Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2025. j�l. 4.	Everest, George, Sir sz�let�s�nek 235. �vfordul�ja Gwernvale, Brecknockshire, Wales, 1790. j�l. 4. - London, Anglia, 1866. dec. 1. Walesi-brit f�ldrajztud�s, f�ldm�r� Everest m�r az angliai katonai iskol�kban kit�nt a m�szaki t�rgyakb�l, majd 1806-ban bel�pett a Kelet-indiai T�rsas�ghoz, �s a k�vetkez� h�t �vben Beng�li�ban szolg�lt. Holland Kelet-India brit megsz�ll�sa idej�n � v�gezte el J�va felm�r�s�t (1814-16), majd visszat�rt Indi�ba. 1818-t�l 1843-ig mindv�gig India t�rk�p�szeti felm�r�s�n dolgozott, 1823-t�l f�fel�gyel�k�nt, 1830-t�l pedig a f�ldm�r�k f�n�kek�nt. Ut�bbi min�s�g�ben bevezette a legpontosabb korabeli m�szerek haszn�lat�t. V�llalkoz�suk sor�n Everest �s el�dei felm�rt�k a Himal�j�t�l az India d�li cs�csk�n fekv� Comorin-fokig h�z�d� 11,5 fok hossz�s�g� d�lk�r�vet. 1827-ben bev�lasztott�k a Royal Society tagjai k�z�, 1861-ben pedig lovagg� �t�tt�k. Tisztelet�re nevezt�k el 1865-ben a vil�g legmagasabb hegycs�cs�t, a Mount Everestet
	Web dokumentumok

2025. j�l. 4.	Schiaparelli, Giovanni Virginio hal�l�nak 115. �vfordul�ja Savigliano, It�lia, 1835. m�rc. 14. - Mil�n�, 1910. j�l. 4. Olasz csillag�sz 1854-ben Berlinben Johann F. Enck�t�l tanult csillag�szatot. K�t �vvel k�s�bb Oroszorsz�gba, a Pulkov�i Csillagvizsg�l�ba ker�lt. 1860-ban a mil�n�i Brera Csillagvizsg�l� munkat�rsa lett, �s itt dolgozott - 1862-t�l igazgat�k�nt - 1900-ig, nyugalomba vonul�s�ig. A Hesperia nev� kisbolyg�t 1861-ben fedezte fel. Kett�scsillagokat is megfigyelt, �s alaposan vizsg�lta a Merk�rt, a V�nuszt �s a Marsot. � volt az els�, aki pontos m�r�seken alapul� Mars-t�rk�pet szerkesztett. � �szlelte el�sz�r a Mars felsz�n�n l�that�, olykor egym�st metsz� f�nom vonalakat, amelyeket csatorn�knak ("canali") nevezett el. Ennek alapj�n t�bben, �gy Flammarion is, azt felt�telezt�k, hogy a csatorn�k mesters�gesek �s �rtelmes l�nyek k�sz�tett�k �ket. A Mars-csatorn�k k�r�l �vtizedekig folytak vit�k. - Nyugalomba vonul�sa ut�n az �si h�ber �s babil�ni csillag�szatot tanulm�nyozta. Egy Hold- �s egy Mars-kr�tert neveztek el r�la.
	Web dokumentumok

2025. j�l. 3.	Schenek Istv�n sz�let�s�nek 195. �vfordul�ja Esztergom, 1830. j�l. 3. - Budapest, 1909. j�l. 26. K�mikus, gy�gyszer�sz 1856-ban a b�csi egyetemen doktori oklevelet nyert. 1859-ben a kassai f�re�liskola, 1867-ben a keszthelyi Gazdas�gi Fels�tanint�zet k�miatan�ra. Innen h�vt�k meg 1870-ben a selmecb�nyai B�ny�szati �s Erd�szeti Akad�mia tan�r�nak, hol 1872-ig a vegytan �s term�szettani tansz�k, majd nyugalomba vonul�s�ig (1892) az �ltal�nos �s elemi vegytani tansz�k vezet�je volt. Farbaky Istv�n tan�rt�rs�val t�k�letes�tett �lomakkumul�tort tal�lt fel (Farbaky-Schenek-f�le akkumul�tor). A m�sodrend� galv�nelemekr�l �rt tanulm�ny�t 1885-ben az MTA Marczib�nyi-d�jjal t�ntette ki. 1889-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2025. j�l. 3.	Piers Vilmos hal�l�nak 105. �vfordul�ja Tarnopol, Lengyelorsz�g, 1838. febr. 3. - K�szeg, 1920. j�l. 3. Term�szetrajztan�r, botanikus, hivat�sos katona 1866-t�l a k�szegi katonai fels�nevel� int�zet, k�s�bb az ebb�l szervezett katonai alre�liskola term�szetrajztan�rak�nt m�k�d�tt kisebb megszak�t�sokkal 1879-ig. Az iskola k�r�l nagy parkot l�tes�tett. Freh Alfonz �s Waisbecker Antal mellett a t�rs�g egyik legalaposabb botanikai kutat�ja volt. K�szeg �s k�rny�ke alacsonyabb- �s magasabbrend� fl�r�j�t, valamint nagy mennyis�g� egzotikus anyagot is tartalmaz� hatalmas n�v�nygy�jtem�ny�t a pannonhalmi Benedek-rend F�ap�ts�ga vette meg 1920-ban, ez a szombathelyi Savaria M�zeumba ker�lt 1980-ban.
	Web dokumentumok

2025. j�l. 3.	Granaszt�i P�l hal�l�nak 40. �vfordul�ja Budapest, 1908. aug. 29. - Budapest, 1985. j�l. 3. �p�t�szm�rn�k 1933-ban a M�szaki Egyetemen �p�t�szm�rn�ki diplom�t szerzett. 1934-45 k�z�tt a Budapest Sz�kesf�v�rosi Tan�cs v�rosrendez�si oszt�ly�nak tervez�m�rn�ke volt, 1945-48 k�z�tt a F�v�rosi K�zmunk�k Tan�cs�nak oszt�lyvezet�je, 1948-69 k�z�tt az �p�t�s�gyi �s V�rosfejleszt�si Miniszt�riumban, valamint a V�ros�p�t�si Tudom�nyos Tervez� Int�zetben dolgozott. 1933-ban a M�szaki Egyetemen �p�t�szm�rn�ki diplom�t szerzett. 1934-45 k�z�tt a Budapest Sz�kesf�v�rosi Tan�cs v�rosrendez�si oszt�ly�nak tervez�m�rn�ke volt, 1945-48 k�z�tt a F�v�rosi K�zmunk�k Tan�cs�nak oszt�lyvezet�je, 1948-69 k�z�tt az �p�t�s�gyi �s V�rosfejleszt�si Miniszt�riumban, valamint a V�ros�p�t�si Tudom�nyos Tervez� Int�zetben dolgozott, v�ltakozva k�l�nf�le vezet� beoszt�sokban, Ybl-d�jas
	Web dokumentumok

2025. j�l. 3.	Ill M�rton sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Vask�t, 1930. j�l. 3. - Toronto, Ontario, Kanada, 2015. m�j. 17. Csillag�sz A p�csi pedag�giai f�iskola matematika-fizika szak�n kezdte fels�bb tanulm�nyait. Mivel 1956-ban a f�iskolai munk�stan�csot eln�k�lte, elt�vol�tott�k az int�zm�nyb�l �s a tan�ri p�ly�r�l. 1958-t�l Baj�n csillag�sz. Kutat�sainak f� t�m�ja a fels�l�gk�r modelljeinek jav�t�sa. Az MTA doktora (1982); �rtekez�s�nek c�me: "A fels�l�gk�r szerkezete a m�holdak f�kez�d�se �s fed�lzeti m�r�sek alapj�n". A Bajai Csillagvizsg�l� vezet�je lett, �s Szegeden egyetemi oktat� is. Eredm�nyi�rt els�k�nt �rdemelte ki a Bay Zolt�n-eml�k�rmet (2004). (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2025. j�l. 3.	Hargitai L�szl� sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Bonyh�d, 1930. j�l. 3. - Budapest, 1996. j�l. 12. Vegy�szm�rn�k, talajk�mikus Az E�tv�s L�r�nd Tudom�nyegyetemen okleveles vegy�szk�nt szerzett diplom�t. 1952-t�l a G�d�ll�i Agr�rtudom�nyi Egyetemen, a talajtani tansz�ken tan�rseg�d. 1958-t�l a Keszthelyi Mez�gazdas�gi Akad�mi�n, majd 1967-t�l a Kert�szeti F�iskol�n docens. 1975-t�l a Kert�szeti Egyetemen professzor, �s tansz�kvezet�. F�bb kutat�si ter�letei: szervesanyag- �s humuszkutat�s; humuszanyagok optikai vizsg�lata; nitrog�nform�k, �s szerep�k a szerves- �s a humuszanyagok hat�s�nak megjelen�s�ben; t�zegkutat�sok; okszer� t�zeghaszn�lat; t�zegek a kert�szeti termel�sben; a szerves- �s a humuszanyagok k�rnyezetv�delmi funkci�i; a talajok k�rnyezeti kapacit�sa; a humuszanyagok polifunkcionalit�sa �s biol�giai aktivit�sa a n�v�nytermel�sben, az orvostudom�nyokban, �s a k�rnyezetv�delemben. Sz�mos hazai, ill. nemzetk�zi tudom�nyos szervezet, ill annak vezet�s�gi tagja. 1975-ben a Virginiai Egyetemen vend�gprofesszor. Dolgozott FAO �s UNDP programokban is. (Forr� Edit)
	Web dokumentumok

2025. j�l. 2.	Krusp�r Istv�n hal�l�nak 120. �vfordul�ja Miskolc, 1818. jan. 25. - Budapest, 1905. j�l. 2. M�rn�k K�z�piskolai tanulm�nyai befejez�se ut�n el�sz�r jogot tanult, majd a b�csi Politechnisches Institut hallgat�ja lett. M�rn�ki oklevel�nek megszerz�se ut�n n�h�ny �vvel kezdte meg oktat�i tev�kenys�g�t a J�zsef Ipartanoda tan�rak�nt. F� tudom�ny�ga a geod�zia volt. K�zrem�k�d�tt a m�ter �s a kilogramm egyed�l t�rv�nyes m�rt�kegys�gk�nt val� elfogad�s�r�l sz�l� t�rv�ny el�k�sz�t�s�ben. Az etalon vizsg�lat�hoz m�szereket szerkesztett. A korm�ny az � el�terjeszt�se alapj�n �ll�totta fel a M�rt�khiteles�t� Bizotts�got, az Orsz�gos M�r�s�gyi Hivatal el�dj�t, amelynek tizenhat �ven kereszt�l vezet�je volt. A Krusp�r-f�le "�j lejtm�r�" szintez� m�szer az 1878-as P�rizsi Vil�gki�ll�t�son ez�st�rmet kapott.
	Web dokumentumok

2025. j�l. 2.	Nambu, Yoichiro hal�l�nak 10. �vfordul�ja Toki�, Jap�n, 1921. jan. 18. - Toyonaka Osaka, 2015. j�l. 2. Jap�n-amerikai elm�leti fizikus, Nobel-d�jas Toki�ban j�rt egyetemre, itt szerzett fizikus diplom�t, ut�na be kellett vonulnia. Szerencs�re nem ker�lt a frontra, radarkutat� laborba sorozt�k be. A h�bor� ut�n Toki�ban, majd Osak�ban �p�tgette egyetemi kutat�i p�lyafut�s�t. Nagy hat�ssal volt r�, hogy 1949-ben Hideki Yukawa Jap�nban els�nek fizikai Nobel-d�jat kapott �s Oppenheimer megh�vta Princetonba. 1952-ben azut�n �t is megh�vta Oppenheimer. Kutat�si t�mav�laszt�s�ban Yukaw�t k�vette: a mager�k elm�leti vizsg�lat�ba dolgozta be mag�t. Princetonb�l a k�zeli Chicago egyetem�re ment �t, itt volt professzor 70 �ves kor�ig, �s m�g ut�na is itt m�k�d�tt, emeritus professzork�nt. A kvantum sz�ndinamik�ban �rt el sz�p eredm�nyeket, egyike volt a h�relm�let fel�ll�t�inak. K�zben 1970-ben felvette az amerikai �llampolg�rs�got. Tov�bbra is szoros kapcsolatot �polt a m�r nyugd�jas Yukaw�val ugyan�gy, mint a Toki�ban �l� Ryogo Kubo professzorral. Mind a jap�n, mind az amerikai �llam b�szke volt r�, de n�met, olasz, izraeli s�t m�g orosz kit�ntet�st is kapott az elm�leti fizik�ban el�rt eredm�nyei�rt, s ezek megkoron�z�sak�nt 87 �ves kor�ban �tvehette a fizikai Nobel d�jat, megosztva k�t m�sik, szint�n jap�n kutat�val. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2025. j�l. 1.	B�hm Ferenc hal�l�nak 85. �vfordul�ja P�cs, 1881. jan. 23. - Budapest, 1940. j�l. 1. B�nyam�rn�k Tanulm�nyait Selmecb�ny�n v�gezte 1905-ben. �llami szolg�lat�t 1904-ben kezdte, 1916-ig t�bb erd�lyi �rcb�ny�n�l, majd a F�ldtani Int�zetn�l, 1908-t�l az erd�lyi f�ldg�zkutat�sn�l m�k�d�tt. � ir�ny�totta a kiss�rm�si �s nagys�rm�si f�ldg�zkutat�st. 1916-ban Budapestre helyezt�k a P�nz�gyminiszt�riumba, ahol 1918-t�l az �sszes kincst�ri b�ny�szati �s koh�szati �gyek vezet�je. 1920-24 k�zt szabads�golt�k, ez alatt az id� alatt az Anglo-Persian Oil Company Ltd., ill. Hungarian Oil Syndicate kutat�sainak vezet�je volt. 1925-t�l ism�t �tvette a P�nz�gyminiszt�rium b�ny�szati f�oszt�ly�nak vezet�s�t, majd 1934-ben �llami k�sz�nb�ny�szati igazgat�. Munk�ss�g�hoz f�z�dnek a Nagyalf�ld�n megind�tott sz�nhidrog�n-kutat�sok els� eredm�nyei. T�bb tudom�nyos int�zm�ny v�lasztotta tagjai k�z�.
	Web dokumentumok

2025. j�l. 1.	Reuss Endre sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Budapest, 1900. j�l. 1. - Budapest, 1968. m�j. 10. G�p�szm�rn�k, matematikus, egyetemi tan�r Apja Reuss Jen� g�p�szm�rn�k, anyai nagyapja Schulek Frigyes �p�t�sz. �retts�giz�k�nt 1918-ban (R�dei L�szl�val egy�tt) megnyerte az E�tv�s-d�jat az orsz�gos matematikaversenyen (a mai K�rsch�k verseny el�dj�n). A budapesti m�egyetemen v�gzett g�p�szm�rn�kk�nt, majd k�t �vig tan�rseg�dk�nt dolgozott. Mindek�zben a Ludovik�n is tan�tott matematik�t. 1924-t�l a g�zm�vekn�l m�rn�k, m�szaki tan�csos. 1950-t�l vegyipari tervez�si oszt�lyvezet�. 1953-ban visszat�rt a M�egyetemre, hamarosan a g�p�szm�rn�ki d�k�n lett. A kontinuumtechnika probl�mak�r�b�l m�g 1930 k�r�l megjelent tanulm�nysorozata teremtette meg a "Reuss-Prandtl-elm�let" alapjait. Ez az elm�let a sz�m�t�g�pes eszk�z�kkel egy�tt lehet�v� teszi a bonyolult �sszef�gg�sek felismer�s�t a szil�rd anyagok teljes, rugalmas �s k�pl�keny alakv�ltoz�sainak vizsg�lat�n�l. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2025. j�l. 1.	Alhazen, Ibn al-Hajszam (al-Hasan al-Haytham) sz�let�s�nek 1060. �vfordul�ja Baszra, Irak, 965. j�l. 1. - Kair�, Egyiptom, 1040. m�rc. 6. Arab csillag�sz, fizikus, matematikus, v�zm�rn�k Teljes nev�n: Abu Ali Muhammad ibn al-Haszan ibn al-Hajszam al-Baszri. Sz�l�f�ldj�r�l az egyiptomi kalifa Kair�ba h�vta, hogy a N�lus �venk�nti �rad�s�t folyamszab�lyoz�ssal hat�konyabban hasznos�tsa. Sikertelens�gekor h�borodott elm�t sz�nlelt, hogy a kalifa haragj�t elker�lje. Miut�n az uralkod� meghalt, Alhazen visszakapta a vagyon�t, �s �lete v�g�ig Egyiptomban maradt. Arabul �rt f�m�v�t "Opticae Thesaurus Alhazeni Arabis, libri VII" c�m� latin ford�t�sban ismerte meg Eur�pa a tizenhatodik sz�zadban. Vil�gosan kimondta, hogy a l�t�s nem a szemb�l ered, hanem f�nysug�r indul a t�rgyakb�l, �s a szem csak felfog� eszk�z. Ismerte az �tl�tsz� g�mbs�veg nagy�t� k�pess�g�t. Le�rta a s�kt�k�r geometri�j�t is. K�t tucatnyi munk�ja foglalkozik csillag�szattal. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2025. j�l. 1.	Ball, Robert Stawell, Sir sz�let�s�nek 185. �vfordul�ja Dublin, �rorsz�g, 1840. j�l. 1. - Cambridge, Anglia, 1913. nov. 25. �r matematikus, csillag�sz A dublini Szenth�roms�g koll�giumban v�gzett tanulm�nyai ut�n n�h�ny �vig Lord Rosse (Earl of Parsons) mag�n-csillagvizsg�l�j�ban �szlelt, az akkori id�k legnagyobb teleszk�pj�val. T�bb halv�ny, addig ismeretlen k�d�t fedezett fel �s itt �szlelte a 33 �vente visszat�r� Leonida-hull�csillag z�port. 1867-ben a dublini Kir�lyi Koll�gium matematika el�ad�ja, 1874-t�l �rorsz�g Kir�lyi Csillag�sza, �s a Dunsink Obszervat�rium igazgat�ja. Nagyra �rt�kelt k�zik�nyvet �rt a csillag�szat alapismereteir�l. 1892-ben a cambridgei Egyetem Asztron�miai �s Geometria professzora. Jelent�s vizsg�latokat v�gzett a csavar matematik�j�val �s dinamik�j�val kapcsolatban. Nagy m�v�t a csavarok elm�let�r�l m�ig sokra �rt�kelik. Sz�mos tudom�nyn�pszer�s�t� cikket k�z�lt, �s k�t k�zik�nyve a csillag�szat eredm�nyeir�l �s t�rt�net�r�l ma alapvet� forr�smunka. 1873-ban a londoni Kir�lyi T�rsas�g tagj�v�, londoni Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g �s a Kir�lyi Matematikai T�rsas�g 2-2 �vre eln�k�v� v�lasztotta. Nev�t a hold egyik kr�tere �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2025. j�l. 1.	Rogers, Eric M. hal�l�nak 35. �vfordul�ja Bickley, Kent, Anglia, 1902. aug. 15. - Cambridge, 1990. j�l. 1. Angol fizikus, k�z�piskolai �s egyetemi fizikatan�r Cambridge-ben, a Trinity College hallgat�jak�nt diplom�zott kiv�l� eredm�nnyel. Itt, a Cavendish Laborat�riumban kezdte kutat� fizikusi p�ly�j�t, melyet nemsok�ra kutat� tan�ri p�ly�ra cser�lt fel Angli�ban, majd az Egyes�lt �llamokban. 1942-t�l tan�tott �s kutatott Princetonban az egyetemen, ahonnan 1971-ben ment nyugd�jba. K�zben 1957-t�l kezdve r�szt vett a PSSC (Physical Science Study Committee) munk�j�ban, majd a Nuffield projekt 11-16 �ves tanul�k sz�m�ra k�sz�l� fizika programj�nak kidolgoz�s�t ir�ny�totta. Mindk�t helyen a fizikaoktat�s meg�j�t�s�nak kiv�l� szak�rt�jek�nt tisztelt�k. Legh�resebb k�nyve az 1960-ban megjelent "Physics for the Inquiring Mind" (Fizika a kutat� elme sz�m�ra). Nyugd�jas professzork�nt t�bb alkalommal is j�rt Magyarorsz�gon, rendszeresen r�szt vett a Marx Gy�rgy �ltal szervezett fizikaoktat�si konferenci�kon. Izgalmas �s mindig a l�nyegre tapint� el�ad�sai alapj�n sz�letett cikkeit a Fizikai Szemle k�z�lte. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok