Belga vegyész
Már fiatal korában foglalkoztatták a természettudományok, a természetrajz, a fizika és a kémia. 21 éves korától apja kémiai üzemében dolgozott. 1861-ben bátyjával, Alfred-del kidolgozták a Solvay-eljárást. A Solvay-eljárás során a mosószódát mészkőből (kálcium-karbonát) és sós vízből (tömény nátrium-klorid oldat) állítják elő. Az eljárást Solvay szabadalmaztatta és 1863-ban megalapította a Solvay & Cie vállalatot Couillet városában, majd világszerte számos Solvay üzem indult be. Az eljárás szabadalmaztatásából jelentős vagyont szerzett, amelyet elsősorban emberbaráti célokra fektetett be, dolgozóinak társadalombiztosítási rendszert hozott létre és nyugdíjat fizetett 1878-tól, bevezette a 8 órás munkanapot 1897-ben és 1913-tól fizetett szabadságot adott a gyár munkásainak. 1895-ben létrehozta az "Institut des Sciences Sociales"-t, 1903-ban megalapította a Solvay Business School-t a a brüsszeli szabadegyetemen belül. 1911-ben nagy jelentőségű fizikai konferenciát rendezett, olyan hírességek, mint Max Planck, Walther Nernst, Ernest Rutherford, Marie Curie és Albert Einstein részvételével. A konferenciasorozatot 1911 és 1991 között 20 alkalommal rendezték meg. Politikai pályafutása során kétszer is megválaszották a belga szenátusba és élete vége felé államminiszternek nevezték ki.