Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2012. m�j. 31.	Tolnay Lajos sz�let�s�nek 175. �vfordul�ja Pest, 1837. m�j. 31. - Budapest, 1918. �pr. 21. Vas�tm�rn�k 1862-ben v�gezte tanulm�nyait a budapesti m�egyetemen. 1862-t�l a pest-losonci vas�t, 1866-t�l a kassa-oderbergi vas�t �p�t�s�n�l dolgozott. 1870-ben a duna-dr�vai vas�t igazgat�, 1871-ben az orsz�gos vas�t�p�t�si igazgat�s�g vezet�je, 1872-1886-ig a M�V els� eln�kigazgat�ja volt. Ez az id�szak a hazai vas�t�p�t�s egyik aranykora volt, �vente t�bb sz�z km-nyi �j vas�tvonal �p�lt, melynek tervez�si �s �p�t�si munk�it is � ir�ny�totta. Ekkor �p�lt a Keleti p�lyaudvar, amit 1884. augusztus 16-�n avatt�k fel. 1874-ben �j tarifarendszert l�ptetett �letbe, l�trehozta a M�V �szaki F�m�hely�t, az 1870-ben l�tes�tett, kiz�r�lag �j g�pek �s vagonok gy�rt�s�ra rendezte be. 1885-1891-ig a Magyar M�rn�k �s �p�t�sz Egylet eln�ke volt. Nyugalomba vonul�sa ut�n, 1887-1896-ig szabadelv� programmal orsz�ggy�l�si k�pvisel� volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 31.	Gothard Jen� sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Szombathely-Her�ny, 1857. m�j. 31. - Szombathely-Her�ny, 1909. m�j. 29. Csillag�sz, m�rn�k Tanulm�nyait a b�csi m�egyetemen v�gezte. �ccs�vel, Gothard S�ndorral a szombathelyi sz�kesegyh�zban bemutatt�k a Foucault-inga m�k�d�s�t. Konkoly Thege Mikl�s biztat�s�ra 1881-ben a csal�d her�nyi (ma Szombathelyhez tartozik) lak�h�za mellett fizikai laborat�riumot, finommechanikai m�helyt �s csillag�szati obszervat�riumot �p�ttetett Hauszmann Alajos tervei szerint. A csillag�szat akkor legkorszer�bb �szlel�si m�dszereit alkalmazta, m�hely�ben asztrofizikai berendez�seket k�sz�tett, ezekb�l k�lf�ldi int�zetek is v�s�roltak. Legf�bb eredm�nyeit a f�nyk�pez�s asztrofizikai alkalmaz�s�ban �rte el. F�nyk�pen meg�r�k�tette a Lant csillagk�p g�zk�d�nek vizu�lisan nem l�that� k�zponti csillag�t (1886), az elmos�dott, kiterjedt �gi objektumok finom r�szleteit, az �st�k�s-sz�nk�peket. Kimutatta a nova-csillagok �s a planet�ris k�d�k sz�nk�pi hasonl�s�g�t (1892, 1901), �s az �n. f�ny-echo jelens�g�t (a fell�ngol� csillagok f�ny�nek visszaver�d�s�t a k�rnyez� s�t�t anyagfelh�kr�l). R�szt vett az ikerv�ri v�zier�m� elektromos r�szeinek tervez�s�ben. Eredm�nyes k�s�rleteket v�gzett a korai R�ntgen-f�nyk�pez�s ter�n is. Az MTA levelez� tagja, az Astronomische Gesellschaft tagja, f�nyk�peivel sz�mos �rmet nyert. Nev�t az 1710.sz. kisbolyg�, az ELTE szombathelyi Gothard Obszervat�riuma, a Vas megyei Gothard Csillag�szati Egyes�let, �s a Gothard Jen� eml�k�rem �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 31.	Litschauer Lajos hal�l�nak 75. �vfordul�ja Nagy�g, 1858. �pr. 13. - Budapest, 1937. m�j. 31. B�nyam�rn�k, jog�sz M�rn�ki tanulm�nyait a selmecb�nyai akad�mi�n, jogi tanulm�nyait a nagyv�radi jogakad�mi�n v�gezte 1882-ben. 1887-ben a selmecb�nyai b�nyaiskola tan�ra, 1894-ben tan�ri alkalmaz�sa megtart�sa mellett b�nyaf�m�rn�k. Sz�les k�r� szakirodalmi munk�ss�got fejtett ki. �rtekez�sei a B�ny�szati �s Koh�szati Lapokban, osztr�k �s n�met szakfoly�iratokban jelentek meg.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 31.	Egyedi L�szl� sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Budapest, 1902. m�j. 31. - Budapest, 1980. �pr. 22. G�p�szm�rn�k Berlinben szerzett oklevelet, majd �n�ll� v�llalkoz�k�nt m�k�d�tt. 1949-ben ker�lt az �p�t�studom�nyi Int�zetbe. Emellett r�szt vett a BME �p�letg�p�szeti tansz�ke l�trehoz�s�ban, s a BME c. egy. docens�v� nevezt�k ki. Szerkeszt�s�ben jelent meg 1963-ban a k�tk�tetes �p�letg�p�szeti K�zik�nyv. Kiemelked� munk�t v�gzett az �p�letg�p�szeti szabv�nyok, szab�lyzatok, m�szaki el��r�sok kiad�s�ban.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 31.	Galois, �variste hal�l�nak 180. �vfordul�ja Bourg La Reine, Franciaorsz�g, 1811. okt. 25. - P�rizs, 1832. m�j. 31. Francia matematikus Tizenk�t �ves kor�ig anyja tan�totta, ezut�n ker�lt egy h�res p�rizsi gimn�ziumba. Itt kezdte el tanulm�nyozni Abel, Legendre �s Jacobi m�veit, nemsok�ra pedig m�r �n�ll� eredm�nyeket is produk�lt. Felv�teli dolgozat�t az �cole Polytechnique-be azonban k�tszer is elutas�tott�k. Harmadszorra eljutott a sz�beliig, de az botr�nyba fulladt. Galois a levezet�seit nem �rt� bizotts�ghoz haj�totta szivacs�t �s elrohant. Az akad�mi�hoz bek�ld�tt dolgozatai sem tal�ltak t�bb meg�rt�sre. V�g�l 1829-ben beiratkozott a tan�rk�pz� int�zetbe. R�szt vett az 1830-as forradalomban, ez�rt kicsapt�k az iskol�b�l �s t�bb h�napi b�rt�nre �t�lt�k. Kiszabadul�sa ut�n p�rbajba keveredett �s hal�los l�v�st kapott. Hal�la el�tti �jszak�j�n meg�rta tudom�nyos v�grendelet�t, ez a Galois-elm�let volt. E jegyzetekben utalt arra, hogy elkezdte az algebrai f�ggv�nyek elm�let�nek kidolgoz�s�t. Hatvan lapnyi munk�ss�ga k�nyvt�rnyi szakirodalmat teremtett, feljegyz�seinek kifejt�s�vel tud�sok sora foglalkozott. Csoportelm�lete ma a matematika kimagasl� eredm�ny�nek sz�m�t.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 31.	Abbot, Charles Greeley sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Wilton, New Hampshire, USA, 1872. m�j. 31. - Washington, 1973. dec. 17. Amerikai csillag�sz, napkutat� 1907-1944 k�zt a Smithsonian Asztrofizikai Obszervat�rium igazgat�ja. 1928-44 k�z�tt a Smithsonian Institution f�titk�ra. A Nap v�r�s�ninneni sug�rz�s�r, �s a Napnak a F�ldre jut� �ssz-sug�rz�s�t m�rte nagy pontoss�ggal. Meghat�rozta az id�egys�g alatt a F�ld fel�letegys�gre jut� napsug�rz�st, a nap�lland�t (szol�ris konstans). Behat�an vizsg�lta a napsug�rz�s id�beli v�ltoz�s�t, �s a v�ltoz�s hat�s�t a l�gk�ri folyamatokra. Az USA Nemzeti Akad�mi�j�nak Rumford-d�jj�val jutalmazt�k. Nev�t a 17 023 sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 31.	Schwarzschild, Martin sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Potsdam, N�metorsz�g, 1912. m�j. 31. - Princeton, USA, 1997. �pr. 10. N�met sz�let�s� amerikai csillag�sz Iskol�it N�metorsz�gban v�gezte. 1935-ben G�ttingenben Ph. D. fokozatot szerzett. 1936-ban elhagyta N�metorsz�got. A vil�g t�bb egyetem�n: Osloban, a Harvardon, a Columbia Egyetemen tan�tott �s kutatott. A 2. vil�gh�bor� alatt az Egyes�lt �llamok hadsereg�ben teljes�tett szolg�latot, majd 1947-t�l a Princeton egyetemhez csatlakozva v�gezte kutat�i, oktat�i munk�j�t. Legjelent�sebb munk�ja a csillagok fejl�d�s�nek modellez�se volt. A digit�lis sz�m�t�g�pek alkalmaz�s�nak �tt�r�je. Az 50-es �s 60-as �vekben a Stratoscope projekt vezet�je volt, ennek sor�n nagy magass�gokba juttattak ballonokkal m�szereket. R�szletes k�peket kaptak a Nap granul�ci�j�r�l �s a napfoltokr�l, valamint a bolyg�k �s a v�r�s �ri�scsillagok infrav�r�s spektrum�r�l. 1958-ban megjelentette "Structure and Evolution of the Stars" c�m� k�nyv�t. Apja Karl Schwarzschild asztrofizikus volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 30.	Alexander B�la sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja K�sm�rk, 1857. m�j. 30. - Budapest, 1916. jan. 15. Orvos, radiol�gus 1879-ben szerzett orvosi oklevelet Budapesten, 1882-t�l K�sm�rkon dolgozott. 1896-ban R�ntgen felfedez�se ut�n nem sokkal m�r a gyakorlatban alkalmazta a r�ntgensug�rz�st. 1907-t�l a budapesti egyetem k�zponti r�ntgenlaborat�rium�nak vezet�je lett. � volt a radiol�gia els� magyarorsz�gi tan�ra. Vizsg�latai nemzetk�zi h�rnevet hoztak sz�m�ra. A Magyar Radiol�gusok T�rsas�ga 1964-ben Alexander B�la Eml�k�rmet alap�tott. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 30.	L�vai P�l sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Budapest, 1892. m�j. 30. - Budapest, 1957. aug. 25. G�p�szm�rn�k 1914-ben szerzett oklevelet a budapesti m�egyetemen. Az Egyes�lt Izz� telefonszerkeszt�si oszt�ly�n m�k�d�tt, majd az Ericsson Magyar Villamoss�gi Rt. szerkeszt�si oszt�ly�t vezette. Ir�ny�t�s�val a hazai telefontechnika t�bb nagy jelent�s�g� berendez�s�t dolgozt�k ki, t�bbek k�z�tt az ikertelefont, a szelektoros t�rsvonalrendszert, a p�rhuzamos mell�k�llom�s-rendszert, t�bb automatikus telefonk�zpontot. 1938-t�l az egyes�lt Ericsson �s Standard Villamoss�gi Rt. szabadalmi �gyeit vezette. 1948-t�l a Magyar Szabv�ny�gyi Int�zet f�m�rn�ke volt. Tev�kenyen r�szt vett a Magyar H�rad�stechnikai Tudom�nyos Egyes�let megalap�t�s�ban, t�bb �ven �t volt eln�ks�gi tagja �s a Magyar H�rad�stechnika felel�s szerkeszt�je.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 30.	Bar�nyi B�la hal�l�nak 15. �vfordul�ja Hirtenberg, Ausztria, 1907. m�rc. 1. - B�blingen, 1997. m�j. 30. Magyar sz�rmaz�s� osztr�k feltal�l�, g�p�szm�rn�k 1926-ban v�gzett a b�csi M�szaki Egyetemen. 16 �ves kor�ban jelentette be els� szabadalm�t, �s 1925-ben elk�sz�tett egy "n�paut�" terveit, amelynek legfontosabb jellemz�i: k�zponti cs�alv�z, l�gh�t�ses, boxer elrendez�s� n�gyhengeres n�gy�tem� farmotor szokatlanul r�vid (ma biztons�ginak nevezett) korm�nyoszlop. 10 �vvel k�s�bb ez az alapja Ferdinand Porsche Volkswagen terveinek. Fiatal m�rn�kk�nt B�csben az Austro-Fiatn�l, majd 1930-34 k�z�tt Frankfurtban az Adlern�l karossz�ria-konstrukt�rk�nt tev�kenykedett. R�vid berlini �s P�rizsi kit�r� ut�n 1939-t�l hal�l�ig h� marad a stuttgarti Daimler-Benzhez. 1961-t�l a t�vlati szem�lyg�pkocsi-fejleszt�si oszt�ly vezet�je, 1965-t�l f�m�rn�k. T�bb mint 2500 tal�lm�ny�t szabadalmaztatta. A passz�v biztons�g alapvet� fogalmai, k�zt�k a biztons�gi korm�nyoszlop, a s�llyesztett ablakt�rl�lap�t, az oldals� �tk�z�sv�delem, a formatart� utast�r �s tervezett deform�ci�j� kocsiorr �s -far az � nev�hez f�z�dnek. Ma m�r minden szem�lyaut� kialak�t�sakor figyelembe veszik a Bar�nyi-f�le passz�v biztons�gi ir�nyelveket. Munk�ss�g�t megbecs�lt�k. 1994-t�l az Automobilizmus H�res Emberei Csarnok�ban 150 kiv�l�s�g k�z�tt ismertetik tev�kenys�g�t.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 30.	Rutherfurd, Lewis Morris hal�l�nak 120. �vfordul�ja Morrisania, New York, USA, 1816. nov. 25. - Tranquility, New Jersey, 1892. m�j. 30. Amerikai csillag�sz A csillag�szati f�nyk�pez�s egyik �tt�r�je. D�dapja a F�ggetlens�gi Nyilatkozat egyik al��r�ja volt. A Williams College-ban tanult, majd jog�szk�nt dolgozott. Eur�pai utaz�s ut�n 1856-ban New Yorkban saj�t obszervat�riumot hozott l�tre. A f�nyk�pez�s csillag�szatban t�rt�n� alkalmaz�s�nak el�seg�t�s�re speci�lis objekt�vet tervezett, tov�bb� �j elj�r�sokat dolgozott ki a fot�lemezek min�s�g�nek �s tart�ss�g�nak jav�t�s�ra is. Az asztrofizik�ban jelent�s eredm�nye a csillagok sz�nk�p�nek felv�tel�re alkalmas optikai r�cs elk�sz�t�se, mellyel sok csillag sz�nk�p�t is meg tudta �r�k�teni. Ennek alapj�n 1863-ban elv�gezte a csillagsz�nk�pek egyik els� oszt�lyoz�s�t is. 1881-ben k�zrem�k�d�tt a Columbia Egyetem geod�ziai �s csillag�szati tansz�k�nek l�tes�t�s�ben. A Holdon egy kr�ter viseli a nev�t. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 30.	Wright, Wilbur hal�l�nak 100. �vfordul�ja Millville, Indiana, USA, 1867. �pr. 16. - Dayton, Ohio, 1912. m�j. 30. Amerikai feltal�l� A Wright fiv�rek Orville �s Wilbur f�iskol�ra j�rtak, de nem szereztek diplom�t. Daytonban n�ttek fel, ahol 1892-ben ker�kp�rjav�t�ssal, -tervez�ssel �s -gy�rt�ssal foglalkoz� c�get alap�tottak. Legf�bb c�ljuk azonban a rep�l�g�p megval�s�t�sa volt. Sir George Cayley, Octave Chanute, Otto Lilienthal �s Samuel Pierpont Langley munk�ja alapj�n 1899-ben kezdtek el rep�l� szerkezetekkel k�s�rletezni. Kifejlesztett�k a h�romtengely� ir�ny�t�st, �s meghat�rozt�k a rep�l�g�pek korm�nyozhat�s�g�nak alapelveit, melyeket ma is haszn�lunk. A fiv�rek mindv�gig egy�tt dolgoztak, a rep�l�g�p fejleszt�s�ben el�rt �rdemeiket nem lehet k�l�nv�lasztani. �vekig sikl�rep�l�g�pekkel v�geztek sikeres k�s�rleteket, t�bbf�le sz�rnyalakkal k�s�rleteztek, k�s�rleteikhez sz�lcsatorn�t is �p�tettek. 1903-ban �k rep�ltek el�sz�r sikeresen ir�ny�that�, motorral hajtott, l�gcsavaros, leveg�n�l nehezebb eszk�zzel, a k�s�bb Kitty Hawk-nak elnevezett k�tfedel� g�ppel. Els�bbs�g�ket ennek ellen�re napjainkig n�h�nyan vitatj�k.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 30.	Zygmund, Antoni Szczepan hal�l�nak 20. �vfordul�ja Vars�, Orosz Birodalom (ma Lengyelorsz�g), 1900. dec. 25. - Chicago, Illinois, USA, 1992. m�j. 30. Lengyel sz�let�s� amerikai matematikus A vars�i egyetemen v�gzett, majd 1923-t�l a vilniusi Stefan Batory egyetem professzora volt. 1940-ben, a 2. vil�gh�bor� idej�n az Egyes�lt �llamokba emigr�lt. 1945-t�l 1947-ig a Pennsylvania-i egyetem, majd 1947-t�l a Chicago-i egyetem professzora volt. A matematikai anal�zis sz�mos ter�let�n alkotott. Els�sorban a harmonikus anal�zis ter�let�n voltak kiemelked� eredm�nyei, trigonometrikus sorokr�l �rott k�nyve alapm�nek sz�m�t. Fontosak a szingul�ris integr�loper�torokkal kapcsolatos eredm�nyei.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 30.	Axelrod, Julius sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja New York, 1912. m�j. 30. - Rockville, 2004. dec. 29. Amerikai biok�mikus, farmakol�gus, Nobel-d�jas Tanulm�nyait a College of the City of New York-ban �s a New York-i Egyetemen 1941-ben v�gezte, majd a George Washington Egyetemen doktor�lt 1955-ben. 1935 �s 1946 k�z�tt a Ipari Eg�szs�g�gyi Laborat�riumban vegy�szk�nt dolgozott, majd a Goldwater Memorial Hospital kutat�si oszt�ly�ra ker�lt. 1949-t�l a National Heart Institute, Bethesda, Maryland k�miai farmakol�giai oszt�ly�nak munkat�rsa volt. 1955-ben ment �t a National Institute of Mental Health-ba, ahol a Klinikai Tudom�nyok Laborat�riuma farmakol�giai r�szleg�nek vezet�je lett. Sir Bernard Katz angol biofizikussal �s Ulf von Euler sv�d fiziol�gussal megosztva orvosi Nobel-d�jat kapott 1970-ben. Axelrod egy olyan enzimet fedezett fel, amely lebontja a k�miai inger�let�tviv� anyagokat az idegrendszerben, ha m�r nincs arra sz�ks�g, hogy idegi impulzusokat tov�bb�tsanak.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 29.	Filep Gy�rgy sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja Cs�szl�, 1932. m�j. 29. - Debrecen, 2003. �pr. 21. K�mia-fizika szakos tan�r, m�szeres analitikus, talajvegy�sz Munk�j�t az OMMI Debreceni Talajtani Oszt�ly�n kezdte (1954-1962), 1963-1969 k�z�tt a Ny�rs�gi Mez�gazdas�gi K�s�rleti Int�zet (Ny�regyh�za) K�zponti Laborat�rium�ban dolgozott. 1970-t�l 1973-ig az els� munkahelyre t�r vissza vezet�k�nt, majd 1974-t�l a Debreceni Agr�rtudom�nyi Egyetem Talajtani �s Mikrobiol�giai Tansz�k�nek oktat�ja. 1981-t�l egyetemi tan�r, majd 1997-ig tansz�kvezet�, hal�l�ig. Kutat�si ter�letei k�z�l kiemel�sre �rdemes a talajk�miai egyens�lyok �s a talajban v�gbemen� transzportfolyamatok le�r�sa; a talajleroml�s - talajjav�t�s elm�leti alapjainak fejleszt�se; a talaj �s a k�rnyezeti t�nyez�k k�lcs�nhat�s�nak tanulm�nyoz�sa. F�bb eredm�nyei k�z� sorolhat�k t�bbek k�z�tt a szikes talajok k�miai jellemz�inek tov�bbfejleszt�se; korszer� �nt�z�v�z min�s�t�si rendszer kidolgoz�sa; a talajsavanyod�s mechanizmus�nak tov�bbi tiszt�z�sa; szennyez� anyagok talajban t�rt�n� mozg�s�nak �s kimos�d�si lehet�s�geinek meg�llap�t�sa. (Szab�n� Kele Gabriella)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 29.	Bateman, Harry sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Manchester, 1882. m�j. 29. - Pasadena, 1946. jan. 21. Angol-amerikai matematikus A Cambridge-i Trinity College-ben, majd G�ttingenben �s P�rizsban tanult matematik�t. 1910-ben az Egyes�lt �llamokban telepedett le, Ph. D. fokozat�t 1913-ban a Johns Hopkins egyetemen szerezte. 1917-t�l kezdve hal�l�ig Pasadena-ban, a California Institute of Technology (1920-ig elnevez�se Throop College volt) professzora volt. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a matematika alkalmaz�saiban, k�l�n�sen az aerodinamik�ban, a folyad�kok mechanik�j�ban, a termodinamik�ban �s a geofizik�ban, a Laplace-transzform�ci�val, parci�lis differenci�legyenletekkel, a speci�lis f�ggv�nyekkel kapcsolatosan. �let�nek utols� �veiben a speci�lis f�ggv�nyekr�l tervezett nagyszab�s� munk�t, �sszegy�jt�tt jegyzeteit az �n. Bateman-projekt keret�ben A. Erd�lyi, W. Magnus, F. Oberhettinger �s F. Tricomi dolgozta fel a "Higher Transcendental Functions" c. alapm�ben.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 29.	Wu, Chien-Shiung sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Liuhe, China, 1912. m�j. 29. - New York, 1997. febr. 16. K�nai-amerikai fizikus A nanking-i egyetemen v�gzett, majd az Egyes�lt �llamokba emigr�lt, ahol a kaliforniai Berkeley egyetemen szerzett doktor�tust. 1957-ben k�s�rletileg igazolta T. D. Lee �s C. N. Yang elm�leti felt�telez�s�t, mely szerint a gyenge k�lcs�nhat�sokban nem �rv�nyes a parit�s-megmarad�s t�rv�nye. Lee �s Yang 1957-ben Nobel-dijat kapott, ebben azonban Wu nem r�szes�lt. 1965-ben jelent meg Dr. Wu Beta decay (b�ta-boml�s) c�m� alapvet� munk�ja. � volt az els� n�, akit az American Physical Society eln�k�v� v�lasztott, aki megkapta a Cyrus B. Comstock- �s a Wolf-d�jat, �s tagj�v� v�lasztotta a National Academy of Sciences.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 28.	M�rtonfi Antal (M�rtonffi M�rtonffy) sz�let�s�nek 265. �vfordul�ja Cs�kszentkir�ly, 1747. m�j. 28. - Gyulafeh�rv�r, 1799. nov. 19. Jezsuita csillag�sz 1782-ben a gyulafeh�rv�ri papnevelde tan�ra volt. Amikor Batthy�ny Ign�c p�sp�k csillagvizsg�l� l�tes�t�s�t hat�rozta el, B�csbe k�ldte Hell Miksa mell� csillag�szati tanulm�nyokat folytatni. Az ott t�lt�tt n�h�ny �v alatt (1788 -1792) a Gyulafeh�rv�ron tervezett int�zet m�szereinek beszerz�s�r�l is gondoskodott. A csillagvizsg�l� 1794-ben kezdte meg m�k�d�s�t, felszerel�se a maga kor�ban kiv�l� volt. M�v�ben nemcsak az obszervat�riumot ismertette, hanem az akkoriban haszn�latos m�szerek r�szletes le�r�s�t �s a m�szerhib�k elm�let�t is t�rgyalta. E t�ren munk�ja a 18. sz�zadban j�form�n egyed�l�ll�.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 28.	Balla Katalin sz�let�s�nek 65. �vfordul�ja Budapest, 1947. m�j. 28. - Budapest, 2005. j�n. 25. Matematikus, egyetemi tan�r 1970-ben a moszkvai �llami Lomonoszov Egyetem matematikus szak�n szerzett oklevelet. 1970-1992-ig a SZTAKI Numerikus M�dszerek Oszt�ly�nak �szt�nd�jas gyakornoka, tudom�nyos seg�d, majd f�munkat�rsa, 1992-2005-ig az Oper�ci�kutat�s �s D�nt�si Rendszerek Laborat�rium tudom�nyos f�munkat�rsa, mellette a Matematikai Szoftverek Oszt�ly, majd a Matematikai Fizikai Oszt�ly vezet�je volt. 2002-2005-ig a Miskolci Egyetem egyetemi tan�ra. A matematika numerikus m�dszereinek kutat�s�val �s alkalmaz�s�val foglalkozott. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a k�z�ns�ges differenci�legyenletek szingul�ris perem�rt�k-feladatainak k�zel�t�seiben �s a k�zel�t�sek hibabecsl�seiben.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 28.	Boisbaudran, Paul �mile Lecoq de hal�l�nak 100. �vfordul�ja Cognac, Franciaorsz�g, 1838. �pr. 18. - P�rizs, 1912. m�j. 28. Francia k�mikus A p�rizsi �cole Polytechnique kutat�jak�nt az �sv�nyok vizsg�lat�val foglalkozott a spektr�lanl�zis seg�ts�g�vel. 1875-ben sz�nk�pelemz�ssel felfedezett egy �j elemet, amelyet haz�ja tisztelet�re galliumnak nevezett el. A gallium felfedez�se a tudom�ny nagy diadala volt. Ez volt az els� k�miai elem, amely bebizony�totta a Mengyelejev-f�le peri�dusos rendszer helyes volt�t. 1879-ben � izol�lt el�sz�r szam�riumvegy�letet szamarszkitb�l kiindulva. 1886-ban a diszpr�ziumot fedezte fel.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 28.	Zassenhaus, Hans Julius sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Koblenz, N�metorsz�g, 1912. m�j. 28. - Columbus, Ohio, USA, 1991. nov. 21. N�met matematikus Kezdetben fizik�t tanult, majd �tt�rt a matematika hallgat�s�ra a hamburgi egyetemen, itt doktor�lt 1934-ben. Itt is m�k�d�tt mag�ntan�rk�nt a 2. vil�gh�bor� v�g�ig. Ez ut�n egy �vet Glasgow-ban t�lt�tt, majd Kanad�ban �s az Egyes�lt �llamokban volt professzor, 1964-t�l az Ohio State University-n. F� kutat�si ter�lete az algebra, ezen bel�l a csoportelm�let volt, t�bb jelent�s t�tel �s lemma viseli a nev�t. T�bb fontos algoritmust dolgozott ki az algebrai sz�melm�letben. Az 1960-as �vekben a sz�m�t�g�pek alkalmaz�s�nak egyik kezdem�nyez�je volt. K�s�bbi cikkeiben visszat�rt elm�leti fizikai k�rd�sekhez is, a csoportelm�let fizikai alkalmaz�saihoz. A sz�m�t�g�pes algebra egyik �tt�r�je volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 28.	Payne-Scott, Ruby Violet sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Grafton, Ausztr�lia, 1912. m�j. 28. - Sydney, 1981. m�j. 25. Ausztr�l r�di� csillag�sz 1933-ban megszerezte a sidney-i egyetemen fizik�b�l, matematik�b�l a B.S. fokozatot, elnyert egy �szt�nd�jat �s megkapta a tan�ri oklevel�t. 1936-ban a Master Fokozat�t v�dte meg. Ausztr�li�ban nem volt szokv�nyos abban az id�ben, hogy n� fizika ter�let�n tudom�nyos fokozatot szerezzen (�t n� k�z�l � volt a m�sodik). 1936-t�l 1940-ig az "Amalgamated Wireless Australia" munkat�rsak�nt orvosi kutat�sokat v�gzett a r�k-radiol�gia ter�let�n. 1941-t�l a CSIRO (Australian Council for Scientific and Industrial Research) titkos radiofizika r�szleg�n dolgozott. R�di�csillag�szati kutat�sait itt kezdte �s folytatta egy�ttm�k�dve McCready-vel, Pawsey-jel. � a m�r�sek matematikai anal�zis�t v�gezte. Potts Hill-be k�lt�zve Little-vel meg�p�tett egy interferometert �s napkit�r�sek megfigyel�s�t v�gezt�k. Ezeket a k�s�rleteiket Paul Wild ismertette az Australian Physicist-ben. Hal�la ut�n munk�ss�g�t feldolgozta �s k�nyv form�j�ban kiad�sra el�k�sz�tette Miller Goss �s Richard McGee.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 27.	Ratk�czy N�ndor hal�l�nak 35. �vfordul�ja P�cs, 1891. m�j. 9. - Budapest, 1977. m�j. 27. Orvos, radiol�gus, egyetemi tan�r 1914-ben szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetemen. 1914-1916-ban a Kor�nyi-klinika r�ntgenlaborat�rium�ban gyakornok, 1916-1922 k�z�tt a II. sz. K�zponti Egyetemi R�ntgenint�zetben tan�rseg�d, 1922-t�l a III. sz. Belklinika r�ntgenoszt�ly�nak vezet�je, 1942-1962-ig ny. r. tan�r a budapesti egyetem r�ntgentansz�k�n. Emellett 1956-1962-ig az Orsz�gos R�ntgen- �s Sug�rfizikai Int�zet igazgat�ja volt. Sz�mos k�lf�ldi t�rsas�g tiszteleti tagja, 1953-t�l a Magyar Radiol�gus T�rsas�g eln�ke. A gyomor �s a nyomb�l funkcion�lis r�ntgen-vizsg�lat�val, r�ntgen-diagnosztik�val, sug�rter�pi�val foglalkozott. Fontos felismer�seket tett a lymphogranulomatosis-szal kapcsolatban. � tervezte meg a klinikai sug�rv�delem sz�m�ra a r�ntgen-�tvil�g�t�sn�l haszn�lt �n. Ratk�czy-f�le v�d�kabint. Jelent�sen hozz�j�rult a hazai sug�rv�delem szab�lyainak kidolgoz�s�hoz �s bevezet�s�hez.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 27.	Kertay N�ndor (Kerbler) sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Budapest, 1892. m�j. 27. - Budapest, 1963. febr. 14. Mikrobiol�gus, �llatorvos, egyetemi tan�r Budapesten szerzett 1919-ben �llatorvosi, 1922-ben �llatorvos-doktori oklevelet. A Bakteriol�giai Int�zetben kezdte el olt�anyagokkal kapcsolatos kutat�sait. 1933-t�l az �llami (k�s�bb Magyar, majd Phylaxia) Olt�anyagtermel� Int�zetben dolgozott, 1943-t�l �llateg�szs�g�gyi tan�csosi rangban. 1952-ben kapott megb�z�st az Orsz�gos Kor�nyi TBC Int�zet mikrobiol�giai laborat�rium�nak megszervez�s�re. Munk�ss�ga jelent�s m�rt�kben hozz�j�rult a kuty�k veszetts�g�nek �s a szarvasmarha- tuberkul�zisnak magyarorsz�gi visszaszor�t�s�hoz.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 27.	Campbell, John Edward sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja Lisburn, �rorsz�g, 1862. m�j. 27. - Oxford, Oxfordshire, 1924. okt. 1. Angol matematikus Tanulm�nyait a Queen's University-n (Belfast), majd Oxfordban v�gezte. Oxfordban oktatott hal�l�ig. A Lie-csoportok, Lie-algebr�k ter�let�n �rte el legfontosabb eredm�nyeit. Nev�hez f�z�dik a Baker-Campbell-Hausdorff-t�tel. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a differenci�lgeometri�ban is. 1905-t�l a Royal Society tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 27.	Fajans, Kasimir (Kazimierz) sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Vars�, Lengyelorsz�g (ebben az id�ben az Orosz Birodalom r�sze), 1887. m�j. 27. - Ann Arbor, Michigan, 1975. m�j. 18. Lengyel sz�rmaz�s� amerikai fizikok�mikus Lipcs�ben, Heidelbergben, Z�richben �s Manchesterben v�gezte egyetemi tanulm�nyait, majd 1911-t�l 1917-ig N�metorsz�gban a karlsruhei M�szaki Akad�mia munkat�rsa volt. 1913-ban Otto Gohringgel k�z�sen fedezt�k fel a protakt�nium-243m n�ven ismert elemet. 1917-t�l a m�ncheni Fizikai K�mia Int�zetben dolgozott, ahol docensk�nt kezdte, de v�g�l az int�zet igazgat�ja lett. 1936-t�l eg�szen 1956-os nyugd�jba vonul�s�ig az Ann Arbor-i Michigani Egyetem professzora volt. Az amerikai �llampolg�rs�got 1942-ben kapta meg. A brit Frederick Soddyval egyidej�leg fedezte fel az �n. Soddy-Fajans-f�le eltol�d�si szab�lyt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 27.	Northrop, John Howard hal�l�nak 25. �vfordul�ja Yonkers, New York, USA, 1891. j�l. 5. - Wickenberg, Arizona, 1987. m�j. 27. Amerikai biok�mikus, Nobel-d�jas A Columbia egyetemen doktor�lt 1915-ben. 1917-t�l nyugd�jaz�s�ig, 1961-ig New Yorkban, a Rockefeller Int�zetben dolgozott. A 30-as �vek elej�n vizsg�lataival igazolta �s meger�s�tette James Sumner kor�bbi eredm�nyeit. Munkat�rsaival kidolgozta t�bb enzim, �gy a pepszin, a dezoxiribonukle�z �s m�s enzimek �ltal�nosan alkalmazhat� krist�lyos�t�s�nak elj�r�s�t, �s egy�rtelm�en bizony�totta, hogy ezek feh�rj�k. M�dszereinek felhaszn�l�s�val krist�lyos�totta Wendell Stanley a doh�nymozaikv�rust. Northropot, James Sumnert �s Wendell Stanleyt 1946-ban k�miai Nobel-d�jjal t�ntett�k ki.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 27.	Cockcroft, John Douglas, Sir sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Todmorden, Yorkshire. Anglia, 1897. m�j. 27. - Cambridge, 1967. szept. 18. Angol fizikus, Nobel-d�jas 1914-ben beiratkozott a manchesteri egyetemre, de a vil�gh�bor� miatt tanulm�nyait f�lbeszak�totta. T�z�rk�nt vett r�szt az els� vil�gh�bor�ban, majd folytatta tanulm�nyait, de nem az egyetemen, hanem a Manchester College of Science and Technology-n. Itt szerzett diplom�t 1922-ben, ut�na Cambridgeben v�gzett matematik�t, �s �gy ker�lt a Cambridge-i Cavendish Laborat�riumba. Er�s m�gneses terek el��ll�t�s�n dolgozott Kapic�val, majd 1930-t�l magfizik�val foglalkozott �s Waltonnal r�szecskegyors�t�t �p�tett. Kiemelked� eredm�nyeket �rt el a magfizik�ban, a r�szecskegyors�t�s technik�j�ban, az atomenergia �s termonukle�ris f�zi� ter�let�n. Egyike az angol radarrendszer kifejleszt�inek. 1951-ben Waltonnal megosztva Nobel-d�jat kapott, a mesters�gesen gyors�tott atomi r�szecsk�k �ltal l�trehozott atommag-�talak�t�sok ter�n v�gzett �tt�r� munk�ss�g��rt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 27.	Seifert, Karl Johannes Herbert sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Bernstadt, Sz�szorsz�g, 1907. m�j. 27. - Heidelberg, 1996. okt. 1. N�met matematikus Egyetemi tanulm�nyait Drezd�ban, majd G�ttingenben v�gezte. 1930-t�l a lipcsei egyetemen oktatott, itt habilit�lt 1934-ben. 1935-t�l a heidelbergi egyetemen volt professzor, 1975-ben t�rt�nt nyugd�jbavonul�s�ig. 1948-49-ben Princetonban, az Institute for Advanced Study vend�gprofesszora volt. Eredm�nyeit a topol�gia ter�let�n �rte el. Nev�hez f�z�dik az �ltala bevezetett Seifert-terek fogalma.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 27.	Irving, Edward A. sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Colne, Lancashire, Anglia, 1927. m�j. 27. - Saanich, BC, Canada, 2014. febr. 25. Angol geol�gus Cambridge-ben tanult geol�gi�t. A Blackett-f�le magnetom�ter seg�ts�g�vel prekambriumi k�zetek m�gnesezetts�g�t tanulm�nyozta, ek�zben felfedezte Sk�cia �s az indiai szubkontinens mozg�s�t a m�gneses p�lusokhoz k�pest. Ezzel k�s�rleti al�t�maszt�st adott Alfred Wegener kontinensv�ndorl�si elm�let�hez. M�dszerei �s eredm�nyei t�ls�gosan �jszer�ek voltak, ez�rt 1954-ben a Cambridge-i Egyetem visszautas�totta PhD-�rtekez�s�t. A k�vetkez� �vtizedben Ausztr�li�ban gy�jt�tt adatokat, kimutatva a kontinens permi id�szakbeli v�ndorl�s�t. Munk�ss�g��rt 1965-ben Cambridge-ben ScD fokozattal jutalmazt�k. 1964-t�l Kanad�ban �lt, ahol 1981-ben paleom�gneses laborat�riumot hozott l�tre a kontinensv�ndorl�s tanulm�nyoz�s�ra. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 26.	F�ldes Istv�n hal�l�nak 35. �vfordul�ja Budapest, 1908. okt. 12. - V�c, 1977. m�j. 26. Matematikus, csillag�sz, Egyetemi tanulm�nyait a Budapesti Tudom�nyegyetemen v�gezte (1928-32), 1936-ban a sv�bhegyi Obszervat�rium d�jtalan gyakornoka, majd tisztvisel�, k�zben azonban csillag�szati munk�t is v�gzett. 1946-ban sz�melm�leti t�rgyb�l doktor�lt, 1949-ben kinevezt�k az egyetem Csillag�szati tansz�k�nek vezet�j�v�. �gi mechanik�val, els�sorban h�romtest, ill. t�bbtest probl�m�val foglalkozott, �s sz�melm�leti k�rd�seket tanulm�nyozott. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 26.	Moivre, Abraham de sz�let�s�nek 345. �vfordul�ja Vitry, 1667. m�j. 26. - London, 1754. nov. 27. Francia sz�rmaz�s� angol matematikus 1678-1682 k�z�tt a sedani protest�ns akad�mi�n kezdte tanulm�nyait, logik�t tanult Saumurban 1682-1684-ig, a p�rizsi Collège de Harcourt-ban fizik�t, �s Jacques Ozanamt�l mag�n�r�kat vett matematik�b�l 1684-1685 k�z�tt. K�lvinista volt, hite miatt b�rt�nbe ker�lt majd Angli�ba emigr�lt. �lete h�tralev� r�sz�t Angli�ban t�lt�tte, ahol mag�ntan�t�sb�l �lt. Legink�bb a de Moivre-k�pletr�l nevezetes, amely �sszekapcsolja a komplex sz�mokat a trigonometri�val, illetve a norm�l eloszl�ssal kapcsolatos munk�ir�l. 1697-ben a Royal Society tagja lett; bar�tai k�z�tt voltak Isaac Newton, Edmund Halley �s James Stirling.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 26.	Solvay, Ernest Gaston hal�l�nak 90. �vfordul�ja Rebecq-Rognon, Belgium, 1838. �pr. 16. - Br�sszel, 1922. m�j. 26. Belga vegy�sz M�r fiatal kor�ban foglalkoztatt�k a term�szettudom�nyok, a term�szetrajz, a fizika �s a k�mia. 21 �ves kor�t�l apja k�miai �zem�ben dolgozott. 1861-ben b�tyj�val, Alfred-del kidolgozt�k a Solvay-elj�r�st. A Solvay-elj�r�s sor�n a mos�sz�d�t m�szk�b�l (k�lcium-karbon�t) �s s�s v�zb�l (t�m�ny n�trium-klorid oldat) �ll�tj�k el�. Az elj�r�st Solvay szabadalmaztatta �s 1863-ban megalap�totta a Solvay & Cie v�llalatot Couillet v�ros�ban, majd vil�gszerte sz�mos Solvay �zem indult be. Az elj�r�s szabadalmaztat�s�b�l jelent�s vagyont szerzett, amelyet els�sorban emberbar�ti c�lokra fektetett be, dolgoz�inak t�rsadalombiztos�t�si rendszert hozott l�tre �s nyugd�jat fizetett 1878-t�l, bevezette a 8 �r�s munkanapot 1897-ben �s 1913-t�l fizetett szabads�got adott a gy�r munk�sainak. 1895-ben l�trehozta az "Institut des Sciences Sociales"-t, 1903-ban megalap�totta a Solvay Business School-t a a br�sszeli szabadegyetemen bel�l. 1911-ben nagy jelent�s�g� fizikai konferenci�t rendezett, olyan h�ress�gek, mint Max Planck, Walther Nernst, Ernest Rutherford, Marie Curie �s Albert Einstein r�szv�tel�vel. A konferenciasorozatot 1911 �s 1991 k�z�tt 20 alkalommal rendezt�k meg. Politikai p�lyafut�sa sor�n k�tszer is megv�laszott�k a belga szen�tusba �s �lete v�ge fel� �llamminiszternek nevezt�k ki.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 26.	Ardenne, Manfred von hal�l�nak 15. �vfordul�ja Hamburg, N�metorsz�g, 1907. jan. 20. - Drezda, 1997. m�j. 26. N�met fizikus, feltal�l� Gazdag arisztokrata csal�dba sz�letett. Fizikai-technikai �rdekl�d�se olyan er�s volt, hogy a k�z�piskol�t be sem fejezve alap�totta meg Berlinben saj�t elektronfizikai laborat�rium�t, �s csakhamar a telev�zi� �s az elektronmikroszk�p kutat�s �lvonal�ba k�zd�tte fel mag�t. 1937-ben m�r saj�t transzmisszi�s scanning elektronmikroszk�pot �p�tett. A m�sodik vil�gh�bor�ban radarkutat�ssal �s k�s�rleti magfizik�val foglalkozott. Laborat�rium�t siker�lt meg�vnia a h�bor� puszt�t�sait�l, de azt m�r nem akad�lyozhatta meg, hogy �sszes felszerel�s�t, a benne dolgoz� emberekkel egy�tt ki ne sz�ll�ts�k a Szovjetuni�ba. Kint a szovjet atombomba el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges izot�psz�tv�laszt�sban v�llalt r�szt. Szt�lin hal�la ut�n t�rhetett csak vissza n�met f�ldre. Drezd�ba mag�val hozta kisz�ll�tott laborat�rium�t �s �jra megalap�totta mag�nv�llalat�t - a legnagyobbat az NDK t�rt�net�ben. Sz�letett feltal�l� volt: amikor meghalt, m�g t�bb mint 600 �rv�nyes szabadalma volt. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 25.	Wilckens Henrik D�vid hal�l�nak 180. �vfordul�ja Wolfenb�ttel, Braunschweig, Als�-Sz�szorsz�g, 1763. nov. 14. - Selmecb�nya, 1832. m�j. 25. N�met sz�let�s� term�szettud�s Orvosi, b�ny�szati, majd matematikai tanulm�nyokat v�gzett. P�lyafut�s�t a g�ttingeni egyetemen mag�ntan�rk�nt kezdte, majd a Waltershausen melletti Kemnot�ben alap�tott �s r�vid ideig fenn�llott Erd�szeti Tanint�zet els� tan�ra volt. Ennek megsz�nte ut�n a selmecb�nyai B�ny�szati Akad�mia mellett l�tes�tett Erd�szeti Tanint�zet els� tan�ra lett 1808-ban. Igazi polihisztor volt, orvosi �s b�ny�szati tanulm�nyai ut�n a term�szettudom�nyok sz�mos �g�val foglalkozott: matematik�val, k�mi�val, fizik�val, f�ldrajzzal, tudom�nyt�rt�nettel.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 25.	Abah�zi Richard hal�l�nak 35. �vfordul�ja 1907. - Budapest, 1977. m�j. 25. M�rn�k Asztrofizikai Obszervat�riumban rendszeres munk�i k�z�l f�k�nt a csillagfed�sek megfigyel�s�ben, az �st�k�s �s kisbolyg� f�nyk�pez�sben vett r�szt, emellett jelent�s munk�t v�gzett az obszervat�rium m�szaki, �s f�k�nt elektromos berendez�seinek fel�j�t�s�ban, t�k�letes�t�s�ben. Kulin Gy�rggyel egy�tt kisbolyg�t fedezett fel.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 25.	Marx Gy�rgy sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Budapest, 1927. m�j. 25. - Budapest, 2002. dec. 2. Fizikus Pedag�gus sz�l�k gyermeke. A L�nyay utcai Reform�tus Gimn�ziumban �retts�gizett 1945-ben. Egyetemi tanulm�nyait a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen kezdte matematika-fizika-k�mia szakon �s az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetemen fejezte be fizikusk�nt. M�sod�ves kor�ban csillag�sz-demonstr�tor volt, majd Lassovszky K�roly k�nyszer� t�voz�sa ut�n Novob�tzky K�roly gyorsan fejl�d� elm�leti fizikai tansz�k�n tal�lt helyet mag�nak. Hamarabb doktor�lt, mint �tvette egyetemi diplom�j�t. 28 �ves kor�ban m�r Kossuth-d�jat kapott, t�bbek k�z�tt "a fermionok t�lt�s�nek megmarad�s�r�l �rt munk�j��rt". 34 �ves kor�ban lett egyetemi tan�r, 1970-t�l az atomfizikai tansz�k vezet�je. Kiv�l� egyetemi tank�nyvek (pl. Kvantummechanika) �s a m�velt nagyk�z�ns�g sz�m�ra sz�l� ismeretterjeszt� k�nyvek (pl. Gyorsul� id�) szerz�je. Sz�mos nemzetk�zi konferenci�t szervezett Magyarorsz�gon, mik�zben k�zeli kapcsolatokat �polt a haz�nkb�l elsz�rmazott, k�lf�ld�n �l� tud�sokkal (pl. Wigner Jen�vel, Teller Ed�vel). A 70-es �vekt�l kezdve foglalkozott a term�szettudom�nyok oktat�s�nak reformj�val, pr�b�lkozott a sikeres k�lf�ldi projektek (SCIS, Nuffield) hazai adapt�ci�j�val, s�t, �ltala kimunk�lt, integr�lt term�szettudom�nyos tant�rgyak (Anyagszerkezet, Anyagfejl�d�s) bevezet�s�vel. El�szeretettel p�rtolta itt is a nem konvencion�lis megold�sokat. Szaktudom�nyos �rdekl�d�se fokozatosan fordult a neutrinofizika fel�, ez a t�ma hal�l�ig foglalkoztatta. Sz�mos tan�tv�nya professzor ma m�r a vil�g k�l�nb�z� egyetemein. Az �ltala megreform�lt Fizikai T�rsulat, s annak foly�irata, a Fizikai Szemle, melynek 45 �ven �t akt�v f�szerkeszt�je volt, l�t�kben �rzik az er�s akarat� �s �ri�si munkab�r�s� fizikus maradand� eml�k�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 25.	Castelli, Benedetto sz�let�s�nek 435. �vfordul�ja Brescia, It�lia, 1577. m�j. 25. [1578.] - R�ma, 1644. �pr. 9. [1643] It�liai matematikus H�sz�ves kor�ban bel�pett a Szent Benedek-rendbe �s k�s�bb a St. Benedetto Aloysio kolostor ap�tja lett. Galileo Galilei tan�tv�nya volt. 1613 �sz�n Castellit kinevezt�k matematikaprofesszornak a Pisai Egyetemre. 1823-ban VIII. Orb�n p�pa R�m�ba h�vta, itt a p�pa f� matematikusa, �s a r�mai egyetem matematikaprofesszora lett. Jelent�s felismer�seket tett az �raml� v�z mozg�s�nak matematikai le�r�s�ban. Felfedez�seit �rv�zv�delmi, csatorn�z�si, v�zell�t�si technikai probl�m�k megold�s�ban hasznos�totta. � alkotta meg a helioszk�pot, melynek seg�ts�g�vel a Napnak a teleszk�p �ltal alkotott k�p�t egy feh�r erny�re lehet vet�teni. �gy a Nap felsz�n�nek k�p�t �gy lehet vizsg�lni, hogy az a szemnek ne �rtson. Tan�tv�nyai k�z�l t�bbek k�z�tt Torricelli �s Cavalieri is jeles tud�s lett.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 24.	Horn B�la sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Apatin, 1902. m�j. 24. - Budapest, 1983. m�j. 10. Orvos, n�gy�gy�sz, egyetemi tan�r 1928-ban szerezte meg orvosi oklevel�t a budapesti orvosi karon. 1928-1930-ban a sz�l�szeti klinika gyakornoka, 1930-1933-ban a R�kus K�rh�z seg�dorvosa, 1930-ban szakk�pes�t�st szerzett. 1933-ban visszat�rt az I. sz. sz�l�szeti �s n�gy�gy�szati klinik�ra, 1947-ben a n�i betegs�gek k�rism�z�se mag�ntan�ra, 1948-1950-ben a klinika megb�zott vezet�je, 1950 1972-ben a klinika igazgat�ja, ny. r. tan�r. A klinik�n megszervezte a toxik�zis-kutat� laborat�riumot, a vil�gon els�nek nyitotta meg az erosio orvosi ambulanci�t. 1946-ban megszervezte az Orsz�gos Medd�s�gvizsg�l� Int�zetet, amely k�s�bb csak oszt�lyk�nt m�k�dhetett. Kezdem�nyez�s�re az 1950-es �vekben orsz�gosan bevezett�k a sz�l�szeti f�jdalomcsillap�t�st szolg�l� pszichoprofilaktikus el�k�sz�t�st. M�k�d�s�hez f�z�dik a sz�l�s ut�ni rutinszer� cervixrev�zi�. Elismert operat�r volt, �j m�t�ti met�dust vezetett be a pruritus vulvae gy�gy�t�s�ban.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 24.	V�rter�sz Vilmos hal�l�nak 40. �vfordul�ja Hunyaddobra, 1917. aug. 24. - Budapest, 1972. m�j. 24. Sug�rbiol�gus, orvos 1942-ben szerzett oklevelet a debreceni egyetemen. Went Istv�n ir�ny�t�sa mellett az egyetem �lettani int�zet�ben dolgozott. 1942-1955-ig a budapesti E�tv�s Lor�nd Radium �s R�ntgen Int�zetben seg�dorvos, majd 1953-t�l oszt�lyvezet�. 1955-t�l a bp.-i Sug�rbiol�giai Kutat�int�zet, 1963-1972-ig az Orsz�gos "Fr�deric Joliot Curie" Sug�rbiol�giai �s Sug�reg�szs�g�gyi Kutat�int�zet igazgat�ja volt. Kutat�sai a kem�ny ioniz�l� sug�rz�snak a v�rplazma t�rfogat�ra, a folyad�kt�rre, az enzimekre gyakorolt hat�s�ra terjedtek ki. Vizsg�lta a sug�rv�d� anyagok szervezetre gyakorolt anyagcserehat�sait, tekintettel a sug�rv�d� anyag sug�rv�delmi hat�soss�g�ra.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 23.	Bohus Gy�rgy (Bohusch, Senitzky, Beniczky) hal�l�nak 290. �vfordul�ja Beszterceb�nya, 1687. - K�sm�rk, 1722. m�j. 23. Evang�likus term�szettud�s, gimn�ziumi igazgat� 1707-t�l a wittenbergi egyetemen tanult, hazat�rve Selmecb�ny�n volt nevel�. 1711-ben, a pestisj�rv�ny megsz�nte ut�n a k�sm�rki evang�likus gimn�ziumban lett rektor. Megalap�totta az iskolai k�nyvt�rat. Meg�rta Szepes v�rmegye t�rt�net�t, ezt B�l M�ty�s haszn�lta fel "Antiquae et novae Hungariae Prodromus" c. m�v�ben. Kutatta a Magas-T�tra �s a B�lai-T�tra barlangjait, itt megtal�lta a barlangi medve maradv�nyait.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 23.	Linn�, Carl von (Linnaeus, Carolus) sz�let�s�nek 305. �vfordul�ja Rashult, Sv�dorsz�g, 1707. m�j. 23. - Hammarby, 1778. jan. 10. Sv�d term�szettud�s, orvos, botanikus 1728-t�l az uppsalai egyetemen tanult, 1735-ben avatt�k orvosdoktorr� Hollandi�ban. 1738-ban Stockholmban telepedett le �s orvosi gyakorlatot folytatott. 1739-ben megh�vt�k az akkor alap�tott Sv�d Tudom�nyos Akad�mia els� eln�k�nek. 1741-ben nevezt�k ki az uppsalai egyetemen az anat�mia �s a gyakorlati orvostudom�ny professzor�nak. 1740-ben az uppsalai egyetemen az elm�leti �s a gyakorlati orvostan tan�ra, 1742-ben m�r a botanik�t, a gy�gyszertant, a dietetik�t �s a szemiotik�t is el�adta. Ugyanekkor megb�zt�k az uppsalai egyetem botanikus kertje igazgat�i tiszt�vel. Megalkotta a modern tudom�nyos rendszerez�s alapelveit, a rendszerez�s kateg�ri�it (a taxonokat) �s kidolgozta a modern tudom�nyos nevez�ktant, az �l�l�nyekre alkalmazta a kett�s elnevez�st tudom�nyos n�vk�nt. Az �ltala megalkotott modern, tudom�nyos rendszerez�s mind a mai napig alapja a biol�gia gyakorlat�nak, jelent�set alkotott az orvostudom�nyban �s sz�p�r�k�nt is. K�pe a sv�d 100 koron�s bankjegyen l�that�.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 23.	Cauchy, Augustin Louis hal�l�nak 155. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1789. aug. 21. - Sceaux, 1857. m�j. 23. Francia matematikus A matematikai anal�zis modern t�rgyal�sm�dj�nak megteremt�je. A p�rizsi �cole Polytechnique-en tanult, majd az �cole des Ponts et Chauss�es-en m�rn�ki tudom�nyokat hallgatott. 1810-1817 k�z�tt m�rn�ki munk�t v�gzett, k�zben azonban intenz�v matematikai kutat�sokat folytatott. T�bb �zben eredm�nytelen�l p�ly�zott akad�miai poz�ci�kra, v�g�l 1817-ben a Collège de France tan�ra lett. 1830-1848 k�z�tt kir�lyp�rti n�zetei miatt nem kaphatott �ll�st Franciaorsz�gban, ez id� alatt r�szben k�lf�ld�n (Torino, Pr�ga) m�k�d�tt. 1848-ban nyerte vissza egyetemi poz�ci�j�t. A matematika szinte minden ter�let�n jelent�set alkotott. Rendk�v�l term�keny alkot� volt, 789 cikket �rt, �sszes m�veit hal�la ut�n 27 k�tetben adt�k ki. A matematik�ban sz�mos fontos fogalom �s t�tel viseli a nev�t, t�bbek k�z�tt a Cauchy-integr�lt�tel, a Cauchy-sorozat, a Cauchy-Bunyakovszkij-Schwarz-egyenl�tlens�g, a Cauchy-Kovalevszkaja egzisztenciat�tel �s m�g sok m�s. Neve szerepel a hetvenk�t francia tud�s k�z�tt az Eiffel-tornyon.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 23.	Skolem, Thoralf Albert sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Sandsvaer, Buskerud, Norv�gia, 1887. m�j. 23. - Oslo, 1963. m�rc. 23. Norv�g matematikus Az Oslo-i (1925-ig Kristiania) egyetemen tanult, majd itt is oktatott 1930-ig. Els� publik�ci�i a fizika ter�let�n sz�lettek. 1915-ben egy G�ttingenben t�lt�tt f�l�v ford�totta �rdekl�d�s�t a matematika fel�. 1930-t�l 1938-ig Bergenben, egy kutat�int�zetben dolgozott, majd visszat�rt az Oslo-i egyetemre �s nyugd�jaz�s�ig itt tev�kenykedett. Legfontosabb kutat�si ter�letei: a diofantoszi egyenletek, a matematikai logika, �s az absztrakt algebra, ezen bel�l a csoportelm�let �s h�l�elm�let. Legjelent�sebb eredm�nye a L�wenheim eredm�ny�nek tov�bbfejleszt�s�vel megfogalmazott �n. L�wenheim-Skolem-t�tel, amely a k�s�bb bevezetett modellelm�letben nagy jelent�s�g�. Nev�hez f�z�dik a Skolem-f�le norm�lforma �s a Skolem-paradoxon is.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 22.	Jalsoviczky G�za sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja Nagyk�r�s, 1852. m�j. 22. - Budapest, 1938. febr. 26. G�p�szm�rn�k Tanulm�nyait a z�richi m�egyetemen v�gezte. Sv�jci, majd hazai m�rn�ki gyakorlat ut�n, 1880-ban kinevezt�k a budapesti �llami ipariskola g�p�szeti tansz�k�re tan�rnak. A pap�rgy�rt�s k�rd�sei is foglalkoztatt�k, az els� e t�rggyal foglalkoz� magyar nyelv� szakk�nyv szerz�je. 1911-ben, mint az iskola igazgat�ja ment nyugalomba. Nyugalomba vonul�sa ut�n egyik megalap�t�ja �s m�szaki vezet�je volt a Magyar �ltal�nos G�pgy�r RT (M�G)-nak, mely malomg�peken �s motorokon k�v�l automobilok �s az 1. vil�gh�bor�ban rep�l�g�pek gy�rt�s�val is foglalkozott. Term�keny szak�r� volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 22.	Sz�chy K�roly hal�l�nak 40. �vfordul�ja Budapest, 1903. dec. 27. - Budapest, 1972. m�j. 22. H�d�p�t� m�rn�k, egyetemi tan�r Elm�leti �s gyakorlati munk�ss�g�ban egyar�nt �jszer� sz�m�t�si elj�r�sokat, �p�t�si m�dszereket, eredeti szerkezeti megold�sokat alkalmazott. Tudom�nyos szakter�let�n bel�l f�k�nt az �p�tm�ny �s az altalaj kapcsolat�t vizsg�lta. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n nagy szerepet v�llalt a magyarorsz�gi hidak �jj��p�t�s�ben. A budapesti metr� �p�t�s�nek el�k�sz�t�s�ben, majd megval�s�t�s�ban is tev�keny r�szt v�llalt. Az alag�t�p�t�s nemzetk�zileg elismert szakemberek�nt hol mint igazgat�, hol mint f�m�rn�k vezette a munk�latokat. Hivat�s�hoz hal�l�ig h� maradt: a metr� D�li p�lyaudvari befejez� szakasz�nak �p�t�se k�zben, az ottani munkahelyen kapott sz�vinfarktust. 1951-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 22.	Ol�h Gy�rgy (Olah, George Andrew) sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Budapest, 1927. m�j. 22. - Beverly Hills, California, USA, 2017. m�rc. 8. K�mikus, Nobel-d�jas Ol�h Gy�rgy k�z�piskolai tanulm�nyait a budapesti Piarista Gimn�ziumban v�gezte, majd a Budapesti M�szaki Egyetemen vegy�szm�rn�k-hallgat�k�nt folytatta; 1949-ben doktor�lt. A Budapesti M�szaki Egyetem Szerves K�mia Tansz�k�n amellett, hogy oktatott, a szerves k�mia akkor legismertebb �s legtekint�lyesebb magyar professzor�nak, Zempl�n G�z�nak a kutat�si asszisztense volt. A Nobel-d�jat megalapoz� kutat�sait itt kezdte el. 1954 �s 1956 k�z�tt a Budapesti M�szaki Egyetem Szerves K�mia Tansz�k�n folytatott munk�ja mellett az MTA �jonnan l�trehozott K�zponti K�miai Kutat�int�zet�nek t�rsigazgat�ja is volt. Az 1956-os forradalom ut�n, csal�dj�val egy�tt elhagyva Magyarorsz�got, el�sz�r Londonba, majd Kanad�ba k�lt�z�tt. 1965-t�l a csal�d az Amerikai Egyes�lt �llamokban tal�lt otthonra. 1977-ig Clevelandben, ezut�n Kaliforni�ban �ltek. Ol�h professzor 1977-t�l a D�l-kaliforniai Egyetemen oktatott �s kutatott. 1991-ben kinevezt�k a Loker Sz�nhidrog�n-kutat� Int�zet (Los Angeles) igazgat�j�nak. Legjelent�sebb eredm�nyeit a karbokationok kutat�s�val �rte el: szupersavak seg�ts�g�vel alacsony h�m�rs�kleten viszonylag hossz� �lettartam� karbokationokat �ll�tott el�, amelyeket spektroszk�piai m�dszerekkel r�szletesen tanulm�nyozott. Az ut�bbi kutat�sainak r�szek�nt bekapcsol�dott a kezdetben Saul Winstein �s Herbert C. Brown k�z�tt kialakult "nem klasszikus" �s "klasszikus" karbokation, �s ezen bel�l is a 2-norbornil-kation szerkezete k�r�li vit�ba. Ol�h Gy�rgy Saul Winstein oldal�n �llva megnyerte a vit�t. Ol�h Gy�rgy karbokationokkal kapcsolatos eredm�nyeinek �ri�si gyakorlati jelent�s�ge is van, mert ezek alkalmaz�s�val lehet�v� v�lt, hogy motor�zemanyagok sz�m�ra alkalmatlan, egyenes l�nc� alacsony okt�nsz�m� sz�nhidrog�nekb�l magas okt�nsz�m�, el�gaz� l�nc� izomereket �ll�tsanak el�. Ol�h Gy�rgy a k�miai Nobel-d�jat 1994-ben kapta meg. 2001-ben Corvin-l�nc, 2002-ben Bolyai-d�j kit�ntet�sben r�szes�lt. 2005-ben az Amerikai K�miai T�rsas�g legnagyobb d�j�val, a Priestley-�remmel t�ntett�k ki. 2006-ban megkapta a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend K�z�pkeresztje a Csillaggal kit�ntet�st. 2006-ban Budapest D�szpolg�ra lett, 2011-ben pedig Sz�chenyi-nagyd�jat kapott. 2013-ban "Ericand Sheila Samson" kit�ntet�sben r�szes�lt, amely az izraeli korm�ny �ltal adand� leg�rt�kesebb d�j az alternat�v energiahordoz�k l�trehoz�sa �s t�rol�sa ter�let�n kimagasl� eredm�nyeket el�rt tud�sok sz�m�ra. Ol�h Gy�rgy�t a 2010-ben megalakult Emberi M�lt�s�g Tan�cs�nak tiszteletbeli eln�k�v� v�lasztott�k. A Nobel-d�jat k�vet� �vekben, az eg�sz emberis�get �rint�, a term�szetes nyersanyagok �s energiahordoz�k apad�s�t �s a fokozott sz�n-dioxid-kibocs�t�st �vez� probl�m�k �tfog� kezel�s�re alkalmas "metanolgazdas�g" koncepci�j�n dolgozott. Meggy�z�d�se volt, hogy a sz�n-dioxid metanoll�, majd ut�bbinak m�s energiahordoz�kk� (p�ld�ul sz�nhidrog�nekk�, �terekk�) t�rt�n� �talak�t�sa megold�st jelentene a j�v� energia- �s nyersanyag-ell�t�s�ban.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 22.	B�d�k Zsigmond sz�let�s�nek 55. �vfordul�ja Kom�rom, 1957. m�j. 22. - Dunaszerdahely, 2010. j�l. 26. Csillag�sz, fizikus, tudom�nyn�pszer�s�t� 1976-ban, az �retts�gi vizsga ut�n a dunaszerdahelyi J�r�si N�pm�vel�si Int�zet csillag�szati kabinetj�nek a munkat�rsa volt 1989-ig. Ek�zben 1979-1981-ben a pr�gai K�roly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1989-t�l a Szlov�k Tudom�nyos Akad�mia Csillag�szati Int�zet�nek munkat�rsak�nt dolgozott. Kiterjedt tudom�nyn�pszer�s�t� tev�kenys�get folytatott a csillag�szat, valamint a m�szaki �s term�szettudom�nyok t�rt�net�nek ter�let�n, el�ad�sokat tartott, t�borokat szervezett, ki�ll�t�sokat rendezett. Sz�mos cikket �s t�bb ismeretterjeszt�, tudom�nyt�rt�neti k�nyvet publik�lt. T�bb k�nyv�t idegen nyelvre is leford�tott�k.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 22.	Plemelj, Josip hal�l�nak 45. �vfordul�ja Bled, Szlov�nia, 1873. dec. 11. - Ljubljana, 1967. m�j. 22. Szlov�n matematikus 1894-t�l matematik�t, fizik�t �s asztron�mi�t hallgatott a b�csi egyetemen, 1898-ban szerzett diplom�t. R�vid ideig tart�zkodott Berlinben �s G�tting�ban tov�bbk�pz�s c�lj�b�l, majd 1902-ben mag�ntan�rk�nt kezdett dolgozni a b�csi egyetemen. 1907-ben tan�rseg�dk�nt a Csernovici egyetem nevezte ki rendk�v�li, majd a k�vetkez� �vben rendes tan�r�v�. Az 1. vil�gh�bor� v�ge ut�n kinevez�st kapott az �jonnan alap�tott Ljubljana-i egyetemre a matematika professzorak�nt, � volt az egyetem els� rektora. Ebben az �ll�sban maradt az 1957-ig. T�bb tudom�nyos akad�mia tagja volt. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a differenci�l- �s integr�legyenletek, valamint a potenci�l- �s f�ggv�nyelm�let ter�let�n.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 22.	Hershey, Alfred Day hal�l�nak 15. �vfordul�ja Lansing, Michigan, USA, 1908. dec. 4. - Syosset, NY., 1997. m�j. 22. Amerikai bakteriol�gus, genetikus, Nobel-d�jas Nev�t az 1952-ben Martha Chase-zel k�z�sen elv�gzett �n. blendor-k�s�rlete tette igaz�n ismertt�. Ezzel a k�s�rlettel azt mutatta ki, hogy fert�z�sn�l els�dlegesen a f�g DNS-e, nem pedig a feh�rj�je ker�l be a megfert�z�tt sejtbe, s �gy bebizony�totta, hogy a f�gok �r�k�t� anyaga nem a feh�rje, hanem a DNS. 1950-ben feladta professzori �ll�s�t a St. Louis-i Washington Egyetem orvosi kar�n, �s csatlakozott a washingtoni Carnegie Institution Genetikai Kutat�csoportj�hoz, amelynek 1963-ban a vezet�je lett. A bakteriof�gok (azaz a bakt�riumokat fert�z� v�rusok) kutat�s�ban v�gzett munk�j��rt 1969-ben Max Delbr�ckkel �s Salvador Luri�val megosztva orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 22.	Brown, Herbert Charles sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja London, Anglia, 1912. m�j. 22. - Lafayette, Indiana, USA, 2004. dec. 19. Angol sz�rmaz�s� amerikai k�mikus, Nobel-d�jas A chicagoi egyetemet v�gezte el 1936-ban. 1938-ban Ph.D. fokozatot szerzett �s 1943-ig Chicagoban maradt mint tan�rseg�d. 1943-1947-ig Detroitban a Wayne �llami Egyetemen, 1947-t�l pedig a Purdue Egyetemen tan�tott, ahol 1959-ben a Wetherill professzori c�m tulajdonosa, majd 1978-ban tiszteletbeli professzor lett. B�rhidridekkel kapcsolatos kutat�sai a szervetlen reagensek egy �j csal�dj�nak kifejleszt�s�hez vezettek. A szerves bor�nok felfedez�s�vel a szerves szint�zisek sz�m�ra szolg�ltatott hat�kony �s sokoldal� reagenscsal�dot. Ismert a karb�niumionnal, azaz a sz�n-kationnal kapcsolatos munk�ss�ga is. A szerves �s szervetlen b�rvegy�letekkel kapcsolatban v�gzett �tt�r� munk�ss�g��rt 1979-ben k�miai Nobel-d�jat kapott Georg Wittiggel egy�tt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 21.	M�rtonfy Lajos sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Szil�gysomly�, 1857. m�j. 21. - Szamos�jv�r, 1908. dec. 20. Geol�gus, paleontol�gus, gimn�ziumi tan�r 1876-t�l a kolozsv�ri egyetemen term�szetrajzot tanult, 1878-80-ban Koch Antal mellett geol�giai kutat�sokat v�gzett. A tan�ri �s a doktori oklev�l megszerz�se ut�n, 1880-ban a szamos�jv�ri gimn�zium tan�ra, 1895-ben igazgat�ja lett. Erd�ly term�szetrajzi, f�leg �sv�ny-f�ldtani vizsg�lat�val foglalkozott, jelent�s gy�jt�munk�t v�gzett. N�pszer�s�t� tudom�nyos �rtekez�st �rt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 21.	Faller K�roly sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Selmecb�nya, 1857. m�j. 21. - Budapest, 1913. m�j. 30. F�mkoh�m�rn�k, f�iskolai tan�r Tanulm�nyait a selmecb�nyai akad�mi�n v�gezte, 1876-ban szerzett oklevelet. 1882-ben a selmecb�nyai b�nyaiskol�hoz nevezt�k ki tan�rnak, hol kilenc �ven �t tan�tott. 1891-94 k�z�tt hivatali p�ly�j�n el�rehaladva t�bb �llami f�mkoh�m�n�l m�k�d�tt. 1894-ben a selmecb�nyai akad�mia f�mkoh�szattani tansz�k�re h�vt�k meg. 1906-t�l akad�miai tan�rk�nt vezette a f�mkoh�szati tansz�ket. A f�mkoh�szattanr�l �rt munk�ja j� ideig az egyetlen magyar f�mkoh�szati munka volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 21.	Coriolis, Gustave-Gaspard de sz�let�s�nek 220. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1792. m�j. 21. - P�rizs, 1843. szept. 19. Francia matematikus, m�rn�k P�rizsban az �cole Polytechnique anal�zis- �s mechanika-tan�rseg�de volt 1816-38-ig. Els� nagyobb k�nyv�ben, a Du calcul de l'effect des machines (A mechanikai hat�s sz�m�t�s�r�l; 1829) c. m�ben vezette be a munka �s a kinetikus energia fogalm�t mai tudom�nyos tartalmuknak megfelel�en. Az alkalmazott mechanika k�rd�seit elm�leti elvek alapj�n k�zel�tette meg. Els�k�nt �rta le a forg� rendszerben mozg� testre hat�, az�ta r�la elnevezett er�t, amely �ri�si jelent�s�g� a meteorol�gi�ban, a ballisztik�ban �s az oceanogr�fi�ban. A F�ld�n a Coriolis-er� hat�rozza meg az �ltal�nos sz�lir�nyokat, ez v�ltja ki a hurrik�nok �s torn�d�k forg�s�t. Neve szerepel a hetvenk�t francia tud�s k�z�tt az Eiffel-tornyon.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 21.	Nekrasov, Aleksandr Ivanovich hal�l�nak 55. �vfordul�ja Moszkva, Oroszorsz�g, 1883. dec. 9. - Moszkva, 1957. m�j. 21. Orosz matematikus A moszkvai egyetemen v�gezte tanulm�nyait Zsukovszkij �s Csapligin tan�tv�nyak�nt a K�zponti Aerohidrodinamikai Int�zet megalapoz�s�ban nagy szerepe volt. Jelent�s elm�leti eredm�nyeket �rt el a hull�mok �s �rv�nyek elm�let�ben, a g�zdinamik�ban. Ezeken a ter�leten sz�mos gyakorlati probl�m�t oldott meg egzakt matematikai m�dszerekkel. Akad�mikus, �llami-d�jas volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 20.	L�n�rd F�l�p (Lenard, Philipp Eduard Anton von) hal�l�nak 65. �vfordul�ja Pozsony, Osztr�k-Magyar Monarchia, 1862. j�n. 7. [j�l. 7.] - Messelhausen, N�metorsz�g, 1947. m�j. 20. Pozsonyi sz�let�s� n�met fizikus, Nobel-d�jas Pozsonyban magyar iskol�ba j�rt, magyar tan�rair�l mindig h�l�san eml�kezett meg. A budapesti, b�csi, berlini �s Heidelberg-i egyetemen tanult fizik�t. Sz�mos n�met egyetemen tan�tott �s kutatott. A magyar tudom�nyos �lettel tartotta a kapcsolatot, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagja volt. �ltal�ban �t is sz�montartj�k a magyar Nobel-d�jasok k�z�tt. Vannak, akik ezt vitatj�k, mivel tudom�nyos tev�kenys�g�t mindv�gig n�met ter�leten v�gezte, valamint p�ly�ja v�g�n a nemzetiszocialista mozgalom �s p�rt lelkes h�ve lett.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 20.	Gelei J�zsef hal�l�nak 60. �vfordul�ja �rkos, 1885. aug. 20. - Budapest, 1952. m�j. 20. Biol�gus, protisztol�gus, egyetemi tan�r Egyetemi tanulm�nyait Kolozsv�rt v�gezte, 1909-ben tan�rseg�d Ap�thy Istv�n mellett, 1912-1913-ban a m�ncheni, ill. a w�rzburgi egyetemen v�gzett �llattani k�s�rleteket. 1914-ben a kolozsv�ri egyetemen mag�ntan�r lett. 1919-t�l egy ideig az unit�rius gimn�zium tan�ra, 1924-t�l a szegedi egyetemen az �llattani �s �sszehasonl�t� bonctan ny. r. tan�ra. 1945-t�l a szegedi egyetem orvosi kar�n a biol�gia tan�ra, a biol�giai int�zet vezet�je volt. 1935-1936-ban �s 1937-1938-ban az egyetem rektora. Az �sszehasonl�t� sejttan, a sz�vettan �s �kol�gia ter�n alkotott kiemelked�t. Nev�r�l sz�mos �jonnan felfedezett �l�l�nyt neveztek el. 1923-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 20.	B�rces Tibor sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja N�metb�ly, 1932. m�j. 20. - Budapest, 2007. aug. 10. K�mikus, egyetemi tan�r 1955-ben vegy�szi oklevelet szerzett a Szegedi Egyetem Term�szettudom�nyi Kar�n. Kutat�i p�ly�j�t a Szegedi Egyetemen kezdte. A kandid�tusi fokozatot 1965-ben, a tudom�nyok doktora fokozatot 1978-ban szerezte meg. Szegedr�l 1979-ben t�vozott Budapestre, ahol munk�ss�g�t az MTA K�zponti K�miai Kutat� Int�zet�ben folytatta oszt�lyvezet�i beoszt�sban. Legfontosabb kutat�si ter�letei: g�zreakci�k kinetik�ja, gy�kreakci�k kinetik�ja �s mechanizmusa, gy�k�k termok�mi�ja, fotok�miai kinetika. Kutat�sainak eredm�nyeit nemzetk�zileg is megm�rette, tudom�nyos k�zlem�nyeit elismert szaklapokban adta k�zre angol nyelven. 1993-ban az MTA levelez�, 1998-t�l rendes tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 20.	Miller, Stanley Lloyd hal�l�nak 5. �vfordul�ja Oakland, California, USA, 1930. m�rc. 7. - National City, California, 2007. m�j. 20. Amerikai vegy�sz, biol�gus A Berkeley Egyetemen diplom�zott, majd a Chicago Egyetemen doktor�lt Harold Urey vezet�se alatt. 1968-t�l University of California at San Diego professzora volt. Munk�ss�ga az �let sz�let�s�t megel�z�, �gynevezett prebiotikus folyamatok megismer�s�re ir�nyult. Legh�resebb k�s�rlet�t 1952-ben hajtotta v�gre, ez az Urey-Miller-k�s�rlet. M�g �let�ben tan�ja volt a prebiotikus k�miai �j �tt�r�s�nek, az elm�lt �vekben kider�lt, hogy egyszer� aminosavak a csillak�zi t�rben is kialakulhatnak. A ma m�r az asztrobiol�giai kutat�sok t�mak�r�be tartoz� felismer�s mintegy keretbe foglalta munk�ss�g�t, �s a F�ld�n k�v�li �let kutat�s�nak �j korszak�t nyitotta meg.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 19.	Bour, Jacques Edmond Emile sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja Gray, Haute-Sa�ne, Franciaorsz�g, 1832. m�j. 19. - P�rizs, 1866. m�rc. 9. Francia matematikus, b�nyam�rn�k Az �cole Polytechnique-ban, majd az �cole des Mines-ben v�gzett tanulm�nyai ut�n b�nyam�rn�ki v�gzetts�ggel az �cole Polytechnique-ban a mechanika professzora volt. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a matematikai anal�zis, az algebra �s az elm�leti mechanika ter�let�n. 1861-ben egy dolgozat�val elnyerte a Francia Akad�mia matematikai nagyd�j�t, �s jel�lt�k az Akad�mia tagj�nak is, de nem v�lasztott�k meg. Nev�hez f�z�dik a Bour-f�le minim�lfel�let. Fiatalon, 34 �vesen hunyt el.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 19.	Larmor, Joseph, Sir hal�l�nak 70. �vfordul�ja Magheragall, County Antrim, �rorsz�g, 1857. j�l. 11. - Holywood, County Down, �rorsz�g, 1942. m�j. 19. �r fizikus, matematikus A Royal Belfast Academical Institution, Queen's University Belfast-ban �s St John's College, Cambridge-ben fizik�t, majd a Queen's College, Galway-ben matematik�t tanult. 1903-ban a matematika professzora a Cambridge-i egyetemen. Nev�t ma a fizikusok legink�bb a Larmor-precesszi� (atomok, elektronok m�gneses momentum�nak precesszi�ja k�ls� m�gneses t�rben) kapcs�n szokt�k emlegetni. Elm�leti fizikus volt, aki meggy�z�d�ssel hitt az �terben �s �rorsz�g egys�g�ben. Lorentz p�rtj�n volt Einsteinnel szemben a t�vols�g- �s id�dilat�ci� k�rd�s�ben. Elm�letileg helyesen hat�rozta meg a gyorsul� elektron sug�rz�si ter�t �s az elektronok rezg�s�re vezette vissza a sz�nk�pvonalak felhasad�s�t k�ls� m�gneses t�rben.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 19.	Lang, Serge sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1927. m�j. 19. - Berkeley, California, USA, 2005. szept. 12. Francia sz�let�s� amerikai matematikus K�z�piskol�it P�rizsban kezdte el, majd az Egyes�lt �llamokban fejezte be, ahova sz�leivel �ttelep�ltek. 1946-ban Kaliforni�ban, a Caltech-en fizikus diplom�t szerzett. M�sf�l�ves katonai szolg�lat ut�n a Princeton-i Egyetemen eleinte filoz�fi�t hallgatott, de megv�ltoztatta t�rgy�t, �s E. Artin ir�ny�t�sa mellett matematikai Ph.D. fokozatot szerzett 1951-ben. Tan�tott a Princeton Egyetemen, a Chicag�i Egyetemen. Egy �vet P�rizsban Fulbright �szt�nd�jask�nt t�lt�tt. A Columbia Egyetem professzora volt 1955-t�l 1970-ig. 1972-t�l hal�l�ig a Yale Egyetem matematika professzora, majd emeritus professzora volt. Sz�mos tudom�nyos cikket, t�bb mint 60 matematikai k�nyvet �rt. Munk�ss�g�nak jelent�s ter�lete a sz�melm�let, ezen bel�l is az algebrai geometria �s a diofantoszi egyenletek elm�lete. T�bb matematikai fogalom is viseli nev�t: Mordell-Lang sejt�s, Bombieri-Lang sejt�s, Lang-Trotter sejt�s, Lang sejt�s. Sz�mos vit�t folytatott tudom�nypolitikai k�r�sekr�l, ezeket is t�bb k�tetben publik�lta. T�bb rangos tudom�nyos d�jat kapott.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 18.	Irinyi J�nos sz�let�s�nek 195. �vfordul�ja Albis, Bihar megye, 1817. m�j. 18. - V�rtes, 1895. dec. 17. Vegy�sz, feltal�l� A b�csi m�egyetemen k�miai tanulm�nyokat folytatott, majd a hohenheimi gazdas�gi f�iskol�t v�gezte el. 1836-ban b�csi tan�r�nak, Meissnernek egy sikertelen k�s�rlete nyom�n jutott arra az �tletre, hogy a k�liumklor�tot �lomperoxiddal helyettes�tse a foszforos gyufa fej�ben, s evvel feltal�lta a zajtalanul gy�l� gyuf�t. E tal�lm�ny�t R�mer Istv�n 60 forint�rt v�s�rolta meg. Egyik els� terjeszt�je volt Magyarorsz�gon a korszer� k�mi�nak. R�sze volt a reformkor iparfejleszt�si mozgalm�ban. 1840-ben Pesten gy�jt�gy�rat alap�tott, mely 1848-ig m�k�d�tt. 1848-ban Kossuth Lajos az �llami gy�rak f�fel�gyel�j�v� nevezte ki, majd 1849-ben a nagyv�radi l�porgy�rn�l �s �gy��nt�sn�l alkalmazta. A szabads�gharc buk�sa ut�n bujdosott. A mez�gazdas�gi g�p- �s vegytan ter�letein is eml�t�sre m�lt� tev�kenys�get fejtett ki, el�sz�r alkalmazta a vet�st, sz�nt�st �s boron�l�st egy�ttesen v�gz� g�pszerelv�nyt, �s eredm�nyesen k�s�rletezett talajjav�t�si m�dszerekkel.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 18.	B�kay J�nos id. sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja Igl�, 1822. m�j. 18. - Budapest, 1884. okt. 20. Gyermekgy�gy�sz, egyetemi tan�r 1841-t�l a pesti egyetemen volt orvostanhallgat�, az �t�dik �vet pedig B�csben v�gezte el. 1847-ben Pesten avatt�k orvosdoktorr�, 1848-ban seb�szdoktori �s szem�szmesteri oklevelet szerzett. 1846-t�l a pesti szeg�nygyermek-k�rh�zban tiszteletbeli seg�dorvos lett Sch�pf �gost mellett. 1852-t�l h�rom �vtizeden kereszt�l a gyermekk�rh�z (akkor m�r Stef�nia Szeg�nygyermek-k�rh�z) igazgat�ja. 1873-ban a pesti egyetemen nyilv�nos rendes tan�ri kinevez�st kapott. 1868-t�l az Orsz�gos K�zeg�szs�g�gyi Tan�cs tagja volt. 1872-ben kir�lyi tan�csosi c�met kapott. �veken �t ir�ny�totta az Orsz�gos K�zponti V�dhiml�int�zetet, valamint munkat�rsa volt az Orvosi Hetilapnak. Bevezette a gyermekgy�gy�szat korszer� egyetemi oktat�s�t, tanulm�nyait a gyermekkori seb�szeti b�lbetegs�gekb�l, h�gy- �s ivarszervi betegs�gekr�l idegen nyelvre is leford�tott�k. Meghonos�totta a sz�rumgy�gykezel�st, ami nagym�rt�kben hozz�j�rult a dift�riahaland�s�g cs�kkent�s�hez.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 18.	Toborffy Zolt�n hal�l�nak 85. �vfordul�ja Budapest, 1882. m�rc. 31. - Budapest, 1927. m�j. 18. Mineral�gus, geol�gus �s k�mikus A budapesti tudom�nyegyetemen v�gezte tanulm�nyait. 1902-ben Krenner J�zsef professzor tan�rseg�dje lett, 1904-ben mineral�gi�b�l doktorr� avatt�k, 1907-ben k�z�piskolai tan�ri oklevelet szerzett, 1912-t�l f�re�liskolai tan�r Budapesten �s a budapesti tudom�nyegyetem mag�ntan�ra. �lete utols� �veiben a Term�szettudom�nyi T�rsulat k�nyvt�rosa volt. A csill�m�sv�nyok krist�lytani, fizikai �s k�miai viszonyait kutatta. Geol�giai vizsg�latokat folytatott a Kis-K�rp�tok, Pozsony k�rny�k�n.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 18.	Benedikt Ott� sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Budapest, 1897. m�j. 18. - Budapest, 1975. nov. 25. Villamosm�rn�k, egyetemi tan�r A Tan�csk�zt�rsas�g idej�n Kun B�la titk�rak�nt tev�kenykedett. Ez�rt 1919-ben beb�rt�n�zt�k, majd intern�lt�k. 1920-ban B�csbe emigr�lt, itt v�gezte m�egyetemi tanulm�nyait, oklevel�t 1930-ban szerezte. 1932-ben a szovjet korm�ny megh�v�s�ra Moszkv�ba utazott, ahol 1939-ig a Kirov Dinam� Villamosg�pgy�r tudom�nyos tan�csad�ja volt. 1940-t�l 1955-ig Magyarorsz�gra val� hazat�r�s�ig a moszkvai m�szaki egyetem. tansz�kvezet� tan�ra. Itthon a budapesti m�szaki egyetemen lett tansz�kvezet� egyetemi tan�r. Bevezette a k�l�nleges villamos g�pek, az ipari elektronika �s a villamos hajt�sok c. t�rgyak oktat�s�t. 1957-1958-ban az egyetem rektora. Megszervezte az MTA Automatiz�l�si Csoportj�t, k�s�bb ebb�l az MTA Automatiz�l�si Kutat� Int�zetet, amelynek 1966-1970-ben igazgat�ja volt. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a k�l�nleges villamos g�pek fejleszt�se ter�let�n, feltal�lta az autodin elnevez�s� villamosg�pet. Fontos munk�i sz�lettek az er�sen tel�tett m�gneses terek sz�m�t�s�ban is. 1956-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 18.	Laveran, Charles Louis Alphonse hal�l�nak 90. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1845. j�n. 18. - P�rizs, 1922. m�j. 18. Francia orvos, bakteriol�gus, Nobel-d�jas 1867-ben Strasbourgban szerezte meg orvosi diplom�j�t. 1878-1883 k�z�tt Alg�ri�ban szolg�lt katonaorvosk�nt. Az akkori gyarmati lakoss�g k�r�ben magas hal�loz�ssal j�r� fert�z� betegs�gek puszt�tottak. 1980-ban a tr�pusi medicin�ban m�rf�ldk�vet jelentett a mal�ria k�rokoz�j�nak felfedez�se. Felfedez�s�t egy ideig k�ts�gbe vont�k, hiszen az volt a felt�telez�s, hogy a mal�ri�t bakt�rium okozza, s Laveran megfigyel�sei ezt a feltev�st c�folt�k. Laveran te�ri�ja bizony�t�st nyert, amikor Camillo Golgi sz�vettan�sz 1886-ban speci�lis fest�si elj�r�s�val mikroszk�pban l�that�v� tette a parazita protozoon emberi v�r�sv�rtestben lej�tsz�d� fejl�d�s�t. Golgi 1906-ban, Laveran pedig 1907-ben kapott �letm�ve elismer�sek�nt orvosi Nobel-d�jat.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 18.	Russell, Bertrand Arthur William sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Ravenscroft, Wales, 1872. m�j. 18. - Penrhyndeudraeth, Wales, 1970. febr. 2. Angol matematikus, logikus, filoz�fus, szociol�gus, irodalmi Nobel-d�jas Angol f�nemesi csal�d tagja volt. Rendk�v�l szerte�gaz� tev�kenys�get fejtett ki, sz�mos filoz�fiai �s t�rt�neti munk�t �rt, �lvezetes st�lusban. Akt�v politikai tev�kenys�get fejtett ki a brit Munk�sp�rtban, majd a 2. vil�gh�bor� ut�n k�l�nb�z� h�bor�ellenes mozgalmakban. A Nobel-d�jat irodalmi munk�ss�g��rt kapta. Matematikusi munk�ss�g�nak kiemelked� eredm�nye az Alfred North Whiteheaddel k�z�sen �rt alapm�, a Principia Mathematica (1910-13). � fogalmazta meg a halmazelm�let egyik alapvet� ellentmond�s�t, az �n. Russell-paradoxont. Meg kell eml�kezn�nk arr�l, hogy 1956 ut�n az � k�zbenj�r�sa is hozz�j�rult ahhoz, hogy egyes el�t�lt, b�rt�nben l�v� magyar �r�kat ne v�gezzenek ki, illetve k�s�bb amneszti�t kapjanak.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 18.	Evans, Robley Dunglison sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja University Place, Nebraska, USA, 1907. m�j. 18. - Paradise Valley, Arizona, 1995. dec. 31. Amerikai fizikus A nukle�ris gy�gy�szat egyik els� kutat�ja. 1932-ben doktor�lt a CalTech-en, 1934-t�l a MIT tan�ra, 1945-t�l nyugd�jaz�s�ig professzora volt. M�r egyetemi �vei alatt vizsg�lta az akkoriban n�pszer� r�diumtartalm� gy�gyszerek �lettani hat�sait. A MIT-en folytatott kutat�sai sor�n 1941-ben egy t�zmilliomod grammban hat�rozta meg a r�diumnak azt a legnagyobb mennyis�g�t, amelynek hat�s�t az emberi szervezet k�rosod�s n�lk�l elviseli. A radiol�gia ter�let�n tett legnagyobb jelent�s�g� munk�ja a radioakt�v j�dizot�p alkalmaz�sa a pajzsmirigy m�k�d�s�nek vizsg�lat�ban. Az 1940-es �vek elej�n t�bb tanulm�nyt publik�lt, melyekben a radioakt�v izot�pok geol�giai alkalmaz�s�nak lehet�s�geit fejtette ki, pl. a k�zetek kor�nak meghat�roz�s�t a t�rium, ill. a k�lium boml�sa alapj�n. Ezeket a m�dszereket az�ta sz�les k�rben alkalmazz�k. �lete sor�n sz�mos kit�ntet�st kapott, �gy pl. 1990-ben elnyerte a Fermi-d�jat is. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 18.	Gennes, Pierre-Gilles de hal�l�nak 5. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1932. okt. 24. - Orsay, 2007. m�j. 18. Francia fizikus, Nobel-d�jas P�rizsban az �cole Normale Sup�rieure-ban v�gezte tanulm�nyait. P�ly�ja kezdet�n neutronfizik�val foglalkozott. 1961-t�l Orsay-ban oktatott, itt a szupravezet�ket vizsg�lta. 1968-t�l �tt�rt a folyad�kkrist�lyok vizsg�lat�ra, megalapozta ezeknek elm�let�t. "A folyad�kkrist�lyok fizik�ja" c�m� k�nyv�t 1974-ben publik�lta, ezt a mai napig alapm�nek tekintik. A folyad�kkrist�lyokat napjainkban kiterjedten alkalmazz�k a technika �s a mindennapi �let sz�mos ter�let�n, kijelz�kben, TV- �s sz�m�t�g�p-k�perny�kben. Gennes-t ez�rt "az LCD atyj�"-nak is nevezik. Az 1980-as �vekben a g�lekkel �s polimerekkel kapcsolatban is komoly sikereket �rt el. Az adh�zi� fizikai k�mi�j�ban el�rt eredm�nyei az iparban is sz�mos helyen alkalmazott pillanatragaszt�kban hasznosultak. 1975-t�l 2002-ben t�rt�nt nyugd�jbavonul�s�ig P�rizsban az �cole Sup�rieure de Physique et de Chimie Industrielles igazgat�ja volt. Multidiszciplin�ris kutat�sai sor�n az agy, els�sorban a mem�ria m�k�d�s�t is kutatta. 1991-ben nyerte el a fizikai Nobel-d�jat az�rt, mert megmutatta, hogy az egyszer� rendszerek rendezetts�gi jelens�geinek tanulm�nyoz�s�ra kifejlesztett elj�r�sok �ltal�nos�that�k az anyag �sszetettebb form�inak, p�ld�ul a folyad�kkrist�lyoknak �s polimereknek a vizsg�lat�ra. Sz�mos egy�b kit�ntet�sben is r�szes�lt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 18.	Mochizuki, Horace Yomishi sz�let�s�nek 75. �vfordul�ja California, 1937. m�j. 18. - Santa Barbara, 1989. j�n. 9. Amerikai matematikus Hab�r az Egyes�lt �llamokban sz�letett, a 2. vil�gh�bor� idej�n csal�dj�val egy�tt intern�lt�k, mint ellens�ges �llam polg�r�t. Ph.D. fokozatot 1963-ban szerzett a University of Washington-on. Ez ut�n k�t �vig a Berkeley egyetemen tan�tott, majd a University of California Santa Barbara tan�ra lett hal�l�ig. M�r fiatalon jelent�s eredm�nyeket �rt el a csoportelm�letben, �gy a Burnside csoportokkal kapcsolatban. Megoldotta a Pelik�n J�zsef magyar matematikus �ltal 1972-ben �ssze�ll�tott nevezetes megoldatlan probl�m�k jegyz�k�n szerepl� egyik probl�m�t. 1978-ban Kaplansky egyik probl�m�j�t oldotta meg. 1989-ben megh�vott el�ad�k�nt kellett volna a sk�ciai Groups-St Andrews konferenci�n el�ad�st tartania, amikor v�ratlanul elhunyt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 17.	Hassel, Odd sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Christiania (ma Oslo), Norv�gia, 1897. m�j. 17. - Oslo, 1981. m�j. 11. Norv�g fizikai k�mikus, Nobel-d�jas Az osl�i egyetemen tanult, �s 1924-ben a berlini egyetemen doktor�lt. 1925-t�l az osl�i egyetem oktat�ja, 1934-t�l 1964-ig a fizikai k�mia professzora, a fizikai k�miai tansz�k vezet�je volt. 1930-ban kezdte meg a ciklohex�n molekul�j�nak �s sz�rmaz�kainak tanulm�nyoz�s�t. Felfedezte, hogy a ciklohex�n k�t form�ban l�tezik. Kidolgozta a konform�ci�-anal�zis alapt�teleit. Norv�gia 1940-es n�met megsz�ll�sa ut�n tov�bbra is k�z�lte kutat�si eredm�nyeit skandin�v foly�iratokban, de a legfontosabb felfedez�seit titokban tartotta a 2. vil�gh�bor� befejez�s�ig. 1943-45 k�z�tt az egyetemi k�z�ss�g m�s tagjaival egy�tt t�borba z�rt�k a k�zeli Griniben. Az �tvenes �vek k�zep�t�l kezdve Hassel f�k�nt a szerves halog�n vegy�letek szerkezet�t vizsg�lta. Derek H. R. Barton t�rsas�g�ban megosztott k�miai Nobel-d�jat kapott. Hassel a konform�ci�-anal�zis kidolgoz�s��rt kapta a d�jat, ez az elj�r�s a molekul�k h�romdimenzi�s geometriai szerkezet�nek tanulm�nyoz�s�t teszi lehet�v�. Fontos szerepe volt a molekulaszerkezetekr�l alkotott gy�keresen �j felfog�s kialak�t�s�ban.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 17.	Moon, Philip Burton sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Lewisham, Anglia, 1907. m�j. 17. - Worcester, 1994. okt. 9. Angol fizikus Cambridge-ben az ausztr�l Mark Oliphant-tal egy�tt dolgozott Ernest Rutherford ir�ny�t�sa mellett a Cavendish Laborat�riumban. Amikor 1937-ben Oliphant megkapta a fizika tansz�ket Birmingham-ben, m�r a k�vetkez� �vben megh�vta maga mell� Moont, hogy egy�tt dolgozzanak. A MAUD bizotts�gba is bev�lasztatta, majd egy�tt csatlakoztak a Manhattan Projekthez. Akt�van r�szt vett az atombomba el��ll�t�s�ban, t�bbek k�z�tt a k�s�rleti robbant�s m�szeres hat�svizsg�lat�ban. A h�bor� ut�n Oliphant 1950-ben visszat�rt Ausztr�li�ba, Moon pedig meg�r�k�lte Oliphant tansz�k�t Birmingham-ben. M�r 1950-ben siker�lt k�s�rletileg kimutatnia a gamma-fluorescenci�t, de ezt csak �vekkel k�s�bb, m�sok meggy�z�bb k�s�rletei ut�n akcept�lta a fizikusok k�z�ss�ge. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 17.	M�ller, Erwin Wilhelm hal�l�nak 35. �vfordul�ja Berlin, N�metorsz�g, 1911. j�n. 13. - Washington D.C., USA, 1977. m�j. 17. N�met-amerikai m�rn�k-fizikus, feltal�l� Szer�ny j�vedelm� munk�scsal�d egyetlen gyermeke, aki �gy tudta elv�gezni a berlini m�egyetemet, hogy k�zben f�l�ll�s� kutat�i �ll�st v�llalt az Osramn�l, majd a Siemensn�l. Itt 1936-ban a Nobel-d�jas Gustav Hertz vezet�s�vel k�sz�tette el doktori munk�j�t, az els� t�remisszi�s elektronmikroszk�pot. A h�bor� alatt bombatal�lat �rte berlini munkahely�t, ekkor Altenburgban, majd Drezd�ban pr�b�lta k�s�rleteit �jra kezdeni. �t�lte a drezdai bomb�z�st. 1947-1951 �jra Berlinben dolgozott, rendk�v�l neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �s m�gis eredm�nyesen: ekkor tal�lta fel �s alkotta meg az els� t�remisszi�s ionmikroszk�pot. Ezut�n h�vt�k meg az Egyes�lt �llamokba, ahol t�bb egyetemet is megl�togatott �s v�g�l Pennsylvaniaban fogadta el a felk�n�lt professzori �ll�st. Itt is tehets�ges tan�tv�nyok vett�k k�r�l, t�bbek k�z�tt John Panitz, akivel az atomszond�s t�rionmikroszk�pot alkotta meg, vagy Russel Young, a "Topografiner", a p�szt�z� atomer� mikroszk�p el�dj�nek feltal�l�ja. 1962-ben lett amerikai �llampolg�r. A fizikai Nobel-d�j v�rom�nyosak�nt kapott agyv�rz�st Washingtonban, az Amerikai Tudom�nyos Akad�mia k�zgy�l�s�n 1977-ben. Berlini kolleg�ja �s versenyt�rsa, Ernst Ruska, a transzmisszi�s elektronmikroszk�p feltal�l�ja, szerencs�sen t�l�lte �t, �s 1986-ban megkapta a Nobel-d�j �t megillet� r�sz�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 16.	Feketeh�zy J�nos sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja V�gsellye, 1842. m�j. 16. - V�gsellye, 1927. okt. 31. H�dtervez� m�rn�k A b�csi m�egyetemen matematik�t tanult, majd egyetemi tanulm�nyait Z�richben a politechnikumban fejezte be, ahol m�rn�ki oklevelet szerzett. Kezd� m�rn�kk�nt B�csben dolgozott az Osztr�k �llamvasutak Igazgat�s�g�n. Hazat�rve, Budapesten a Vas�t�p�t�szeti Igazgat�s�g�n�l helyezkedett el. K�l�n�sen a vasszerkezetek tervez�se ter�n v�gzett nemzetk�zi viszonylatban is sz�mottev� munk�t. Sz�mos vas�ti hidat tervezett, 1912-ig valamennyi M�V-h�d az � tervei alapj�n �p�lt, t�bbek k�z�tt a budapesti d�li vas�ti �sszek�t� h�d, a szolnoki Tisza-h�d, a fiumei forg�h�d, a nagyv�radi Sebes-K�r�s-h�d �s a kom�romi Erzs�bet Duna-h�d. � tervezte a budapesti Operah�z ac�ltet� szerkezet�t, a Keleti p�lyaudvar v�g�nycsarnoka lefed�s�nek terv�t. Sikeres alkot�sai ellen�re, �let�ben igen kev�s hivatalos elismer�sben volt r�sze, csup�n egy alkalommal kapott �r�sbeli dics�retet Baross G�bor minisztert�l. Huszon�t �vi munka ut�n, mint M�V f�m�rn�k ment nyugd�jba, �s sz�l�faluj�ban �lt hal�l�ig.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 16.	H�jjas Endre sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Z�dor, 1867. m�j. 16. - R�ckeve, 1947. j�n. 6. Meteorol�gus A budapesti tudom�nyegyetem mennyis�gtan-term�szettudom�ny szak�n v�gzett �s egyik tan�ra, E�tv�s Lor�nd aj�nl�s�val 1891-ben l�pett a Meteorol�giai Int�zet k�tel�k�be. El�bb kalkul�tork�nt az �ghajlati feldolgoz� munk�ban vett r�szt, majd R�na Zsigmond mell� ker�lt el�rejelz�nek. Javaslat�ra 1896-ban vezet�s�vel megalakult az Int�zet Zivatar Oszt�lya, 1900-t�l az Ombrometriai oszt�lyt vezette. 1920-t�l a Progn�zis oszt�ly vezet�je volt. Sokat tett haz�nk csapad�k- �s zivatarviszonyainak felder�t�se, a magyar zivatarh�l�zat l�tes�t�se, a csapad�km�r� h�l�zat fejleszt�se, Magyarorsz�g csapad�kt�rk�p�nek megszerkeszt�se k�r�l 1897-ben alap�totta meg az Id�j�r�s c�m� szakmai, tudom�nyos �s n�pszer�s�t� foly�iratot. 1924-ben c�mzetes aligazgat�k�nt nyugd�jazt�k, nyugd�jas �veiben m�h�szkedett, m�h�szeti szakk�nyvet is �rt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 16.	Fazekas Patrik hal�l�nak 5. �vfordul�ja Mosonmagyar�v�r, 1945. m�rc. 29. - Budapest, 2007. m�j. 16. Elm�leti szil�rdtest-fizikus A mosonmagyar�v�ri Kossuth Lajos Gimn�ziumban Majthay Antal tan�tv�nya volt. �retts�gije �v�ben, 1963-ban megnyerte a fizika OKTV-t, ez�st�rmet szerzett az 5. Nemzetk�zi Matematikai Di�kolimpi�n �s m�sodik lett a K�rsch�k J�zsef matematikai tanul�versenyen. Az ELTE fizikus szak�n kit�ntet�ssel v�gzett, diplomamunk�j�t Zawadowski Alfr�dn�l k�sz�tette. Innen egyenes �t vezetett a KFKI elm�leti szil�rdtest-fizikai csoportj�hoz. Kutat�sai az er�sen korrel�lt rendszerek vizsg�lat�ra koncentr�l�dtak, ezzel kapcsolatos, angol nyelv� k�nyve nemzetk�zi elismer�st aratott. Sz�vesen l�tott vend�gkutat� volt k�l�nb�z� elm�leti fizikai kutat� centrumokban, t�bbek k�z�tt Cambridge-ben, K�lnben, Triesztben. K�l�nb�z� egyetemeken tartott magas szint� szil�rdtest-fizikai kurzusokat itthon is, k�lf�ld�n is. K�l�n�sen m�gness�gtani el�ad�sai voltak n�pszer�ek. 2004-ben a Magyar Tudom�nyos Akad�mia fizikai f�d�j�ban r�szes�lt, 2007-ben pedig - n�h�ny nappal hirtelen hal�la el�tt - levelez� tagg� v�lasztott�k az Akad�mi�n. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 16.	Hopkins, Frederick Gowland, Sir hal�l�nak 65. �vfordul�ja Eastbourne, East Sussex, Anglia, 1861. j�n. 20. - Cambridge, 1947. m�j. 16. Brit biok�mikus, Nobel-d�jas Londonban v�gezte tanulm�nyait, 1894-ben szerzett orvosi diplom�t. 1898-t�l Cambridge-ben oktatott, 1914-1943 k�z�tt a biok�mia professzora volt. A modern biok�mia egyik megalap�t�ja. 1901-ben els�k�nt izol�lta a triptof�n nev� aminosavat. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy az �llatoknak �s embereknek nem elegend�, ha t�pl�l�kuk tiszt�n feh�rj�kb�l, zs�rokb�l, sz�nhidr�tokb�l �s �sv�nyi s�kb�l �ll, eg�szs�g�k meg�rz�s�hez, megfelel� fejl�d�s�kh�z tov�bbi kieg�sz�t� anyagokra is sz�ks�g van. Ezekre a kieg�sz�t� anyagokra 1912-ben Kazimierz Funk vezette be a vitamin elnevez�st. 1907-ben Hopkins �s Sir Walter Fletcher lefektette az izom�sszeh�z�d�s modern k�miai magyar�zat�nak alapjait: kimutatt�k, hogy a munkav�gz�s sor�n tejsav halmoz�dik fel az izomban. 1925-ben lovagg� �t�tt�k. 1931-ben a Royal Society eln�k�v� v�lasztott�k. 1929-ben Christiaan Eijkmannal egy�tt orvosi Nobel-d�jat kapott.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 15.	Szarvasy Imre hal�l�nak 70. �vfordul�ja Pest, 1872. jan. 5. - Budapest, 1942. m�j. 15. Vegy�szm�rn�k, m�egyetemi tan�r 1894-ben v�gezte tanulm�nyait a m�egyetemen, 1896-ban a tudom�nyegyetemen b�lcs�szdoktor lett. 1894-t�l a m�egyetemen volt tan�rseg�d, 1897-t�l k�lf�ldi tanulm�nyutat tett. 1905-ben az elektrok�miai tansz�k vezet�je �s ny. r. tan�ra lett. �rtekez�sei a k�miai technol�gia sz�mos ter�let�t �lelik fel, elektrok�miai vonatkoz�s� tanulm�nyai, valamint az erd�lyi f�ldg�z �rt�kes�t�s�re vonatkoz� vizsg�latai k�l�n�sen jelent�sek. Tanulm�nyozta az elektromoss�gnak a n�v�nyek fejl�d�s�re gyakorolt hat�s�t. 1909-t�l 1929-ig a Term�szettudom�nyi T�rsulat v�lasztm�nyi tagja volt. A Chemiai Foly�iratnak szerkeszt�s�gi tagja volt. Tagja volt a fels�h�znak. 1910-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 15.	Fleming, Williamina Paton Stevens sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Dundee, Tayside, Sk�cia, 1857. m�j. 15. - Boston, 1911. m�j. 21. Amerikai csillag�sz 1881-ben vett�k fel az obszervat�riumba munkat�rsnak. A k�vetkez� harminc �vben k�zrem�k�d�tt a csillagsz�nk�p-felv�telek oszt�lyoz�s�ban, 1898-ban a Harvardon a csillag�szati f�nyk�pek gondnok�v� nevezt�k ki. F�k�nt a csillagsz�nk�pek oszt�lyoz�s�val kapcsolatos munk�j�r�l ismert. A Pickering-Fleming-rendszer n�ven ismertt� v�lt technik�val az �gi felv�telek t�zezreit tanulm�nyozta. Ezeket a New York-i amat�r csillag�sz, Henry Draper eml�k�nek szentelt program keret�ben k�sz�tett�k. A csillagok v�ltoz� f�nyess�g�nek m�r�s�re � alkotta meg a magnit�d� (l�tsz� f�nyess�g) els� f�nyk�p�szeti szabv�ny�t. 1906-ban tagj�v� v�lasztotta a Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g; az els� amerikai n� volt a tagok k�z�tt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 14.	Fagnano, Giovanni Francesco dei Toschi hal�l�nak 215. �vfordul�ja Sinigaglia, Olaszorsz�g, 1715. jan. 31. - Sinigaglia, 1797. m�j. 14. Olasz matematikus Apja, Giulio Fagnano is neves matematikus volt. Giovanni Fagnano egyh�zi p�ly�ra l�pett, de foglalkozott matematik�val, az apja �ltal is m�velt matematikai t�rgyk�r�kkel, t�bbek k�z�tt a h�romsz�gek geometri�j�val. Nev�hez f�z�dik az �n. Fagnano-probl�ma, a hegyessz�g� h�romsz�gbe be�rhat� minim�lis ker�let� h�romsz�g meghat�roz�sa. Az anal�zisben a trigonometrikus f�ggv�nyekkel foglalkozott. Eredm�nyei fontosak, b�r nem �rik el apja munk�inak sz�nvonal�t.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 14.	Rosenhain, Johann Georg hal�l�nak 125. �vfordul�ja K�nigsberg, Poroszorsz�g, 1816. j�n. 10. - Berlin, 1887. m�j. 14. N�met matematikus A k�nigsbergi egyetemen Jacobi tan�tv�nya volt, �t k�vetve foglalkozott az elliptikus f�ggv�nyekkel �s theta-f�ggv�nyekkel. A k�nigsbergi egyetemen oktatott matematik�t, az 1848. �vi forradalmi megmozdul�sok ut�n azonban politikai szerepv�llal�sa miatt el kellett hagynia K�nigsberget, s a b�csi egyetemre ment, innen 1857-ben t�rhetett vissza K�nigsbergbe. A Francia Akad�mia p�ly�zat�n dolgozat�val d�jat nyert el 1849-ben, azonban ez a dolgozat, mely 1851-ben jelent meg nyomtat�sban, maradt az egyetlen publik�lt munk�ja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 14.	Lipschitz, Rudolf Otto Sigismund sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja K�nigsberg, 1832. m�j. 14. - Bonn, 1903. okt. 7. N�met matematikus K�nigsbergben �s Berlinben tanult matematik�t, 1853-ban doktor�lt. Gustav Dirichlet �s Martin Ohm tan�tv�nya volt. 1857-t�l Berlinben a Friedrich-Wilhelm-Universit�t tan�ra, 1862-t�l Schlesischen Friedrich-Wilhelms-Universit�t Breslau professzora, 1864-t�l Lehrstuhl der Rheinischen Friedrich-Wilhelms-Universit�t Bonn tan�ra. Felix Klein tan�ra volt. Az alkalmazott matematika szinte minden ter�let�n dolgozott. A differenci�legyenletek elm�let�ben a Lipschitz-folytonoss�g, Lipschitz-f�ggv�nyek viselik a nev�t.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 14.	Cvet, Mihail Szemjonovics, (Tsvet, Mikhail Semyonovich, Tswett, Mikhail) sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Asti, Olaszorsz�g, 1872. m�j. 14. - Voronyezs, Oroszorsz�g, 1919. j�n. 26. Orosz botanikus Olaszorsz�gban sz�letett, ahol apja k�lszolg�latot teljes�tett. A genfi egyetemen tanult, Sv�jcban, itt doktor�lt, majd 1897-ben visszat�rt Oroszorsz�gba. A szentp�terv�ri biol�giai laborat�riumban n�v�nyanat�mi�val �s n�v�nyfiziol�gi�val foglalkozott. 1902-ben a vars�i egyetemre ker�lt, amely ekkor Oroszorsz�ghoz tartozott. A klorofill vizsg�lata sor�n fejlesztette ki a n�v�nyi pigmentek elv�laszt�s�nak c�lj�ra az adszorpci�s kromatogr�fi�t. A "kromatogr�fia" elnevez�st is � alkotta meg 1906-ban. Az 1. vil�gh�bor� idej�n a hadi esem�nyek miatt laborat�rium�val egy�tt t�bb �zben kellett m�s-m�s v�rosokba k�lt�znie, ez kutat�munk�j�t nagym�rt�kben h�tr�ltatta. Mivel eredm�nyeit csak orosz nyelven publik�lta, valamint a h�bor�s �s politikai esem�nyek miatt eredm�nyei hosszabb ideig nem kapt�k meg a megfelel� elismer�st. N�met �s osztr�k biok�mikusoknak k�sz�nhet�, hogy az �ltala kidolgozott m�dszerek ismertt� v�ltak.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 14.	Bartini, Roberto Oros di (Bartini, Robert Ludvigovich, Ljudvigovics) sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Fiume, Osztr�k-Magyar Monarchia, 1897. m�j. 14. - Moszkva, Szovjetuni�, 1974. dec. 6. Olasz sz�rmaz�s� szovjet m�rn�k, rep�l�g�p-tervez� Fium�ben sz�letett olasz sz�rmaz�s� nemesi csal�dba. K. u. k. tartal�kos tisztk�nt 1916-ban az orosz frontra vez�nyelt�k, ahol j�niusban fogs�gba esett. A h�bor� ut�n 1921-t�l 1922-ig Mil�n�ban a rep�l�iskol�n tanult. Itt tagja lett az Olasz Kommunista P�rtnak. A fasiszta hatalom�tv�tel ut�n 1923-ban a Szovjetuni�ba ment �s rep�l�m�rn�kk�nt dolgozott. 1928-ban kinevezt�k a szovjet k�s�rleti hidropl�n-program vezet�j�nek. �t sem ker�lte el szt�lini terror, 1938-1946 k�z�tt beb�rt�n�zt�k. Fogvatartottk�nt dolgozott az NKVD fel�gyelete alatt m�k�d� CKB-29 tervez�irod�ban, majd k�s�bb a Georgij Berijev vezette OKB-86-os tervez�irod�ban. 1952-ben Novoszibirszkbe ker�lt a Szib�riai Rep�l�si Kutat�int�zethez (SzibNIA) �s Szt�lin hal�l�t k�vet� enyh�l�s eredm�nyek�nt 1956-ban rehabilit�lt�k. T�bb publik�ci�ja is megjelent a rep�l�g�pgy�rt�sban haszn�latos szerkezeti anyagok �s technol�gi�k, az aerodinamika, valamint az elm�leti fizika t�rgyk�r�ben. (Pint�r Endre)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 13.	Fekete Mih�ly (Michael) hal�l�nak 55. �vfordul�ja Zenta, 1886. j�l. 19. - Jeruzs�lem, 1957. m�j. 13. Matematikus, egyetemi tan�r Budapesten �s G�ttingenben v�gezte egyetemi tanulm�nyait. Hazat�rte ut�n Beke Man� tansz�k�n tan�rseg�d, majd mag�ntan�rr� k�pes�tett�k. A Tan�csk�zt�rsas�g idej�n tan�s�tott magatart�sa miatt 1920-ban megfosztott�k �ll�s�t�l, kiz�rt�k a Matematikai �s Fizikai T�rsulat tagjai sor�b�l. Ekkor f�v�rosi gimn�zium tan�ra, de innen is elbocs�tott�k. 1925-t�l a budapesti izraelita hitk�zs�g fi�gimn�zium�ban tan�tott. 1928-ban megh�vt�k a jeruzs�lemi egyetem matematikai tansz�k�re, ahol az egyetem matematikai int�zet�nek igazgat�ja volt. 1935-1936-ban a Term�szettudom�nyi Kar d�k�nja majd 1945-1948 k�z�tt az egyetem rektora volt. Neumann J�nos h�zitan�t�ja volt matematik�b�l. Neumann els� publik�ci�ja egy Feket�vel k�z�s, transzfinit �tm�r�r�l sz�l� cikk lett 1922-ben. Fekete �rdekl�d�se kezdetben a sz�melm�let fel� fordult, de Fej�r Lip�t hat�s�ra az anal�zis lett kutat�sainak f� ter�lete. Kutat�sainak m�s ismertebb ter�letei: a ponthalmazok elm�lete, interpol�ci�elm�let, algebra �s komplex v�ltoz�s f�ggv�nytan hat�rter�lete, divergens sorok szumm�ci�ja, Fourier-sorok.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 13.	Keleti Tam�s sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Budapest, 1927. m�j. 13. - Budapest, 1989. okt. 4. Biok�mikus, egyetemi tan�r A budapesti egyetem vegy�sz szak�n szerzett oklevelet 1948-ban. 1948-50-ben a Debreceni Orvostudom�nyi Egyetem K�rbonctani Int�zet�ben demonstr�tor, majd gyakornok. 1950-t�l az MTA Biok�miai Int�zet�ben, k�s�bb Enzimol�giai Int�zet tudom�nyos munkat�rs, 1972-t�l igazgat� helyettes, 1985-t�l hal�l�ig igazgat�. Kutat�si ter�lete az enzimek m�k�d�si mechanizmusa, az enzimkinetika �s a termodinamika t�rv�nyei, valamint az anyagcsere-szab�lyoz�s makromolekul�ris k�lcs�nhat�sai. 1981-t�l a Nemzetk�zi Biok�miai Sz�vets�g magyar tagozat�nak eln�ke. Sz�mos nemzetk�zi szaklap szerkeszt� bizotts�gi tagja. 1976-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 13.	Cuvier, Georges L�opold Chr�tien Fr�d�ric Dagobert hal�l�nak 180. �vfordul�ja Montb�liard, Franciaorsz�g, 1769. aug. 23. - P�rizs, 1832. m�j. 13. Francia term�szettud�s, zool�gus, �sl�nykutat� N�gy �ven �t Stuttgartban a jogot hallgatta �s mell�kesen a zool�gi�t. 1799-ben professzor lett a Collège de France-ban, majd 1802-t�l a Jardin des Plantes-ban m�k�d�tt. Cuvier terjesztette ki Linn� oszt�lyoz�si rendszer�t, hozz�adva a linn�i rendszerhez a t�rzs kateg�ri�t (amelyek k�z�l � az �llatok orsz�g�ban n�gyet is felismert). Els�sorban a halak rendszerez�s�vel foglalkozott. �sszehasonl�t� anat�miai �s korrel�ci�s vizsg�latai nyom�n � hozta l�tre az �sl�nytan (paleontol�gia) tudom�ny�t. Lelkes �s f� hirdet�je volt a katasztr�fa elm�letnek, ami szerint az �l�vil�got id�nk�nt katasztr�f�k puszt�tott�k el, �s a F�ldet �j ben�pes�t�s k�vette t�bbnyire �j teremt�s k�vetkezt�ben (vagyis nem ismerte el az �l�vil�g fejl�d�si v�ltoz�sait). Kiss� id�sebb kort�rs�ban, Lamarckban tudom�nyos ellenfelet l�tott. Cuvier neve ott van a hetvenk�t francia tud�s k�z�tt az Eiffel-tornyon.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 13.	Ross, Ronald, Sir sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Almora, India, 1857. m�j. 13. - Putney Heath, London, 1932. szept. 16. Brit orvos, bakteriol�gus, Nobel-d�jas 1880-ban orvosdoktori c�met szerzett Londonban. Sokoldal� tehets�g volt, kifejezett �rz�ke volt a matematik�hoz, de festett, verseket �s sz�ndarabokat is �rt. Orvosk�nt Indi�ban dolgozott, ahol a mal�ria-fert�z�s �kol�giai h�tter�vel foglalkozott. Felismerte, hogy a betegs�g terjed�s�nek jellemz�i a mal�ria k�rokoz�, a k�zvet�t� sz�nyog �s az ember k�zti kapcsolat matematikai modellj�nek seg�ts�g�vel j�l magyar�zhat�k. Dinamikai modellj�nek seg�ts�g�vel megmutatta, hogy a betegs�g csak a terjeszt� sz�nyogok egy kritikus denzit�sa felett marad fenn tart�san, teh�t a legjobb v�dekez�s a sz�nyogok irt�sa. A mal�riafert�z�s biol�giai �kol�giai h�tter�t felfed� kutat�sait 1902-ben Nobel-d�jjal jutalmazt�k. 1899-ben visszat�rt Angli�ba �s Liverpoolban a Tr�pusi Orvostudom�nyi Iskol�ban professzori �ll�st v�llalt. 1911-ben lovagi rangot kapott. Ugyan a mal�ria gy�gym�dj�t nem tal�lta meg, de visszaszor�t�s�ban kulcsfontoss�g� szerepet j�tszott.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 12.	Romsauer Lajos hal�l�nak 60. �vfordul�ja Malacka, 1879. aug. 23. - Budapest, 1952. m�j. 12. Matematikus, m�egyetemi tan�r K�z�piskolai tanulm�nyait Pozsonyban v�gezte, majd a budapesti tudom�nyegyetemen szerzett tan�ri oklevelet 1902-ben �s doktor�lt 1908-ban. 1903-t�l 1945-ig oktatott a m�egyetemi �br�zol� geometria tansz�ken. Az �br�zol� geometria t�rgyk�r�ben t�bb jegyzetet �s tank�nyvet adott k�zre. Rendk�v�l nagy s�lyt helyezett az oktat�si munk�ra, ezt a t�nyt t�masztj�k al� kiv�l� didaktikai �rz�kkel meg�rt tank�nyvei.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 12.	Dese� Dezs� hal�l�nak 45. �vfordul�ja Nagyb�b, 1893. jan. 30. - Budapest, 1967. m�j. 12. Orvos, egyetemi tan�r Orvosi oklevel�t 1915-ben a budapesti orvosi karon szerezte meg. 1920-ban fogorvosi oklevelet szerzett, 1922-1948-ban az �llatorvosi F�iskola �lettani int�zet�nek a munkat�rsa, 1925-1926-ban a londoni �s a lipcsei �llat�lettani int�zetben �szt�nd�jas. 1934-ben d�k�n, 1948-ban nyugd�jba k�ldt�k. 1948-t�l a K�zponti Stomatol�giai Int�zet fogorvosa. F� kutat�si ter�lete a v�rk�pz� szervek �s a v�rkering�s. Jelent�s szakirodalmi tev�kenys�get fejtett ki.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 12.	M�th� J�nos hal�l�nak 30. �vfordul�ja Kolozsv�r, 1932. j�n. 21. - Kolozsv�r, 1982. m�j. 12. Vegy�sz 1955-ben szerzett oklevelet Kolozsv�ron a rom�n nyelv� Victor Babes Egyetemen �s ker�lt azt�n tan�rseg�dnek a magyar nyelv� Bolyai Egyetemre 1957-ben, �s az 1959-es egyes�t�s ut�n a Babe�-Bolyai Tudom�nyegyetemre. 1957-1982 k�z�tt a Babe�-Bolyai Tudom�nyegyetem szervetlen analitikai k�mia tansz�k�nek gyakornoka, a fizikai k�mia tansz�ken tan�rseg�d, adjunktus, majd egyetemi docens volt. Tudom�nyos munk�ss�ga a fizikai k�mia ter�let�n f�k�nt az elektrolit oldatok egyens�lyi viszonyainak tanulm�nyoz�s�ra, a komplex vegy�letek szerkezetvizsg�lat�ra, m�gneses, spektroszk�pi�s vizsg�latokra terjedt ki. Tudom�nyos dolgozatai mellett k�zrem�k�d�tt egyetemi tank�nyvek �ssze�ll�t�s�ban �s ford�t�s�ban.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 12.	Ricci, Michelangelo hal�l�nak 330. �vfordul�ja R�ma, 1619. jan. 30. - R�ma, 1682. m�j. 12. It�liai matematikus Benedetto Castelli tan�tv�nya volt R�m�ban. B�r nem szentelt�k papp�, XI. Ince p�pa 1681-ben b�boross� nevezte ki. F�ggv�nyek maximum�nak �s minimum�nak meghat�roz�s�val kapcsolatos eredm�nyei els�sorban kort�rs matematikusokkal (Torricelli, Clavius, Viviani, de Sluze) folytatott levelez�s�ben maradtak fenn.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 12.	Privat de Molières, Joseph hal�l�nak 270. �vfordul�ja Tarascon, Franciaorsz�g, 1677. - P�rizs, 1742. m�j. 12. Francia fizikus, matematikus, term�szettud�s Oratori�nus szerzetesk�nt oktatott matematik�t. Er�teljesen kritiz�lta Newton gravit�ci�s elm�let�t �s matematikai alapon pr�b�lta c�folni.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 12.	Bolza, Oskar sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Bergzabern, Rhenish Palatinate, 1857. m�j. 12. - Freiburg, 1942. j�l. 5. N�met matematikus 1888-1910 k�z�tt az Egyes�lt �llamokban m�k�d�tt, majd visszat�rt N�metorsz�gba. Az � nev�hez is kapcsol�dik a chicagoi egyetem er�s matematikai iskol�j�nak ki�p�t�se. F�bb eredm�nyeit a hiperelliptikus f�ggv�nyek �s integr�legyenletek ter�let�n �rte el.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 12.	Yates, Frank sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Manchester, Anglia, 1902. m�j. 12. - Harpenden, 1994. j�n. 17. Angol matematikus, statisztikus A Cambridge-i egyetemen tanult matematik�t. K�t �vig k�z�piskol�ban tan�tott, majd Afrik�ban statisztikusk�nt m�k�d�tt. 1931-ben visszat�rt Angli�ba �s a Rothamsted Experimental Station mez�gazdas�gi kutat�int�zetben m�k�d�tt. Statisztikai m�dszereknek a k�s�rleti biol�gi�ban val� alkalmaz�saival foglalkozott. Fontos eredm�nyeket �rt el a statisztikai mintav�tel m�dszereinek kidolgoz�s�ban. A sz�m�t�g�pek statisztikai alkalmaz�s�nak egyik �tt�r�je volt. 1967-ben a Royal Society tagj�v� v�lasztott�k meg.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 11.	Telegdy-Kov�ts L�szl� hal�l�nak 25. �vfordul�ja Galg�cz, 1902. dec. 5. - Budapest, 1987. m�j. 11. Vegy�szm�rn�k, egyetemi tan�r 1925-ben vegy�szm�rn�ki oklevelet szerzett a budapesti m�egyeteme. 1927-ben m�szaki doktori oklevelet szerzett, �s az Orsz�gos K�miai Int�zethez ker�lt seg�dvegy�szk�nt, csakhamar az int�zet igazgat�ja lett. 1942-1948-ig a Magyar Cukoripar Rt. m�szaki igazgat�ja. 1948-t�l a Cukoripari K�zpontban k�s�rlet�gyi csoportvezet�, 1949-50-ben a K�nny�ipari Miniszt�rium Cukoripari F�oszt�ly�nak vezet�je lett. 1951-1972-ig a BME �lelmiszerk�miai tansz�k egyetemi tan�ra. 1952-ben a Vegy�szm�rn�ki Kar d�k�nhelyettese, 1952-t�l 1955-ig, majd 1957-ben d�k�nja. Figyelemre m�lt�, korszer� �lelmiszeranalitikai elj�r�sok gyakorlat�t dolgozta ki, szervezte meg, valamint a t�pl�lkoz�stan modern, dinamikus szeml�let� oktat�s�t alak�totta ki.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 11.	Nyilasi J�nos sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Szombathely, 1922. m�j. 11. - Budapest, 1978. dec. 16. Vegy�sz, egyetemi tan�r 1945-ben vegy�szk�nt v�gzett a budapesti tudom�nyegyetemen. Az �ltal�nos K�miai Int�zetben kezdte meg tudom�nyos munk�j�t, Gr�h Gyula mellett. Egyetemi doktori �rtekez�se a feh�rj�k kobalt-komplexeinek �s a zselatin hidrol�zis�vel, kandid�tusi �rtekez�se a feh�rj�k biuret reakci�j�val foglalkozott. Az aminosavak, peptidek �s feh�rj�k f�mkomplexeinek tanulm�nyoz�sa ut�n kezdett az ozmium vegy�letek kutat�s�hoz. E t�m�kb�l 80 dolgozata jelent meg. K�l�n�s hangs�lyt fektetett az oktat�sra, a tan�rk�pz�snek �s tov�bbk�pz�snek jelent�s alakja volt. R�szt v�llalt a k�z�piskolai k�mia tantervi reformj�ban, t�bb tank�nyvet �rt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 11.	Evans, Griffith Conrad sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Boston, 1887. m�j. 11. - Berkeley, 1973. dec. 8. Amerikai matematikus 1933-1949 k�z�tt a kaliforniai egyetem (Berkeley) matematikai int�zet�nek vezet�je. Legfontosabb eredm�nyeit a potenci�lelm�let, funkcion�lanal�zis, integr�legyenletek, �s a minim�lfel�letek probl�m�ja ter�let�n �rte el.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 11.	Lassar Kramer, Edna Ernestine sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Manhattan, New York, USA, 1902. m�j. 11. - Manhattan, 1984. j�l. 9. Amerikai matematikus A Hunter College-on szerezte meg a B.A. fokozat�t matematik�b�l summa cum laude min�s�t�ssel 1922-ben. K�z�piskolai tan�t�s mellett a Columbia Egyetemen megszerezte az M.A. fokozat�t 1925-ben majd a Ph.D.-t 1930-ban. 1948-ig k�z�piskolai tan�rk�nt m�k�d�tt. E mellett 1943-45 k�z�tt a Columbia Egyetemen katonai c�l� statisztikai kutat�sokon is dolgozott. 1948-1953 k�z�tt a New York Polytechnic Institute-ban oktatott. Jelent�s tev�kenys�get fejtett ki a k�z�piskolai matematikaoktat�s sz�nvonal�nak emel�se �rdek�ben. Sz�mos matematikat�rt�neti, �s a matematik�t n�pszer�s�t� k�nyvet �rt tan�rok �s di�kok sz�m�ra.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 11.	Csernyikov, Szergej Nyikolajevics (Chernikov, Sergei Nikolaevich) sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Zagorsk, Russia, 1912. m�j. 11. - Kijev, 1987. jan. 23. Orosz matematikus T�bb egyetemen oktatott, majd a Szovjet Tudom�nyos Akad�mia Sztyeklov Int�zet�nek volt oszt�lyvezet�je. Legf�bb eredm�nyeit a v�gtelen csoportok �s a line�ris egyenl�tlens�gek ter�let�n �rte el.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 10.	Bielz Mih�ly (Michael) sz�let�s�nek 225. �vfordul�ja Berethalom, 1787. m�j. 10. - Nagyszeben, 1866. okt. 27. Erd�lyi sz�sz term�szetkutat�, geol�gus, zool�gus, k�nyomd�sz Teol�giai tanulm�nyokat v�gzett. 1811-t�l Berethalmon tan�t� volt, 1814-t�l az �jfalun a k�zs�g lelk�sze. 1821-ben otthagyta lelk�szi �ll�s�t, el�bb egy kis faluban rendezett be m�helyet, majd 1822-ben Nagyszebenben megalap�totta Albrich K�rollyal �s Neubauer Ferenccel egy�tt az els� erd�lyi k�nyomd�t, itt f�k�nt t�rk�peket sokszoros�tottak. Barab�s Mikl�s is t�le saj�t�totta el a litograf�l�st. 1848-ban megalap�totta az erd�lyi term�szettud�sok t�rsas�g�t, amelynek hal�l�ig eln�ke volt. Tudom�nyos munk�ss�ga sor�n csig�kkal �s kagyl�kkal foglalkozott. T�bb k�lf�ldi t�rsas�gnak volt tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 10.	Kherndl Antal sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Zseliz, 1842. m�j. 10. - Budapest, 1919. okt. 7. M�rn�k, m�egyetemi tan�r M�szaki tanulm�nyait Budapesten, Karlsruh�ban, Z�richben (Culman mellett) v�gezte, majd Badenben (Becker mellett) dolgozott. 1866-ban Z�rich v�ros m�szaki hivatal�nak alkalmazottja, 1867-t�l a pesti m�egyetemen tan�rseg�d, 1869-t�l a v�zi�t- �s vas�t�p�t�stan, 1881-t�l a h�d�p�t�stan ny. r. tan�ra. A h�d�p�t�s elm�lete ter�n el�rt kutat�si eredm�nyei �j ir�nyt mutattak a statikailag hat�rozatlan reakci�j� tart�k probl�m�inak megold�s�ra. A grafosztatik�ban �tt�r� elm�leti meg�llap�t�sokat tett. A Magyar M�rn�k �s �p�t�sz Egylet egyik alap�t�ja. 1884-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 10.	Weszelszky Gyula sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Szlatina, 1872. m�j. 10. - Budapest, 1940. j�n. 20. K�mikus, gy�gyszer�sz, radiol�gus A budapesti egyetemen 1895-ben gy�gyszer�szmesteri oklevelet kapott, majd Lengyel B�la mellett a II. sz. k�miai int�zetben mint tan�rseg�d, ut�bb adjunktusk�nt m�k�d�tt. 1898-ban, miut�n b�lcs�szdoktori oklevelet is szerzett, a Magyar Gy�gyszer�sz Egylet megh�vta gy�gyszer�szgyakornoki tanfolyama el�ad�j�nak. 1907-t�l 1937-ig a tanfolyam vezet�je. 1912-ben anorganikus k�mi�b�l egyetemi mag�ntan�rr� k�pes�tett�k, 1918-ban az egyetem radiol�giai int�zet�nek vezet�s�vel b�zt�k meg. Kutat�sainak nagy r�sze a radioaktivit�s k�r�be tartozik. Eman�ci�m�r� m�dszer�vel 1911-ben a forr�svizek eman�ci�tartalm�t vizsg�lta. A radioakt�v sug�rz�s gy�gyhat�s�val �s �sv�nyv�zelemz�sekkel is foglalkozott.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 10.	S�rk�zy P�l Endre hal�l�nak 55. �vfordul�ja J�nosh�za, 1884. dec. 3. - Pannonhalma, 1957. m�j. 10. Matematikus, tan�r, pannonhalmi f�ap�t 1914-ben a budapesti egyetemen b�lcseleti doktor�tust szerzett; 1909-1929 k�z�tt a pannonhalmi tan�rk�pz� f�iskol�n matematik�t adott el�, a budapesti tudom�nyegyetem mag�ntan�ra, majd rk. tan�ra, a Szent Istv�n Akad�mia tagja �s aleln�ke. 1929-t�l Pannonhalm�n f�monostori perjel. Mint matematikus differenci�legyenletekkel, differenci�lgeometri�val �s a matematika t�rt�net�vel foglalkozott. K�z�piskolai matematikai tank�nyveket is �rt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 10.	Toscanelli, Paolo dal Pozzo hal�l�nak 530. �vfordul�ja Firenze, It�lia, 1397. - Firenze, 1482. m�j. 10. Olasz matematikus, csillag�sz A padovai egyetemen tanult matematik�t, filoz�fi�t, v�g�l orvosi v�gzetts�get szerzett. Firenz�ben �lt, sz�mos tudom�nyter�lettel foglalkozott. Kapcsolatban �llt kor�nak legt�bb jeles tud�s�val. Gondos csillag�szati m�r�seivel t�bb �st�k�s p�ly�j�nak meghat�roz�s�hoz j�rult hozz�. Tanulm�nyai sor�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a F�ld g�mb alak�, �s India nyugat fel� haj�val el�rhet�. Sz�mos kutat� szerint Toscanelli levelez�se, valamint az �ltala k�sz�tett t�rk�p is hozz�j�rult ahhoz, hogy Kolumbusz Krist�f nyugat fel� indulva k�s�relte meg Indi�t el�rni.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 10.	Watson, William hal�l�nak 225. �vfordul�ja London, Anglia, 1715. �pr. 3. - London, 1787. m�j. 10. Angol orvos, tud�s Els�sorban botanik�val foglalkozott, Linn� h�ve volt, � ismertette meg Linn� oszt�lyoz�si rendszer�t Angli�ban. R�la nevezt�k el az �risz-f�l�k k�z� tartoz� Watsonia nemzets�gcsoportot. Nevezetesek fizikai k�s�rletei, amelyekkel az elektromoss�g term�szet�t vizsg�lta. Ennek sor�n tov�bbfejlesztette a leydeni palackot az�ltal, hogy k�ls� �s bels� fel�let�t �lomlemezzel vonta be.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 10.	Killing, Wilhelm Karl Joseph sz�let�s�nek 165. �vfordul�ja Burbach, N�metorsz�g, 1847. m�j. 10. - M�nster, 1923. febr. 11. N�met matematikus A m�nsteri egyetemen tanult, majd Berlinben k�sz�tette el doktori disszert�ci�j�t Weierstrass �s Kummer ir�ny�t�sa mellett. K�z�piskol�ban tan�tott, majd egy papi szemin�riumban oktatott. 1892-ben, m�g szemin�riumi tan�rk�nt el�rt fontos eredm�nyeinek elismer�sek�nt a m�nsteri egyetem matematikaprofesszora lett. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a hiperbolikus geometri�ban, majd a csoportok oszt�lyoz�s�ban. Sophus Lie-t�l f�ggetlen�l bevezette a Lie-algebr�k fogalm�t �s tiszt�zott sz�mos, a Lie-algebr�k ter�let�n felmer�l� probl�m�t. Nev�hez f�z�dik a Killing-vektort�r, a Killing-egyenlet, a Killing-spinor �s t�bb m�s, fontos fogalom bevezet�se. Eredm�nyei jelent�sen hozz�j�rultak a relativit�selm�let fejl�d�s�hez.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 10.	Ramanathan, Kollagunta Gopalaiyer hal�l�nak 20. �vfordul�ja Hyderabad, India, 1920. nov. 13. - Bombay, India, 1992. m�j. 10. Indiai matematikus Egyetemi tanulm�nyait kezdetben Indi�ban v�gezte, majd Princetonban szerzett Ph. D. fokozatot. Indi�ba visszat�rve a Tata int�zetben r�szt vett a matematikai r�szleg, ezen bel�l k�l�n�sen a sz�melm�leti csoport l�trehoz�s�ban. Bangalore-ben l�trehozta az alkalmazott matematikai k�zpontot, amely nemzetk�zi szinten elismertt� v�lt. Legf�bb eredm�nyeit a sz�melm�let ter�let�n �rte el. Id�sebb kor�ban jelent�s munk�t v�gzett Ramanujan k�ziratban maradt hagyat�k�nak feldolgoz�s�ban �s eredm�nyeinek tov�bbfejleszt�s�ben.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 9.	Katona Mih�ly hal�l�nak 190. �vfordul�ja Szatm�rn�meti (ma Satu Mare, Rom�nia), 1764. okt. 9. - B�cs (ma B��, Szlov�kia), 1822. m�j. 9. F�ldrajztud�s, csillag�sz, reform�tus lelk�sz A debreceni koll�giumban tanult. 1790-ben koll�giumi k�nyvt�ros lett. 1793-t�l a frankfurti egyetemen, J�n�ban �s Lipcs�ben v�gzett tanulm�nyokat. H�rom �v m�lva t�rt haza, el�sz�r Kom�romban volt tan�r, 1803-t�l hal�l�ig B�cson (Kom�rom megye) lelk�sz. Nemzetk�zi elismerts�g� f�ldrajztud�s, a kort foglalkoztat� csillag�szati k�rd�sek legjelent�sebb magyar szak�rt�je. Eg�sz sor tudom�nyos k�rd�st dolgozott fel. 1814-ben adta ki "A f�ld mathematikai le�r�sa a vil�g alkotm�ny�val egy�tt" c�m� k�nyv�t, amely a legsz�nvonalasabb �s legtartalmasabb magyar term�szeti f�ldrajz az adott kor term�kei k�z�tt. 1999-ben B�cs k�zs�g iskol�ja neve Katona Mih�ly Alapiskola lett. Katona Mih�ly itt l�that� portr�j�t Katona B�lint festette �s 2008-ban B�cs k�zs�gnek aj�nd�kozta.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 9.	Entz Ferenc hal�l�nak 135. �vfordul�ja S�meg, 1805. dec. 6. - Promontor, 1877. m�j. 9. Orvos, sz�l�sz, kert�sz 1831-ben B�csben szerzett orvosi oklevelet, 1831-1848-ban uradalmi orvos, 1848-1849-ben honv�dorvos. Orvosi gyakorlata mellett sz�l�szettel, kert�szettel is foglalkozott, elind�totta a Kert�szeti F�zetek c. kiadv�nyt. A magyar kert�szet nyelv�j�t�ja, a kert�szeti m�nyelv kialak�t�ja. 1840-ben Mez�kom�romban, 1850-ben Pesten l�tes�tett kert�szetet �s "haszonkert�szeti" iskol�t. 1860-t�l a budai - az Orsz�gos Magyar Gazdas�gi Egylet �ltal fenntartott - vincell�rk�pz� igazgat�ja. Magyarorsz�gon els�k�nt bizony�totta, hogy a m�kb�l �piumot lehet kivonni.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 9.	G�llner Korn�l sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Brezn�b�nya, 1867. m�j. 9. - Budapest, 1934. j�n. 12. Gy�gyszer�sz-vegy�sz Gy�gyszer�szi oklevel�t 1888-ban szerezte a budapesti tudom�nyegyetemen. N�h�ny �vig Beszterceb�ny�n m�k�d�tt mint gy�gyszer�sz. 1890-ben Troppauban G. Hell gy�gyszer�szeti gy�r�ban volt vegy�sz. 1916-t�l 1933-ig az �jpesti Wolfner-gy�rban mint �zemvezet� vegy�sz m�k�d�tt. 18 �ven �t el�ad� tan�ra volt a drogista szakiskol�nak. 1903-ban drogista szaklapot alap�tott �s t�bb �vig szerkesztette a Drogista K�zl�nyt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 9.	Heller Farkas Henrik sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Budapest, 1877. m�j. 9. - Budapest, 1955. szept. 29. K�zgazd�sz, egyetemi tan�r P�ly�j�t a Budapesti Kereskedelmi �s Iparkamar�n�l kezdte, majd 1902-ben a f�ldm�vel�s�gyi miniszt�riumba ker�lt. 1907-ben a budapesti m�egyetemen a kereskedelem �s iparpolitika mag�ntan�ra, 1917-48-ban ny. r. tan�ra. 1925-1949-ig a K�zgazdas�gi Szemle szerkeszt�je, a K�zgazdas�gi Lexikon (Bp., 1937) szerkeszt�je volt. Sz�les k�r� elm�leti k�zgazdas�gi elm�lett�rt�neti munk�ss�got fejtett ki. Az osztr�k iskola h�ve �s k�vet�je volt. K�s�bb az �ralakul�s, j�vedelemeloszl�s egyens�lyi elm�lete fel� hajlott. Behat�an foglalkozott a konjunkt�rakutat�ssal, e ter�leten elm�letileg a cambridge-i iskol�hoz k�zeledett. A piaci folyamatok elemz�s�ben Marshall tanaib�l indult ki, �s mind t�bb figyelmet ford�tott a kvantitat�v vizsg�latokra �s azok eredm�nyeire. Eg�sz munk�ss�ga sor�n sokat foglalkozott a gazdas�gpolitika tudom�nyos megalapoz�s�nak a bonyolult k�rd�s�vel. 1921-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 9.	Csek� �rp�d sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Cs�kv�r, Fej�r vm., 1902. m�j. 9. - Budapest, 1993. jan. 19. Fizikatan�r Tan�t�k�pz� int�zeti tan�ri oklev�llel lett 1924-ben tan�rseg�d a polg�riiskolai Tan�rk�pz� Int�zetben. Tan�tott J�szber�nyben a Tan�t�k�pz� Int�zetben, majd int�zet igazgat� volt P�p�n. 1946-t�l Budapesten volt tan�r el�sz�r a XII. ker�leti �llami Tan�t�k�pz� Int�zetben, 1949-t�l a Szil�gyi Erzs�bet Gimn�ziumban, majd 1957-t�1 a Pet�fi S�ndor Gimn�ziumban. Innen ker�lt 1960-ban az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem K�s�rleti Fizikai Tansz�k�hez, ahol fizikaszakos tan�rok k�pz�s�ben vett r�szt. Ett�l az int�zm�nyt�l ment nyugd�jba 1969-ben. Mint nyugd�jas tan�tott 1984-ig a Kand� K�lm�n M�szaki F�iskol�n �raad�k�nt. 1970-t�l az Orsz�gos Pedag�giai K�nyvt�r �s M�zeum szaktan�csad�ja �s ennek megb�z�s�b�l r�gi fizikai taneszk�z�k felkutat�s�val, rendez�s�vel, meghat�roz�s�val �s restaur�l�s�val foglalkozott. T�bb mint sz�z k�s�rleti eszk�zt k�sz�tett, r�szt vett a Fizikai Szemle valamint az �let �s Tudom�ny szerkeszt�s�ben. Munk�ss�g��rt t�bb kit�ntet�sben r�szes�lt, pl.: Mikola-d�jat kapott 1969-ben.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 9.	Ottlik G�za sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Budapest, 1912. m�j. 9. - Budapest, 1990. okt. 9. �r�, m�ford�t� R�gi nemesi csal�db�l sz�rmazott. 1923-26-ban a k�szegi katonai alre�liskola, 1926-29-ben a budai katonai f�re�liskola hallgat�ja. A budapesti egyetem matematika-fizika szak�n, Fej�r Lip�t tan�tv�nyak�nt szerzett v�gbizony�tv�nyt. Ezut�n �js�g�r�i, �r�i p�ly�ra l�pett. 1933-t�l a Budapesti H�rlap bridzsrovat�nak szerkeszt�je volt. A h�bor� alatt l�goltalmi szolg�latra osztott�k be, ez mentes�tette a harct�ri szolg�lat al�l, �s lehet�v� tette, hogy �ld�z�tteket mentsen, t�bbek k�z�tt Vas Istv�nt b�jtatta. A h�bor� ut�n kiszorult az irodalmi �letb�l, ford�t�sokb�l �lt. 1957 ut�n jelenhettek meg irodalmi munk�i. Legfontosabb m�ve az Iskola a hat�ron, amely 1959-ben jelent meg. Hugh Kelsey-vel k�z�sen �rt bridzsk�nyve angolul jelent meg 1979-ben, 1999-ben magyarul is kiadt�k. Matematikai tanulm�nyair�l, professzorair�l t�bb r�vid �r�s�ban �s interj�j�ban is megeml�kezett. Sz�mos d�jban �s kit�ntet�sben r�szes�lt, 1985-ben Kossuth-d�jat kapott.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 9.	Ruffini, Paolo hal�l�nak 190. �vfordul�ja Valentano, P�pai �llam (ma Olaszorsz�g), 1765. szept. 22. - Modena, 1822. m�j. 9. [10.] Olasz matematikus, orvos 1783-t�l a modenai egyetem hallgat�ja, ahol matematik�t, orvostant, filoz�fi�t �s irodalmat tanult. 1787-ben kinevezt�k a modenai egyetem matematikaprofesszor�v�, 1799-ben a klinikai orvostan �s az alkalmazott matematika professzora lett. H�t �vig tan�tott alkalmazott matematik�t �s modenai katonaiskol�ban, a k�s�bbi olasz katonai akad�mi�n. 1814-ben a modenai egyetem rektor�v� nevezt�k ki. Bebizony�totta, hogy a negyedfok�n�l magasabb fok� algebrai egyenletre nem adhat� megold� k�plet. Ezt a fontos t�telt t�le f�ggetlen�l a norv�g Abel is felfedezte (Ruffini-Abel-t�tel). A csoportokra vonatkoz� eredm�nyei alapozt�k meg Galois �s Cauchy csoportelm�leti eredm�nyeit.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 9.	Gr�nwall, Thomas Hakon hal�l�nak 80. �vfordul�ja Dylta bruk, Sv�dorsz�g, 1877. jan. 16. - New York, 1932. m�j. 9. Sv�d matematikus Az Egyes�lt �llamokban, a Columbia �s Princeton egyetemeken m�k�d�tt. Sz�mos fontos eredm�nye van a klasszikus anal�zis ter�let�n. A Gr�nwall-lemma fontos a k�z�ns�ges differenci�legyenletek megold�s�nak keres�s�ben. Gr�nwall eredm�nyei jelent�sek az atomfizik�ban �s a fizikai k�mi�ban is.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 9.	Eigen, Manfred sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Bochim, N�metorsz�g, 1927. m�j. 9. - G�ttingen, 2019. febr. 6. N�met fizikai k�mikus, Nobel-d�jas 1951-ben doktor�lt fizikai k�mi�b�l G�ttingenben. 1953-ban a Max Planck Fizikai K�miai Int�zet munkat�rsa, 1964-ben vezet�je lett. Vizes oldatokban lej�tsz�d� ionreakci�kat vizsg�lt. M�dszereket dolgozott ki a nagyon gyors (nanoszekundumos) folyamatok tanulm�nyoz�s�ra. A hatvanas �vekben m�dszer�t biok�miai reakci�k vizsg�lat�ra haszn�lta. Jelent�s munk�ss�got fejtett ki a t�m�ny elektrolitok termodinamik�ja ter�n is. 1967-ben k�miai Nobel-d�jat kapott Ronald G. W. Norrish-sal �s George Porterrel megosztva "ak�miai egyens�ly igen r�vid energiaimpulzusokkal val� megzavar�s�val l�trehozott rendk�v�l gyors k�miai reakci�k vizsg�lat�ban el�rt eredm�nyei�rt". (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 8.	Gy�rffy B�la hal�l�nak 10. �vfordul�ja Kemenesmagasi, 1928. jan. 14. - Martonv�s�r, 2002. m�j. 8. Agr�rm�rn�k, egyetemi tan�r 1949-ben a Magyar Agr�rtudom�nyi Egyetem Mez�gazdas�gtudom�nyi Kar�n mez�gazdas�gi m�rn�ki oklevelet szerzett. 1949-53-ban Moszkv�ban a Tyimirjazev Mez�gazdas�gi Akad�mia �szt�nd�jasa, 1953-t�l Martonv�s�ron az MTA Mez�gazdas�gi Kutat�int�zet munkat�rsa, 1953-57-ben tudom�nyos igazgat�helyettese, 1980-89-ben igazgat�, 1990-t�l kutat�professzor volt. 1965-66-ban vend�gprofesszor volt az Iowai �llami Egyetemen. 1977-t�l a G�d�ll�i Agr�rtudom�nyi Egyetem c. egyetemi tan�ra. P�ly�ja sor�n a legfontosabb eredm�nyeket a kukoricatermeszt�si technol�gi�k fejleszt�s�ben, �j kukoricafajt�k nemes�t�s�ben �rte el, az �ltala kidolgozott �s honos�tott technol�gi�k alapj�n hibridkukorica vet�mag�zemeket hozott l�tre. T�bb�vtizedes k�s�rletsorozatokat v�gzett a n�v�nytermeszt�si rendszerek �sszehasonl�t�s�ra �s �rt�kel�s�re. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a vegyszeres gyomirt�sban, t�bb gyom�rt�szert szabadalmaztatott. 1987-t�l az MTA levelez�, majd 1993-t�l rendes tagja volt. 1997-ben Sz�chenyi-d�jjal t�ntett�k ki.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 8.	Lwoff, Andr� Michel sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Ainay-le-Ch�teau, 1902. m�j. 8. - New York, 1994. szept. 30. Francia mikrobiol�gus, Nobel-d�jas Orosz emigr�ns sz�l�k gyermekek�nt sz�letett Franciaorsz�gban. A Sorbonne-on tanult orvostudom�nyt. 1938-t�l a p�rizsi Pasteur Int�zet oszt�lyvezet�je. A 2. vil�gh�bor� alatt r�szt vett a francia ellen�ll�si mozgalomban. 1959-68 k�z�tt a Sorbonne professzora, majd 1968-72 k�z�tt a Villejuif-i r�kkutat� int�zet igazgat�ja. Az 1920-as �vekben bebizony�totta, hogy a vitaminok koenzim jelleggel rendelkeznek. A h�bor� ut�n felfedezte a lizogenit�s jelens�g�t bakt�riumok �s v�rusok egym�srahat�s�ban. Kutat�sainak nagy gyakorlati jelent�s�ge is volt a r�k �s a poliomyelitis vizsg�lat�ban. 1965-ben Fran�ois Jacobbal �s Jacques Monod-val megosztott Nobel-d�jat kapott. Kutat�sai �j utat nyitottak a sejtek fiziol�gi�j�nak megismer�s�ben.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 7.	Schuster J�nos Konstantin sz�let�s�nek 235. �vfordul�ja P�cs, 1777. m�j. 7. - Pest, 1838. m�j. 19. Orvos, k�mikus, egyetemi tan�r 1794-1796 k�z�tt jogi tanulm�nyokat folytatott P�csett, 1796-1800 k�z�tt a pesti egyetemen tanult, orvosi diplom�t 1802-ban szerzett. Gyakorl� orvos volt Bud�n, Winterl Jakab tan�rseg�dje. 1804-1805-ig Berlinben Klaproth professzor mellett dolgozott. 1809-t�l Pesten term�szetrajzot, k�mi�t �s botanik�t tan�tott �s a m�zeum term�szettudom�nyi gy�jtem�ny�t rendezte. 1811-t�l a k�mia professzora lett a pesti egyetemen. 1817-t�l t�rv�nysz�ki orvostant, 1821-ben gy�gyszer�szetet is el�adott. 1821-ben rektor volt. Legmaradand�bb munk�j�t annak a csoportnak szellemi vezet�jek�nt v�gezte, amely 1828-ban a magyar nyelv�j�t�s szellem�ben, a k�miai nemzetk�zi szakkifejez�sek helyett magyarokat teremtett. Eml�k�re nagy �rt�k� alap�tv�nyt hoztak l�tre, amivel term�szettudom�nyi kutat�munk�kat d�jaztak. 1831-t�l az MTA tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 7.	Fabricius, David hal�l�nak 395. �vfordul�ja Esens (ma Als�-Sz�szorsz�g), 1564. m�rc. 9. - Osteel, 1617. m�j. 7. N�met csillag�sz, teol�gus, lelk�sz Szerte�gaz� csillag�szati megfigyel�sekkel vizsg�lta a Napot, a Holdat, a bolyg�kat, �st�k�s�ket, a sarki f�nyt. Levelez�sben �llt kora sz�mos jelent�s tud�s�val, pl. Simon Mariusszal, Tycho Brahe-vel, Keplerrel, ut�bbival sz�mos levelet v�ltott. A Marsra vonatkoz� poz�ci�m�r�seit Kepler nagyon �rt�kesnek tartotta. R�szletes meteorol�giai megfigyel�seinek eredm�nyeit �vk�nyveiben adta k�zre. 1596. augusztus 13-�n �j csillagot fedezett fel a Cet csillagk�pben, amelyet csod�latosnak (Mira) nevezett, ez az els� ismert v�ltoz�csillag. 1604-ben megfigyelte az Ophiuchus csillagk�pben felt�nt szupern�v�t. 1611-ben legid�sebb fia, Johann leideni tanulm�nyair�l egy t�vcs�vel t�rt haza. 1611 febru�rj�ban a Nap megfigyel�se sor�n s�t�t foltokat vett �szre, s ezt fia - Scheinert megel�zve - publik�lta is. Az apa �s a fi� ezut�n rendszeresen megfigyel�seket folytatott, a napfoltok mozg�sa alapj�n meghat�rozt�k a Nap forg�s�nak idej�t is. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 7.	Neumann, Carl Gottfried sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja K�nigsberg, (ma Kaliningr�d, Oroszorsz�g), Poroszorsz�g, 1832. m�j. 7. - Lipcse, N�metorsz�g, 1925. m�rc. 27. N�met matematikus Beiratkozott a K�nigsbergi Egyetemre, doktor�tus�t matematik�b�l 1855-ben szerezte meg. 1858-t�l a hallei egyetem matematikai mag�ntan�ra, 1863-t�l a baseli, 1865-t�l a t�bingeni egyetem matematikai tansz�k�n tan�tott. 1868-1911-ig a Lipcsei Egyetem matematikaprofesszora. A berlini sz�khely� Porosz Tudom�nyos Akad�mia tagja. Alkalmazott matematik�val foglalkozott, t�bbek k�z�tt nev�hez f�z�dik a logaritmikus potenci�l fogalm�nak bevezet�se. Emellett vizsg�lta a hat�r�rt�k fogalm�t, a Riemann-fel�letek differenci�lgeometri�j�t, a Dirichlet-f�ggv�nyt, kidolgozta a m�rtani sor �ltal�nos�t�s�t, a k�s�bb r�la elnevezett Neumann-sorokat. Elm�leti kutat�saival hozz�j�rult az integr�legyenletek alkalmaz�si k�r�nek sz�les�t�s�hez. Neumann pedag�gusk�nt is nagy h�rnevet v�vott ki mag�nak.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 6.	Ho�r Tempis M�r (Hoor-Tempis M�ric) sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Nagyszeben, 1867. m�j. 6. - Budapest, 1944. jan. 29. Villamosm�rn�k, m�egyetemi tan�r Az elektrok�mia magyar �tt�r�je. Tanulm�nyait a b�csi tudom�nyegyetemen v�gezte, 1889-ben nyert doktori oklevelet az elm�leti �s k�s�rleti fizika t�rgyk�r�b�l. Gyakorlati elektrotechnikai tev�kenys�g�t a Ganz �s Tsa Rt. villamoss�gi r�szleg�n�l a k�s�rleti oszt�lyon kezdte, majd a villamos er�m�tervez� oszt�lyon folytatta. 1902-t�l az oszt�ly vezet�je. Sz�mos hazai �s k�lf�ldi er�m�vet tervezett. Tudom�nyos kutat�sainak eredm�nyeit, valamint az er�m�vek tervez�s�vel �s �p�t�s�vel kapcsolatos tapasztalatait ismertet� tanulm�nyai k�l�nb�z� hazai �s k�lf�ldi szaklapokban jelentek meg. Az 1910-es �vekt�l kezdve f�leg energiagazd�lkod�si, v�zier�hasznos�t�si �s ipartelep�t�si k�rd�sekkel foglalkozott. 1894-t�l a m�egyetem tan�ra. 1902-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 6.	Steiner Mikl�s Hubert hal�l�nak 70. �vfordul�ja Szentk�t (Vas m.), 1872. m�rc. 12. - Csorna, 1942. m�j. 6. Premontrei fizikatan�r, igazgat� Szombathelyen a premontrei rend gimn�zium�ban �retts�gizik, majd maga is felv�tel�t k�ri a rendbe. Teol�giai tanulm�nyok ut�n jelentkezik a budapesti tudom�nyegyetemre, mennyis�gtan-term�szettan szakra. Els�k k�z�tt veszik fel az E�tv�s Koll�giumba, ahol Bartoniek G�za ir�ny�t�s�val f�leg a fizika tan�t�s�nak k�rd�seiben m�lyed el. Legh�resebb �r�sa 1904-ben jelenik meg a fizika hazai k�z�piskolai oktat�s�r�l. Egyetemi tanulm�nyait befejezve Keszthelyen, majd Szombathelyen tan�t, ahol 1907-t�l igazgat�k�nt m�k�dik. Itt kezdi tan�ri p�ly�j�t Novob�tzky K�roly, a fizik�t k�l�n�s megbecs�l�ssel �vez� gimn�zium egyik legh�resebb tan�tv�nya N�ray-Szab� Istv�n. 1933-t�l tanker�leti f�igazgat�, 1935-t�l csornai pr�post. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 6.	Kazinczy L�szl� sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Szak�lh�za, 1892. m�j. 6. - Budapest, 1978. jan. 4. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r A budapesti m�egyetemen 1920-ban szerzett g�p�szm�rn�ki oklevelet. 1928-ban a M�VAG di�sgy�ri gy�r�ban �zemvezet� m�rn�k, 1932-t�l m�helyf�n�k, 1942-t�l m�szaki igazgat� volt. 1946-48-ban a Gamma Finommechanikai Gy�rtm�nyokat �rus�t� Kft.-n�l dolgozott. 1948-51-ben az �llami Ipari Tervez� Iroda oszt�lyvezet�je. 1951-t�l 1957-ig a Gamma Optikai M�vekn�l f�konstrukt�r, 1957-1962-ig ugyanott m�szaki tan�csad�. 1963-ban c. egyetemi tan�r lett. Forg�csol�selm�leti kutat�sainak eredm�nyei hazai viszonylatban m�ig is egyed�l�ll�ak. Az egyetemi oktat�sba 1949-ben bevezette az ehhez kapcsol�d� t�rgyak tan�t�s�t, amelyeknek 1970-ig el�ad�ja volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 6.	Fodor G�za sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Szeged, 1927. m�j. 6. - Szeged, 1977. szept. 28. Matematikus, egyetemi tan�r Matematika-fizika szakos k�z�piskolai tan�ri oklevelet szerzett a szegedi tudom�nyegyetemen. Ut�na az egyetem Matematikai Int�zet�nek gyakornoka lett. Kandid�tusi disszert�ci�j�nak megv�d�se ut�n tudom�nyos munkat�rs, k�s�bb az MTA Matematikai Kutat�int�zet�nek Szegeden m�k�d� matematikai logikai �s alkalmaz�si oszt�ly�n dolgozott. 1959-t�l a JATE Bolyai Int�zet docense, majd 1967-t�l egyetemi tan�r �s 1971-t�l a halmazelm�leti �s matematikai logikai tansz�ket vezette. A szegedi egyetemnek rektorhelyettese, tudom�nyos rektorhelyettese, majd rektora volt. A Bolyai J�nos Matematikai T�rsulat eln�ks�gi tagja volt. F� kutat�si ter�lete a halmazelm�let, s ezen bel�l a k�ttag� rel�ci�k, a halmazide�lok, valamint a transzfinit sz�mokon �rtelmezett f�ggv�nyek elm�lete. T�bb mint 40 dolgozata jelent meg magyar, n�met �s angol nyelven. 1973-t�l az MTA levelez� tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 6.	Ohm, Martin sz�let�s�nek 220. �vfordul�ja Erlangen Bajororsz�g (ma N�metorsz�g), 1792. m�j. 6. - Berlin, 1872. �pr. 1. N�met matematikus Georg Ohm fizikus �ccse, eleinte apj�t k�vetve a lakatos-mesters�get tanulta, de k�s�bb egyetemi tanulm�nyokat v�gzett. 1811-ben doktor�lt a Universit�t Erlangen-N�rnberg-en, Karl Christian von Langsdorf ir�ny�t�sa alatt. 1824-ben a berlini egyetemen matematika tan�ra lett. Megk�s�relte Euklidesz ut�n egys�ges elm�letbe foglalni a matematikai ismereteket. Sz�mos matematika tank�nyvet �rt. �ll�spontja szerint m�sk�ppen kell �rni a szakemberek sz�m�ra, mint a nagyk�z�ns�g sz�m�ra, emiatt t�bb kort�rs�val ellent�tbe ker�lt. Neki tulajdon�tj�k az "aranymetsz�s" kifejez�s bevezet�s�t.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 6.	Sitter, Willem de sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Sneek, 1872. m�j. 6. - Leiden, 1934. nov. 20. Holland asztrofizikus, matematikus, csillag�sz, kozmol�gus A State University of Groningen-en matematik�t tanult �s dolgozott az egyetem csillag�szati laborat�riumban J.C Kapteyn ir�ny�t�sa alatt. 1897-1899-ig D�l-Afrik�ban Cape Observatory csillag�sza. 1908-ban a University of Leiden csillag�szat professzora majd 1919-t�l a Leiden Observatory igazgat�ja volt. Az einsteini gravit�ci�s t�regyenletek megold�sait keresve 1917-ben dolgozta ki az Univerzum t�gul�s�ra vonatkoz� elm�let�t. 1921-ben a leideni csillagvizsg�l�ban kisz�m�totta a Nap parallaxis�t, 1927-ben a Jupiter holdjainak mozg�s�r�l sz�l� elm�let�t k�z�lte. Einstein Sitterrel egy�ttm�k�dve dolgozta ki 1932-ben az univerzumk�pet (Einstein.de Sitter-univerzum), amelyet a 20. sz�zad nyolcvanas �vtized�ig �ltal�nosan elfogadtak. Sittert kozmol�giai munk�ss�ga tette sz�les k�rben ismertt�.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 6.	Pettit, Edison hal�l�nak 50. �vfordul�ja Peru, Nebraska, USA, 1889. szept. 22. - Tucson, Arizona, 1962. m�j. 6. Amerikai csillag�sz A bolyg�k h�sug�rz�s-m�r�s�nek szak�rt�je. A topekai Washburn Koll�giumban csillag�szatot tan�tott, �s az ottani obszervat�riumban nagy pontoss�g� kett�scsillag m�r�seket v�gzett. 1920-t�l a Yerkes, majd a Mt. Wilson �s Palomar Obszervat�riumok asszisztense. A Nap protuberanci�inak mozg�s�t tanulm�nyozta spektroheliogr�ffal, oszt�lyozta a protuberanci�kat, �s levezette a mozg�sukra vonatkoz� Pettit-f�le t�rv�nyeket. Az �szlel�si adatok jelent�s r�sz�t F�nyi Gyul�nak a kalocsai Haynald-obszervat�riumban v�gzett m�r�seib�l mer�tette. �t napfogyatkoz�s-megfigyel� exped�ci� szervez�s�ben vett r�szt. Kifejlesztette a v�r�s�n-inneni sug�rz�s m�r�s�re szolg�l� termoelemet, ennek felhaszn�l�s�val Seth B. Nicholsonnal egy�tt r�szletes m�r�seket v�gzett a napfoltok, a Hold �s f�leg a bolyg�k h�m�rs�klet�nek r�szleteir�l. Nev�t egy Hold- �s egy Mars-kr�ter �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 5.	Kalchbrenner K�roly sz�let�s�nek 205. �vfordul�ja Pet�falva, 1807. m�j. 5. - Szepesolaszi, 1886. j�n. 5. Botanikus, gombatud�s Sopronhoz k�zel, Koldusfalv�n sz�letett; n�metajk� sz�l�faluj�nak �j neve Pet�falva, �s mivel az 5 km-rel a magyar-osztr�k hat�rt�l nyugatra van, ma Burgenland r�sze P�ttelsdorf n�ven. Gy�rben, Pesten, Selmecb�ny�n, Pozsonyban, Sopronban tanult, majd h�rom �vig Halle v�ros�ban; v�g�l evang�likus seg�dlelk�sz lett apja mellett Pesten. 1832-ben Szepesolasziba h�vt�k lelk�sznek; k�s�bb szepess�gi evang�likus f�esperes lett; a Szepess�gben �lt eg�szen hal�l�ig �t �s f�l �vtizeden kereszt�l. Szabadidej�ben g�r�g �s latin klasszikusokat olvasott �s k�peket festett, de szembetegs�ge ok�n a botanika fel� fordult. Felt�rk�pezte a Szepess�g magvas n�v�nyeit; szorgos kutat�sai �s levelez�sei nyom�n nemzetk�zileg elismert gombatud�s lett. A vil�g mikol�gusai nem is gondoln�k, hogy a "Kalchbr" r�vid�t�s Magyarorsz�g sz�l�ttj�re utal, aki ugyan n�met�l levelezett, de t�bbnyire magyarul publik�lt. Tisztelet�re nevezt�k el a "Kalchbrenneriella" zuzm�nemzets�get. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 5.	Forg� L�szl� sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Budapest, 1907. m�j. 5. - Budapest, 1985. j�n. 24. Feltal�l�, g�p�szm�rn�k A z�richi m�szaki egyetemen 1929-ben szerzett g�p�szm�rn�ki oklevelet, majd ugyanott tan�rseg�d. Hazat�rve 1930-1948 k�z�tt a Magyar Radi�torgy�r Rt. fejleszt� m�rn�ke, 1951-1953-ban a H�technikai Kutat� Int�zet igazgat� helyettese, majd az Energiagazd�lkod�si Int�zet oszt�lyvezet�je, 1964-t�l irodavezet�je. Kiemelked� tal�lm�nyai: "Invert-rost�ly", "Steriliz�tor", a Heller-Forg�-f�le l�gkondenz�ci�s berendez�s t�rsfeltal�l�jak�nt nev�hez f�z�dik a hazai apr�bord�s alum�nium h�cser�l�k kifejleszt�se, amelyet sz�mos orsz�gban szabadalmaztattak, a g�zzel f�t�tt, p�rhuzamosan kapcsolt cs�vekb�l �ll� h�cser�l�k l�gtelen�t�si elj�r�sa, amely ugyancsak t�bb orsz�gban szabadalommal v�dett. 1952-ben kapott Kossuth-d�jat. 1985-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 5.	Weber, Heinrich Martin sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Heidelberg, N�metorsz�g, 1842. m�j. 5. - Strasbourg, 1913. m�j. 17. N�met matematikus Heidelbergben habilit�lt, �s ott lett professzor 1869-ben. Sz�mos egyetemen volt professzor Heidelberg ut�n t�bbek k�z�tt Z�richben, K�nigsbergben �s Strasbourgban is tan�tott az egyetemen. Tev�kenys�ge a matematika sz�mos ter�let�re terjedt ki, �gy eredm�nyeket �rt el az algebra, a sz�melm�let, az anal�zis ter�let�n. T�rekedett az egyes ter�letek �sszekapcsol�s�ra is. Nev�hez f�z�dik az algebra ter�let�n a Kronecker-Weber-t�tel. Lehrbuch der Algebra c. �sszefoglal� k�nyve sok�ig alapm�nek sz�m�tott.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 5.	L�wenheim, Leopold hal�l�nak 55. �vfordul�ja Krefeld, N�metorsz�g, 1878. j�n. 26. - Berlin, 1957. m�j. 5. N�met matematikus A berlini egyetemen v�gezte tanulm�nyait, majd tan�r lett. Az 1. vil�gh�bor�ban harct�ri szolg�latot teljes�tett. Fontos elm�leti eredm�nyeket �rt el a matematikai logika ter�let�n. Legjelent�sebb eredm�nye az �n. L�wenheim-Skolem-t�tel, amely a k�s�bb bevezetett modellelm�letben nagy jelent�s�g�. 1934-ben a faji t�rv�nyek miatt nyugd�jazt�k, annak ellen�re, hogy h�bor�s szolg�lata miatt elvileg mentes lett volna a t�rv�nyek k�vetkezm�nyei al�l. Ezut�n k�l�nb�z� mag�ntanfolyamokon val� oktat�sb�l tartotta fenn mag�t. Berlinnek a 2. vil�gh�bor�ban t�rt�nt bomb�z�sakor k�ziratainak legnagyobb r�sze elpusztult. A 2. vil�gh�bor� ut�n m�r csak r�vid ideig oktatott, �s jelent�s tudom�nyos tev�kenys�get nem fejtett ki.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 5.	Tricomi, Francesco Giacomo sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja N�poly, 1897. m�j. 5. - Torino, 1978. nov. 21. Olasz matematikus Parci�lis differenci�legyenletekkel, integr�legyenletekkel foglalkozott. R�la nevezt�k el a parci�lis differenci�legyenletek egy speci�lis fajt�j�t Tricomi-egyenletnek, amely k�s�bb a szuperszonikus sebess�gek vizsg�lat�n�l tett szert nagy jelent�s�gre. Ugyancsak � a n�vad�ja egy speci�lis f�ggv�nynek (Tricomi-f�ggv�ny). Erd�lyi Art�rral, Wilhelm Magnus-szal �s F. Oberhettingerrel egy�tt - az �n. "Bateman-projekt" keret�ben - �rt k�nyve a transzcendent�lis f�ggv�nyekr�l ma is alapm�nek sz�m�t.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 5.	Maiman, Theodore Harold hal�l�nak 5. �vfordul�ja Denver, 1927. j�l. 11. - Vancouver, 2007. m�j. 5. Amerikai fizikus Colorad�ban �s Stanfordban tanult fizik�t. 1955-t�l a kaliforniai Hughes Research Laboratories munkat�rsa volt. F�k�nt a koherens mikrohull�m� sug�rz�st el��ll�t�, 1953-ban l�trehozott m�zer keltette fel �rdekl�d�s�t. A vil�g els� m�k�d� l�zer�t 1960. m�jus 16-�n mutatta be el�sz�r, rendszere gyakorlatilag egybef�gg� f�nysugarat hozott l�tre rubinatomok stimul�l�sa r�v�n. Siker�t mesters�ges rubinok alkalmaz�s�nak k�sz�nhette. A l�zertechnol�gi�t a CD- �s DVD-olvas�kban, vonalk�d-olvas�kban, l�zernyomtat�kban alkalmazz�k a leggyakrabban, de sz�mos ipari, gy�gy�szati �s katonai alkalmaz�sa. A l�zersug�r monokromatikus, azaz id�ben �s t�rben koherens f�nynyal�b, amelynek energi�ja kis t�rr�szre koncentr�l�dik. A 60-as �vekt�l kezdve l�zereszk�z�ket gy�rt� c�geket alap�tott. 1977-ben csatlakozott a TRW Electronics of Californiahoz. Maimant k�tszer jel�lt�k Nobel d�jra, de egyszer sem nyerte el azt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 4.	Barrow, Isaac hal�l�nak 335. �vfordul�ja London, 1630. okt. - London, 1677. m�j. 4. Angol matematikus 1649-ben fejezte be tanulm�nyait a cambridge-i Trinity College-ben K�l�n�sen a matematika �s a fizika �rdekelte, tapasztalat szerz�sre1655-ben P�rizsba 1656-ban Firenz�be, majd n�h�ny h�nappal k�s�bb T�r�korsz�gba utazott. 1658 v�g�ig maradt Konstantin�polyban, ahonnan kalandos �ton, Velenc�n �s N�metorsz�gon �t jutott vissza Angli�ba. El�sz�r a g�r�g nyelv professzora lett Cambridge-ben, majd 1662-ben a geometria professzor�nak h�vt�k meg a londoni Gresham College-ba. Innen k�s�bb visszat�rt Cambridge-be, s b�r ottani matematikai tansz�k�r�l lemondott Isaac Newton kedv��rt, p�r �vvel hal�la el�tt m�g megv�lasztott�k a Trinity College igazgat�j�nak. � kezdem�nyezte a koll�gium ma is fenn�ll�, �n. Wren k�nyvt�r�nak az �p�t�s�t. Az �rint� keres�s�re vonatkoz�, 1670-ben publik�lt m�dszere alapvet�en ma is haszn�latos a differenci�lsz�m�t�sban. Tal�n � volt az els�, aki tiszt�n l�tta, hogy az �rint� keres�se �s a g�rbe alatti ter�let meghat�roz�sa egym�snak inverze.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 4.	Th�nard, Louis Jacques sz�let�s�nek 235. �vfordul�ja Louptiereben, Franciaorsz�g, 1777. m�j. 4. - P�rizs, 1857. j�n. 21. Francia k�mikus P�rizsban gy�gyszer�szetet tanult. Itt Antoine Fran�ois Fourcroy �s Louis Nicolas Vauquelin el�ad�sait hallgatta. 1798-t�l az �cole Polytechnique k�mia tan�ra. 1810-t�l �cole Polytechnique �s a Facult� des Sciences eln�ke. A b�r egyik felfedez�je �s felfedezte a hidrog�n-peroxidot. A th�nardit (n�trium-szulf�t) �sv�nyt r�la nevezt�k el. Nagy hat�sa volt a francia tudom�nyos oktat�sra. Neve ott van a hetvenk�t francia tud�s k�z�tt az Eiffel-tornyon.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 4.	Kendall, Edward Calvin hal�l�nak 40. �vfordul�ja South Norwalk, Connecticut, 1886. m�rc. 8. - Princeton, 1972. m�j. 4. Amerikai biok�mikus, Nobel-d�jas A Columbia Egyetemen v�gzett, 1910-ben szerzett Ph. D. fokozatot. 1914-t�l vezette a rochesteri Mayo Klinika biok�miai oszt�ly�t, majd 1921-t�l harminc �ven kereszt�l a Minnesotai Egyetem �lettanprofesszora volt. 1951 ut�n a Princeton Egyetem �s a vend�gprofesszorak�nt tev�kenykedett. � izol�lta 1914-ben a tiroxint (pajzsmirigy-hormont), amely a Banting �s Best �ltal el��ll�tott inzulin mellett a kialakul� hormonter�pia legfontosabb anyaga lett. 1930-t�l a mell�kvesek�reg hormonjait kutatta. 1944-ben szint�zissel el��ll�totta a dehidrokortikoszteront �s 1946-ban a gy�gy�szati szempontb�l fontos kortizont. Philip S. Hench �s Tadeus Reichstein t�rsas�g�ban � kapta az 1950. �vi orvosi-�lettani Nobel-d�jat a mell�kvesek�reg-hormonok szerkezet�nek �s biol�giai hat�s�nak tanulm�nyoz�s��rt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 3.	Beythe Istv�n (Bejthe) hal�l�nak 400. �vfordul�ja N�met�jv�r, 1532. - N�met�jv�r, 1612. m�j. 3. Term�szettud�s, botanikus, protest�ns pr�dik�tor 1556-ban H�derv�rott, majd Szakolc�n, 1559-t�l Als�lendv�n, 1564-t�l S�rv�ron volt tan�t�. 1565-t�l a B�nffyak udvari papja Als�lendv�n, 1574-t�l Sopronban magyar pr�dik�tor, 1576-t�l N�met�jv�ron Batthy�ny Boldizs�r udvari lelk�sze. 1585-ben a Fert� �s a Balaton k�zti ker�let szuperintendense. Az 1587-i csepregi zsinaton k�nonokat bocs�tott ki, amelyek ellen az ortodox luther�nus esperesek ellen�ll�st sz�tottak. Az 1591-i csepregi kollokviumon ny�lt szak�t�sra ker�lt sor Beythe �s a luther�nusok k�z�tt. 1595-ben lemondott p�sp�ki tiszt�r�l. Munk�ss�g�nak fontos r�sze volt a n�v�nytan tudom�nyos kutat�sa. A magyar n�v�nyszavak gy�jt�se Beythe �rdem�nek tekinthet�, �mb�r a gy�jt�tt nevek Clusius munk�j�ban l�ttak vil�got. Munk�ja az els� magyar fl�rale�r�snak tekinthet�.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 3.	Nopcsa Ferenc sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja D�va, 1877. m�j. 3. - B�cs, Ausztria, 1933. �pr. 23. Paleontol�gus, geol�gus F�iskolai tanulm�nyutat a b�csi Theresianumban tett. Figyelme akkor fordult a paleontol�gia fel�, amikor szentp�terfalvai birtokukon (Hunyad vm.) kr�takori �sgy�kmaradv�nyokat tal�lt. Bej�rta szinte eg�sz Eur�p�t. 1905-07-ben rendszeres geol�giai kutat�sokat v�gzett Alb�ni�ban. 1912-ben a londoni geol�giai t�rsulat l. tagja. 1925-ben a F�ldtani Int�zet igazgat�ja lett. Ez id�ben kezdett behat�an foglalkozni tektonik�val. Kezdem�nyez�je a magyarorsz�gi geotermikus gr�diens-kutat�soknak. �ll�s�r�l 1929-ben lemondott �s B�csbe k�lt�z�tt. Legf�bb kutat�si ter�lete hal�l�ig a dinosaurusokkal kapcsolatos probl�m�k tiszt�z�sa. A m�sik ter�let, amely j�form�n eg�sz �let�ben foglalkoztatta: Alb�nia geol�gi�ja volt. Az �sh�ll�k vil�gszerte elismert szak�rt�je volt. 1917-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 3.	Thomson, George Paget, Sir sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Cambridge, 1892. m�j. 3. - Cambridge, 1975. szept. 10. Angol fizikus, Nobel-d�jas Cambridge-ben sz�letett, apja James John Thomson, aki az elektron felfedez�s��rt kapott Nobel-d�jat. Cambridge-ben tanult, az 1. vil�gh�bor�ban t�bb �vig hadi szolg�latot teljes�tett. A h�bor�b�l visszat�rve r�vid Cambridge-i munka ut�n 1922-ben a University of Aberdeen professzora lett. Itt k�s�rletileg megfigyelte az elektrondiffrakci� jelens�g�t �s ezzel igazolta Louis de Broglie hipot�zis�t az anyag hull�mterm�szet�r�l. A Nobel-d�jat 1937-ben Clinton Joseph Davisson-nal megosztva kapta, aki t�le f�ggetlen�l jutott ugyanerre a felfedez�sre. 1930-t�l 1952-ig a londoni Imperial College professzora volt, majd 1962-ig a Cambridge-i Corpus Christi College vezet�je volt. A 2. vil�gh�bor� idej�n az atomenergia h�bor�s c�l� felhaszn�l�s�n is dolgozott. 1943-ban lovagg� �t�tt�k.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 3.	Kastler, Alfred sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Guebwiller, N�metorsz�g (ma Franciaorsz�g), 1902. m�j. 3. - Bandol, 1984. jan. 7. Francia fizikus, Nobel-d�jas 1920-t�l a p�rizsi �cole Normale Sup�rieure-�n tanult, majd Franciaorsz�gban a Bordeaux-i �s a Clermont-Ferrand-i, Belgiumban a Leuveni Egyetem term�szettudom�nyi kar�n, 1941-t�l 1968-ig pedig az �cole Normale Sup�rieure-en tan�tott. 1966-ban fizikai Nobel-d�jat kapott az atomok elektrom�gneses rezonanci�inak tanulm�nyoz�s�ra szolg�l� elj�r�sok felfedez�s��rt �s kidolgoz�s��rt. A Nobel-d�j elnyer�se idej�n az �cole professzora �s a fizikai laborat�rium t�rsigazgat�ja volt. Hossz�, eredm�nyes tan�ri p�ly�ja alatt egy eg�sz francia fizikusnemzed�ket nevelt fel. 1968-1972-ig a Nemzeti Tudom�nyos Kutat�k�zpont igazgat�ja volt.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 2.	Ghyczy G�za sz�let�s�nek 175. �vfordul�ja Tata, 1837. m�j. 2. - Budapest, 1896. aug. 15. M�rn�k, m�egyetemi tan�r Pesten a b�lcs�szkaron doktori, B�csben m�rn�ki oklevelet szerzett. 1860-1876-ig J�zsef f�hercegn�l j�sz�gigazgat� volt. 1876-1885-ig a m�egyetem tan�r volt, 1885-t�l a budapesti kereskedelmi akad�mia igazgat�ja. 1887-t�l tagja volt a tan�rvizsg�l� bizotts�gnak. Az � k�zrem�k�d�s�vel k�sz�lt a k�z�pkereskedelmi iskola �j szervezet�nek tervezete. Neve els�sorban mint k�zgazdas�gi szak�r�� volt ismeretes.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 2.	Szab� P�ter sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Marosv�s�rhely, 1867. m�j. 2. - Budapest, 1914. szept. 24. Matematikus, tan�r Tan�ri oklevel�t Kolozsv�rt kapta 1891-ben. 1892-1893-ban a berlini egyetemen, 1894-95-ben P�rizsban tanult, 1894-ben Kolozsv�rt doktor�tust szerzett �s a v�rosi polg�ri fi�iskol�ban tan�tott. 1896-ban Budapesten tan�r a fels�bb le�nyiskol�ban, 1900-t�l a tan�rk�pz� int�zeti f�gimn�ziumban, a "Mint�ban" (a mai Trefort gimn�zium el�dj�ben). Adatfelt�r� munk�ss�ga a Bolyai-kutat�s szempontj�b�l jelent�s. Fontos Bolyai-dokumentumokat aj�nd�kozott k�zgy�jtem�nyeknek.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 2.	Kircher, Athanasius sz�let�s�nek 410. �vfordul�ja Geisa, T�ringia, 1602. m�j. 2. [1601.] - R�ma, It�lia, 1680. nov. 27. [28.] N�met jezsuita tud�s, polihisztor 1616-ban bel�pett a jezsuita rendbe, 1628-ban papp� szentelt�k. Enciklop�dikus tud�s� polihisztor volt, a filoz�fi�n �s a teol�gi�n k�v�l matematik�val, csillag�szattal, f�ldtannal foglalkozott, de �rdekl�d�se �s tev�kenys�ge sok m�s ter�letre is kiterjedt. Jezsuita iskol�kban tan�tott g�r�g �s h�ber nyelvet, matematik�t, filoz�fi�t �s m�s t�rgyakat. 1633-ban VIII. Orb�n p�pa R�m�ba h�vta, 8 �vig a Collegium Romanumban tan�tott fizik�t, matematik�t �s keleti nyelveket. Ezut�n �n�ll� kutat�ssal �s k�nyvek �r�s�val foglalkozott. Negyvenn�gy k�nyve jelent meg nyomtat�sban. Megfigyelte a napot �s a napfoltokat saj�t k�sz�t�s� t�vcs�v�vel. Kutatta az egyiptomi hieroglifa-�r�st, �sszefoglal� k�nyvet �rt Egyiptomr�l. Foglalkozott a f�nytannal, a m�gnesess�ggel, a zeneelm�lettel, az �gitestek fizik�j�val. A t�zh�ny�k kutat�sa sor�n leereszkedett �s m�r�seket v�gzett a Vezuv kr�ter�ben. Kiadott egy t�bb nyelv� t�rk�pgy�jtem�nyt, felt�rk�pezett tenger�raml�sokat. � tal�lta fel a laterna magica-t. �lland� levelez�st folytatott kora minden sz�mottev� tud�s�val. A r�mai Museo Kircherianoban, �lland� ki�ll�t�son l�that� r�gis�ggy�jtem�nye, saj�t tal�lm�ny� �s k�sz�t�s� m�szerei is.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 2.	Magnus, Heinrich Gustav sz�let�s�nek 210. �vfordul�ja Berlin, 1802. m�j. 2. - Berlin, 1870. �pr. 4. N�met k�s�rleti fizikus, k�mikus, egyetemi tan�r Ugyanabban az �vben sz�letett, mint Kossuth Lajos, vagy Bolyai J�nos. �t azonban sem a politika, sem a matematika nem k�t�tte le, csak a k�s�rletez� term�szettudom�ny. 25 �ves kor�ban doktor�lt Berlinben k�mi�b�l, majd Stockholmban t�lt�tt egy �vet Berzelius laborat�rium�ban. A k�vetkez� �vben P�rizsban kutatott Gay-Lussac mellett. Hazat�rve Berlinbe �s felv�rtez�dve a k�s�rleti k�mia �s fizika akkor legmodernebb m�dszereivel, csakhamar Eur�pa �lenj�r� laborat�rium�t hozta l�tre Berlinben az egyetemen. Gazdag �r�ks�g�t is ennek a laborat�riumnak a felszerel�s�re k�lt�tte. M�r 38 �ves kor�ban a porosz tudom�nyos akad�mia tagja volt. Vil�gos �s k�s�rleti demonstr�ci�kkal gazdagon k�s�rt el�ad�saira �z�nl�ttek a berlini egyetemi hallgat�k. A legjobbak sz�m�ra otthon k�l�n heti kollokviumokat tartott aktu�lis term�szettudom�nyos k�rd�sekr�l. Tan�tv�ny�nak mondhatta t�bbek k�z�tt Clausiust, Helmholtzot �s Wiedemannt. Tan�ri munk�ss�ga k�vetend� p�ld�ul szolg�lt Laue sz�m�ra a berlini egyetemi kollokviumok folytat�s�ra, fenntart�s�ra. (Ennek p�ld�j�ra j�ttek l�tre az Ortvay-kollokviumok Budapesten.) Egyik fontos felfedez�se Magnus-effektusk�nt vonult be a szakirodalomba, a Magnus-Haus pedig ma is a n�met fizikai t�rsulat reprezentat�v sz�kh�za Berlinben. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. m�j. 2.	Hofmann, August Wilhelm von (Hoffmann) hal�l�nak 120. �vfordul�ja Giessen, Hessen-Darmstadt, 1818. �pr. 8. - Berlin, 1892. m�j. 2. [5.] N�met k�mikus A giesseni egyetemen Justus von Liebig tan�tv�nya volt, 1841-ben doktor�lt. 1845-ben Londonban az �j Royal College of Chemistry els� igazgat�ja lett. 1864-ben Bonnba k�lt�z�tt, 1865-ben a berlini egyetem k�mia professzora �s laborat�rium�nak igazgat�ja lett, itt tan�tott �s kutatott hal�l�ig. Munk�ja a szerves k�mia nagy ter�leteit fogta �t. Els� kutat�sa, a k�sz�nk�tr�ny vizsg�lata vezette el a benzol �s a toluol kinyer�s�re szolg�l� gyakorlati m�dszerekhez, �s ezek nitrovegy�letekk� �s aminokk� val� �talak�t�s�hoz. El��ll�totta a h�rom etil-amint �s a tetraetil-amm�nium-s�t, �s kimutatta az amm�ni�val val� szerkezeti rokons�gukat. Felfedezte a formaldehidet, a hidrazobenzolt, az izonitrileket �s Auguste Cahours t�rsas�g�ban az allil-alkoholt. Az amidok aminokk� �talak�t�s�ra szolg�l� m�dszer�t Hofmann-reakci�nak nevezik. M�dszert dolgozott ki a folyad�kok molekulas�ly�nak a g�zs�r�s�gb�l val� meghat�roz�s�ra is. Az � �s Sir William Henry Perkin anilin kutat�sai seg�tett�k az anilinfest�k ipar alapjainak a lerak�s�t.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 2.	Starling, Ernest Henry hal�l�nak 85. �vfordul�ja London, Anglia, 1866. �pr. 17. - Kingston, Jamaica, 1927. m�j. 2. Brit fiziol�gus M�r tizenhat �vesen munk�t kapott a Medical School f�rfi k�rh�zban. Zseni�lis tanul� volt, sok �rmet �s d�jat kapott tanulm�nyi versenyeken �s olyan �szt�nd�jakat is, amivel el tudta tartani mag�t. 1889-ben szerezte meg a diplom�j�t. Els� �tj�t N�metorsz�gban t�lt�tte, ahol nagyon sok kutat�st, k�s�rletet v�gzett. Visszah�vt�k az egyetemre, ahol tal�lkozott egykori munkat�rs�val, William Bayliss-sel. A tudom�nyok sz�mos ter�let�n kutatott, de legnagyobb eredm�nye Frank-Starling sz�v t�rv�nye vagy Starling-t�rv�ny. Az � nev�hez f�z�dik a hormon felfedez�se. A brit Starling olyan sok id�t t�lt�tt N�metorsz�gban, hogy a h�bor�ban a n�metek oldal�n �lt. Hangoztatta a n�met nemzet megv�ltoztat�s�t. Starling kapta az egyik legfontosabb katonai feladatot: tal�ljon ellenszert a harci g�z ellen. A g�zhadvisel�s �s a n�met g�z�larc is az � nev�hez f�z�dik.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 2.	Bochner, Salomon hal�l�nak 30. �vfordul�ja Podgorze (Krakk� k�zel�ben), Osztr�k-Magyar Monarchia, (ma Lengyelorsz�g) , 1899. aug. 20. - Houston, Texas, 1982. m�j. 2. Gal�ciai sz�let�s� amerikai matematikus A frakt�lgeometria meg�rt�s�hez fontos t�bbek k�z�tt a Bochner-integr�l. Bochner-elj�r�st haszn�lj�k a differenci�lgeometri�ban. Harald Bohr megh�vta �t Koppenh�g�ba ahol egy�tt dolgoztak a majdnem-periodikus f�ggv�nyek megold�s�n.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 2.	Zarankiewicz, Kazimierz sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Czestochowa, Orosz Birodalom, (ma Lengyelorsz�g), 1902. m�j. 2. - London, Anglia, 1959. szept. 5. Lengyel matematikus A vars�i egyetemen tanult, itt doktor�lt 1923-ban. Kapcsolatban volt a lengyel topol�giai iskola jeles tagjaival. A 2. vil�gh�bor� alatt az illeg�lis "f�ldalatti egyetem"-en oktatott, ez�rt a n�metek koncentr�ci�s t�borba vitt�k. A h�bor� ut�n ism�t oktatott Vars�ban, 1948-ban kapta meg az egyetemi professzori c�met. Legjelent�sebb eredm�nyeit a topol�gi�ban �s gr�felm�letben �rte el, de publik�lt sz�melm�leti �s komplex f�ggv�nytani munk�kat is. 1959-ben egy londoni konferenci�n hunyt el. Az �ltala felvetett Zarankiewicz-probl�m�ra K�v�ri Tam�s-S�s Vera-Tur�n P�l adott meg egy fels� becsl�st. A Zarankiewicz-sejt�s a Tur�n P�l �ltal felvetett �n. "t�glagy�ri probl�ma" megold�s�ra vonatkozik.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 2.	Eccles, John Carew, Sir hal�l�nak 15. �vfordul�ja Melbourne, 1903. jan. 27. - Locarno, Sv�jc, 1997. m�j. 2. Ausztr�l neurofiziol�gus, Nobel-d�jas Tanulm�nyait Melbourne-ben �s Oxfordban v�gezte, ahol Sherrington tan�tv�nya volt. 1929-ben doktor�lt. 1937-ben t�rt vissza Ausztr�li�ba, s h�t �ven �t a sydneyi k�rh�z kutat�int�zet�nek igazgat�ja volt. 1947-1951 k�z�tt az �j-z�landi Otaga orvosi egyetem�nek professzora volt. M�g Ausztr�li�ban v�gezte legjobban ismert k�s�rletes munk�it a szinapszisokon kereszt�li idegimpulzus-�tvitelr�l. Munkat�rsaival felt�rta a gerincvel�i mozgat�idegsejtekben a serkent� �s a g�tl� posztszinaptikus potenci�lhull�mokat. 1963-ban �lettani-orvosi Nobel-d�jat kapott megosztva Sir Alan Hodgkinnal �s Sir Andrew Huxley-val, akik posztul�lt�k �s k�s�rletesen felt�rt�k az idegimpulzus tovavezet�s�nek ion�lis mechanizmus�t. Sz�mos k�nyve jelent meg, ezek k�z�l t�bbet t�rsszerz�kkel publik�lt, t�bbek k�z�tt Karl Popperrel �s Szent�gothai J�nossal is.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 1.	Cz�gi J�zsef sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Kaposszekcs�, 1922. m�j. 1. - Budapest, 1983. �pr. 8. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r Budapesten a J�zsef N�dor M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetemre iratkozott be, ahol 1940 �s 1944 k�z�tt g�p�szm�rn�ki tanulm�nyokat folytatott. 1942-t�l a II. g�pszerkezettani tansz�ken gyakornok, 1949-t�l adjunktus. Egyetemi munk�ja mellett ipari gyakorlatot is folytatott. Az �zemi munk�k sor�n terel�d�tt figyelme az �gyaz�stechnika k�rd�seire. Az egyetemi tansz�k laborat�rium�ban fel�ll�tott csap�gyvizsg�l� g�pen �n�ll� kutat�sokat v�gzett, felhaszn�lva az �gyaz�s �s ken�stechnika hazai �s nemzetk�zi irodalm�t is. 1949-51-ben az �llami M�szaki F�iskol�n is tan�tott, a g�pelemek tansz�ken 1959-ben docensi kinevez�st kapott. A BME G�p�szm�rn�ki Kara tudom�nyos d�k�nhelyettess� v�lasztotta (1963-66). Eredm�nyei k�z�l kiemelhet� a hengeres hidrodinamikus csap�gyak �lland�sult terhel�s melletti hat�rteherb�r�sa, ill. a hidrosztatikus csap�gyak optimaliz�ci�ja t�m�kban v�gzett munk�ja.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 1.	Rem�nyi S�ndor sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja Kolozsv�r, 1932. m�j. 1. - Kolozsv�r, 1998. szept. 25. Kolozsv�ri matematikus, pedag�gus 1954-1968-ig a nagyk�rolyi �s 1968-1972-ig a kolozsv�ri l�ceumokban tan�tott. 1973-1974-ig szerkeszt�je volt Bukarestben a Tan�gyi �js�gnak. Kolozsv�rra visszat�rve tan�r a Tan�rtov�bbk�pz� Int�zetben, majd 1977-t�l 1994-es nyugd�jaz�s�ig a Babe�-Bolyai Tudom�nyegyetemen tan�totta a matematika m�dszertan�t. 1972-1980 k�z�tt mintegy 50 �r�sa jelent meg a matematikatan�t�s k�rd�seir�l. Nagyk�rolyi tan�rkod�sa �veiben di�ksz�nj�tsz� egy�ttesekkel mintegy h�sz el�ad�st rendezett, konfer�lt. S�rja a Kolozsv�ri temet�ben van.
	Web dokumentumok

2012. m�j. 1.	Ram�n y Cajal, Santiago sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja Petilla de Aragon, 1852. m�j. 1. - Madrid, 1934. okt. 17. Spanyol hisztol�gus, Nobel-d�jas A zaragozai egyetemen v�gzett orvosi tanulm�nyokat. Professzork�nt m�k�d�tt a valenciai, barcelonai �s madridi egyetemen. 1902-ben megalap�totta a biol�giai kutat�int�zetet, amely nyugd�jaz�sa ut�n, 1923-ban az � nev�t vette fel (Cajal Institut). A k�zponti idegrendszer szerkezet�nek �s m�k�d�s�nek felt�r�s�ban alapvet� fontoss�g� munk�t v�gzett. Els�sorban � fogalmazta meg a neuronelm�letet, mely szerint az idegrendszer k�l�n�ll� sejtekb�l, neuronokb�l �ll, melyek szinapszisokon kereszt�l vannak kapcsolatban egym�ssal. Sz�mos fontos felismer�st tett az idegsejtek, az agyk�reg szerkezet�r�l �s m�k�d�s�r�l. Kit�n� rajzokat k�sz�tett mikroszk�pi felv�telekr�l. Sz�mos tudom�nyos t�rsas�g tagja, illetve tiszteletbeli tagja volt, t�bbek k�z�tt 1901-t�l a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tiszteleti tagja is volt. Sok tudom�nyos elismer�sben r�szes�lt, 1906-ban orvosi Nobel-d�jat kapott. �rdekess�g, hogy fiatal kutat�k�nt n�h�ny tudom�nyos-fantasztikus k�nyvet �rt "Dr. Bacteria" �ln�ven.
	Web dokumentumok