Erdey-Grúz Tibor
Budapest, 1902. okt. 27. – Budapest, 1976. aug. 16.
Vegyész, egyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti Tudományegyetem Bölcsészkarán végezte, s egész életét ebben az intézményben töltötte. A II. sz. Kémiai Intézetben volt tanársegéd, adjunktus, majd 1941-től c. rk. tanár. 1949-ben nevezték ki az újonnan alakult fizikai kémiai tanszék professzorává. A fizikai kémia volt kizárólagos alkotói területe, elsősorban az elektrokémia. Fizikai kémiai praktikum (Proszt Jánossal) és Elméleti fizikai kémia (Schay Gézával) című könyveiből kémikus nemzedékek tanultak. A hazai elektrokémiai kutatás egyik kiváló művelője volt, jelentős felismeréseket tett a hidrogén-túlfeszültség értelmezésében, az elektrolitikus fémleválás vizsgálatában, a fémes kristályok elektrolitikus növesztése terén, vizsgálta a fémek anódos oldódását, továbbá az ionvándorlás jelenségeit. Jelentős volt tudományos-közéleti szereplése is. Az MTA 1943-ban lev., 1948-ban r. tagjává választotta, 1950-1953 és 1964-1970 között az Akadémia főtitkára, 1970-1976 között elnöke volt. Két ízben nyerte el a Kossuth-díjat (1950, 1956). 1952-1953 között felsőoktatási, 1953-1956 között oktatási miniszter volt. Számos szocialista ország tudományos akadémiája választotta tagjává.
[1] Erdey-Grúz Tibor - Emlékezés a közelmúlt nagy egyéniségeire (Kémiatörténet - Chemonet)
[2] Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
[3] Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER - METESZ - OMIKK)
[4] Inzelt György: Erdey-Grúz Tibor, mint az elektródfolyamatok kinetikájának úttörője és hatása az elektrokémia fejlődésére (Kémiatörténet - Chemonet)
[5] Horváth Miklós: A világ működése www.vilaglex.hu
[6] Erdey-Grúz Tibor Tudósportál
[7] Kiss Csongor: Magyar tudomány- és technikatörténeti műhely Élet és Tudomány
[9] Donáth Péter: Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon 1945-1960 ELTE Digitális Intézményi Tudástár - PDF
[10] Tarján Imre: Valahol a tudós is ember (Természet Világa)
[11] Pál Lénárd: Halványuló emlékeim az 50 éve alapított KFKI-ról Magyar Tudomány
[2] Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
[3] Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER - METESZ - OMIKK)
[4] Inzelt György: Erdey-Grúz Tibor, mint az elektródfolyamatok kinetikájának úttörője és hatása az elektrokémia fejlődésére (Kémiatörténet - Chemonet)
[5] Horváth Miklós: A világ működése www.vilaglex.hu
[6] Erdey-Grúz Tibor Tudósportál
[7] Kiss Csongor: Magyar tudomány- és technikatörténeti műhely Élet és Tudomány
[9] Donáth Péter: Oktatáspolitika és tanítóképzés Magyarországon 1945-1960 ELTE Digitális Intézményi Tudástár - PDF
[10] Tarján Imre: Valahol a tudós is ember (Természet Világa)
[11] Pál Lénárd: Halványuló emlékeim az 50 éve alapított KFKI-ról Magyar Tudomány