesti I. anatómiai intézet igazgatója, 1914-1915-ig az egyetem rektora. Kiemelkedők idegrendszeri kutatásai. Santiago Ramón y Cajal mellett az elsők között ismerte fel, hogy az idegrendszerben az ingerület megszakításokkal, átkapcsoló állomásokon keresztül halad az idegrostokon, ezzel megalapozták a neurontant. Ezen a téren szakmai vitát folytatott a neurofibrillum-tant hirdető Apáthy Istvánnal. A mikroszkóptechnika korabeli szintjén a vitát nem lehetett eldönteni, később Lenhossék álláspontja igazolódott. Számos részletet tisztázott a spinalis és az idegi dúcokkal, a neurogliával, az állati érzékszervek összehasonlító anatómiájával kapcsolatosan. Tőle származik több szakkifejezés, pl. az astrocyta, lemnoblast, tigroid elnevezés. Jelentősek a spermatogenesisre vonatkozó kutatásai. Kiterjedt antropológiai kutatásokat is végzett, e tudomány tanára volt 1914-1925-ig a budapesti egyetemen. Az Orvosi Hetilap szerkesztője volt. 1897-től az MTA levelező, 1903-tól rendes tagja volt. Jeles barlangkutató is volt.
| [1] | Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 | MEK |
| [2] | Révai nagy lexikona | MEK |
| [3] | Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái | MEK |
| [4] | Kapronczay Károly: Magyar Orvoséletrajzi Lexikon | HIK |
| [5] | Lenhossék Mihály | Semmelweis Egyetem Galéria |
| [6] | In memoriam Lenhossék Mihály | Orvostörténet - InforMed |
| [7] | Lenhossék Mihály | Wikipédia |
| [8] | Jeles Napok | OSZK |
| [9] | Lenhossék Mihály | Magyar Anatómus Társaság - PDF |
| [11] | Lenhossék Mihály: Az ember helye a természetben | MEK |