Gróh Gyula
Esztergom, 1886. jan. 16. – Budapest, 1952. febr. 23.
Kémikus
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1908-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1914-ben az Állatorvosi Főiskola vegytani tanszéke tanárává nevezték ki, ahol több mint 20 esztendőt töltött. 1935-ben Ilosvay Lajos utódaként a Műegyetem Általános Kémiai Tanszékének vezetését vette át, majd 1937-ben Buchböck Gusztáv után a budapesti Tudományegyetem III. sz. Kémiai Intézetének (később Általános és Radiológiai Kémiai Intézet) igazgatója lett. Munkássága elismeréseként az MTA 1925-ben levelező, majd 1936-ban rendes tagjai sorába választotta. A Tudományegyetemen dolgozott 1949-es nyugdíjazásáig, akkor politikai okokból megfosztották akadémiai tagságától, katedrájától és kutatási lehetőségeitől. Ezután élete végéig az Országos Gabona és Lisztkísérleti Állomáson dolgozott. 1989-ben rehabilitálták. Kutató munkássága során három fő témakörrel: a radioaktivitással, a reakciókinetikai vizsgálatokkal, a fehérjék kémiai szerkezetével foglalkozott. Hevesy Györggyel együtt a világon elsőként alkalmazták a radioaktív indikáció módszerét az ólom öndiffúziójának vizsgálatára. Fehérjekutatásaival kapcsolatban kidolgozta a mikrobiológiai aminosav-racemizáció meghatározási módszerét. Jelentős műve az Erdey-Grúz Tiborral, Schay Gézával és Náray-Szabó Istvánnal írt Fizikai kémia című könyve. Műveiből évtizedekig hallgatók generációi tanultak.
[1] Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
[2] Gróh Gyula - Emlékezés a közelmúlt nagy egyéniségeire (Kémiatörténet - Chemonet)
[3] Gróh János: Emlékeim édesapámról Kémiatörténet - Chemonet
[4] A magyar vegyészet arcképcsarnoka (Chemonet)
[5] Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER - METESZ - OMIKK)
[6] Für Lajos, Pintér János: Magyar agrártörténeti életrajzok A-H MMgMK Digitális Könyvtár - PDF
[6] Magyar Katolikus Lexikon
[6] Gróh Gyula Tudósportál
[6] Évfordulónaptár Megyénk nagyjai Komárom-Esztergom Megye
[7] Magyar Állatorvosi Panteon Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár
[8] Fehér György: Életrajz Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár - PDF
[9] A kémia kutatása és oktatása a két világháború között Magyarország a XX. században - MEK
[10] Radnai Gyula: 375 éves egyetemünk fizika tanszékeinek vázlatos története ELTE TTK Fizikai Intézet
[11] Vámos Éva: Kémikusok nyomában Természet Világa
[13] Móra László, Próder István, Gazda István: A magyar kémia és vegyipar kronológiája 1800-1950 Magyar Tudománytörténeti Intézet - PDF
[14] Gróh Gyula dr. domborműves emléktábla Köztérkép
[2] Gróh Gyula - Emlékezés a közelmúlt nagy egyéniségeire (Kémiatörténet - Chemonet)
[3] Gróh János: Emlékeim édesapámról Kémiatörténet - Chemonet
[4] A magyar vegyészet arcképcsarnoka (Chemonet)
[5] Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER - METESZ - OMIKK)
[6] Für Lajos, Pintér János: Magyar agrártörténeti életrajzok A-H MMgMK Digitális Könyvtár - PDF
[6] Magyar Katolikus Lexikon
[6] Gróh Gyula Tudósportál
[6] Évfordulónaptár Megyénk nagyjai Komárom-Esztergom Megye
[7] Magyar Állatorvosi Panteon Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár
[8] Fehér György: Életrajz Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár - PDF
[9] A kémia kutatása és oktatása a két világháború között Magyarország a XX. században - MEK
[10] Radnai Gyula: 375 éves egyetemünk fizika tanszékeinek vázlatos története ELTE TTK Fizikai Intézet
[11] Vámos Éva: Kémikusok nyomában Természet Világa
[13] Móra László, Próder István, Gazda István: A magyar kémia és vegyipar kronológiája 1800-1950 Magyar Tudománytörténeti Intézet - PDF
[14] Gróh Gyula dr. domborműves emléktábla Köztérkép