Leibniz, Gottfried Wilhelm von (Leibnitz)
Lipcse, Szászország (ma Németország), 1646. júl. 1. – Hannover, 1716. nov. 14.
Német polihisztor, matematikus, fizikus, filozófus
Jogot kezdett tanulni szülővárosa egyetemén, majd Nürnbergben folytatta tanulmányait. Először a mainzi választófejedelem szolgálatába lépett, itt diplomáciai megbízatásoknak is eleget tett, sokat utazott. 1676-tól a hannoveri választófejedelem könyvtárának vezetője volt. 1672-ben Párizsban ismerkedett meg Huygens-szel, aki felkeltette érdeklődését a matematika iránt. Ekkor kezdődött levelezése Newtonnal. A következő évet Londonban töltötte. Bemutatta a Royal Society-nak az általa konstruált számológépet, a Társaság ennek elismeréseként tagjává választotta. 1677-ben fogalmazta meg, néhány évvel Newton után, az analízis alaptételeit. Eredményeit először az általa elindított Acta Eruditorum-ban a világ első tudományos folyóiratában közölte. Az analízis megalapozása körüli éles elsőbbségi vita alakult ki közte és Newton között, amely a korszak matematikus társadalmát is megosztotta. A tudománytörténet mai felfogása szerint az analízist a két tudós egymástól függetlenül alapozta meg, az integrálszámítás alaptételét ma Newton-Leibniz-tételnek nevezik. Legtöbb matematikai művét 1682 és 1692 között publikálta. 1700-ben megalapította a berlini akadémiát. Később közreműködött a drezdai, a bécsi és a szentpétervári akadémia létrehozásában is. Newtonnal folytatott vitája miatt megkeseredve halt meg. Ő kezdte meg a matematikai logika megalapozását is, nevéhez fűződik a polinomiális tétel bizonyítása és a determinánselmélet megalapozása. Jelentősek voltak filozófiai művei és a biológiában, a geológiában, a nyelvészetben, a teológiában és a jogban elért eredményei is.
| [1] | Pallas Nagy Lexikon | MEK |
| [2] | Lukács Manuéla: A világ alaptörvény kutatásának új útjai | MEK - PDF |
| [3] | Kropog László: A matematikus is EMBER | Skmatek - PDF |
| [5] | Gottfried Wilhelm Leibniz | Wikipédia |
| [5] | Vekerdi László: Az újkori matematika és fizika megszületése | Magyar Tudománytörténeti Intézet - PDF |
| [6] | A primitív függvény fogalma és a Newton-Leibniz-formula | Wikipédia |
| [7] | Racionalizmus | Wikipédia |
| [8] | Mechanikus számoló masinák | Tamás Ferenc honlapja |
| [10] | Oxford-Typotex Matematikai Kislexikon | HIK |
| [11] | Informatika - Történeti áttekintés | a KOBAK Oktatási és Informatikai Bt. jegyzetéből |
| [13] | Prékopa András: Zéró | Természet Világa |
| [15] | Gottfried Wilhelm von Leibniz | The MacTutor History of Mathematics archive - angol |
| [16] | Leibniz Harmonic Triangle | Wolfram MathWorld - angol |
| [16] | Gottfried Wilhelm von Leibniz | Chronicle of Mathematical People - angol - PDF |
| [17] | Brandon C. Look: Gottfried Wilhelm Leibniz | Stanford Encyclopedia of Philosophy - angol |
| [18] | Justin E. H. Smith: Leibniz, Gottfried Wilhelm | Encyclopedia - angol |
| [19] | Gottfried Wilhelm Leibnitz | School of Mathematics Trinity College, Dublin - angol |
| [20] | Gottfried Wilhelm Leibniz | Pioneers - The people and ideas that made a difference - angol |
| [21] | Leibniz, Gottfried Wilhelm | The Galileo Project - angol |
| [22] | Leibniz, Gottfried | Eric Weisstein's World of Science - angol |
| [24] | Gottfried Leibniz | NNDB: Tracking the entire world - angol |
| [25] | Gottfried Leibniz | Wikipedia - angol |
| [26] | Leibniz algebra | Wikipedia - angol |
| [27] | Leibniz formula for pi | Wikipedia - angol |
| [28] | Leibniz formula | Wikipedia - angol |
| [29] | Leibniz integral rule | Wikipedia - angol |
| [30] | Leibniz test - Alternating series test | Wikipedia - angol |
| [31] | Leibniz and Newton calculus controversy | Wikipedia - angol |
| [32] | Gottfried Wilhelm Leibniz | Answers.com - angol |