Leibniz, Gottfried Wilhelm von (Leibnitz)
Lipcse, Szászország (ma Németország), 1646. júl. 1. – Hannover, 1716. nov. 14.
Német polihisztor, matematikus, fizikus, filozófus
Jogot kezdett tanulni szülővárosa egyetemén, majd Nürnbergben folytatta tanulmányait. Először a mainzi választófejedelem szolgálatába lépett, itt diplomáciai megbízatásoknak is eleget tett, sokat utazott. 1676-tól a hannoveri választófejedelem könyvtárának vezetője volt. 1672-ben Párizsban ismerkedett meg Huygens-szel, aki felkeltette érdeklődését a matematika iránt. Ekkor kezdődött levelezése Newtonnal. A következő évet Londonban töltötte. Bemutatta a Royal Society-nak az általa konstruált számológépet, a Társaság ennek elismeréseként tagjává választotta. 1677-ben fogalmazta meg, néhány évvel Newton után, az analízis alaptételeit. Eredményeit először az általa elindított Acta Eruditorum-ban a világ első tudományos folyóiratában közölte. Az analízis megalapozása körüli éles elsőbbségi vita alakult ki közte és Newton között, amely a korszak matematikus társadalmát is megosztotta. A tudománytörténet mai felfogása szerint az analízist a két tudós egymástól függetlenül alapozta meg, az integrálszámítás alaptételét ma Newton-Leibniz-tételnek nevezik. Legtöbb matematikai művét 1682 és 1692 között publikálta. 1700-ben megalapította a berlini akadémiát. Később közreműködött a drezdai, a bécsi és a szentpétervári akadémia létrehozásában is. Newtonnal folytatott vitája miatt megkeseredve halt meg. Ő kezdte meg a matematikai logika megalapozását is, nevéhez fűződik a polinomiális tétel bizonyítása és a determinánselmélet megalapozása. Jelentősek voltak filozófiai művei és a biológiában, a geológiában, a nyelvészetben, a teológiában és a jogban elért eredményei is.
- Pallas Nagy Lexikon MEK
- Lukács Manuéla: A világ alaptörvény kutatásának új útjai MEK - PDF
- Kropog László: A matematikus is EMBER Skmatek - PDF
- Gottfried Wilhelm Leibniz Wikipédia
- Vekerdi László: Az újkori matematika és fizika megszületése Magyar Tudománytörténeti Intézet - PDF
- A primitív függvény fogalma és a Newton-Leibniz-formula Wikipédia
- Racionalizmus Wikipédia
- Mechanikus számoló masinák Tamás Ferenc honlapja
- Oxford-Typotex Matematikai Kislexikon HIK
- Informatika - Történeti áttekintés a KOBAK Oktatási és Informatikai Bt. jegyzetéből
- Prékopa András: Zéró Természet Világa
- Gottfried Wilhelm von Leibniz The MacTutor History of Mathematics archive - angol
- Leibniz Harmonic Triangle Wolfram MathWorld - angol
- Gottfried Wilhelm von Leibniz Chronicle of Mathematical People - angol - PDF
- Brandon C. Look: Gottfried Wilhelm Leibniz Stanford Encyclopedia of Philosophy - angol
- Justin E. H. Smith: Leibniz, Gottfried Wilhelm Encyclopedia - angol
- Gottfried Wilhelm Leibnitz School of Mathematics Trinity College, Dublin - angol
- Gottfried Wilhelm Leibniz Pioneers - The people and ideas that made a difference - angol
- Leibniz, Gottfried Wilhelm The Galileo Project - angol
- Leibniz, Gottfried Eric Weisstein's World of Science - angol
- Gottfried Leibniz NNDB: Tracking the entire world - angol
- Gottfried Leibniz Wikipedia - angol
- Leibniz algebra Wikipedia - angol
- Leibniz formula for pi Wikipedia - angol
- Leibniz formula Wikipedia - angol
- Leibniz integral rule Wikipedia - angol
- Leibniz test - Alternating series test Wikipedia - angol
- Leibniz and Newton calculus controversy Wikipedia - angol
- Gottfried Wilhelm Leibniz Answers.com - angol