Amerikai magkémikus, Nobel-díjas
Berkeley-ben tanult kémiát, majd doktorált 1937-ben, a gyors neutronok vizsgálatából. Ugyanitt lett professzor 1945-ben. Addigra már nagy megbecsülést szerzett a Manhattan projektben, ahol kidolgozta az általa és munkatársa, Edwin M. McMillan által felfedezett 94-es rendszámú elem előállítását. Ezt az elemet, melyet Å‘ nevezett el plutóniumnak, nagyobb mennyiségben a Washington állambeli Hanfordban Wigner JenÅ‘ tervei alapján felépített tenyésztÅ‘ reaktorban állították elÅ‘ a háború alatt. Plutónium bombával végezték az elsÅ‘ atomrobbantást 1945. július 16-án egy sivatagban az amerikai New Mexico államban, és plutónium bombát dobtak le Nagaszakira 1945. augusztus 9-én. ElÅ‘tte Seaborg is aláírta azt a Szilárd Leó által is támogatott javaslatot, hogy ne lakott területre dobják le Japánban a bombát, csak valahol a tenger felett robbantsák fel, így késztetve megadásra a japán hadsereget. Ma se tudni, hogy eljutott-e ez a levél Truman elnökhöz. Seaborg a továbbiakban szinte valamennyi transzurán elem felfedezésében és előállításában részt vett. Ezeket olykor csak mikrogrammnyi, vagy még kisebb mennyiségben tudták előállítani, ezért speciális módszereket dolgozott ki az új elemek fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatára. A Nobel-díjat McMillan-nel megosztva kapták 1951-ben, a transzurán elemek kémiája terén elért eredményeikért. (Dr. Radnai Gyula)