Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Planck, Max Karl Ernst Ludwig Kiel, Poroszorsz�g, 1858. �pr. 23. - G�ttingen, N�metorsz�g, 1947. okt. 4. N�met elm�leti fizikus, Nobel-d�jas K�z�piskol�ba M�nchenben, egyetemre M�nchenben �s Berlinben j�rt. Doktori disszert�ci�j�ban a termodinamika Clausius �ltal bevezetett m�sodik f�t�tel�nek egzakt megfogalmaz�s�t �s k�vetkezm�nyeit taglalta. M�nchenben az egyetem mag�ntan�ra, Kielben rendk�v�li tan�r lett, Kirchhoff hal�la ut�n pedig megh�vt�k Berlinbe, a meg�resedett elm�leti fizikai tansz�kre. 1900-ban a sug�rz�si energia kvant�lts�g�nak felt�telez�s�vel levezetett egy, a k�s�rleti tapasztalatokkal �sszhangban l�v� formul�t az abszol�t fekete test h�m�rs�kleti sug�rz�s�ra. Ma m�r ezt az 1900-as �vet tekintj�k a kvantumfizika sz�let�si �v�nek. A Nobel-d�jat is a hat�skvantum felfedez�s��rt kapta, igaz, csaknem k�t �vtizeddel a felfedez�s ut�n. Einsteint t�mogatva vett r�szt a relativit�selm�let ki�p�t�s�ben, t�le sz�rmazik a t�meg-energia ekvivalencia pontos megfogalmaz�sa. Magyarorsz�gon is j�rt: sz�kfoglal� el�ad�st tartott, amikor a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagja lett. Az eredetileg Vilmos cs�sz�rr�l elnevezett n�met kutat�int�zeti h�l�zatot ma m�r Max Planck Int�zetnek h�vj�k �s azt az �rmet, melyet az elm�leti fizik�ban k�l�n�sen eredm�nyes tev�kenys�g�rt �t�l oda �vente a N�met Fizikai T�rsas�g, szint�n r�la nevezt�k el. A "Max Planck Medal"-t term�szetesen nemcsak n�met tud�sok kaphatj�k, �gy p�ld�ul Bohr, Dirac, Fermi, Pauli, Landau �s Wigner is r�szes�lt e rangos kit�ntet�sben. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok