Apáthy István
Pest, 1863. jan. 4. – Szeged, 1922. szept. 27.
Zoológus, egyetemi tanár
1885-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet, 1886-89-ben a nápolyi zoológiai állomáson dolgozott. 1888-ban a budapesti egyetemen a zoológia magántanára, 1890-től a kolozsvári egyetemen tanár. 1909-ben Kolozsvárott állattani intézetet létesített. 1920-ban rövid ideig Budapesten élt, majd a szegedi egyetem tanára volt. Tőle származik az idegingerület vezetésének ún. kontinuitás-tana, mely szerint az idegfibrillumok egészen a perifériáig összefüggő rendszert képeznek. Koncepciója éles ellentétben állott Ramón y Cajal neuron-tanával. További nagy érdeme a mikrotechnika fejlesztése. Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertani osztályozását. Bár magát a polyphyletikus nézet hívének vallotta, mégis számos más kérdésben teljesen elfogadta Darwin tanait. Élesen állást foglalt az eugenika és a hódító háborúk ellen. Tudományos munkássága mellett szépirodalommal és publicisztikával, szociológiával is foglalkozott. 1898-tól az MTA levelező tagja volt.
| [1] | Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 | (MEK) |
| [2] | Lambrecht Kálmán: Magyar tudós sostragédiája - Apáthy István emlékének | (Ponticulus Hungaricus) |
| [4] | Évfordulós emlékcsarnok | SZTE Könyvtár |
| [5] | Gábor Dénes: Apáthy István élete és munkássága | (Művelődés) |
| [5] | Apáthy István | Tudósportál |
| [6] | Apáthy István | Wikipédia |
| [7] | Nagy Nándor: Apáthy Istvánról és a Kolozsvári Állattani Intézetről | Erdélyi Magyar Adatbank - PDF |
| [9] | K. Lengyel Zsolt: A nagyromán állameszme magyar alternatíváinak történetéhez | (Korunk) |
| [10] | Nagy György: Erdélyi magyar szellemi életa két háború között (1918-1940) | (Korunk) |