Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2023. dec. 1.	K�ri Borgia Ferenc (K�ry) hal�l�nak 255. �vfordul�ja Ken�zl�, 1702. okt. 10. - Nagyszombat, 1768. dec. 1. Jezsuita csillag�sz, matematikus, egyetemi tan�r A nagyszombati jezsuita egyetem csillagvizsg�l�j�nak m�sodcsillag�sza. B�csi �s nagyszombati tanulm�nyok ut�n t�bb J�zus-t�rsas�gi iskol�ban is tan�tott, 1736-t�l v�gleg Nagyszombatban tan�r, k�t �zben rektor. Megfigyelte �s le�rta az 1729/30. �vi �st�k�st, ekkor kezdett t�kr�s t�vcs�vekkel foglalkozni. Siker�lt 3-8 l�b kb. (1-2,5 m.) gy�jt�t�vols�g�, kit�n� min�s�g� f�mt�kr�ket el��ll�tania, amelyek k�lf�ld�n is elismer�st szereztek sz�m�ra. (F�m�nt�si k�s�rletei k�zben egyik kez�t nyomor�kk� �gette!) 1752-55 k�z�tt Weiss Ferenccel fel�p�tette �s berendezte az egyetem akkor vil�gviszonylatban is korszer�, j�l felszerelt obszervat�rium�t. Foglalkozott fizik�val, mechanikai �s optikai �rtekez�sei nagy t�rgyismeretr�l �s egy�ni felfog�sr�l tan�skodnak. Legnagyobb �rdeme azonban t�vcs��p�t� tev�kenys�ge, �s az els� korszer� magyarorsz�gi csillagvizsg�l� alap�t�sa. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	Borb�ly Lajos sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja Cs�ka (ma �oka, Szerbia), 1843. dec. 1. - Budapest, 1923. szept. 29. Koh�m�rn�k M�rn�ki tanulm�nyait Selmecb�ny�n �s Pribramban (Csehorsz�g) v�gezte. 1875-ben a salg�tarj�ni vasfinom�t� t�rsulat m�szaki igazgat�ja, 1881-ben a rimamur�nyi �s salg�tarj�ni vasm�vek ipartelepeinek m�szaki vez�rigazgat�ja lett. A koh�szatban meghonos�totta a Siemens-rendszer� g�zt�zel�st. Felismerte a Martin-ac�lgy�rt�s jelent�s�g�t. 1872-ben els�k�nt ismertette a regenerat�v t�zel�s� kemenc�ket, �s Salg�tarj�nban �p�ttetett is egyet. Ugyanott alkalmazta el�sz�r az �ltala szerkesztett kett�s munkater�, regenerat�v t�zel�s� kavar�kemenc�t, mely a szakemberek el�tt nev�t k�lf�ld�n is ismertt� tette.
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	Lendvay �d�n sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Budapest, 1933. dec. 1. - Budapest, 1990. nov. 20. Vegy�sz, fizikus 1953-ban iratkozott be az ELTE Term�szettudom�nyi Kar�nak fizika-k�mia szak�ra. 1958-ban szerzett diplom�t, ut�na az MTA M�szaki Fizikai Kutat� Int�zet�ben kezdett dolgozni, ahol eljutott az �ltal�nos igazgat� helyettes beoszt�sig. A vegy�let-f�lvezet�k �s vegy�letek kutat�s�val foglalkozott. 1961-ben az amorf Bn S luminiszcencia felfedez�s��rt MTA eln�ki jutalomban r�szes�lt. 1962-ben krist�lyfizikai kutat�sai�rt az E�tv�s Lor�nd Fizikai T�rsulat Schmid Rezs�-d�j�ban r�szes�lt. Hat szabadalma �s mintegy 100 tanulm�nya van magyar �s f�leg angol nyelven.
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	Klaproth, Martin Heinrich sz�let�s�nek 280. �vfordul�ja Wernigerode, N�metorsz�g, 1743. dec. 1. - Berlin, 1817. jan. 1. N�met vegy�sz Az ur�n (1789), a cirk�nium (1789) �s a c�rium (1803) elemek felfedez�je. 1795-ben �jra felfedezte a tit�nt, melynek nev�t is � adta. Patikusk�nt dolgozott, 1787-t�l a berlini t�z�rakad�mia, majd 1810-t�l a berlini egyetem k�miaprofesszora volt. Analitikusk�nt az els�k k�z�tt haszn�lt prec�zi�s m�rleget, �s k�l�n�s hangs�lyt fektetett a m�r�sek m�dszertan�nak pontoss�g�ra is, besz�mol�iban kit�rt az eredm�nyek lehets�ges hibaforr�saira is. 1795 �s 1815 k�z�tt hat k�tetben adta ki az �sv�nyok elemz�s�nek vizsg�lati eredm�nyeit. T�bbezer darabos �sv�nygy�jtem�ny�t hal�la ut�n a berlini egyetemre hagyta. 1792-ben k�s�rleteket v�gzett Lavoisier oxid�ci�-elm�let�nek igazol�s�ra. A Royal Society �s a Sv�d Tudom�nyos Akad�mia tagja volt, a Holdon egy kr�ter �rzi nev�t. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok