Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Ratkovszky Ferenc Sopron, 1900. m�j. 18. - Budapest, 1965. m�rc. 15. [9., 11.] G�p�szm�rn�k Tanulm�nyait a budapesti m�egyetemen v�gezte 1922-ben. A Ganz-f�le Villamoss�gi Gy�r szolg�lat�ba l�pett, 1924-ben f�m�rn�k, 1929-ben helyettes igazgat�, 1934-ben igazhat�. 1936-ban a budapesti m�egyetem mag�ntan�r�v� k�pes�tette. 1941-t�l 1960-ig Budapest F�v�ros Elektromos M�veinek vez�rigazgat�ja. Legjelent�sebb tal�lm�nyai fesz�lts�gszab�lyoz�kra, transzform�torokra, nagy teljes�tm�ny� turb�gener�torokra �s az 50 peri�dus� villamos mozdonyokra vonatkoznak. A rel� n�lk�li automatikus fesz�lts�gszab�lyoz� tal�lm�ny��rt 1939-ben elnyerte az MTA Berzeviczy-d�j�t. A Kand�-mozdony tov�bbfejleszt�sek�nt megalkotta a f�zis-peri�dusv�lt�s rendszert, amelyn�l a motorok fordulatsz�m�nak - s ezzel a mozdony sebess�g�nek - v�ltoztat�sa a t�pl�l� �ram peri�dussz�m�nak v�ltoztat�s�val t�rt�nik. Ennek alapj�n k�sz�lt el 1943-ra a 4000 LE-s V44 sorozat� mozdony, �s �p�t�s alatt �llt egy 150 km/� sebess�g� motorkocsi is, amelyet azonban a h�bor� miatt nem tudtak befejezni. A V44 sorozat� mozdonyok a h�bor� v�g�n s�lyosan megs�r�ltek; ut�dukk�nt k�sz�lt el 1950-re a 3200 LE-s V55 sorozat� ("Bo-Co") mozdony. A f�zis- �s peri�dusv�lt�s alapgondolat�t felhaszn�lva, de saj�t tervez�ssel az Oerlikon gy�r is sz�ll�tott ilyen mozdonyokat a Francia Vasutak r�sz�re. Ir�ny�t�s�val �p�lt a M�travid�ki H�er�m�, a f�v�rosi 120 kV-os energiarendszer �s t�bb m�s fontos l�tes�tm�ny. 1951-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok