Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Perutz, Max Ferdinand B�cs, Ausztria, 1914. m�j. 19. - Cambridge, Anglia, 2002. febr. 6. Osztr�k sz�let�s� brit biok�mikus, Nobel-d�jas A b�csi, majd a cambridge-i egyetemen k�mi�t tanult. Az angliai egyetemen W. L. Bragg tan�rseg�dje lett. Itt szerezte meg els� tudom�nyos fokozat�t 1940-ben, �s kapcsol�dott be a Cavendish Laboratory-ban foly� kutat�sokba. A hemoglobin szerkezet�nek meghat�roz�s�val m�r 1937-ben elkezdett foglalkozni, � k�sz�tette el r�ntgenkrisztallogr�f seg�ts�g�vel az els� r�ntgendiffrakci�s felv�telt a hemoglobin krist�lyair�l. Perutz 1938-t�l vizsg�lta a gleccserek mozg�s�t. 1947-t�l Kendrew-val k�z�sen vizsg�lta a hemoproteineket. Kendrew a mioglobin, Perutz a hemoglobin szerkezet�t tanulm�nyozta, az eredm�nyeket k�z�sen publik�lt�k. A k�t tud�st 1962-ben k�miai Nobel-d�jjal jutalmazt�k. A k�t kutat� tev�kenys�ge jelent�sen megk�nny�tette J. D. Watson �s F. Crick munk�j�t is, akik a DNS kett�s spir�lszerkezet�t fedezt�k fel. Perutz 1954-t�l a Royal Institute Davy-Faraday kutat�laborat�riumban dolgozott, 1963-1969 k�z�tt az eur�pai molekul�ris biol�giai szervezet eln�ke volt.
	Web dokumentumok