A Franck-Condon-elv egyik névadója. Kvantummechanikai módszereket alkalmazott az atomok és atommagok tulajdonságainak feltárására. A II. világháború alatt fontos szerepe volt az atomenergia-termelés, valamint a radar kifejlesztésében. 1943-ban segített J. Robert Oppenheimernek, hogy összetoborozzák azt a csoportot, amely kifejlesztette az első atombombákat az új-mexikói Los Alamosban. 1946-ban tanácsadója volt annak a szenátusi bizottságnak, amely az Atomenergia Bizottságot létrehozó törvényt készítette elő. Az atomenergia civil ellenőrzéséért folytatott küzdelem reakciójaként sok támadás érte a képviselőház Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottsága részéről, amelynek tagjai a civil ellenőrzés egyik legerősebb ellenzői voltak. 1945 és 1951 között Condon a Nemzeti Szabványügyi Hivatal igazgatója volt, elnöke lett az Amerikai Fizikai Társaságnak 1946-ban és az Amerikai Tudományfejlesztési Társaságnak 1953-ban. 1966-ban a légierő a repülő csészealjakat vizsgáló program igazgatásával bízta meg, ebből született a Condon-jelentés.