Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Zavojszkij, Jevgenyij Konsztantinovics (Zavoisky, Yevgeny Konstantinovich) Podolszk, Orosz Birodalom, 1907. szept. 28. - Moszkva, Szovjetuni�, 1976. okt. 9. Szovjet fizikus Kazanyban �s Szentp�terv�ron j�rt egyetemre. 1933-ban a kazanyi egyetemen doktor�lt, ahol a laborat�rium vezet�je lett. Az ultrar�vid r�di�hull�mok anyaggal val� k�lcs�nhat�sait vizsg�lta, t�bbek k�z�tt a vet�magok cs�r�z�s�ra val� hat�sukat, amely t�ma az akkori szovjet viszonyok k�z�tt k�l�n�s gazdas�gi jelent�s�g� volt. A harmincas �vek v�g�n molekulanyal�bok �s elektrom�gneses hull�mok k�lcs�nhat�s�t vizsg�lta sztatikus m�gneses t�rben. A negyvenes �vek elej�n siker�lt a magm�gneses rezonancia jelens�g�t kimutatnia, de k�telkedett az eredm�nyek megb�zhat�s�g�ban. A h�bor�s �vek sem kedveztek a tov�bbi vizsg�latoknak, �gy a h�bor� ut�n a pontosabb eredm�nyeket hoz� vizsg�latok�rt Felix Bloch �s Edward Mills Purcell kaptak Nobel-d�jat 1952-ben. Az elektronspin-rezonancia egyik t�pus�nak vizsg�lat�ban azonban korszakalkot� eredm�nyt siker�lt el�rnie. 1947-ben Kurcsatov megh�v�s�ra Moszkv�ban, majd a szovjet atomfegyver-program fejleszt�si k�zpontj�ban dolgozott. Plazmafizikai �s f�zi�s kutat�sai sor�n felfedezte a magnetoakusztikus rezonancia jelens�g�t. Minden magas szovjet kit�ntet�st megkapott (Szt�lin-d�j, Lenin-rend, A Szocialista Munka H�se), a szovjet tudom�nyos akad�mia tagja volt. 1977-ben az International EPR Society Zavojszkij-d�jat alap�tott. 17 alkalommal jel�lt�k Nobel-d�jra. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok