Apáthy István
Pest, 1863. jan. 4. – Szeged, 1922. szept. 27.
Zoológus, egyetemi tanár
1885-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet, 1886-89-ben a nápolyi zoológiai állomáson dolgozott. 1888-ban a budapesti egyetemen a zoológia magántanára, 1890-től a kolozsvári egyetemen tanár. 1909-ben Kolozsvárott állattani intézetet létesített. 1920-ban rövid ideig Budapesten élt, majd a szegedi egyetem tanára volt. Tőle származik az idegingerület vezetésének ún. kontinuitás-tana, mely szerint az idegfibrillumok egészen a perifériáig összefüggő rendszert képeznek. Koncepciója éles ellentétben állott Ramón y Cajal neuron-tanával. További nagy érdeme a mikrotechnika fejlesztése. Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertani osztályozását. Bár magát a polyphyletikus nézet hívének vallotta, mégis számos más kérdésben teljesen elfogadta Darwin tanait. Élesen állást foglalt az eugenika és a hódító háborúk ellen. Tudományos munkássága mellett szépirodalommal és publicisztikával, szociológiával is foglalkozott. 1898-tól az MTA levelező tagja volt.
[1] Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990
(MEK)
[2] Lambrecht Kálmán: Magyar tudós sostragédiája - Apáthy István emlékének (Ponticulus Hungaricus)
[4] Évfordulós emlékcsarnok SZTE Könyvtár
[5] Gábor Dénes: Apáthy István élete és munkássága (Művelődés)
[5] Apáthy István Tudósportál
[6] Apáthy István Wikipédia
[7] Nagy Nándor: Apáthy Istvánról és a Kolozsvári Állattani Intézetről Erdélyi Magyar Adatbank - PDF
[9] K. Lengyel Zsolt: A nagyromán állameszme magyar alternatíváinak történetéhez (Korunk)
[10] Nagy György: Erdélyi magyar szellemi életa két háború között (1918-1940) (Korunk)
[2] Lambrecht Kálmán: Magyar tudós sostragédiája - Apáthy István emlékének (Ponticulus Hungaricus)
[4] Évfordulós emlékcsarnok SZTE Könyvtár
[5] Gábor Dénes: Apáthy István élete és munkássága (Művelődés)
[5] Apáthy István Tudósportál
[6] Apáthy István Wikipédia
[7] Nagy Nándor: Apáthy Istvánról és a Kolozsvári Állattani Intézetről Erdélyi Magyar Adatbank - PDF
[9] K. Lengyel Zsolt: A nagyromán állameszme magyar alternatíváinak történetéhez (Korunk)
[10] Nagy György: Erdélyi magyar szellemi életa két háború között (1918-1940) (Korunk)