Bernoulli, Nicolaus I
Basel, Svájc, 1687. okt. 21. – Basel, 1759. nov. 29.
Svájci matematikus, jogász, filozófus
Jacob és Johann Bernoulli unokaöccse. Apja, akit ugyancsak Nicolaus-nak hívtak, festő volt. 1704-ben diplomázott a baseli egyetemen Jacob Bernoulli tanítványaként. 1716-tól 1719-ig a matematika professzora volt Padovában. 1722-ben visszatért szülővárosába, a baseli egyetemen jogot és logikát tanított. Részt vett nagybátyja, Jacob művének, az Ars conjectandi-nak kiadásában. Matematikai eredményei főképen más tudósokkal folytatott levelezésében maradtak fenn. Legfontosabb eredményeit a differenciálegyenletek, az integrálszámítás, a geometria, és a valószinűségszámítás területén érte el. Ő fogalmazta meg az ún. szentpétervári paradoxont, amellyel a család más tagjai, így Daniel és Nicolaus II Bernoulli is foglalkoztak.
| [1] | Belinszki Bálint: A hasznosság és igazságosság matematikai modelljeiről | ELTE TTK Matematikai Intézet - PDF |
| [1] | Berde Éva, Petró Katalin: A különféle hasznosságfogalmak szerepe a közgazdaságtanban | Közgazdasági Szemle |
| [2] | Nicolaus (I) Bernoulli | (The MacTutor History of Mathematics archive - angol) |
| [3] | Bernoulli | 1911 Encyclopedia Britannica - Wikisource - angol |
| [4] | Nicolaus Bernoulli | Stetson University - angol |
| [6] | Bernoulli, Nicolaus | Historisches Lexikon der Schweiz - német |
| [7] | Bernoulli | Historisches Lexikon der Schweiz - német |
| [8] | Jakob Bernoulli, Edith Dudley Sylla: The art of conjecturing, together with Letter to a friend on sets in court tennis | Google Books - angol |
| [10] | Nicolaus I Bernoulli | (Wikipedia - angol) |
| [11] | Bernoulli family | (Wikipedia - angol) |
| [12] | St. Petersburg paradox | Wikipedia - angol |