Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2023. dec. 4.	Herrich K�roly sz�let�s�nek 205. �vfordul�ja Mak�, 1818. dec. 4. - Budapest, 1888. nov. 21. V�z�p�t� m�rn�k Fels�fok� tanulm�nyait Pozsonyban �s a pesti egyetem m�rn�ki int�zet�ben (Institutum Geometricum) v�gezte. 1847-t�l a Tisza-szab�lyoz�sn�l a fels�-tiszai szakasz oszt�lym�rn�ke volt. A szabads�gharc ut�n 1850-t�l a Tisza-szab�lyoz�si bizottm�ny f�m�rn�ke, 1857-t�l a k�zponti fel�gyel�s�g ideiglenes f�n�ke lett, 1863-ban t�bb tervv�ltozatot dolgozott ki a tisza-k�r�si �nt�z�- �s haj�z�csatorn�ra, 1867-ben mint miniszteri oszt�lytan�csos, majd 1869-t�l a Tisza-szab�lyoz�s k�zponti bizotts�g�n�l mint m�szaki tan�csos vitt vezet� szerepet a Tisza-szab�lyoz�sban; �jj�szervezte a Tiszav�lgyi T�rsulatot (1877-78). Az el�rt eredm�nyek azonban nem voltak elegend�k az 1879-i szegedi �rv�zkatasztr�fa elh�r�t�s�ra. Els� volt haz�nkban, aki a mez�gazdas�gi v�zgazd�lkod�st szervezte.
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Matolcsy Mikl�s hal�l�nak 85. �vfordul�ja Cegl�d, 1869. j�n. 16. - Farmos, 1938. dec. 4. Gy�gyszer�sz, orvos, egyetemi tan�r Gy�gyszer�szi �s gy�gyszer�szdoktori oklevel�t a budapesti tudom�nyegyetemen szerezte. 1893-1907-ig Than K�roly I. sz. Vegytani Int�zet�ben asszisztens. 1902-ben orvosdoktori oklevelet szerzett �s 1905-ben a gy�gyszer�szet mag�ntan�ra. 1907-ben megb�zt�k az orvosi kar vegytani int�zet�nek vezet�s�vel, � adta el� els�nek Budapesten orvostanhallgat�knak a gy�gyszertant. Sz�mos k�miai, gyakorl� gy�gyszer�szi �s gy�gyszer�szt�rt�nelmi munk�ja k�z�l legjelent�sebb magyarorsz�gi gy�gyszer�szeti bibliogr�fi�ja.
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	B�lint Elem�r sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Budapest, 1888. dec. 4. - Budapest, 1966. aug. 20. Matematikus, egyetemi tan�r K�z�piskolai tan�ri oklevel�nek megszerz�s�t k�vet�en a budapesti VI. ker�leti f�re�liskola tan�ra lett, s mellette a m�egyetem �br�zol� geometria tansz�k�n tan�tott. 1916-ban doktor�lt a val�s egy�tthat�s egyenletek val�s gy�keir�l k�sz�tett �rtekez�s�vel. 1937-ben biztos�t�si matematikusi k�pes�t�st szerzett, s 1938-ig az Osztr�k Biztos�t� T�rsas�gok Magyar Fi�kj�n�l volt matematikus, majd az 1944-es �v v�g�ig a Pikler-f�le Biztos�t� Irod�n�l dolgozott. 1948-ban a Gazd�k Biztos�t� Sz�vetkezetn�l vez�rigazgat� helyettes lett, s r�szt vett az �llami Biztos�t� megszervez�s�ben, melynek r�vid ideig vez�rigazgat� helyettese volt. 1951-ben az �llami M�szaki F�iskola matematikai tansz�k�nek vezet�s�vel b�zt�k meg. K�s�bb a BME Villamosm�rn�ki, majd a G�p�szm�rn�ki Kar�n volt docens.
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Galvani, Luigi hal�l�nak 225. �vfordul�ja Bologna, P�pai �llam (ma Olaszorsz�g), 1737. szept. 9. - Bologna, Cisalpin K�zt�rsas�g, 1798. dec. 4. Olasz orvos, fizikus, anat�mus �s term�szettud�s Munk�ss�ga nagym�rt�kben hozz�j�rult ahhoz, hogy Volta felfedezhesse az �lland� elektromos �ramot szolg�ltat� �ramforr�st. Ez az elem, a Volta-oszlop k�miai �s fizikai elvek alapj�n m�k�dik. Volta felfedez�se volt az elektromos energia kor�nak el�fut�ra, de Galvani nyitotta meg az utat az izom �s az ideg fiziol�gi�j�nak �j kutat�sa �s az elektrofiziol�gia tudom�nya fel� is. Tisztelete jel��l Volta r�la nevezte el az �ltala feltal�lt �ramforr�st galv�nelemnek. Galvani neve ma is �l a galvanom�ter, galvaniz�l�s, galvanoplasztika, galvanikus csatol�s stb. szakkifejez�sekben.
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Tyndall, John hal�l�nak 130. �vfordul�ja Leighlinbridge, County Carlow, �rorsz�g, 1820. aug. 2. - Hindhead, Surrey, Anglia, 1893. dec. 4. Brit fizikus 1853-ban a londoni Royal Institution (Kir�lyi Int�zet) term�szetb�lcselet-professzor�v� v�lasztott�k. Tyndall nemcsak munkat�rsa, de ut�da is volt Michael Faraday-nek a Royal Institution �l�n. Eleinte a krist�lyok m�gneses tulajdons�gait tanulm�nyozta, de 1859-ben a k�l�nb�z� g�zok h�elnyel� �s h�sug�rz� k�pess�g�t kezdte vizsg�lni. Meg�llap�totta azt a meteorol�giai szempontb�l fontos t�nyt, hogy a nedves leveg� csek�ly h�m�rs�klet-v�ltoz�ssal nyeli el a h�t. A kolloid oldatokban, szuszpenzi�kban l�v�, mikroszk�pikus m�ret�n�l is kisebb r�szeken, nagy molekul�kon sz�r�d� f�ny polariz�ci�s viszonyait vizsg�lta, az �ltala felt�rt jelens�get ma Tyndall-effektusnak nevezik. K�s�rletekkel t�masztotta al�, hogy az �g k�k sz�n�t a l�gk�r molekul�in sz�r�d� napsugarak okozz�k. A jelens�gre k�s�bb Lord Rayleigh adott elm�leti magyar�zatot. Jelens�gcentrikus, terjedelmes termodinamika k�nyv�t magyarra is leford�tott�k �s Szily K�lm�n el�szav�val kiadt�k 1874-ben.
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Goudsmit, Samuel Abraham hal�l�nak 45. �vfordul�ja H�ga, Hollandia, 1902. j�l. 11. - Reno, Nevada, USA, 1978. dec. 4. Holland sz�let�s�, amerikai fizikus A leideni egyetemen Paul Ehrenfest el�ad�sait hallgatta. M�r ekkor felvetette George Uhlenbeckkel egy�tt, hogy az elektronnak saj�t perd�lete (spinje) lehet, az ehhez tartoz� saj�t m�gneses momentummal egy�tt. Ehrenfest vezet�s�vel doktor�lt 1927-ben, majd az Egyes�lt �llamokban a michigani egyetem professzora lett �s maradt 1946-ig. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n � volt a tudom�nyos ir�ny�t�ja annak a felder�t� akci�nak, melynek c�lja a n�met atomkutat�s eszk�zeinek, produktumainak �s az ezt kifejleszt� tud�soknak a felder�t�se �s USA-ba sz�ll�t�sa volt. A h�bor� ut�n a brookhaveni laborat�rium vezet�jek�nt, valamint a Physical Review f�szerkeszt�jek�nt lett neve k�zismert a fizikusok t�bor�ban az eg�sz vil�gon. Egyiptol�gi�val is foglalkozott, az �ltala felt�rt �s hazahozott r�g�szeti kincseket ma m�zeumban �rzik a michigani egyetemen. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Hershey, Alfred Day sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Lansing, Michigan, USA, 1908. dec. 4. - Syosset, NY., 1997. m�j. 22. Amerikai bakteriol�gus, genetikus, Nobel-d�jas Nev�t az 1952-ben Martha Chase-zel k�z�sen elv�gzett �n. blendor-k�s�rlete tette igaz�n ismertt�. Ezzel a k�s�rlettel azt mutatta ki, hogy fert�z�sn�l els�dlegesen a f�g DNS-e, nem pedig a feh�rj�je ker�l be a megfert�z�tt sejtbe, s �gy bebizony�totta, hogy a f�gok �r�k�t� anyaga nem a feh�rje, hanem a DNS. 1950-ben feladta professzori �ll�s�t a St. Louis-i Washington Egyetem orvosi kar�n, �s csatlakozott a washingtoni Carnegie Institution Genetikai Kutat�csoportj�hoz, amelynek 1963-ban a vezet�je lett. A bakteriof�gok (azaz a bakt�riumokat fert�z� v�rusok) kutat�s�ban v�gzett munk�j��rt 1969-ben Max Delbr�ckkel �s Salvador Luri�val megosztva orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott.
	Web dokumentumok

2023. dec. 3.	Farbaky Istv�n hal�l�nak 95. �vfordul�ja Ny�regyh�za, 1837. aug. 15. - Selmecb�nya, 1928. dec. 3. B�nyam�rn�k, b�ny�szati akad�miai tan�r A selmecb�nyai B�ny�szati �s Erd�szeti Akad�mia professzora, tansz�kvezet�je, 1876-1892 k�z�tt - hatszori �jrav�laszt�ssal - igazgat�ja. 1892-ben az Orsz�gos Magyar B�ny�szati �s Koh�szati Egyes�let (OMBKE) egyik alap�t�ja, majd aleln�ke. Tan�rt�rs�val Schenek Istv�nnal nagy teljes�t�k�pess�g� vil�g�t�g�z-fejleszt� k�sz�l�ket �s akkumul�tort (Farbaky-Schenek-f�le akkumul�tor, 1885) tal�lt fel. Jelent�s szerepe volt a magyar b�ny�szati szaknyelv kialak�t�s�ban. T�bb b�ny�szati, k�miai �s koh�szati szabadalma ismeretes.
	Web dokumentumok

2023. dec. 3.	Hlatky Mikl�s sz�let�s�nek 175. �vfordul�ja Szabadka, 1848. dec. 3. - Udvarhely, 1929. nov. 26. Fizika- �s matematikatan�r 1868-ban; h�rom �vig Pesten b�lcselethallgat� s k�t �vig a tan�rk�pz�nek �szt�nd�jasa volt. 1876-t�l Sz�kelyudvarhelyen, az �llami f�re�liskol�ban tan�tott term�szettant �s mennyis�gtant. Int�zm�nye �rtes�t�j�ben k�z�lt tanulm�nyokat, t�bbek k�z�tt a v�ros meteorol�giai viszonyair�l. A helyi k�zm�vel�d�si �let szervez�s�ben v�llalt r�szt.
	Web dokumentumok

2023. dec. 3.	Ajtay Zolt�n Endre hal�l�nak 40. �vfordul�ja Zilah, 1900. febr. 11. - Budapest, 1983. dec. 3. B�nyam�rn�k, feltal�l� A soproni B�ny�szati �s Erd�szeti F�iskol�n szerzett oklevelet 1926-ban. Ezt k�vet�en a Hung�ria K�sz�nb�nya Rt. k�rnyei b�nya�zem�n�l kezdett dolgozni, majd f�m�rn�k lett. 1936-1945-ig a Magyar Bauxitb�nya Rt. f�m�rn�ke, ill. b�nyaigazgat�ja volt. A sz�nb�ny�k �llamos�t�sa ut�n � pilisszentiv�ni b�nya�zem f�m�rn�ke lett. 1955-1966-ig a B�ny�szati Kutat� Int�zet igazgat�ja. Vil�gh�r� tal�lm�nya a j�veszt�karos F-t�pus� fejt�-rakod� g�p, amelyet Szil�rd J�zseffel egy�tt alkotott meg. Fontos tal�lm�nya m�g a v�zbet�r�sek elz�r�sakor alkalmazott faszegmensekb�l k�sz�tett g�mbg�t.
	Web dokumentumok

2023. dec. 3.	Zeiss, Carl Friedrich hal�l�nak 135. �vfordul�ja Weimar, N�metorsz�g, 1816. szept. 11. - Jena, 1888. dec. 3. N�met optikus-finommechanikus A Jenai Carl Zeiss M�vek alap�t�ja. Fiatalon dr. Friedrich K�rner jenai optikus-finommechanikus m�hely�ben dolgozott, e mellett el�ad�sokat hallgatott a Jena-i �s b�csi egyetemen. 1846-ban saj�t optikai �s m�szerk�sz�t� m�helyt alap�tott Jen�ban, ahol f�leg mikroszk�pokat k�sz�tett. Elm�letileg is foglalkozott a lencsehib�k jav�t�s�val �s a k�palkot�s t�k�letes�t�s�vel. M�hely�ben nagyon j� min�s�g� f�ldm�r�, csillag�szati �s m�s optikai eszk�z�k k�sz�ltek. 1866-ban egy�ttm�k�d�sbe kezdett Ernst Abbe (1840-1905) egyetemi tan�rral, aki pontos elm�leti sz�m�t�sokkal megalapozta a mikroszk�p- �s t�vcs�lencs�k t�k�letes�t�s�t, 1876-ban Zeiss t�rsul vette be a c�gbe, k�s�bb � lett a gy�r ir�ny�t�ja. 1882-ben kapcsolatot teremtett Otto Schott vegy�szm�rn�kkel, aki ide�lis t�r�smutat�j� lencs�k el��ll�t�s�hoz �veggy�rat alap�tott Jena-ban. Ez az �veggy�r lett k�s�bb a Zeiss-m�vek egyed�li nyersanyag sz�ll�t�ja. A Zeiss M�vek, nagyr�szt Abbe kezdem�nyez�s�re �tt�r� volt a szoci�lis int�zked�sek bevezet�s�ben, 1875-ben val�s�tott�k meg a gy�r alkalmazottainak eg�szs�gbiztos�t�si rendszer�t, cs�kkentett�k a munk�sok munkaidej�t. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 3.	Crutzen, Paul Josef sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Amszterdam, Hollandia, 1933. dec. 3. - Mainz, N�metorsz�g, 2021. jan. 28. Holland fizikus, vegy�sz, Nobel-d�jas A Middelbare m�szaki f�iskol�n tanult. 1959-t�l a stockholmi egyetem meteorol�giai tansz�k�n dolgozott sz�m�t�g�p-programoz�k�nt, ahol akkoriban a vil�g leggyorsabb sz�m�t�g�pe m�k�d�tt. R�szt vett sok, a magasl�gk�r kutat�s�ra vonatkoz� meteorol�giai programban, valamint az els� numerikus id�j�r�s-el�rejelz� modellek fejleszt�s�ben. A hatvanas �vek k�zep�n fordult �rdekl�d�se a l�gk�ri �zon fotok�mi�ja fel�. 1977 �s 1980 k�z�tt a coloradoi atmoszf�rakutat� k�zpontban, 1980-t�l a mainzi Max Planck K�miai Int�zetben dolgozott. A 2000-es �vekben a kl�mav�ltoz�s k�vetkezm�nyeinek kutat�s�val foglalkozott, 2000-ben Eugene Stoermerrel az "antropoc�n" megnevez�st javasolt�k a jelenlegi geol�giai korszak jellemz�s�re. 1995-ben Rowlanddel �s Molin�val megosztva k�miai Nobel-d�jat kapott "l�gk�rk�miai kutat�sai�rt, k�l�n�s tekintettel az �zon k�pz�d�s�re �s felboml�s�ra". (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 2.	Sz�chenyi B�la, gr�f hal�l�nak 105. �vfordul�ja Pest, 1837. febr. 3. - Budapest, 1918. dec. 2. [12.] F�ldrajzi �s geol�giai kutat� Tanulm�nyait Berlinben �s Bonnban v�gezte. 1874-ben �sat�sokat kezdett a Fert� t� medr�ben �s a k�kori leleteket Suess Ede osztr�k paleontol�gus seg�ts�g�vel le is �rta. 1877. november�ben indult el nagyszab�s� �zsiai exped�ci�j�ra magyar szaktud�sok - L�czy Lajos geol�gus �s B�lint G�bor nyelv�sz -, valamint Kreimer Guszt�v topogr�fus t�rsas�g�ban. F�ldrajzi �s geol�giai szempontb�l leg�rt�kesebb volt a Tibeti-fenns�kot h�rom oldalr�l szeg�lyez� hegyl�ncok felder�t�se. Az utaz�s eredm�nyeit, �tinapl�j�t, Kreimer t�rk�peit, L�czy gy�jt�tt anyag�nak �s megfigyel�seinek kincsesh�z�t saj�t k�lts�g�n adta ki. Exped�ci�j�nak eredm�nyei alapj�n fedezte fel k�s�bb Sven Hedin a Transhimalaya hegyvonulat�t. A tudom�nyos anyag feldolgoz�sa 20 hazai �s k�lf�ldi tud�s seg�ts�g�vel csak 1900-ban fejez�d�tt be. 1901-t�l korona�r, 1904-t�l a F�ldrajzi T�rsas�g tiszteleti tagja volt. 1880-t�l az MTA tagja. Apja Sz�chenyi Istv�n, gr�f.
	Web dokumentumok

2023. dec. 2.	Dede Mikl�s sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Kaba, 1933. dec. 2. - Debrecen, 1997. dec. 24. Fizikus Karcagon �retts�gizett. �desapja igazgat�-tan�t� volt a kabai, majd a karcagi �ltal�nos iskol�ban. Egyetemre Miskolcon kezdett j�rni, de �tiratkozott Debrecenbe, fizikus szakra. 1956 okt�ber�ben az Egyetemi Di�kbizotts�g tagja volt, ez�rt diplom�j�nak megszerz�se ut�n csak a karcagi �ltal�nos iskol�ban tudott elhelyezkedni. K�s�bb siker�lt tan�ri �ll�st kapnia a gimn�ziumban, k�zben levelez� tagozaton elv�gezte az ELTE tan�ri szak�t. Szalay S�ndor seg�ts�g�vel ker�lt vissza a debreceni ATOMKI-ba, majd a K�s�rleti fizika tansz�kre. Csikai Gyul�val k�z�sen publik�lt�k neutronfizikai kutat�si eredm�nyeiket, az egyetemi oktat�sban viszont a mechanika tan�t�s�ba dolgozta bele mag�t. Marx Gy�rgy t�mogat�s�val �rta meg Isza S�ndorral egy�tt a k�z�piskolai mechanika �j koncepci�j�, nyelvezet�ben is �jszer� tank�nyv�t, mely nagy vit�kat v�ltott ki az orsz�gban a 80-as �vekben. J� k�pess�g� tan�tv�nyai lelkesen k�vett�k, a sz�lesebb tan�ri k�zv�lem�ny el�tt azonban nem aratott sikert. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2023. dec. 2.	Gr�ffe, Karl Heinrich (Graeffe) hal�l�nak 150. �vfordul�ja Braunschweig, N�metorsz�g, 1799. nov. 7. - Z�rich, Sv�jc, 1873. dec. 2. N�met matematikus 1824-ben G�ttingenben Gauss �s Thibaut el�ad�sait hallgatta. 1828-ban az ETH-n (Eidgen�ssische Technische Hochschule) volt el�ad� Z�richben, 1833-ban az Obere Industrieschule professzora. 1860-t�l a z�rich-i egyetem rendk�v�li professzora. Elj�r�st dolgozott ki az algebrai egyenletek gy�keinek meghat�roz�s�ra, ezt a m�dszert Dandelin-Gr�ffe elj�r�snak nevezz�k.
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	K�ri Borgia Ferenc (K�ry) hal�l�nak 255. �vfordul�ja Ken�zl�, 1702. okt. 10. - Nagyszombat, 1768. dec. 1. Jezsuita csillag�sz, matematikus, egyetemi tan�r A nagyszombati jezsuita egyetem csillagvizsg�l�j�nak m�sodcsillag�sza. B�csi �s nagyszombati tanulm�nyok ut�n t�bb J�zus-t�rsas�gi iskol�ban is tan�tott, 1736-t�l v�gleg Nagyszombatban tan�r, k�t �zben rektor. Megfigyelte �s le�rta az 1729/30. �vi �st�k�st, ekkor kezdett t�kr�s t�vcs�vekkel foglalkozni. Siker�lt 3-8 l�b kb. (1-2,5 m.) gy�jt�t�vols�g�, kit�n� min�s�g� f�mt�kr�ket el��ll�tania, amelyek k�lf�ld�n is elismer�st szereztek sz�m�ra. (F�m�nt�si k�s�rletei k�zben egyik kez�t nyomor�kk� �gette!) 1752-55 k�z�tt Weiss Ferenccel fel�p�tette �s berendezte az egyetem akkor vil�gviszonylatban is korszer�, j�l felszerelt obszervat�rium�t. Foglalkozott fizik�val, mechanikai �s optikai �rtekez�sei nagy t�rgyismeretr�l �s egy�ni felfog�sr�l tan�skodnak. Legnagyobb �rdeme azonban t�vcs��p�t� tev�kenys�ge, �s az els� korszer� magyarorsz�gi csillagvizsg�l� alap�t�sa. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	Borb�ly Lajos sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja Cs�ka (ma �oka, Szerbia), 1843. dec. 1. - Budapest, 1923. szept. 29. Koh�m�rn�k M�rn�ki tanulm�nyait Selmecb�ny�n �s Pribramban (Csehorsz�g) v�gezte. 1875-ben a salg�tarj�ni vasfinom�t� t�rsulat m�szaki igazgat�ja, 1881-ben a rimamur�nyi �s salg�tarj�ni vasm�vek ipartelepeinek m�szaki vez�rigazgat�ja lett. A koh�szatban meghonos�totta a Siemens-rendszer� g�zt�zel�st. Felismerte a Martin-ac�lgy�rt�s jelent�s�g�t. 1872-ben els�k�nt ismertette a regenerat�v t�zel�s� kemenc�ket, �s Salg�tarj�nban �p�ttetett is egyet. Ugyanott alkalmazta el�sz�r az �ltala szerkesztett kett�s munkater�, regenerat�v t�zel�s� kavar�kemenc�t, mely a szakemberek el�tt nev�t k�lf�ld�n is ismertt� tette.
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	Lendvay �d�n sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Budapest, 1933. dec. 1. - Budapest, 1990. nov. 20. Vegy�sz, fizikus 1953-ban iratkozott be az ELTE Term�szettudom�nyi Kar�nak fizika-k�mia szak�ra. 1958-ban szerzett diplom�t, ut�na az MTA M�szaki Fizikai Kutat� Int�zet�ben kezdett dolgozni, ahol eljutott az �ltal�nos igazgat� helyettes beoszt�sig. A vegy�let-f�lvezet�k �s vegy�letek kutat�s�val foglalkozott. 1961-ben az amorf Bn S luminiszcencia felfedez�s��rt MTA eln�ki jutalomban r�szes�lt. 1962-ben krist�lyfizikai kutat�sai�rt az E�tv�s Lor�nd Fizikai T�rsulat Schmid Rezs�-d�j�ban r�szes�lt. Hat szabadalma �s mintegy 100 tanulm�nya van magyar �s f�leg angol nyelven.
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	Klaproth, Martin Heinrich sz�let�s�nek 280. �vfordul�ja Wernigerode, N�metorsz�g, 1743. dec. 1. - Berlin, 1817. jan. 1. N�met vegy�sz Az ur�n (1789), a cirk�nium (1789) �s a c�rium (1803) elemek felfedez�je. 1795-ben �jra felfedezte a tit�nt, melynek nev�t is � adta. Patikusk�nt dolgozott, 1787-t�l a berlini t�z�rakad�mia, majd 1810-t�l a berlini egyetem k�miaprofesszora volt. Analitikusk�nt az els�k k�z�tt haszn�lt prec�zi�s m�rleget, �s k�l�n�s hangs�lyt fektetett a m�r�sek m�dszertan�nak pontoss�g�ra is, besz�mol�iban kit�rt az eredm�nyek lehets�ges hibaforr�saira is. 1795 �s 1815 k�z�tt hat k�tetben adta ki az �sv�nyok elemz�s�nek vizsg�lati eredm�nyeit. T�bbezer darabos �sv�nygy�jtem�ny�t hal�la ut�n a berlini egyetemre hagyta. 1792-ben k�s�rleteket v�gzett Lavoisier oxid�ci�-elm�let�nek igazol�s�ra. A Royal Society �s a Sv�d Tudom�nyos Akad�mia tagja volt, a Holdon egy kr�ter �rzi nev�t. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok