2023. febr. 5. | Dudith András (Dudics) születésének 470. évfordulója
Buda, 1553. febr. 5. - Breslau, (Wrocław), 1589. febr. 22. Teológus, matematikus, pécsi püspök
A hitújítás híve lett, az egyházi rendből és a Habsburgok szolgálatából kilépve Lengyelországban telepedett le, ahol megnősült. A kor legtekintélyesebb európai gondolkodói nagyra becsülték. Matematikai - csillagászati írásaiból keveset publikált. Nagy hatású művet írt az üstökösökkel kapcsolatos babonák és tévhitek ellen, amelyet többször újra nyomtattak, és egy évszázad múlva is utánoztak. Tycho Brache geo-heliocentrikus rendszerének első propagálója volt. (Bartha Lajos)
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 5. | Visnya Aladár születésének 145. évfordulója
Pécs, 1878. febr. 5. - Kőszeg, 1959. márc. 22. Mennyiségtan- és természettantanár, botanikus, zoológus
1896-ban érettségizett a pécsi főreálban, ahol Maksay Zsigmond volt a matematika tanára. Ugyanebben az évben megnyerte az akkor harmadik alkalommal megrendezett társulati Tanulóversenyt matematikából (Zemplén Győző lett a második.). A budapesti tudományegyetemen szerzett mennyiségtan- természettan tanári oklevelet, majd 1902-ben doktorált Rados Gusztáv irányításával matematikából. 1903-tól a nagyváradi főreálban, 1908-tól a budapesti, majd 1914-től a soproni leánygimnáziumban tanított. A kommün bukását követően 1921-ben kényszernyugdíjazták. 1927-től 1937-ig újra taníthatott Kőszegen, az evangélikus leánygimnáziumban. Nagy szerepe volt a kőszegi Jurisich Múzeum létrehozásában. Botanikai, zoológiai gyűjtőutakat szervezett a Kőszegi hegységbe, ő maga is szenvedélyes gyűjtővé vált. Széleskörű ismeretterjesztő tevékenységet folytatott, még színdarabot is írt az Uránia Tudományos Színház számára. 1947-től 1951-ig a Kőszegi Városi Könyvtár és Levéltár vezetője volt. (Dr. Radnai Gyula)
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 5. | Hornung Andor születésének 125. évfordulója
Budapest, 1898. febr. 5. - Budapest, 1974. jún. 26. Gépészmérnök
Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte (1922). Ezután a Ganz Vagon- és Gépgyár Kutató és Fejlesztő Osztályának munkatársa, Jendrassik György csoportjában dolgozott. Főképpen a nagynyomású nyersolajmotorok technológiai kérdéseivel foglalkozott. Fő szakterülete a köszörülés és a köszörűkorong-gyártás volt, ennek fejlesztésével foglalkozott a Ganz-gyárban, a Vasipari Kutató Intézetben, a Gépipari Technológiai Intézetben és a Gépipari Tudományos Egyesületben.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 5. | Dolezalek Frigyes (Friedrich) születésének 150. évfordulója
Máramarossziget, (ma Sighetu Marmaţiei, Románia), 1873. febr. 5. - Charlottenburg Berlin, Németország, 1920. dec. 10. Magyar születésű német vegyészmérnök, elektromérnök, műegyetemi tanár
Hannoverben, majd 1895-1900 között Göttingenben tanult és az utóbbi helyen Walter Nernst munkatársa is volt. 1901-től a Siemens & Halske cégnél telefonkábelek fejlesztésén dolgozott. 1905-től 1907-ig Walter Nernst utódaként professzorként Göttingenben a fizikai kémiai intézetet vezette. 1907-ben a charlottenburgi műszaki főiskola professzora lett Berlinben. Itt 1919-ben egy új fizikai kémiai és elektrokémiai intézetet alapított. Nevéhez fűződik a kvadráns elektrométernek továbbfejlesztett, a korábbiaknál érzékenyebb változata.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 4. | Rejtő Sándor halálának 95. évfordulója
Kassa, 1853. aug. 21. - Budapest, 1928. febr. 4. Gépészmérnök, műegyetemi tanár
Oklevelét a Budapesti Műegyetemen nyerte el 1878-ban, ez volt az első ott kiadott gépészmérnöki oklevél. 1901-1902-ben a Királyi József Nádor Műegyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, majd 1920-21-ben a Műegyetem rektora. Fő tudományterülete az anyagvizsgálat volt. A szerkezeti anyagok viselkedésére vonatkozó elmélete nagy érdeklődést és sok vitát váltott ki. Elsőnek mutatott rá, hogy a fémes anyagok tulajdonságai az anyagszerkezettől függenek. Elmélyedt kutatásokat folytatott a fém-, fa-, textil-, papír- és malomipar technológiáinak területén, színvonalas előadásokat tartott a gépészmérnök hallgatóknak. Részben saját tervezésű gépekkel és műszerekkel megszervezte a Mechanikai Technológiai Intézet (Gillemot tanszék elődje) anyagvizsgáló laboratóriumát. Itt munkatársa volt - a később szintén világhírűvé vált - Csonka János is. 1888-ban a Mechanikai Technológiai tanszék vezetője lett. 1912-től az MTA levelező, 1923-tól rendes tagja volt.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 4. | Engel Károly halálának 55. évfordulója
Rákópribóc, 1879. jan. 22. - Budapest, 1968. febr. 4. Orvos, egyetemi tanár
Tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte, Budapesten 1902-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1902-1909 között Korányi Frigyes klinikáján tanársegéd, majd Jendrassik Jenő adjunktusa. 1922-től az Apponyi Albert Poliklinika belgyógyászati osztályának vezetője, 1925-től a belgyógyászati diagnosztika egyetemi előadója lett. Ő írta le először az 1919. évi nagy csuklási járványt, tisztázta kór- és tünettanát. Számos hazai és külföldi társaság tagja.
|
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 4. | Juhász Kálmán János (Juhasz, Kalman John de) születésének 130. évfordulója
Csap, 1893. febr. 4. - State College, Pennsylvania, USA, 1972. dec. 26. Gépészmérnök, egyetemi tanár
A budapesti műszaki egyetemen 1914-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett, ugyanott avatták 1965-ben a műszaki tudományok t. doktorává. Az 1. világháború előtt és után tanársegéd volt a műegyetemen, 1922-1923 között vezető tervezőmérnök Hamburgban, majd a torinói Fiat-művek kutatómérnöke, 1925-27-ben főmérnök a budapesti Gamma-gyárban, mérnökszakértő a kereskedelemügyi minisztériumban. 1927-ben az USA-ban telepedett le, ahol egyetemi előadó, tanársegéd, docens lett, majd a műszaki kutatások professzora a Pennsylvania Állami Egyetemen. Kutatási területe a motormechanika, fűtőanyagproblémák stb. Jelzőkészüléket fejlesztett ki a gyorsvonatok részére, tanulmányozta a sugárpusztítást is.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 4. | Surányi-Unger Tivadar születésének 125. évfordulója
Budapest, 1898. febr. 4. - New York, USA, 1973. nov. 1. Közgazdász, egyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti, grazi és bécsi egyetemeken végezte. 1919-ben állam- és jogtudományi doktorátust szerzett a grazi egyetemen, 1920-ban filozófiai doktorátust a budapesti egyetemen és 1921-ben közgazdasági doktorátust a budapesti műegyetemen. Nyilvános rendes tanári kinevezést 1933-ban vette át. A Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta 1935-ben, majd 1948-ban kizárták az akadémikusok soraiból és 1991-ben rehabilitálták. A szegedi egyetemen eltöltött idő alatt, 1936-1937-ben az állam- és jogtudományi kar dékánja, majd az ezt követő tanévben prodékáni tisztséget töltött be. Szegedi évei alatt háromszor hívták meg vendégprofesszornak a los angelesi egyetemre (1935, 1937, 1939). 1940-től a pécsi tudományegyetem tanára. 1945-től külföldön élt, a syracusai (USA, New York állam) egyetem vendégprofesszora 1946-tól 1964-ig. 1958-tól a göttingeni egyetemen tanított nyolc évig és 1964-65-ben az egyetem társadalomtudományi és közgazdasági karának a dékáni tisztjét töltötte be. Vendégprofesszorként oktatott a müncheni, marburgi, tübingeni, bombay-i és sanghaji egyetemen. Elméleti közgazdaságtannal, gazdaságtörténettel és gazdaságfilozófiai kérdésekkel, valamint kelet-európa gazdasági problémáival foglalkozott.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 4. | Gergely János halálának 15. évfordulója
Karcag, 1925. dec. 13. - Budapest, 2008. febr. 4. Orvos, immunológus, egyetemi tanár
1950-ben a Debreceni Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet, majd ugyanitt a III. sz. Belgyógyászati Klinika tudományos munkatársa, tudományos főmunkatársa volt. 1963-1973-ig az Országos Vértranszfúziós Szolgálat Központi Kutatólaboratóriuma, ill. az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet (OHVI) Immunkémiai Osztálya tudományos osztályvezetője. 1973-1995-ig az ELTE TTK Immunológiai Tanszék egyetemi. tanára és a Tanszék vezetője, kutatóprofesszora, emeritusz professzora. 1965-1966-ig a Birminghami Egyetem Kísérleti Kórélettani Osztálya és a Lausanne-i Egyetem Biokémiai Intézete vendégkutatója volt. Immunológiával, elsősorban a magasabb rendű szervezetek humorális védekezésében központi szerepet betöltő ellenanyag- molekulák vizsgálatával foglalkozott. A világon elsők között írta le a papainérzékeny és papainrezisztens immunglobulinokat, majd megállapította azok szerkezeti sajátosságait. Később érdeklődése az immunsejteken található Fc-receptorok tanulmányozása felé fordult. Nevéhez fűződik az OHVI-n belül az immunkémiai osztály megszervezése, ill. az ELTE TTK-n az Immunológiai Tanszék felállítása. 1982-től az MTA levelező, 1990-től rendes tagja volt.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 4. | Lorentz, Hendrik Antoon halálának 95. évfordulója
Arnhem, Hollandia, 1853. júl. 18. - Haarlem, 1928. febr. 4. Holland fizikus, Nobel-díjas
1878-ban nevezték ki a Leideni Egyetem matematikai fizika professzorává. Doktori értekezésében 1875-ben továbbfejlesztette az angol James C. Maxwell elektromágneses elméletét, így az sokkal kielégítőbb magyarázatot adott a fényvisszaverődésre és a fénytörésre. A fizika sok ága foglalkoztatta, de fő célja egy olyan elmélet létrehozása volt, amely megmagyarázza az elektromosság, a mágnesség és a fény kapcsolatát. Maxwell elmélete szerint az elektromágneses sugárzást a rezgő elektromos töltések keltik, de a fényt keltő töltések nem voltak ismertek. Lorentz ezért arra gondolt, hogy az anyag atomjai is töltött részecskékből állhatnak, és ezek az atom belsejében levő töltött részecskék lehetnek a fény forrásai. Ha ez igaz, akkor az erős mágneses térnek hatnia kell a rezgésekre, és ezen keresztül az így keletkezett fény hullámhosszára. 1896-ban Zeeman, Lorentz tanítványa igazolta ennek a jelenségnek a létezését, ez ma Zeeman-effektus néven ismert. Munkájukért 1902-ben Nobel-díjat kaptak.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 3. | Piers Vilmos születésének 185. évfordulója
Tarnopol, Lengyelország, 1838. febr. 3. - Kőszeg, 1920. júl. 3. Természetrajztanár, botanikus, hivatásos katona
1866-tól a kőszegi katonai felsőnevelő intézet, később az ebből szervezett katonai alreáliskola természetrajztanáraként működött kisebb megszakításokkal 1879-ig. Az iskola körül nagy parkot létesített. Freh Alfonz és Waisbecker Antal mellett a térség egyik legalaposabb botanikai kutatója volt. Kőszeg és környéke alacsonyabb- és magasabbrendű flóráját, valamint nagy mennyiségű egzotikus anyagot is tartalmazó hatalmas növénygyűjteményét a pannonhalmi Benedek-rend Főapátsága vette meg 1920-ban, ez a szombathelyi Savaria Múzeumba került 1980-ban.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 3. | Grünwald Miksa (Gedő) születésének 165. évfordulója
Nagyvárad, 1858. febr. 3. - Losonc, 1933. jan. Gimnáziumi matematikatanár
Kürschák József révén került a debreceni Fazekas reáliskolába. Ő is egyike volt azoknak a tanárjelölteknek, akik a mintagyakorló iskolában az 1883-as matematika tantervi kísérleteket végezték. Feladata a II. osztályban 1885/86-ban a matematikai tárgykörök közül a statisztikának, a közgazdasági ismeretek alapjainak a történeti és irodalmi tanulmányokkal szoros összefüggésben való bevitele volt. Az igazi sikereket a Losoncon töltött évek hozták meg. Tanítványai országosan elsők az 1901 évi Eötvös versenyen.
|
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 3. | Gutenberg, Johannes (Johann) halálának 555. évfordulója
Mainz, 1400. körül - Mainz, 1468. febr. 3. Német feltaláló
Eredetileg aranyművesnek tanult. Az 1420-as évek elején elhagyta szülővárosát és előbb Eltville-be, majd 1430 táján Strasbourgba költözött. Ebben az időben már kísérletezett a könyvnyomtatással. 1447-ben visszatért Mainzba, és felállította első nyomdáját. Első nyomtatott munkái: egy Weltgericht című vers, majd egy vékony latin nyelvkönyv és az 1448-as évre készített, csillagászati jóslásokat is tartalmazó naptár. Gutenberg 5 évi munkával készítette el főművét, az ún. "42 soros Bibliá"-t, amely 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazott, két hasábban szedve. Hitelezője beperelte, Gutenberg a pert, és ennek következtében műhelyét is elvesztette. Egy újabb támogatója segítségével új műhelyt hozott létre, itt nyomtatta a Catholicon című enciklopédiát és más műveket. Élete végén a mainzi érsek udvarától kapott járadékot. Ő fejlesztette ki az eljárást, melyen több száz éven keresztül a könyvnyomtatás alapult: a mozgatható, vagyis összerakható és szétszedhető betűk használatát, a betűöntés módját, a megfelelő nyomdafesték előállítását, a kiszedett betűk nyomási eljárását. Találmánya rohamosan elterjedt Európában és ezzel új korszakot nyitott meg.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 3. | Julia, Gaston Maurice születésének 130. évfordulója
Sidi Bel Abbès, Algéria, 1893. febr. 3. - Párizs, Franciaország, 1978. márc. 19. Algériai francia matematikus
A francia uralom éveiben született Algériában. Tanulmányait az École Normale Supérieure-ön kezdte meg, azonban 20 évesen, az 1. világháborúban be kellett vonulnia a francia hadseregbe. Egy súlyos arcsérülése miatt több műtéten esett át, és a továbbiakban az arcán bőrhevedert kellett viselnie. Betegsége mellett folytatta tanulmányait, 1917-ben benyújtotta doktori disszertációját. 25 évesen publikálta a "Mémoire sur l'iteration des fonctions rationelles" című, a racionális függvények iterációjára vonatkozó dolgozatát, amelyet a Francia Tudományos Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. 1919-ben nevezték ki a Sorbonne professzorának, egyidejűleg más felsőfokú intézményekben is oktatott. A matematika számos területén ért el eredményeket, legfontosabbak azonban a róla elnevezett Julia-halmazok, amelyeknek jelentőségére B. Mandelbroitnak a 70-es években végzett számítógépes kísérletei hívták fel ismét a figyelmet, s amelyek fontos szerepet játszanak a fraktálelméletben.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 2. | Lánczos Kornél (Lanczos, Cornelius) születésének 130. évfordulója
Székesfehérvár, 1893. febr. 2. - Budapest, 1974. jún. 24. Fizikus, matematikus, egyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte. Tanára volt Eötvös Loránd és Fejér Lipót is. Matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett, majd a budapesti József Műegyetemen doktorált. Kutatómunkáját 1931-ig német egyetemeken, Freiburgban, Frankfurtban, Berlinben folytatta, majd ott Albert Einstein munkatársa volt. 1931-től az Egyesült Államokban élt. Először az Indiana állami egyetemen matematikát és fizikát adott elő, majd az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatal matematikusa volt. 1946-ban a Boeing Társaság kutatómérnöke lett. 1952-től vendégelőadója, 1954-től vezető professzora lett a dublini Institute for Advanced Studies-nak. Többször hazalátogatott Magyarországra, utolsó hazaérkezésekor érte a halál. Számos tudományos felfedezéssel járult hozzá a matematika és a fizika fejlődéséhez. Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről, és két könyvet Einstein világáról.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 2. | Schulhof Ödön halálának 45. évfordulója
Budapest, 1896. márc. 20. - Budapest, 1978. febr. 2. Orvos, reumatológus
Az 1. világháború után balneológiai-reumatológiai kutatásokkal foglalkozott. Elsők között szorgalmazta a hazai gyógyvizek gyógyászati hasznosítását. Az 1920-as években később az egész világon alkalmazásra került röntgenfelvételi eljárást dolgozott ki. A Magyar Meteorológiai Társaság (MMT) által 1951-ben rendezett első orvosmeteorológiai tanfolyam hallgatóiból lelkes szervezéssel hívta életre a Társaság Orvosmeteorológiai Szakosztályát, amelynek azután hosszabb időn át programadó vezetője is volt. A MMT-tól 1971-ben lelkes, értékes egyesületi tevékenységéért Steiner Lajos-emlékérmet kapott. Schulhof Vilmos öccse. Az ő leánya volt Rényi Kató.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 2. | Waerden, Bartel Leendert van der születésének 120. évfordulója
Amsterdam, Hollandia, 1903. febr. 2. - Zurich, Svájc, 1996. jan. 12. Holland matematikus
Modern Algebra c. könyve forradalmasította a huszadik század algebráját. 22 évesen fejezte be Amsterdamban tanulmányait, utána Göttingenbe ment. 1931-től a lipcsei, 1948-51-ig az amsterdami egyetem, majd 1951-től pályafutásának végéig a zürichi egyetem professzora. Korának vezető matematikusa volt, akinek tudománytörténeti (matematika, általános tudomány, kvantummechanika és asztronómia) munkássága is jelentős. Van der Waerden tétele a kombinatorikus számelmélet és általában a kombinatorika egyik fontos tétele.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 2. | Lederberg, Joshua halálának 15. évfordulója
Montclair, New Jersey, USA, 1925. máj. 23. - New York, 2008. febr. 2. Amerikai mikrobiológus, Nobel-díjas
Tatum irányításával végezte tanulmányait a Yale Egyetemen, 1948-ban itt szerzett tudományos, Ph.D. fokozatot. 1947-től 1959-ig a Wisconsin Egyetemen tanított, ahol orvosgenetikai tanszéket alapított. 1959-től a Stanford Egyetem orvostudományi karán dolgozott, 1962 és 1978 között a Molekuláris Orvostani Laboratórium igazgatójaként. 1978-tól New Yorkban a Rockefeller Egyetem rektora volt. Fő kutatási területe a baktériumok genetikája. Úttörő munkásságáért, a genetikai rekombinációról és a baktériumokban lévő genetikai anyag szerveződéséről tett fölfedezéseiért George Wells Beadle-lel és Edward Lawrie Tatummal megosztva 1958-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 1. | Kordina Zsigmond születésének 175. évfordulója
Nowy Sacz, Lengyelország, 1848. febr. 1. - Graz, 1894. jún. 3. Gépészmérnök
Lakatosmesterből, ill. vasmunkásból lett mérnök. Az Osztrák Államvasutak gépgyárában Ch. Haswell lokomotívszerkesztő mellett képezte magát rajzolóvá, majd szerkesztőmérnökké. 1881-ben nevezték ki főmérnöki beosztásban a MÁVAG lokomotívosztályába a szerkesztőiroda főnökévé. E beosztásában ő teremtette meg a hazai mozdonygyártást. A növekvő üzemi követelményeknek mindenben megfelelő újszerű szerkezeti megoldású mozdonyaival - elsősorban a kompaund lokomotívokkal - nemzetközi elismerést vívott ki a magyar gépgyártásnak. Munkássága elismeréséül a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár (MÁVAG) helyettes igazgatójává nevezték ki.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 1. | Marczell György halálának 80. évfordulója
Pozsony, 1871. ápr. 10. - Budapest, 1943. febr. 1. Meteorológus
A budapesti egyetem bölcsész karának volt hallgatója. 1894-ben lépett a Meteorológiai Intézet kötelékébe. Előbb a kiskartali csillagdában tevékenykedett, 1900-tól a tervei alapján felépített ógyallai meteorológiai és földmágnességi obszervatórium vezetője volt. 1904-ben a budapesti Meteorológiai Intézethez került, 1933-ban igazgatója lett. Ő volt hazánkban a mikroklimatikus megfigyelések módszerének és az eredmények matematikai feldolgozásának első művelője, de ugyanúgy a magaslégkör-kutatás megalapítója is. Kezdeményezésére szállott fel 1913. jan. 13-án az első műszeres léggömb, amellyel megindult a magyar sztratoszférakutatás. Róla nevezték el a pestlőrinci obszervatóriumot.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 1. | Hajós Alfréd születésének 145. évfordulója
Budapest, 1878. febr. 1. - Budapest, 1955. nov. 12. Építész, az első magyar olimpiai bajnok
Oklevelét a műegyetemen szerezte. Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, majd 1907-ben önálló irodát nyitott. Sikerrel vett részt pályázatokon, amelyen főleg vidéki megbízatásokhoz juttatták (Debrecen: Bika Szálló; Pozsony: leányiskola; Lőcse: gimnázium; több vidéki városban gyógypedagógiai intézet stb.). 1896-ban az első modern olimpián Athénban a 100 és 1200 m-es úszás bajnokságát nyerte. 1904-ben visszavonult az aktív sportolástól. 1924-ben a budapesti Stadion tervével ezüstérmet nyert a szellemi olimpián. Legnagyobb sportépítkezése az újpesti Megyeri úti sporttelep.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 1. | Schweitzer Miklós születésének 100. évfordulója
Budapest, 1923. febr. 1. - Budapest, 1945. jan. 28. Matematikus
Budapesten született, 1941-ben érettségizett, és ebben az évben az Eötvös matematikai versenyen második díjat nyert, de származása miatt nem vették fel egyetemre, ennek ellenére folytatta kutatásait a matematikai analízis terén. Képességeit az Abel-féle hatványsortételnek végtelen szorzatokra vonatkozó átvitelénél talált meglepő eredményei is jelzik (Acta, Szeged, 1945). Budapest ostroma végén halt meg. Emlékére a Bolyai János Matematikai Társulat 1949 óta egyetemi hallgatók és friss diplomások részére évenként rangos matematikai versenyt rendez. (Hujter Mihály)
|
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 1. | Stokes, George Gabriel, Sir halálának 120. évfordulója
Skreen, County Sligo, Írország, 1819. aug. 13. - Cambridge, Cambridgeshire, Anglia, 1903. febr. 1. Angol fizikus, matematikus
Felismerte a viszkózus folyadékok (róla elnevezett) súrlódási törvényét. Ezenkívül foglalkozott a fény aberrációjával, ebben a témakörben az első fontos munkát végezte. Vizsgálta a gravitáció mértékét a Föld különböző pontjain. A folyadékokban vizsgált ingamozgás a hidrodinamika alapvető anyaga lett, amikor 1851-ben publikálta a viszkozitás törvényét, meghatározva egy kis gömb sebességét viszkózus folyadékban. 1854-ben elméletet dolgozott ki Fraunhofernek a Nap spektrumában észlelt vonalaira.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. febr. 1. | Davisson, Clinton Joseph halálának 65. évfordulója
Bloomington, Illinois, USA, 1881. okt. 22. - Charlottesville, Virginia, 1958. febr. 1. Amerikai kísérleti fizikus, Nobel-díjas
A Princetoni Egyetemen szerzett doktori fokozatot, pályafutásának nagy részét a Bell Telephone Laboratories munkatársaként töltötte. 1927-ben Lester H. Germer-rel felfedezték, hogy egy fémes kristályról visszaverődő elektronnyaláb a röntgensugárzáshoz és más elektromágneses hullámokhoz hasonló diffrakciós képet hoz létre. Ez a kísérlet vezetett el a szubatomi részecskék kettős természetének a jobb megértéséhez, és hasznosnak bizonyult az atommag, az atom- és molekulaszerkezet tanulmányozásában. Az angol George P. Thomsonnal megosztva 1937-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Felfedezték, hogy az elektronok a fényhullámokhoz hasonlóan szóródhatnak, ezzel igazolták Louis de Broglie állítását, miszerint az elektronok egyaránt viselkednek hullámokként és részecskékként.
|  |
| Web dokumentumok |