Előbb Etonban, majd a cambridge-i King's College-ben tanult. Tanárai között találjuk Alfred Marshallt és Arthur Cecil Pigout. Disszertációját valószínűségszámításból írta. 1908-ig az India Office-nál dolgozott, majd Cambridge-ben. Az elméleti közgazdaságtan tudományának egyik legnagyobb egyénisége, akinek munkássága nagy befolyást gyakorolt a 20. század közgazdasági és politikai gondolkodására. Nevéhez általában elsősorban a gazdasági válságok megakadályozására, illetve csillapítására irányuló állami intézkedések szorgalmazását kötik, azonban számos más területen - például a pénzzel, az árakkal és bérekkel, a foglalkoztatottsággal kapcsolatban - végzett munkája is hasonló fontosságú. A modern makroökonómia megteremtője. A tőle eredő gazdasági szemléletet keynesianizmusnak nevezzük.