Orvos, gyógyszerész, botanikus, egyetemi tanár
1812-19-ben a pesti egyetem bölcsész-, majd orvoskarán tanult tovább, 1815-től tanársegéd volt a vegy- és növénytani tanszéken. 1820-ban orvosdoktor és a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárában segédőr, 1821-ben a vezetője lett és azt jelentékenyen gyarapította. Magyarországi és külföldi útjain növényeket, ásványokat és rovarokat gyűjtött. 1834-től tanár Haberle Károly utóda az egyetem botanikai tanszékén. Foglalkozott flórakutatással, harasztokkal és gombákkal. Működésének fő jelentősége szervező, oktató és népszerűsítő tevékenysége, a nagy központi herbárium létrehozása, az exsiccaták Az egyetemi oktatásban Endlicher István progresszív rendszerét honosította meg, amely halála után is sokáig használatban maradt.