Borel, Félix Edouard Justin Emile
Saint Affrique, Franciaország, 1871. jan. 7. – Párizs, 1956. febr. 3.
Francia matematikus, politikus
Az École Normale Supérieure tanulója lett 1889-ben. 1893-ban doktorált, ezután a Lille-i Egyetemen, majd 1897-ben az École Normale Supérieure-ben oktatott. 1905-ben a Francia Matematikai Társaság elnökévé választották meg. 1909-ben a Sorbonne Függvényelméleti Tanszékét kapta meg, amelyet kifejezetten neki alapítottak, ezt az állást 1941-ig töltötte be. 1921-ben a Francia Tudományos Akadémia tagja lett, 1933-ban megválasztották az intézmény alelnökének, 1934-től pedig az elnökének. Az 1920-as - 1940-es években a politikai életben is aktívan részt vett. A 2. világháború idején részt vett a francia ellenállásban. A matematika számos területén ért el alapvető fontosságú eredményeket, így a sorozatok, komplex függvények, differenciálegyenletek, a valószínűségszámítás területén. Henri Lebesgue-gel egyetemben a mértékelmélet, illetve annak a valószínűségelmélet terén történő alkalmazásának úttörője, a modern valós függvénytan egyik megalapozója. A Borel-mérték és Borel-halmaztest a modern valószínűségszámításban is fontos szerepet játszik. Összekapcsolta a hiperbolikus geometriát és a speciális relativitás elméletét. A játékelmélet területén ért el eredményeket, a bridzs kártyajáték tanulmányozásával is foglalkozott. Nevéhez fűződik az a gondolatkísérlet, amely "végtelen sok majom tétel" (infinite monkey theorem) néven vonult be a köztudatba. Számos tétel és fogalom kapcsolódik a nevéhez, így a már említetteken kívül a Heine-Borel-tétel, a Borel-lemma. Az egyik krátert róla nevezték el a Holdon.