Kádár László
Ósóvé, 1908. jan. 22. – Debrecen, 1989. máj. 6.
Földrajztudós, egyetemi tanár
1930-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet, majd doktori címet. 1938-1942-ig a Magyar Táj- és Népkutató Intézetben Teleki Pál munkatársaként földrajzi vezető, majd igazgató. Az 1938-ban létesült Györffy-kollégium tanárelnöki teendőit is ellátta. Kőrösi Csoma Sándor diákotthonának igazgatójává nevezték ki. 1945-ben a debreceni tudományegyetem Földrajzi Intézetének vezetője, a földrajz tanszék vezető professzora. 1948-49-ben a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1951-52-ben a Természettudományi Kar dékánhelyettese, 1952-54 között dékánja, 1954-55-ben pedig az egyetem rektora. Sokat foglalkozott a földkéreg fejlődésével, a kontinensek és óceánok kialakulásával, hegységképződések, a jégkorszakok kérdésével, a Föld őséghajlati viszonyainak tanulmányozásával, a Föld tágulásával, a hideg földkeletkezési elmélettel. Nyugalomba vonulása után Kőrösi Csoma Sándor életművének továbbtanulmányozásával foglalkozott. 1933-ban az Almásy László által a líbiai sivatagban vezetett expedíció magyar résztvevője volt. Erről az expedícióról készült Az angol beteg c. film.
| [1] | Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 | (MEK) |
| [3] | Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története | MTA FKI - PDF |
| [4] | Magyar Földrajzi Társaság (MFT) | (Magyarország a XX. században - MEK) |
| [5] | A földrajztudomány 1945-ig | Magyarország a XX. században - MEK |
| [7] | Almásy László | (Wikipédia) |
| [9] | Nagy Miklós Mihály: Miért beteg az angol beteg? | (Magyar Szemle) |
| [12] | Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék története | Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Debrecen |
| [12] | Török Zsolt: Almásy László és a líbiai-sivatag expedíciós térképezése | (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék - PDF) |
| [14] | Dr. Kádár László emlékplakett | Köztérkép |