História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
      1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31      
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Sabin, Albert Bruce
Białystok, Lengyelország (ebben az időben az Orosz Birodalom része), 1906. aug. 26. - Washington, D.C., USA, 1993. márc. 3.

Amerikai bakteriológus, gyerekgyógyász
1931-ben szerzett általános orvosi diplomát a New York-i egyetemen. A New York-i Bellevue Kórházban dolgozott, majd 1935-től a New York-i Rockefeller Intézet kutatóorvosa. Itt sikerült először a gyermekparalízis vírusát emberi testből kivett idegszöveten szaporítania. 1939-ben a Cincinnati Egyetemen a gyermekklinika fertőző betegségeket kutató részlegét vezette. A 2. világháború alatt Afrikában és a Csendes-óceán térségében eredményes küzdelmet vívott az amerikai katonák soraiban tömegesen pusztító betegségek, a sárgaláz, a mocsárláz és a japán encephalitis ellen. Hazatérve folytatta korábbi kutatásait, s kimutatta, hogy a paralízis elsősorban a tápcsatornán át fertőz. 1957-re mindhárom bénulást okozó vírusból sikerült olyan legyengített törzset találnia, amely már nem okozott betegséget, de kiváltotta az immunreakciót. A Sabin-csepp használatát 1960-ban engedélyezték az USA-ban. Magyarországon tették először kötelezővé. Sabin módszere egy időre háttérbe szorította a Salk-oltást mivel ennél hosszabb távú védelmet adott, és szájon át lehetett beadni a cseppeket. Napjainkban elsősorban az elölt vírusokból készülő oltást alkalmazzák elterjedten, bár bizonyos területeken az élő, gyengített vírusokból készülő oltásnak is van szerepe. Sabin izolálta a B-vírust, s ő irányította a pappataci-láz és a dengue-láz oltóanyagának kutatásait is. 1971-ben a Cincinnati Egyetemről vonult nyugalomba, majd 1974-82 között a charlestoni Dél-Karolinai Egyetem kutatóprofesszora volt. 1965-től az MTA tiszteletbeli tagja.

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info