Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Schickard, Wilhelm Herrenberg, 1592. �pr. 22. - T�bingen, 1635. okt. 24. N�met matematikus, hebraista A t�bingeni egyetemen teol�gi�t �s keleti nyelveket tanult. 1613-ban luter�nus lelk�sz lett. 1619-ben a t�bingeni egyetemen a h�ber nyelv professzor�nak nevezt�k ki, majd 1631-ben a csillag�szat professzor�v�. Igen nagytud�s�, sz�les �rdekl�d�s� ember volt, jeles t�rk�p�sz, a fa- �s r�zmetsz�snek is szak�rt�je. 1617-ben tal�lkozott Keplerrel, akivel szoros bar�ts�got k�t�ttek. Csillag�szati sz�m�t�sokat v�gzett, fa- �s r�zmetszeteket k�sz�tett Kepler k�nyve sz�m�ra. � tervezte 1623-ban Pascalt megel�zve, az els� mechanikus sz�mol�g�pet Kepler asztron�miai sz�m�t�sainak seg�t�s�re. A g�p els� p�ld�nya egy t�zesetben megsemmis�lt, le�r�s�ra csak 1957-ben bukkantak r� Kepler iratai k�z�tt. A csillagos �gr�l �j elgondol�son alapul� t�rk�pet k�sz�tett. A heliocentrikus rendszer meggy�z�d�ses h�ve volt. K�sz�tett egy mechanikus modellt, �n. telluriumot, mely a F�ld �s Hold mozg�s�t szeml�ltette. 1631-ben publik�lt k�nyve lehet�v� tette a Hold helyzet�nek tetsz�leges id�pontban val� meghat�roz�s�t. Mint t�rk�p�sz, 1624-ben elk�sz�tette az addig legpontosabb t�rk�peket a w�rttembergi hercegs�gr�l. A Hold egyik kr�ter�t r�la nevezt�k el.
	Web dokumentumok