| Sabin, Albert Bruce BiaÅ‚ystok, Lengyelország (ebben az idÅ‘ben az Orosz Birodalom része), 1906. aug. 26. - Washington, D.C., USA, 1993. márc. 3. Amerikai bakteriológus, gyerekgyógyász 1931-ben szerzett általános orvosi diplomát a New York-i egyetemen. A New York-i Bellevue Kórházban dolgozott, majd 1935-tÅ‘l a New York-i Rockefeller Intézet kutatóorvosa. Itt sikerült elÅ‘ször a gyermekparalÃzis vÃrusát emberi testbÅ‘l kivett idegszöveten szaporÃtania. 1939-ben a Cincinnati Egyetemen a gyermekklinika fertÅ‘zÅ‘ betegségeket kutató részlegét vezette. A 2. világháború alatt Afrikában és a Csendes-óceán térségében eredményes küzdelmet vÃvott az amerikai katonák soraiban tömegesen pusztÃtó betegségek, a sárgaláz, a mocsárláz és a japán encephalitis ellen. Hazatérve folytatta korábbi kutatásait, s kimutatta, hogy a paralÃzis elsÅ‘sorban a tápcsatornán át fertÅ‘z. 1957-re mindhárom bénulást okozó vÃrusból sikerült olyan legyengÃtett törzset találnia, amely már nem okozott betegséget, de kiváltotta az immunreakciót. A Sabin-csepp használatát 1960-ban engedélyezték az USA-ban. Magyarországon tették elÅ‘ször kötelezÅ‘vé. Sabin módszere egy idÅ‘re háttérbe szorÃtotta a Salk-oltást mivel ennél hosszabb távú védelmet adott, és szájon át lehetett beadni a cseppeket. Napjainkban elsÅ‘sorban az elölt vÃrusokból készülÅ‘ oltást alkalmazzák elterjedten, bár bizonyos területeken az élÅ‘, gyengÃtett vÃrusokból készülÅ‘ oltásnak is van szerepe. Sabin izolálta a B-vÃrust, s Å‘ irányÃtotta a pappataci-láz és a dengue-láz oltóanyagának kutatásait is. 1971-ben a Cincinnati EgyetemrÅ‘l vonult nyugalomba, majd 1974-82 között a charlestoni Dél-Karolinai Egyetem kutatóprofesszora volt. 1965-tÅ‘l az MTA tiszteletbeli tagja.
|  | | Web dokumentumok |