História Tudósnaptár

Életrajz

Előzetes Emlékeztető Javaslatok? Olvass el! Admin belépés
 
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      
Born, Max
Born, Max

Breslau, Németország, (ma: Wroclaw, Lengyelország), 1882. dec. 11. – Göttingen, 1970. jan. 5.

Német-angol fizikus, matematikus, Nobel-díjas

1905-től Hilbert asszisztense a göttingeni egyetemen, 1912-től itt oktató, ekkor Kármán Tódorral együttműködve fontos eredményeket értek el a kristályok dinamikai elméletében. 1921-től 1933-ig a göttingeni egyetemen az elméleti fizika professzora volt. 1922-ig tanársegéde volt Bródy Imre, akivel korábbi, Kármán Tódorral közösen végzett kutatásait folytatta. Megadta a hőmennyiség nagyon pontos definícióját, és így a termodinamika első főtételét matematikailag kielégítőbben fogalmazta meg. Bevezette a Born-közelítésnek nevezett számítási módszert az atomi részecskék szóródásával kapcsolatos problémák megoldására. Ő és J. Robert Oppenheimer dolgozták ki a molekulák elektronszerkezetével foglalkozó kvantumkémiai számítások egyszerűsítését is (Born-Oppenheimer közelítés, BO). 1925-ben a Heisenberg által írt kvantumelméleti alapvető cikk publikálása után ezt Heisenberggel és Pascual Jordannal együtt továbbfejlesztették, kidolgozták a mátrixmechanikát. 1933-ban származása miatt megfosztották professzori állásától, Angliába távozott, ahol először a Cambridge-i egyetemen tanított, majd 1936-tól 1953-ig az edinburghi egyetem professzora volt. 1954-ben fizikai Nobel-díjat kapott a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért, Walther Bothe-vel megosztva.