Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2025. m�rc. 25.	V�s�rhelyi P�l sz�let�s�nek 230. �vfordul�ja Szepesolaszi, 1795. m�rc. 25. - Buda, 1846. �pr. 8. V�z�p�t� m�rn�k Oklevel�t a pesti tudom�nyegyetem M�rn�ki Int�zet�ben 1816-ban szerezte. A K�r�s�k fejm�r�s�n�l Husz�r M�ty�s mellett kezdte m�k�d�s�t 1819-ben. 1823-t�l a Duna-felm�r�s munkat�rsa, majd 1829-t�l a munk�latok vezet�je. Vezet�s�vel k�sz�lt a Duna P�terv�rad-Orsova k�zti szakasz�nak felv�tele, s az al-dunai szakasz t�rk�pe. 1833-t�l Sz�chenyi Istv�n mint Duna-szab�lyoz�si kir�lyi biztos ir�ny�t�sa alatt elk�sz�tette az al-dunai Vaskapu szab�lyoz�s�nak terv�t, majd megkezdte al-dunai �t �p�t�s�t, valamint a Vaskapu szab�lyoz�s�t, amit azonban a korm�nyt�mogat�s megvon�sa miatt nem siker�lt befejeznie. K�zben 1833-1834-ben a szab�lyoz�shoz sz�ks�ges eszk�z�k beszerz�se �rdek�ben Sz�chenyivel hosszabb Ny-eur�pai tanulm�ny�tra ment. 1841-t�l k�zponti haj�z�si fel�gyel�i min�s�gben r�szt vett az orsz�g legk�l�nb�z�bb r�szein foly� v�zi munk�latok ellen�rz�s�ben �s ir�ny�t�s�ban. F� m�ve a Tiszaszab�lyoz�s terve, amelyet az 1833-1845 k�z�tt L�nyi S�muel vezet�s�vel v�grehajtott Tisza-felm�r�s adatai alapj�n �s az ennek sor�n k�sz�lt szab�lyoz�si r�szlettervek felhaszn�l�s�val dolgozott ki. Sz�mos tanulm�nya maradt fenn (h�romsz�gel�si �s szintez�si utas�t�sok, foly�szab�lyoz�si tervek. hidraulikai m�r�sek stb.). 1835-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 25.	Gribov, Vladimir Naumovics sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Leningr�d, Szovjetuni�, 1930. m�rc. 25. - Budapest, 1997. aug. 13. Orosz fizikus V. N. Gribov 1954-ben lett a Leningr�di Fizikai - Technikai Int�zet munkat�rsa, ahol 62-t�l 80-ig az Elm�leti Fizikai Oszt�ly vezet�je volt. 1980-t�l a moszkvai Fizikai Probl�m�k Int�zet�ben (Landau Int�zet) vezeti a R�szecske Fizikai Oszt�lyt, ezzel p�rhuzamosan 81-t�l a KFKI - R�szecske �s Magfizikai Kutat� Int�zet Elm�leti Fizikai F�oszt�ly�nak tudom�nyos tan�csad�ja. 1972-t�l az Orosz Tudom�nyos Akad�mia levelez� tagja. 73-ban az American Academy of Arts and Sciences, 93-ban a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tiszteleti tagj�v� v�lasztott�k. A 70-es �vek k�zep�ig Gribovot csak ritk�n engedt�k k�lf�ldre, �gy sok neves amerikai �s eur�pai fizikus, t�bbek k�z�tt J. Bjorken, S. Drell, D. Amati, G. Veneziano kereste fel �t t�bbsz�r is megvitatni a r�szecskefizika aktu�lis probl�m�it. Az utaz�si korl�toz�s megsz�nte ut�n Gribov sz�mos vend�gkutat�i megh�v�snak tett eleget neves kutat�k�zpontokban (t�bbek k�z�tt CERN, Orsay, Cambridge Eur�p�ban, �s Princeton, MIT, SLAC az USA-ban). Lev Davidovics Landau megh�v�s�ra Gribov az 50-es �vek v�g�t�l kezd�d�en rendszeres r�sztvev�je volt a Moszkv�ban hetenk�nt egyszer tartott Landau szemin�riumoknak. �gy alakult ki szoros szakmai kapcsolata Landauval �s I. J. Pomerancsukkal. H�rmuk felfog�sban k�z�s az elm�leti fizika egys�ges k�pbe foglal�s�nak ig�nye. Az elm�leti r�szecskefizika �s a kvantumt�relm�let ter�let�n Gribov nev�hez f�z�dnek, egyebek mellett, az al�bbi munk�k: a Gribov f�le Regge kalkulus, a neutr�n� oszcill�ci� l�t�nek megj�sl�sa (B. Pontecorvoval k�z�s munka), a Gribov - Lipatov egyenlet, a nagyenergi�j� r�szecske k�lcs�nhat�sok t�r - id� szerkezet�nek fel�p�t�se. A 80-as 90-es �vekben Gribov a kvarkbez�r�s elm�let�nek megalkot�s�n dolgozott. Ez a munk�ja befejezetlen maradt. A t�rgyk�rrel kapcsolatos cikkei �s el�ad�sai megtal�lhat�k a "The Gribov Theory of Quark Confinement" (World Scientific 2001), �s a "V. N. Gribov: Gauge Theories and Quark Confinement" (Phasis kiad�, Moszkva, 2002) gy�jtem�nyes k�tetekben. (Frenkel Andor)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 25.	Weiss, Pierre-Ernest sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja Mulhouse, Franciaorsz�g, 1865. m�rc. 25. - Lyon, 1940. okt. 24. Francia m�rn�k-fizikus Z�richben az ETH-n folytatott m�rn�ki tanulm�nyokat, majd P�rizsban az Ecole Normale Superieure hallgat�ja lett. Doktori munk�j�ban Marcel Brillouin ir�ny�t�s�val a vas-antimon �tv�zet m�gneses tulajdons�gait vizsg�lta. 1902-t�l t�rt vissza az ETH-ra, Z�richbe. Ekkor m�r mint az ottani Fizikai Laborat�rium professzora dolgozta ki a ferrom�gneses anyagok krist�lyszerkezet�re �p�l� �n "molekul�ris t�r" elm�let�t, bevezetve a "m�gneses dom�nek" fogalm�t. A param�gneses anyagok m�gneses szuszceptibilit�s�ra vonatkoz� Curie t�rv�ny �ltala pontos�tott alakj�t nevezz�k ma Curie-Weiss t�rv�nynek. Az 1918-ban �jra franciaorsz�gi v�ross� lett Strasbourgban M�gness�gtani Laborat�riumot alap�tott, melyet k�t �vtizeden �t vezetett. K�zben nagy t�rerej� elektrom�gneseket tervezett �s �p�ttetett meg az ott foly� k�s�rletekhez, seg�tette Louis N�el antiferrom�gness�gre vonatkoz�, k�s�bb Nobel-d�jjal jutalmazott kutat�sait, �s 1939-ben az els� nemzetk�zi m�gness�gtani konferenci�t szervezte meg Strasbourgban. Egy �v m�lva a n�met megsz�ll�s el�l menek�lve Lyonban fejezte be tev�keny �s sikeres �let�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 25.	Schwassmann, Friedrich Karl Arnold sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Hamburg, Poroszorsz�g, 1870. m�rc. 25. - ?, 1964. jan. 19. N�met csillag�sz A Bergedorfban m�k�d� Hamburgi Obszervat�rium munkat�rsa volt. Csillag�szati fotogr�fi�val foglalkozott. 1898-1931 k�z�tt sz�mos kisbolyg�t fedezett fel, ezek k�z�l 22 kapott v�gleges sorsz�mot �s nevet. Nev�t els�sorban az �ltala felfedezett 4 �st�k�s tette ismertt�, amelyek k�z�l h�rmat hamburgi munkat�rs�val, Arno Arthur Wachmannal (1902-1990), egyet pedig az amerikai Leslie Peltierrel egy�tt lelt meg. Az els� h�rom az ar�nylag kissz�m�, r�vid kering�si idej� �st�k�s�k k�z� tartozik, ez�rt p�ly�juk sor�n folyamatosan k�vethet�k. K�l�n�sen nevezetes az 1927-ben fellelt 29P/Schwassmann-Wachmann 1, amely ar�nylag r�vid (14 �ves) kering�si ideje sor�n kering�senk�nt �tlagosan h�tszer mutat kisebb-nagyobb f�nyess�g fell�ngol�st. Az 1931-ban megtal�lt P79/Schwassmann-Wachmann 3 �st�k�s 2006-ban mintegy 30 darabra esett sz�t. A csillag�sz nev�t m�g a 989.sz. kisbolyg� �r�k�ti meg. Munkat�rsa, Arno Wachmann nev�t az 1704.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 24.	Klug Lip�t hal�l�nak 80. �vfordul�ja Gy�ngy�s, 1854. jan. 23. - Budapest, 1945. m�rc. 24. Matematikus, egyetemi tan�r 1870-72-ben a m�egyetem, 1872-74-ben a tan�rk�pz� hallgat�ja. 1874-ben �br�zol� geometriai �s matematikai tan�ri oklevelet kapott. 1893-ig Pozsonyban tan�tott, ekkor a Budapest II. ker�leti f�re�liskol�hoz ker�lt. 1882-ben b�lcs�szdoktor. 1897-t�l az �br�zol� geometria tan�ra a kolozsv�ri egyetemen. Nyugd�jaz�sa ut�n Budapesten telepedett le. 1944-ben a zsid��ld�z�s id�szak�ban a deport�l�st siker�lt elker�lnie, azonban egy ideig bujk�lnia kellett az SS �s a nyilasok el�l. �rtekez�sei h�rom t�mak�r k�r� csoportos�that�k: a konfigur�ci�k, a m�sodrend� g�rb�k �s fel�letek pol�ris elm�lete, az �br�zol�s k�l�nb�z� m�djai. �r�sait a v�lasztott probl�ma saj�tos, csak erre vonatkoz� fejteget�se jellemzi, ahol - ker�lve az analitikus eszk�zt - minden probl�ma k�l�n feladat. A nagy n�met matematikusok: Steiner, Staudt �s m�sok legszebb hagyom�nyait folytatta, kiemelked� tan�ri munk�ja. Az E�tv�s Lor�nd Matematikai �s Fizikai T�rsulat tiszteletbeli tagja �s az Erd�lyi M�zeumegyes�let Orvos-Term�szettudom�nyi Szakoszt�ly�nak tagja volt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 24.	Vidos Zolt�n sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Arad, 1900. m�rc. 24. - Budapest, 1975. dec. 25. �p�t�szm�rn�k Tanulm�nyai befejez�se ut�n, 1927-t�l 1949-ig a f�v�ros �p�t�szeti appar�tus�ban dolgozott, majd 1949-t�l 1962-ben t�rt�nt nyugd�jaz�s�ig a BUV�TI-ban volt tervez� �p�t�sz. F�bb �p�t�szeti munk�i: Z�por utcai ponth�zak (1949), �p�letcsoport a B�ke �t ment�n (1950, t�rstervez�k Cserba Dezs�, Sch�mer Ervin, Tarj�n L�szl�), lak�h�z �s p�rth�z a V�ci �ton (1950-51, t�rstervez� Tarj�n L�szl�), ennek �talak�t�s�val j�tt l�tre a mai J�zsef Attila Sz�nh�z �p�lete. Tov�bbi munk�i: Nagy Lajos �ti lak�telep �p�letei (1953) �s az �rp�d �ti lak�h�zak (1959, t�rstervez� e k�t ut�bbin�l Henk Vilmos). T�bb lak�h�zterve orsz�gos t�pusterv lett. Sok tervp�ly�zaton vett r�szt sikerrel. Sz�mos szakcikke jelent meg.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 24.	M�trai Tibor sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Budapest, 1910. m�rc. 24. - Budapest, 1987. m�rc. 2. Fizikus, f�iskolai tan�r 1951-ben a K�zponti Fizikai Kutat� Int�zet Spektroszk�piai Oszt�ly�ra nevezik ki. El�bb a Molekulaspektroszk�piai Csoportot vezeti, majd az oszt�ly vezet�helyettese lesz. Munkat�rsaival k�s�rleti molekulaspektroszk�piai kutat�sokat v�gez, az optika, a relativit�selm�let �s a kvantummechanika alapk�rd�seivel foglalkozik. A kutat�sok mellett marad ideje a hazai tudom�nyos k�z�letben val� akt�v r�szv�telre, oktat�sra, fiatal munka�t�rsai k�pz�s�re, k�nyv�r�sra. 1963-ban az egri Tan�rk�pz� F�iskol�ra ker�l, ahol a Fizikai Tansz�k vezet�jek�nt tev�kenykedik tov�bbi 13 �ven �t. Az eg�sz magyar fizikaoktat�s sz�m�ra nagy nyeres�g Bud� �gostonnal egy�tt �rt k�s�rleti fizikai k�tete. Hal�la ut�n r�la nevezt�k el a Heves megyei k�z�piskolai fizikaversenyt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 24.	P�sztorniczky Lajos sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Deregny�, 1925. m�rc. 24. - Budapest, 1981. m�j. 17. Villamosm�rn�k, egyetemi tan�r Tanulm�nyait a budapesti m�egyetem gyenge�ram� szak�n v�gezte. 1950-ben szerzett villamosm�rn�ki oklevelet. 1950-53-ban a T�vk�zl�si Kutat� Int�zet Tudom�nyos munkat�rsa, 1959-t�l a budapesti m�egyetem vezet�kn�lk�li h�rad�stechnikai tansz�k�n adjunktus, 1962-t�l docens, 1963-66-ban helyettes tansz�kvezet� �s a villamosm�rn�ki kar d�k�n helyettese, 1966-t�l hal�l�ig a mikrohull�m� tansz�k vezet�je. F� kutat�si ter�lete a f�lvezet�s �ramk�r�k, ut�bb az impulzustechnika. Kidolgozta �s oktatta az impulzustechnika alapoz� szakt�rgy�t, �s megszervezte az impulzustechnikai laborat�riumot.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 24.	Becquerel, Alexandre Edmond sz�let�s�nek 205. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1820. m�rc. 24. - P�rizs, 1891. m�j. 11. Francia fizikus Henri Becquerel Nobel-d�jas fizikus apja. P�ly�ja kezdet�n apja, Antoine C�sar Becquerel mellett dolgozott, aki neves fizikaprofesszor volt. Apja hal�la ut�n k�vette �t a Mus�e d'Histoire Naturelle-beli poz�ci�j�ban. A fizika sz�mos ter�let�n dolgozott, foglalkozott m�gnesess�ggel, elektromoss�ggal �s optik�val. Legfontosabb eredm�nyeit a f�nytan ter�let�n �rte el. � fedezte fel a fotovoltaikus effektust.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 24.	Stefan, Josef sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja St. Peter bei Ebenthal (ma Klagenfurt), Ausztria, 1835. m�rc. 24. - B�cs, 1893. jan. 7. Osztr�k-szlov�n fizikus Matematik�t �s fizik�t tanult a b�csi egyetemen. 1858-t�l matematik�t �s fizik�t oktatott. 1866-ban ugyanitt professzorr� nevezt�k ki. 1866-ban a b�csi Fizikai Int�zet igazgat�ja lett. 1879-ben meg�ll�p�totta azt a term�szeti t�rv�nyt, hogy a feketetest �sszes sug�rz�sa abszol�t h�m�rs�klet�nek negyedik hatv�ny�val ar�nyos. Ezt az �sszef�gg�st ut�na Stefan tan�tv�nya, Ludwig Boltzmann vezette le statisztikus fizikai m�dszerrel, az�ta Stefan-Boltzmann t�rv�nyvek nevezik. B�csben Stefan tan�tv�nya volt K�veskigethy Rad� is. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 24.	Branly, �douard Eugène D�sir� hal�l�nak 85. �vfordul�ja Amiens, Franciaorsz�g, 1844. okt. 23. - P�rizs, 1940. m�rc. 24. Francia feltal�l�, fizikus P�rizsban, az �cole Normale Sup�rieure-�n v�gezte tanulm�nyait matematik�b�l �s fizik�b�l. A p�rizsi Katolikus Egyetemen oktatott fizik�t. E mellett orvosi diplom�t is szerzett. Tev�kenys�g�t megosztotta az orvosi gyakorlat �s az egyetemen folytatott oktat�s �s fizikai kutat�s k�z�tt. Branly-t 1911-ben a Francia Tudom�nyos Akad�mia tagj�v� v�lasztott�k. Branly legfontosabb tal�lm�nya a koh�rer volt, egy, a Hertz-f�le elektrom�gneses hull�mok detekt�l�s�ra alkalmas berendez�s. Ez k�s�bb alapvet�en fontos szerepet j�tszott az Alexander Popov, illetve Guglielmo Marconi �ltal kifejlesztett dr�tn�lk�li t�v�r�k�sz�l�kekben. Itt alkalmaz�sban maradt az 1910-es �vekig, ezut�n a krist�lydetektorok v�ltott�k fel.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 22.	Sedgwick, Adam sz�let�s�nek 240. �vfordul�ja Dent, Yorkshire, Anglia, 1785. m�rc. 22. - Cambridge, 1873. jan. 27. Angol geol�gus Tanulm�nyait a Cambridge-i Trinity College-ban v�gezte, majd 1810-ben az int�zm�ny oktat�ja lett. B�r eredetileg matematikus volt, 1818-ban kinevezt�k a Trinity College geol�giaprofesszor�v�. Arra t�rekedett, hogy a geol�gi�nak m�lt� helyet szerezzen az egyetemi t�rgyak sor�ban. T�bb f�ldtani kutat�utat folytatott, a legfontosabbat Wales ter�let�n. Itt kapott eredm�nyei alapj�n � vezette be a kambrium elnevez�st a f�ldt�rt�net egyik fontos korszak�ra.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 22.	Birge, Raymond Thayer hal�l�nak 45. �vfordul�ja Brooklyn, New York, USA, 1887. m�rc. 13. - Berkeley, California, 1980. m�rc. 22. Amerikai fizikus 1913-ban szerezte meg doktori fokozat�t a University of Wisconsin-Madison-on. N�h�ny �vig a Syracuse University-n, majd 1955-ben t�rt�nt nyugd�jaz�s�ig a University of California, Berkeley-n oktatott, v�g�l, mint a fizikai int�zet vezet�je. A Bohr-f�le atommodell h�ve volt. Jelent�s munk�t v�gzett a molekul�ris spektroszk�pia ter�let�n, a Birge-Sponer m�dszer egyik kifejleszt�je volt. A University of California Berkeley fizikai int�zet�nek vezet�se idej�n megnyerte az egyetemnek Ernest Lawrence-t �s Robert Oppenheimert. Birge tan�tv�nya volt a k�t k�s�bbi k�miai Nobel-d�jas William Francis Giauque �s Harold Clayton Urey.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 21.	Kunstaedter Jakab Joachim (Kunstädter) hal�l�nak 125. �vfordul�ja Pest, 1843. �pr. 14. - Budapest, 1900. m�rc. 21. G�p�szm�rn�k, feltal�l� M�r fiatal g�p�szm�rn�kk�nt felt�nt tehets�g�vel, megfordult Angli�ban, N�metorsz�gban �s Franciaorsz�gban �s k�lf�ldi g�pgy�rakban fontos beoszt�sokban dolgozott. 1868-ban j�tt haza �s egy g�pgy�r m�szaki vezet�je lett. V�llalata az 1873-as gazdas�gi v�ls�gban t�nkrement �s � ism�t k�lf�ldre k�nyszer�lt. Csak �lete v�ge fel�, betegen telep�lt haza. �lete f� m�ve egy teljesen �j rendszer� haj�korm�ny-csavarra vonatkoz� tal�lm�ny volt. K�s�bb, az ikercsavarok alkalmaz�sa miatt megold�sa t�lhaladott� v�lt, feled�sbe mer�lt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 21.	Groffits G�bor sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja T�tmegyer, 1880. m�rc. 21. - Keszthely, 1957. m�rc. 19. M�rn�k, egyetemi tan�r Els� �ves egyetemistak�nt 1898 �sz�n m�sodik b. E�tv�s d�jat nyert a Mathematikai �s Physikai T�rsulat Tanul�verseny�n, ahol az els� d�jat K�rm�n T�dor vitte el, akkor m�g K�rm�n Tivadar n�ven. 1902-ben diplom�zott a budapesti m�egyetemen. Azut�n a v�z�p�t�si tansz�ken, majd 1905-ben Berlinben a charlottenburgi m�egyetemen volt tan�rseg�d. Itt �s Lipcs�ben a vasbeton�p�tkez�st tanulm�nyozta. 1907-ben � �p�tette az els� magyarorsz�gi vasbeton hidat Garamk�vesden. 1908-ban a keszthelyi gazdas�gi akad�mia m�szaki tansz�k�n r. tan�r. 1920-ban a m�egyetemen mag�ntan�r, 1930-ban a magyar�v�ri gazdas�gi akad�mia igazgat�ja. 1938-ban a fels�h�z tagja lett. 1942-ben az akad�mi�b�l �tszervezett Magyar�v�ri Mez�gazdas�gi F�iskola ny. r. tan�ra 1945-ig, 1946-t�l az agr�rtudom�nyi egyetem ny. r. tan�ra 1949-ig. Nagysz�m� gazdas�gi �p�letet tervezett �s �p�tett. K�l�n�s gondot ford�tott az ist�ll�k higi�nikus, korszer� berendez�s�re. Az els�k k�zt ismerte fel a sil�z�s jelent�s�g�t s t�bb k�l�nb�z� rendszer� sil�t tervezett.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 21.	Imre Lajos sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Litke, 1900. m�rc. 21. - Debrecen, 1974. szept. 22. K�mikus, egyetemi tan�r Oklevel�t a budapesti tudom�nyegyetem b�lcs�szeti kar�n szerezte, majd p�lyafut�s�t az egyetem radiol�giai int�zet�ben kezdte. 1928-30-ban Berlinben �szt�nd�jas volt. 1940-ben a kolozsv�ri egyetem. ny. r. tan�ra lett, �s az �ltal�nos �s Fizikai K�miai Tansz�k vezet�je. A 2. vil�gh�bor� ut�n a Bolyai Tudom�nyegyetem tan�ra, majd 1950-t�l a debreceni egyetem fizikai-k�miai tansz�k�nek tansz�kvezet�je. 1968-1970-ig az izot�p-laborat�riumot vezette. Tudom�nyos munk�ss�g�ban a mikrokoncentr�ci�j� radioakt�v anyagok elegykrist�lyk�pz�d�ses elv�laszt�s�val �s krist�lyokon t�rt�n� adszorpci�j�val foglalkozott, tov�bb� hordoz� n�lk�li radioakt�v standardiz�l�s m�dszereivel, els�sorban a r�dium boml�ssebess�g�nek meghat�roz�s�ban.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 21.	Fodor Lajos sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Szombathely, 1930. m�rc. 21. - Budapest, 1993. febr. 8. Vegy�szm�rn�k, egyetemi tan�r Sopronban. 1953-ban vegy�szm�rn�ki diplom�t szerzett, ezt k�vet�en tan�rseg�d lett a BME Vegy�szm�rn�ki Kar�nak Mez�gazdas�gi K�miai Technol�giai Tansz�k�n. 1982-ben doktori c�met szerzett. 1963-t�l �t �ven �t a M�vel�d�si Miniszt�rium egyetemi f�oszt�ly�nak vezet�jek�nt a magyar fels�oktat�s ir�ny�t�s�ban m�k�d�tt. 1968-ban visszament tan�tani az egyetemre, ahol 1975-t�l tansz�kvezet�nek, 1983-t�l egyetemi tan�rnak nevezt�k ki. 1981-82-ben a Vegy�szm�rn�ki Kar d�k�nja, 1982-t�l 1987-ig rektorhelyettes, majd 1987 �s 1990 k�z�tt az egyetem rektora. Az ir�ny�t� �s nevel�-oktat� munka mellett eredm�nyes tudom�nyos tev�kenys�get is folytatott. Legjelent�sebb szabadalma a szorbitkrist�lyos�t�s, a karbamid-zs�rsav, karbamid-kem�ny�t� k�pz�se �s gy�rt�sa. Feltal�l�i tudom�nyos munk�ss�g�t �llami-d�jjal ismert�k el.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 21.	Mercalli, Giuseppe sz�let�s�nek 175. �vfordul�ja Milano, Olaszorsz�g, 1850. m�rc. 21. - N�poly, 1914. m�rc. 19. Olasz vulk�nkutat�, f�ldreng�svizsg�l� Fiatalon r�mai katolikus teol�gus, a mil�n�i szemin�riumban a term�szettudom�nyok el�ad�ja volt. Liber�lis n�zetei miatt megv�lt egyh�zi tan�ri �ll�s�t�l. Az olasz kultur�lis korm�nyzat kinevezte a Domodossola-i f�iskola tan�r�v�, majd a Reggio Calabria-i, v�g�l a n�polyi egyetem professzor�v�. 1911-t�l �lete v�g�ig a Vezuv-obszervat�rium igazgat�ja volt. Itt jelent�s munk�t v�gzett a vulk�ni jelens�gek behat� vizsg�lat�ban �s pontos le�r�s�ban. K�zvetlen k�zelr�l tanulm�nyozta a Stromboli �s a Vezuv kit�r�seit, geol�giai �s fizikai jelens�geit. Kidolgozta a f�ldreng�sek hat�s�t kifejez�, Mercalli-f�le reng�si sk�l�t, amelynek �tdolgozott v�ltozata, a Mercalli-Cancani-Sieberg-f�le sk�la ma is haszn�latos. A 12 fokozat� beoszt�s I. sk�la-fokozata a csak m�szerrel �rz�kelhet�, a XII. sk�lafok a teljes puszt�t�st okoz� reng�seket jelzi. Reng�s-fokozatai lehet�v� teszik a f�ldl�k�sek ter�leti eloszl�s�nak r�szletes vizsg�lat�t, csup�n a szemtanuk �rz�kel�se alapj�n (m�szer n�lk�l). (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 21.	Macintyre Scott, Sheila hal�l�nak 65. �vfordul�ja Edinburgh, Sk�cia, 1910. �pr. 23. - Cincinnati, Ohio, USA, 1960. m�rc. 21. Sk�t matematikus 1928-ban az Edinburgh-i Egyetem-re ker�lt, ahol sz�mos �szt�nd�jat elnyert. Matematikai �s term�szettudom�nyi diplom�j�t kit�ntet�ssel szerezte meg 1932-ben, majd Cambridge-ben h�rom �vet t�lt�tt el a Girton College-ben. Ezut�n Sk�ci�ban 5 �ven kereszt�l k�z�piskol�ban tan�tott. 1940-ben f�rjhezment, f�rje, A. J. Macintyre, az Arberdeen-i Egyetem matematikaoktat�ja volt. 1941-ben �t is megh�vt�k az egyetemre tan�rseg�dnek, itt szerzett doktori fokozatot. 1958-ban f�rj�vel egy�tt professzori �ll�st v�llalt a Cincinnati Egyetemen. Ott tan�tott kor�n bek�vetkezett hal�l�ig. Eredm�nyeit els�sorban az anal�zisben, a komplex v�ltoz�s f�ggv�nyek vizsg�lat�ban �rte el.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 21.	Black, James Whyte, Sir hal�l�nak 15. �vfordul�ja Uddingston, Lanarkshire, Sk�cia, 1924. j�n. 14. - London, Anglia, 2010. m�rc. 21. [22.] Sk�t orvos, farmakol�gus, Nobel-d�jas 1946-ban az angliai St. Andrews-i Egyetemen szerzett orvosi diplom�t. A k�vetkez� t�z �vben t�bb egyetemen tan�tott �s emellett kutat�munk�t v�gzett. A Glasgow-i Egyetem ut�n az Imperial Chemical Industries (ICI) kutat�laborat�rium�ban folytatta kutat�sait. 1964-ben el��ll�totta a propranolol b�ta-blokkol� gy�gyszert, amit angina-ellenes �s v�rnyom�scs�kkent� hat�sa mellett bizonyos sz�vritmuszavarokn�l is sikeresen alkalmaztak. 1964 ut�n kifejlesztette a cimetidin gy�gyszert, a gyomor- �s nyomb�lfek�ly kezel�s�re. 1978-ban a Wellcome kutat�laborat�rium�ban a gy�gy�szati kutat�sok igazgat�ja lett. 1981-ben lovagi rangra emelt�k. 1988-ban orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott megosztva Gertrude B. Elion �s George H. Hitchings farmakol�gusokkal a gy�gyszeres kezel�sben fontos alapelvek felfedez�s��rt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 20.	R�na Erzs�bet (Rona, Elizabeth) sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Budapest, 1890. m�rc. 20. - Oak Ridge, USA, 1981. j�l. 27. Fizikus, vegy�sz, geofizikus 1911-ben a budapesti tudom�nyegyetemen k�miai, fizikai �s geofizikai k�pes�t�st szerzett. Nyolc h�napig Karlsruhe-ban Fajans mellett dolgozott, abban az id�ben, amikor Fajans bejelentette az (akkor m�g plej�doknak nevezett) izot�pok felfedez�s�t. Budapestre visszat�rve Hevesy Gy�rgy munkat�rsa lett a radioakt�v nyomjelz� m�dszer kidolgoz�s�ban. Maga a "radioakt�v nyomjelz�s" kifejez�s R�na Erzs�bett�l sz�rmazik. A h�bor� ut�n Otto Hahn-nal a berlini Vilmos Cs�sz�r Int�zetben, a b�csi R�dium Int�zetben, majd a p�rizsi Curie Int�zetben Irene Curie mellett dolgozott. 1928-t�l kezdve 12 �ven �t minden ny�ron a sv�dorsz�gi Born� oceanogr�fiai int�zet�ben a tengerfen�k �s a tengerv�z anyagainak radioaktivit�s�t vizsg�lta. 1941-ben az USA-ba t�vozott, a Carnegie Int�zet geofizikai laborat�rium�ban, Washingtonban kapott �ll�st. A h�bor� alatt a Manhattan projektben vett r�szt. 1950-t�l 1965-ig az Oak Ridge Institute of Nuclear Studies, majd ezt k�vet�en egy �vtizedig a miami egyetem tengerkutat� int�zete (Institute of Marine Sciences) volt a munkahelye. Az izot�pok elv�laszt�s�nak �s a radiogeokronol�gi�nak nemzetk�zileg elismert szak�rt�je volt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 20.	Dudich Endre sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Nagysall�, 1895. m�rc. 20. - Budapest, 1971. febr. 5. Zool�gus egyetemi tan�r 1913-t�l E�tv�s-koll�gistak�nt folytatta tanulm�nyait a budapesti tudom�nyegyetem b�lcs�szettudom�nyi kar�n term�szetrajz-f�ldrajz szakon. Tan�ri oklevel�t 1920-ban szerezte meg. 1922-ben a szegedi egyetemen avatt�k doktorr�. 1919-ben a Magyar Nemzeti M�zeum �llatt�r�nak munkat�rsa lett, itt m�k�d�tt 1934-ig. 1934-ben nevezt�k ki a budapesti tudom�nyegyetem b�lcs�szeti kar�n egyetemi tan�rr� �s megb�zt�k az �llatrendszertani Int�zet megszervez�s�vel. Itt dolgozott hal�l�ig. F� kutat�si ter�lete az �zeltl�b�ak volt, els�sorban a bogarak, majd behat�bban a r�kcsoportok. � alkalmazta haz�nkban el�sz�r a matematikai m�dszereket a rovarok vari�ci�s vizsg�lat�n�l. � ind�totta meg haz�nkban a rendszeres �llatrendszertani �s �llatf�ldrajzi egyetemi oktat�st. 1958-t�l 1970-ig vezette az als�g�di Dunakutat� �llom�st. Az aggteleki Baradla-barlangban l�tes�lt (1958) barlangi laborat�rium munk�j�t is hal�l�ig ir�ny�totta. Sz�mos neves zool�gust ind�tott el p�ly�j�n. 1932-t�l az MTA tagja volt. 1949-ben tan�cskoz� tagg� min�s�tett�k vissza. 1954-ben �jra levelez�, majd 1964-ben rendes tagg� v�lasztott�k, 1989-ben az MTA rehabilit�lta, azaz megsemmis�tette a tan�cskoz� tagg� val� visszamin�s�t�st.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 20.	Bergman, Torbern Olof sz�let�s�nek 290. �vfordul�ja Katrineberg, Sv�dorsz�g, 1735. m�rc. 20. - Medevi, 1784. j�l. 8. Sv�d k�mikus, mineral�gus Az uppsalai egyetemen tanult, itt szerzett Ph.D. fokozatot 1758-ban, majd ugyanitt tan�tott, eleinte fizik�t �s matematik�t, majd a k�mia professzora lett. Jelent�sen hozz�j�rult a kvantitat�v anal�zis fejl�d�s�hez. Kidolgozta az �sv�nyok oszt�lyoz�s�nak egy rendszer�t. A f�mek, els�sorban a bizmut �s nikkel k�mi�j�val foglalkozott. 1775-ben �rott munk�j�ban a k�miai affinit�s t�bl�zat�t �ll�totta �ssze. Tan�tv�nya volt Carl Wilhelm Scheele.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 20.	Schl�fli, Ludwig hal�l�nak 130. �vfordul�ja Grasswil, Bern, Sv�jc, 1814. jan. 15. - Bern, 1895. m�rc. 20. Sv�jci matematikus A berni egyetemen tanult teol�gi�t �s matematik�t, majd k�z�piskolai tan�r lett, de emellett tov�bb j�rt matematikai el�ad�sokra a berni egyetemen. 1843-ban megismerkedett Jakob Steinerrel, �s Dirichlet-vel, akik buzd�tott�k matematikai vizsg�latainak folytat�s�ra. 1848-ban a berni egyetem mag�ntan�ra lett, 1854-t�l 1891-ben t�rt�nt nyugd�jaz�s�ig az egyetem professzora volt. Legfontosabb eredm�nye az n-dimenzi�s sokas�gok �s az n-dimenzi�s politopok bevezet�se. Erre vonatkoz� eredm�nyeinek csak egy r�sz�t publik�lhatta �let�ben, jelent�s�g�ket csak hal�la ut�n ismert�k fel.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 20.	Karplus, Robert hal�l�nak 35. �vfordul�ja B�cs, Ausztria, 1927. febr. 23. - Moraga, California, USA, 1990. m�rc. 20. Osztr�k sz�let�s� amerikai fizikus, term�szettudom�nyos tant�rgyfejleszt� 11 �ves kor�ban �desanyj�val �s 8 �ves �ccs�vel egy�tt siker�lt a n�cik �ltal megsz�llt B�csb�l el�sz�r Sv�jcba, majd az Egyes�lt �llamokba menek�lni�k. 21 �ves kor�ban szerezte meg a PhD fokozatot Bostonban, a Harvard Egyetemen fizik�b�l. Ut�na Princetonban kezdte meg elm�leti fizikai kutat�sait. Neh�z, m�g csak kialakul�ban l�v� kvantumelektrodinamikai t�m�kon, p�ld�ul az elektron m�gneses momentum�nak elm�leti meghat�roz�s�n dolgozott. 1950-t�l a Harvard Egyetemen, majd 1954-t�l Berkeleyben is a legnehezebb elm�leti t�m�kat kutatta. M�r vagy �tven komoly publik�ci�ja volt (a ferrom�gneses Hall effektusra vonatkoz� cikkre t�bb mint ezer hivatkoz�s �rkezett), amikor hirtelen t�m�t v�ltott: a 8-10 �ves gyerekek term�szettudom�nyos oktat�s�val kezdett foglalkozni. Ez j�r�szt csal�di ind�ttat�sra t�rt�nt: saj�t gyermekei iskolai oktat�s�ban tapasztalta meg a legs�lyosabb probl�m�kat. Jean Piaget gyermekl�lektani munk�ira t�maszkodva hat�sos �s eredm�nyes pedag�giai k�s�rletet folytatott, melynek sor�n a National Science Foundation anyagi seg�ts�g�vel siker�lt kidolgoznia a Science Curriculum Improvement Study (Term�szettudom�nyos Tantervfejleszt� Tanulm�ny, SCIS) rendszer�t. Munk�ss�g��rt megkapta az egyik legnagyobb amerikai tan�ri kit�ntet�st, az Oersted-med�lt. A pszichol�giai t�ma am�gy is k�zel �llt hozz�: nagyapja, Johann Paul Karplus (1866-1936) a b�csi egyetem elismert pszichi�triai professzora volt. Az SCIS projekt sz�mos orsz�g oktat�s�ra hatott kedvez�en; n�lunk P�csett P�lffy Gy�rgyn� fejlesztette ki ennek nyom�n az als� tagozatos Term�szetismeret tant�rgy korszer� tanterv�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 19.	Szab� J�nos hal�l�nak 35. �vfordul�ja R�d, 1925. szept. 26. - Budapest, 1990. m�rc. 19. Elm�leti fizikus, egyetemi tan�r A v�ci piarista gimn�ziumban �retts�gizett, majd a budapesti tudom�nyegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tan�ri diplom�t. Novob�tzky K�roly hamar felfigyelt a tehets�ges �s kiv�l� tan�ri k�pess�gekkel meg�ldott hallgat�ra, s Nagy K�rollyal �s Marx Gy�rggyel egy�tt �t is felvette maga mell�, az elm�leti fizikai tansz�kre. H�rom �ves aspirant�r�ja v�g�n, a magnetohidrodinamikai l�k�shull�mokr�l �rt disszert�ci�j�nak sikeres megv�d�se ut�n lett Szab� J�nos a fizikai tudom�nyok kandid�tusa. J� el�ad�i k�pess�ge, frapp�ns el�ad�sai n�pszer� tan�rr� tett�k az ELTE-n, nemcsak a hallgat�k, de koll�g�i k�r�ben is. Kedvenc t�m�j�nak kutat�s�ba bevonta a n�la csak n�h�ny �vvel fiatalabb Abonyi Iv�nt is. H�re messze terjedt, k�lf�ldi konferenci�k kedvelt el�ad�ja volt, ebben sokr�t� nyelvtud�sa seg�tette. 1961-ben a miskolci m�egyetem fizikai tansz�k�nek lett a vezet�je, s n�h�ny �v kihagy�s�val eg�szen 1985-�s nyugd�jba vonul�s�ig itt dolgozott. Eredm�nyes plazmafizikai �s magnetohidrodinamikai kutat�sait csaknem sz�z magas sz�nvonal� szakmai publik�ci�ja �s sz�mos k�lf�ldi megh�v�sa hiteles�tette. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 19.	Sluze, Rene Francois Walther de (Slusius) hal�l�nak 340. �vfordul�ja Vis� (ma Belgium), 1622. j�l. 2. - Liège, 1685. m�rc. 19. Vallon matematikus 1638-1642 k�z�tt jogot �s teol�gi�t tanult a Louvain-i egyetemen, majd a r�mai La Sapienza egyetemen jogi doktor�tust szerzett. Egyh�zi p�ly�ra l�pett. Magas egyh�zi tiszts�geket t�lt�tt be, 1666-ban Amay ap�tja lett. A matematika, fizika �s csillag�szat sz�mos ter�let�n �rt el fontos eredm�nyeket, �gy f�ggv�nyek �rint�inek meghat�roz�s�ban, ter�let- �s t�rfogatsz�m�t�sokban. T�bb g�rbe viseli a nev�t, �gy az �n. Sluze-f�le gy�ngy. Egyh�zi funkci�ja miatt nem sokat utazhatott, ez�rt levelez�s �tj�n volt kapcsolatban a kor sz�mos jeles matematikus�val. T�bbek k�z�tt Pascal, Huygens, Wallis �s Ricci voltak levelez�t�rsai. A Royal Society tagja volt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 19.	Haworth, Walter Norman, Sir hal�l�nak 75. �vfordul�ja Chorley, Lancashire, Anglia, 1883. m�rc. 19. - Birmingham, 1950. m�rc. 19. Brit vegy�sz, Nobel-d�jas 1906-ban a Manchesteri Egyetemen szerzett diplom�t. 1912-t�l a St Andrews egyetemen dolgozott, 1925-t�l lett a birminghami egyetem k�miatansz�k�nek vezet�je. A sz�nhidr�tok szerkezet�t vizsg�lva felismerte, hogy a cukormolekul�k szerkezete gy�r�szer�. A szerkezet �br�zol�s�ra kidolgozott m�dszer�t Haworth-formul�nak, vagy Haworth-projekci�nak nevezik. 1934-ben Sir Edmund Hirst brit k�mikussal egy�ttm�k�dve sikeresen szintetiz�lta a Szent-Gy�rgyi Albert �ltal kor�bban izol�lt C-vitamint, ez volt az els� mesters�gesen el��ll�tott vitamin. Ez az eredm�ny lehet�v� tette a C-vitamin (aszkorbinsav) gy�rt�s�t. 1937-ben Paul Karrer sv�jci k�mikussal k�z�sen megosztott k�miai Nobel-d�jat kapott. Ugyanekkor kapta meg Szent-Gy�rgyi Albert a C-vitaminnal kapcsolatos eredm�nyei�rt az orvosi Nobel-d�jat.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 19.	Joliot-Curie, Fr�d�ric sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1900. m�rc. 19. - P�rizs, 1958. aug. 14. Francia magk�mikus, Nobel-d�jas Paul Langevin aj�nl�s�ra lett 25 �ves kor�ban Mme Curie asszisztense a p�rizsi R�dium Int�zetben. �ppen ebben az �vben doktor�lt Irene Curie, aki �desanyja mellett: a pol�nium alfa sug�rz�s�t kutatta. A k�t fiatal a k�vetkez� �vben h�zass�got k�t�tt, k�z�sen kutattak tov�bb. Ekkor vette fel Fr�d�ric Joliot a Curie nevet is. 1930-ban a pol�nium elektrok�miai vizsg�lat�b�l doktor�lt. Feles�g�vel k�z�s kutat�saik legfontosabb eredm�nye a mesters�ges radioakt�v izot�pok felfedez�se, el��ll�t�sa, ezek alkalmazhat�s�g�nak �s k�miai tulajdons�gaiknak vizsg�lata volt, mely�rt 1935-ben - Mme Curie hal�la ut�n egy �vvel - k�miai Nobel-d�jat kaptak. Elhagyva a R�dium Int�zetet, �n�ll� magk�miai laborat�riumot alap�tott, ahol m�r 1939-t�l kezdve a szab�lyozhat� nukle�ris l�ncreakci� l�trehoz�s�nak lehet�s�g�t kutatta munkat�rsaival. A m�sodik vil�gh�bor� sor�n r�szt vett a francia ellen�ll�si mozgalomban, 1942 �ta a francia kommunista p�rt tagja volt. 1948-ban az � ir�ny�t�s�val k�sz�lt el Franciaorsz�g els� atomreaktora, melyben neh�zv�zzel lass�tott�k az U235-b�l kil�p� gyors neutronokat. Politikailag egyre jobban elk�telezte mag�t a Szovjetuni� mellett: 1951-ben Szt�lin-d�jat kapott �s a B�ke Vil�gtan�cs eln�k�v� v�lasztott�k, mik�zben akarva-akaratlanul is kiszorult a francia tudom�nyos �letb�l. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 19.	Wolfowitz, Jacob sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Vars�, Orosz Birodalom (ma Lengyelorsz�g), 1910. m�rc. 19. - Tampa, Florida, USA, 1981. j�l. 16. Lengyel sz�let�s� amerikai statisztikus, matematikus New Yorkban j�rt egyetemre. P�ly�ja kezdet�n k�z�piskol�kban tan�tott 1942-ben szerzett doktor�tust a New York University-n. majd a Columbia University statisztikai kutat�csoportj�ban dolgozott, egy�vi megszak�t�ssal 1951-ig. Itt jelent�s m�rt�kben katonai alkalmaz�sokon dolgozott. 1951-t�l 1970-ben t�rt�nt nyugd�jaz�s�ig a Cornell egyetem professzora volt. 1978-ig a University of Illinois, majd hal�l�ig a Universeity of South Florida professzora volt. 1938-ban ismerkedett meg Abraham Walddal, akinek hal�l�ig, 1950-ig szorosan egy�ttm�k�dtek. Legjelent�sebb eredm�nyeit a matematikai statisztik�ban, k�l�n�sen a nemparam�teres statisztikai m�dszerek kidolgoz�s�ban, a statisztikai d�nt�selm�letben �s az inform�ci�elm�letben �rte el.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 19.	Szokolov, Arszenyij Alekszandrovics (Sokolov Sokolow Arseny Arseniy) sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Novonyikolajevszk (ma Novoszibirszk), Orosz Birodalom, 1910. m�rc. 19. - Moszkva, Szovjetuni�, 1986. okt. 19. Szovjet-orosz elm�leti fizikus, egyetemi tan�r Szib�ria d�lnyugati r�sz�n, Tomszk �llami egyetem�n diplom�zott (1931), hamarosan kandid�tus lett (1934), �s a h�bor� miatt Leningr�db�l Kazanyba evaku�lt fizikai-technikai int�zetn�l v�dte meg akad�miai doktori �rtekez�s�t (1942). A Moszkvai �llami Egyetemre ker�lt, ott a Fizika Kar d�k�nja is volt (1948-1954) �s eg�szen 1982-ig tansz�kvezet�. Kutat�si ter�lete a kvantum- �s r�szecskefizika. Dmitrij Dmitrijevics Ivanenko t�rsszez�vel jelent�s eredm�nyt �rt el a szinkrotronsug�rz�s t�m�ban. K�z�s k�nyv�ket Klasszikus t�relm�let c�mmel magyarul is kiadt�k. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 18.	K�vessi Ferenc sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja �rolaszi, Bihar vm., 1875. m�rc. 18. - Budapest, 1945. jan. 13. N�v�nyfiziol�gus, biol�gus, egyetemi tan�r Tanulm�nyait a debreceni gazdas�gi tanint�zetben kezdte, majd a p�rizsi Sorbonne-on folytatta, ahol 1901-ben szerzett doktor�tust. Ut�bb itt, majd a budapesti egyetemen fizik�t, k�mi�t �s matematik�t hallgatott. K�lf�ldi tanulm�ny�tj�r�l hazat�rve sz�l�szeti fel�gyel�, majd 1904-t�l a selmecb�nyai erd�szeti akad�mia n�v�nytani tansz�k�nek tan�ra. Jelent�s �rdemeket szerzett a tansz�k mellett szervezett kutat�int�zet l�trehoz�s�val �s Sopronba val� �ttelep�t�s�vel. A J�zsef N�dor M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem Mez�gazdas�gi Kar�nak megalak�t�s�t�l, 1934-t�l a n�v�ny�lettan �s -k�rtan ny. r. tan�ra. P�ly�ja kezdet�n f�leg sz�l�szeti k�rd�sekkel, k�s�bb, pedig elm�leti biol�giai kutat�sokkal, illetve n�v�nyfiziol�gi�val �s mikrobiol�gi�val foglalkozott. Az �letjelens�gek lefoly�s�nak matematikai �sszef�gg�seit kutatva a biofizika alapt�rv�nyeinek meghat�roz�s�ra t�rekedett. Ennek sor�n a z�ld n�v�nyek �s egysejt�ek �letjelens�geinek (t�pl�lkoz�s, n�veked�s, szaporod�s) le�r�s�ra elm�letileg levezetett �s k�s�rletileg igazolt matematikai formul�kat �llap�tott meg.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 18.	T�th J�zsef sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Cegl�d, 1940. m�rc. 18. - P�cs, 2013. febr. 7. Geogr�fus, egyetemi tan�r A szegedi J�zsef Attila Tudom�nyegyetemen v�gzett f�ldrajz-biol�gia szakon �s oktat�i p�ly�ja is itt kezd�d�tt. K�s�bb P�csre ker�lt �s l�trehozta a Janus Pannonius Tudom�nyegyetemen a F�ldrajzi Int�zetet. 1997-t�l 2003-ig az int�zm�ny rektora. A fels�oktat�si integr�ci� r�szek�nt l�trej�tt az egys�ges P�csi Tudom�nyegyetem, ahol a T�rsadalomf�ldrajzi �s Urbanisztikai Tansz�k egyetemi tan�ra �s a F�ldtudom�nyok Doktori Iskola vezet�je volt. Szakter�lete a n�pess�gf�ldrajz illetve a telep�l�sf�ldrajz. T�bb k�nyv szerkeszt�je, szerz�je �s t�rsszerz�je, �sszess�g�ben k�r�lbel�l f�lezer publik�ci�ja jelent meg. (Pint�r Endre)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 18.	Goldbach, Christian sz�let�s�nek 335. �vfordul�ja K�nigsberg, Poroszorsz�g, 1690. m�rc. 18. - Moszkva, 1764. nov. 20. Porosz matematikus Nev�t viseli az �n. "gyenge" �s az "er�s" Goldbach-sejt�s. Goldbach a sejt�s egy form�j�t 1742-ben fogalmazta meg el�sz�r Leonhard Eulerhez �rt level�ben. Ebben azt �ll�totta, hogy minden 6-n�l nem kisebb term�szetes sz�m el��ll�that� h�rom pr�msz�m �sszegek�nt. A sejt�st Euler �tfogalmazta a k�vetkez�k�ppen: minden 2-n�l nagyobb p�ros sz�m el��ll�that� k�t pr�msz�m �sszegek�nt. Ezt nevezz�k er�s Goldbach-sejt�snek. Sem az er�s, sem a gyenge Goldbach-f�le sejt�st a mai napig nem siker�lt sem megc�folni, sem teljesen bizony�tani. A sejt�sek bizony�t�s�ban fontos r�szeredm�nyeket �rt el t�bbek k�z�tt Vinogradov orosz matematikus, Linnik, R�nyi Alfr�d, valamint J. R. Chen.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 18.	Hohmann, Walter sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Hardheim, N�metorsz�g, 1880. m�rc. 18. - Essen, 1945. m�rc. 11. N�met m�rn�k Az �rutaz�s �tt�r�je. A m�ncheni m�egyetemet elv�gezve (1904) B�csben, Hannoverben, Breslauban dolgozott, majd Essen v�ros f��p�t�sze. Szabad idej�ben 1911-t�l a rak�ta-�rhaj�z�ssal foglalkozott, 1920-t�l a n�met amat�r rak�tatervez�k, az "�rhaj�z�si Egyes�let" (Verein f�r Raumschiffahrt) tev�keny tagja. F�leg az �rj�rm�vek p�ly�j�nak �gimechanik�j�val foglalkozott. A Nemzetiszocialista P�rt hatalomra ker�l�s�vel elt�volodott a t�rsas�gt�l, mivel nem k�v�nt r�szt venni a rak�ta fegyverek fejleszt�s�ben. M�r 1920-ig kidolgozta a minim�lis energia (hajt�anyag) ig�nnyel el�rhet� �rj�rm� p�ly�k elm�let�t, err�l a matematikai k�rd�sr�l jelent meg f�m�ve "Az �gitestek el�rhet�s�ge" c�men (Die Erreichbarkeit der Himmelsk�rper). R�viddel a 2. vil�gh�bor� v�ge el�tt halt meg. Az �ltala kidolgozott elvek szerint helyezt�k p�ly�ra pl. az USA Apollo hold-exped�ci�inak j�rm�veit �s a Pioneer �rszond�kat. A minim�lis hajt�anyag-ig�ny� p�ly�kat tisztelet�re "Walter Hohmann p�ly�k"-nak nevezik. Eml�k�t Essenben eml�koszlop, �s egy holdkr�ter �s a 9661.sz. kisbolyg� is �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 17.	Bach Imre sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Szeged, 1895. m�rc. 17. - Budapest, 1966. okt. 19. Orvos, endokrinol�gus Tanulm�nyait a budapesti egyetemen v�gezte 1918-ban. 1919-1920-ban a budapesti V�rosi K�rh�z beloszt�ly�n dolgozott, 1920-1923-ban n�metorsz�gi �lettani �s gy�gyszertani kutat�int�zetekben tett tanulm�nyutat. 1924-t�l a szegedi egyetem gy�gyszertani, 1928-t�l k�rbonctani int�zet�ben, 1934-1944-ben a szegedi belgy�gy�szati diagnosztikai klinik�n tev�kenykedett. 1933-ban a szegedi egyetem mag�ntan�ra, 1947-ben c. ny. rk. tan�r lett. 1946-1966-ban a budapestpi P�terfy S�ndor utcai k�rh�z endokrinol�giai beloszt�ly�nak f�orvosa. Az endokrinol�giai t�rsas�g egyik alap�t�ja, a londoni Royal Society of Medicine v�lasztott tagja volt. F� kutat�si ter�lete a klinikai endokrinol�gia �s a magas v�rnyom�s endokrinol�giai �sszef�gg�sei voltak.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 17.	Fejes T�th L�szl� hal�l�nak 20. �vfordul�ja Szeged, 1915. m�rc. 12. - Budapest, 2005. m�rc. 17. Matematikus, geom�ter Fej�r Lip�tn�l doktor�lt a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen. 1941-ben a Kolozsv�ri Egyetemre ker�lt. Ott hallott el�sz�r azokr�l a geometriai probl�m�kr�l, melyek eg�sz p�ly�j�t meghat�rozt�k. K�s�bb a budapesti �rp�d Gimn�zium majd 1949-t�l a Veszpr�mi Vegyipari Egyetem tan�rak�nt szinte egymaga kidolgozta a "geometriai elrendez�sek" elm�let�t "a s�kon, a g�mbfelsz�nen �s a t�rben". N�met nyelv� monogr�fi�ja, amely 1953-ban hasonl� c�men jelent meg Berlinben, a t�mak�r m�ig meghat�roz� klasszikusa, bibli�ja. A m�, melyet oroszra �s jap�nra is leford�tottak, egy csap�sra vil�gh�rnevet szerzett Fejes T�th L�szl�nak. A vil�gh�rn�v meghozta a hazai elismer�st, a Kossuth-d�jat �s 1962-ben az akad�miai tags�got. 1970-t�l 1983-ig � vezette az Akad�mia Matematikai Kutat� Int�zet�t. Tehets�ges tan�tv�nyok �s koll�g�k gener�ci�it vezette be a diszkr�t geometria rejtelmeibe. Kiv�l�an pingpongozott, teniszezett, szertorn�zott. Megker�lhetetlen, impoz�ns, teljes �letm�vet hagyott maga ut�n.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 16.	Karacs Ferenc sz�let�s�nek 255. �vfordul�ja P�sp�klad�ny, 1770. m�rc. 16. - Pest, 1838. �pr. 14. T�rk�pk�sz�t�, r�zmetsz�, tudom�nyos munk�k illusztr�tora Tanulm�nyait a Debreceni Reform�tus Koll�gium Gimn�zium�ban kezdte; Csokonai Vit�z Mih�llyal (a k�s�bbi k�lt�vel) �s M�rton J�zseffel (a k�s�bbi nyelv�sszel) szobat�rsak voltak. R�zmetsz� �nk�pz�k�ri csoporthoz csatlakozott, t�bb t�rk�pet k�sz�tett a gimn�zium r�sz�re. Az iskola elv�gz�se ut�n Pesten m�rn�knek tanult; tan�ra volt Dugonics Andr�s �s Mitterpacher Lajos is; a t�rk�p�szet lett a f� �rdekl�d�si k�re. T�rk�peit nem csak pap�rra vetette, hanem m�v�szi r�zmetszeteket k�sz�tett. B�csben is fejlesztette szaktud�s�t, de hazat�rt �s itthon maradt sok k�lf�ldre invit�l�s ellen�re. Negyvenh�rom �vig munk�lkodott a hazai tudom�nyoss�g �p�t�s�n. � szerkesztette (t�bbek k�zt) a rajzokat Dugonics Andr�s algebr�j�hoz �s Katona Mih�ly csillag�szati m�v�hez. Magyarorsz�gr�l �s Erd�lyr�l k�sz�lt r�szletes (egyes�tett) t�rk�pe az egyik legfontosabb nemzeti erekly�nk. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 16.	Herschel, Caroline Lucretia sz�let�s�nek 275. �vfordul�ja Hannover, N�metorsz�g, 1750. m�rc. 16. - Hannover, 1848. jan. 9. N�met sz�let�s� brit csillag�sz �nektud�s�nak k�pz�s�re 1773-ban az akkor m�r Angli�ban �l� b�tyj�hoz, Frederick William Herschelhez k�lt�z�tt. B�r mag�n�nekesk�nt is sz�p sikereket aratott, 1773-t�l r�szt vett testv�r�nek csillag�szati vizsg�lataiban, kezdetben a megfigyel�sek feljegyz�s�vel �s redukci�ival, majd �n�ll� �szlel�k�nt. Testv�r�nek t�voll�t�ben annak megfigyel� munk�j�t is v�gezte, ek�zben t�bb, addig ismeretlen k�dfoltot (t�voli csillagrendszert) fedezett fel. Miut�n William Herschelt angol udvari csillag�ssz� nevezt�k ki, 1787-ben hivatalosan is az udvari csillag�sz asszisztens�v� rendelt�k, �vi 50 font fizet�ssel. 1786-ban fedezte fel els� �st�k�s�t. � reduk�lta �s �ll�totta �ssze a William Herschel �ltal felfedezett 2307 "k�d" (csillaghalmaz, extragalaxis) katal�gus�t, amelyet az ut�kor Herschel-katal�gus-k�nt ismer. Munk�j�t a Royal Astronomical Society nagy arany�remmel ismerte el �s tags�gra jel�lte, 1838-t�l a dublini Akad�mia tagja volt. 1822-ben visszak�lt�z�tt Hamburgba, de tov�bbra is foglalkozott csillag�szattal. Meg�rta b�tyj�nak �letrajz�t, amely egy�ttal �rt�kes kort�rt�neti dokumentum is. Az els� csillag�sz-assony volt, aki e tev�kenys�ge ut�n h�zott j�vedelmet, �s az els� asszony volt (m�sf�l �vsz�zadig az egyetlen) akit a Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g kit�ntetett. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 16.	Macleod, John James Rickard hal�l�nak 90. �vfordul�ja Cluny, Sk�cia, 1876. szept. 6. - Aberdeen, 1935. m�rc. 16. Sk�t fiziol�gus, Nobel-d�jas Londonban, k�rh�zban dolgozott fiziol�gusk�nt �s biol�gusk�nt 1899-1902-ig, majd az Ohio-i Clevelandben m�k�d� Western Reserve University �lettanprofesszora volt 1903-1918-ig. 1918-t�l a Toront�i Egyetem orvosi kar�nak d�k�nhelyettese, majd �lettani laborat�rium�nak igazgat�ja lett. Legf�bb kutat�si ter�lete a sz�nhidr�t-anyagcsere volt. Az � laborat�rium�ban folytatott, Bantinggel �s Charles Besttel k�z�sen v�gzett kutat�sok vezettek az inzulin izol�l�s�hoz 1921-ben. Az elj�r�s kidolgoz�s�ban r�szt vett J. B. Collip biok�mikus is. Eredm�nyei�rt 1923-ban Macleod Bantinggel megosztva orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott. A d�j r� es� �sszeg�nek fel�t Macleod Collipnak engedte �t, Banting hasonl�k�ppen az �ltala kapott �sszeget Besttel osztotta meg. A k�s�bbiekben Macleod az idegrendszernek a magas v�rcukorszintben j�tszott szerep�t kutatta. 1928-ban visszat�rt Sk�ci�ba, itt az Aberdeen-i egyetem professzora volt hal�l�ig.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 16.	Becker, Richard hal�l�nak 70. �vfordul�ja Hamburg, N�metorsz�g, 1887. dec. 3. - Bad Schwalbach, 1955. m�rc. 16. N�met fizikus 1910-ben zool�gi�b�l doktor�lt Freiburgban, majd �rdekl�d�se a fizika fel� fordult. Fritz Haber asszisztense volt a berlini Vilmos Cs�sz�r Int�zetben, majd 1922-ben Max Planckn�l habilit�lt a berlini egyetemen. 1926-ban a berlini M�szaki F�iskola elm�leti fizikai tansz�k�re nevezt�k ki. Nem volt hajland� bel�pni a nemzetiszolcialista "Dozentenbund"-ba, ez�rt Berlinben egyre nehezebb� v�lt a helyzete. 1936-ban G�ttingenben �tvette az el�ld�z�tt Max Born tansz�k�t. (1935-ben Heisenberg �s Debye neve mellett az �v� is felmer�lt Sommerfeld m�ncheni ut�djak�nt.) A h�bor� ut�n nagy er�fesz�t�seket tett, hogy a k�lf�ldre menek�lt koll�g�kkal �s tan�tv�nyokkal �jra kapcsolatokat �p�thessenek ki. 1951-ben az Amerikai Fizikai T�rsas�g tagj�v� v�lasztotta, 1954-ben a N�met Fizikai T�rsas�g eln�ke lett. A l�k�shull�mokkal �s a deton�ci�kkal kapcsolatos munk�ss�ga �vtizedekkel megel�zte kor�t. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a ferrom�gnesess�g �s a szupravezet�s elm�let�vel kapcsolatban is. Az elm�leti fizika kiv�l� tan�rak�nt is �rzi az eml�kezet, k�s�bb Nobel-d�jjal kit�ntetett tan�tv�nya volt Wigner Jen� (1963), Wolfgang Paul (1989), Hans Georg Dehmelt (1989), Herbert Kroemer (2000). (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 16.	Prager, William hal�l�nak 45. �vfordul�ja Karlsruhe, N�metorsz�g, 1903. m�j. 23. - Z�rich, Sv�jc, 1980. m�rc. 16. N�met sz�let�s� amerikai matematikus Darmstadtban szerzett m�rn�ki diplom�t. 1932-ben, 29 �ves kor�ban a Karlsruhe-i egyetem professzor�v� nevezt�k ki. 1933-ban el kellett hagynia tansz�k�t, Isztambulba t�vozott, ahol az elm�leti matematika professzora lett. N�met b�r�s�gon megt�madta a tansz�k�r�l val� elmozd�t�st, �s meglep� m�don pert nyert. A b�r�s�g k�rt�r�t�st �t�lt meg neki, s�t, visszahelyezte tansz�k�re, amit azonban nem fogadott el. 1941-ben az Egyes�lt �llamokba t�vozott, nyugalomba vonul�s�ig a Brown University-n tan�tott. Legfontosabb eredm�nyeit a matematika alkalmaz�sainak �s a numerikus anal�zis sz�m�t�g�pes m�dszereinek ter�let�n �rte el.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 16.	Zeiger, Herbert J. sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Bronx, New York City, USA, 1925. m�rc. 16. - Dedham, Massachusetts, 2011. jan. 14. Amerikai fizikus Jelent�s munk�ss�ga a szil�rdtestek �s f�lvezet�k, valamint a molekul�k fizik�j�nak ter�let�hez tartozik. A Columbia Egyetemen v�gzett, majd 1953-t�l 1990-ig az MIT Lincoln Laborat�rium�ban dolgozott. 1954-ben a Columbia Egyetemen Charles Townes �s James Gordon mellett r�szt vett az els� amm�nia-m�zer meg�p�t�s�ben. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 15.	R�zsay J�zsef (Rosenfeld) sz�let�s�nek 210. �vfordul�ja Lakompak, Sopron vm., 1815. m�rc. 15. - Balatonf�red, 1885. m�j. 19. [20.] Orvos 1838-ban a pesti orvosi karon szerezte meg orvosi oklevel�t, majd B�csben volt gyakorl� orvos. Az 1848-1849-es szabads�gharc alatt honv�dorvos, t�bb t�bori k�rh�z parancsnoka. 1850-ben a pesti szeg�nyh�z orvosa lett. 1861-t�l a pesti izraelita k�rh�z igazgat�ja. Gerontol�gi�val �s �kori orvost�rt�nelemmel foglalkozott. Sz�mos tanulm�nya jelent meg magyar �s n�met szakfoly�iratokban. 1874-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 15.	Ratkovszky Ferenc hal�l�nak 60. �vfordul�ja Sopron, 1900. m�j. 18. - Budapest, 1965. m�rc. 15. [9., 11.] G�p�szm�rn�k Tanulm�nyait a budapesti m�egyetemen v�gezte 1922-ben. A Ganz-f�le Villamoss�gi Gy�r szolg�lat�ba l�pett, 1924-ben f�m�rn�k, 1929-ben helyettes igazgat�, 1934-ben igazhat�. 1936-ban a budapesti m�egyetem mag�ntan�r�v� k�pes�tette. 1941-t�l 1960-ig Budapest F�v�ros Elektromos M�veinek vez�rigazgat�ja. Legjelent�sebb tal�lm�nyai fesz�lts�gszab�lyoz�kra, transzform�torokra, nagy teljes�tm�ny� turb�gener�torokra �s az 50 peri�dus� villamos mozdonyokra vonatkoznak. A rel� n�lk�li automatikus fesz�lts�gszab�lyoz� tal�lm�ny��rt 1939-ben elnyerte az MTA Berzeviczy-d�j�t. A Kand�-mozdony tov�bbfejleszt�sek�nt megalkotta a f�zis-peri�dusv�lt�s rendszert, amelyn�l a motorok fordulatsz�m�nak - s ezzel a mozdony sebess�g�nek - v�ltoztat�sa a t�pl�l� �ram peri�dussz�m�nak v�ltoztat�s�val t�rt�nik. Ennek alapj�n k�sz�lt el 1943-ra a 4000 LE-s V44 sorozat� mozdony, �s �p�t�s alatt �llt egy 150 km/� sebess�g� motorkocsi is, amelyet azonban a h�bor� miatt nem tudtak befejezni. A V44 sorozat� mozdonyok a h�bor� v�g�n s�lyosan megs�r�ltek; ut�dukk�nt k�sz�lt el 1950-re a 3200 LE-s V55 sorozat� ("Bo-Co") mozdony. A f�zis- �s peri�dusv�lt�s alapgondolat�t felhaszn�lva, de saj�t tervez�ssel az Oerlikon gy�r is sz�ll�tott ilyen mozdonyokat a Francia Vasutak r�sz�re. Ir�ny�t�s�val �p�lt a M�travid�ki H�er�m�, a f�v�rosi 120 kV-os energiarendszer �s t�bb m�s fontos l�tes�tm�ny. 1951-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 15.	Christoffel, Elwin Bruno hal�l�nak 125. �vfordul�ja Montjoie, Aachen, (ma Monschau), N�metorsz�g, 1829. nov. 10. - Strassburg, Franciaorsz�g, 1900. m�rc. 15. N�met matematikus, fizikus A berlini egyetemen tanult olyan neves tud�sok tan�tv�nyak�nt, mint Steiner, Eisenstein vagy Dirichlet. 1862-ben Dirichlet meg�resedett posztj�t vette �t Z�richben. Itt megalap�totta a Matematikai �s Term�szettudom�nyi Int�zetet. Majd a Strasbourgi Egyetemen k�n�ltak neki poz�ci�t, amit el is foglalt. Theodor Reye seg�ts�g�vel megalap�totta a Matematikai Int�zetet. Legal�bb n�gy k�s�bbi professzornak volt a t�mavezet�je. Az egyik legh�resebb k�z�l�k Paul Epstein volt. Szakter�lete a konform lek�pez�sek elm�lete, tenzoranal�zis, ortogon�lis polinomok, invari�ns elm�let, l�nct�rtek, differenci�legyenletek, potenci�lelm�let, f�ny- �s l�k�shull�mok. A tenzorsz�m�t�sban alkotta tal�n a legmaradand�bbat. Az � nev�hez f�z�dnek a Christoffel-szimb�lumok �s � dolgozta ki a differenci�lsz�m�t�s koordin�tarendszer-mentess� t�tel�t. Mindk�t munka alapvet�en hozz�j�rult ahhoz, hogy Einstein 1915-ben k�zz�tehette az �ltal�nos relativit�s elm�let�t.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 15.	Boys, Charles Vernon, Sir sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Wing, Rutland, Anglia, 1855. m�rc. 15. - St Mary Bourne, Andover, Hampshire, 1944. m�rc. 30. Brit fizikus, feltal�l�, matematikus Londonban b�nyam�rn�ki v�gzetts�get szerzett. 1897-ig a Royal College of Science-en tan�tott, South Kensingtonban. Ezut�n a londoni g�zszolg�ltat� v�llalatn�l m�k�d�tt szak�rt�k�nt 1943-ban t�rt�nt nyugd�jbavonul�s�ig. T�bb m�szer fejleszt�s�vel szerzett elismer�st. Legfigyelemrem�lt�bb eredm�nye a gravit�ci�s �lland�nak az el�z�n�l pontosabb megm�r�se volt 1897-ben. A nagyobb pontoss�got azzal �rte el, hogy a Cavendish-ing�ban kvarcsz�lakat haszn�lt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 15.	Weldon, Walter Frank Raphael sz�let�s�nek 165. �vfordul�ja Highgate, London, Anglia, 1860. m�rc. 15. - London, 1906. �pr. 13. Angol biometrikus, matematikus Londonban, majd Cambridge-ben tanult. Kezdetben orvosi p�ly�ra k�sz�lt, azonban v�g�l zool�gus lett. 1881-82 k�z�tt a n�polyi tengerbiol�giai laborat�riumban dolgozott, majd visszat�rt Cambridge-be oktat�nak. 1889-t�l Londonban tan�tott, majd 1900-t�l az oxfordi egyetemen kapott tansz�ket, itt dolgozott hal�l�ig. Galtonnal �s Pearsonnal kapcsolatba ker�lve munk�j�t egyre ink�bb a matematikai statisztikai m�dszerek biol�gi�ban val� alkalmaz�s�nak szentelte. H�rman egy�tt alap�tott�k a "Biometrika" c. foly�iratot. Weldont a modern biometria egyik megalap�t�j�nak is tekintik.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 15.	Alfjorov, Zsoresz Ivanovics (Alferov, Zhores I.) sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Vityebszk, Szovjetuni�, 1930. m�rc. 15. - Szentp�terv�r, Oroszorsz�g, 2019. m�rc. 1. Belarusz fizikus, Nobel-d�jas Leningr�dban szerzett diplom�t 1952-ben, 1953-t�l a Fizikai-M�szaki Int�zetben dolgozott, 1970-ben doktor�lt, 1987-t�l az int�zet igazgat�ja volt. A hatvanas �vek �ta foglalkozott a f�lvezet� heterostrukt�r�k tervez�s�vel �s vizsg�lat�val. Tal�lm�nya a heterotranzisztor seg�ts�g�vel hatamas fejl�d�sen mehetett kereszt�l a kommunik�ci�s eszk�z�k tervez�se a minden addigin�l magasabb frekvenci�j� hull�mok alkalmaz�s�val. 1995-t�l az orosz parlament k�pvisel�je volt. 2000-ben Herbert Kroemerrel megosztva a fizikai Nobel-d�j fel�t kapt�k "a nagysebess�g� �s optoelektronik�ban haszn�lt f�lvezet� heterostrukt�r�k kifejleszt�s��rt". (A d�j m�sik fel�t Jack Kilby kapta "az integr�lt �ramk�r�k kifejleszt�s�ben val� k�zrem�k�d�s��rt".) (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 14.	Loczka J�zsef sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja N�metpr�na, 1855. m�rc. 14. - Budapest, 1912. m�rc. 8. �sv�nyk�mikus A budapesti tudom�nyegyetemen k�mi�t, matematik�t �s fizik�t hallgatott. A k�z�piskola tan�ri oklev�l megszerz�se ut�n B�csben tanult tov�bb. 1882-t�l hal�l�ig mint vegy�sz az Magyar Nemzeti M�zeumban m�k�d�tt. Hazai �s k�lf�ldi �sv�nyokon k�v�l Krenner J�zsef S�ndor �ltal felfedezett sz�mos �j �sv�nyt �s sok r�g�szeti t�rgyat is elemzett. T�bb analitikai m�dszert t�k�letes�tett �s �sv�nyok k�miai szerkezet�nek meg�llap�t�s�val is foglalkozott. Doelter b�csi egyetemi tan�r Handbuch der Mineralchemie c. m�v�nek munkat�rsa volt. Sz�mos tanulm�nya �s cikke a F�ldtani K�zl�nyben jelent meg.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 14.	Sz�va-Kov�ts J�zsef hal�l�nak 45. �vfordul�ja F�zesabony, 1898. nov. 30. - Budapest, 1980. m�rc. 14. Meteorol�gus, klimatol�gus, egyetemi tan�r A budapesti tudom�nyegyetemen Cholnoky Jen� tan�tv�nya volt. M�sf�l �vtizedig a Nagymez� utcai polg�riban tan�tott. 1945-ben egyetemi ny. r. tan�ri kinevez�s�vel alakult meg az egyetemi L�gk�rtani Int�zet. Az ELTE Meteorol�giai �s �ghajlattani Tansz�k�nek els� professzora volt. A Tansz�ket 1949-1953 k�z�tt vezette. 1953-ban koholt v�dak alapj�n lev�ltott�k a tansz�k �l�r�l �s intern�lt�k. �veken �t tagja volt az Id�j�r�s szerkeszt� bizotts�g�nak, a Magyar Meteorol�giai T�rsas�gnak �s az MTA Meteorol�giai Bizotts�g�nak. A j�niusi h�m�rs�klet cs�kken�s okair�l (monszun-teoria) jelent meg els� nagy tanulm�nya. Felh�vta a tudom�nyos k�r�k figyelm�t e fontos l�gk�rfizikai t�nyre. Az eg�sz F�ldre kiterjed� feldolgoz�st k�sz�tett a l�gnedvess�g t�rbeli �s id�beli eloszl�s�r�l. Ma m�r mellszobor hirdeti eml�k�t az ELTE l�gym�nyosi �p�let�ben, az egyetem legh�resebb professzorainak sor�ban.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 14.	Manninger Istv�n sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja B�ly, 1920. m�rc. 14. - Martonv�s�r, 1990. nov. 23. N�v�nynemes�t� Egyetemi tanulm�nyainak v�gezt�vel 1942-ben a budapesti Genetikai Int�zetben helyezkedett el, ahol �r�kl�stani k�s�rletekkel, mikrotechnik�val �s �r�kl�stannal foglalkozott. Rendszeresen foglalkozott az �szi �s tavaszi rostlen nemes�t�s�vel, valamint a Genetikai Int�zet kukoricak�s�rleteivel. 1948-ban kinevezt�k k�s�rlet�gyi adjunktusnak. 1950-ben a martonv�s�ri Kutat� Int�zetbe helyezt�k. 1957-t�l h�rom �ven �t vezet�je volt a lennemes�t�si t�makollekt�v�nak. 1959-ben az Int�zet a fitopatol�giai �s entomol�giai laborat�rium vezet�s�vel, valamint a kukorica �sz�gellen�ll�s�g�nak nemes�t�s�vel b�zta meg. 1963-ban szerezte meg a kandid�tus fokozatot.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 14.	Lajtha L�szl� Gy�rgy (Laszlo George) hal�l�nak 30. �vfordul�ja Budapest, 1920. m�j. 25. - Oxford, Anglia, 1995. m�rc. 14. Orvos, sug�rbiol�gus, onkol�gus 1944-ben a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen �ltal�nos orvosi oklevelet szerzett, majd az Oxfordi Egyetem Exeter College-ban tanult. 1944-1947-ig a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem �lettani Tansz�k tan�rseg�de volt. 1947-ben Nagy-Britanni�ban telepedett le. 1951-1962-ig az oxfordi Churchill K�rh�z radiobiol�giai laborat�rium�nak vezet�je, 1962-1983-ig a manchesteri Christie K�rh�z Paterson Laborat�rium�nak igazgat�ja, egy�ttal 1970-1983-ig a manchesteri egyetemen a k�s�rleti onkol�gia professzora volt. K�s�rletes r�kkutat�ssal, k�s�rletes hematol�gi�val, els�sorban a sejtciklus vizsg�lat�val foglalkozott. Nemzetk�zileg is alapvet�en �j eredm�nyeket �rt el a k�l�nb�z� r�kbetegs�gek, pl. a leuk�mia keletkez�se, ill. ezen betegs�gek kialakul�s�nak ter�pi�s befoly�solhat�s�ga ter�n. 1983-t�l az MTA k�ls� tagja volt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 14.	Schiaparelli, Giovanni Virginio sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja Savigliano, It�lia, 1835. m�rc. 14. - Mil�n�, 1910. j�l. 4. Olasz csillag�sz 1854-ben Berlinben Johann F. Enck�t�l tanult csillag�szatot. K�t �vvel k�s�bb Oroszorsz�gba, a Pulkov�i Csillagvizsg�l�ba ker�lt. 1860-ban a mil�n�i Brera Csillagvizsg�l� munkat�rsa lett, �s itt dolgozott - 1862-t�l igazgat�k�nt - 1900-ig, nyugalomba vonul�s�ig. A Hesperia nev� kisbolyg�t 1861-ben fedezte fel. Kett�scsillagokat is megfigyelt, �s alaposan vizsg�lta a Merk�rt, a V�nuszt �s a Marsot. � volt az els�, aki pontos m�r�seken alapul� Mars-t�rk�pet szerkesztett. � �szlelte el�sz�r a Mars felsz�n�n l�that�, olykor egym�st metsz� f�nom vonalakat, amelyeket csatorn�knak ("canali") nevezett el. Ennek alapj�n t�bben, �gy Flammarion is, azt felt�telezt�k, hogy a csatorn�k mesters�gesek �s �rtelmes l�nyek k�sz�tett�k �ket. A Mars-csatorn�k k�r�l �vtizedekig folytak vit�k. - Nyugalomba vonul�sa ut�n az �si h�ber �s babil�ni csillag�szatot tanulm�nyozta. Egy Hold- �s egy Mars-kr�tert neveztek el r�la.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 14.	Hantzsch, Arthur Rudolf hal�l�nak 90. �vfordul�ja Drezda, N�metorsz�g, 1857. m�rc. 7. - Drezda, 1935. m�rc. 14. N�met vegy�sz Z�richben, W�rzburgban �s Lipcs�ben volt egyetemi tan�r. Tan�tv�ny�val, Alfred Wernerrel a nitrog�nvegy�letek sztereok�mi�j�t vizsg�lta. Felfedezte, hogy sok diaz�nium-vegy�let s� vagy b�zis. A trifenil-met�n fest�kek tanulm�nyoz�sa sor�n a spektrofotometria �tt�r�j�v� v�lt. Kidolgozta a k�miai indik�torok egyik elm�let�t is. A savak disszoci�ci�j�t tanulm�nyozva kimutatta az ox�niums� keletkez�s�t, �s arra k�vetkeztetett, hogy a savas disszoci�ci� a szolvat�ci� ut�n megy v�gbe. Az els�k k�z�tt alkalmazott fizikai-k�miai m�dszereket.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 14.	Fowler, William Alfred hal�l�nak 30. �vfordul�ja Pittsburgh, Pennsylvania, USA, 1911. aug. 9. - Pasadena, California, 1995. m�rc. 14. Amerikai asztrofizikus, Nobel-d�jas A Ph. D. fokozatot a California Institute of Technology-ban kapta meg 1936-ban, �s itt is tan�tott eg�sz p�lyafut�sa sor�n, 1946-t�l mint professzor. 1970-t�l volt professzor emeritus. Els�sorban magfizik�val �s asztrofizik�val foglalkozott, a csillagokban lezajl� magreakci�kat vizsg�lta. 1957-ben Margaret �s Geoffrey Burbidge, Fred Hoyle �s Fowler k�z�s cikk�kben fogalmazt�k meg annak elm�let�t, hogy hogyan keletkeznek a k�miai elemek a csillagok belsej�ben. Ez igen jelent�s hozz�j�rul�s volt a vil�gegyetem kor�nak �s fejl�d�s�nek meg�rt�s�hez. A k�s�bbiekben is jelent�s eredm�nyeket �rt el a h�lium �s deut�rium vil�gegyetemben val� el�fordul�s�nak vizsg�lat�ban 1983-ban Subrahmanyan Chandrasekhar-ral egy�tt kapta a fizikai Nobel-d�jat a k�miai elemek vil�gegyetemben val� keletkez�s�ben fontos szerepet j�tsz� magreakci�k elm�leti �s k�s�rleti vizsg�lat��rt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 13.	Schulek Vilmos hal�l�nak 120. �vfordul�ja Pest, 1843. �pr. 21. - Budapest, 1905. m�rc. 13. Orvos, szem�sz, egyetemi tan�r B�csben 1868-ban nyert orvosdoktori, seb�szdoktori, szem�sz- �s sz�l�szmesteri oklevelet. Ezut�n egy �ves tanulm�nyutat tett, �rintve Berlint, Utrechtet, Londont, P�rizst �s Sv�jcot. 1867-t�l B�csben Arlt mellett gyakornok, majd tan�rseg�d, 1872-t�l a szem�szet ny. r. tan�ra Kolozsv�rott, 1874-t�l ny. r. tan�r a budapesti egyetemen. 1890/91-ben az egyetem rektora volt. Szem�szeti m�t�teit akkor egyed�l�ll� kis l�t�svesztes�ggel v�gezte. T�k�letes�tette a h�lyogm�szereket. V�d�szem�veget szerkesztett az iboly�n t�li sug�rz�s ellen. Behat�an foglalkozott a szembetegs�gekkel �s l�t�szavarokkal. Jelent�s szem�szeti szakk�pz� tev�kenys�get fejtett ki, 1881-t�l szerkesztette az Orvosi Hetilap mell�kletek�nt megjelen� Szem�szet c�m� foly�iratot. 1889-ben az MTA levelez�, 1902-ben rendes tagj�v� v�lasztott�k. Schulek Frigyes �p�t�sz �ccse.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 13.	J�nos Viktor (Jano, Vittorio) hal�l�nak 60. �vfordul�ja San Giorgio Canavese, Olaszorsz�g, 1891. �pr. 22. - San Giorgio Canavese, 1965. m�rc. 13. Magyar sz�rmaz�s� olasz szem�lyg�pkocsitervez� Magyarorsz�gr�l kiv�ndorolt sz�l�k gyermekek�nt sz�letett, Olaszorsz�gban. 18 �ves kor�t�l szakmunk�sk�nt k�l�nb�z� aut�gy�rakban dolgozott, �s t�bbek k�z�tt apja m�hely�ben seg�dkezve leste el az aut��p�t�s alapjait. 20 �ves volt, amikor a FIAT tervez�si, majd fejleszt�si oszt�ly�ra ker�lt. 1921-ben m�r a FIAT tervez� r�szleg�nek vezet�je lett, r�szt vett a h�res 2 literes versenyaut� tervez�s�ben. 1923-ban versenyaut�-konstrukt�rk�nt az Alf�hoz szeg�d�tt. Az �ltala tervezett aut�knak a sikere, a magas szint� m�rn�ki tervez�s mellett, t�bbek k�z�tt annak is k�sz�nhet� volt, hogy a kivitelez�s�kkor felhaszn�lta a technika leg�jabb v�vm�nyait. 1928-t�l �tvette az Alfa Romeo fejleszt�si r�szleg�nek ir�ny�t�s�t, nemcsak tervezte az �jabb �s �jabb versenyaut�kat, hanem szem�lyesen tesztelte is azokat. K�s�bb a Ferrarin�l folytatta sikeres tervez�i p�lyafut�s�t. Munk�ss�g�nak m�lt� eml�ket �ll�tottak az Alfa Romeo �s a Ferrari m�zeum�ban is.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 13.	Martos B�la sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Budapest, 1920. m�rc. 13. - Budapest, 2007. dec. 16. Matematikus, k�zgazd�sz Sz�rmaz�sa miatt nem mehetett egyetemre, villanyszerel�nek tanult. Munkaszolg�latosk�nt szabadult fel 1944 v�g�n. 1945-ben Szegeden matematik�t tanult - olyan kiv�l�s�gok t�rsas�g�ban, mint R�nyi Alfr�d, �s olyan tan�rokt�l, mint Kalm�r L�szl�, Fej�r Lip�t, Sz�sz P�l �s Tur�n P�l. Egyetemi tanulm�nyai alatt bel�pett a Magyar Kommunista P�rtba, �s hamarosan k�ztisztvisel� lett, k�zben megszerezte a matematikusdiplom�t. Az 1970-es �vekben az ENSZ �lelmez�si �s Mez�gazdas�gi Szervezet�ben (FAO) is dolgozott R�m�ban. 1962-ben d�nt�tt �gy, hogy kutat� lesz, a k�zgazdas�gtudom�nyt v�lasztotta, �s az MTA K�zgazdas�gtudom�nyi Int�zetben dolgozott 1990-ig, nyugd�jaz�s�ig. Tudom�nyos munk�ss�g�t h�rom nagy r�szre lehet osztani: matematikai programoz�s, k�zgazdas�gi szab�lyoz�selm�let, nyugd�jmodellez�s. Munk�ss�g�-nak elismer�sek�nt bev�lasztott�k a nemzetk�zi Mathematical Programming Society el-n�ks�g�be. B�r itthon sohasem tan�tott egyetemen, amerikai egyetemekre t�bbsz�r is megh�vt�k. 1969 �s 1990 k�z�tt az els� magyar matematikai-k�zgazdas�gtani foly�irat, a Szigma f�szerkeszt�je volt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 13.	Dirac, Gabriel Andrew (Bal�zs G�bor Endre) sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Budapest, 1925. m�rc. 13. - Arlesheim, 1984. j�l. 20. Magyar sz�let�s� angol-d�n matematikus Wigner Jen� unoka�ccsek�nt sz�letett, Paul Dirac nevelt fia lett. Kisdi�kk�nt � k�ldte haza a K�z�piskolai Matematikai Lapoknak a h�res "SEND+MORE=MONEY" rejtv�nyt. A szint�n magyar sz�rmaz�s� Richard Rado tan�tv�nyak�nt Londonban doktor�lt 1952-ben. �rtekez�s�nek t�m�ja gr�fok sz�nez�se volt; speci�lis esetben bizony�totta (id�sebb) Haj�s Gy�rgy h�res sejt�s�t a n�gy sz�nnel val� t�rk�psz�nez�sekkel kapcsolatban. A merev k�r� gr�fokra vonatkoz� alapvet� eredm�nye sz�les k�r� kutat�sokat ind�tott. R�vid �lete v�g�n D�ni�ban professzorkodott; ottani tan�tv�nyai vil�gh�r�ek lettek a gr�felm�let szakemberei k�z�tt. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 13.	Cesi, Federico Angelo sz�let�s�nek 440. �vfordul�ja R�ma, It�lia, 1585. m�rc. 13. [febr. 26.] - Acquasparta, 1630. aug. 1. It�liai term�szettud�s It�liai arisztokrata csal�db�l sz�rmazott. Els�sorban a botanika ter�let�n v�gzett kutat�sokat. � alap�totta meg az Accademia dei Lincei-t 1603-ban, a t�rsas�g 1611-ben Galileit is felvette tagjai sor�ba. Az Akad�mia Galilei t�bb m�v�t is kiadta, valamint t�mogatta Galileit az egyh�zi k�r�kb�l �rkez� b�r�latokkal �s t�mad�sokkal szemben. Cesi fiatalon halt meg, hal�l�val az Akad�mia is megsz�nt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 13.	Daniell, John Frederic hal�l�nak 180. �vfordul�ja London, Anglia, 1790. m�rc. 12. - London, 1845. m�rc. 13. Angol vegy�sz, fizikus Egyetemi tanulm�nyai ut�n egy rokon�nak cukorfinom�t�j�ban kezdett el dolgozni. 1814-ben meteorol�giai �s kl�ma-kutat�sainak elismer�sek�nt a Royal Society tagj�v� v�lasztott�k. 1831-ben a Londonban akkor �jonnan alap�tott King's College els� k�miaprofesszora lett. Szerkesztett egy higrom�tert �s egy pirom�tert is. 1836-ban elk�sz�tette a r�la elnevezett Daniell-f�le elemet, amely az addig haszn�lt Volta-f�le elemekn�l megb�zhat�bban �s tart�sabban m�k�d�tt. Felh�vta a figyelmet a leveg� p�ratartalm�nak fontoss�g�ra a tr�pusi n�v�nyeket tartalmaz� melegh�zakban. A k�mia filoz�fiai k�rd�seivel is foglalkozott. Nev�t tal�lm�nyain k�v�l egy holdkr�ter is viseli. Bar�tai k�z� tartozott Michael Faraday �s Joseph Gay-Lussac.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 13.	Lowell, Percival Lawrence sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Boston, Massachusetts, USA, 1855. m�rc. 13. - Flagstaff, Arizona, 1916. nov. 12. Amerikai csillag�sz, matematikus Miut�n a Harvardon diplom�t szerzett, a csal�di v�llalkoz�sban kezdett dolgozni. 1882-ben hallott el�sz�r Jap�nr�l, odautazott. Az ottani �lm�nyeir�l h�rom k�nyvet �rt. T�vol-Keleti utaz�sa ut�n kez�be ker�ltek az olasz Giovanni Schiaparelli �s a francia Camille Flammarion csillag�szati �r�sai. Ezek hat�s�ra �rdekl�d�se a csillag�szat fel� fordult. Teleszk�pokkal tanulm�nyozta az �gboltot. Az arizonai Flagstaffban fel�p�tette obszervat�rium�t. �lete h�tralev� r�sz�t f�leg itt t�lt�tte. A Marsr�l 3 k�nyvet �rt, az els� 1895-ben jelent meg. 1906-ban jelent meg m�sodik k�nyve a v�r�s bolyg�r�l "Mars �s csatorn�i" c�mmel. 1908-ban megjelent harmadik "Mars az �let otthona" c�mmel. Azt�n csillagvizsg�l�j�ban figyelme egy �j t�ma fel� fordult: �gy v�lte, hogy van egy kilencedik bolyg� a Neptunon t�l, amelyet "X bolyg�nak" nevezett, amelyet azonban soha sem tal�lt meg. 1930-ban a Lowell Obszervat�rium bejelentette, hogy megtal�lta Lowell X bolyg�j�t, amelyet Plut�nak neveztek el, �s amit az�ta m�r visszamin�s�tettek t�rpebolyg�v�. A Mars ir�nti �rdekl�d�s Lowellnek k�sz�nhet�. Az �t foglalkoztat� k�rd�sek a mai napig aktu�lisak.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 12.	Ny�r� Gyula sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja D�s, 1895. m�rc. 12. - Budapest, 1966. m�j. 4. Orvos, elme-ideggy�gy�sz, egyetemi tan�r Orvosi oklevel�t Kolozsv�ron szerezte 1917-ben. 1920-ig Lechner K�roly mellett dolgozott, 1922-ig Budapesten a lip�tmezei elmegy�gyint�zetben alorvos, majd 1927-ig a szegedi elmeklinik�n tan�rseg�d, ill. adjunktusa majd egyetemi tan�r. 1928-t�l a lip�tmezei elmegy�gyint�zetben f�orvos, 1939-t�l az angyalf�ldi elmegy�gyint�zet igazgat� f�orvosa, 1951-t�l a budapesti orvostudom�nyi egyetemen a pszichi�tria tan�ra. Legfontosabb kutat�si ter�lete a szkizofr�nia, Meduna L�szl�val egy�tt r�szt vett a cardiazol-, ill. elektrosokk klinikai kidolgoz�s�ban. Le�rta tov�bb� a szkizofr�nia strukt�ra-elm�let�t. Foglalkozott a h�res emberek betegs�geivel is, s azt bizony�totta, hogy Semmelweis idegrendszeri t�netei a szepszis �ltal okozott toxinfelsz�v�d�s k�vetkezm�nyei voltak.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 12.	Valk� Istv�n P�l hal�l�nak 80. �vfordul�ja Budapest, 1904. nov. 3. - Bergen-Belsen, N�metorsz�g, 1945. m�rc. 12. G�p�szm�rn�k, matematikus Testv�rei: Imre �s Iv�n P�ter. Oklevel�t 1926-ban a budapesti m�egyetemen nyerte. Matematikai munk�ss�g�t m�r m�egyetemi hallgat�k�nt kezdte a v�gtelen halmazok lek�pez�s�re vonatkoz� K�nig-Valk�-t�tel bizony�t�s�val. 1925-ben K�rsch�k J�zsef mellett volt tan�rseg�d. Oklevel�nek megszerz�se ut�n a Ganz-f�le Villamoss�gi Gy�rba l�pett, hol r�videsen f�m�rn�k �s a pr�baterem helyettes vezet�je lett. A villamosg�pekkel kapcsolatos tudom�nyos tev�kenys�ge els�sorban az �ram- �s fesz�lts�gv�lt�k, a rel�technika �s a transzform�torok k�r�be tartozik.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 12.	Koczk�s Gyula sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Als�szombatfalva, 1905. m�rc. 12. - Budapest, 1986. �pr. 7. Biofizikus, r�di�amat�r, egyetemi tan�r A sz�kesfeh�rv�ri cisztercita gimn�ziumban �retts�gizett, majd az E�tv�s Collegium tagjak�nt szerzett Budapesten fizika-matematika szakos tan�ri oklevelet. P�csett kezdett dolgozni Rhorer L�szl� orvosi fizikai tansz�k�n, 1929-ben doktor�lt. Rhorer hal�la ut�n p�csi, majd 1942-t�l budapesti gimn�ziumokban v�llalt tan�ri �ll�st. 1944-ben a nemzeti ellen�ll�si mozgalomban val� r�szv�tel��rt Sopronk�hid�ra, azut�n Bajororsz�gba deport�lt�k. Szerencs�sen megmenek�lt, a koal�ci�s korm�nyok idej�n a K�zoktat�si Miniszt�riumban �s az Orsz�gos Tervhivatalban volt oszt�lyvezet�. 1948 m�rciusban rendk�v�li egyetemi tan�ri kinevez�st kapott, 1948 okt�ber�ben lett az �jonnan alap�tott orvosi fizikai int�zet vezet�je a budapesti tudom�nyegyetem orvostudom�nyi kar�n. 1950 szeptember�t�l 1956 okt�ber�ig ism�t k�z�piskol�ban tan�tott, a forradalmat k�vet�en pedig eg�szen nyugd�jaz�s�ig sug�rfizikai ill. sug�rbiol�giai int�zetekben ir�ny�totta a fizikai kutat�sokat. 1950-ben r�vid ideig az �ltala is szorgalmazott Fizikai Szeml�nek volt a f�szerkeszt�je. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 12.	Gerl�czy Ferenc hal�l�nak 35. �vfordul�ja Budapest, 1911. okt. 23. - Budapest, 1990. m�rc. 12. Orvos, gyermekgy�gy�sz, egyetemi tan�r Tanulm�nyait a budapesti tudom�nyegyetem orvosi kar�n 1935-ben fejezte be. M�r 1934-ben tan�rseg�d volt a gyermekgy�gy�szati szakon, 1949-ben adjunktus, 1953-ban docens, 1956-ban egyetemi tan�r. 1952-ben nyerte el a kandid�tusi fokozatot. 1971-t�l nyugd�jba vonul�s�ig a Gyermekklinika igazgat�ja volt. A mell�kpajzsmirigy eredet� k�rk�p, a klinikai �s experiment�lis virol�gia egyes k�rd�sei, a csecsem�- �s gyermekgy�gy�szat diagnosztikai k�rd�sei �lltak kutat�sainak k�z�ppontj�ban. K�nyvein k�v�l sz�mos tanulm�nya jelent meg t�rsszerz�kkel. Tagja volt az MTA Acta Paediatrica Hungarica szerkeszt�bizotts�g�nak.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 12.	Horv�th J�nos Mih�ly (Horvath, John Michael) hal�l�nak 10. �vfordul�ja Budapest, 1924. j�l. 30. - Maryland, USA, 2015. m�rc. 12. Magyar-amerikai matematikus 1947-ben matematik�b�l doktor�lt Fej�r Lip�t �s Riesz Frigyes tan�tv�nyak�nt Budapesten. Egyike a Fej�r �ltal elnevezett "�t Nagy" ("Big Five") ifj� matematikusnak. Tov�bbi n�gyen: Acz�l J�nos, Cs�sz�r �kos, G�l Istv�n, Fuchs L�szl�. (A tr�f�s elnevez�s egyik oka lehet, hogy az akkoriban nagyon n�pszer� vad�szt�rt�netek "Big Five"-nak nevezt�k a legnehezebben elejthet� nemes vadakat: p�rduc, oroszl�n, kafferbivaly, orrszarv�, elef�nt.) A doktori c�m megszerz�se ut�n Horv�th P�rizsba ment kutatni, majd Kolumbi�ba, v�g�l 1957-t�l Maryland �llam egyetem�n professzor. Legink�bb a funkcion�lanal�zis, disztrib�ci�elm�let ter�leteken �rt el nagy sikereket. A magyaron k�v�l n�met, angol, francia, spanyol nyelven is publik�lt. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 12.	Gyarmati Edit sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Debrecen, 1930. m�rc. 12. - Budapest, 2014. nov. 4. Matematikus 1953-ban szerzett matematika-fizika szakos tan�ri oklevelet az ELTE-n. V�gz�s ut�n Tur�n P�l h�vta az Algebra �s sz�melm�let tansz�kre, ahol 1993-as nyugd�jba vonul�s�ig dolgozott. A kvadratikus b�v�t�sek sz�melm�let�ben el�rt eredm�nyeib�l �rta doktori disszert�ci�j�t. Sok �vtizedes p�ly�ja sor�n leend� matematikatan�rok sz�zait vezette be a matematikai gondolkod�s sz�ps�geibe, �s k�sz�tette fel �ket arra, hogyan tudj�k majd tan�tv�nyaikkal is megszerettetni a matematik�t. H�rom alkalommal (1964, 66 �s 69) vezette a Magyar Telev�zi�ban a laikusok k�r�ben is nagy sikert aratott "Ki miben tud�s matematik�b�l?" vet�lked�t. F�rj�vel, Freud R�berttel k�z�sen �rt Sz�melm�let tank�nyve alapvet� �s n�pszer� munka a magyarorsz�gi matematikus �s matematika tan�rszakos hallgat�k k�r�ben, angolul is megjelent az AMS kiad�n�l. A matematika tan�t�s�ban �s n�pszer�s�t�s�ben v�gzett tev�kenys�g�t t�bb kit�ntet�ssel, k�zt�k a Bolyai J�nos Matematikai T�rsulat Beke Man� Nagyd�j�val is elismert�k.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 12.	Berkeley, George sz�let�s�nek 340. �vfordul�ja Kilkrin, �rorsz�g, 1685. m�rc. 12. - Oxford, Anglia, 1753. jan. 14. Angol-�r matematikus, empirista filoz�fus J�rtas volt kora term�szettudom�ny�ban, ismerte a newtoni mechanik�t, valamint a matematik�nak Newton �s Leibniz munk�ss�ga nyom�n abban az id�ben kialakult �j �g�t, a differenci�lsz�m�t�st. Els� munk�i matematikai t�m�kr�l sz�lettek, de igaz�n az 1709-ben publik�lt "�rtekez�s a l�t�s �j elm�let�r�l" c�m� tanulm�nya tette h�ress�, melyet ma az optika tudom�ny�t megalapoz� m�vek k�z� sorolnak. Utols� munk�ja a "Siris" az orvosi c�lokra haszn�lt k�tr�nyos v�z el�nyeinek le�r�s�val kezd�dik, majd a l�tez�s �s a vil�gegyetem term�szet�vel, Istennel, �s a Szenth�roms�g tan�val foglalkozik. Berkeley �let�ben ezt a �r�st f�m�v�nek tartott�k, ma m�r kev�sb� forgatott m�vei k�z� tartozik. R�la nevezt�k el a kaliforniai Berkeley v�ros�t, San Francisco mellett.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 12.	Newcomb, Simon sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja Wallace, �j Sk�cia, Kanada, 1835. m�rc. 12. - Washington, D.C., USA, 1909. j�l. 11. Kanadai-amerikai csillag�sz, matematikus Fiatalon az Egyes�lt �llamokba ker�lt. 1857-ben a Cambridge-i Nautical Almanac Office munkat�rsa lett. Munk�ja mellett 1858-ban B.Sc. fokozatot szerzett a Harvard egyetemen. 1861-ben a matematika tan�ra lett a United States Naval Observatory-ban. 1877-t�l az American Ephemeris and Nautical Almanac Office vezet�je volt, 1884-ben egy�ttal a matematika �s asztron�mia tan�ra a Johns Hopkins Egyetemen, Baltimore-ban. Legfontosabb munk�i a Hold �s a nagyobb bolyg�k p�ly�j�ra vonatkoz� sz�m�t�sai, valamint a fontosabb csillag�szati �lland�k �j, pontosabb meghat�roz�sa. Az ut�bbi c�l �rdek�ben a f�nysebess�g pontosabb m�r�s�n dolgozott, ennek sor�n egy�ttm�k�d�tt Michelson-nal. Sz�mos k�nyvet �rt, t�bbek k�z�tt k�zgazdas�gi probl�m�kkal foglalkoz� m�veket, valamint t�bb n�pszer� csillag�szati munk�t. Jelent�s szerepe volt abban, hogy a magyar Hell Miks�t tiszt�zta az 1769. �vi m�r�seinek hamis�t�s�nak r�galma al�l, egy�ttal a szakirodalomban kem�nyen el�t�lte a r�galmaz�kat.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 12.	Pupin, Michael Idvorsky (Mihajlo Mihailo) hal�l�nak 90. �vfordul�ja Idvor (Udvar, Toront�ludvar; ma Idvor, Szerbia), 1858. okt. 4. [1854. okt. 9.] - New York, USA, 1935. m�rc. 12. Szerb sz�rmaz�s� amerikai m�rn�k, feltal�l� M�r 16 �ves kor�ban kiv�ndorolt az Egyes�lt �llamokba �s csak doktor�lni j�tt m�g vissza Berlinbe, Helmholtzhoz. 1889-ben a Columbia Egyetem m�rn�ki kar�n a matematikai fizika el�ad�ja lett. Itt tal�lta fel �s szabadalmaztatta a nagy t�vols�gokat �thidal� telefonh�l�zat ki�p�t�s�hez n�lk�l�zhetetlenn� v�lt �n. "Pupin tekercs"-eket. Politikai szerepet is v�llalt: 1911-ben a Szerb Kir�lys�g konzulja lett az USA-ban, majd az els� vil�gh�bor� ut�n sikeresen lobbizott Szerbia �s Montenegro �n�ll�s�g��rt Wilson eln�kn�l. New Yorkban a Columbia Egyetem egyik fizikai laborat�riuma ("Pupin Hall") 1935 �ta, Belgr�dban a m�rn�ki technol�giaii kutat�int�zet 1945 �ta viseli a nev�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 11.	Say M�ric hal�l�nak 140. �vfordul�ja Sz�kesfeh�rv�r, 1830. okt. 14. - Budapest, 1885. m�rc. 11. K�mikus, gy�gyszer�sz 1854-ben a b�csi egyetemen gy�gyszer�szoklevelet szerzett, 1855-ben vegy�szdoktor lett; 1855-1858 k�z�tt a pesti egyetemen Wertheim Tivadar tan�rseg�dje volt. 1857-ben B�csben letette a re�liskolai tan�ri vizsg�t �s 1858-ban a budai f�re�liskola vegytantan�ra lett. 1861-ben H�fer J�nos tan�rt�rs�val el�rt�k, hogy n�h�ny tant�rgyat magyarul tan�thassanak. 1862-1863-ban bevezett�k a vegytani gyakorlatokat. 1863-t�l 1868-ig a kereskedelmi akad�mia k�mia-fizika-tan�ra, 1870-t�l igazgat�ja, 1884-ben tanker�let f�igazgat�ja volt. Tud�sk�nt els�sorban v�zelemz�ssel foglalkozott. 1869-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 11.	Lengyel B�la ifj. hal�l�nak 35. �vfordul�ja Budapest, 1903. j�l. 16. - Budapest, 1990. m�rc. 11. K�mikus, egyetemi tan�r Lengyel B�la id. vegy�sz, egyetemi tan�r unok�ja. A budapesti m�egyetemen szerzett vegy�szm�rn�ki oklevelet. Ezut�n tanulm�nyutat tett B�csben, 1927-ben a b�csi m�egyetemen doktor�lt. 1928-ban a budapesti tudom�nyegyetemen szerzett b�lcs�szdoktori oklevelet. Ut�na kinevez�st kapott az egyetem K�miai Int�zet�be. 1950-t�l az ELTE �ltal�nos K�miai Int�zetbe kapott int�zeti tan�ri kinevez�st. 1952-t�l tansz�kvezet�, 1952-t�l 1962-ig az ELTE tudom�nyos rektorhelyettese volt. 1960-ban megalap�totta az MTA Szervetlen K�miai Kutat�csoportj�t. 1964-t�l 1977-ig f�szerkeszt�je volt a K�miai K�zlem�nyeknek, 1965-t�l 1976-ig az Acta Chimica Hugaric�n. Akad�miai Arany�remben r�szes�lt (1974). 1961-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 11.	Pavl�th E. Attila sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Budapest, 1930. m�rc. 11. - 2024. nov. 22. Magyar-amerikai vegy�szm�rn�k, k�mikus A budapesti M�egyetemen 1952-ben v�gzett vegy�szm�rn�kk�nt, tan�rseg�d lett, majd az MTA k�miai kutat�int�zet�nek munkat�rsa. K�zvetlen koll�g�ja Ol�h Gy�rgy volt. Elhagyta az orsz�got 1956-ban. Kanad�ban a McGill Egyetemen v�gzett vegy�szeti kutat�sokat 1958-ig, majd 1967-ig kutat�si oszt�lyvezet�k�nt dolgozott Kaliforni�ban. K�s�bb az Egyes�lt �llamok F�ldm�vel�si Miniszt�rium�nak kaliforniai kutat�csoportj�t ir�ny�totta. Az MTA k�ls� tagj�nak v�lasztott�k 2004-ben. Az Amerikai K�miai T�rsas�g alap�t�, �s k�s�bb �r�k�s tiszteleti eln�ke. A fluor- �s agrok�mia t�m�iban 3 k�nyvet �rt, 25 szabadalma �s 100-n�l t�bb k�zlem�nye van. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 11.	Crelle, August Leopold sz�let�s�nek 245. �vfordul�ja Eichwerder, Poroszorsz�g, 1780. m�rc. 11. - Berlin, 1855. okt. 6. N�met matematikus, m�rn�k Matematikai ismereteit �nk�pz�ssel szerezte. Porosz �llami �p�t�szeti szolg�latban m�rn�kk�nt dolgozott, els�sorban �t- �s vas�t�p�t�si feladatokon. � tervezte Poroszorsz�g els� vas�tvonal�t, a Berlin-Potsdami vonalat. Titkos f��p�t�szeti tan�csosk�nt l�pett ki 1849-ben az �llami szolg�latb�l. Matematikai dolgozatokat is �rt. 1826-ban megalap�totta a m�g ma is l�tez� Journal f�r die reine und angewandte Mathematik c�m� foly�iratot, melyet r�la "Crelle's Journal" n�ven is emlegetnek, ezt hal�l�ig szerkesztette. Ez volt az els� jelent�s matematikai foly�irat, amelyet nem egy akad�mia adott ki. Siker�lt megnyernie sz�mos neves n�met �s k�lf�ldi matematikust, �gy mindj�rt az els� �vfolyamban Abel �s Jacobi �rtekez�sei jelentek meg. 1828-ban a Porosz Tudom�nyos Akad�mia, 1841-ben a Sv�d Kir�lyi Akad�mia k�lf�ldi tagja lett.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 11.	Fleming, Alexander, Sir hal�l�nak 70. �vfordul�ja Ayrshire, Sk�cia, 1881. aug. 6. - London, Anglia, 1955. m�rc. 11. Sk�t orvos, Nobel-d�jas 1908-ban szerzett orvosi diplom�t a St Mary's Hospital-ban, Londonban. Az 1. vil�gh�bor� ut�n visszat�rt a k�rh�zba, �s professzork�nt dolgozott. Kutat�si ter�lete a bakt�riumkutat�s, az immunol�gia �s a kemoter�pia volt. 1921-ben felfedezte a lizozim nev� enzimet, �s annak antiszeptikus tulajdons�g�t. 1928-ban, voltak�ppen v�letlen�l, felfedezte a penicillint bakt�rium�l� tulajdons�g�t. A felfedez�s alapj�n Florey �s Chain dolgozta ki a penicillin el��ll�t�s�nak a gy�gyszergy�rt�sban alkalmazhat� m�dszer�t. A penicillinnel kapcsolatos munk�juk�rt Chain, Florey �s Fleming 1945-ben megosztott orvosi Nobel-d�jat kaptak. 1946-ban �tvette a St. Mary bakteriol�giai laborat�rium vezet�s�t. A londoni egyetem professzorak�nt vonult nyugd�jba.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 11.	Dempster, Arthur Jeffrey hal�l�nak 75. �vfordul�ja Toronto, Ontario, Kanada, 1886. aug. 14. - Stuart, Florida, USA, 1950. m�rc. 11. Amerikai fizikus Sok nuklidot fedezett fel, k�zt�k az atombomb�kban felhaszn�lt ²³⁵ur�nt. 1918-ban �p�tette az els� t�megspektrom�tert, melynek seg�ts�g�vel elemezhet� a k�miai �sszet�tel, meghat�rozhat� egy elem k�l�nb�z� izot�pjainak relat�v gyakoris�ga. 1936-ban az amerikai Kenneth T. Bainbridge �s az osztr�k J. H. E. Mattauch t�rsas�g�ban kifejlesztette a kett�sf�kusz�l�s� t�megspektrogr�fot; ezt atommagok t�meg�nek m�r�s�re alkalmazz�k. Ezut�n csaknem minden idej�t a t�megspektrometriai elj�r�sok fejleszt�s�re ford�totta.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 11.	Bush, Vannevar sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Everett, Massachusetts, USA, 1890. m�rc. 11. - Belmont, Massachusetts, 1974. j�n. 28. Amerikai m�rn�k 1917-ben Massachusetts Institute of Technology (MIT)-n doktor�lt, 1923-1937 k�z�tt itt dolgozott professzor, k�s�bb d�k�nhelyettes volt. 1937-ben a washingtoni Carnegie int�zet eln�ke, 1940-ben a National Defense Research Committee eln�ke volt. 1941-t�l ez beolvadt az Office of Scientific Research and Development (OSRD) szervezetbe, aminek szint�n Bush lett az eln�ke. Ez vezette t�bbek k�zt a Manhattan projektet. Vannevar Bush Roosevelt eln�k tudom�nyos tan�csad�jak�nt k�zvetlen�l a m�sodik vil�gh�bor� ut�n, 1945-ben az Atlantic Monthly c�m� foly�iratban publik�lta az �t a gondolkod�s fel� (As we may think) c�m� tanulm�ny�t, �s ezzel gyakorlatilag lefektette a hipertext koncepci�j�nak alapjait. Bush egy olyan g�pezetet �lmodott meg, amely megk�nny�ten� az egyre halmoz�d� tud�smennyis�gben val� eligazod�st. A g�p a mai szem�lyi sz�m�t�g�p �satyj�nak tekinthet�. M�ig is tart� inspir�ci�forr�ss� v�lt, t�bbek k�z�tt hozz�j�rult Ted Nelson, Douglas Engelbart �s Tim Berners Lee munk�lataihoz, amik eredm�nye a mai Web lett.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 11.	Bloembergen, Nicolaas sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Dordrecht, Hollandia, 1920. m�rc. 11. - Tucson, Arizona, USA, 2017. szept. 2. Holland sz�rmaz�s� amerikai fizikus, Nobel-d�jas Utrechtben tanult fizik�t, majd a h�bor� ut�n 1945-ben a Harvard Egyetemen Purcelln�l dolgozott, bekapcsol�dva az els� m�gneses magrezonancia-k�sz�l�k kifejleszt�s�be. Doktori �rtekez�s�t a Leideni Egyetemen v�dte meg 1947-ben. 1949-ben visszat�rt a Harvardra, ahol k�s�bb professzori �ll�st t�lt�tt be. A 60-as �vekben mikrohull�m� spektroszk�pi�val foglalkozott. A nemline�ris optik�ban v�gzett elm�leti kutat�sai, a nagy intenzit�s� elektrom�gneses sug�rz�s �s az anyag k�lcs�nhat�sainak vizsg�latai vezett�k a l�zerspektroszk�pia elm�let�hez. 1981-ben Schawlow-val kapta a fizikai Nobel-d�j fel�t "a l�zerspektroszk�pia kifejleszt�s��rt". (a m�sik fel�t Kai M. Siegbahn kapta) (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 10.	Dodoens, Rembert (Dodonaeus, Rembertus) hal�l�nak 440. �vfordul�ja Mechelen, N�metalf�ld, (ma Belgium), 1516. j�n. 29. [1517.] - Leiden, Hollandia, 1585. m�rc. 10. Flamand botanikus, orvos A leuveni egyetemen orvostudom�nyi, csillag�szati, f�ldrajzi, de f�k�pp n�v�nytani tanulm�nyokkal foglalkozott. 1575-t�l 1578-ig II. Rudolf osztr�k cs�sz�r �s magyar kir�ly h�ziorvosa volt. 1583-ban a leideni egyetem h�vta meg az orvostudom�nyok tan�r�nak. T�bb k�nyvet �rt, amelyekben sz�mos n�v�nyfajt�t, els�sorban gy�gyn�v�nyeket �rt le nagy r�szletess�ggel. Ezek hossz� ideig alapm�nek sz�m�tottak, t�bb nyelvre is leford�tott�k �ket. A Dodonaea n�v�nynemzets�g r�la kapta a nev�t.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 10.	Mollweide, Karl Brandan hal�l�nak 200. �vfordul�ja Wolfenb�ttel, Als�-Sz�szorsz�g, 1774. febr. 3. - Lipcse, N�metorsz�g, 1825. m�rc. 10. N�met matematikus, csillag�sz Tanulm�nyainak befejez�se ut�n 1800-1811-ig Halle-ben tan�tott, majd 1811-t�l hal�l�ig a lipcsei egyetemen a csillag�szat tan�ra volt, emellett 1814-t�l a matematika tan�ra is. 1805-ben publik�lta az �ltala alkotott ter�lettart� vet�letet (Mollweide-vet�let), amelyet elterjedten haszn�ltak vil�gt�rk�pekhez, atlaszokban, �s falit�rk�peken. A trigonometri�ban nev�hez f�z�dik a Mollweide-formula.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 9.	Gy�ry S�ndor hal�l�nak 155. �vfordul�ja Tarj�n, 1795. �pr. 15. - Pest, 1870. m�rc. 9. M�rn�k, matematikus, m�szaki �r� Tanulm�nyait a pesti M�rn�ki Int�zetben v�gezte 1821-ben. Az 1820-as �vek m�sodik fel�ben a Husz�r M�ty�s vezet�s�vel foly� Dunafelm�r�sn�l dolgozott. Innen ker�lt az �p�t�szeti igazgat�s�gra, melynek igazgat�ja lett. Mikor 1832-ben az MTA tagj�v� v�lasztotta, lemondott �ll�s�r�l, hogy kiz�r�lag a matematikai �s m�szaki tudom�nyoknak szentelhesse idej�t. Igen sok matematikai, m�szaki �s m�vel�d�spolitikai t�rgy� tanulm�nya jelent meg. 1860-1865-ig szerkesztette az Akad�miai �rtes�t�t. K�zgazdas�gi, m�szaki, k�zleked�s�gyi, zeneelm�leti cikkei f�k�nt a Tudom�nyos Gy�jtem�nyben �s a Tudom�nyt�rban jelentek meg.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 9.	Henrici, Olaus Magnus Friedrich Erdmann sz�let�s�nek 185. �vfordul�ja Meldorf, Poroszorsz�g, 1840. m�rc. 9. - Chandler's Ford, Hampshire, Anglia, 1918. aug. 10. N�met sz�let�s� angol matematikus Melsdorfban tanult, ezut�n h�rom �vig m�rn�k-gyakornokk�nt Flensburgban dolgozott, ott Clebsch felfigyelt tehets�g�re �s b�ztat�s�ra beiratkozott a Karlsruheben m�k�d� Politechnicum matematika szak�ra. 1862-t�l Heidelbergben Ph.D. fokozatot szerzett, k�s�bb Berlinben tanult Weierstrass �s Kronecker ir�ny�t�s�val. 1865-ben �tk�lt�z�tt Angli�ba, ott matematik�t tan�tott, majd Londonban a College Universityn matematikaprofesszor, Hirst asszisztense. 1870-ben Hirst lemondott �s hely�re Henrici kapott kinevez�st. 1880-t�l ugyanott az alkalmazott matematika professzora lett. �rdekl�d�tt a matematikai m�szerek ir�nt. A William Thomson (Lord Kelvin) �ltal javasolt elgondol�s alapj�n egy �n. harmonikus analiz�tor m�szert fejlesztett ki Fourier-egy�tthat�k meghat�roz�s�ra. Fia, Ernst Olaf Henrici is matematikus, k�z�s munk�jukat 1912-ben publik�lt�k.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 9.	Pfeffer, Wilhelm Friedrich Philipp sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja Grebenstein, (Kassel k�zel�ben), N�metorsz�g, 1845. m�rc. 9. - Lipcse, 1920. jan. 31. N�met botanikus, n�v�nyfiziol�gus A g�ttingeni egyetemen doktor�lt 1865-ben, majd a marburgi �s a bonni egyetemen folytatta tanulm�nyait. Oktat�k�nt dolgozott Bonnban, Baselban, T�bingenben �s v�g�l Lipcs�ben. A sejtek anyagcser�j�nek tanulm�nyoz�sa k�zben 1877-ben f�lig�tereszt� h�rty�t k�sz�tett, hogy annak seg�ts�g�vel vizsg�lhassa az ozm�zis folyamat�t. Kidolgozott egy m�dszert az ozm�zisnyom�s m�r�s�re. Az ozm�zisnyom�s ter�n v�gzett kutat�sai a n�v�ny�lettan egyik �tt�r�j�v� tett�k.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 9.	Aiken, Howard Hathaway sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Hoboken, New Jersey, USA, 1900. m�rc. 9. - St Louis, Missouri, 1973. m�rc. 14. Amerikai m�rn�k, feltal�l� Wisconsin-i Egyetem hallgat�ja volt Madisonban. A Harvard Egyetemen 1939-ben doktor�lt, majd r�vid ideig ott maradt oktatni, miel�tt hadm�rn�ki munk�t v�llalt volna az USA Haditenger�szeti Ell�t� Hivataln�l. T�rsaival 1939-ben kezdett dolgozni egy olyan automatikus sz�mol�g�p kifejleszt�s�n, amely 5 sz�mtani m�veletet (�sszead�s, kivon�s, szorz�s, oszt�s, �s az el�z� eredm�nyekre vonatkoztat�s) tudott v�gezni tetsz�s szerinti sorrendben, emberi beavatkoz�s n�lk�l. Az els� ilyen g�pet, a Mark I.-et t�rsaival 1944 febru�rj�ban fejezt�k be, amely a Babbage-elveken alapult. Aiken folytatta munk�j�t, s 1947-ben befejezte a tov�bbfejlesztett, teljesen elektromos Mark II.-t.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 8.	Eszt� P�ter sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Seultour, 1885. m�rc. 8. - Budapest, 1965. �pr. 21. B�nyam�rn�k, egyetemi tan�r A selmecb�nyai B�ny�szati �s Erd�szeti F�iskol�n szerzett oklevelet 1912-ben. 1908-t�l a zsilv�lgyi �zemek, 1921-t�l a B�nv�lgyi Sz�nb�nya m�rn�ke volt. 1925-ben a soproni B�nyam�rn�ki F�iskola adjunktusa, 1932-ben rk. tan�ra, 1934-ben a f�iskol�nak a budapesti m�egyetemmel val� egyes�t�sekor int�zeti, majd ny. tan�ra. 1941-t�l a b�nyam�vel�stan ny. r. tan�ra. Oktat�munk�ja mellett a b�ny�szati tudom�ny t�bb ter�let�n maradand�t alkotott. K�zetnyom�si (t�r�si) elm�let�t Kossuth-d�jjal jutalmazt�k. Ismert a v�zv�delmi pill�rek m�retez�s�re vonatkoz� k�plete, az �n. Eszt�-Vendel-k�plet. Behat�an foglalkozott b�nyam�r�si (Eszt�-Hornoch-k�plet) �s b�nyaszell�ztet�si k�rd�sekkel. Az ut�bbinak eredm�nye alapvet� jelent�s�g� B�nyaszell�ztet�s c. m�ve. R�szt vett a szakmai egyes�letekben, az Orsz�gos Magyar B�ny�szati �s Koh�szati Egyes�letnek 1906 �ta tagja.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 8.	Bruckner Gy�z� hal�l�nak 45. �vfordul�ja K�sm�rk, 1900. nov. 1. - Budapest, 1980. m�rc. 8. Szerves k�mikus, egyetemi tan�r Egyetemi tanulm�nyait a budapesti m�szaki egyetemen �s a szegedi tudom�nyegyetemen v�gezte. Vegy�szm�rn�ki oklevelet 1925-ben, b�lcs�szdoktori oklevelet pedig 1928-ban szerzett. 1926-ban kapott �ll�st a szegedi tudom�nyegyetem Szerves K�miai Int�zet�ben, Sz�ki Tibor mellett. �szt�nd�jask�nt 1927-28-ban a Berlin-Charlottenburgi M�egyetem Szerves K�miai Int�zet�ben dolgozott A. Sch�nberg vezet�s�vel, majd 1929-ben a Grazi Tudom�nyegyetemen, a Nobel-d�jas Pregln�l tanulm�nyozta a szerves k�mia mikroanalitikai m�dszereit. 1941-ben a szegedi tudom�nyegyetemen a Szerves K�miai Int�zet igazgat�ja is lett. 1949-ben h�vt�k meg a budapesti ELTE szerves k�miai tansz�k�nek �l�re. Els� kiemelked� tudom�nyos eredm�ny�t az N-O acilv�ndorl�s felfedez�se jelentette. Tudom�nyos szakter�lete a term�szetes eredet� poliglutaminsavak kutat�sa volt. Felfedezte a D-glutaminsavat. Tiszt�n el��ll�totta a vegy�letcsoport egyes tagjait, tiszt�zta t�rszerkezet�ket. Megalapozta a hazai peptidk�miai kutat�st. Iskolateremt� tud�s volt. Eredm�nyei elismer�s��l megkapta a Sv�d K�miai Egyes�let �t�venk�nt kiadott Scheele-eml�k�rm�t. 1946-t�l az MTA tagja volt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 8.	Goodstein, Reuben Louis hal�l�nak 40. �vfordul�ja London, Anglia, 1912. dec. 15. - Leicester, 1985. m�rc. 8. Angol matematikus A cambridge-i egyetemen szerzett diplom�t, majd a readingi egyetemen dolgozott, a tudom�nyos munk�ja legnagyobb r�sz�t a leicesteri egyetemen t�lt�tte. 1946-ban Ph.D.-t a londoni egyetemen szerezte. A tetr�ci� sz�t Reuben Louis Goodstein alkotta meg a tetra �s az iter�ci� szavakb�l. A tetr�ci� val�j�ban iterat�v hatv�nyoz�s, az els� hyper oper�tor a hatv�nyoz�s ut�n. A tetr�ci�t nagyon nagy sz�mok jel�l�s�re haszn�lj�k. Matematikai logik�ban ismert a Goodstein t�tel.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 8.	Lattes, C�sar Mansueto Giulio hal�l�nak 20. �vfordul�ja Curitiba, Brazilia, 1924. j�l. 11. - Campinas, 2005. m�rc. 8. Brazil k�s�rleti fizikus Olasz emigr�ns sz�l�k gyermeke. Sao Pauloban szerzett egyetemi oklevelet 1943-ban matematika-fizika szakon, Giuseppe Occhialini tan�tv�nyak�nt. Egy�tt mentek azut�n Angli�ba, Bristolba, ahol a kozmikus sug�rz�st tanulm�nyozva Cecil Powell kutat�csoportj�ban, 1947-ben fedezt�k fel fotogr�fiai nyomjelz�ses m�dszerrel a Yukava �ltal 1935-ben megj�solt pionokat. 1949-ben kutat� professzork�nt t�rt vissza Brazili�ba, Rio de Janeiro egyetem�re �s 1967-t�l lett a Gleb Wataghin Fizikai Int�zet professzora. Tov�bb kutatva a kozmikus sug�rz�st, tanulm�nyozta a nagyenergi�j� �tk�z�seket az �ltala kifejlesztett �s egyre finom�tott nukle�ris emulzi�s lemezekkel, m�g a boliviai Andok hegycs�csain is. Brazili�ban az orsz�g egyik legnagyobb tud�sak�nt tartj�k sz�mon. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 7.	Fabinyi Rudolf hal�l�nak 105. �vfordul�ja Jolsva, 1849. m�j. 30. - Budapest, 1920. m�rc. 7. K�mikus, egyetemi tan�r A budapesti tudom�nyegyetemen nyert 1875-ben tan�ri �s b�lcs�szdoktori oklevelet. K�t�vi n�metorsz�gi tanulm�ny�tj�r�l visszat�rve a budapesti m�egyetemen adjunktus, 1878-ban a budapesti tudom�nyegyetemen mag�ntan�r, majd ugyanett�l az �vt�l a kolozsv�ri egyetem elm�leti �s gyakorlati k�miai tansz�k�n ny. r. tan�r, egyben a kolozsv�ri �llami vegyk�s�rleti �llom�s igazgat�ja is volt. 1899-1900-ban az egyetem rektora. A Magyar K�mikusok Egyes�let�nek els� eln�ke. Nagy jelent�s�g�ek a molekulas�ly �jabb meghat�roz�si m�dszereir�l k�z�lt tanulm�nyai. A szerves k�miai kutat�s egyik hazai �tt�r�je. 1898-ban Ceracidin n�ven els�k�nt �ll�tott el� �s szabadalmaztatott benzopirillium s�t. E vegy�letb�l sz�rmaztathat�k a n�v�nyi sz�nanyagok. Ez ut�bbiak vizsg�lat��rt Willst�tter �s Robinson Nobel-d�jat kapott. 1891-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 7.	Boz�ky Endre hal�l�nak 100. �vfordul�ja S�meg, 1863. nov. 1. - Budapest, 1925. m�rc. 7. Fizika- �s mennyis�gtantan�r 1886-ban szerezte meg tan�ri diplom�j�t. A Pozsonyi F�re�liskola, majd a Budapesti I. Ker�leti �llami F�gimn�zium tan�ra, 1906-t�l az Orsz�gos K�zoktat�si Tan�cs titk�ra, k�s�bb igazgat�ja, 1924-t�l f�igazgat�ja. 1901-ben, iskol�j�ban meghonos�totta (mint rendk�v�li tant�rgyat) a fizikai gyakorlatokat. 1908-t�l k�z�piskolai igazgat�. T�le sz�rmazik az els� magyar nyelv� �tmutat�s az iskolai fizikai gyakorlatokhoz. Sz�mos fizika-m�dszertani �s iskolapolitikai cikke jelent meg az Orsz�gos K�z�piskolai Tan�regyes�leti K�zl�nyben.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 7.	Hal�sz Andr�s hal�l�nak 50. �vfordul�ja Munk�cs, 1890. dec. 17. - Budapest, 1975. m�rc. 7. B�nyam�rn�k Oklevel�t a soproni B�nya- �s Erd�m�rn�ki F�iskol�n szerezte 1923-ban. 1918-1923 k�z�tt az erd�lyi borsai r�zb�ny�n�l dolgozott, 1924-1941-ig a jugoszl�viai Majdanpekben a nemzetk�zi jelent�s�g�, belga �rdekelts�g� r�zb�nya f�m�rn�ke. 1941-1944-ig Nagyb�ny�n a Fels�magyarorsz�gi B�nya �s Koh�m� Rt. m�szaki vezet�je volt. 1945 ut�n a bauxit- �s alum�niumtermel�s �jj�szervez�s�ben tev�kenykedett mint a Magyar-Szovjet Bauxit-Alum�nium Rt. k�zponti b�nya igazgat�ja. 1950-t�l a B�ny�szati Kutat� Int�zet �rc- �s k�zetoszt�ly�nak vezet�je. Megh�vott el�ad�k�nt �rcel�k�sz�t�st tan�tott a miskolci Neh�zipari M�szaki Egyetemen, a Budapesti M�szaki Egyetemen �s a Veszpr�mi Vegyipari Egyetemen. Munk�ss�g�nak f�bb ter�letei az �rk�ti mang�n�rc-d�s�t�m� hidrociklonos oszt�lyoz�son alapul� rekonstrukci�ja, a feh�rv�rcsurg�i �veghomok-el�k�sz�t�m�, a s�ris�pi kaoliniszapol�m�, a p�tkai �lomcink�rc- �s fluoritflot�l�m� voltak.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 7.	Melczer Mikl�s hal�l�nak 40. �vfordul�ja Budapest, 1891. dec. 3. - Budapest, 1985. m�rc. 7. Orvos, b�rgy�gy�sz, egyetemi tan�r Orvosi oklevel�t 1918-ban Budapesten szerezte. 1910-1920 k�z�tt a budapesti II. sz. Anat�miai Int�zetben, 1920-28-ban a B�rgy�gy�szati Klinik�n, majd a Szegedi B�r- �s Nemik�rtani Klinik�n 1936-1940-ig dolgozott. 1939-ben tansz�kvezet� ny. r. tan�r. 1940-t�l a p�csi B�r- �s Nemik�rtani Klinika tansz�kvezet� egyetemi tan�ra. Kutat�si ter�lete a Lymphogranuloma venereum k�rtana �s a v�rusok szerepe a b�r- �s nemibetegs�gekben, a rosszindulat� b�rtumorok korai felismer�se. Nev�hez f�z�dik a k�s�rletes dermatol�gia megalap�t�sa Magyarorsz�gon.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 7.	K�das K�lm�n hal�l�nak 40. �vfordul�ja Kisoroszi, 1908. j�l. 30. - Budapest, 1985. m�rc. 7. G�p�szm�rn�k, gazdas�gi m�rn�k, egyetemi tan�r 1931-ben g�p�szm�rn�ki, 1932-ben k�zgazdas�gi m�rn�ki oklevelet szerzett a budapesti m�egyetemen. 1933-t�l 1936-ig a M�egyetem nemzetgazdas�gi �s p�nz�gytan tansz�k�n Heller Farkas mellett tan�rseg�d. 1955-t�l az �p�t�ipari �s K�zleked�si M�szaki Egyetem k�zleked�sgazdas�gtani tansz�k�nek tansz�kvezet� egyetemi tan�ra, 1957-t�l 1964-ig a k�zleked�sm�rn�ki kar d�k�nja. 1967-t�l 1970-ig az �jra egyes�tett Budapesti M�szaki Egyetem tov�bbk�pz�si rektorhelyettese. Szerte�gaz� k�zgazdas�gtani munk�ss�ga kiterjedt az ipargazdas�gtanra, a k�zleked�sgazdas�gtanra, a k�zleked�sstatisztik�ra, az �konometri�ra, a prognosztik�ra.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 7.	Bayer, Johann(es) hal�l�nak 400. �vfordul�ja Rain, Bajororsz�g, 1572. - Augsburg, 1625. m�rc. 7. N�met m�kedvel� csillag�sz, csillagatlasz szerkeszt�, jog�sz Ingolstadban tanult, majd Augsburgban jogtud�sk�nt dolgozott, mint b�r�, ut�bb a v�rosi magisztr�tus tan�csosa. Tycho Brahe csillagkatal�gusa alapj�n megszerkesztette az els�, az eg�sz �gboltot �ttekint� "Uranometria" c. atlaszt (Augsburg, 1603). M�v�ben az antik csillagk�peken k�v�l, a n�metalf�ldi haj�sok adatai nyom�n, felt�ntette �s elnevezte a d�li p�lus k�r�li, Eur�p�b�l nem l�that� csillagk�peket is. � vezette be az egyes csillagoknak csillagk�peken bel�li jel�l�s�re f�nyess�g�k �s �gi helyzet�k sorrendje szerint a g�r�g kisbet�ket (alfa, b�ta, stb.). Jel�l�srendszere m�ig haszn�latban van. Munk�ja oly m�rt�kben p�ldamutat� volt, hogy a modern kor csillagatlasz szerkeszt�i is gyakran haszn�lj�k, valamilyen megk�l�nb�ztet� jelz�vel, az Uranometria c�met. Nev�t egy holdkr�ter is �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 7.	Ni�pce, Joseph Nic�phore sz�let�s�nek 260. �vfordul�ja Chalon-sur-Sa�ne, Franciaorsz�g, 1765. m�rc. 7. - Chalon-sur-Sa�ne, 1833. j�l. 5. Francia feltal�l� Eleinte tan�rk�nt dolgozott. 1801-t�l a csal�di birtokot igazgatta Chalon mellett. Id�sebb b�tyj�val, Claude-dal feltal�ltak egy haj�motort, a pyr�olophore-t. 1816-t�l kezdve k�s�rletezett a camera obscur�val �s 1822-t�l sz�m�thatjuk els� sikeres pr�b�lkoz�sait a fot�k�miai k�pr�gz�t�s ter�n. 1827 nyar�n a f�nyk�pez�s t�rt�net�ben �ltala k�sz�lt el�sz�r tart�s f�nyk�p, b�r a felv�tel t�k�rford�tott volt. A felv�tel helysz�ne Ni�pce dolgoz�szob�j�nak ablaka, kil�t�ssal az udvarra. K�s�rletei eredm�nyek�nt a k�pen a f�nyt a csillog� aszfalt adta, az �rny�kot pedig, a lenolajos lemos�s ut�n az �n. A megvil�g�t�si id� t�bb, mint nyolc �ra lehetett, de ez semmit sem von le a nagyszer� felfedez�s t�ny�b�l. 1829-ben Daguerre-rel �sszek�ttet�sbe l�pett, hogy a fotogr�fi�k t�k�letes�t�s�n egy�tt munk�lkodhassanak. Munk�juk gy�m�lcseit v�ratlan hal�la miatt m�r nem �lvezhette.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 7.	Lindel�f, Ernst Leonard sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Helsingfors, Orosz Birodalom (ma Helsinki Finnorsz�g), 1870. m�rc. 7. - Helsinki, 1946. j�n. 4. Finn matematikus �desapja Leonard Lorenz Lindel�f matematikaprofesszor volt 1857 �s 1874 k�z�tt a Helsingforsi Egyetemen. Amikor Lindel�f matematik�t ment tanulni az egyetemre 1887-ben, akkor m�r �desapja nem tan�tott ott. Az 1891-es �vet Stockholmban t�lt�tte, �s 1893-1894 k�z�tt P�rizsban tanult, majd visszat�rt Helsingforsba, ahol 1895-ben doktor�lt. Ezut�n docensk�nt tan�tott, majd egy g�ttingeni kit�r� ut�n 1902-ben adjunktuss� nevezt�k ki �s a k�vetkez� �vben professzor lett. 1907-t�l az Acta Mathematica szerkeszt�i tan�cs�nak volt a vezet�je. Komplex f�ggv�nytannal, differenci�legyenletekkel, vari�ci�sz�m�t�ssal is foglalkozott. Nev�t viseli a Lindel�f-t�r, Lindel�f-hipot�zis, Picard-Lidel�f-f�le egzisztenciat�tel. Csillag�szattal is foglalkozott, az �gitestek mechanik�j�t tanulm�nyozta. K�s�bb felhagyott a kutat�i tev�kenys�ggel, hogy �let�t a tan�t�sra �s tank�nyvek k�sz�t�s�re szentelje. A skandin�v matematik��rt folytatott tev�kenys�g�nek elismer�sek�nt Uppsal�ban, Osl�ban, Stockholmban �s Helsinkiben egyetemet neveztek el r�la.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 7.	London, Fritz Wolfgang sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Breslau, N�metorsz�g, (ma Wroclaw, Lengyelorsz�g), 1900. m�rc. 7. - Durham, North Carolina, USA, 1954. m�rc. 30. N�met-amerikai fizikus Bonn, Frankfurt, G�ttingen, M�nchen, P�rizs egyetemein tanult, M�nchenben doktor�lt. 1921-ben. Rockefeller kutat�i �szt�nd�jjal dolgozott Z�richben �s R�m�ban, tan�tott a berlini egyetemen. 1927-ben, Walter Heitlerrel egy�tt kidolgozta a hidrog�nmolekula els� kvantummechanikai t�rgyal�s�t. 1933-t�l 1936-ig Oxfordban kutatott az Imperial Chemical Industries �szt�nd�j�val, majd a p�rizsi egyetemre ment, ahol kutat�si igazgat� lett. A homopol�ros molekul�k k�t�seir�l alkotott elm�lete a hidrog�nmolekula modern kvantumelm�leti t�rgyal�s�nak a kezdet�t jelentette, a modern k�mia egyik legfontosabb eredm�ny�nek tekintik. Testv�r�vel, Heinz Londonnal dolgozta ki 1935-ben a szupravezet�s fenomenologikus elm�let�t. 1939-ben v�ndorolt ki az Egyes�lt �llamokba. A Duke Egyetemen (Durham, North Carolina) az elm�leti k�miatansz�k professzora lett, 1953-t�l a k�miai fizika "James B. Duke" professzora volt. 1945-ben kapta meg az amerikai �llampolg�rs�got. � volt az els� amerikai �llampolg�r, akinek munk�ss�g�t a Holland Kir�lyi Tudom�nyos Akad�mia Lorentz-�rm�vel ismert�k el.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 7.	Miller, Stanley Lloyd sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Oakland, California, USA, 1930. m�rc. 7. - National City, California, 2007. m�j. 20. Amerikai vegy�sz, biol�gus A Berkeley Egyetemen diplom�zott, majd a Chicago Egyetemen doktor�lt Harold Urey vezet�se alatt. 1968-t�l University of California at San Diego professzora volt. Munk�ss�ga az �let sz�let�s�t megel�z�, �gynevezett prebiotikus folyamatok megismer�s�re ir�nyult. Legh�resebb k�s�rlet�t 1952-ben hajtotta v�gre, ez az Urey-Miller-k�s�rlet. M�g �let�ben tan�ja volt a prebiotikus k�miai �j �tt�r�s�nek, az elm�lt �vekben kider�lt, hogy egyszer� aminosavak a csillak�zi t�rben is kialakulhatnak. A ma m�r az asztrobiol�giai kutat�sok t�mak�r�be tartoz� felismer�s mintegy keretbe foglalta munk�ss�g�t, �s a F�ld�n k�v�li �let kutat�s�nak �j korszak�t nyitotta meg.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 6.	Bar�th Jen� sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Budapest, 1895. m�rc. 6. - Budapest, 1973. jan. 22. Belgy�gy�sz, egyetemi tan�r Diplom�j�t 1919-ben szerezte. 1920-1936-ig a budapesti egyetem III. sz. belklinik�j�n Kor�nyi S�ndor mellett gyakornok, k�s�bb tan�rseg�d volt, majd egyetemi mag�ntan�ri k�pes�t�st szerzett. 1937-t�l a b�rklinik�n tev�kenykedett, 1945-1967-ig a J�nos K�rh�zban volt vezet� beoszt�sban. Jelent�s �rdemeket szerzett a magas v�rnyom�s k�roktan�nak �s gy�gy�t�s�nak kutat�s�ban, valamint a termin�lis �rrendszerben lev� z�r�k�sz�l�kek jelent�s�g�nek vizsg�lat�ban. Folyamatosan r�szt vett az orvosok tov�bbk�pz�s�ben, k�l�n�sen az Orvostov�bbk�pz� Int�zet programja keret�ben. Magyar �s idegen nyelv� szakcikkeinek sz�ma mintegy 130.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 6.	Urbanek J�nos sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Fiume, Horv�torsz�g, 1905. m�rc. 6. - Barcelona, Spanyolorsz�g, 1971. szept. 9. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r A budapesti m�egyetemen szerzett g�p�szm�rn�ki oklevelet 1927-ben. 1927-1930-ban �llami �szt�nd�jjal a p�rizsi Institut d'Optique-ban v�gzett a gyakorlati sz�nk�poptika k�r�be tartoz� kutat�sokat, a Sorbonne-on 1930-ban egyetemi doktori c�met nyert. 1930-1944-ig a m�egyetemen oktatott elm�leti villamoss�gtant, elektrotechnik�t, vil�g�t�stechnik�t. 1944-1949-ben a Ganz Villamoss�gi M�vek pr�baterm�nek vezet�je. 1949-ben megalap�totta a Villamosipari Kutat�int�zetet, amelynek nyugd�jba vonul�s�ig, 1969-ig igazgat�ja volt. Sz�mos tudom�nyos dolgozata jelent meg francia, angol �s hazai szaklapokban, t�bb nemzetk�zi konferenci�n vett r�szt el�ad�saival.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 6.	Dohy J�nos hal�l�nak 35. �vfordul�ja Kolozsv�r, 1905. okt. 19. - Mosonmagyar�v�r, 1990. m�rc. 6. Mez�gazd�sz, n�v�nypatol�gus. egyetemi tan�r 1926-ban szerzett diplom�t a debreceni Gazdas�gi Akad�mi�n, majd a Debreceni Magyar Kir�lyi Tisza Istv�n Tudom�nyegyetemen doktor�lt. 1929-1932 k�z�tt a Magyar�v�ri Gazdas�gi Akad�mi�n volt tan�rseg�d. 1938-t�l a debrecen-pallagi Gazdas�gi Akad�mi�n rendk�v�li tan�rk�nt oktatott. 1940-ben a Kolozsv�ri Mez�gazdas�gi Akad�mia n�v�nytani �s n�v�nyeg�szs�g�gyi tansz�k�nek szervez�s�vel �s vezet�s�vel b�zt�k meg. A h�bor�s esem�nyek miatt 1944 �sz�n, az egyetemet Keszthelyre k�lt�ztett�k, 1946 �sz�ig itt volt az akad�mia, k�s�bb f�iskola nyilv�nos rendes tan�ra. 1946-t�l a budapesti Agr�rtudom�nyi Egyetem debreceni oszt�ly�n a n�v�nyv�delmi int�zet vezet�je volt, majd 1949-t�l a kisv�rdai N�v�nynemes�t� Telep burgonyak�rtani laborat�rium�t vezette, itt a burgonya gomb�s betegs�geit kutatta. 1954-t�l a Mosonmagyar�v�ri Mez�gazdas�g Akad�mia n�v�nytani �s �llattani tansz�k�nek vezet�je �s az akad�mia igazgat�helyettese volt. Az 1956-os forradalomban tan�s�tott magatart�s��rt 1957-ben koholt v�dak alapj�n 10 �vi b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k, ebb�l k�zel �t �vet le is �lt. 1963-ban a Keszthelyi Agr�rtudom�nyi F�iskola Rinyatam�si Burgonyanemes�t� telep�re vett�k fel m�szaki �gyint�z�i st�tuszba, kutat�i �ll�st nem t�lthetett be. 1966-ban a N�v�nyv�delmi Kutat� Int�zet keszthelyi laborat�rium�ba ker�lt. 1990-ben megkapta a Sz�chenyi-d�jat.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 6.	Alhazen, Ibn al-Hajszam (al-Hasan al-Haytham) hal�l�nak 985. �vfordul�ja Baszra, Irak, 965. j�l. 1. - Kair�, Egyiptom, 1040. m�rc. 6. Arab csillag�sz, fizikus, matematikus, v�zm�rn�k Teljes nev�n: Abu Ali Muhammad ibn al-Haszan ibn al-Hajszam al-Baszri. Sz�l�f�ldj�r�l az egyiptomi kalifa Kair�ba h�vta, hogy a N�lus �venk�nti �rad�s�t folyamszab�lyoz�ssal hat�konyabban hasznos�tsa. Sikertelens�gekor h�borodott elm�t sz�nlelt, hogy a kalifa haragj�t elker�lje. Miut�n az uralkod� meghalt, Alhazen visszakapta a vagyon�t, �s �lete v�g�ig Egyiptomban maradt. Arabul �rt f�m�v�t "Opticae Thesaurus Alhazeni Arabis, libri VII" c�m� latin ford�t�sban ismerte meg Eur�pa a tizenhatodik sz�zadban. Vil�gosan kimondta, hogy a l�t�s nem a szemb�l ered, hanem f�nysug�r indul a t�rgyakb�l, �s a szem csak felfog� eszk�z. Ismerte az �tl�tsz� g�mbs�veg nagy�t� k�pess�g�t. Le�rta a s�kt�k�r geometri�j�t is. K�t tucatnyi munk�ja foglalkozik csillag�szattal. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 6.	Bethe, Hans Albrecht hal�l�nak 20. �vfordul�ja Strasbourg, Franciaorsz�g, 1906. j�l. 2. - Ithaca, New York, USA, 2005. m�rc. 6. N�met-amerikai fizikus, Nobel-d�jas Jelent�sen hozz�j�rult a kvantummechanika �s a kvantumelektrodinamika fejl�d�s�hez. K�zrem�k�d�tt a mager�k meg�rt�s�ben, �s foglalkozott az energiatermel�s �ltal�nos k�rd�seivel. A magfizika ter�let�n v�gzett munk�ja tette a Manhattan-terv egyik legfontosabb k�zrem�k�d�j�v�. 1943 �s 1946 k�z�tt � volt ott az elm�leti fizikai r�szleg vezet�je. Nev�hez f�z�dik a Bethe-r�cs fogalm�nak bevezet�se is. R�szt vett az elektronok anyagban t�rt�n� lef�kez�d�s�t le�r� elm�let kidolgoz�s�ban (Bethe-Bloch formula) �s fontos szerepe volt a csillagbels�k magfizikai folyamatainak felt�r�s�ban (Bethe-Weizs�cker ciklus). Emellett � adta az els� magyar�zatot a hidrog�n spektrumvonalainak Lamb-eltol�d�s�ra. Fontos szerepe volt a hidrog�nbomba kifejleszt�s�ben is az 1950-es �vekben. K�s�bb Albert Einsteinnel egy�tt l�pett fel a k�s�rleti atomrobbant�sok �s a fegyverkez�si verseny ellen. R�szben � vette r� 1963-ban a Feh�r H�zat a l�gk�ri k�s�rleti atomrobbant�sokat tilt� szerz�d�s, majd a fegyverzetcs�kkent�st szolg�l� SALT-1 szerz�d�s al��r�s�ra 1972-ben. A Fizikai Nobel-d�jat 1967-ben kapta a csillagok energiatermel�s�vel kapcsolatos felfedez�sei�rt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 5.	Szentiv�nyi M�rton hal�l�nak 320. �vfordul�ja Szentiv�ny, 1633. okt. 20. - Nagyszombat, 1705. m�rc. 5. Jezsuita matematikatan�r, term�szettud�s, teolg�gus, polihisztor, tudom�nyn�pszer�s�t� A nagyszombati Kalend�riumok szerkeszt�je, k�nyvvizsg�l�. B�csben, Nagyszombatban tanult, majd ugyanott tan�tott. A sz�les olvas�k�z�ns�gnek sz�nt �r�sai a Nagyszombati Kalend�riumban a term�szettudom�nyok minden �g�t fel�lelik. El�szeretettel foglalkozott csillag�szattal, az 1670-es �vekben �szlel� helyet rendezett be a F�iskol�n. Innen �szlelte, pl. az 1680. �vi Kirch-f�le �st�k�st. A napk�z�ppont� (heliocentrikus) rendszert elvetette, egy Tycho-t�pus� "�tmeneti" rendszert dolgozott ki. Fell�pett az asztrol�gia ellen. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 5.	Cserh�ti Jen� sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Gy�r, 1855. m�rc. 5. - Budapest, 1910. nov. 17. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r Cserh�ti S�ndor n�v�nynemes�t� �ccse. M�szaki tanulm�nyait a z�richi m�egyetemen v�gezte 1876-ban. 1877-t�l az Osztr�k �llamvas�ti t�rsas�gn�l dolgozott k�l�nb�z� beoszt�sokban. 1890-t�l Budapesten vas�t �s haj�z�si m�rn�k. 1905-t�l a M�egyetemen a g�pszerkezettan tan�ra volt hal�l�ig. Hathat�san t�mogatta Kand� K�lm�n vas�tvillamos�t�si k�s�rleteit �s r�szt vett a Valtellina-vas�t villamos�t�s�nak munk�lataiban. A Magyar M�rn�k- �s �p�t�sz Egylet aleln�ke. Eml�k�re a m�rn�kegylet 1911-ben Cserh�ti-plakettet alap�tott, mellyel az �v legjelent�sebb g�p�szm�rn�ki �s elektrotechnikai tanulm�ny�t jutalmazza.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 5.	Fekete Jen� sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Veszpr�m, 1880. m�rc. 5. - Budapest, 1943. m�rc. 17. Geofizikus A budapesti egyetemen v�gezte tanulm�nyait. Tan�rseg�d, majd 1905-t�l a Semsey-alap�tv�ny �szt�nd�jasa. 15 �vig E�tv�s Lor�nd mellett dolgozott. 1915-t�l kinevezett geofizikus. 1919-t�l az E�tv�s Lor�nd Geofizikai Int�zet munkat�rsa volt. 1923-ban a Royal Dutch Shell alkalmaz�s�ban Mexik�ban, 1931-t�l Texasban torzi�s ing�s m�r�seket v�gzett, 1934-35-ben hazat�rt �s �tvette a Geofizikai Int�zet vezet�s�t. �j kutat�m�dszereket vezetett be (szeizmikus, elektromos stb.). Magyarorsz�gon nagy ter�letet kutatott �t �s �rtelmezett. 1941-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 5.	Taky Ferenc sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Kaposv�r, 1905. m�rc. 5. - Budapest, 1968. szept. 29. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r Oklevel�t 1927-ben a budapesti m�egyetemen kapta. 1927-1929-ben a m�egyetem m�szaki mechanikai tansz�k�n tan�rseg�d. 1929-1945 k�z�tt pr�batermi f�m�rn�k Budapest F�v�ros Elektromos M�vein�l. 1945-t�l a budapesti m�szaki egyetem villamosm�vek tansz�k�n adjunktus, 1952-t�l tansz�kvezet�. R�vid id� alatt az egyetem egyik legn�pszer�bb oktat�ja lett. Ennek volt a k�vetkezm�nye, hogy 1956. okt�ber 23-�t k�vet�en, az oktat�i nagygy�l�s - amelyen r�szt vettek a forradalmi hallgat�s�g k�pvisel�i is - egyhang�an megv�lasztotta az Egyetemi Forradalmi Bizotts�g eln�k�nek. 1957-ben elt�vol�tott�k az egyetemr�l �s �thelyezt�k az Er�m� Tervez� V�llalathoz, majd a Munkav�delmi Tudom�nyos Kutat� Int�zethez, ahol 1964-ig m�k�d�tt. 1964-t�l a Veszpr�mi Vegyipari Egyetem g�ptani tansz�k�n docens. 1966-t�l a Budapest F�v�ros Elektromos M�vein�l dolgozott, 1967-t�l a Vegyi- �s Robban�stechnikai Kutat� Int�zet m�szaki tan�csad�ja volt. Szakmai �s tudom�nyos munk�ss�ga els�sorban az �rint�sv�delemre, a vil�g�t�stechnik�ra �s a felvon�k villamos berendez�seivel kapcsolatos probl�m�kra terjedt ki.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 5.	Petr�nyi Gyula hal�l�nak 25. �vfordul�ja Budapest, 1912. j�n. 24. - Budapest, 2000. m�rc. 5. Orvos, belgy�gy�sz, egyetemi tan�r 1936-ban a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen �ltal�nos orvosi oklevelet szerzett. 1934-1936-ig a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem �lettani Int�zet gyakornoka, 1940-1945-ig az I. sz. Belgy�gy�szati Klinika gyakornoka volt. A Debreceni Tudom�nyegyetem, ill. a DOTE II. sz. Belgy�gy�szati Klinika ny. r. tan�ra, egyetemi tan�ra �s a tansz�k vezet�je volt. 1966-1967-ig a II. sz. �s az I. sz. Belgy�gy�szati Klinika igazgat�ja, k�zben 1953-1954-ig az �ltal�nos Orvostudom�nyi Kar d�k�nja, majd az egyetem klinikai rektorhelyettese volt. 1974-1982-ig a SOTE tansz�kvezet� egyetemi tan�ra �s a II. sz. Belgy�gy�szati Klinika igazgat�ja, emeritusz professzora. Klinikai immunol�gi�val �s klinikai farmakol�gi�val, els�sorban az �n. autoimmun- betegs�gek patogenezis�vel, klinikum�val, diagnosztik�j�val, ter�pi�j�val, ill. a transzplant�ci�s immunol�gia elm�leti k�rd�seivel foglalkozott. Alapvet�en �j eredm�nyeket �rt el a feln�tt kori vitiumok patogenezise, ill. a reum�s l�z �s �ltal�ban a reum�s kollag�n betegs�gek kutat�sa ter�n. Magyarorsz�gon � v�gezte el az els� diagnosztikus sz�vkat�teres vizsg�latokat. 1973-t�l az MTA levelez�, 1982-t�l rendes tagja volt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 5.	Bernstejn, Szergej Natanovics (Bernstein Sergei Natanovich) sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Ogyessza, Orosz Birodalom (ma Ukrajna), 1880. m�rc. 5. - Moszkva, Szovjetuni�, 1968. okt. 26. Ukr�n sz�let�s� szovjet-orosz matematikus 1898-1904 k�z�tt P�rizsban a Sorbonne-on, �s G�ttingenben tanult. Doktori disszert�ci�j�ban megoldotta Hilbert 19. probl�m�j�t. Oroszorsz�gba visszat�rve ism�t meg kellett szereznie a doktori fokozatot, mert k�lf�ld�n szerzett v�gzetts�get otthon nem ismert�k el. A harkovi egyetemen doktor�lt 1913-ban, itt is tan�tott 1932-ig. 1933-t�l 1943-ig a leningr�di, majd 1943-t�l 7 �ven kereszt�l a moszkvai egyetemen tan�tott. � rendezte sajt� al� Csebisev �sszes munk�it. Munk�ss�g�nak f� ter�lete a f�ggv�nyek approxim�ci�ja �s a val�sz�n�s�gsz�m�t�s volt. Nev�hez f�z�dnek a k�vetkez�k: a Bernstein-t�tel, a Bernstein-polinomok, �s a Bernstein-egyenl�tlens�g.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 5.	Schwartz, Laurent sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1915. m�rc. 5. - P�rizs, 2002. j�l. 4. Francia matematikus 1944-45-ben Grenoble-ban, 1945-t�l a Nancy-i egyetemen tan�tott, majd 1952-t�l a p�rizsi egyetemen, majd 1958-t�l az �cole Polytechnique-en tan�tott. A disztrib�ci�elm�let egyik megalapoz�ja. A f�ggv�nyfogalom �ltal�nos�t�s�val matematikailag szigor�an megalapozott� tette kor�bban Dirac �ltal bevezetett, a fizik�ban alkalmazott Dirac-delta f�ggv�ny fogalm�t. Ennek a differenci�legyenletek megoldhat�s�ga szempontj�b�l van kiemelked� jelent�s�ge. 1950-ben, els� francia matematikusk�nt, Fields-�remmel t�ntett�k ki.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 4.	Gyarmathi S�muel hal�l�nak 195. �vfordul�ja Kolozsv�r, 1751. j�l. 15. - Kolozsv�r, 1830. m�rc. 4. Orvos, nyelv�sz, mineral�gus Tanulm�nyait a kolozsv�ri �s nagyenyedi koll�giumban v�gezte, majd B�csben 1782-ben megszerezte az orvosdoktori diplom�t. Ezut�n N�metorsz�gba utazott, majd hazat�r�se ut�n Pozsonyban gr�f R�day Gedeon k�t fi�nak nevel�je volt. A R�vai Mikl�s �ltal szerkesztett Magyar H�rmond� r�sz�re is �rt cikkeket. Gyarmathi volt Magyarorsz�gon az els�, aki a Montgolfier-fiv�rek elj�r�sa szerint h�l�gballont szerkesztett �s azt Pozsonyban nagy k�z�ns�g el�tt felbocs�totta. 1787-ben Hunyad megye f�orvosa lett. Ezut�n a gr�f Bethlen csal�d orvosak�nt m�k�d�tt, tan�tv�ny�val, gr�f Bethlen Elekkel ism�t N�metorsz�gba utazott. 1795-1798-ban G�ttingenben a kor t�bb neves tud�s�val ismerkedett meg. August Schl�zer t�rt�n�sz �s nyelvtud�s nyom�n foglalkozott a magyar, finn �s m�s rokon nyelvek �sszehasonl�t�s�val. � tekinthet� Magyarorsz�gon az �sszehasonl�t� nyelvtudom�ny els� m�vel�j�nek. 1800-1810 k�z�tt a zilahi reform�tus koll�giumban tan�tott, innen vonult nyugalomba. Jeles mineral�gus is volt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 4.	Bacs�k Gy�rgy hal�l�nak 55. �vfordul�ja Pozsony, 1870. j�n. 5. - Budapest, 1970. m�rc. 4. Polihisztor, jog�sz, csillag�sz, geol�gus, fest�m�v�sz Pozsonyban Dohn�nyi Frigyes tan�tv�nya volt. Itt ismerkedett meg az �gi mechanik�val. A budapesti tudom�nyegyetem jogtudom�nyi kar�n szerzett doktori oklevelet. Autodidaktak�nt csillag�szati tanulm�nyokat folytatott. Nagy matematikai felk�sz�lts�ggel �s sz�les l�t�k�r� �s�ghajlattani szeml�lettel igyekezett felismerni, ill. megmagyar�zni az �gi mechanika mozg�st�rv�nyeit �s a pleisztoc�n j�gkorszakok k�z�tti �sszef�gg�seket. Ezek ismeret�ben �rtelmezte a pleisztoc�n j�gkorszakok kialakul�s�t �s id�beli lefoly�s�t. Milutin Milankovi� elm�let�b�l kiindulva meghat�rozta a F�ld p�lyaelemeinek v�ltoz�s�b�l az elm�lt 600.000 �v, majd egymilli� �v eljegesed�si hull�mait. Kidolgozta a p�lyaelemek stabilit�si pontjainak �s id�szakainak elm�let�t. Tudom�nyos munk�ss�g�nak eredm�nyeit 70 �ves kor�t�l jelentette meg.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 4.	Gall� L�szl� hal�l�nak 45. �vfordul�ja Zenta, 1908. febr. 15. - Szeged, 1980. m�rc. 4. Biol�gus, zuzm�kutat� Egyetemi tanulm�nyait a belgr�di �s a szegedi tudom�nyegyetemen v�gezte. 1930-ban term�szetrajz-k�mia szakos k�z�piskolai tan�ri oklevelet szerzett. 1928-t�l az egyetemi n�v�nytani int�zet gyakornoka. 1957-70-ben biol�gia szakvezet� tan�r a szegedi Pet�fi, R�zsa Ferenc, majd S�gv�ri Gimn�ziumban. 1963-t�l a M�ra Ferenc M�zeum tudom�nyos munkat�rsa. M�r fiatal kor�t�l megfigyelte �s gy�jt�tte a n�v�nyi rendelleness�geket, f�leg a zuzm�k rendszertan�val, c�nol�gi�jukkal �s teratol�gi�val foglalkozott. A magyar zuzm�c�nol�gia megteremt�je, 20-n�l is t�bb �j zuzm�t�rsul�st �rt le.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 3.	Cantor, Georg Ferdinand Ludwig Philipp sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja Szentp�terv�r, Oroszorsz�g, 1845. m�rc. 3. - Halle, N�metorsz�g, 1918. jan. 6. Orosz sz�let�s� n�met matematikus Csal�dja m�g gyermekkor�ban N�metorsz�gba telep�lt �t. Tanulm�nyait a z�richi �s berlini egyetemen v�gezte. Kezdetben sz�melm�lettel �s anal�zissel, a Fourier-sorok elm�let�vel foglalkozott. 1869-ben habilit�lt, �s kinevez�st kapott a hallei egyetemre, ahol 1872-ben rendk�v�li, 1879-ben pedig rendes tan�r lett. �rdekl�d�se a halmazelm�let fel� fordult. 1873-ban bebizony�totta, hogy a racion�lis �s az algebrai sz�mok halmaza megsz�ml�lhat�, a val�s sz�mok halmaza azonban nem. 1879 �s 1884 k�z�tt �rt cikksorozat�ban lerakta a modern halmazelm�let alapjait. �jszer� k�rd�sfeltev�sei miatt kor�nak t�bb matematikus�val, �gy Kroneckerrel ellent�tbe ker�lt. Megfontol�sai t�bb halmazelm�leti paradoxon megfogalmaz�s�t is lehet�v� tett�k. �lete v�g�n s�lyos depresszi�ja miatt visszavonult az akt�v kutat�st�l.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 3.	Sitterly, Charlotte Emma Moore (Moore, Charlotte Emma) hal�l�nak 35. �vfordul�ja Ercildoun, Pennsylvania, USA, 1898. szept. 24. - Washington, 1990. m�rc. 3. Amerikai csillag�sz, fizikus A Nap sz�nk�p�nek kutat�ja. A Swarthmore F�iskol�n tanult, 1920-ban a Princeton Egyetemen H. N. Russell asszisztense. Kezdetben a kett�scsillagok kering�s�nek vizsg�lat�val foglalkozott, �s nagy sz�m� csillag addig ismeretlen t�meg�t sz�molta ki, hozz�j�rulva a csillagok �n. t�meg-f�nyess�g diagramj�nak megszerkeszt�s�hez. Az 1920-as �vek v�g�n a Mt. Wilson Obszervat�riumban, Ch. E. Johnsonnal �s H. Babcock-kal a Nap sz�nk�p�nek finom r�szleteit tanulm�nyozta (e t�rgyb�l doktor�lt), a sz�nk�pvonalak felhasad�s�nak (m�gneses ill. elektromos t�rben) vizsg�lat�val jelent�s eredm�nyeket �rt el. 1945-t�l az USA Orsz�gos M�r�s�gyi Hivatal�ban, �s a Haditenger�szet laborat�rium�ban a napsz�nk�p t�bbsz�r�s vonalainak r�szletes felm�r�s�t v�gezte, majd ut�bb ezt kieg�sz�tette a rak�ta-m�r�sek eredm�nyeivel. Az USA Bruce-arany�remmel jutalmazt�k, nev�t a 2881.sz. kisbolyg� viseli. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 3.	Sklovszkij, Joszif Szamuilovics, (Shklovskii, Shklovskij, Shklovsky, Iosif Samuilovich) hal�l�nak 40. �vfordul�ja Gluhov, Ukrajna, 1916. j�l. 1. - Moszkva, Szovjetuni�, 1985. m�rc. 3. Szovjet-orosz csillag�sz A 20. sz�zad egyik legjelent�sebb orosz asztrofizikusa. A moszkvai Sternberg Csillagvizsg�l� munkat�rsa, a moszkvai egyetem professzora, 1972-t�l az �rkutat�si Int�zet asztrofizikai oszt�ly�nak vezet�je volt. Elm�leti fizikai �ton kimutatta, hogy a Napot �vez� kiterjedt g�zfelh�, a napkorona milli� fokos h�m�rs�klet�, �s a m�gneses t�r "f�ti". Jelent�s eredm�nyek�nt meg�llap�totta, hogy a R�k-k�d r�di�sug�rz�sa m�gneses t�rben spir�lis p�ly�n gyorsul� elektronokt�l sz�rmazik (szinkrotron-sug�rz�s). Behat�an tanulm�nyozta a szupernova-csillagrobban�sok term�szet�t. 1957-t�l els�sorban az �reszk�z�k m�r�seinek �rtelmez�s�vel foglalkozott. Sz�mos r�ntgen-csillagr�l meg�llap�totta, hogy olyan csillagp�r alkotja, amelynek egyik tagja neutron-csillag. Foglalkozott az �let kozmikus el�fordul�s�nak lehet�s�g�vel. Err�l a t�rgyr�l �rott munk�ja Carl Sagan ford�t�s�ban �s kieg�sz�t�seivel angol nyelvter�leten is nagy �rdekl�d�st keltett. K�nyve magyar ford�t�sban is megjelent. Lenin-renddel, �s Bruce-�remmel t�ntett�k ki, az Egyes�lt �llamok Nemzeti Akad�mi�ja tagj�v� v�lasztotta. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 2.	Bauer Mih�ly hal�l�nak 80. �vfordul�ja Budapest, 1874. szept. 20. - Budapest, 1945. m�rc. 2. Matematikus, egyetemi tan�r Els� �n�ll� kutat�si eredm�ny�t tizennyolc �ves kor�ban publik�lta. 1895-96-ban k�lf�ldi �szt�nd�jat kapott. 1900-ban m�egyetemi adjunktus, 1909-ben m�egyetemi mag�ntan�r az analitikai sz�melm�let �s f�ggv�nytan t�rgyk�rben. 1918-ban ny. rk. tan�r lett. 1922-ben K�nig Gyula-d�jat kapott. 1936-ban munkab�r�sa telj�ben nyugd�jazt�k. K�zvetlen�l a felszabadul�s ut�n baleset �ldozata lett. Kutat�sai az elemi �s algebrai sz�melm�let, valamint az algebra ter�let�re esnek, de van n�h�ny f�ggv�nytani �s geometriai t�rgy� eredm�nye is. M�k�d�se l�nyeges eredm�nyekkel j�rult hozz� a modern algebra �s sz�melm�let fel�p�t�s�hez.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 2.	Olbers, Heinrich Wilhelm Matth�us hal�l�nak 185. �vfordul�ja Arbergen, (Br�ma k�zel�ben), N�metorsz�g, 1758. okt. 11. - Br�ma, 1840. m�rc. 2. N�met csillag�sz, orvos M�r orvosi tanulm�nyai idej�n is hallgatott csillag�szati el�ad�sokat, br�mai lak�h�z�n kis csillagvizsg�l�t rendezett be. Kidolgozta a Nap k�r�l kering� �gitestek, h�rom f�ggetlen poz�ci� m�r�s�n alapul�, egyszer� p�lyasz�m�t�si m�dszer�t (1797). Ezzel jelent�sen el�seg�tette az �st�k�s�k �s az 1801-t�l sorra felfedezett kisbolyg�k mozg�s�nak �s �jra felfedez�s�nek lehet�s�g�t. �t �j �st�k�st fedezett fel, valamint az els� n�gy kisbolyg� k�z�l kett�t (Pallas, 1802, Vesta 1807) is � lelt fel. Felvetette a sok�ig megoldatlan, �n. kozmog�niai k�rd�s�t (a v�gtelen univerzumban v�gtelen sz�m� �gitestet felt�telezve azok �sszf�ny�ben az �gbolt nappali f�nyben ragyogna. A probl�m�t a relativisztikus kozmog�nia oldotta meg.). A p�rizsi Term�szettudom�nyos Akad�mia �s a londoni Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g tiszteleti tagja. Nev�t a r�la elnevezett paradoxon, az 1002.sz. kisbolyg�, �s egy holdkr�ter �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 2.	Holmberg, Erik Bertil hal�l�nak 25. �vfordul�ja Tofteryd, Sv�dorsz�g, 1908. nov. 13. - Partille, 2000. m�rc. 2. Sv�d csillag�sz A csillagrendszerek (extragalaxisok) kutat�ja volt. Knut Lundmark (1889-1958) lundi professzor tan�tv�nya, majd ut�da az egyetemi obszervat�riumban, innen h�vt�k meg az uppsalai Egyetem tansz�k�re �s a csillagvizsg�l� igazgat�j�v�. 1937-ben meg�llap�totta, hogy a t�voli csillagrendszerek a statisztikus val�sz�n�s�get fel�lm�l� gyakoris�ggal mutatkoznak p�rokban, vagy h�rmas csoportokban. Ennek alapj�n kidolgozta az egym�ssal �tk�z� extragalaxisok elm�let�t 1941-ben. Siker�lt modelleznie a csillagrendszerek �tk�z�s�t. A modell helyess�g�t �vtizedekkel k�s�bb sz�m�t�g�pes anim�ci�val igazolt�k. Meghat�rozta, hogy az extragalaxis-f�nyk�peken mekkora az a ter�let, amelyen bel�l a f�ny a csillagrendszert�l sz�rmazik (Holmberg-szf�ra). Kimutatta a csillagrendszerek f�nyess�ge �s sz�ne k�zti �sszef�gg�st, �s ennek alapj�n arra k�vetkeztetett, hogy az elliptikus k�rvonal� rendszerek id�sebbek a spir�lis szerkezet�ekn�l (Holmberg-rel�ci�). Az 1960-as �vekben t�bbsz�r h�vt�k meg az USA nagy obszervat�riumaiba el�ad�nak. Nev�hez f�z�dik az Uppsalai Galaxis Katal�gus. Sz�mos megtiszteltet�sben r�szes�lt, nev�t a 3573.sz. kisbolyg� is �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 1.	Vad�sz Elem�r sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Sz�kesfeh�rv�r, 1885. m�rc. 1. - Budapest, 1970. okt. 30. Geol�gus, egyetemi tan�r A budapesti tudom�nyegyetem b�lcs�szettudom�nyi kar�n tanult. 1913-ban adjunktus az egyetem f�ldtan-�sl�nytani tansz�k�n. Mecsek-hegys�gi kutat�sait Papp K�roly mellett kezdte meg. R�szletesen tanulm�nyozta Magyarorsz�g t�bb sz�nlel�hely�t. A Tan�csk�zt�rsas�g idej�n a f�ldtan, majd az �sl�nytan egyetemi tan�r�v� nevezt�k ki. A Tan�csk�zt�rsas�g buk�sa ut�n az egyetemr�l t�voznia kellett. 1920-t�l 1945-ig a Magyar �ltal�nos K�sz�nb�nya Rt. geol�gusa volt. 1946-t�l a budapesti tudom�nyegyetem f�ldtani tansz�k�nek professzora 1965-ig. K�zben a term�szettudom�nyi kar els� d�k�nja 1948-1949-ig �s a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem rektora 1949-1950-ig. Kutat�sai a f�ldtan, �sl�nytan �s a r�tegtan, k�s�bb a sz�n- �s bauxitk�pz�d�snek a hegys�gk�pz�d�ssel val� kapcsolat�t �s a magyar szenek hamufajt�it is vizsg�lta. Vizsg�latai kiterjedtek a hazai sz�nhidrog�nkutat�s lehet�s�geinek �tfog� vizsg�lat�ra �s a dun�nt�li karsztv�z f�ldtani �rt�kel�s�re is. Jelent�sek a f�ldtan oktat�s�ra �s �ltal�ban a term�szettudom�nyok fels�oktat�s�ra vonatkoz� szakcikkei. 1948-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 1.	S�ndor Zolt�n sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Medgyes, 1900. m�rc. 1. - Budapest, 1982. nov. 3. Vegy�szm�rn�k, egyetemi tan�r A Magyar Kir�lyi J�zsef M�egyetemen szerzett vegy�szm�rn�ki oklevelet 1924-ben. Oktat�i tev�kenys�g�t 1925-ben kezdte meg az �lelmiszerk�miai Tansz�ken Vuk Mih�ly mellett. 1932-ben egy �j tant�rgy, a technikai mikroszk�pia el�ad�ja lett, amelyet h�sz �ven �t oktatott. 1948-52-ben a mez�gazdas�gi k�miai technol�gia tansz�k tansz�kvezet�je, 1948-49-ben a BME Vegy�szm�rn�ki Oszt�ly�nak d�k�nja volt. Tudom�nyos munk�ss�ga sor�n f�k�nt �lelmiszerk�mi�val, az �lelmiszerek vizsg�lat�val, min�s�t�s�vel, technikai mikroszk�pi�val foglalkozott.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 1.	Antoniadi, Eug�ne Michael (Andoniadis, Eugenios Mihael) sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Konstantin�poly (ma Isztambul), Oszm�n Birodalom, (ma T�r�korsz�g), 1870. m�rc. 1. - P�rizs, Franciaorsz�g, 1944. febr. 10. G�r�g sz�let�s� francia csillag�sz 23 �ves kor�ban Franciaorsz�gban telepedett le, itt kezdetben Camille Flammarion Juvisy-beli mag�nobszervat�rium�ban dolgozott. F�leg a bolyg�k megfigyel�s�vel foglalkozott, kor�nak legjobb �szlel�sei a Merk�r, V�nusz, Mars, Jupiter �s Szaturnusz bolyg�kr�l t�le sz�rmaznak. Eleinte maga is �szlelni v�lte az �n. "Mars-csatorn�kat", de az 1909. �vi bolyg�-k�zels�g idej�n a meudoni 83 cm-es t�vcs�vel v�gzett megfigyel�sei alapj�n els�k k�zt mutatta ki, hogy az egyenesnek l�tsz� alakzatok val�j�ban kisebb-nagyobb foltok �sszeolvad� k�p�b�l alakulnak ki. 1909-11 k�z�tt, �s 1924-t�l a P�rizs-Meudoni asztrofizikai obszervat�rium munkat�rsa volt. A Nemzetk�zi Csillag�szati Uni� megb�z�s�b�l 1924-ben kidolgozta a Mars alakzatainak nemzetk�zi nevez�ktan�t, amely a mai nevek alapj�ul szolg�l. Behat�an foglalkozott a m�szer-technik�val, �s a csillag�szat t�rt�net�vel. A Francia Becs�letrend tiszti keresztj�nek kit�ntetettje, a Brit Csillag�szati T�rsas�g bolyg�-szakoszt�ly�nak 20 �vig eln�ke volt. Nev�t egy Hold-, egy marsbeli kr�ter, egy Merk�r-v�lgy, valamint a r�la elnevezett k�pmin�s�g-sk�la is �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 1.	Martin, Archer John Porter sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja London, Anglia, 1910. m�rc. 1. - Llangarron, 2002. j�l. 28. Brit biok�mikus, Nobel-d�jas A megoszl�si kromatogr�fia kidolgoz�s��rt 1952-ben R.L.M. Synge t�rsas�g�ban k�miai Nobel-d�jat kapott. Ez a gyors �s gazdas�gos analitikai technika nagy el�rehalad�st tett lehet�v� a k�miai, az orvosi �s a biol�giai kutat�sokban. Martin �s A.T. James 1953-ban k�zrem�k�d�tt a g�zkromatogr�fia t�k�letes�t�s�ben: ebben az elj�r�sban g�z�k v�lnak sz�t elt�r� abszorpci�juk miatt a por�zus szil�rd anyagon. 1946-ban a nottinghami Boots Pure Drug Company biok�miai kutat�sainak a vezet�je lett, ebben a beoszt�sban dolgozott 1948-ig. 1948-59 k�z�tt a Medical Research Council t�bb int�zet�ben dolgozott. 1959-1970-ig az Abbotsbury Laboratories, Ltd. igazgat�ja volt. 1974-79 k�z�tt a University of Houston professzora volt.
	Web dokumentumok

2025. m�rc. 1.	K�hler, Georges Jean Franz hal�l�nak 30. �vfordul�ja M�nchen, N�metorsz�g, 1946. �pr. 17. - Freiburg im Breisgau, 1995. m�rc. 1. N�met biol�gus, immunol�gus, Nobel-d�jas A freiburgi egyetemen szerezte meg doktor�tus�t 1974-ben. Ezut�n Cambridge-ben dolgozott a Medical Research Council Laboratory of Molecular Biology munkat�rsak�nt C�sar Milstein munkacsoportj�ban (1974-76), majd Baselben a Roche c�g Immunol�giai Int�zet�ben (1977-84). 1985-ben kinevezt�k a Max Planck Immunol�giai Int�zet igazgat�j�v� Freiburgban �s a freiburgi egyetem professzor�v�. 1975-ben Cambridge-ben C�sar Milstein laborat�rium�ban kidolgozt�k az �n. hibrid�ma technik�t, melynek seg�ts�g�vel meghat�rozott antig�n ellen nagy mennyis�gben �ll�that�k el� az �n. monoklon�lis antitestek. Ezt az eredm�nyt igen sikeresen alkalmazt�k a gy�gy�szatban, k�l�n�sen bizonyos limf�m�k, a r�k egyes fajt�i �s az AIDS gy�gykezel�s�ben. K�hler and Milstein, valamint Niels Jerne 1984-ben megosztott fiziol�giai �s orvostudom�nyi Nobel-d�jat kapott az immunrendszerrel kapcsolatos elm�letek �s a monoklon�lis antitestek el��ll�t�sa ter�n el�rt eredm�nyeik�rt.
	Web dokumentumok