Bugarszky István
Zenta, 1868. máj. 21. – Budapest, 1941. márc. 3.
Kémikus, egyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1891-ben doktori oklevelet kapott. Az állatorvosi főiskolán 1903-tól ny. r. tanár, 1902-től a vegytani tanszék vezetője. 1893-ban kormánysegéllyel külföldi tanulmányutat tett, 1896-ban félévet W. Nernst göttingeni laboratóriumában dolgozott, 1894-ben a budapesti tudományegyetemen magántanár, majd 1913-ban a II. kémiai intézet ny. r. tanára. Főként reakciókinetikai kutatásai jelentősek. Bebizonyította a kémiai affinitásra vonatkozó Thomsen-Berthelot-elv fogyatékosságát. A fehérjék fizikokémiai sajátosságaival is foglalkozott, kimutatta amfoter jellegüket. 1899-től az MTA tagja.
| [1] | Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 | MEK |
| [2] | Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig | BETTER - METESZ - OMIKK |
| [4] | A magyar vegyészet arcképcsarnoka | Chemonet |
| [5] | Magyar Állatorvosi Panteon | Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár |
| [5] | Fehér György: Életrajz | Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár - PDF |
| [6] | Bugarszky István | Tudósportál |
| [6] | Tari László: Bugarszky István (Stefan Bugarski) | Fókusz - Vajdasági ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő portál |
| [6] | Für Lajos, Pintér János: Magyar agrártörténeti életrajzok A-H | MMgMK Digitális Könyvtár - PDF |
| [7] | Szabadváry Ferenc: A magyar kémia művelődéstörténete - Fizikai kémia | HIK |
| [8] | Lengyel Béla: Az aradi fakereskedő fia jóformán senkivel sem tegeződött | Kémiatörténet - Chemonet |
| [9] | A kémia tudományának kialakulása Magyarországon a 18-19. században és a 20. század elején | Magyarország a XX. században - MEK |
| [10] | Radnai Gyula: Társulatunk alapító tagjai a Nemzeti Pantheonban - Kémikusok, kémia tanárok | ELFT |