Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Rubens, Heinrich Wiesbaden, Nassau, N�metorsz�g, 1865. m�rc. 30. - Berlin, 1922. j�l. 17. N�met k�s�rleti fizikus A re�lgimn�zium elv�gz�se ut�n elektrotechnikusnak k�sz�lt. Darmstadtban majd Charlottenburgban j�rt egy-egy f�l�vig m�szaki egyetemre, a fizika azonban egyre jobban �rdekelte, s a k�vetkez� k�t f�l�vet Berlinben, majd Strassburgban t�lt�tte az ottani tudom�nyegyetemeken. Strassburgb�l �jra Berlinbe ment, de akkor m�r August Kundt professzorral, aki nemcsak diplom�hoz seg�tette, de doktori t�mavezet�je is lett. Rubens ut�na Kundt asszisztense maradt 1896-ig, amikoris Charlottenburgba h�vt�k �t - n�gy �v m�lva itt lett m�egyetemi tan�r. Kiv�l� k�s�rleti �rz�k�t sz�mos eszk�z megtervez�s�vel �s meg�p�t�s�vel bizony�totta. Igaz�n az infrav�r�s spektroszk�pi�ba dolgozta be mag�t, amelynek legjobb akkori szak�rt�je lett. 1906-ban a tragikusan elhunyt Paul Drude hely�re h�vt�k meg, s ett�l kezdve � lett �s maradt �lete v�g�ig a Berlini Egyetem Fizikai Int�zet�nek vezet�je. Itt lett tan�tv�nya Gustav Hertz �s Walter Schottky is. Planck neki k�sz�nhette azokat a pontos m�r�seket, melyekkel siker�lt a "Planck-f�le" sug�rz�si t�rv�nyt igazolni. Az �n. Rubens cs�, amellyel az �ll� hanghull�mokat lehet egy l�ngsorozattal l�tv�nyosan bemutatni, kedvelt demonstr�ci�s eszk�ze minden jobb fizikaszert�rnak. Rubens ind�totta el azt a "kollokviumoknak" nevezett szemin�riumsorozatot is, melyet hal�la ut�n Max von Laue folytatott �s tett h�ress� Berlinben. Sajnos a Fizikai Int�zet Spree parti gy�ny�r� �p�lete a m�sodik vil�gh�bor�ban majdnem teljesen megsemmis�lt, csak egy saroksz�rnya, a fizikai k�mia �p�lete maradt meg - nomen est omen - a Bunsen utca sark�n. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok