Holland közgazdász, matematikus, statisztikus, Nobel díjas
Jelentős eredményeket ért el az újratermelési ciklusok vizsgálatában, valamint a gazdasági növekedés ökonometriai modellekkel való elemzésében. Számos eredménnyel gyarapította az ökonómia elméletét, sikereket ért el annak gyakorlati alkalmazásában is. Irányításával készültek a holland állami tervezés első ökonometriai modelljei. Egyik első propagátora volt a konvergenciaelméletnek. Vezetésével készítették el a Római Klub harmadik jelentését, amely olyan új nemzetközi gazdasági rend megteremtését sürgeti, amelyben a fejlett tőkés országoknak áldozatokat kellene hozniuk a fejlődő országok gazdasági fejlődésének meggyorsításáért. 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díjat elsőként Ragnar Frisch-el együtt vehette át 1969-ben. Testvére Nikolaas Tinbergen orvosi-élettani Nobel-díjas.