Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Pog�ny B�la Budapest, 1887. �pr. 1. - Budapest, 1943. dec. 23. Fizikus, m�egyetemi tan�r Pog�ny B�la a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a budapesti M�egyetem k�s�rleti fizika professzora volt, aki t�bb ter�leten v�gzett jelent�s �s eredm�nyes kutat�sokat. Oktat�i p�lyafut�s�t a kolozsv�ri egyetemen kezdte, majd annak �ttelep�l�se ut�n a szegedin folytatta; 1923-t�l hal�l�ig a M�egyetemen tan�tott. 1918-t�l az MTA tagja. 1928-ban �rt egy K�s�rleti Fizika tank�nyvet, amelyet 1933-ban �tdolgozott. A F�ny c�m� k�nyve, melyet 1921-ben jelentetett meg, korszer�, �tfog� monogr�fia volt. Tudom�nyos tev�kenys�get els�sorban az optika ter�let�n fejtett ki. A f�mr�csr�l elhajl�tott f�ny pol�roz�si �llapot�t, igen v�kony f�mr�tegek optikai �s elektromos tulajdons�gait vizsg�lta. Munk�ss�g�nak fontos fejezete a Harress-Sagnac k�s�rlet megism�tl�se, amelyben nagy pontoss�ggal igazolta, hogy forg� rendszerben a f�ny sebess�ge v�ltozik. K�s�rlete pontoss�g�ra jellemz�, hogy a szakirodalom �vtizedeken kereszt�l az � munk�j�ra hivatkozott. Pog�nynak meghat�roz� szerepe volt a m�egyetemi spektroszk�piai kutat�sok megalapoz�s�ban. A geofizikai kutat�sokban a szeizmikus m�r�sekhez sz�ks�ges berendez�st az � szabadalma alapj�n gy�rtott�k haz�nkban. �veken �t volt a Matematikai �s Fizikai T�rsulat �gyvezet� titk�ra, majd eln�ke, a Matematikai �s Fizikai Lapokn�l � volt a fizikai r�sz szerkeszt�je. (Dr. F�st�ss L�szl�)
	Web dokumentumok