Német hazafiúságú zsidó csodagyerekként már 16 évesen leérettségizett egy berlini francia líceumban, majd egyetemre került Frobenius alá matematikusnak; 22 évesen doktorált számelméletből. Mindeközben két könyvet is írt a sakk matematikájáról és a kapcsolódó rejtvényekről. Párizsi tanulmányok következtek; onnan írta Hilbert címére, hogyan lehet bizonyítani az algebrai számtestekre vonatkozó prímideál tételt. 1909-ig Berlinben, utána Göttingenben professzorkodott; 1927-ben családjával (az akkor még angol fennhatóságú) Palesztinába emigrált. (Landau apósa a Nobel-díjas Paul Ehrlich, a szifilisz legyőzője.) Szakmai féltékenységek és pozícióharcok okán 1934-ben Landau visszatért Berlinbe. Életműve a matematika sok területén alapvető jelentőségű. (Hujter Mihály)