Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2023. j�n. 2.	Brodszky Dezs� hal�l�nak 45. �vfordul�ja Budapest, 1910. febr. 6. - Budapest, 1978. j�n. 2. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r Oklevel�t a budapesti m�egyetemen szerezte 1932-ben. 1954-ben az egyetemen tansz�kvezet� egyetemi tan�r lett, 1957-ig - megsz�n�s�ig - a Hadm�rn�ki Karon m�k�d�tt, ett�l kezdve 1959-ig a m�szaki egyetem g�p�szm�rn�ki kar�n a g�zturbin�k tansz�kvezet�je volt. Alakul�s�t�l (1959) ugyanott a kalorikus g�pek tansz�ket vezette 1973-ig. Kezdetben Jendrassik Gy�rgy ir�ny�totta munk�j�t, �s r�szt vett szinte valamennyi Ganz-Jendrassik Diesel-motor szerkeszt�si �s k�s�rleti munk�j�ban, majd Jendrassik k�zvetlen munkat�rsak�nt a legjelent�sebb motort�pusok kifejleszt�s�ben volt ir�ny�t� szerepe. Jelent�s r�sze volt a rep�l�g�pekben alkalmazott turbinat�pus megszerkeszt�s�ben, r�szt vett az akkor m�g �tt�r�nek sz�m�t� g�zturbin�k tervez�si �s k�s�rleti munk�j�ban is. Els�k�nt vezette be a turb�felt�lt�k �nj�r�sos vizsg�lati m�dszer�t, ezt az elj�r�st az�ta vil�gszerte alkalmazz�k.
	Web dokumentumok

2023. j�n. 2.	Van Vleck, Edward Burr hal�l�nak 80. �vfordul�ja Middletown, Connecticut, USA, 1863. j�n. 7. - Madison, Wisconsin, 1943. j�n. 2. Amerikai matematikus A Middletown-i f�iskola �s a Wilbraham Akad�mia elv�gz�se ut�n a Wesleyan Egyetemen tanult. Itt �desapja hat�s�ra, aki itt tan�tott, �rdekl�d�se a matematika, fizika, csillag�szat fel� fordult. 1884-ben diplom�t szerzett. 1885-87-ig a Johns Hopkins Egyetem hallgat�ja, ahol a matematika, fizika, csillag�szat ir�nti �rdekl�d�se tov�bb er�s�dik. 1893-ban G�ttingenben Ph.D fokozatot szerzett matematik�b�l. 1895-1906 k�z�tt el�sz�r helyettes-professzor, majd professzor a Wesleyan Egyetemen, 1906-1929 k�z�tt pedig a Wisconsin Madison Egyetem professzora. 1913-t�l az Amerikai Matematikai T�rsulat eln�ke. Szerkeszt�je volt a Transactions of the American Mathematical Society-nak. Fontos munk�i: "Theory of Divergent Series", "Algebraic Continued Fractions", �s m�g t�bb monogr�fi�ja k�l�nb�z� matematikai foly�iratokban jelent meg. John Bardeen-nek volt matematikai tan�csad�ja. Fia, John Hasbrouk Van Vleck is neves fizikus volt, aki 1977-ben megkapta a fizikai Nobel-d�jat.
	Web dokumentumok

2023. j�n. 2.	Oberhettinger, Fritz hal�l�nak 30. �vfordul�ja Gelsenkirchen-Buer, N�metorsz�g, 1911. febr. 24. - Seal Rock, Oregon, 1993. j�n. 2. N�met-amerikai matematikus 1936-ban Breslau-ban (ma Wroclaw, Lengyelorsz�g) fejezte be egyetemi tanulm�nyait. �s 1942-ben doktor�lt Wilhelm Magnus vezet�se mellett a Humboldt Egyetemen, Berlinben. Tov�bbra is egy�tt dolgoztak speci�lis f�ggv�nyek t�bl�zatain. A 2. vil�gh�bor� ut�n k�vette Magnust az �n. Bateman-projekt munkat�rsak�nt a California Institute of Technology-ra, az Egyes�lt �llamokba. Az Arthur Erd�lyi-W. Magnus-F. Oberhettinger-F. Tricomi: Higher transcendental functions ma is alapm�nek sz�m�t. 1958-t�l az Oregon State University professzora volt.
	Web dokumentumok

2023. j�n. 1.	Hajdu Elem�r hal�l�nak 35. �vfordul�ja Saroltav�r, 1902. jan. 5. - Budapest, 1988. j�n. 1. G�p�szm�rn�k A J�zsef M�egyetemen 1925-ben szerzett g�p�szm�rn�ki, majd doktori oklevelet. 1925-1928 k�z�tt a Ganz �s T�rsa Rt. vagonszerkeszt�si m�rn�ke, 1928-1945 k�z�tt a Sz�kesf�v�rosi Elektromos M�vek m�szaki f�tan�csad�ja volt. 1948-1951 k�z�tt az Er�m� Ipari K�zpont vez�rigazgat� helyettese, 1951-1954 k�z�tt az Er�m� Beruh�z�si V�llalat f�oszt�lyvezet�je, 1954-1962 k�z�tt az Er�m� Tr�szt igazgat� helyettes f�m�rn�ke, 1962-t�l a Magyar Villamos M�vek Tr�szt termel�si igazgat�ja volt.
	Web dokumentumok

2023. j�n. 1.	Montanari, Geminiano sz�let�s�nek 390. �vfordul�ja Modena, 1633. j�n. 1. - Padua, 1687. okt. 13. Olasz csillag�sz, term�szettud�s A "Galileit k�vet� it�liai nemzed�k" kiemelked� tagja. B�r fiatalon jogot tanult Firenz�ben, B�csben �s Salzburgban doktori c�met kapott, hazat�rve Bologn�ba matematika professzor, csillag�szattal �s fizikai k�s�rletekkel foglalkozott. 1662-63-ban egy pontos holdt�rk�pet szerkesztett, amelyhez el�sz�r v�gzett saj�t szerkeszt�s� t�vcs�-mikrom�ter�vel alappont-m�r�seket. Moden�ban, Giovanni Domenico Cassini mellett alapos csillag�szati ismereteket szerzett, gondos megfigyel�seket v�gzett a Jupiter felh�s�vjain. 1670-ben felfedezte az Algol (a Perseus csillagk�p b�t�ja) f�nyess�g v�ltoz�s�t. (Ez volt a m�sodikk�nt fellelt v�ltoz�f�ny� csillag.) Foglalkozott l�gk�rtani �szlel�sekkel. Sz�mos fizikai k�s�rletet v�gzett a maga tervezte eszk�z�kkel, tanulm�nyozta a kapillarit�st, a hang terjed�s�t. Mikroszk�pos vizsg�latokat �s �lettani k�s�rleteket is v�gzett. 1678-ban kinevezt�k a paduai egyetem "csillag�szat �s meteorol�gia" professzor�v�. Nev�t egy holdkr�ter �s a 8720.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. j�n. 1.	Pniewski, Jerzy sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja P�ock, Lengyelorsz�g, 1913. j�n. 1. - Vars�, 1989. j�n. 16. Lengyel fizikus A vars�i egyetemen tanult matematik�t �s fizik�t, ahol 1953-t�l a k�s�rleti fizika tansz�k professzora, 1975 �s 1981 k�z�tt a kar d�k�nja volt. Kezdem�nyezte a vars�i neh�zion-gyors�t� meg�p�t�s�t. Legnagyobb eredm�nyek�nt 1952-ben Marian Danysz-szal a kozmikus sug�rz�s tanulm�nyoz�sa k�zben felfedezt�k az els� hipermagot (melyben valamelyik nukleon s- vagy c-kvarkot tartalmaz), majd 1962-ben a hipermagok izomer �llapotait. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok