Bernoulli, Nicolaus I
Basel, Svájc, 1687. okt. 21. – Basel, 1759. nov. 29.
Svájci matematikus, jogász, filozófus
Jacob és Johann Bernoulli unokaöccse. Apja, akit ugyancsak Nicolaus-nak hívtak, festő volt. 1704-ben diplomázott a baseli egyetemen Jacob Bernoulli tanítványaként. 1716-tól 1719-ig a matematika professzora volt Padovában. 1722-ben visszatért szülővárosába, a baseli egyetemen jogot és logikát tanított. Részt vett nagybátyja, Jacob művének, az Ars conjectandi-nak kiadásában. Matematikai eredményei főképen más tudósokkal folytatott levelezésében maradtak fenn. Legfontosabb eredményeit a differenciálegyenletek, az integrálszámítás, a geometria, és a valószinűségszámítás területén érte el. Ő fogalmazta meg az ún. szentpétervári paradoxont, amellyel a család más tagjai, így Daniel és Nicolaus II Bernoulli is foglalkoztak.
- Belinszki Bálint: A hasznosság és igazságosság matematikai modelljeiről ELTE TTK Matematikai Intézet - PDF
- Berde Éva, Petró Katalin: A különféle hasznosságfogalmak szerepe a közgazdaságtanban Közgazdasági Szemle
- Nicolaus (I) Bernoulli (The MacTutor History of Mathematics archive - angol)
- Bernoulli 1911 Encyclopedia Britannica - Wikisource - angol
- Nicolaus Bernoulli Stetson University - angol
- Bernoulli, Nicolaus Historisches Lexikon der Schweiz - német
- Bernoulli Historisches Lexikon der Schweiz - német
- Jakob Bernoulli, Edith Dudley Sylla: The art of conjecturing, together with Letter to a friend on sets in court tennis Google Books - angol
- Nicolaus I Bernoulli (Wikipedia - angol)
- Bernoulli family (Wikipedia - angol)
- St. Petersburg paradox Wikipedia - angol